Magyar Hírlap, 1996. április (29. évfolyam, 77-88. szám)
1996-04-01 / 77. szám
Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac, szombat Ahogy tetszik+Vasárnapi Magazin 1996. ÁPRILIS 1., HÉTFŐ POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 35 FORINT Suchocka szerint az etika gyakorlati kérdés Hanna Suchocka szerint az etika nem csupán elvont filozófiai, hanem fontos gyakorlati kérdés is. A hiteltelenné váló politikától ugyanis elfordulnak a kiábrándult választók, szavazók nélkül pedig nem működik a demokrácia - mondta a volt lengyel miniszterelnök az Etika és politika című háromnapos nemzetközi konferencián Piliscsabán. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Európai Akadémia, az Európai Demokrata Fórum Magyar Tagozata és a Robert Schuman Intézet által szervezett négynapos eszmecserén a magyar meghívottak mellett egykori miniszterelnökök, pártpolitikusok és egyetemi tudósok vizsgálták a gyakorlat oldaláról az etika és a politika viszonyát. 4. oldal Kósáné: értékes emberek is kisebbségbe kerülhetnek Kósáné Kovács Magda, az MSZP új ügyvezető alelnöke a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy véleménye szerint a párt most megválasztott elnöksége egyszerre egységes és sokszínű testület, amelybe olyan személyek kerültek be, akik képesek együtt dolgozni.Új tisztsége elnevezésének egyébként nem tulajdonít jelentőséget, annál inkább annak, hogy bővült a tevékenység felelősségi köre, amire Kósáné szerint nagy szükség volt. 5. oldal Milyen menedzser Ön? - döntő díjesővel Nyolchetes játékunk után a kilencedik héten a zsűri döntött, megnevezte a 7 díjazott jeligéjét. Hogy kiket fed a jelige, az az április 19-ei ünnepélyes díjkiosztón tudható meg, amelyet állásbörzével és további meglepetésekkel kíván megrendezni lapunk és a Nemzetközi Menedzser Központ. Ma közöljük azon személyek listáját, akiknek pályázatából a legjobbakat kiválasztotta a zsűri. A helyezések sorrendjéről kedd reggeltől az MH Teledirect szolgáltatása ad információkat valamennyi játékosnak. Karrier, 17. oldal Alkotmánykoncepció Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága kilenc hónapos munka eredményeként kidolgozta a Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveit. Ezt a koncepciót adjuk közre ma több laptársunkkal egyetemben. A tervek szerint az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végére elfogadja az elveket, és 1997. első félévében megszülethet az új alkotmány. Olvasóink véleményeiket, észrevételeiket postán juttathatják el az alkotmány-előkészítő bizottsághoz az 1357 Budapest, pf. 4. címre. MH-melléklet MH-információ Értesüléseink szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntött a tíz- és húszfilléresek kivonásának módjáról. Eszerint 1996. szeptember 30-áig forgalomban maradnak, ezután pedig 1997. december 31-éig az MNB, a Magyar Posta és több kereskedelmi bank visszaváltja ezeket a váltópénzeket. Az elmúlt év végén az MNB elvi döntést hozott a 10 és 20 filléresek kivonásáról. Most e váltópénzek érvényességének idejét, valamint annak lejárta utáni visszaváltási időszak hosszát határozta meg. A jegybank felkérésére a Magyar Posta és a nagyobb kereskedelmi bankok vállalták, hogy az 1996. szeptember 30-áig fizetőeszközként használható filléreket az érvényességük lejárta után 1997. december 31-éig beváltják. Földi József, az MNB emissziós főosztályának vezetője elmondta, hogy mind a tíz, mind a húszfilléresekből körülbelül egy-egymilliárd darab van forgalomban. Ennek feltehetőleg a felét, negyedét fogják az állampolgárok visszaváltani. Ezt a közelmúltban lebonyolított érmekivonásokkor tapasztaltakra alapozza a szakember. Az ötvenfilléresek kivonására továbbra sem kerül sor, ezek betölthetik a váltópénz szerepét. Az érmegyűjtők a tíz- és húszfilléresek között is számon tartanak ritka példányokat: ilyenek az 1950-ben vert váltópénzek, az 1966 előtti húszasok és az 1967- ben kibocsátott sima peremű tízfilléresek. A numitromatikusok között egy-egy verdefényes példány ezer-ezerötszáz forintért cserél gazdát. A mostani kivonásról szóló bejelentés várhatóan már nem befolyásolja e ritkaságok árfolyamát. *zelei Béla Hosszú búcsú a tíz- és húszfilléresektől MA Szövetkező szélsőségesek Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették azt a tényt, hogy levelet kaptak a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt elnökeitől, Gheorghe Funartól és Corneliu Vadim Tudortól, akik alkut ajánlanak. 2. oldal Józef Oleksy a baloldal kettős feladatáról A volt lengyel kormányfő szerint a térség baloldali pártjaira kettős feladat hárul. Védeniük kell a társadalom hátrányos helyzetű rétegeit, és azt is tudniuk kell, hogyan termeljék meg az elosztható jövedelmet. A hazájában kémkedéssel vádolt Józef Oleksy Varsóban nyilatkozott a Magyar Hírlapnak. 3. oldall Orosz félfordulat Csecsenföldön MH-összefoglaló Az orosz föderális alakulatok vasárnap éjféltől leállítják a csecsenföldi hadműveleteket, és ezzel egy időben megkezdik a fokozatos kivonulást a köztársaság nyugati vidékeiről. Ezt Borisz Jelcin jelentette be, aki ígéretéhez híven március utolsó napján televíziós nyilatkozatban ismertette a csecsenföldi rendezési tervet Oroszország lakosságával. Az orosz elnök azt mondta, hogy a hadsereg - amely egyébként még vasárnap is folytatta a Csecsenföld délidélkeleti körzetében indított nagy erejű offenzívát, és bombázta a csecsen bázisokat - megtette a dolgát, és megteremtette a gyökeres fordulat feltételeit a kaukázusi köztársaságban. A nemzetbiztonsági tanácsban elfogadott rendezési terv értelmében az orosz egységek a harci cselekmények beszüntetése után fokozatosan vonulnak ki Csecsenföldről, és a köztársaság adminisztratív határának közelében foglalják el új bázisaikat. Jelcin ugyanakkor azt is világossá tette, hogy maradnak orosz egységek Csecsenföldön, és Moszkva határozottan fellép a terroristákkal szemben. A lényeg azonban a válság békés megoldása. Első lépésként a csecsen kormány a csapatkivonással párhuzamosan folytatja a fegyvermentes övezetek kiszélesítését, és a központi hatalmi szervek, illetve a helyi lakosság képviselőit tömörítő politikai fórumon megkezdi a demokratikus, szabad választások előkészítését. Második lépésként a csecsen hatalmi testületek megalakítása és megszilárdítása után Groznij egyezményt köt Moszkvával a hatáskörök megosztásáról, és folyamatosan átveszi a föderális központtól a helyi feladatok irányítását. A harmadik, a legfontosabb lépés a köztársaság státusának meghatározása. Borisz Jelcin azt mondta, hogy ez a folyamat csak akkor kezdődhet meg, ha Csecsenföldön sikerül megszilárdítani a békét és a nyugalmat, a cél eléréséért Moszkva, közvetítőkön keresztül, hajlandó tárgyalásokat kezdeni Dudajevékkel. Az orosz elnök úgy értékelte, hogy a válságmegoldás során nagy szükség van a föderális hatalmi testületek összehangolt tevékenységére. Mint mondta, a kormány a törvényhozás két házával közös bizottságot hoz létre a béketerv végrehajtásának folyamatos ellenőrzésére. A bizottság elnöki teendőit Viktor Csernomirgyin kormányfő látja el. A béketerv értelmében felül kell vizsgálni a köztársaság újjáépítésének finanszírozását, szigorítani kell az ellenőrzést. Az orosz elnök elismerte, hogy a terv végrehajtása rendkívül komoly, nehéz feladatnak ígérkezik, ugyanakkor bízott a sikerben. Jelcin szerint Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, „egy arab sejk”, és (Jurij) Orlov, „a szovjet idők egyik máskéntgondolkodója” kész részt venni a csecsenföldi békeközvetítésben. Gennagyij Zjuganov, az orosz kommunisták vezetője Rjazányban ismertette saját tervét a csecsenföldi konfliktus rendezésére. Azt javasolta, hogy egy széles jogkörrel felruházott miniszterelnök-helyettes felelősségvállalása mellett állítsanak föl állandó munkacsoportot. Az elnökjelölt szerint minden csecsenföldi hatalmi tényezőnek, amelynek befolyása van a térségben be kell kapcsolódnia a rendezési folyamatba. Az Egyesült Államok üdvözölte Borisz Jelcin vasárnapi bejelentését. MH-információ A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők adatainak összesítése március 1-je óta tart. Az idén korlátlan számú intézménybe adhatták be a felvételizők jelentkezési lapjaikat (az A típusút az első helyen megjelölt helyre, a B jelzésűeket a listán szereplő további egyetemekre, főiskolákra). Az új rendszernek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a felvételizők száma. A pályázók pontos számát már több helyen sikerült megállapítani, úgy tűnik azonban, hogy a központi számítógépes rendszer számos helyen inkább hátráltatja, mint gyorsítja a munkát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának ezer helyére háromezren próbálnak bejutni. A jogi kar különböző képzéseire a tavalyinál kétszer többen, összesen 4100-an jelentkeztek. Többségük a budapesti nappali tagozatot célozza meg, ám a több mint 3000 jelentkező csupán 400 helyen osztozkodik. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre pályázók négyszeres túljelentkezésre számíthatnak. A tavalyi 2300-ról 3000-re ugrott fel a felvételizők száma, 90 százalékuk első helyre írta be az intézményt. Csépai János oktatási igazgatótól megtudtuk: nagyobb rohamra számítottak, akár több ezer pluszjelentkezőre is. Emiatt felmerült a szóbeli vizsga eltörlésének gondolata is, de végül a személyes találkozás meghagyása mellett döntöttek. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem fogorvosi karát körülbelül annyian jelötték az első helyre, amennyien tavaly jelentkeztek .. Természetesen a B laposokkal - akik felvételi listájukon lejjebb rangsorolták az egyetemet - bővül a pályázók száma, így több mint ezer felvételiző próbál szerencsét májusban. Az általános orvosi karra háromszoros a túljelentkezés, a tavalyi 280 hely megtartása mellett. A felvehető diákok száma a ponthatár meghúzása után még módosulhat, de csupán néhány fővel. A gyógyszerés*•kttv adatai még feldolgozás alatt álliak, egy éégre becsülni sem tudják, milyen mértékű túljelentkezésre lehet számítani. • Folytatása a 9. oldalon Jelentkezésdömping az egyetemeken MH-összefoglaló Az MSZP vasárnap befejeződött tisztújító kongresszusa elsöprő többséggel választotta újra pártelnökké Horn Gyulát. Az ügyvezető alelnöki posztot Kósáné Kovács Magda szerezte meg, Katona Bélával és Csintalan Sándorral szemben. A választmány elnöke Baja Ferenc lett, aki 14 szavazattal előzte meg Vitányi Ivánt. A párt alelnökei: Katona Béla, Jánosi György és Szekeres Imre. A 15 fős elnökségbe új tagként bekerült Gál Zoltán házelnök, Keleti György honvédelmi miniszter és Kovács Pál volt népjóléti miniszter. Horn Gyula záróbeszédében úgy értékelte a kongresszust, hogy az megerősítette a kormány és a parlamenti frakció eddigi politikáját. Suchman Tamás privatizációs miniszter a kongresszuson tegnap bejelentette: kilép a pártból, és a szocialisták parlamenti frakciójából is. Döntését azzal indokolta, hogy a kongresszuson részt vevők nem választotta be a párt elnökségébe, s ezzel elutasította az általa képviselt értékrendet. Ha a miniszterelnök elfogadja, akkor Suchman független szakértőként továbbra is segítené a kormány munkáját. A privatizációs miniszter döntését a kormányfő váratlannak és sajnálatosnak nevezte, melyre szerinte a kongresszus nem adott okot. Horn Gyula kijelentette: ha Suchman Tamás nem teszi lehetetlenné, továbbra is számít kormányzati munkájára. Tudósítás az 5., publicisztika a 7. oldalon Ügyvezető alelnöki Kósáné Kovács Magda Horn: a folyamatosság kongresszusa volt Suchman Tamás kilépett a pártból és a frakcióból Suchman Tamás visszaadja tagkönyvét FOTÓ: ISZA FERENC S- hogyan alakult az állampapírpiac 1995-ben? A stabilizáció (görbe) tükre | MH-információ A stabilizációs intézkedések hatásai tavaly augusztus-szeptembertől jelentkeztek a pénzpiacon forintbőség és hozamcsökkenés formájában. Az állampapírpiacra 1995-ben határozottan, ám késleltetve hatott a márciusi 21-ei leértékelés, az ez utáni csúszó árfolyam és más stabilizációs intézkedések. Decemberben a kereslet csökkent némelyest, ami azzal magyarázható, hogy a piac újabb ■endkívüh reettenetesre gya- ■ rlakodott. Miután ez megala- j pozatlannak bizonyult, január-ban annál nagyobb intenzitással élénkült meg a kereslet az állampapírok iránt. Augusztustól megindult a deviza nagyarányú forintra váltása. A lakosság forintmegtakarításai júniusban lódultak meg (48,6 milliárdos növekedéssel), ezután már csak az év utolsó két hónapjában nőttek számottevően. Részletek a 12. oldalon ! Tömegsírfeltárás Boszniában Szakértők vizsgálnak egy, a boszniai szerbeknek átadott holttestet. A holttest feltételezések szerint a Mrkonjic Grad közép-boszniai városnál újonnan feltárt tömegsírból származik, amely több mint kétszáz polgári személy és katona földi maradványait rejti. A következő napokban folytatódik a tömegsírok feltárása és a holttestek exhumálása. Szarajevóban a hétvégén még egy kísérletet tettek a boszniai muzulmánhorvát föderáció megmentésére, az eddiginél talán nagyobb sikerrel. Részletek a 2. oldalon fotó: reuter FOTÓ: REUTER