Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 281-292. szám)
1996-12-02 / 281. szám
1996. DECEMBER 2., HÉTFŐ KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 A szerb ellenzék nem tágít • Folytatás az 1. oldalról Azt állította, hogy hétfőtől sztrájk kezdődik több nagyüzemben és intézményben. Az Együtt követőivel párhuzamosan a belgrádi diákok is naponta felvonulnak, s rektoruk lemondását követelik. A rendőrség még mindig kerüli a tüntetőkkel való összetűzést, de a hétvégén olyan hírek érkeztek Belgrádból, hogy két diákot letartóztattak és megvertek. Ellenzéki körökben nem tartják kizártnak, hogy a tüntetések elfajulnak, és incidensekre is sor kerül. A hatóságok vasárnap újabb pótválasztásokat rendeztek néhány körzetben, de az ellenzék ezt is bojkottálta. Szabadkán még mindig nem látszik a kiút a választások után kialakult patthelyzetből. A Vajdasági Magyar Szövetség 27 megszerzett mandátumával a legerősebb párt, de a helyi kormányzáshoz még legalább hét tanácsnoki helyre lenne szükség a 67 tagú városi tanácsban. Kasza József, a VMSZ elnöke kijelentette, hogy pártja semmi szín alatt nem hajlandó koalícióra lépni a városban második helyen végzett Szerbiai Szocialista Párttal, amelynek aktivistái a legotrombább választási csalással nyertek több kerületben. Sajnos egyelőre sem a Vajdasági Magyarok, Demokratikus Közösségének két szabadkai tanácsnoka, sem a hét mandátummal rendelkező Polgárok Szövetsége nem hajlandó társulni a VMSZ-hez. Ha nem sikerülnek a koalíciós tárgyalások, Szabadkán kényszerigazgatást vezetnek be. • J. G. B. Vajdasági magyar tanácskozás Vajdasági magyar nemzeti tanácsot kell létrehozni, amely cselekvési programot dolgozna ki a kisebbségi magyarság számára - erről határoztak a Vajdasági Magyar Szövetség és a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság szervezésében szombaton Zentán megtartott értelmiségi fórumon. A vajdasági közélet képviselői szerint erre azért van szükség, mert a magyarság politikai szervezetei képtelenek szót érteni egymással. A tanácskozás résztvevői tiltakozásukat fejezték ki a szerbiai választási csalások miatt. Bal-jobb összecsapás Bécs belvárosában A rendőrség vízágyúkkal kergette szét szombat este Bécs belvárosában a szélsőjobboldali diákszervezetek ünnepsége ellen tiltakozó antifasiszta tüntetés résztvevőit, akik közül többen erőszakkal támadtak a két csoportot elválasztó rendőrökre. Az incidensben öt rendőr és két újságíró megsebesült. MH-Bécs_________________ A Hofburg épületét szombat estére az úgynevezett Deutsche Burschenschaft, az össznémet nacionalista eszméket valló, szélsőjobboldali diákszövetségek egyesülete bérelte ki, hogy Ausztria ezeréves ünnepségsorozatához kapcsolódva saját történelmi múltjára emlékezzen. A bécsi egyetemisták több baloldali és független szervezete ellentüntetést hirdetett. A Hofburgba díszes egyenruhájukban bevonuló ezerfőnyi Burschenschaft-küldöttekkel szemben mintegy kétezer fős tiltakozó menet indult meg a Ringen. Az antifasiszta tüntetés néhány tagja kővel, petárdával, üvegekkel támadt a válaszfalat alkotó rendőrségre, amely végül több tüntetőt letartóztatott. • Szászi Júlia • Folytatás az 1. oldalról Pintér Sándor péntek reggel még négyszemközti háttérbeszélgetésre invitálta lapunk munkatársát. Elsősorban a budapesti merényletsorozat felderítésének esélyeiről esett szó. A főkapitány optimista volt a nyomozást illetően, s meg volt arról győződve, hogy az Egyesült Államokból szabadságáról hazatért Bodrácska János alkalmas az alvilági körök felszámolására. Kérdésünkre, hogy mikorra várja a budapesti főkapitány első sikerekről szóló bejelentéseit, Pintér derűsen ennyit mondott: „szerkesztő úr, karácsonyig ne menjen szabadságra”. Bodrácska János lapunk ugyanezen kérdésére - felmentése előtt alig két órával - úgy fogalmazott: „ha én most határidőket mondanék, azt biztosan számon kérné rajtam.” Elmondta: bár csütörtökön tért haza, péntek reggelig egyfolytában talpon volt, így péntek reggelre komplett nyomozási tervvel állhatott főnökei elé. De mindez már túl későn történt. Lapunk úgy tudja, hogy az azonnali felmentésről péntek reggel született meg a végső döntés. Természetesen minderről egyetlen szó sem szivárgott ki. A belügyi tárca illetékesei is csak péntek délelőtt szereztek tudomást az ORFK tervezett sajtótájékoztatójáról. Nem csoda, hogy 11 órakor aggodalmaskodva igyekeztek információt szerezni, mi hangzott el az újságírók előtt. Utóbb kiderült, a felmentésekről egyetlen szó sem. A négy tábornok meglehetősen lesújtva vette tudomásul a kormányzati döntést. Mindannyiukat meglepte az egynapos határidő, valamint az, hogy egyszerre négyüknek kellett felállni székükből. A felmentés módjáról s közvélemény előtti tálalásáról nem nyilatkoztak, de lapunk úgy tudja, különösen Bodrácska János vette zokon, hogy ilyen helyzetbe hozták. A hétvégén Pintér Sándor rádiótelefonja ki volt kapcsolva, Bodrácska sem tartózkodott otthon, így egyelőre nem tudni, hogy miként képzelik el a főkapitányi teendők átadását - egyelőre - korábbi helyetteseiknek. Értesüléseink szerint a hét első felében megjelennek munkahelyükön az adminisztrációs teendők átadásátvételére. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője tegnap nyilatkozatot juttatott el az MTI- nek, amelyben közli, hogy az európai normáknak megfelelően felajánlja lemondását a rendőrség új vezetésének. A szabadságát töltő Garamvölgyi hozzátette, az ajánlat természetesen csak a szóvivői beosztásra vonatkozik, s nem érinti szolgálati viszonyát. Torgyán: türelmi idő Kunczénak Helyeselhető és jó irányú stílusváltás az a belügyminisztertől, hogy a rendőrség vezetőinek leváltása előtt a parlamenti pártok vezetőivel közölte az elképzeléseit - hangsúlyozta Torgyán József, az FKGP elnöke szombati tájékoztatóján Veszprémben. Elmondta: lezártnak tekinti a vitákat és villongásokat Kuncze Gáborral, sőt egy ideig vele szemben a kritikai hangot is felfüggeszteti, s türelmi időt ad a belügyminiszternek, mert a főváros és a vidék közállapotai riasztóak. „Kuncze Gábornak a rákos daganat kimetszéséhez további súlyos operációkat kellene még elvégeznie” - mondta Torgyán, hozzátéve, ha ezt megteszi, akkor ez a kisgazdák egyetértésével fog találkozni. A Fidesz felelősnek tartja a belügyminisztert A Fidesz elnöksége szerint „Kuncze Gábornak mennie kell”. A párt szombati rendkívüli elnökségi ülésén elfogadott állásfoglalásában egyebek között megállapítja, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány felelőtlen politizálásával szétzilálta a rendőrséget. A Fidesz véleménye szerint a folyamatosan romló finanszírozási helyzetben lévő, súlyos gazdálkodási és működési zavarokkal küszködő, rögtönzött kormányzati intézkedéseknek kiszolgáltatott rendőrség egyre kevésbé tudta felvenni a küzdelmet a növekedésnek indult bűnözéssel. A kormány tevékenysége miatt romlott az ország közbiztonsága, és a felelőtlen kormányzati döntésekhez Kuncze Gábor belügyminiszter két éven át asszisztált. A testület megütközve fogadta azt is, hogy Horn és Kuncze a Tocsikügyet vizsgáló parlamenti bizottságnak adott tájékoztatója másnapján mentette föl az ORFK vezetőjét. •F.A.-G.Z.-J. B. Pintérék csendes búcsúja Az elnök az egységért MH-Bukarest_____________ Gyulafehérváron nacionalista és magyarellenes felhangok nélkül ünnepelték vasárnap az új román államfő, az egész romániai politikai élet, az egyházak, művelődési intézmények vezető személyiségeinek részvételével Erdély és Románia „nagy egyesülését”, Románia nemzeti napját, december elsejét. Az egész napos ünnepségsorozaton az RMDSZ vezetői is jelen voltak, így Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György szenátor, de képviseltették magukat az erdélyi magyar történelmi egyházak is. Constantinescu államfő beszédében főleg vallási és nemzeti húrokat pengetett, de kerülte a nacionalista hangvételt. Egységre szólított fel az ország jövője érdekében, amelyért - hangsúlyozta - a vezetőknek kell áldozatot hozniuk, nem pedig a népet feláldozniuk. Constantinescu román elnök gyulafehérvári egyházfőkkel fotó: reuters - radu sigheti Államférfiak betegágyban • Folytatás az 1. oldalról A lábon kihordott influenza kimerültséggel párosult utóhatásairól szóló jelentést viszont névvel vállalta a szlovák belügyminisztérium kórházának docense. Miért folytatódnak mégis a találgatások? Először is, a jelentés késve látott napvilágot, ráadásul annak tartalmát csak a kormányfő szóvivőjének interpretációjában ismerhette meg a közvélemény. Másodszor, a találgatások új lendületet kaptak azáltal, hogy Meciar novemberben politikai botrányt kreált a már lezártnak hitt esetből, amikor Michal Kovác államfőt jelölte meg a híresztelések forrásaként. A kínos ügy végleges elsimításához pontos tájékoztatásra lenne szükség. A mai napig sem derült ki, hogy Franjo Tudjman horvát elnök milyen betegségben szenved. A közvélemény előtt sokáig az is titokban volt, hogy az államfő kivizsgáláson, kezelésen Washingtonban tartózkodik. Zágrábban a hatóságok betiltották a Nációnál című független horvát hetilap azon számának terjesztését, amelyben megírta, hogy november 15-én sürgős műtétet hajtottak végre az elnökön. Horvát kormánykörök tagadják, hogy Tudjmannak gyomorrákja van. A híresztelések nyomán kiadott hivatalos magyarázat szerint az államfőt csak gyomorfekéllyel kezelték az Egyesült Államokban. Tudjman betegsége politikai krízishez vezethet Horvátországban, mert pártjában, a Horvát Demokratikus Közösségben azonnal megkezdődtek a frakcióharcok, és az ellenzék is megpróbálja kihasználni a helyzetet. Az államfő egészségi állapotáról joga van tudni a közvéleménynek, hangoztatják ellenzéki politikusok. A Tudjman körüli titkolódzást ahhoz hasonlítják, ami a néhai jugoszláv elnök, Tito állapotát övezte. Borisz Jelcin egészségi állapota azonban stabil, felépülése rendben halad. Az elnök szívműtétét végrehajtó Rena Akcsurin professzor szerint Jelcin már tervezi a visszatérést a Kremlbe. Az államfő december 15-20. körül áll munkába, de már a jövő hét végén tesz néhány utat a Kremlbe. Kovács a lisszaboni csúcsról és Hamzík leveléről Az EBESZ sikeres válságkezelő MH-információ Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ma kezdődő csúcsértekezlete áttekinti a budapesti találkozó óta eltelt időszakot, amely igen gazdag volt eseményekben. A lisszaboni csúcs előtt lapunknak nyilatkozó Kovács László külügyminiszter példaként a csecsen válságot említette, amelynek fokozatos rendezésében fontos szerepet játszott az EBESZ. Kevésbé feltűnő, de ugyancsak nagy fontosságú a szervezet válságmegelőző munkája - jelenleg is több mint tíz országban működnek irodái, megfigyelői. Sikerességüket éppen az bizonyítja, hogy a térség, amelyben dolgoznak, nem szerepel az újságok címoldalán. Sikerült tehát megelőzni azon válságok kirobbanását, amelyek kezelésére a helyszínre küldték az EBESZ-képviselőket. A lisszaboni tanácskozás másik jelentős témája az európai biztonsági rendszer kidolgozása lesz. Kovács László szerint az orosz külpolitika vélhetőleg már belátta: nem reális az a korábbi követelése, hogy a meglévő európai biztonsági szervezeteket alárendeljék az EBESZ-nek, de Moszkva nyilván továbbra is képviselni fogja azt a jogos elvárást, hogy súlyának megfelelő szerepet kapjon az új biztonsági rendszerben. A csúcsértekezlet lehetőséget ad egy sor kétoldalú megbeszélésre is, amelyek közül a külügyminiszter különösen nagy reményeket fűz a Horn-Constantinescu-találkozóhoz. Pavol Hamzík szlovák külügyminiszter hét végi levelével kapcsolatban Kovács elmondta: örül annak, hogy a szlovák fél az önmaga által megszabott határidő lejárta előtt egy nappal a pozsonyi magyar nagykövetségnek átadta válaszát a két külügyminiszter szeptemberi budapesti találkozóján tett magyar kezdeményezésre. Ez a magyar-szlovák alapszerződés végrehajtásának előmozdítására és a későbbi ellenőrzésre szolgáló kormányközi vegyes bizottság létrehozására vonatkozott. A szlovák válasz fő vonalaiban megfelel a magyar elképzeléseknek, bár a bizottság felépítését némileg másképpen képzeli el, mint a magyar fél. A külügyminiszter közölte: elfogadja azt a szlovák javaslatot, hogy januárban szakértői szintű egyeztetést tartsanak Pozsonyban. Áthidalhatatlannak látszó ellentétek, a levél tanúsága szerint nincsenek. Az az elképzelés ugyanis, hogy az alapszerződés végrehajtását felügyelő bizottságok rendszere jöjjön létre, nem ellentétes a magyar törekvésekkel. Kovács László hangsúlyozta, hogy egyes vádakkal ellentétben a magyar fél nem csupán az alapszerződés kisebbségi cikkelyének végrehajtására kíván összpontosítani. A szerződést azzal a szándékkal kötötte, hogy az a kapcsolatok fejlődésének egészét segítse elő. Ezen belül nagyon fontos, megkerülhetetlen kérdés a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosítása. • Barabás T. János Kétmilliárdba kerül az EU-felkészülés MTI A kormány megtette a szükséges intézkedéseket Magyarország EU-csatlakozásának előkészítésére, az ez év közepéig felállított irányítási struktúra alkalmas az integráció folyamatának kézbentartására. Ezt állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata, amelyet a visegrádi országok számvevőinek 1994 októberében született megállapodása alapján végeztek el. A jelentés szerint hazai forrásokból Magyarország 1994-95-ben közel 4,7 milliárd forintot fordított az előkészítésre, 1996-97-ben ez az összeg várhatóan eléri a 7 milliárdot. Emellett egyre növekvő a külföldi források aránya: 1997-ben a külföldi támogatás elérheti az összes forrás 34 százalékát. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy 1995-től átalakult a PHARE-program célrendszere, vagyis előtérbe került az ország integrációs törekvéseinek támogatása. Idén az integrációs feladatok forrásainak 7 százaléka származik elkülönített állami alapokból, az önállóan gazdálkodó intézmények ráfordításai 3 százalékot tesznek ki. Az előkészületi kiadások között legkevésbé, 20-30 százalékkal, a személyi juttatások mértéke nő, jelentős viszont a dologi kiadások (ezen belül a kapcsolattartás és a fordítások költségei), illetve a felhalmozásra (általában számítástechnikai és telekommunikációs fejlesztésre) fordított összegek növekedése. A jelentés foglalkozik a csatlakozás előkészítésének személyi hátterével is, és megállapítja: a vizsgált intézmények (Miniszterelnöki Hivatal, minisztériumok, MTA, Gazdasági Versenyhivatal, KSH, MNB, illetve a Magyar Köztársaság Ügyészsége és a Legfelsőbb Bíróság) nem rendelkeznek elegendő, a feladatra megfelelően felkészült munkatárssal. Különösen a szakmai nyelvismeret hiánya okoz problémát. Ebből következően - a közlekedési, a külügyi tárca és az Akadémia kivételével - alacsony az integrációval teljes munkaidőben foglalkozó személyek száma. Az állam kamatot takarít meg Adósságszolgálat: 834 milliárd forint lesz a büdzsé kiadása • Folytatás az 1. oldalról A nettó devizaadósság ugyanis a bruttó adósság és a devizatartalékok különbsége; a külső tartozásokat (tehát a bruttó adósságot) a devizatartalékok terhére csökkentik. Azaz amennyivel mérséklődik a bruttó adósság, ugyanannyival csökken a tartalék is, különbségük tehát ugyanakkora lesz. A költségvetést pedig a nettó adósság érinti, hiszen a devizaadósság-átvállalás mértékét úgy határozták meg, hogy az MNB tartozásai hosszú távon megegyezzenek követeléseivel. Az adósságcsere részben az árfolyamveszteségből adódó, az MNB által nyújtott kamatmentes hitel kamatozóvá alakításával, részben pedig a jelenleg az MNB-nél lévő forintkötvények visszavásárlásával történik. Az adósságcsere összesen 834 milliárd forintra növeli jövőre a büdzsé adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásait, legalábbis ez szerepelt a költségvetési törvénytervezet eredeti változatában. A módosító indítványokról történő keddi parlamenti szavazáson azonban kiderült: 6,9 milliárd forintos megtakarításra van lehetőség. A megtakarításból 3,9 milliárd forint abból származik, hogy átalakítják az MNB-től visszavásárolt forintkötvények szerkezetét. A büdzsé 354 milliárdnyi forintkötvényt vesz vissza, amelynek a kamatterhe az eredeti számítások szerint 56 milliárd forint lett volna. Borbély László Andrástól megtudtuk, hogy az újabb elképzelések szerint mintegy 35-40 milliárdos összegben olyan kötvényeket vásárolnak vissza, melyeknek a művelet januári időpontjában alacsonyabb lesz a felhalmozott kamata. A kamatmegtakarítás másik, 3 milliárd forintnyi része a devizaadósság forintadósságra váltásával kapcsolatos, úgynevezett fedezeti műveleteknél keletkezik. Az átváltandó adósságmennyiség jelentős részének ugyanis nagy a keresztárfolyam-kockázata, ennek csökkentése azonban csak úgy lehetséges, ha a kockázatos, de alacsony kamatozású devizát biztonságos, de nagyobb kamatköltségekkel járó devizára váltják át (például a jenadósságot márkaadóssággá alakítják). Ez a művelet a korábbi számítások szerint 33 milliárd forintos többletkiadással járt volna. Borbély László András kérdésünkre elmondta, hogy a jegybank legfrissebb prognózisa szerint azonban a fedezeti művelet 3 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd, így ennyivel csökkenthető a büdzsében betervezett adósságszolgálati kiadás. N.P.M. Visszaszámlálás a Renault-nál! Már csak negyven napig?! Kamatmentes hitelkonstrukciókkal várjuk! Ajánlataink csak december 31-ig érvényesek.* Keresse fel tehát a Renault Partnereket december 31-ig! Mi segítünk, hogy a választottja az öné legyen. Óra indul!