Magyar Hírlap, 1996. október (29. évfolyam, 229-241. szám)
1996-10-01 / 229. szám
1996. OKTÓBER 1., KEDD KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 A román alsóház csütörtökön ratifikál A román képviselőház hétfőn délután név szerinti szavazással, nagy többséggel a csütörtöki ülés napirendjére tűzte a román-magyar alapszerződés ratifikálását. MH-Bukarest A házszabály értelmében a döntés és a vita között legalább 48 órának kell eltelnie, így várhatóan csütörtökön döntenek az alapszerződés sorsa felől. Csütörtök a végső határidő, mivel ezt követően a jelenlegi parlament befejezi tevékenységét. A képviselőház külügyi bizottságának tagja, Szilágyi Zsolt a plénum határozatát követően lapunknak elmondta, az RMDSZ képviselőházi frakciója előzőleg ülést tartott. Ezen az operatív tanács korábbi összejövetele alapján úgy határoztak, szavazatuk attól függ majd, hogyan alakulnak az erőviszonyok a dokumentum vitája során. Amennyiben az RMDSZ válik a mérleg nyelvévé, vagyis szavazatától függ az elfogadás, akkor a dokumentum mellett voksolnak. Más esetben azonban nem kívánják szavazatukkal támogatni a dokumentumot. Várhatóan azonban nem kerül sor rá, hogy az RMDSZ váljék a szavazás eredményét eldöntő tényezővé. A Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Gheorghe Funar választási körútja során kijelentette, pártja a képviselőházban minden eszközzel igyekszik megakadályozni az alapszerződés ratifikálását. Parlamenti tagjai ennek megfelelően hétfőn délután a napirendre tűzés ellen voksoltak. Funarék szerint az alapszerződést a szenátusban törvényellenesen szavazták meg, mivel a teremben nem volt meg a szükséges kvórum. Hétfőn délután néhány RMDSZ-képviselő is amellett volt, hogy a ratifikálásra ne kerüljön sor ezen a parlamenti ülésszakon. • Bogdán Tibor A svájciak felkutatják a náci aranyat MTI_______________________ A svájci parlament alsóháza hétfőn egyhangúlag hozzájárult a náci Németország és Svájc között a második világháború idején bonyolított pénzügyi műveletek feltárásához és a zsidóktól elkobzott, a háború előtt, alatt vagy után svájci bankokba helyezett vagyon sorsának felkutatásához. A kormány által előterjesztett és a nemzeti tanács képviselői által elfogadott törvénytervezet szerint szakértőkből álló vizsgálóbizottság alakul, amely rendkívüli felhatalmazást kap a világszerte híres, szigorúan őrzött svájci banktitok feloldására. A kabinet által szeptember 16-án kidolgozott törvénytervezet ellenvélemény nélküli (160:0 arányú) elfogadása a vizsgálat széles körű politikai támogatottságát mutatja, ami valószínűvé teszi, hogy az év végéig a felsőház - az államok tanácsa - jóváhagyását is elnyeri, és törvényerőre érvselkedik. A bizottság ezt követően legkorábban áprilisban kezdheti meg munkáját, a kutatások végső eredményeinek teljes közzététele öt év múlva várható. A svájci kormány a nácik rabolt aranyától egészen a zsidóktól zsákmányolt értéktárgyakig terjedő, vitatott vagyon tartózkodási helyének „egyszer és mindenkorra" történő tisztázását ígéri. A zsidó szervezetek becslései szerint a második világháború idején különböző utakon titokban Svájcba került vagyon értéke több milliárd svájci franknyi. A bizottság ellenőrizni fogja azt is, mennyi vagyont helyeztek el a zsidók svájci bankokban, illetve hogy Svájc mindent megtett-e a holocaustban meggyilkolt áldozatok anyagi javainak azonosításáért. Öt BANK KÖZLEMÉNY az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. vállalkozói hiteles betétkamatainak csökkentéséről Az OTP Bank Rt. 1996. október 1-étől 1%-kal csökkenti a saját forrású vállalkozói hitelek irányadó kamatait, valamint 0,5-1%-kal a vállalkozói lekötött betétek kamatait az alábbiak szerint: Lekötött betétek, vállalkozások és egyéb számlatulajdonosok Új kamat 1 1 hónapra 17,5 3 hónapra 18,5 6 hónapra 19,5 12 hónapra 20 1 éven túl 20 Ma kezdődik Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank évi rendes közgyűlése. A napirenden a jelentősen eladósodott országok megsegítése mellett magának a valutaalapnak a feltőkésítése is szerepel. Az előzetes tervekkel ellentétben az IMF nem ad el aranykészletéből - mondta el kérdésünkre Mark Allen, a nemzetközi pénzügyi szervezet budapesti képviselője. Április végére a Nemzetközi Valutaalap folyó pénzeszközei 56,4 milliárd SDR-re estek vissza (1 SDR 1,44 dollárt ér), szemben az egy évvel korábbi 61,6 SDR-rel. Ez nagyrészt az Oroszországnak és Mexikónak nyújtott nagy összegű támogatásoknak köszönhető. A valutaalap likviditása jelentősen csökkent. A ma kezdődő washingtoni közgyűlés napirendjének ezért egyik legfontosabb pontja az IMF pénzügyi helyzetének megerősítése. Michel Camdessus vezérigazgató, amint arról beszámoltunk, a tagországok által fizetett hozzájárulás (IMF-kvóta) megduplázását javasolja. Elképzelhető azonban, hogy a közgyűlés ennél kisebb mértékű, de 50 százalékot mindenképpen meghaladó mértékű kvótaemelésről dönt - mondta el lapunknak Mark Allen, a valutaalap budapesti képviselője. Ugyancsak a források bővítését szolgálná a hitelező országok körének kibővítése. A tervek szerint Spanyolország, Ausztrália, Dél-Korea és több más délkelet-ázsiai ország is a kölcsönző országok közé kerülne, s így megduplázódna az IMF mostani, 20 milliárd dolláros hitelkerete. Magyarországot is érinti az SDR-kihelyezések felülvizsgálata. Az egyes országok világgazdasági súlyuknak, tehát kvótájuknak megfelelően részesülnek szükség esetén a valutaalap tartalékaiból. E célra jelenleg összesen 26 milliárd SDR áll rendelkezésre, s a tervek szerint ezt a keretet is felemelik. Magyarország várhatóan továbbra is az őt megillető 0,52 százalékban részesedik az összegből, s a kvóta összegének emelése gyakorlatilag a devizatartalék növekedéseként jelenik meg a Magyar Nemzeti Bank mérlegében. Szó lesz a közgyűlésen az eladósodott országok megsegítéséről is. Az elképzelések szerint az adósságállomány egy részét leírnák, ha az adott ország biztosítékot adna afelől, hogy megkezdi a gazdaság rendbetételét szolgáló reformokat. A korábbi tervek szerint a segítségnyújtást szolgálta volna az IMF aranykészleteinek (jelenleg 3,6 milliárd SDR) részbeni eladása. Ez azonban, mint Mark Allen elmondta, egyelőre lekerült a napirendről. • N.P.M. Közgyűlést tart az IMF és a Világbank Tőkeemelésre készül a valutaalap Indulásra készen áll a képen látható Eurostar vonat a londoni Waterloo nemzetközi vasútállomáson 1996. szeptember 30-án. A brit-francia közvetlen vasúti összeköttetést üzemeltető cég, a súlyos finanszírozási gondokkal és hitelválsággal küszködő Eurotunnel vezetősége ezen a napon bejelentette, hogy felfüggesztette részvényeinek forgalmazását FOTÓ: MTI-AP - ADRIAN DENNIS A VECTIGALIS RT. 10( 7621 PÉCS, MÁTYÁS KIRÁLY UTCA 21. 7601 PÉCS, PF. 378. VECTIGALIS TELEFON: (72) 233-111 FELSZÁMOLÁSI HIRDETMÉNY A Vectigalis Rt. (7621 Pécs, Mátyás király utca 21.), mint a Veszland Veszprémi Húsipari és Kereskedelmi Kft. f. a. (Veszprém, Fenyves utca 25.) Veszprém Megyei Bíróság 4. Fpk. 72 001/1996/4. számú végzésével kijelölt felszámolója, nyilvánosan értékesíti az adós tulajdonát képező, • a veszprémi 2152. számú tulajdoni lapon felvett és a 2299. hrsz.-on nyilvántartott, „üzem” megnevezésű ingatlant, mely természetben Veszprémben, a Fenyves utca 25. alatt található, • a veszprémi 2452. számú tulajdoni lapon felvett és a 2684. hrsz.-on nyilvántartott, „lakóház” megnevezésű ingatlant, mely természetben a Veszprém-Kádárta, Kőalja utca 30. alatt található. A felszámoló az adós cég ingatlanai megvételére vonatkozó ajánlatokat kettős, zárt borítékban, 1996. október 21. napjáig beérkezőleg kéri megküldeni „Vételi ajánlat” megjelöléssel, az alábbi címre: Vectigalis Rt. 7601 Pécs, Pf. 378. A benyújtott vételi ajánlatoknak tartalmazniuk kell a fél adatait (név, cím, cégkivonat, adószám) az ajánlott nettó vételár pontos megjelölését, a fizetési feltételek meghatározását, a fizetőképesség igazolását és az azonosításra alkalmas legfontosabb adatokat. A felszámoló felhívja a jogosultakat az 1991. évi IL. törvény 48. §-ában írt elővásárlási jog gyakorlására. A jogosultak elővásárlási szándékukat a vételi ajánlatok benyújtása határidejéig írásban, a fent megadott címen kötelesek bejelenteni. Az ajánlatok értékelésére 1996. október 29-én (kedden) 10 órakor, a Veszland Kft. székhelyén (8200 Veszprém, Fenyves utca 25.) kerül sor, melyre a felszámoló jelen hirdetmény útján a vételi ajánlatot tevő és az elővásárlási szándékot bejelentő feleket meghívja. Az értékelést követően a felszámoló a megjelentek között értékesítési versenytárgyalást tart, ezen azok vehetnek részt, akik az ajánlatukban szereplő vételár 5%-ának megfelelő bánatpénzt a Vectigalis Rt. CIB Hungária Banknál vezetett 10700055-04225205-51100005 bankszámlájára átutalással teljesítették (ezt igazolják), vagy helyszíni befizetéssel ezt megteszik. A felszámoló a távolmaradást a vételi szándéktól való elállásnak tekinti. A felszámoló fenntartja magának a jogot arra, hogy az értékesítést annak bármelyik szakaszában külön indoklás nélkül érvénytelennek nyilvánítsa. Valamennyi értékesítéssel kapcsolatos további információ beszerezhető: Somogyi Ferenctől, a (06-30) 564-522, (72) 233-111/102-es, Szegőné Kemerle Judittól, a (06-30) 571 -649-es telefonszámokon. Vectigalis Rt. felszámoló MH 10685 Latorcai indul Giczy ellen Megerősített értesülésünk szerint Latorcai János, a KDNP országos választmányának elnöke pénteken bejelenti: vállalja az elnökjelöltséget Giczy Györggyel szemben a KDNP januári tisztújító nagyválasztmányán. Parlamenti képviselői körökből megtudtuk: még kérdéses, hogy lesz-e harmadik elnökjelölt. Mint ismert, a KDNP országos választmánya az idén nyáron úgy döntött, hogy a jövőben a kereszténydemokraták négyévenként tartanak tisztújítást, ám a jelenlegi vezető testületek mandátumát csak januárig hosszabbították meg. Latorcait pénteken egy vidéki szervezet jelöli majd a pártelnöki posztra. • Cs. I. Homályban az egyházi tulajdonrendezés Csökkent az esélye annak, hogy az egyházi ingatlanrendezésről szóló törvény módosítása még az idén megtörténjék, így még nem alakulhat ki tiszta kép a több ezer épület tulajdoni helyzetéről. Fedor Tibor, az egyházi kapcsolatokkal foglalkozó államtitkárság főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a késedelem elsődlegesen költségvetési okokra vezethető vissza. Lapunk megtudta azt is, hogy mintegy 3500 épülete tulajdoni helyzetének rendezése van még hátra. MH-információ_____________ Az 1991-ben elfogadott XXXII. törvény értelmében az egykor államosított egyházi ingatlanok tulajdonrendezésének tíz év alatt - tehát 2001-es végső határidővel - kellett volna megtörténnie. Horn Gyula miniszterelnök és a négy nagy egyház (a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó közösség) vezetői azonban megegyeztek, hogy a költségvetés számára túlságosan rövid időszakot törvénymódosítással megváltoztatják. Az új menetrend értelmében az egyházak 2001-ig megkaphatják természetben visszaigényelt ingatlanjaikat. Azokban az esetekben, amikor a pénzbeli kártalanítást választják, ennek végső határideje további tíz évvel - tehát 2011-ig - eltolódik. Az idén márciusban nyilvánosságra került adatok szerint még hozzávetőlegesen négyezer ingatlan sorsa várt rendezésre, negyven százalékukat természetben, a többit pénzben kérték az egyházak. A tulajdonrendezés a márciusi becslés értelmében 100 milliárd forinttal terhelte volna meg a költségvetést 2011-ig. Idén júniusban viszont az összköltségeket már 150 milliárdosnak tekintették. Platthy Iván, az egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkár júliusban 143 milliárd forinttal számolt. Fedor Tibor, az államtitkárság főosztályvezetője tegnap lapunknak elmondta, hogy időközben az ingatlanlistákat törvényességi kontrollnak vetették alá, melynek nyomán kiderült, hogy 3500-3600 épület tulajdoni helyzete vár még rendezésre és az összköltségek valószínűleg nem haladják meg a 120 milliárd forintot. Ez azonban még mindig csak hozzávetőleges becslés, mert a legtöbb ingatlan értékét háromnégy évvel ezelőtt állapították meg, és a számítások „korszerűsítésre” szorulnak. A törvénymódosítást közösen kellene előterjesztenie a Miniszterelnöki Hivatalnak (ahol az egyházi kapcsolatok államtitkársága működik), a pénzügyi és az igazságügyi tárcának. Eddig azonban a háromoldalú egyeztetés nem hozott végleges eredményt. Fedor Tibor azt sem tartja valószínűnek, hogy az idén az Országgyűlés szavazhat a egyházi ingatlanok tulajdonrendezéséről szóló törvény módosításáról, bár a javaslat koncepcióján továbbra is dolgoznak, és főként költségvetési okok hátráltatják elkészülését. •N. D. Az SZDSZ még nem ad államtitkárt az IKM-be MTI______________________ Az SZDSZ-nek egyelőre nincsen hivatalos jelöltje a Soós Károly Attila távozásával megüresedett Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) politikai államtitkári posztjára. Pető Iván pártelnök-frakcióvezető a Híradóban elmondta: az SZDSZ-nek több jelöltje is van az államtitkári helyre, de döntésüket megnehezíti a privatizáció körül kirobbant vita. A leendő államtitkárnak ugyanis alaposan meg kell fontolnia, hogy munkáját egy olyan ügy képviseletével kezdi-e, amihez nincsen semmi köze. Suchman egyezkedik az energiaárról • Folytatás az 1. oldalról A külföldi befektetők a miniszter szerint elfogadták a magyar fél árkoncepcióját, amely „javarészt inflációs elemeket vesz figyelembe”. A miniszter az esedékes áremelés mértékéről elmondta: egy 1993-as szeptemberi kormányülésen 60-70 százalékban jelölték meg az akkor esedékes iparági energiaár-emelést; ehhez hozzá kell adni az azóta eltelt évek inflációs rátáját és le kell vonni a foganatosított áremeléseket. (Lapunk számításai szerint ez 1997 januárjától 31 százalékos villamosenergia- és 36 százalékos gázáremelést jelentene.) A tegnapi egyeztetésen rövid ideig részt vettek a villamosenergia- és gázszektor szolgáltató társaságainak vezetői is, de a tárgyalás második szakaszában ők már elhagyták az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot. Ezúttal az augusztus 30-ai alkalomtól eltérően - megjelent a tárgyaláson a német RWE-EVS konzorcium két képviselője is. Lapunk információi szerint az előző egyeztetésen azért nem vettek részt, mert csak két nappal a tárgyalás előtt kaptak meghívót. Ráadásul Richard Klein, az RWE Energie igazgatóságának magyarországi ügyekért felelős tagja személyes feddést kapott vezetőitől a magyar kormány augusztus 22-ei, energiaáremelést elhalasztó döntése miatt, mivel Klein szerintük nem számolt ezzel a „kockázattal”. Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács tegnapi ülésén a fogyasztói oldal képviselője, Porpáczy Dezső kifejtette, hogy a jövő évi költségvetés vitája során 15 milliárd forintot kellene elkülöníteni az energiaár-emelés kompenzációjára a rászorulóknak, amit szerintük elsősorban az iparág forgalmi adóbevételeiből lehetne finanszírozni. • Marnitz István Üzletemberek kísérik Göncz Árpádot Svédországba Jólét nem építhető kölcsönből Göncz Árpád köztársasági elnök ma megkezdi háromnapos hivatalos látogatását a Svéd Királyságban. Kíséretében lesznek a külügyi, az ipari és kereskedelmi, a művelődési tárca vezető képviselői, továbbá sok üzletember. Stockholmi vélemény szerint Magyarországnak jó esélyei vannak arra, hogy az elsők között csatlakozhassék az Európai Unióhoz. MH-információ A magyar államfő találkozik a svéd királyi párral, a parlament elnökével és a miniszterelnökkel. A tárgyalások homlokterében várhatóan a két ország gazdasági együttműködése, a svédországi magyar export növelése lesz. Magyarország és Svédország egyaránt kívánatosnak tartja a gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Múlt heti stockholmi látogatásunk alkalmával az ipari és kereskedelmi miniszter úgy nyilatkozott: nem elégedett az együttműködés szintjével, mert a két országnak jóval nagyobb lehetőségei vannak. Björn von Sydow mindazonáltal elmondta, hogy a Magyarországon érdekelt svéd vállalatok nem ütköztek akadályokba, és jelzéseik szerint elégedettek működésük feltételeivel. A híres svéd modellt az utóbbi években módosítani kellett. A gazdasági nehézségek és a nagyarányú munkanélküliség miatt a kormány kénytelen volt megnyirbálni a közkiadásokat. A jóléti államhoz szokott átlagpolgár nehezen viseli el a szociális juttatások csökkentését. Mivel mindez időrendben egybeesett a svéd integrációs folyamattal, sokan az EU-csatlakozásban látják a bajok okát. Az átlagpolgárok körében fokozódott az euroszkepticizmus, míg a kormánytisztviselők és a szakemberek szerint a csatlakozás mentőöv volt a gazdaság számára. Az EU-tagságról 1994-ben tartott népszavazás, az állampolgároknak a csatlakozást jóváhagyó állásfoglalása óta látványosan nőtt a külföldi beruházók érdeklődése Svédország iránt. Az ipari és kereskedelmi miniszter úgy véli, a külföldi tőke messze elkerülte volna az országot, ha a skandináv állam nem csatlakozik az unióhoz. Az exportorientált ipar, amelynek számos nyugat-európai országban is vannak termelőegységei, gazdasági megfontolásból sem maradhatott ki az integrációs folyamatból. Svédország teljes mértékben támogatja az EU bővítését, de ezt néhány fontos kérdés rendezéséhez (többi között az új közös mezőgazdasági politika kidolgozásához) köti. „Szeretnénk, ha a társulási tárgyalások mielőbb megkezdődnének minden tagjelölttel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden államot egyszerre kell felvenni. A csatlakozás időpontját az ország EU-érettsége határozza meg” - tolmácsolta Björn von Sydow a svéd véleményt. Az ipari és kereskedelmi miniszter szerint Magyarországnak jó esélyei vannak arra, hogy az elsők között csatlakozhassák az EU-hoz. Svédországban fokozódott az euroszkepticizmus, amihez az is hozzájárult, hogy a költségvetési deficit lefaragásáért a svéd kormány népszerűtlen intézkedésekre kényszerült. „Két évvel ezelőtt még 30 százalékos volt az államháztartás hiánya, ha akkor nem teszünk erélyes lépéseket, teljesen összeomlott volna a közkiadások finanszírozása. A költségvetés nagyarányú csökkentésével, és az adók növelésével elértük, hogy idén a hiány 4,7, jövőre 2,6 százalék lesz, 1998- ban pedig helyreáll az egyensúly” - nyilatkozta Knut Rexed, a pénzügyminisztérium államtitkára. A közkiadások csökkentése súlyosan érintette a svédeket. 1991 óta mintegy félmillió munkahely szűnt meg, minden nyolcadik foglalkoztatott állás nélkül maradt (ami lidércnyomás a korábbi 1-2 százalékos munkanélküliséghez szokott országnak). Ugyanakkor az állam szigorította a segélyek kiutalását, 100 százalékról a kereset 75 százalékára csökkentette a táppénz összegét. Kórházak összevonását tervezi, és készül az új nyugdíjtörvény, amely az ellenzék szerint sokkal hátrányosabb lesz, mint a jelenlegi. A pénzügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta: minderre azért van szükség, mert Svédországnak újra kell teremtenie a jóléti alapokat. Ez lemondásokkal, áldozatokkal jár, mert stabil jóléti társadalmat nem lehet kölcsönből építeni. • Nagy Mélykúti Edit