Magyar Hírlap, 1995. november (28. évfolyam, 269-281. szám)

1995-11-28 / 279. szám

1995. NOVEMBER 28., KEDD M­a dönt a tulajdonosi bizottság A Főgáz van soron M­H-információ______________________________ Holnap­­ja alá a privatizációs szerződést az Italgas-Snam olasz konzorcium és az ÁPV Rt a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (Tigáz) többségi részvény­csomagjáról. A Fővárosi Gáz­művek Rt. (Főgáz) magánosí­tásáról viszont csak csütörtö­kön dönt a budapesti közgyű­lés, így a Főgázra is pályázó ola­szok kiesnek a versenyből, ha­csak ki nem fizetnek 43 millió dollár bánatpénzt. A fővárosi közgyűlés tulajdonosi bizottsá­ga ma dönt arról, hogy a 25 vagy 50 százalékot egy rész­vénnyel meghaladó csomag ér­tékesítését javasolják-e a köz­gyűlésnek, és sorrendet állíta­nak fel a négy pályázó között. E­gyetlen feltétel sem válto­zott meg a gázprivatizációban, így a Főgázban továbbra is csak azok a befektetők szerezhetnek blokkoló kisebbségi (25 száza­lék plusz egyszavazatnyi) vagy többségi részvénycsomagot, akik legfeljebb egy vidéki gáz­­szolgáltató cég többségi tulaj­donrészét nyerték el. A Tigáz új tulajdonosa pedig egyáltalán nem vehet Főgáz-részvényeket nyilatkozta lapunknak Szabó Imre, a Magyar Energia Hiva­tal (MÉH) főigazgatója és Vá­­lyi György, az ÁPV Rt. ügyve­zető igazgatója. A cáfolatok in­doka az, hogy az MTI híradása alapján több laptársunk arról számolt be, hogy a MÉH eny­hítette a befektetési korlátozá­sokat a gázszolgáltatók privati­zációjában, így egy befektető a tervezettnél több cégben sze­rezhet többségi részesedést. M­int azt korábban megírtuk, a fővárosi önkormányzat ma­­gánosítja a Főgáz Rt.-t, míg a vagyonkezelő az öt vidéki szol­gáltatót. A Főgázra négyen pá­lyáznak: az olasz Italgas-Snam konzorcium, a francia Gaz de France, a brit British Gas és a német Ruhrgas. A­z ÁPV Rt. azzal, hogy megnevezte a Tigáz vevőjét és közölte, hogy a Gaz de France­­szal tárgyalnak két vidéki szol­gáltató eladásáról, nyomást gyakorol a fővárosra, hogy a Főgáz leendő tulajdonosát a két másik pályázó közül vá­lassza ki - véli egy érintett. A­z ÁPV Rt. ajánlattételi szabályai szerint a gáztender győztesének kihirdetésétől szá­mított 5 munkanapon belül - vagyis holnap - alá kell írni a végleges szerződést az Italgas­­zal. Mivel a fővárosi közgyűlés csak csütörtökön határoz a Fő­gázról, az olaszok elvileg kies­tek a versenyből. Megtehetik, hogy a főváros számukra ked­vező döntése esetén szerződést bontanak az ÁPV Rt.-vel, de akkor 4,3 millió dollárnyi bá­natpénzt kell fizetniük. A privatizációs szervezet nem engedhet a főváros szem­pontjainak - reflektált Vályi György, hozzátéve, hogy a pá­lyázati feltételeket mindenki is­merte, így a vidéki társaságokra magas ajánlatot tevő, de a Fő­gáz iránt is érdeklődő befekte­tőket nem érhette meglepetés­ként a győzelem. Gábor József, a fővárosi tulajdonosi bizottság tagja lapunknak elmondta: ez a testület is önállóan határoz, a négy pályázat értékelésekor nem veszi figyelembe, hogy a jelentkezők az ÁPV Rt. tende­rén is indultak. iv 'I” «P. K.-Sz. L. Á. Pártolják a Ruhrgast M­ás forrásokból lapunk úgy értesült, hogy a priva­tizációról a napokban ál­lást foglalt a Főgáz Rt. igazgatósága, felügyelőbi­zottsága, üzemi tanácsa és a szakszervezet is. Mind a négy szervezet a VEW­­Ruhrgas konzorciumot so­rolta az első, illetve a Gaz de France céget a második helyre. Az Italgas-Snam a harmadik, a British Gas pedig a negyedik helyet ér­te el. Az értékelést a máso­dik fordulóra benyújtott pályamunkák és az első fordulóra beadott pénz­ügyi ajánlatok ismereté­ben végezték el. Hasonló­képpen minden vélemé­nyező szervezet a kisebb­ségi részvénycsomag el­adása mellett voksolt. M­H-információ­ ra­dja alá Csehország tagfel­vételi egyezményét a Jean- Claude Paye, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, és Josef Zieleniec, cseh külügy­miniszter. Teljes jogú taggá az ország akkor válik, amikor a cseh parlamenti ratifikációs, valamint a kormány - az OECD alapító okiratának és 250 ajánlásának elfogadásáról szóló - nyilatkozatát a nemzet­közi szervezetnek benyújtja. Erre a cseh kormány törekvése szerint még karácsony előtt sor kerül. C­sehország 26. államként, az első volt szocialista ország­ként csatlakozik a szervezet­hez. Ez a visegrádi országok számára csak előnyös lehet - vélekedik Szanyi Miklós, a Világgazdasági Kutatóintézet kelet-közép-európai központ­jának vezetője. Egy volt szo­cialista ország csatlakozása úgymond precedensként a többiek számára akár egyfajta húzóerőként is szolgálhat. A magyar tagsági tárgyalások ráadásul meglehetősen előre­haladottak, Csehországhoz képest csak a törvénykezési ütemkülönbség jelent némi lemaradást. E­nnek pedig csupán az az oka - mondta el kérdésünkre Balogh László, a párizsi magyar OECD-képviselet követe -, hogy a csatlakozási tárgyalásokról határozó OECD-konferencia után Csehország rögtön megbe­széléseket kezdhetett, míg Magyarországon éppen vá­lasztások folytak. A jelenlegi helyzet szerint Magyarország mindhárom kérdéses terüle­ten - környezetvédelem, adó- és devizaszabályozás - telje­síteni tudja a teljes jogú tag­ság követelményeit. F­ebruár elején, a pénzügyi liberalizációs bizottság ma­gyar devizakódexet firtató ülésével véget is ér a szakmai vizsgálat, majd az OECD tit­kárság menetrendje szerint az első negyedév végén a tanács Magyarországot is a tagok kö­zé invitálja. Abban azonban, hogy Magyarország csak má­sodikként csatlakozhat, ter­mészetesen közrejátszhat a két ország makrogazdasági mutatóinak különbözősége is - mondta Balogh László. H­iába is a csupán procedu­­rális eltérés, szimbolikus je­lentőséggel bír, hogy célba el­sőként Csehország ért - jelez­te Mizsei Kálmán, a New York-i Kelet-nyugati Tanul­mányokért Intézet kutatója. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a nemzetközi szervezetek köz­véleménye a cseh átalakulást sorolja a térségben az első helyre. •M. R. Csehország ma írja alá az OECD-tagszerződést Előny-e elsőnek lenni? GAZDASÁG A belföldi húseladás nyereséges M­H-információ___________________________ Ugyan a húsfeldolgozók há­romnegyed évi eredményeiről még nincsenek hiteles adatok, az már biztosnak látszik, hogy a belföldi tevékenység nyeresé­ges - mondta el lapunknak Mi­ke Imre, a Húsipari Szövetség főtitkára. Ebből fedezik az ex­port veszteségeit és a milliár­­dokra rúgó éves kamatköltsé­geket. A főtitkár 200 millió dol­lárra becsüli a szövetség tag­­szervezetei húsexportjának ár­bevételét A jövőre várhatóan jelentősen növekvő sertésállo­mány értékesítéséhez az ideinél több támogatást igényel az iparág. z év első kilenc hónapjá­ban 1 millió 943 ezer darab vá­gósertést vásároltak fel a fel­dolgozók, kilogrammonként 164,2 forintos átlagáron. Az augusztusi áremelkedés hatásá­ra azonban szeptemberben már 184 forint volt a felvásárlási át­lagár. A csúcs 205 forint volt, s most 192-193 forint közötti áron veszik az élősertés kilóját. A felvásárlási árak emelke­dése még nem eredményezett jelentős állománynövekedést, ez valószínűleg csak a jövő év első felében lesz érzékelhető. A sertések 70 százalékát belföldön értékesítették, ex­portra pedig 40 ezer tonna hús került. A 200 millió dolláros várható exportbevétel elérését alapanyagimporttal is be kel­lett segíteni. Ez egyrészt ex­portárualapot szabadított fel, másrészt javította a nyár végé­re beszűkült belföldi termék­­választékot. A szövetség jövő évre 600 ezerrel több sertésre számít. A jövő évi „pluszsertésekre” len­ne vevő a külpiacokon - véli a főtitkár. A jövő évre reálisnak nevezhető 67-70 ezer tonna csontos hús exportja 270 millió dollár árbevételt jelentene, amihez viszont, az idei 6,2 mil­liárd forinttal szemben, a szö­vetség számításai szerint, 10,3 m­illiárd forint exporttámoga­tás szükséges. Ezt lehet szűkí­teni, de akkor további draszti­kus létszámleépítésekre és a magasabb feldolgozottsági fo­kú termékek előállítását bizto­sító technikai háttér leépülésé­re kell számítani - állítja Mike Imre. • K. B. Z . A húsosok exporttámogatásért lobbyznak fotó­­h archív - ista ferenc S ' “ ’ N Értékpapír-különlegesség! Ingyen kaphat Ön 60.000 forintot 1 éves használatra ( adóhitelként), ha 1996. végéig a 200.000 forintos Realbank részvényben tartja a pénzét! (Reálbank RÉSZVÉNY) jegyezhető, 1995. december 28- ig. K­érjük, olvassa el az ÁÉTF által jóváhagyott tájékoztatót. * A GARANCIALEVÉLLEL a 60.000 Ft-on kívül 1 évre 33% 66.000 Ft) 6 hónapra évi 30% hozam E­z önmagában is jobb a legmagasabb betéti kamatoknál! A hozam változó az MNB alapkamattól függően. Kapható: 20 000 és 200 000 Ft-os áron. Irrealbank Bp.VI., Andrássy út 124. Debrecen, Piac u. 18. B­p.VI., Munkácsy M u. 17. Eger, Széchenyi u. 34. B­p.V., Semmelweis u. 4. Pécs, Király u.75. D­abas, Vörösmarty u. 10. Tatabánya, Mártírok u. 81/B. és az EXPRESS UTAZÁSI IRODÁKBAN B­aja, Békéscsaba, Esztergom, Győ­r, Hatvan, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Ózd, Salgótarján, Sátoraljaújhely, Sopron, Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg, ^ MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS CÉGEK IS VÁSÁROLHATJÁK! ^ • Alkotmányellenes a járulékplafon? H-információ Az Alkotmánybíósághoz for­dult a Menedzserek Országos Szövetsége, mivel szerintük a társadalombiztosításról szóló törvény még mindig tartalmaz alkotmánynak ellentmondó rendelkezéseket. Jelenleg a munkavállalói tb­­járulék alapjának felső határa évi 900 ezer forint, az efeletti jövedelem után a szabályok szerint nem kell 10 százalékos járulékot fizetni. A munkaadók ezzel szemben a teljes jövede­lem után fizetik a 44 százalékos tb-járulékot. A taláros testület­hez eljuttatott beadványban a menedzserszövetség kifejtette, hogy munkaadók és munka­­vállalók ilyetén megkülönböz­tetése ellenkezik az alaptör­vénnyel. A munkaadói érdek­­védelmi szövetség szerint az is alkotmányellenes, hogy a vá­lasztott tisztségviselők tisztelet­díja és a természetbeni juttatá­sok után is tb-járulékot kell fi­zetni. Indoklásuk szerint a biz­tosított további szolgáltatást nem kap a pluszjárulék fejében, ezért a szövetség kéri a felsorolt jövedelmek utáni járulékfizeté­si kötelezettség megszünteté­sét. Ilyen megokolással koráb­ban, a honorárium esetében már volt példa. M­int Gerencsér László, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője el­mondta: a tb-nél a biztosítási elv előtérbe helyezésével indo­kolták anno a munkaadói járu­lékplafon bevezetését, akkor nem vetődött fel, hogy ez eset­leg ütközhet az alaptörvénnyel. A plafon bevezetése csökkenti a tb bevételeit, és az így kieső forrásokat kompenzálni kell, például járulékemeléssel - fi­gyelmeztetett a fősztályvezető. • Zs. P. Nincs keret aszálykárenyhítésre M­H-információ Várhatóan 8 milliárd forinttal lépi túl idén az agrárágazat a számára meghatározott támo­gatási keretet, amivel szemben csupán 4 milliárd forint megta­karítás áll. A kormány ezzel in­dokolta, hogy elvetette az ele­mi károkat szenvedett agrárter­melők közvetlen kárenyhítését célzó, 3,8 milliárd forint forrást igénylő FM-j­avaslatot. A november 16-ai kormány­­ ülésen csak bizonyos állammal szembeni kötelezettségek elen­gedését, az idei növényter­mesztési hitelek állami garan­ciájának meghosszabbítását és az eddigi 10 százalékos kamat­­támogatás további 10 százalé­kos növelését fogadták el, amely összesen 5,2 milliárd forintot emészt fel. Akkor a PM azt vár­ta az FM-től, hogy nyilatkozzon a támogatások várható felhasz­nálásáról, a megtakarításokról és tegyen javaslatot az átcso­portosításra - tudtuk meg Boda­­mástól, az FM főosztályve­zetőjétől. Ez a múlt heti kor­mányülésig megtörtént, a pénz­ügyi tárca azonban - mivel a 8 milliárd,forint túllépéssel szem­ben csupán a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap 4 milliárd fo­rintja és némi intézményi meg­takarítás állt, azaz nem volt mit átcsoportosítani - nem járult hozzá az FM által javasolt meg­oldáshoz. A 8 milliárdos túllé­pés nagyrészt abból adódik, hogy az élelmiszer-gazdaság exportja a tervezett 2,4 milliárd dollár helyett várhatóan a 2,8 milliárd dollárt is meghaladja - mondta a főosztályvezető. K­észpénzhez nem jutnak a károsult termelők, hiteleik meghosszabbítását és az állam­mal szembeni kötelezettségeik elengedését pedig - az adott ügytől függően - kérvényez­niük kell az APEH-től, az Álla­mi Fejlesztési Intézettől, illetve a bankoktól. •K. B.Z. T Magyar Hírlap 11 HÍRSOROK Többlet a fizetési mérlegben (MTI) Szeptemberben a folyó fizetési mérlegben 18 millió dol­láros aktívum keletkezett. Utoljára 1992-ben volt többlet a mérlegben. Az első negyedévben az átlagos havi hiány 473 mil­lió dollárt ért el, a második negyedévben ez 218 millió dollárra csökkent, míg a harmadik negyedév átlagos havi deficitje csu­pán 73 millió dollár volt, figyelembe véve a szeptemberi több­letet is. Elsősorban a kereskedelmi mérleg javult számotte­vően, ugyanakkor továbbra is jelentős aktívummal zár havonta az idegenforgalmi mérleg, és szeptemberben viszonylag kis­mértékű kamatkiadások terhelték az országot. Az árudeviza­forgalom hiánya a kilencedik hónapban 94 millió dollárt ért el. Az áruexport szeptemberben 1,24 milliárd dollárra emelke­dett, míg az import ugyanebben a hónapban 1,33 milliárd dol­lárt tett ki. A bankrendszeren keresztül pénzben 95 millió dol­lár áramlott az országba a kilencedik hónapban, így ebben az évben összesen 829 millió dollár érkezett, ami valamivel elma­rad a múlt évitől. Rekordértéket, 8,8 milliárd dollárt értek el szeptemberben a jegybanki tartalékok. Az ország bruttó adós­ságállománya szeptember végén 31,2 milliárd dollár volt, míg a nettó adósságállomány kereken 20 milliárd dollárt tett ki. Vietnam törleszti adósságát? (MH) A tartós termelési együttműködésekről, a vietnami adósságok sorsáról tárgyalt távol-keleti útján Soós Károly At­tila, az IKM politikai államtitkára. A két ország kereskedelmi forgalma mára meghaladja a 25 millió dollárt, a harmadik piaci műveletekkel együtt eléri az 50 milliót. A megbeszéléseken részt vettek magyar vállalatok (Taurus, Medicor, Metrimpex és Idex) is. Az államtitkár és a vietnami pénzügyminiszter-helyet­tes tegnap írta alá a Vietnam tartozásainak törlesztéséről szóló megállapodást. Az egyezmény leszögezi, hogy a távol-keleti or­szág a törlesztést áruszállítással, szolgáltatások és koncessziók nyújtásával, helyi valuta rendelkezésre bocsátásával is teljesít­heti. A megállapodás lehetővé teszi, hogy nagyobb értékű készpénzes exportüzletkötéskor a vietnami fél bizonyos össze­get a fennmaradt adósságokról leírjon. Kamatcsökkentés az OTP-nél (MTI) A lakossági folyószámlákon és a Junior folyószámlákon lekötött összegek után hétfőtől 1 százalékkal kevesebb kama­tot fizet az OTP. 32-ről 31 százalékra mérséklődik a folyószám­lák egyenlegének nulla forint alá csökkenésekor fölszámított overdraft hitelek kamata, azon számlatulajdonosok számára, akik szerződést kötöttek erre. A többiek által fizetett „bünte­tő” kamat szintén 1 százalékponttal, 40 százalékra csökken. A folyószámlákhoz kapcsolódó hitelek után fizetendő kamatot ugyancsak 1 százalékponttal, 31 százalékra csökkenti decem­ber 1-jétől az OTP. Nyugdíjpénztárt alapított a K & H (MH) K & H Országos Nyugdíjpénztár néven hozott létre pénztárat a Kereskedelmi Bank és Quantum Investment Bank, mely utóbbi a K & H százszázalékos leánybankja. A nyugdíj­­pénztár elsősorban a Kereskedelmi Banknál számlával rendel­kező vállalkozások alkalmazottainak nyújtja majd szolgáltatá­sait. Mint azt Zempléni Ferenctől, a nyugdíjpénztár igazgatóta­nácsának tagjától megtudtuk, a pénztár az év hátralévő részé­ben ezer tag toborzására számít, míg az elkövetkezendő egy év­ben összesen ötezer fő belépését reméli. Agrárprogramot sürget a kamara (MH) A szaktárca a mai napig nem biztosította a kamarai tör­vényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges felté­teleket az agrárkamarák, s ezen belül a Budapesti Agrárkama­ra (BAK) számára - hangzott el a szervezet tegnapi küldött­­gyűlésén. Az eredményes működéshez, valamint az agrárka­marák mezőgazdasági közigazgatásban betöltött szerepének pontos meghatározásához elengedhetetlen egy átfogó nemzeti agrárprogram kidolgozása. A szervezet tagsága az aszálykárok mielőbbi rendezésére szólította fel a szaktárcát, kevesellve a hitelhez kötött 5,2 milliárd forintnyi támogatást. A MÁV több fuvarra számít (MTI) A szerb-magyar határon áthaladó áru mennyisége újra el­érheti az évi 2,5, akár 3 millió tonnát is - jelentette be Magos György, a MÁV kereskedelmi igazgatója. Ezen a határszakaszon 1992-ben 2,5 milió tonna áruforgalom bonyolódott, ez azonban az embargó hatására 1993-ban 335 ezer tonnára csökkent. Ugyanakkor a szankciók feloldásával lehetőség nyílik a jugoszláv vasutak mintegy 9 milliárd forintos tartozásának kiegyenlítésére. A MÁV fennálló követelését a délszláv fél valószínűleg nem készpénzben, hanem esetleg vasúti kocsik bérbevétele útján ren­dezi. A tervek szerint szerdán Szabadkán tárgyal Rigó Zoltán, a MÁV vezérigazgatója és Kálnoki Kis Sándor, a MÁV elnöke. A vasúti tranzit áruforgalom természetesen eddig sem szünetelt, a Görögországba, Törökországba irányuló szállításokat Romá­nián, Bulgárián keresztül bonyolították. A román-magyar hatá­ron 1992-ben még 987 ezer tonna ára haladt át, s 1993-ban, az em­bargó bevezetését követően már 1 millió 194 ezer tonna. i­S­­­Wf&M&mlsSst ' ' s Mram BB+ a szamurájkötvénynek (MTI) Újabb BB+ minősítést nyert a Magyar Nemzeti Bank, ezúttal 26-os sorozatú 25 milliárd jenes szamurájkötvényét il­lette ilyen jelzéssel a Standard and Poor’s amerikai hitelminő­sítő intézet. Az 5 százalékos szelvényű, 2008. március 14-ei le­járatú kötvényhez azonban „negatív kilátás”-t kapcsolt az S & P. Ugyanilyen minősítés mellé februárig a „stabil”, még koráb­­ban pedig a „pozitív kilátás” járt. Az intézet A és C között ér­tékeli a hitelfelvevőket, a BB+ osztályzat egy fokozattal a be­fektetőknek ajánlott „investment grade” kategória alatt van. Rekordhiány Ausztriában (Reuter) Rekordméretűvé, 30,5 milliárd schillingre dagadt az év első kilenc hónapjában Ausztria folyó fizetésimérleg-hiá­­nya. Az elmúlt év ugyanezen időszakában a vonatkozó adat 13,5 milliárd schilling volt. A deficit növekedése elsősorban az idegenforgalmi bevételek csökkenésével magyarázható, az ezen ágazatból származó bevétel hárommilliárddal, 107,5 mil­liárd schillingre csökkent január és szeptember között. Az oszt­rákok ugyanakkor 80 milliárd schillinget költöttek külföldön, 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ausztria EU- nak fizetett hozzájárulása ugyancsak hiánynövelő tényező, az ország transzfermérlege idén eleddig 11,3 milliárd schilling de­ficitet mutat szemben a tavalyi 7,9 milliárddal. Hongkong a „legszabadabb” (Reuter) Gazdasági szempontból a világ legszabadabb országa Hongkong - derül ki a washingtoni Heritage Foundation éves jelentéséből. Több mint 140 országot fölmérve a magánalapít­vány erre az eredményre tíz tényező - a hongkongi alacsony adók, a stabil bankrendszer, a szabad kereskedelem, a monetá­ris politika, a kormányzati kiadások, a külföldi befektetések, az ár-bér kontroll, a tulajdonjogok, a szabályozás és a gyakorlati­lag nem is létező feketepiac­­ alapján jutott. A kelet-ázsiai or­szágot Szingapúr, Bahrein, Új-Zéland, Svájc, Hollandia és az Egyesült Államok követi a sorban.

Next