Magyar Hírlap, 1996. február (29. évfolyam, 27-39. szám)

1996-02-12 / 36. szám

2 Magyar Hírlap V­ILÁGHÍRADÓ V­éres ramadán Algériában (MH) Algírban tizennégyen meghaltak és legalább harmincan megsebesültek, amikor tegnap délután autóbomba robbant egy sajtóközpont előtt, amely magánlapok szerkesztőségeinek ad otthont. Röviddel előtte a főváros egyik sűrűn lakott népi kül­városában is hasonló merényletet követtek el. A több kilomé­terrel távolabb is hallatszó robbanásnak két halálos áldozata és sok sebesült van, az anyagi kár is tetemes. A hívő muzulmánok egy hónapos böjtjének kezdete óta eltelt két hétben fellángolt az integristák terrorja Algériában, a merényletek száma már az ötvenhez közeledik. Szombaton újabb újságírót gyilkoltak meg a fundamentalisták: egy vidéki szakszervezeti lap munkatársa a negyvennyolcadik újságíró-áldozat az értelmiségiek és általá­ban a világiak ellen harmadik éve folyó hadjáratuknak. II. János Pál Venezuelában járt (MTI) A vártnál jóval kevesebben, mintegy százezren - más források szerint kétszázezren - voltak jelen Guanaréban, ahol II. János Pál pápa szombaton felszentelte a Coromoto Szűz Máriáról, Venez­uela védő­szentjéről elnevezett katedrálist. Az új templomot azon a helyen emelték, ahol állítólag Szűz Mária megjelent egy indián törzsfőnök előtt 1652-ben. A fővárosban, Caracasban a dél-ame­­------------------------------------ rikai ország politikai és gazdasági elit­jével találkozva a pápa a „humánus társadalom” építésére, a nyomor és a gazdasági bajok leküzdésére szólított fel. Vene­zuela volt a pápa egyhetes közép- és dél-amerikai útjának utol­só állomása. Többmilliós felvonulás Iránban (MTI) Iránban vasárnap több millió ember vonult fel az 1979-es iszlám forradalom évfordulóján. Ali Akbar Hasemi Rafszan­­dzsani iráni elnök a teheráni tömeggyűlésen mondott beszédé­ben arról szólt, hogy a forradalom tovább erősödik, de cáfolta a forradalom exportjára vonatkozó vádakat. Rafszandzsani sze­rint a Teherán ellen szankciókat bevezető Egyesült Államokat az irániak változatlanul a gonosz birodalmának tekintik, s meg­állapította: ameddig Washington nem változtat politikáján, ad­dig az irániak „Halált Amerikára!” követelése sem változik. Szigetvita Dél-Korea és Japán között (MTI) Dél-Korea lemondta Kim Jung Szám államfő és egy japán parlamenti küldöttség hétfőre tervezett találkozóját. Mint a szöu­li elnöki hivatal szóvivője közölte, a márciusi, Kim Jung Szám ál­lamfő és Hasimoto Rjutaro kormányfő között tervezett csúcs­megbeszélés is elmaradhat, ha a Takesima- (koreaiul Tokio-) szi­get körüli diplomáciai vita nem­ oldódik meg. A Japán-tengeren fekvő parányi szigetet mindkét ország magáénak vallja. A terület hovatartozása körüli vitát az robbantotta ki, hogy a szigeten Dél- Korea kikötő építésébe fogott, ami ellen a japán külügyminiszté­rium tiltakozott. A szöuli vezetés azt tervezi, hogy március 1-jén a lakatlan szigeten rendezi meg a japán gyarmati uralom elleni felszabadító mozgalom évfordulós ünnepségét. A­kajev keresztülvitte akaratát (MTI) Kirgizisztán államfője, Aszkar Akajev több mint 94 száza­lékos támogatást kapott a szombaton tartott népszavazáson, s ez azt jelenti, hogy a lakosság támogatja a pótlólagos elnöki felhatal­mazásokat. A bejelentés szerint a mintegy 2,2 millió választásra jogosult 94,51 százalékáét tett a szavazáson. A jogkörök bőví­téséről szóló rendelet - közzététele után - nyomban életbe lép. Ez felhatalmazza az államfőt egyebek között miniszterek kineve­zésére, illetve a bel- és külpolitikai irányvonal meghatározására. Akajev a népszavazással arra is jogot szerzett, hogy feloszlassa a parlamentet, amennyiben az egyhuzamban háromszor visszauta­sítja az államfő jelöltjét a kormányfői posztra. KÜLFÖLD Primakov és Christopher megismerkedett egymással Alkukeresés NATO-ügyben MTI_________________ Warren Christopher amerikai és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter egyaránt , jó kezdetnek” nevezte Helsinki­ben szombaton tartott eszme­cseréjüket, jóllehet mindket­ten említették, hogy az orszá­gaik között lévő nézeteltéré­sek nem oldódtak meg egy csapásra. A két államférfi kifejezte azt a reményét, hogy a véle­ménykülönbségek áthidalha­tóak. „Egyetértettünk abban, hogy tárgyaljuk meg őszintén az ellentéteinket, igyekez­zünk megoldani, vagy ha azt nem sikerül, legalább jobban kezelni őket” - idézte az AFP Christopher. A nézeteltérések egyik lé­nyeges pontja a NATO keleti bővítése. „Szeretnénk azonban olyan megoldást találni, amely országainkat és a kelet-európai országokat egyaránt kielégíti” - jelentette ki az orosz politi­kus, hangsúlyozva, hogy az egy­kori szovjet köztársaságok ön­állóságát sem fenyegeti veszély. Primakov kiemelte, hogy a kapcsolatoknak kiegyensúlyo­zottan kell fejlődniük, s a meg­lévő, és a jövőben minden bi­zonnyal felmerülő újabb né­zeteltérések megoldása csakis konfrontáció nélkül képzelhe­tő el. „Megállapodtunk, hogy nem állítjuk egymást kész helyzetek elé... és gyakran fo­gunk tanácskozni” - mondta Primakov. A két államférfi három órán át tartó megbeszélését köve­tően közös sajtóértekezleten értékelte az ismerkedő jellegű találkozót. Primakov bejelen­tette, hogy amerikai kollégája március 20-án Moszkvába uta­zik elmélyültebb tárgyalások folytatására. Christopher re­ményét fejezte ki, hogy e talál­kozón előrelépés érhető el a leszerelés - főleg a START-2 egyezmény - kérdésében. A nagy amerikai lapok hel­sinki tudósításai szerint összes­ségében a vártnál jobban sike­rült Warren Christopher ame­rikai és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter ismer­kedő találkozója. Washingtoni forrásokból megkönnyebbülé­süknek adtak hangot az új orosz külügyminiszter „gya­korlatias, szakszerű és hozzá­értő” felkészültségét tapasztal­va, jóllehet a megbeszélések légköre távolról sem volt olyan „bensőséges, baráti és szövet­­ségesi”, mint korábban, And­rej Kozirjev idején. Ennek ellenére - amint azt a The Washington Post meg­jegyezte - a két miniszter rö­vid idő után megállapodott abban, hogy a keresztnevü­kön szólítják egymást. A talál­kozóról tárgyszerűen beszá­moló lapok kiemelték, hogy Moszkva a jövőben is fenn kí­vánja tartani a szoros munka­­kapcsolatot Washingtonnal, és szó sem lehet a hideghábo­rús időszakhoz való visszaté­résről. A Csepeli Csőgyár Vagyonkezelő Részvénytársaság (1211 Budapest, Gyepsor utca 1.) igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a társaság rendkívüli közgyűlését 1996. március 14-én 10 órára hívja össze A közgyűlés helyszíne: 1211 Budapest, Gyepsor utca 2, Csepeli Csőgyár Vagyonkezelő Rt. tanácsterem („A” épület I. em. 1.) A közgyűlés napirendje: 1. Vagyontárgy-elidegenítés jóváhagyása. 2. Tőkebevonás más társaságba. 3. Hitelfelvétel, kötelezettségvállalás jóváhagyása. A társaság a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt köz­gyűlést 1996. március 21-én 10 órakor a jelen hirdetményben megjelölt he­lyen és időben, változatlan napirenddel tartja meg. A névre szóló részvények tulajdonosai közül a közgyűlésen szavazati jogá­val az a részvényes élhet, aki a közgyűlés napját megelőző munkanapon a hi­vatalos munkaidő végéig tulajdonosként a részvénykönyvbe bejegyzésre ke­rült. A részvényesek személyesen vagy írásbeli meghatalmazott útján képvisel­tethetik magukat. Csepeli Csőgyár Vagyonkezelő Rt. igazgatósága mmt .­­ Adásvétel Budapest VII.,Klauzál utca 9. Telefon: 267-9249 g Nyitvatartási 11—18 óráig | Szombaton: 10—13 óráig A Kálvin tér mellett, főútvonalon 32 m2-es, utcai, kirakatos, kétbejáratos, telefonfővonallal rendelkező üzlethelyiség­­ örökbérleti joga átadó (bt.-n keresztül is!). ♦♦♦ Érdeklődni: Varga Miklósnál napközben: 218-1591, este: 131 -8491. % MH 10 072 Á Jobboldali európai szövetség alakul Zsirinovszkij fenyegetőzik MTI Vlagyimir Zsirinovszkij,­­az orosz szélsőjobb első Mny ve­zetője a hét végén közölte, hogy elnökké választása esetén „megelőző csapást mér” Len­gyelországra és a többi közép­európai országra, ha azok be­lépnek a NATO-ba. Az orosz politikus ezt Jean-Marie Le Pennel, a francia szélsőjobb ve­­zetőjével­ tartott közös moszk­vai sajtóértekezletén jelentette be. „Ha elnök leszek, és ez be­következik, úgy megkezdem a NATO-hadosztályok megsem­misítését Lengyelországban. Ha Varsó megengedi a NATO katonáinak, hogy megjelenje­nek Oroszország határainál, úgy nem lesz többet sem Len­gyelország, sem NATO” - fe­nyegetőzött Zsirinovszkij, majd a tervezett NATO-tagság kap­csán nem éppen finoman fogal­mazva prostituáltakhoz hason­lította a térség országait. Zsirinovszkij azt jósolta, hogy amennyiben jobboldali elvbarátai nem jutnak hatalom­ra, úgy a jövő évezred küszö­bén háború kezdődik, amely Közép-Európa és a Baltikum területén zajlik majd. Zsiri­novszkij közölte, hogy Le Pen pártjával közösen „jobboldali európai szövetséget” hoznak létre, s az alapító kongresszus áprilisban lesz Moszkvában. Vasárnap tartotta ezüstlakodalmát az orosz elnöki posztra pályázó Zsirinovszkij FOTÓ: REUTER London tart az IRA-tól • Folytatás az 1. oldalról London felháborodását teljes mértékben osztja Washington és Dublin is. Az északír függet­lenségért küzdő politikai párt, a Sinn Fein vezetőjét, Gerry Adamsot felszólították, hogy a londoni merényletet ítélje el, és haladéktalanul állítsa helyre a tűzszünetet. Megfigyelők azon­ban attól tartanak, hogy a me­rénylet a Sinn Fein és annak fegyveres szárnya, az IRA kö­zötti szakadás jele. Annyi bizo­nyos, hogy az ír kormány és az amerikai közvetítők sem tár­gyalnak tovább, amíg a tűzszü­net helyre nem áll. Félő, hogy a merényletnek még egy halálos áldozata lesz, mert az egyik sérültet tegnap este már csak gépekkel tartot­ták életben az egyik kórházban. Egyesek szerint Garry Adams tudott a készülő me­rényletről: a politikus ugyanis röviddel a robbantás előtt tele­fonált Washingtonba, s közölte, hogy „rendkívül nyugtalanító hírei vannak”. John Major állítja, hogy volt lehetőség a rendezési tárgyalá­sok megkezdésére a kitűzött időben, e hó vége előtt, annak ellenére, hogy ő választások megrendezését javasolta az északír tartományban. Gerry Adams a tűzszünet megszaka­dásáért John Majort és kormá­nyát hibáztatja. „Szomorú, hogy a kiegyezési lehetőség meghiúsult a brit kormány miatt” - nyilatkozta. • Sárközi Mátyás A hetek óta tartó olasz kormányvál­ságban már nem csak a végleges meg­oldás, de az érdekelt felek álláspontja és szándéka is egyre kiszámíthatatla­nabbnak látszik. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a bal- és jobboldali politikai pólu­sok vezetői, Massimo D’Alema és Sil­vio Berlusconi megállapodtak a kor­mányalakítással megbízott Antonio Maccanico együttes támogatásában és a jelenlegi törvényhozás hátralevő két évében esedékes alkotmánymódosítá­sok alapelveiben. A program fő célki­tűzése a törvényhozó és végrehajtó ha­talmak nagyobb stabilitását garantáló, francia típusú választási törvény és el­nöki rendszer bevezetése lenne. A széles nemzeti összefogáson ala­puló politikai kormány leendő tagjai­ként a kiszivárogtatott tervek szerint a közelmúlt néhány népszerű, és komoly nemzetközi tekintélyt élvező miniszter­­elnöke, Amato, Ciampi és Dini is a le­hetséges jelöltek között vannak. Kérdés azonban, hogy egyáltalán létrejöhet-e az új kormány? Szombaton Maccanico programtervezetét a jobboldali Nemze­ti Szövetség egyértelműen elutasította. Indoklásuk szerint a beszédből hiány­zott a végrehajtói hatalom reformjának „francia típusára” tett egyértelmű uta­lás. A baloldali demokraták álláspontja szerint viszont a kijelölt kormányfő nem tehet előzetes ígéreteket a reform részleteire, hiszen az alkotmány módo­sítása a parlament feladata. Az olasz sajtó és a közvélemény meglehetősen értetlenül és közönybe forduló elégedetlenséggel szemléli a kormányváltás elhúzódását. Sokak szerint a reform csak ürügy, amivel Berlusconi és D’Alema az előrehozott választásokat kívánják elodázni. A baloldali demokraták tartanak a jobb­közép szövetség esetleges győzelmé­től, valamint attól, hogy saját koalíció­juk fenntartása érdekében kénytele­nek lennének lemondani a kommu­nista múltból mindmáig magukkal hurcolt hegemonista reflexeikről. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ők és a volt kereszténydemokrácia baloldaláról jött centrista szövetsége­seik is ellenzik az államelnök hatáskö­rének jelentős megerősítését. A maga szempontjából igaza van te­hát a jobboldali Nemzeti Szövetség ve­zetőjének, Gianfranco Fininek, amikor az önmaga és pártja tagsága számára kényelmetlen és nehezen indokolható nagykoalíció elfogadása előtt írásban rögzített szándéknyilatkozatot kér az új miniszterelnöktől meg az őt támoga­tó többi párttól. Az egész mostani adok-vészekben Fini pozíciója az egye­dül és egyértelműen érthető. Számukra nagy elégtétel lenne a programjuk élén régóta szereplő erős elnöki hatáskör bevezetése. Ennek bizonytalansága esetén viszont az új választásoknak is örülnének, hiszen minden közvéle­mény-kutatás jelentős előretörést, sőt, esetleg vezető parlamenti szerepet jó­sol nekik. A római politikai helyzet egy helyben topogó zűrzavara az európai partnere­ket is nehéz helyzetbe hozza. Ebben a félévben éppen az olaszok töltik be az unió soros elnöki tisztét, és az ő felada­tuk az integráció szempontjából nagyon jelentős kormányközi konferencia elő­készítése és megnyitása. Horn Gyula február 14—15-ére tervezett, másfél na­pos olaszországi (és vatikáni) villámlá­togatásának is az unió elnökével való ta­lálkozás, a csatlakozással kapcsolatos magyar elképzelések és igények ismer­tetése lesz a fő célja. A nem teljesen köl­tői kérdés csak az, hogy a távozófélben lévő Lamberto Dini, és a még meg nem érkezett Antonio Maccanico között ki­vel tud majd a magyar miniszterelnök komolyan tárgyalni Rómában?­ ­ Petőcz György Firenze H­ATTER Végtelennek látszó olasz kormányválság 1996. FEBRUÁR 12., HÉTFŐ A Le Figaro egyetért Holbrooke-kal Európa tehetetlen MTI Miközben Nagy-Britannia visz­­szautasította Richard Holb­­rooke-nak azt az álláspontját, hogy az európai intézmények tehetetlenek a kontinens válsá­gaival szemben, a Le Figaro cí­mű francia napilap egyetértésé­ről biztosította az amerikai kül­ügyi államtitkár-helyettest „Nyugat-Európa képtelen olyan politikai szerepet játszani a nemzetközi színtéren, amely arányban állna gazdasági súlyá­val” - ismeri el hétvégi számá­ban a Le Figaro című francia napiap. Az újság egyebek kö­zött a néhány nappal ezelőtti mostari incidenseket, a görög­török válságot és a cipru­si problémakör megoldásával kapcsolatos európai tehetetlen­séget hozza fel állítása bizonyí­tékaként, miközben - mint úja - Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes váratlan visszatérése Jugoszlá­viába jól mutatja az Egyesült Államok diplomáciai súlyát. A Le Figaro szerint kialakult egy olyan benyomás: az Európai Unió csak arra a szerepre ké­pes, hogy az amerikai akciók után „garanciális feladatokat” végezzen, a Washington által kicsikart megoldások finanszí­rozásával. A brit külügyminisztérium éles hangú nyyatkozatban uta­sította vissza Holbrooke kije­lentéseit az európai szerveze­tek „tehetetlenkedéséről”. Rif­­kind brit külügyminiszter kép­telenségnek minősítette a dip­lomata lekicsinylő szavait. Előrehozott választások Izraelben Reuter Az izraeli miniszterelnök teg­nap este bejelentette, hogy az országban előrehozott általá­nos választásokat rendeznek. Sanon Peresz azt mondta, hogy ő május 21-ét tartaná a legal­kalmasabb időpontnak a vá­lasztások kiírására, de mivel más pártok más időpontokat javasolntak, ez ügyben még egyeztetnek. A következő parlamenti vá­lasztásokat októberben kellett volna megtartani, de Peresz azt reméli, hogy a szavazás előre­hozásával az általa vezetett Munkapárt előnyt tud szerezni az emelkedő népszerűségű Li­­kuddal szemben. Az izraeli törvények értel­mében az előrehozott válasz­tás bejelentése és megtartása között legalább 90 napnak kell eltelnie. A dátumról Peresz Munkapártja az ellenzékkel is konzultálni fog, mielőtt a par­lament feloszlatását kimondó határozatot a kormány beter­jesztené. A szavazáson az izraeliek először választanának közvet­lenül miniszterelnököt is. A zsidó államban eddig csak a pártlistára adták le szavazatu­kat a választópolgárok. Elem­zők szerint a bejelentett válto­­­zás része az izraeli politika amerikanizálásának, amely az 1992-es választással kezdő­dött. Akkor volt alkalmuk először a polgároknak elővá­lasztással meghatározni a pártlistákat, amelyeket addig zárt ajtók mögött a politiku­sok állítottak össze. A minisz­terelnöki széket az a jelölt kapja meg, aki 50 százalék plusz egy szavazatot kap. Clinton aláírta a védelmi költségvetést Kényszertöbblet hajókra és repülőgépekre MTI Bill Clinton amerikai elnök szombaton aláírta a folyó pénzügyi évre szóló védelmi költségvetési törvényt, amely kétszázhatvanöt-milliárd dol­lárt irányoz elő katonai kiadá­sokra. Az elnök a korábbi ter­vezeteket rendre megvétózta, mert olyan tételeket tartal­maztak, amelyeket elfogadha­­tatlanoknak talált. A most jóváhagyott és ér­vénybe lépett törvény a de­mokrata párti kormányzat és a republikánus többségű kongresszus közötti kompro­misszumos megállapodás eredménye. A törvényhozás elállt attól a korábbi követelé­sétől, hogy a tervezet tartal­mazza egy országos szintű ra­kétaelhárító rendszer 2003-ra történő kiépítését. Lemond­tak arról is, hogy a törvény­ben korlátozzák az elnök jo­gát amerikai csapatoknak nemzetközi hadműveletekbe való kivezénylésére. A Fehér Ház a maga részé­ről kénytelen volt belenyu­godni két további vitatott cik­kelybe. Az egyik kimondja a fegyveres erőkben szolgáló AIDS-es betegek hat hóna­pon belül történő leszerelését, a másik pedig megtiltja, hogy a katonai kórházakban elvé­gezhessenek bizonyos terhes­ségmegszakításokat. A katonai kiadásokra szánt összeg egyébiránt hétmilliárd dollárral több, mint amennyit a kormányzat eredetileg kért. Az elnök végül is beletörődött a megemelt összegbe, annál is inkább, mert abból fedezik a boszniai művelet kétmilliárd­­ dollárra becsült költségét. A­­ többit hajók és repülőgépek­­ beszerzésére fordítják, jólle-­­ het a kormányzat felesleges­nek tekinti megvásárlásukat.

Next