Magyar Hírlap, 1995. november (28. évfolyam, 269-281. szám)
1995-11-16 / 269. szám
Magyar Hírlap 1995. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK KÜLFÖLD - BELFÖLD Csak a magyar koalíció tagjai szavaztak a jogszabály ellen Megszavazták a nyelvtörvényt • Folytatás az 1. oldalról Rózsa Ernő, az Együttélés képviselője leszögezte: a tervezet nem szabályozza ugyan a kisebbségi nyelvhasználatot, viszont kitiltja a kisebbségi nyelveket a közéletből és a hivatalokból. Ellentétes az alkotmánnyal és a nemzetközi dokumentumokkal, beavatkozik az önkormányzatok, az egyesületek és az egyének jogaiba. Az MKDM képviselője így fogalmazott: a törvény szerint az állampolgárok csak akkor egyenlőek, ha ugyanazt a nyelvet beszélik. A. Nagy László arra mutatott rá, hogy a törvénynek csupán a kisebbségellenes rendelkezései betartathatóak és ellenőrizhetőek. Ugyanő előterjesztett egy határozattervezetet is: ebben kéri a kormányt, hogy ez év végéig alkosson törvényt a kisebbségi nyelvhasználatról. A Szociáldemokrata Párt vezérszónoka szerint a törvény a bosszú szellemét sugallja. A kereszténydemokraták frakcióvezetőjének értékelése szerint csak olyan nyelvtörvény lenne elfogadható, amely nem teszi „a gyöngét még gyöngébbé”. A Demokratikus Unió képviselője ugyan óvatosan megkerülte felszólalásában a kisebbségi problémát, de szintén egész sor módosítást javasolt. Minden ellenzéki felszólaló kérte az elképesztően magas pénzbüntetések törlését a tervezetből. A kormánykoalíció szónokai beszédeikben főleg a szlovák nemzetet ért súlyos sérelmeket emlegették. Mindössze mintegy kétszáz tüntető gyűlt össze a szlovák parlament előtt, hogy támogassa az államnyelvről szóló törvény elfogadását. A parlament jóváhagyta a név szerinti, nyílt szavazásra vonatkozó indítványt, elutasította viszont a magyar koalíció kérését a szavazás decemberre halasztásáról. Miközben a szlovák parlamentben délután folytatódott a nyelvtörvény vitája, a törvényhozás elé vont kordonnál csaknem kétszáz idősebb ember - a hasonló helyzetekben megszokott arcok, a Matica Slovenská szervezésében - zászlókkal, transzparensekkel buzdította a képviselőket a jogszabály elfogadására. A tüntetők több szlovákiai városból érkeztek a törvényhozás épülete elé. Az itt várakozók azt nyilatkozták: „megvárjuk a nagy pillanatot, akkor is, ha egész éjszaka itt kell maradnunk.” •S. E. Meciarnak küldött levelében Horn Gyula bírálja a nyelvtörvényt Elfogadhatatlan visszalépés MH-összefoglaló____________ A szlovák nyelvtörvény tárgyalása előtt Horn Gyula miniszterelnök levelet intézett Vladimír Meciar szlovák kormányfőhöz, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke pedig szlovák kollégájához, Ivan Gasparovichoz. Horn, Gál és a kérdésben szintén állást foglaló Kovács László külügyminiszter bírálják a nyelvtörvénytervezetet és rámutatnak, hogy az ellentétben áll mind az alapszerződéssel, mind pedig az idevonatkozó nemzetközi dokumentumokkal. Horn Gyula levelében an nak a véleményének ad hangot, hogy Szlovák Köztársaságnak vitathatatlan joga saját törvény megalkotása az államnyelvéről. Szlovákiában azonban - más kisebbségek mellett - közel 600000 magyar is él, akik számára az államnyelvről szóló törvény tervezete elfogadhatatlan visszalépés lenne. A Nemzeti Tanács elé beterjesztendő tervezet a magyar kisebbség anyanyelvhasználatára vonatkozóan korlátozó, illetve a jelenlegi gyakorlattal szemben számos szűkítő rendelkezést tartalmaz - úja a magyar kormányfő. „A tervezet hatályon kívül helyezi a jelenleg érvényes nyelvtörvényt, és ezzel a hivatalos érintkezésekben megvonná az anyanyelv-használati jogot a több mint 20 százalékban kisebbségek lakta települések lakóitól. Korlátozná az egyházak, illetve a helyi önkormányzatok önálló döntéshozatalát, korlátozó módon írná elő tevékenységük nyelvi kereteit. A törvénytervezet véleményünk szerint több ponton is ellentétes a magyar-szlovák alapszerződéssel, továbbá más, Szlovákia által is aláírt nemzetközi dokumentumokkal, így az Emberi Jogok Európai Egyezményével, az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményével” - írja többek között Horn. A magyar miniszterelnök szerint a nyelvtörvénytervezet - elfogadása esetén - feszültségeket kelthet a kétoldalú kapcsolatokban. Lassítaná az előrehaladást a közös célok, az alapszerződés megvalósítása felé, ronthatná országaink nemzetközi megítélését, kételyeket kelthet euroatlanti integrációs törekvéseink iránt. „Nem megnyugtató számomra az sem, hogy a legutóbbi találkozónkon elhangzottak alapján sor került ugyan a szlovák fél és az Európa Tanács szakértőinek konzultációjára, ennek eredményei azonban nem épültek be a törvénytervezetbe. A szlovákiai magyar kisebbség képviselői mind a mai napig nem kaptak érdemi fórumot hivatalos véleményük kinyilvánítására, bár ön erre határozott ígéretet tett” - emlékeztet levelében Horn Gyula. Horn a levélben kezdeményezi, hogy a két miniszterelnök még az államnyelvről szóló törvénytervezet parlamenti vitáját megelőzően folytassa a párbeszédet a fenti kérdésekről. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke levélben arra kérte Ivan Gasparovic szlovák házelnököt, hogy a pozsonyi törvényhozás a nyelvtörvény megalkotásánál vegye figyelembe a kisebbségek jogait, az legyen összhangban a magyar-szlovák alapszerződéssel, a vonatkozó nemzetközi dokumentumokkal, valamint az Európa Tanács és annak parlamenti közgyűlése által elfogadott ajánlásokkal. Kovács László külügyminiszter egy tegnapi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy amennyiben megszületik a szlovák nyelvtörvény, a magyar kormánynak ki kell alakítania ezzel kapcsolatos álláspontját. „A nyelvtörvény általunk ismert tervezete sok tekintetben ellentétes a magyarszlovák alapszerződéssel, valamint az Európa Tanács dokumentumaival. Ha ez a tervezet törvénnyé válik, az hátrányosan fogja érinteni a kisebbségek nyelvhasználatát” - jelentette ki Kovács László, aki emlékeztetett rá, hogy a szlovák alkotmány értelmében a belső jogalkotást a nemzetközi joghoz kell igazítani. Clinton és Chirac a 'rv''s levele Horn Gyulának MTI_______________________ Horn Gyula tegnap levelet kapott Clinton amerikai és Chirac francia elnöktől. Clinton a stabilizációra buzdít, Chirac pedig euroatlanti integrációnk támogatását ígéri. Az amerikai elnök nagyra értékeli a magyar kormány stabilizációs programját és annak következetes folytatására bátorít. Az Egyesült Államokban már érzékelik a márciusban meghozott gazdasági intézkedések eredményeit, s ez megnyilvánul a Magyarország iránti bizalom növekedésében is. Jól tudják, hogy Magyarország még nem jutott túl a nehézségeken, de jó irányba indult el - hangzik az üzenet. A kezdeti sikerek jó alapot adnak ahhoz, hogy Magyarország reformprogramja keretében a nemzetközi pénzintézetek támogatásával erős gazdaságot hozzon létre az elkövetkező években. Clinton meggyőződését fejezte ki, hogy a jelenlegi reformokból kibontakozó erős gazdaság meghozza a magyarok számára a jólétet és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje visszaintegrálódását a nyugati világba. Horn Gyula szerdán a francia elnöktől is levelet kapott. A levélben Chirac elnök áttekintést ad a magyar-francia kapcsolatokról Horn Gyula decemberi párizsi látogatása előtt. Megerősíti Franciaország eltökéltségét Magyarország euroatlanti integrációjának támogatására, hazánk tagságának elősegítésére az Európai Unióban, a NATO-ban, a Nyugat-Európai Unióban, valamint az OECD-ben. Miben volt „vétkes” a Duna Tv? MH-Bukarest A Duna Tv kábelközvetítését kérő újabb engedélyek felfüggesztését igyekszik megindokolni a romániai Országos Audiovizuális Tanács egy belső használatra készített jegyzékében, amelyben a szerkesztőséget és a Duna Tv műsorait elemzi. Ezek szerint a Duna Tv vezetőségében olyan személyek kaptak helyet, mint „a sovén és irredenta álláspontjáról ismert Csoóri Sándor elnök, a véres marosvásárhelyi események egyik fő szervezője, Kincses Előd és a tordai születésű Sára Sándor vezérigazgató.” A Duna TV-t a „szélsőséges-revizionista magatartásáról jól ismert szervezet, a Magyarok Világszövetsége” pénzeli elsősorban. A tévéállomás vétkei közé sorolja a román médiatanács azt, hogy riportjainak hangnemében nem tesz különbséget Magyarország és Erdély között, és ezáltal programszerűen a földrajzi, kulturális, történelmi együvétartozás benyomását kelti. A Duna TV nem beszél ugyan a határok békés megváltoztatásáról, ezzel szemben kifinomult tervvel szolgál a határok légiesítése, az erdélyi magyar lakosság anyaországba történő szellemi beépülése céljából. A polgári engedetlenségre való uszítás, a területi autonómiára történő felhívás, a kollektív jogok hirdetése, az Antonescu-kultusz, a román zászlótörvény gyanús hangsúlyozása kétségkívül hozzájárul ahhoz, hogy Romániáról hamis kép alakult ki az európai szervezetekben - véli a román médiatanács, leszögezve, mindez károsíthatja egyes magyar származású román állampolgárok ragaszkodását Romániához. Az Országos Audiovizuális Tanács azonban óvatosságra int a Duna TV elleni lépések tekintetében. Úgy véli, a tévéadás kábelközvetítésének cenzúrázása gyakorlatilag nem jelentős, hiszen bárki foghatja azt műholdas antennával. Emellett egy ilyen lépés kiszámíthatatlan kockázatokat jelenthet akkor, amikor fokozott nemzeti erőfeszítéseket tesznek Románia európai integrációjáért. • B.T. Az EU szankciókat fontolgat Nigéria ellen Kovács: a Külügy nem volt bizonytalan MH-BudapestBrüsszel________ Kovács László külügyminiszter szerint nem a bizonytalanság volt az oka annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamaihoz képest később rendelte haza konzultációra nigériai nagykövetét, tiltakozásul kilenc emberi jogi aktivista kivégzése ellen. Az Európai Unió Nigéria elleni szankciók bevezetését fontolgatja. A magyar diplomácia irányítója tegnap egy sajtótájékoztatón az MH kérdésére válaszolva kifejtette: Magyarországnak olyan sajátos szempontokat is mérlegelnie kellett, amelyek például Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok esetében szóba sem kerülnek. A kétfős lagosi magyar nagykövetség Nigérián kívül még nyolc nyugat-afrikai országban is ellátja a diplomáciai képviseletet. „Ha a nagykövet hazajön, a beosztott diplomata nem hagyhatja el az állomáshelyét, és az alatt az idő alatt, amíg a nagykövet itthon tartózkodik, Magyarországnak lényegében megszűnik a közvetlen kapcsolattartási lehetősége a térséggel”- mondta Kovács László. „Ez egy komoly mérlegelési szempont volt. Ezért vártunk ki. Egy pillanatig nem késlekedtünk viszont a tiltakozással az ítélet meghozatala, illetve a kivégzések végrehajtása után.” Brüsszelben várhatóan pénteken jelentik be, hogy az Európai Unió foganatosít-e szankciókat Nigériával szemben az emberi jogok megsértése miatt. Hírek szerint a szervezet a teljes körű fegyverembargó bevezetésére készül. Egyelőre vita folyik arról, hogy a szankciók kiterjedjenek-e az olajkereskedelemre. Ezt mindenekelőtt a holland és a brit kormány ellenzi, arra hivatkozva, hogy az előbb sújtaná a lakosságot, mint a kormányt. A Dél-afrikai Köztársaság viszont kampányt folytat a Nigéria elleni olajembargó bevezetése érdekében. •D.B.G.T. Vezércikk a 7. oldalon Újabb román-magyar tárgyalások januárban MH-Bukarest Három síkon folytatódnak a román-magyar tárgyalások januártól Ezt Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete közölte szerdán a romániai sajtó képviselőinek tartott háttérbeszélgetésen. Szőcs szerint felújítják az alapszerződéssel kapcsolatos, márciusban gyakorlatilag elakadt megbeszéléseket, amelyek során a kisebbségi cikkely még tisztázatlan alpontjait vitatják meg. Ezek a szabad anyanyelv-használattal, a kisebbségek autonóm szervezeteinek és politikai pártjainak megalakításával, a román-magyar kisebbségi vegyesbizottság létrehozásával összefüggő kérdések. Megkezdődnek a román megbékélési javaslatcsomag dokumentumainak érdembeni tárgyalásai is, méghozzá két szakértői csoportban. Az egyik a politikai nyilatkozat, valamint az együttműködést szabályozó kormányközi megállapodás szövegét véglegesíti, a másik a kisebbségekkel szembeni magatartási kódexszel foglalkozik. Szőcs Ferenc elmondta, a magyar fél azt szeretné, ha ez utóbbi dokumentum a kisebbségek jogait, az államok kötelezettségeit rögzítő kisebbségi megállapodás lenne. A három megbeszélés egymással párhuzamosan folytatódna. Ezzel egy időben viszont fontosak maradnak a konkrét lépések is, amelyek bizonyíthatnák a felek jó szándékát. Budapest szükségesnek tartja a magyar konzulátus újbóli megnyitását Kolozsváron, vagy más erdélyi városban, például Nagyváradon vagy Brassóban, és újabb határátkelőhelyek átadását, illetve korszerűsítését. • Bogdán Tibor Jövőre két százalékkal csökkennének a reálbérek • Folytatás az 1. oldalról 1997. január 1-től átfogóan módosítják az szja és a tb-járulék rendszerét, ámebből fakadóan a munkavállalók 1996-ra tervezett induló pozíciójához képest nettó keresetcsökkenés nem történhet, a munkáltatói terhek pedig jelentősen mérséklődnek”. 1996-ban nem emelik a munkavállalók által fizetendő tb-járulékot (vagyis a kormány eláll ettől a szándékától). A javaslat szerint a szociális partnerek kinyilvánítanák egybehangzó akaratukat, mely szerint az említett reálbércsökkenés a lehető legkisebb inflációval, és a parlamenthez beterjesztett mértékű költségvetési hiány mellett valósuljon meg. A kormány ígéri: a költségvetési szféra alkalmazottai számára hasonló „reálbér-pozíciót” alakít ki, mint amit a versenyszférában terveznek. 8 napon belül a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa elé terjeszti ennek jogszabályi biztosítékait. Az állam jövőre már nem él „közhatalmi funkciójával” az állami tulajdonú cégek bérkorlátozására, azaz nem szabják meg rendeletileg - mint ez év márciusában tették a béremelkedés mértékét. Végül a Bokros-tervezet kitér arra is, hogy a megállapodást az oldalak illetékes testületei (beleértve a kormányt) megtárgyalja az ár- bérmegállapodásra vonatkozó javaslatot. Bokros egyébként az új javaslat összeállításakor tárgyalt a „legfontosabb” szakszervezetek vezetőivel. A szakszervezetek jelenlévő képviselői (köztük Sándor László MSZOSZ-, Szabó Endre SZEF-elnök és Borsik János az Autonómok részéről) tárgyalási alapnak értékelték a javaslatot, s ha vezető testületeik is elfogadják, nyélbe üthető az ár-bérmegállapodás. A munkaadóknak azonban fenntartásaik vannak, így ragaszkodnának az egészségbiztosítási önkormányzat döntéséhez, mely szerint a munkavállalók tb-járuléka ne a kormány által javasolt év eleji 3, majd év közepi 1, hanem csak 1,5 százalékponttal csökkenjen, viszont ne emeljék 10-ről 15 napra a betegszabadság időtartamát. Szeretnék elérni a munkáltatók azt is, hogy a munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulékot (4,2, illetve 1,5 százalék) együttvéve 1,5 százalékponttal csökkentsék, továbbá ne finanszírozzák a munkaerő-piaci alapból a tartós munkanélküliek jövedelempótló támogatását. Bokros azonban leszögezte: ragaszkodik a munkaadói tb-járulék csökkentéséhez és a betegszabadság emeléséhez. A munkaerő-piaci alap többletbefizetéseire pedig - tette hozzá - szükség van, ugyanis a későbbiekben is kell számolni a munkanélküliséggel. Az, hogy az eredeti tervek ellenére nem emelik a munkavállalók tb-járulékát, 17 milliárd forint bevételkiesést jelent a nyugdíjbiztosítási alapnál. Ezt a mínuszt azonban - mondta a pénzügyminiszter - összevontan szeretné látni a két tb-alap költségvetésében. Azaz: a 17 milliárdot szíve szerint az egészségbiztosításnál faragná le. Reggel a pénzügyminiszter még 4 százalékos reálbércsökkentési javaslattal „indult”, 20,5 százalékos fogyasztóiár-, 19,5 százalékos bruttó béremelés és a munkavállalói tb-járulék emelésére irányuló javaslat, továbbá az szja-tábla parlamenthez benyújtott változata mellett. Már akkor is ajánlotta, hogy közszolgálatiak keresete szinte 19,5 százalékkal emelkedjen el Ebből 2 százalékpont adódn abból, hogy jövő év elejétől kiszámítják az 1992 előtti közakalmazotti jogviszonyt; tovább 2,5-3 százalékot (5,3 milliárdot jelent, hogy szeptemberben módosítanák a közalkalmazott bértáblát; 9 százalék „benn van” a jövő évi költségvetésben végül 6 százalékot hozhatnak a jövő évi létszámmegtakarítások A bruttó béremelkedés 19 százalékos mértéke nem kerül bele a megállapodás tervezetébe. Ha viszont ezt figyelembe vesszük, a tervezett reálbér csökkenés 3 százalékos. A kormány tehát kész elállni a munkavállalói tb-járulék emeléséről szóló korábbi határozatától, míg a munkavállalói járulékok és a táppénz esetében tartja magát eredeti döntéséhez. Talán az utóbbi miatt, talán mert a kormány ragaszkodik a szolidaritási járulék mértékéhez, a munkaadói oldal csak különvélemény hozzácsatolásával ita alá az árbérmegállapodás 9 pontját. ) • E. J. Bokros Lajos reggel még négy százalék reálbércsökkenéssel indított FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOL Béremelés a TVK-nál Tiszaújvárosból származó értesüléseink szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatósága tegnap úgy döntött, hogy a Tiszai Vegyikombinátban végrehajthatják a 21 százalékos béremelést. (Mint emlékezetes, a kormány november 5-én úgy döntött, hogy azoknál az állami cégeknél, amelyek a hatékonyság javulásával képesek tervezett nyereségüket felülmúlni, legfeljebb 21 százalékos béremelésre kerülhet sor.) A bért még az idén, egyszeri alkalommal, mozgóbérként kaphatják meg a dolgozók. Erre a hírre — mint azt a tiszaújvárosi televízióban a vegyikombinát vezérigazgatója és a sztrájkbizottság vezetője, Szabó János bejelentette : a sztrájkbizottság elállt a mai napra meghirdetett sztrájktól. Egyszázalékos kulturális járulék MH-információ Közel évi egymilliárd forintos bevételhez jut a kulturális szféra a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvény módosításával, amelynek nyomán ipari árucikkekre, kultúraközvetítő és hordozó szórakoztatóelektronikai termékekre, dísztárgyakra és kereskedelmi hirdetésekre egyszázalékos járulékot vetnek ki. A művelődési tárca tervezetével egyetért a Pénzügyminisztérium is. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium azonban nem támogatja a tervezetet és annak módosításáért lobbyzik. Az ipari tárca szerint ugyanis ipari termékeket nem szabadna járulékokkal terhelni, hanem támogatni kellene. Ezért azt javasolják, hogy legfeljebb fél százalék legyen a járulék, s további kedvezményt kapjanak a Magyarországon exportra készülő termékek. A kulturális járulék az ipari tárca szerint ugyanis rontja ezek külföldi versenyképességét. Mivel a NKA-ról szóló törvény módosítása legfeljebb a jövő évi költségvetés elfogadása után kerülhet a parlament elé, így semmiképpen sem léphet hatályba január elsejével. Ezért értesüléseink szerint a parlament kulturális bizottságának több kormánypárti képviselője a kulturális járulék mihamarabbi bevezetésének érdekében önálló képviselői indítvány nyújt a törvényhozás elé. Ennek elfogadása esetén még az NKA-ról szóló törvény módosítása előtt, vagyis még akár ebben az évben törvényerőre emelkedhetne a kulturális járulék kiterjesztése. • B. P. P. Milliárdok Borsodnak • Folytatás az 1. oldalról Diósgyőr, a DAM Kft. számára létfontosságú igazán a döntés, hiszen működni ugyan működik, ám vagyona nincs, s pénze sincs a téli alapanyag-vásárlásra. Ugyancsak nincs fedezet a gazdaságos működés megvalósításához szükséges elbocsátásokra, vagy a fejlesztésekre. Csak adósságai és veszteségei vannak. Rendbetételéhez sok milliárd forintra lenne szükség. (1990 óta több tízmilliárdot fordítottak a borsodi térség reorganizációjára és a kohászat válságkezelésére.) A határozat érinti Ózdot is. Szőke Tibor, az Ózdi Acélművek (ÓAM) Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, ők azt várják a kormányhatározattól, hogy erősítse meg a korábbi - szerkezetátalakítással kapcsolatos - koncepciót, segítse az ÓAM Kft. privatizációját. Információink szerint valószínűleg terítéken lesz a privatizációs pályázat kiírásának jóváhagyása. Ózdon remélik, hogy rendeződik az ÓAM Kft.-t kiszolgáló szállítási és energiaszolgáltatási társaságok anyagi helyzete is, s hogy a kormány valamilyen formában hozzájárul a működőképesség fenntartásához. Tudomásunk szerint ez a fejlesztési és forgóeszköz-támogatás összességében elérheti a 300 millió forintot. • Szaniszló Bálint Az EC-CONT Kft. (1651 Budapest, József nádor tér 1.), mint az ORIMAT Automatizálási Rt. FA. bíróság által kijelölt felszámolója eladásra meghirdette az Ajka, Vásár út 6. szám alatt lévő ingatlanát. Ezennel a felszámoló felhívja a részvénytársaság törvényes elővásárlásra jogosult hitelezőit, hogy 1995. november 23. (csütörtök) 9-11 óra között, Veszprém, Kádártai út 31/A . szám alatt - az elővásárlási jog hitelt érdemlő igazolása mellett- a vételi ajánlatot Dr. Fáy Ferenc felszámolóbiztostól átvehetik. Az elővásárlási jog gyakorlásának feltétele, hogy a vételi ajánlat átvételével egyidejűleg az elővásárlási jogot gyakorló ajánlattevő 2.2oo.oop,forint foglalót köteles az ORIMAT Rt. FA. pénztárába befizetni, és az adásvételi szerződést az ajánlattevőnél összességében azonos vagy előnyösebb feltételek mellettmegkötni. Ennek elmulasztását a felszámoló az elővásárlási jogról való lemondásként értékeli. A felszámoló beszámítást nem fogad el, a befizetett foglaló után kamatot nem fizet. Telefonon tájékoztatást ad: Dr. Fáy Ferenc 06- 76/ 322-175 Ügyelet: Veszprém, Kádártai u. 31/A. FEJBESZÉLŐK amelyek helyettesítik a telefonkagylót Kizárólagos forgalmazó: owierwici Kereskedelmi Kft. H-1056 Budapest, Szarka utca 1.1. emelet Telefon: (36-1) 137-4568,266-2545 , Fax: (36-1) 117-1379 | Miről ír a Figyelő? A világ legjobb üzlete: magyar szenzációk a gyógyszerkutatásban ♦ Budapesti irodapiac: beruházási mélypont ♦ Új befektetési alap: az ÁPV Rt. a tőzsdére vinné az energetikai cégek kisebbségi részvényeit