Magyar Hírlap, 1996. május (29. évfolyam, 114-126. szám)
1996-05-20 / 117. szám
1996. MÁJUS 20., HÉTFŐ Ma kezdődnek a felvételi vizsgák • Folytatás az 1. oldalról A magyar- és matematikatételeket a televízióban, a vizsgák napján a stúdióban húzták ki, a többi tantárgy előre elkészített kérdéseit azonban futárok szállították le a megyékhez, majd onnan kerültek az iskolákhoz. Ezeknél tehát könnyebben elképzelhető lett volna, hogy a tételek a tervezettnél korábban nyilvánosságra kerülnek. A tételek titkát azonban az idén is sikerült megőrizni, az OKSZI-nál az iskolák nem jeleztek problémákat — tájékoztatta lapunkat Varga Márta, az iroda igazgatója. Természetesen előfordult, hogy a diákok hiányos ismereteiket meg nem engedett eszközökkel, akár a technika segítségével is igyekeztek kipótolni. (Előfordult olyan eset, hogy valaki rádiótelefonnal próbálkozott.) Tavaly óta a diákoknak lehetőségük van beletekinteniük kijavított dolgozataikba, akár ügyvéd vagy szaktanár segítségével is. Amennyiben valaki elégedetlen az értékeléssel, az igazgatónál tehet panaszt, s a vitát a szóbelin érettségiztető elnök dönti el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem sűrűn élnek a tiltakozás lehetőségével a vizsgázók, a tanárok ugyanis részletesen kidolgozott javítókulcsot kapnak, de a pedagógusok többsége a szubjektívabb értékelésnél is humánusan javít — fejtette ki az igazgató. Az elmúlt években magyarból és történelemből volt a legtöbb bukás, annak ellenére, hogy a magyar nyelvből és irodalomból vizsgázók írásban és szóban is számot adhatnak tudásukról. A nyelvtanból elégtelent kapott diákok csak azután kezdhetik meg szóbeli vizsgájukat, miután sikeresen kitöltenek egy tesztet a szóbeli számonkérés előtt. Történelemből viszont csak szóbeli van, aki itt hibázik, annak csak a pótérettségin van lehetősége a javításra. Hasonló okok miatt buknak viszonylag sokan fizikából is, az érettségin e tantárgyból csak írásban tesztelik a diákokat. Elterjedt, hogy valamilyen szabálytalanság történt a Kaffka Margit Gimnáziumban. Az intézmény igazgatója elmondta: csupán arról van szó, hogy a matematikavizsgán valaki puskázott és lebukott. Az ilyen diákok esetében a szóbeli érettségi vizsgabizottság dönt. A leghumánusabb esetben a dolgozatot egyesre értékelik, de a vizsgázó szóbelin még javíthat. Kedvezőtlenebb elbírálásnál javítási lehetőség nélkül kap elégtelent a tanuló. Ennél is szigorúbb esetben a következő évben az egész érettségit meg kell ismételnie. • Haszán Zoltán Vadász: egyik szakma sem büntethető MH-információ___________ Azt már kezdjük megszokni, hogy a pénzügyi, a belügyi és a népjóléti tárca időnként bombákat robbantgat a kijelentéseivel, ez azonban a munkaügyi tárcától teljesen új és elfogadhatatlan - mondta lapunknak a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke. Vadász János szerint a munkaügyi minisztérium tisztviselője több okból is rosszul értelmezi a januárban kötött közalkamazotti bérmegállapodást. Nem várható el mind a 17 közalkalmazotti szakmacsoportban, hogy érvényesüljön a 19,5 százalékos idei illetményemelés, hiszen ez csak a 600 ezer közalkalmazott átlagában lehet igaz - nyilatkozta lapunk szombati számában Herczog László, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára. A könyvtárosok, levéltárosok és muzeológusok szakszervezetének vezetője ezzel szemben arra emlékeztette most lapunkat, hogy az általa képviseltek nem is bízták volna meg őt az egyezség aláírásával, ha a kormány nem garantálja valamennyi szakmának a megfelelő béremelést. Olyan kitételt egyébként egyáltalán nem tartalmaz a béregyezség, amely szerint bármelyik szakmát „meg lehetne büntetni”, hátrányosan meg lehetne különböztetni, s amelynek emiatt a 19,5 százaléknál kevesebb béremelést lehetne adni. Ez az értelmezés azért is elfogadhatatlan a szakszervezeti ember szerint, mert a három évre szóló közalkalmazotti megállapodás is leszögezi, hogy az idén legfeljebb két százalékkal csökkenhet a közalkalmazottak fizetésének vásárlóértéke. Ez pedig lehetetlen, ha nem teljesül a 19,5 százalékos emelés. Vadász emlékeztetett rá, hogy az egyezség szövegében maga a kormány garanciát vállalt a teljes emelésre, szemben azzal, amit a kormánytisztviselő nyilatkozott, aki szerint az emelések egy részéért a helyi önkormányzatok, valamint az intézmények a felelősek. Az egyezségnek ezt az olvasatát éppen a szöveg cáfolja - mutatott rá a szakszervezeti vezető hiszen a kormány a második pont hatodik alpontjában vállalta, hogy korrekciós intézkedéseket javasol, sőt tesz, ha az év közepéig nem teljesül időarányosan a 19,5 százalékos fizetésemelés. Ebbe az ígéretbe pedig beleértendő az is, hogy a szeptemberre eredetileg garantált 5 százalékos emelés több lesz, ha szükséges - emlékeztetett Vadász. A KKDSZ május 15-ével bérfelmérést indított szakterületén. A 27-én záruló vizsgálat az elnök várakozása szerint azt az eredményt hozza majd, hogy a fél év után korrekcióra lesz szükség a megállapodásban. • D V. J. Vadász János Az MSZP egészségügyi tagozat: rossz a képlet MH-információ___________ Az MSZP országos egészségügyi tagozata szombati veszprémi tanácskozásán foglalt állást az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi normatívákról szóló törvénytervezetről. Gerő Gábor, a tagozat vezetője kijelentette: csak akkor tudják elfogadni és támogatni a koncepciót, ha a tervezetből „kidobják” azt a képletet, amelynek alapján kiszámítják az egészségügyi intézmények finanszírozását, illetve ágyszámcsökkentését, másrészt a mellékletet ajánlásjellegűnek és nem kötelező érvényűnek fogják fel. Az MSZP egészségügyi tagozata azt tartja elfogadhatónak, ha tízezer polgárra legalább 85 kórházi ágy jut. (A jelenlegi arány 92 ágy tízezer lakosra.) Nehezményezték azt is a veszprémi fórumon, hogy a tervezet megalkotása előtt (az előkészítés stádiumában) nem kérték a tagozat véleményét az illetékesek. Elhangzott, hogy országosan tízezer kórházi ágy megszüntetésével semmiképpen sem értenének egyet, legfeljebb 8500-8800-at tartanak indokolhatónak. A tagozat állást foglalt amellett is, hogy a leendő törvénynek a kórházi leépítésekre vonatkozó rendelkezéseit „kíméleti idővel”, azaz körülbelül két év alatt hajtsák végre. A fórumon jelen volt Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára, aki kijelentette: a tárca hajlik a kompromisszumra az MSZP egészségügyi tagozata által felvetett kérdésekben. Utalt arra is, hogy a reform az egészségügyi dolgozók létszámát nem érinti olyan mértékben, mint korábban gondolták, illetve ahogy a híresztelések terjesztik. • J. B. Európa határőrei Budapesten MH-információ___________ Mintegy harminc ország képviselőinek részvételével határrendészeti konferencia kezdődik ma Budapesten. A BM Határőrség már negyedik alkalommal hív össze hasonló szakmai fórumot, amelyen ezúttal a mind intenzívebbé váló illegális migráció is napirendre kerül. Európa államainak többsége azonos gondokkal találkozik: szembe kell nézniük a nemzetközi bűnözés növekedésével és az egyre szervezettebbé váló illegális migrációval. Ugyanakkor az utazás szabadsága alapvető állampolgári jog, amelyet igen nehéz összeegyeztetni azzal a kétségkívül jogos követelménnyel, hogy a határőrségnek mindenütt meg kell akadályoznia a nemkívánatos személyek bejutását - mondta érdeklődésünkre Bakondi György, a BM Határőrség helyettes parancsnoka. A szakmai fórum a tábornok szerint lehetőséget teremt arra, hogy kicseréljék tapasztalataikat, s ami ennél is fontosabb: a személyes kapcsolatok szorosabb együttműködést alapozhatnak meg. Tavaly a konferenciát követően - módszertani ajánlásként - határforgalmi chartát bocsátottak ki, míg az idén az információcserével összefüggő feladatokat vitatják meg. Bakondi kiemelte: meg kell teremteni a nemzetközi jogi kereteit annak, hogy a kontinens államai bürokratikus kitérők nélkül adják át egymásnak mindazokat az adatokat, amelyek valamilyen bűncselekményre utalnak. Ez azért is fontos kérdés, mert az illegális migráció egyre szorosabban fonódik össze a nemzetközi bűnözéssel, s az idegenek jelenléte már több országban komoly politikai kérdéssé vált. A tábornok elmondta azt is, hogy a tanácskozáson az Európai Unió csaknem valamennyi tagországa képviselteti magát, így a magyar szakemberek tájékozódhatnak arról, hogy az uniós tagság milyen követelményeket támaszt majd a magyar határőrséggel szemben. •L. K. BELFÖLD MH-információ___________ A kelet-európai kisebbségi konfliktusok lehetséges megoldásai között a népek önrendelkezési jogának érvényesítését is tekintetbe veszi Georg Brunner professzor tanulmánya. A Teleki László Alapítvány gondozásában nemrég magyarul is megjelent könyvet és szerzőjét az elmúlt hét végén Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mutatta be Budapesten. Glatz Ferenc úttörő jellegűnek nevezte a Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában című tanulmányt, mert a régiónk feszültségeiről felületesen tájékozott Nyugatot felvilágosította az etnikai helyzet lényegéről. Aláhúzta: a könyv európai integrációs munkabizottságok megrendelésére készült, és nyugati politikusok kézikönyvévé vált - a szerző valamennyi állampolgári jog nemzetközi szinten elismert szakértője. A Magyarországról negyven éve elszármazott, nyelvünket ma is kitűnően beszélő Georg Brunner professzor elmondta: egyrészt a kérdéskör jellegét, másrészt a feszültségoldás lehetőségeit kívánta vázolni tanulmányában. A kisebbségi konfliktusok rendezéséhez a volt szocialista országok nemzetállami felépítésének bemutatása és az etnikai jellegű ellentétek okainak vizsgálata nyomán jut el a szerző. Aláhúzza, hogy sok esetben a szétszórtan élő népcsoport nem hozhat létre olyan önkormányzatokat, amelyekben a kisebbség lehetne a többség. Ezért a területi autonómia kiegészítéseként Brunner a személyi autonómia megvalósítását tartja célszerűnek. A népek önrendelkezési jogának alapján a határrevízió segítségével az „eredeti” államtól történő elszakadás lehetőségeit is elemzi a szerző. Rámutat: a hatvanas évek során e jog maradéktalanul érvényesült a gyarmatok felszabadulásakor. - Kétségbe vonható-e vajon ezek után, hogy az önrendelkezési jog a kelet-európai népeket és az önkényes határrendezések során leszakadt részeket is megilleti? - teszi fel Brunner a kérdést. Megállapítja, hogy az állami szuverenitás és az önrendelkezési jog elvben egyenrangú, így a konkrét helyzet mérlegelése után dőlhet el, hogy a két, egymásnak ellentmondó jog közül melyik kecsegtet nagyobb eséllyel a konfliktusok elsimításában. A tanulmány megállapítja: sem a Romániában, Szerbiában, Szlovákiában vagy Ukrajnában élő magyar népcsoportok, sem Budapest nem törekszik határrevízióra. Céljuk legfeljebb a kisebbségi autonómia valamelyik formája. Ha azonban Románia, Szerbia vagy Szlovákia represszív kisebbségi politikája tovább erősödne, az autonómiára irányuló törekvések a kiválás szándékává válhatnak - szögezi le Georg Brunner, aki kivételes esetekben, az érintett népcsoport tagjainak felkínált lehetőségként a lakosságcserét is megemlíti a válságfeloldás módozatai között. • N.D. A kisebbségi konfliktusok elsimításának lehetőségei A szakértői elemzés a határrevíziót sem zárja ki A jelentősebb kisebbségi népcsoportok a volt szocialista országokban, az ottani hivatalos adatok szerint (ezer fő) OROSZOK: 25290 -14 szovjet utódállamban TATÁROK: 66435 szovjet utódállamban UKRÁNOK: 6495 - 8 szovjet utódállamban MAGYAROK: 2757 - Romániában, Szlovákiában, Kis-Jugoszláviában és Ukrajnában ALBÁNOK: 2155 - Kis Jugoszláviában és Macedóniában NÉMETEK: 2020 - 3 szovjet utódállamban és Romániában TÖRÖKÖK: 906 - Bulgáriában és Üzbegisztánban * Szerbek, horvátok és bosnyákok nélkül (Forrás: Georg Brunner, Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Európában)' Magyar Hírlap . Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha szomjas iszik. Ugye milyen egyszerű? Döntés, kockázat nélkül. Hitte volna, hogy egy hasonlóan egyszerű, egyértelmű és jó döntés a jövőjét is képes biztossá tenni? Pedig ez így van. A nyugdíjbiztosítás egy tapasztalt, nagy tőkeerejű, megbízható, többmiliós ügyfélkörrel rendelkező biztosítónál legalább olyan nyilvánvaló, mint az, hogy ha szomjas, akkor iszik. Ha nyugdíjbiztosítás, ■. ■ A akkor 8