Magyar Hírlap, 1996. március (29. évfolyam, 52-63. szám)

1996-03-01 / 52. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Keleti György Peresznél (MTI) Az Izraelben hivatalos látogatáson tartózkodó Keleti György honvédelmi miniszter látogatásának harmadik napján a kora reggeli órákban találkozott vendéglátójával, Simon Peresz izraeli miniszterelnökkel és védelmi miniszterrel. A megbeszélésen mindkét országot érintő nemzetközi politikai kérdésekről esett szó. A magyar honvédelmi miniszter Peresznek átadta Horn Gyula levelét is, de ennek tartalmáról a felek nem nyilatkoztak. A megbeszélések után a magyar honvédelmi tárca vezetője a zdedovi katonai repülőtérről a hadsereg helikopterén egy északi katonai körzet megtekintésére indult, ahol vendéglátói a geostratégiai helyzetről, s az izraeli-szír tárgyalásokról, többek között a Golán-fennsík problémáiról adtak tájékoztatót. Ezek után Keleti György a haifai Elbit konszernhez látogatott el. A Magyarországon elsősorban diagnosztikai központjairól ismert cég hadiipari elektronikai berendezéseket is gyárt. Szigorúbb román vámtörvények (MH) Szigorú vámszabályokat léptettek életbe Romániában. A belépő román állampolgárok vagy külföldiek legfeljebb ezer dollárnak megfelelő valutát tarthatnak maguknál bejelentés nélkül. Az ezt meghaladó összegről tízezer dollárig vámnyilatkozatot kell adniuk, efölött pedig minden pénzt nyugta ellenében a vámnál kell letenniük. Kilépésnél a román állampolgárok szintén ezer dollárral egyenértékű valutát vihetnek magukkal, a többletről - ötezer dollárig - a beváltás törvényességét bizonyító igazolást kell felmutatniuk. Külföldiek annyi valutával hagyhatják el az országot, mint amennyiről belépéskor nyilatkozatot tettek. Román valutát százezer lejig szabad személyenként kivinni, de csak ötezer lejes címletekig, tízezer lejes bankjeggyel tilos kilépni az országból. Dimitrov marad a rács mögött (MTI) Egyelőre előzetes letartóztatásban marad Bisser Dimitrov, a franciaországi Belfort városában létesített, s néhány hete gazdasági botrány középpontjába került GigaStorage cég vezetője, a besanconi felebbviteli bíróság elutasította a bolgár származású amerikai üzletember szabadon bocsátását. Mint ismeretes, a GigaStorage két legnagyobb részvényese a Magyar Nemzeti Bank, illetve az OTP egy-egy külföldi leányvállalata. Dimitrov ellen csalás és üzleti iratok meghamisítása a vád: a hatóságok azzal gyanúsítják, hogy a belfort-i cégtől szabálytalanul utalt át pénzeket az Egyesült Államokba. Telefonon Jelcinről (MTI) Bill Clinton amerikai elnök és Helmut Kohl német kancellár szerdán telefonon konzultált egymással az orosz politikai helyzetről és Borisz Jelcin orosz elnök újjáválasztási esélyeiről. A két nyugati vezető összehasonlította a Jelcinnel nemrég külön-külön folytatott megbeszélésének részleteit, s egyetértett abban, hogy Jelcinbe új erőt öntöttek az orosz elnökválasztási kampány kilátásai - mondta Michael McCurry fehér házi szóvivő. McCurry emlékeztetett rá, hogy a hívást kezdeményező Helmut Kohl a napokban tért haza hivatalos moszkvai látogatásáról, Bill Clinton pedig a múlt héten telefonon tárgyalt az orosz elnökkel. Jelcin elnöki újrajelölésének február közepi bejelentése óta folyamatosan nő a népszerűsége, olyannyira, hogy mostanra a júniusi elnökválasztás egyik esélyesévé vált. Az amerikai elnök és a német kancellár az orosz politikai helyzeten túl a NATO-val, Boszniával és a csecsenföldi konfliktussal kapcsolatos kérdéseket is érintette 15 perces telefonbeszélgetése során - közölte igen szűkszavúan az amerikai elnöki szóvivő. Bécsi egyetemi sztrájk (MH) Az ausztriai egyetemek közül elsőként a bécsi közgazdaság-tudomány professzorai hirdettek sztrájkot a koalíciós tárgyalásokon kidolgozott takarékossági csomag ellen. A mind több ágazatban jelentkező tiltakozás közepette az egyeztetőtárgyalásokat a postások kezdték: nekik sikerült a kormánytól engedményeket kicsikarniuk, így az ő sztrájkjuk elmarad. Ha a kormány hétfőig nem vonja vissza a takarékossági csomagot, a bécsi közgazdasági egyetemen nem lesznek előadások, és szüneteltetik a most időszerű diplomavédő vizsgákat is. Az egyetemre beiratkozott 22 ezer diákot 70 professzor tanítja, munkájukat 200 tanársegéd és 300-400 lektor segíti. Azúj takarékossági intézkedések különösen ez utóbbiakat és a hallgatókat sújtják. Bajban a csehországi szlovákok (MH) Sem a cseh kormány, sem a parlament nem kívánja módosítani eddigi politikáját az állampolgárság megszerzése terén - nyilatkozott a cseh parlament elnöke, Milan Uhde, aki ezt megelőzően három órán át tárgyalt a Csehországban élő szlovákok szövetségeinek képviselőivel. A találkozóra az utóbbiak kérésére került sor, közülük ugyanis sokan annak ellenére sem kapták meg a cseh állampolgárságot, hogy már 1992, tehát Csehszlovákia szétválása előtt is Csehországban éltek. A szlovák nemzetiségi csoportok a találkozót kudarcnak minősítették, és hozzátették: Csehország a nemzetiségi politika terén messze elmarad nemcsak az európai átlagtól, de még a középeurópai szokásoktól is, elsősorban az oktatás, a kétnyelvűség, a nemzeti kisebbségek kulturális fejlődése terén. Újabb gyanúsítottak Indiában (Reuter) Tíz újabb politikus, köztük volt miniszterek és a legnagyobb ellenzéki párt, a Baratíja Dzsanata Párt (BJP) vezetője ellen adott ki tegnap letartóztatási parancsot az a különbíróság, amely az indiai korrupciós botrány vizsgálatával foglalkozik. Valamennyi érintett politikus neve felmerült már a skandalummal kapcsolatban, amely erősen beárnyékolja az áprilisra várható általános választásokat. A csütörtöki bírósági döntés egyébként nem jelenti, hogy az érintetteket azonnal le is tartóztatnák, csupán az volt a cél vele, hogy biztosítsák a gyanúsítottak megjelenését a kihallgatáson. Elbocsátották a kassai színigazgatót (MTI) Duray Miklós vezette Együttélés csütörtöki állásfoglalásában Ivan Hudec szlovák kulturális miniszter újabb arrogáns lépésének nevezte a kassai magyar Thália Színház igazgatója, Kolár Péter leváltását. A mozgalom szerint Kolár hat évig magas szakmai színvonalon irányította a társulatot, amelynek gazdasági gondjait a tárca aránytalanul alacsony költségvetési támogatása idézte elő. Meggyőződésünk: Kolár Péternek épp az volt a „bűne”, hogy a régióban sikerre vite a színházat és baráti kapcsolatokat ápolt Magyarországgal. KÜLFÖLD A Hamász váratlanul tűzszünetet ajánlott Vasfüggöny Izraelben? MH-Tel-Aviv/MTI__________ A Hamasz szélsőséges palesztin szervezet tűzszünetet ajánlott Izraelnek - jelentette nem sokkal lapzárta előtt jeruzsálemi tudósítónk. Az izraeli rádió híradása szerint a vasárnapi jeruzsálemi és askeloni merényletek mögött álló palesztin terrorszervezet azt indítványozta, hogy ha Izrael megszünteti a Hamasz-tagok letartóztatási hullámát, a szervezet szünetelteti az izraeli célpontok elleni merényleteket. Az izraeli hírközlő szervek további részleteket nem közöltek, ám azt megjegyezték, első ízben fordul elő, hogy a Hamasz politikai szárnya ilyen ajánlattal fordult az izraeli biztonsági szolgálathoz. Mose Sahal izraeli belbiztonsági miniszter még ezt megelőzően közölte: a palesztin autonóm területeket helyenként elektromos árammal is feltöltött drótkerítéssel akarja elválasztani az izraeliek által lakott térségektől. A belbiztonsági miniszter elképzelése szerint a határokként szolgáló kerítéseken mindössze 18 átjárót építenek, amelyeket megerősített rendőri és katonai alakulatok őriznek majd. A sebtében készített költségvetés szerint mintegy 90 millió dollárból két év alatt meg lehet építeni a biztonságos határokat. Simon Peresz miniszterelnök e célból már tegnap ki is adta az utasítást a pénzügyminiszternek 23 millió dollár átutalására. A terv hallatán a palesztin vezetés felháborodott. „Nem akarjuk, hogy a palesztin nép kerítés mögött éljen” - mondják. A zsidó telepesek szóvivője szerint azonban e megoldással nem a palesztinok, hanem éppen a zsidók kerülnének ketrecbe. Tegnap Izrael hét jordániai hadifoglyot engedett haza FOTÓ:REUTER Távozik posztjáról a német hírszerzés főnöke MH-Berlin_______________ Nyugállományba helyezését kérte csütörtökön a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) vezetője, Konrad Porzner. A titkosszolgálat főnöke személyi ellentétekkel indokolta visszavonulását. Porzner helyzete az úgynevezett plutóniumbotrány tavalyi kirobbanása óta rendült meg a hírszerző szolgálat élén. Mint szerdai számunkban részletesen beszámoltunk róla, a német titkosszolgálat tudtával, sőt kezdeményezésére négy kiló, atombomba előállítására alkalmas plutóniumot csempésztek 1994 nyarán Moszkvából Münchenbe. A cél mindenekelőtt annak bizonyítása volt, hogy reális fenyegetést jelent az Oroszországból származó nukleáris anyagok csempészete. Az ügy kivizsgálására alakult parlamenti vizsgálóbizottság előtt Porzner azt állította, hogy nem tudott az akcióról. A lemondás közvetlen oka az, hogy ismételten kudarcot vallott Porzner kísérlete a hírszerző szolgálat két vezető tisztviselőjének elmozdítására. A hírszerző szolgálat élén kívülállónak számító, az ellenzéki szociáldemokrata pártból érkezett Porzner kívánságát mind a kancellári hivatal minisztere, Friedrich Bohl, mind pedig a titkosszolgálatokért felelős államminiszter, Bernd Schmidbauer elutasította. A személyi torzsalkodás mögött a hírszerző szolgálat legutóbbi botránya áll. Porzner két említett beosztottját tette felelőssé a német titkosszolgálat és az egyesítés után Kelet-Németországból kivonuló szovjet csapatok között bonyolított feketekereskedelemért. A szovjet kapcsolatot, Lavrentyev őrnagyot egy moszkvai katonai bíróság időközben tíz évre ítélte Németország javára folytatott kémkedésért és katonai anyagok kiadásáért. Lavrentyev 16 ezer márkát kapott a német hírszerzőktől, többek között T-80-as harckocsik és MiG-29-es harci gépek alkatrészeinek eladásáért, titkos belső utasítások kiszolgáltatásáért. A német hírszerző hivatal 1991-ben e célra alakított speciális részlege egy helyen működött Berlinben az amerikai DIA katonai titkosszolgálattal. A feladatokat az amerikaiak határozták meg, és a szovjetektől csempészett hadianyag is először hozzájuk került, szükség esetén a DIA finanszírozta az akciókat. Az amerikai kémszolgálat havonta készített jelentéseket a német hírszerzők számára. Az akcióban részt vevő, 1993-ban „kiváló teljesítményükért” dicséretben részesített három ügynököt tavaly év végén elbocsátották a német hírszerző szolgálattól. Most az államügyészség nyomoz ellenük, mert kiderült, hogy saját szakállukra is kereskedtek. A brit Mi6-os titkosszolgálatnak legalább 50 ezer márkáért adtak el, főnökeik tudta nélkül, szovjet hadianyagot és titkos dokumentumokat. A kufárszellemmel megáldott német ügynökök még ezzel sem érték be: kereskedtek gépjárművekkel, vodkával, cigarettával - vagyis mindennel, amit olcsón lehetett beszerezni a kivonuló szovjet katonaságtól. • Sasvári Attila Kuba újabb „provokációktól” tart MH-Washington/MTI________ Roberto Robaina Gonzalez kubai külügyminiszter csütörtökön az ENSZ székhelyén tartott sajtóértekezletén közölte, hogy az Egyesült Államokat fogja terhelni a felelősség, ha újabb provokációk és behatolások történnek Kuba légterébe. Az amerikai kongresszus és a Fehér Ház újabb kemény lépésekre készül Kuba ellen, megtorlásul két amerikai magánrepülőgép múlt szombati lelövéséért. A kongresszus feleleveníti a Helms-Burton törvényjavaslatot, ami pár hónappal ezelőtt a külügyi bizottságban született, és ott is lett eltemetve. A törvény lényege, hogy távol tartsa Kubától a külföldi befektetőket és megfossza Havannát a keményvalutától, amire szüksége van. Az Amerikában élő kubai emigránsoknak ugyanis jogot ad arra, hogy pereljenek bárkit, aki a forradalom által elkobzott javaikkal üzletel, és azokból profitál. A Fehér Ház ezt korábban azért ellenezte, mert attól tartott, hogy az amerikai bíróságokat el fogják árasztani a perek, másrészt a szövetségesek felháborodásától tartott. Sok nyugati állam üzletel Kubával, és az elkobzott javak, földek, gyárak, ingatlanok, termékek hozzátartoznak ezekhez az üzletekhez. A törvény előírja azt is, hogy nem kaphat többé amerikai beutazási vízumot az, aki elkobzott kubai javakkal kereskedik. Idetartozik nyilvánvalóan az államosított cukornádföldek exportált terméke is, amiből a külföldiek többé nem vásárolhatnak, ha be akarnak jönni az USA-ba, illetve ha nem akarnak a kubai emigránsokkal amerikai bíróságokon pereskedni. Ez vonatkozna például minden kanadaira, aki cukrot tesz a kávéjába. Sem Kanada, sem az EU nem nézi jó szemmel a törvényjavaslatot. Clinton annyi kompromisszumot ért el, hogy lehetőséget kap a törvényben előírtak hat hónapos felfüggesztésére, ha ezt az amerikai nemzeti érdekek és a kubai demokrácia érdekei megkövetelik. A hat hónapos felfüggesztést minden hat hónapban ismételni lehet. A Washington Post kommentátora az üggyel kapcsolatban felteszi a kérdést: ki diktálja az USA kubai politikáját? A három lehetséges válasz a kommentátor szerint a következő: az elnök, a kongresszus, és bármely kubai emigráns, akinek repülőgépe van. A helyes válasz az utóbbi - írja a lap. A spanyol jobboldal biztos a győzelemben MH-Madrid Beiktatásának napját sem kívánja megvárni a konzervatív Néppárt elnöke - akit minden előrejelzés a vasárnapi spanyolországi választások győzteseként jelez - és már március negyedikén neki akar látni programja megvalósításának, a legsürgetőbb reformok elindításának. José Maria Aznar tegnap a spanyol rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta párbeszédre való nyitottságát a többi politikai tömörüléssel, függetlenül attól, hogy pártja megszerzi-e vagy sem az abszolút többséget. Aláhúzta ugyanakkor „egy új többség” hatalomra kerülésének szükségességét, hiszen csak egy erős kormány tud szembenézni a spanyol társadalom súlyos problémáival. Az új kormány feladatai közül első helyen említette a pénzügyi szigort, a kiadások visszafogását és egyben intézményi ellenőrzését, egy - a munkahelyteremtést elősegítő - szociális és gazdasági paktum megkötését, valamint az adófizetés reformját. Aznar ígéretet tett a korrupció felszámolására, amelyet nem spanyol nemzeti problémának tart, hanem a szocialista kormány tevékenységéből eredő, a hatalommal való visszaélésből következő jelenségnek. Aznar átgondoltabb, koherensebb politikával kíván fellépni az ETA baszk terrorista szervezettel szemben, nagyobb biztonságot ígérve a spanyol állampolgároknak. Elveti a terroristákkal való tárgyalásos megoldás lehetőségét, és olyan törvényjavaslatot kíván benyújtani, amely kötelezővé tenné az elítélt terroristák számára börtönbüntetésük teljes letöltését. A terroristák társadalomba való visszailleszkedésének útját az igazságszolgáltatással való együttműködésben látja. A Néppárt elnöke, akinek tavaly sikerült megmenekülnie a neki szánt bombától, tudatában van annak, hogy másodszor is célpontja lehet egy terroristaakciónak, amit - mint elismerte - sokkal nehezebb lesz majd kivédenie. Julio Iglesias világhírű spanyol énekes szerda este Zaragozában részt vett José Maria Aznarnak, a spanyol konzervatív Néppárt (PP) elnökének egyik kampányfinisben tartott nagygyűlésén. Julio Iglesias egyenesen az Egyesült Államokból, miami otthonából érkezett a kampánygyűlésre, hogy megjelenésével támogassa a Néppárt elnökét. • Muharay Katalin 1996. MÁRCIUS L, PÉNTEK Orosz légicsapás Ingusétiában MH-Moszkva MTI__________ Orosz harci helikopterek a csecsenföldi Barmit irányából három rakétát lőttek ki a szomszédos ingusföldi Arszi irányába. Az ITAR-TASZSZ első jelentésével szemben a rakéták nem a települést érték, hanem annak határában csapódtak be. Ezt Ruszlan Ausev ingus elnök sajtószolgálata közölte. A bejelentést ismertető Interfax jelentésében azonban nem volt szó arról, hogy állítólagos csecsen állásokat lőttek volna a helikopterek. Az Ingusföld délkeleti részén fekvő Arsti és Galaski települések közelében egy hete súlyos harcok folytak, miután az 58. orosz hadsereg Vlagyikavkazból Ingusföldön át Csecsenföldre tartó zászlóalját csecsen fegyveresek támadták meg. Az orosz csapatok ezután bekerítették a két falut. Az orosz tüzérség Észak-Oszétia felől lőtte Arszi környékét, ahol csecsen fegyveresek jelenlétét feltételezték. A becsapódó lövedékek három polgári személy halálát és 11 sebesülését okozták. A csecsen fővárosban közben ismét rendkívül feszültté vált a helyzet: csütörtökre heves összecsapások robbantak ki az orosz alakulatok és a Dudajevet támogató fegyveresek között. Groznij elfoglalása óta ez volt a legkeményebb csata a felek között. Az oroszok azt közölték, hogy megsemmisítették a támadókat. Soros György nem adja fel Egy betiltás károsultjai MH-információ A Soros-alapítvány betiltásával Szerbia megfosztotta magát számos olyan programtól, amely gyermekek és betegek tízezreit támogatta volna - áll az alapítványnak az MH-hoz eljuttatott közleményében. Leállítják mintegy 100 egészségügyi intézmény három éve tartó gyógyszerellátását, egy ötmillió dolláros gyermekegészségügyi programot, a szerbiai lakosságnak és 30 ezer menekültnek szánt élelmezésisegélyt. Nem valósíthatják meg azt a tervet, hogy az óvodásoknak 15 ezer játékot, a diákoknak 10 ezer iskolatáskát és tanfelszerelést, ugyanennyi ruhaneműt és lábbelit juttatnak. Számos diák és egyetemi hallgató külföldi ösztöndíj, sok szakember továbbképzés nélkül marad. Kénytelenek leállítani a művésztelepek, a kulturális intézmények és a művészeti vállalkozások (többek között a magyar filmhét, továbbá a szerb kultúrát és történelmet bemutató filmsorozat) anyagi támogatását. Soros György hamarosan egy új alapítvány bejegyzési kérelmével fordul a jugoszláv hatóságokhoz. „Azt várom, hogy a kulturális minisztérium tiszteletben fogja tartani több tízezer ember és számtalan intézmény érdekét, amelyek programjaikat nem tudják megvalósítani olyan intézmények támogatása nélkül, mint amilyen a Soros-alapítvány” - nyilatkozta Sonja Licht, az alapítvány elnöke. • N. M. E. ÚTI#0 Alkalmazott kutatási-fejlesztési pályázat A pályázat célja a magyar gazdaság versenyképességének javítása, ezen belül új, korszerűbb, magasabb értéket képviselő termékek, eljárások és szolgáltatások létrehozása az alkalmazott kutatás és a műszaki fejlesztés állami eszközökkel történő támogatása útján. PREFERENCIÁK: A pályázatok értékelésekor előnyben részesülnek azok a pályázatok, melyek • európai integrációs vagy közösségi programhoz kapcsolódnak, illetve amelyek elősegítik az EU-csatlakozás folyamatát; • finanszírozásában többféle állami, esetleg nemzetközi szervezet vesz részt; • megvalósítására vállalat egyetemmel és/vagy kutatóintézettel együttműködve vállalkozik. A befogadásra kerülő projektek időtartama: max. 3 év A projekt összes költségéből a kért támogatás: max. 20 millió forint Pályázhat minden, Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet az erre rendszeresített és az OMFB pályázati iroda titkárságán (1052 Budapest, Szervita tér 8. I. em. 114., telefon: 117-5900) beszerezhető pályázati űrlapon. A pályázati csomag (ára 500 forint) tartalmazza a részletes pályázati feltételeket és az űrlapot is. A pályázatokat csak postai kézbesítés útján fogadják be. Pályázni az 1995. december 14-e után vásárolt űrlapon lehet. Beállási határidő: 1996. április 15. A pályázatokat a postai feladás dátuma szerint legkésőbb 1996. április 15-én 24 óráig lehet feladni. A később feladott pályázatokat felbontás nélkül visszaküldik.