Magyar Hírlap, 1996. május (29. évfolyam, 114-126. szám)

1996-05-20 / 117. szám

1996. MÁJUS 20., HÉTFŐ Ma kezdődnek a felvételi vizsgák • Folytatás az 1. oldalról A magyar- és matematikaté­teleket a televízióban, a vizs­gák napján a stúdióban húz­ták ki, a többi tantárgy előre elkészített kérdéseit azonban futárok szállították le a me­gyékhez, majd onnan kerültek az iskolákhoz. Ezeknél tehát könnyebben elképzelhető lett volna, hogy a tételek a terve­zettnél korábban nyilvános­ságra kerülnek. A tételek tit­kát azonban az idén is sikerült megőrizni, az OKSZI-nál az iskolák nem jeleztek problé­mákat — tájékoztatta lapun­kat Varga Márta, az iroda igazgatója. Természetesen előfordult, hogy a diákok hiá­nyos ismereteiket meg nem engedett eszközökkel, akár a technika segítségével is igye­keztek kipótolni. (Előfordult olyan eset, hogy valaki rádió­­telefonnal próbálkozott.) Tavaly óta a diákoknak le­hetőségük van beletekinte­niük kijavított dolgozataikba, akár ügyvéd vagy szaktanár segítségével is. Amennyiben valaki elégedetlen az értéke­léssel, az igazgatónál tehet pa­naszt, s a vitát a szóbelin érett­ségiztető elnök dönti el. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy nem sűrűn élnek a tilta­kozás lehetőségével a vizsgá­zók, a tanárok ugyanis részle­tesen kidolgozott javítókul­csot kapnak, de a pedagógu­sok többsége a szubjektívabb értékelésnél is humánusan ja­vít — fejtette ki az igazgató. Az elmúlt években magyar­ból és történelemből volt a legtöbb bukás, annak ellenére, hogy a magyar nyelvből és iro­dalomból vizsgázók írásban és szóban is számot adhatnak tu­dásukról. A nyelvtanból elég­telent kapott diákok csak az­után kezdhetik meg szóbeli vizsgájukat, miután sikeresen kitöltenek egy tesztet a szóbe­li számonkérés előtt. Történe­lemből viszont csak szóbeli van, aki itt hibázik, annak csak a pótérettségin van lehetősége a javításra. Hasonló okok miatt buknak viszonylag so­kan fizikából is, az érettségin e tantárgyból csak írásban tesz­telik a diákokat. Elterjedt, hogy valamilyen szabálytalanság történt a Kaff­ka Margit Gimnáziumban. Az intézmény igazgatója elmond­ta: csupán arról van szó, hogy a matematikavizsgán valaki pus­kázott és lebukott. Az ilyen diákok esetében a szóbeli érettségi vizsgabizottság dönt. A leghumánusabb esetben a dolgozatot egyesre értékelik, de a vizsgázó szóbelin még ja­víthat. Kedvezőtlenebb elbírá­lásnál javítási lehetőség nélkül kap elégtelent a tanuló. Ennél is szigorúbb esetben a követ­kező évben az egész érettségit meg kell ismételnie. • Haszán Zoltán Vadász: egyik szakma sem büntethető MH-információ___________ Azt már kezdjük megszokni, hogy a pénzügyi, a belügyi és a népjóléti tárca időnként bom­bákat robbantgat a kijelenté­seivel, ez azonban a munka­ügyi tárcától teljesen új és el­fogadhatatlan - mondta la­punknak a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke. Vadász János szerint a munkaügyi minisztérium tiszt­viselője több okból is rosszul értelmezi a januárban kötött közalkamazotti bérmegálla­podást. Nem várható el mind a 17 közalkalmazotti szakmacso­portban, hogy érvényesüljön a 19,5 százalékos idei illetmény­­emelés, hiszen ez csak a 600 ezer közalkalmazott átlagá­ban lehet igaz - nyilatkozta la­punk szombati számában Herczog László, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára. A könyvtárosok, levéltáro­sok és muzeológusok szak­­szervezetének vezetője ezzel szemben arra emlékeztette most lapunkat, hogy az általa képviseltek nem is bízták vol­na meg őt az egyezség aláírá­sával, ha a kormány nem ga­rantálja valamennyi szakmá­nak a megfelelő béremelést. Olyan kitételt egyébként egyáltalán nem tartalmaz a béregyezség, amely szerint bármelyik szakmát „meg le­hetne büntetni”, hátrányosan meg lehetne különböztetni, s amelynek emiatt a 19,5 száza­léknál kevesebb béremelést lehetne adni. Ez az értelmezés azért is el­fogadhatatlan a szakszerveze­ti ember szerint, mert a három évre szóló közalkalmazotti megállapodás is leszögezi, hogy az idén legfeljebb két százalékkal csökkenhet a köz­­alkalmazottak fizetésének vá­sárlóértéke. Ez pedig lehetet­len, ha nem teljesül a 19,5 szá­zalékos emelés. Vadász emlékeztetett rá, hogy az egyezség szövegében maga a kormány garanciát vállalt a teljes emelésre, szem­ben azzal, amit a kormány­­tisztviselő nyilatkozott, aki szerint az emelések egy részé­ért a helyi önkormányzatok, valamint az intézmények a fe­lelősek. Az egyezségnek ezt az olvasatát éppen a szöveg cáfolja - mutatott rá a szak­­szervezeti vezető hiszen a kormány a második pont ha­todik alpontjában vállalta, hogy korrekciós intézkedése­ket javasol, sőt tesz, ha az év közepéig nem teljesül időará­nyosan a 19,5 százalékos fize­tésemelés. Ebbe az ígéretbe pedig beleértendő az is, hogy a szeptemberre eredetileg ga­rantált 5 százalékos emelés több lesz, ha szükséges - em­lékeztetett Vadász. A KKDSZ május 15-ével bérfel­mérést indított szakterületén. A 27-én záruló vizsgálat az el­nök várakozása szerint azt az eredményt hozza majd, hogy a fél év után korrekcióra lesz szükség a megállapodásban. • D­ V. J. Vadász János Az MSZP egészségügyi tagozat: rossz a képlet MH-információ___________ Az MSZP országos egészség­­ügyi tagozata szombati veszp­rémi tanácskozásán foglalt ál­lást az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi normatívákról szóló törvény­­tervezetről. Gerő Gábor, a tagozat ve­zetője kijelentette: csak akkor tudják elfogadni és támogatni a koncepciót, ha a tervezetből „kidobják” azt a képletet, amelynek alapján kiszámítják az egészségügyi intézmények finanszírozását, illetve ágy­­számcsökkentését, másrészt a mellékletet ajánlásjellegűnek és nem kötelező érvényűnek fogják fel. Az MSZP egészségügyi ta­gozata azt tartja elfogadható­nak, ha tízezer polgárra leg­alább 85 kórházi ágy jut. (A je­lenlegi arány 92 ágy tízezer la­kosra.) Nehezményezték azt is a veszprémi fórumon, hogy a tervezet megalkotása előtt (az előkészítés stádiumában) nem kérték a tagozat véleményét az illetékesek. Elhangzott, hogy országosan tízezer kórházi ágy megszüntetésével semmikép­pen sem értenének egyet, leg­feljebb 8500-8800-at tartanak indokolhatónak. A tagozat ál­lást foglalt amellett is, hogy a leendő törvénynek a kórházi leépítésekre vonatkozó ren­delkezéseit „kíméleti idővel”, azaz körülbelül két év alatt hajtsák végre. A fórumon je­len volt Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium politi­kai államtitkára, aki kijelentet­te: a tárca hajlik a kompro­misszumra az MSZP egészség­­ügyi tagozata által felvetett kérdésekben. Utalt arra is, hogy a reform az egészségügyi dolgozók létszámát nem érinti olyan mértékben, mint koráb­ban gondolták, illetve ahogy a híresztelések terjesztik. • J. B. Európa határőrei Budapesten MH-információ___________ Mintegy harminc ország kép­viselőinek részvételével ha­tárrendészeti konferencia kezdődik ma Budapesten. A BM Határőrség már negyedik alkalommal hív össze hasonló szakmai fórumot, amelyen ezúttal a mind intenzívebbé váló illegális migráció is napi­rendre kerül. Európa államainak többsé­ge azonos gondokkal találko­zik: szembe kell nézniük a nemzetközi bűnözés növeke­désével és az egyre szervezet­tebbé váló illegális migráció­val. Ugyanakkor az utazás szabadsága alapvető állam­­polgári jog, amelyet igen ne­héz összeegyeztetni azzal a kétségkívül jogos követel­ménnyel, hogy a határőrség­nek mindenütt meg kell aka­dályoznia a nemkívánatos személyek bejutását - mondta érdeklődésünkre Bakondi György, a BM Határőrség he­lyettes parancsnoka. A szak­mai fórum a tábornok szerint lehetőséget teremt arra, hogy kicseréljék tapasztalataikat, s ami ennél is fontosabb: a személyes kapcsolatok szoro­sabb együttműködést alapoz­hatnak meg. Tavaly a konferenciát kö­vetően - módszertani ajánlás­ként - határforgalmi chartát bocsátottak ki, míg az idén az információcserével összefüg­gő feladatokat vitatják meg. Bakondi kiemelte: meg kell teremteni a nemzetközi jogi kereteit annak, hogy a konti­nens államai bürokratikus ki­térők nélkül adják át egymás­nak mindazokat az adatokat, amelyek valamilyen bűncse­lekményre utalnak. Ez azért is fontos kérdés, mert az illegális migráció egyre szorosabban fonódik össze a nemzetközi bűnözéssel, s az idegenek je­lenléte már több országban komoly politikai kérdéssé vált. A tábornok elmondta azt is, hogy a tanácskozáson az Európai Unió csaknem vala­mennyi tagországa képviselte­ti magát, így a magyar szak­emberek tájékozódhatnak ar­ról, hogy az uniós tagság mi­lyen követelményeket tá­maszt majd a magyar határőr­séggel szemben. •L. K. BELFÖLD MH-információ___________ A kelet-európai kisebbségi konfliktusok lehetséges megol­dásai között a népek önrendel­kezési jogának érvényesítését is tekintetbe veszi Georg Brun­ner professzor tanulmánya. A Teleki László Alapítvány gon­dozásában nemrég magyarul is megjelent könyvet és szerzőjét az elmúlt hét végén Glatz Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mutatta be Budapesten. Glatz Ferenc úttörő jellegű­nek nevezte a Nemzetiségi kér­dés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában című tanul­mányt, mert a régiónk feszült­ségeiről felületesen tájékozott Nyugatot felvilágosította az et­nikai helyzet lényegéről. Alá­húzta: a könyv európai integrá­ciós munkabizottságok meg­rendelésére készült, és nyugati politikusok kézikönyvévé vált - a szerző valamennyi állampol­gári jog nemzetközi szinten el­ismert szakértője. A Magyaror­szágról negyven éve elszárma­zott, nyelvünket ma is kitűnően beszélő Georg Brunner pro­fesszor elmondta: egyrészt a kérdéskör jellegét, másrészt a feszültségoldás lehetőségeit kí­vánta vázolni tanulmányában. A kisebbségi konfliktusok rendezéséhez a volt szocialista országok nemzetállami felépí­tésének bemutatása és az etni­kai jellegű ellentétek okainak vizsgálata nyomán jut el a szer­ző. Aláhúzza, hogy sok esetben a szétszórtan élő népcsoport nem hozhat létre olyan önkor­mányzatokat, amelyekben a ki­sebbség lehetne a többség. Ezért a területi autonómia ki­egészítéseként Brunner a sze­mélyi autonómia megvalósítá­sát tartja célszerűnek. A népek önrendelkezési jo­gának alapján a határrevízió se­gítségével az „eredeti” államtól történő elszakadás lehetőségeit is elemzi a szerző. Rámutat: a hatvanas évek során e jog ma­radéktalanul érvényesült a gyarmatok felszabadulásakor. - Kétségbe vonható-e vajon ezek után, hogy az önrendelke­zési jog a kelet-európai népeket és az önkényes határrendezé­sek során leszakadt részeket is megilleti? - teszi fel Brunner a kérdést. Megállapítja, hogy az állami szuverenitás és az önren­delkezési jog elvben egyenran­gú, így a konkrét helyzet mér­legelése után dőlhet el, hogy a két, egymásnak ellentmondó jog közül melyik kecsegtet na­gyobb eséllyel a konfliktusok elsimításában. A tanulmány megállapítja: sem a Romániá­ban, Szerbiában, Szlovákiában vagy Ukrajnában élő magyar népcsoportok, sem Budapest nem törekszik határrevízióra. Céljuk legfeljebb a kisebbségi autonómia valamelyik formája.­­ Ha azonban Románia, Szer­bia vagy Szlovákia represszív kisebbségi politikája tovább erősödne, az autonómiára irá­nyuló törekvések a kiválás szándékává válhatnak - szögezi le Georg Brunner, aki kivételes esetekben, az érintett népcso­port tagjainak felkínált lehető­ségként a lakosságcserét is megemlíti a válságfeloldás mó­dozatai között. • N.D. A kisebbségi konfliktusok elsimításának lehetőségei A szakértői elemzés a határrevíziót sem zárja ki A jelentősebb kisebbségi népcsoportok a volt szocialista országokban, az ottani hivatalos adatok szerint (ezer fő) OROSZOK: 25290 -14 szovjet utódállamban TATÁROK: 6643­­­5 szovjet utódállamban UKRÁNOK: 6495 - 8 szovjet utódállamban MAGYAROK: 2757 - Romániában, Szlovákiában, Kis-Jugoszláviában és Ukrajnában ALBÁNOK: 2155 - Kis Jugoszláviában és Macedóniában NÉMETEK: 2020 - 3 szovjet utódállamban és Romániában TÖRÖKÖK: 906 - Bulgáriában és Üzbegisztánban * Szerbek, horvátok és bosnyákok nélkül (Forrás: Georg Brunner, Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Európában)' Magyar Hírlap . Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha szomjas iszik. Ugye milyen egyszerű? Döntés, kockázat nélkül. Hitte volna, hogy egy hasonlóan egyszerű, egyértelmű és jó döntés a jövőjét is képes biztossá tenni? Pedig ez így van. A nyugdíjbiztosítás egy tapasztalt, nagy tőkeerejű, megbízható, többmiliós ügyfélkörrel rendelkező biztosítónál legalább olyan nyilvánvaló, mint az, hogy ha szomjas, akkor iszik. Ha nyugdíjbiztosítás, ■. ■ A akkor 8

Next