Magyar Hírlap, 1996. február (29. évfolyam, 27-39. szám)
1996-02-12 / 36. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Véres ramadán Algériában (MH) Algírban tizennégyen meghaltak és legalább harmincan megsebesültek, amikor tegnap délután autóbomba robbant egy sajtóközpont előtt, amely magánlapok szerkesztőségeinek ad otthont. Röviddel előtte a főváros egyik sűrűn lakott népi külvárosában is hasonló merényletet követtek el. A több kilométerrel távolabb is hallatszó robbanásnak két halálos áldozata és sok sebesült van, az anyagi kár is tetemes. A hívő muzulmánok egy hónapos böjtjének kezdete óta eltelt két hétben fellángolt az integristák terrorja Algériában, a merényletek száma már az ötvenhez közeledik. Szombaton újabb újságírót gyilkoltak meg a fundamentalisták: egy vidéki szakszervezeti lap munkatársa a negyvennyolcadik újságíró-áldozat az értelmiségiek és általában a világiak ellen harmadik éve folyó hadjáratuknak. II. János Pál Venezuelában járt (MTI) A vártnál jóval kevesebben, mintegy százezren - más források szerint kétszázezren - voltak jelen Guanaréban, ahol II. János Pál pápa szombaton felszentelte a Coromoto Szűz Máriáról, Venezuela védőszentjéről elnevezett katedrálist. Az új templomot azon a helyen emelték, ahol állítólag Szűz Mária megjelent egy indián törzsfőnök előtt 1652-ben. A fővárosban, Caracasban a dél-ame------------------------------------ rikai ország politikai és gazdasági elitjével találkozva a pápa a „humánus társadalom” építésére, a nyomor és a gazdasági bajok leküzdésére szólított fel. Venezuela volt a pápa egyhetes közép- és dél-amerikai útjának utolsó állomása. Többmilliós felvonulás Iránban (MTI) Iránban vasárnap több millió ember vonult fel az 1979-es iszlám forradalom évfordulóján. Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani iráni elnök a teheráni tömeggyűlésen mondott beszédében arról szólt, hogy a forradalom tovább erősödik, de cáfolta a forradalom exportjára vonatkozó vádakat. Rafszandzsani szerint a Teherán ellen szankciókat bevezető Egyesült Államokat az irániak változatlanul a gonosz birodalmának tekintik, s megállapította: ameddig Washington nem változtat politikáján, addig az irániak „Halált Amerikára!” követelése sem változik. Szigetvita Dél-Korea és Japán között (MTI) Dél-Korea lemondta Kim Jung Szám államfő és egy japán parlamenti küldöttség hétfőre tervezett találkozóját. Mint a szöuli elnöki hivatal szóvivője közölte, a márciusi, Kim Jung Szám államfő és Hasimoto Rjutaro kormányfő között tervezett csúcsmegbeszélés is elmaradhat, ha a Takesima- (koreaiul Tokio-) sziget körüli diplomáciai vita nem oldódik meg. A Japán-tengeren fekvő parányi szigetet mindkét ország magáénak vallja. A terület hovatartozása körüli vitát az robbantotta ki, hogy a szigeten Dél- Korea kikötő építésébe fogott, ami ellen a japán külügyminisztérium tiltakozott. A szöuli vezetés azt tervezi, hogy március 1-jén a lakatlan szigeten rendezi meg a japán gyarmati uralom elleni felszabadító mozgalom évfordulós ünnepségét. Akajev keresztülvitte akaratát (MTI) Kirgizisztán államfője, Aszkar Akajev több mint 94 százalékos támogatást kapott a szombaton tartott népszavazáson, s ez azt jelenti, hogy a lakosság támogatja a pótlólagos elnöki felhatalmazásokat. A bejelentés szerint a mintegy 2,2 millió választásra jogosult 94,51 százalékáét tett a szavazáson. A jogkörök bővítéséről szóló rendelet - közzététele után - nyomban életbe lép. Ez felhatalmazza az államfőt egyebek között miniszterek kinevezésére, illetve a bel- és külpolitikai irányvonal meghatározására. Akajev a népszavazással arra is jogot szerzett, hogy feloszlassa a parlamentet, amennyiben az egyhuzamban háromszor visszautasítja az államfő jelöltjét a kormányfői posztra. KÜLFÖLD Primakov és Christopher megismerkedett egymással Alkukeresés NATO-ügyben MTI_________________ Warren Christopher amerikai és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter egyaránt , jó kezdetnek” nevezte Helsinkiben szombaton tartott eszmecseréjüket, jóllehet mindketten említették, hogy az országaik között lévő nézeteltérések nem oldódtak meg egy csapásra. A két államférfi kifejezte azt a reményét, hogy a véleménykülönbségek áthidalhatóak. „Egyetértettünk abban, hogy tárgyaljuk meg őszintén az ellentéteinket, igyekezzünk megoldani, vagy ha azt nem sikerül, legalább jobban kezelni őket” - idézte az AFP Christopher. A nézeteltérések egyik lényeges pontja a NATO keleti bővítése. „Szeretnénk azonban olyan megoldást találni, amely országainkat és a kelet-európai országokat egyaránt kielégíti” - jelentette ki az orosz politikus, hangsúlyozva, hogy az egykori szovjet köztársaságok önállóságát sem fenyegeti veszély. Primakov kiemelte, hogy a kapcsolatoknak kiegyensúlyozottan kell fejlődniük, s a meglévő, és a jövőben minden bizonnyal felmerülő újabb nézeteltérések megoldása csakis konfrontáció nélkül képzelhető el. „Megállapodtunk, hogy nem állítjuk egymást kész helyzetek elé... és gyakran fogunk tanácskozni” - mondta Primakov. A két államférfi három órán át tartó megbeszélését követően közös sajtóértekezleten értékelte az ismerkedő jellegű találkozót. Primakov bejelentette, hogy amerikai kollégája március 20-án Moszkvába utazik elmélyültebb tárgyalások folytatására. Christopher reményét fejezte ki, hogy e találkozón előrelépés érhető el a leszerelés - főleg a START-2 egyezmény - kérdésében. A nagy amerikai lapok helsinki tudósításai szerint összességében a vártnál jobban sikerült Warren Christopher amerikai és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter ismerkedő találkozója. Washingtoni forrásokból megkönnyebbülésüknek adtak hangot az új orosz külügyminiszter „gyakorlatias, szakszerű és hozzáértő” felkészültségét tapasztalva, jóllehet a megbeszélések légköre távolról sem volt olyan „bensőséges, baráti és szövetségesi”, mint korábban, Andrej Kozirjev idején. Ennek ellenére - amint azt a The Washington Post megjegyezte - a két miniszter rövid idő után megállapodott abban, hogy a keresztnevükön szólítják egymást. A találkozóról tárgyszerűen beszámoló lapok kiemelték, hogy Moszkva a jövőben is fenn kívánja tartani a szoros munkakapcsolatot Washingtonnal, és szó sem lehet a hidegháborús időszakhoz való visszatérésről. A Csepeli Csőgyár Vagyonkezelő Részvénytársaság (1211 Budapest, Gyepsor utca 1.) igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a társaság rendkívüli közgyűlését 1996. március 14-én 10 órára hívja össze A közgyűlés helyszíne: 1211 Budapest, Gyepsor utca 2, Csepeli Csőgyár Vagyonkezelő Rt. tanácsterem („A” épület I. em. 1.) A közgyűlés napirendje: 1. Vagyontárgy-elidegenítés jóváhagyása. 2. Tőkebevonás más társaságba. 3. Hitelfelvétel, kötelezettségvállalás jóváhagyása. A társaság a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlést 1996. március 21-én 10 órakor a jelen hirdetményben megjelölt helyen és időben, változatlan napirenddel tartja meg. A névre szóló részvények tulajdonosai közül a közgyűlésen szavazati jogával az a részvényes élhet, aki a közgyűlés napját megelőző munkanapon a hivatalos munkaidő végéig tulajdonosként a részvénykönyvbe bejegyzésre került. A részvényesek személyesen vagy írásbeli meghatalmazott útján képviseltethetik magukat. Csepeli Csőgyár Vagyonkezelő Rt. igazgatósága mmt . Adásvétel Budapest VII.,Klauzál utca 9. Telefon: 267-9249 g Nyitvatartási 11—18 óráig | Szombaton: 10—13 óráig A Kálvin tér mellett, főútvonalon 32 m2-es, utcai, kirakatos, kétbejáratos, telefonfővonallal rendelkező üzlethelyiség örökbérleti joga átadó (bt.-n keresztül is!). ♦♦♦ Érdeklődni: Varga Miklósnál napközben: 218-1591, este: 131 -8491. % MH 10 072 Á Jobboldali európai szövetség alakul Zsirinovszkij fenyegetőzik MTI Vlagyimir Zsirinovszkij,az orosz szélsőjobb első Mny vezetője a hét végén közölte, hogy elnökké választása esetén „megelőző csapást mér” Lengyelországra és a többi középeurópai országra, ha azok belépnek a NATO-ba. Az orosz politikus ezt Jean-Marie Le Pennel, a francia szélsőjobb vezetőjével tartott közös moszkvai sajtóértekezletén jelentette be. „Ha elnök leszek, és ez bekövetkezik, úgy megkezdem a NATO-hadosztályok megsemmisítését Lengyelországban. Ha Varsó megengedi a NATO katonáinak, hogy megjelenjenek Oroszország határainál, úgy nem lesz többet sem Lengyelország, sem NATO” - fenyegetőzött Zsirinovszkij, majd a tervezett NATO-tagság kapcsán nem éppen finoman fogalmazva prostituáltakhoz hasonlította a térség országait. Zsirinovszkij azt jósolta, hogy amennyiben jobboldali elvbarátai nem jutnak hatalomra, úgy a jövő évezred küszöbén háború kezdődik, amely Közép-Európa és a Baltikum területén zajlik majd. Zsirinovszkij közölte, hogy Le Pen pártjával közösen „jobboldali európai szövetséget” hoznak létre, s az alapító kongresszus áprilisban lesz Moszkvában. Vasárnap tartotta ezüstlakodalmát az orosz elnöki posztra pályázó Zsirinovszkij FOTÓ: REUTER London tart az IRA-tól • Folytatás az 1. oldalról London felháborodását teljes mértékben osztja Washington és Dublin is. Az északír függetlenségért küzdő politikai párt, a Sinn Fein vezetőjét, Gerry Adamsot felszólították, hogy a londoni merényletet ítélje el, és haladéktalanul állítsa helyre a tűzszünetet. Megfigyelők azonban attól tartanak, hogy a merénylet a Sinn Fein és annak fegyveres szárnya, az IRA közötti szakadás jele. Annyi bizonyos, hogy az ír kormány és az amerikai közvetítők sem tárgyalnak tovább, amíg a tűzszünet helyre nem áll. Félő, hogy a merényletnek még egy halálos áldozata lesz, mert az egyik sérültet tegnap este már csak gépekkel tartották életben az egyik kórházban. Egyesek szerint Garry Adams tudott a készülő merényletről: a politikus ugyanis röviddel a robbantás előtt telefonált Washingtonba, s közölte, hogy „rendkívül nyugtalanító hírei vannak”. John Major állítja, hogy volt lehetőség a rendezési tárgyalások megkezdésére a kitűzött időben, e hó vége előtt, annak ellenére, hogy ő választások megrendezését javasolta az északír tartományban. Gerry Adams a tűzszünet megszakadásáért John Majort és kormányát hibáztatja. „Szomorú, hogy a kiegyezési lehetőség meghiúsult a brit kormány miatt” - nyilatkozta. • Sárközi Mátyás A hetek óta tartó olasz kormányválságban már nem csak a végleges megoldás, de az érdekelt felek álláspontja és szándéka is egyre kiszámíthatatlanabbnak látszik. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a bal- és jobboldali politikai pólusok vezetői, Massimo D’Alema és Silvio Berlusconi megállapodtak a kormányalakítással megbízott Antonio Maccanico együttes támogatásában és a jelenlegi törvényhozás hátralevő két évében esedékes alkotmánymódosítások alapelveiben. A program fő célkitűzése a törvényhozó és végrehajtó hatalmak nagyobb stabilitását garantáló, francia típusú választási törvény és elnöki rendszer bevezetése lenne. A széles nemzeti összefogáson alapuló politikai kormány leendő tagjaiként a kiszivárogtatott tervek szerint a közelmúlt néhány népszerű, és komoly nemzetközi tekintélyt élvező miniszterelnöke, Amato, Ciampi és Dini is a lehetséges jelöltek között vannak. Kérdés azonban, hogy egyáltalán létrejöhet-e az új kormány? Szombaton Maccanico programtervezetét a jobboldali Nemzeti Szövetség egyértelműen elutasította. Indoklásuk szerint a beszédből hiányzott a végrehajtói hatalom reformjának „francia típusára” tett egyértelmű utalás. A baloldali demokraták álláspontja szerint viszont a kijelölt kormányfő nem tehet előzetes ígéreteket a reform részleteire, hiszen az alkotmány módosítása a parlament feladata. Az olasz sajtó és a közvélemény meglehetősen értetlenül és közönybe forduló elégedetlenséggel szemléli a kormányváltás elhúzódását. Sokak szerint a reform csak ürügy, amivel Berlusconi és D’Alema az előrehozott választásokat kívánják elodázni. A baloldali demokraták tartanak a jobbközép szövetség esetleges győzelmétől, valamint attól, hogy saját koalíciójuk fenntartása érdekében kénytelenek lennének lemondani a kommunista múltból mindmáig magukkal hurcolt hegemonista reflexeikről. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ők és a volt kereszténydemokrácia baloldaláról jött centrista szövetségeseik is ellenzik az államelnök hatáskörének jelentős megerősítését. A maga szempontjából igaza van tehát a jobboldali Nemzeti Szövetség vezetőjének, Gianfranco Fininek, amikor az önmaga és pártja tagsága számára kényelmetlen és nehezen indokolható nagykoalíció elfogadása előtt írásban rögzített szándéknyilatkozatot kér az új miniszterelnöktől meg az őt támogató többi párttól. Az egész mostani adok-vészekben Fini pozíciója az egyedül és egyértelműen érthető. Számukra nagy elégtétel lenne a programjuk élén régóta szereplő erős elnöki hatáskör bevezetése. Ennek bizonytalansága esetén viszont az új választásoknak is örülnének, hiszen minden közvélemény-kutatás jelentős előretörést, sőt, esetleg vezető parlamenti szerepet jósol nekik. A római politikai helyzet egy helyben topogó zűrzavara az európai partnereket is nehéz helyzetbe hozza. Ebben a félévben éppen az olaszok töltik be az unió soros elnöki tisztét, és az ő feladatuk az integráció szempontjából nagyon jelentős kormányközi konferencia előkészítése és megnyitása. Horn Gyula február 14—15-ére tervezett, másfél napos olaszországi (és vatikáni) villámlátogatásának is az unió elnökével való találkozás, a csatlakozással kapcsolatos magyar elképzelések és igények ismertetése lesz a fő célja. A nem teljesen költői kérdés csak az, hogy a távozófélben lévő Lamberto Dini, és a még meg nem érkezett Antonio Maccanico között kivel tud majd a magyar miniszterelnök komolyan tárgyalni Rómában? Petőcz György Firenze HATTER Végtelennek látszó olasz kormányválság 1996. FEBRUÁR 12., HÉTFŐ A Le Figaro egyetért Holbrooke-kal Európa tehetetlen MTI Miközben Nagy-Britannia viszszautasította Richard Holbrooke-nak azt az álláspontját, hogy az európai intézmények tehetetlenek a kontinens válságaival szemben, a Le Figaro című francia napilap egyetértéséről biztosította az amerikai külügyi államtitkár-helyettest „Nyugat-Európa képtelen olyan politikai szerepet játszani a nemzetközi színtéren, amely arányban állna gazdasági súlyával” - ismeri el hétvégi számában a Le Figaro című francia napiap. Az újság egyebek között a néhány nappal ezelőtti mostari incidenseket, a görögtörök válságot és a ciprusi problémakör megoldásával kapcsolatos európai tehetetlenséget hozza fel állítása bizonyítékaként, miközben - mint úja - Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes váratlan visszatérése Jugoszláviába jól mutatja az Egyesült Államok diplomáciai súlyát. A Le Figaro szerint kialakult egy olyan benyomás: az Európai Unió csak arra a szerepre képes, hogy az amerikai akciók után „garanciális feladatokat” végezzen, a Washington által kicsikart megoldások finanszírozásával. A brit külügyminisztérium éles hangú nyyatkozatban utasította vissza Holbrooke kijelentéseit az európai szervezetek „tehetetlenkedéséről”. Rifkind brit külügyminiszter képtelenségnek minősítette a diplomata lekicsinylő szavait. Előrehozott választások Izraelben Reuter Az izraeli miniszterelnök tegnap este bejelentette, hogy az országban előrehozott általános választásokat rendeznek. Sanon Peresz azt mondta, hogy ő május 21-ét tartaná a legalkalmasabb időpontnak a választások kiírására, de mivel más pártok más időpontokat javasolntak, ez ügyben még egyeztetnek. A következő parlamenti választásokat októberben kellett volna megtartani, de Peresz azt reméli, hogy a szavazás előrehozásával az általa vezetett Munkapárt előnyt tud szerezni az emelkedő népszerűségű Likuddal szemben. Az izraeli törvények értelmében az előrehozott választás bejelentése és megtartása között legalább 90 napnak kell eltelnie. A dátumról Peresz Munkapártja az ellenzékkel is konzultálni fog, mielőtt a parlament feloszlatását kimondó határozatot a kormány beterjesztené. A szavazáson az izraeliek először választanának közvetlenül miniszterelnököt is. A zsidó államban eddig csak a pártlistára adták le szavazatukat a választópolgárok. Elemzők szerint a bejelentett változás része az izraeli politika amerikanizálásának, amely az 1992-es választással kezdődött. Akkor volt alkalmuk először a polgároknak előválasztással meghatározni a pártlistákat, amelyeket addig zárt ajtók mögött a politikusok állítottak össze. A miniszterelnöki széket az a jelölt kapja meg, aki 50 százalék plusz egy szavazatot kap. Clinton aláírta a védelmi költségvetést Kényszertöbblet hajókra és repülőgépekre MTI Bill Clinton amerikai elnök szombaton aláírta a folyó pénzügyi évre szóló védelmi költségvetési törvényt, amely kétszázhatvanöt-milliárd dollárt irányoz elő katonai kiadásokra. Az elnök a korábbi tervezeteket rendre megvétózta, mert olyan tételeket tartalmaztak, amelyeket elfogadhatatlanoknak talált. A most jóváhagyott és érvénybe lépett törvény a demokrata párti kormányzat és a republikánus többségű kongresszus közötti kompromisszumos megállapodás eredménye. A törvényhozás elállt attól a korábbi követelésétől, hogy a tervezet tartalmazza egy országos szintű rakétaelhárító rendszer 2003-ra történő kiépítését. Lemondtak arról is, hogy a törvényben korlátozzák az elnök jogát amerikai csapatoknak nemzetközi hadműveletekbe való kivezénylésére. A Fehér Ház a maga részéről kénytelen volt belenyugodni két további vitatott cikkelybe. Az egyik kimondja a fegyveres erőkben szolgáló AIDS-es betegek hat hónapon belül történő leszerelését, a másik pedig megtiltja, hogy a katonai kórházakban elvégezhessenek bizonyos terhességmegszakításokat. A katonai kiadásokra szánt összeg egyébiránt hétmilliárd dollárral több, mint amennyit a kormányzat eredetileg kért. Az elnök végül is beletörődött a megemelt összegbe, annál is inkább, mert abból fedezik a boszniai művelet kétmilliárd dollárra becsült költségét. A többit hajók és repülőgépek beszerzésére fordítják, jólle- het a kormányzat feleslegesnek tekinti megvásárlásukat.