Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 281-292. szám)

1996-12-02 / 281. szám

1996. DECEMBER 2., HÉTFŐ KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 A szerb ellenzék nem tágít • Folytatás az 1. oldalról Azt állította, hogy hétfőtől sztrájk kezdődik több nagy­üzemben és intézményben. Az Együtt követőivel párhu­zamosan a belgrádi diákok is naponta felvonulnak, s rek­toruk lemondását követelik. A rendőrség még mindig ke­rüli a tüntetőkkel való össze­tűzést, de a hétvégén olyan hírek érkeztek Belgrádb­ól, hogy két diákot letartóztattak és megvertek. Ellenzéki kö­rökben nem tartják kizártnak, hogy a tüntetések elfajulnak, és incidensekre is sor kerül. A hatóságok vasárnap újabb pótválasztásokat ren­deztek néhány körzetben, de az ellenzék ezt is bojkottálta. Szabadkán még mindig nem látszik a kiút a választá­sok után kialakult patthely­zetből. A Vajdasági Magyar Szövetség 27 megszerzett mandátumával a legerősebb párt, de a helyi kormányzás­hoz még legalább hét tanács­noki helyre lenne szükség a 67 tagú városi tanácsban. Kasza József, a VMSZ elnöke kije­lentette, hogy pártja semmi szín alatt nem hajlandó koalí­cióra lépni a városban máso­dik helyen végzett Szerbiai Szocialista Párttal, amelynek aktivistái a legotrombább vá­lasztási csalással nyertek több kerületben. Sajnos egyelőre sem a Vajdasági Magyarok, Demokratikus Közösségének két szabadkai tanácsnoka, sem a hét mandátummal ren­delkező Polgárok Szövetsége nem hajlandó társulni a VMSZ-hez. Ha nem sikerül­nek a koalíciós tárgyalások, Szabadkán kényszerigazga­tást vezetnek be. • J. G. B. Vajdasági magyar tanácskozás Vajdasági magyar nemzeti tanácsot kell létrehozni, amely cselekvési progra­mot dolgozna ki a kisebb­ségi magyarság számára - erről határoztak a Vajdasá­gi Magyar Szövetség és a Jugoszláviai Magyar Mű­velődési Társaság szerve­zésében szombaton Zentán megtartott értelmiségi fó­rumon. A vajdasági közélet képviselői szerint erre azért van szükség, mert a magyarság politikai szerve­zetei képtelenek szót érteni egymással. A tanácskozás résztvevői tiltakozásukat fejezték ki a szerbiai vá­lasztási csalások miatt. Bal-jobb összecsapás Bécs belvárosában A rendőrség vízágyúkkal ker­gette szét szombat este Bécs belvárosában a szélsőjobbol­dali diákszervezetek ünnepsé­ge ellen tiltakozó antifasiszta tüntetés résztvevőit, akik kö­zül többen erőszakkal támad­tak a két csoportot elválasztó rendőrökre. Az incidensben öt rendőr és két újságíró megse­besült. MH-Bécs_________________ A Hofburg épületét szombat estére az úgynevezett Deu­tsche Burschenschaft, az össz­­német nacionalista eszméket valló, szélsőjobboldali diák­­szövetségek egyesülete bérelte ki, hogy Ausztria ezeréves ün­nepségsorozatához kapcsolód­va saját történelmi múltjára emlékezzen. A bécsi egyetemisták több baloldali és független szerve­zete ellentüntetést hirdetett. A Hofburgba díszes egyenru­hájukban bevonuló ezerfőnyi Burschenschaft-küldöttekkel szemben mintegy kétezer fős tiltakozó menet indult meg a Ringen. Az antifasiszta tünte­tés néhány tagja kővel, petár­dával, üvegekkel támadt a vá­laszfalat alkotó rendőrségre, amely végül több tüntetőt le­tartóztatott. • Szászi Júlia • Folytatás az 1. oldalról Pintér Sándor péntek reggel még négyszemközti háttérbe­szélgetésre invitálta lapunk munkatársát. Elsősorban a bu­dapesti merényletsorozat fel­derítésének esélyeiről esett szó. A főkapitány optimista volt a nyomozást illetően, s meg volt arról győződve, hogy az Egyesült Államokból sza­badságáról hazatért Bodrács­­ka János alkalmas az alvilági körök felszámolására. Kérdé­sünkre, hogy mikorra várja a budapesti főkapitány első si­kerekről szóló bejelentéseit, Pintér derűsen ennyit mon­dott: „szerkesztő úr, karácso­nyig ne menjen szabadságra”. Bodrácska János lapunk ugyanezen kérdésére - fel­mentése előtt alig két órával - úgy fogalmazott: „ha én most határidőket mondanék, azt biztosan számon kérné raj­tam.” Elmondta: bár csütörtö­kön tért haza, péntek reggelig egyfolytában talpon volt, így péntek reggelre komplett nyo­mozási tervvel állhatott főnö­kei elé. De mindez már túl későn történt. Lapunk úgy tudja, hogy az azonnali felmentésről péntek reggel született meg a végső döntés. Természetesen minderről egyetlen szó sem szivárgott ki. A belügyi tárca illetékesei is csak péntek dél­előtt szereztek tudomást az ORFK tervezett sajtótájékoz­tatójáról. Nem csoda, hogy 11 órakor aggodalmaskodva igyekeztek információt szerez­ni, mi hangzott el az újságírók előtt. Utóbb kiderült, a fel­mentésekről egyetlen szó sem. A négy tábornok meglehe­tősen lesújtva vette tudomásul a kormányzati döntést. Mind­­annyiukat meglepte az egy­napos határidő, valamint az, hogy egyszerre négyüknek kellett felállni székükből. A felmentés módjáról s közvéle­mény előtti tálalásáról nem nyilatkoztak, de lapunk úgy tudja, különösen Bodrácska János vette zokon, hogy ilyen helyzetbe hozták. A hétvégén Pintér Sándor rádiótelefonja ki volt kapcsol­va, Bodrácska sem tartózko­dott otthon, így egyelőre nem tudni, hogy miként képzelik el a főkapitányi teendők átadását - egyelőre - korábbi helyet­teseiknek. Értesüléseink sze­rint a hét első felében megje­lennek munkahelyükön az ad­minisztrációs teendők átadás­átvételére. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője tegnap nyi­latkozatot juttatott el az MTI- nek, amelyben közli, hogy az európai normáknak megfele­lően felajánlja lemondását a rendőrség új vezetésének. A szabadságát töltő Garamvöl­gyi hozzátette, az ajánlat ter­mészetesen csak a szóvivői beosztásra vonatkozik, s nem érinti szolgálati viszonyát. Torgyán: türelmi idő Kunczénak Helyeselhető és jó irányú stí­lusváltás az a belügyminiszter­től, hogy a rendőrség vezetői­nek leváltása előtt a parlamen­ti pártok vezetőivel közölte az elképzeléseit - hangsúlyozta Torgyán József, az FKGP el­nöke szombati tájékoztatóján Veszprémben. Elmondta: le­zártnak tekinti a vitákat és vil­longásokat Kuncze Gáborral, sőt egy ideig vele szemben a kritikai hangot is felfüggeszte­­ti, s türelmi időt ad a belügy­miniszternek, mert a főváros és a vidék közállapotai riasztó­ak. „Kuncze Gábornak a rá­kos daganat kimetszéséhez to­vábbi súlyos operációkat kel­lene még elvégeznie” - mond­ta Torgyán, hozzátéve, ha ezt megteszi, akkor ez a kisgazdák egyetértésével fog találkozni. A Fidesz felelősnek tartja a belügyminisztert A Fidesz elnöksége szerint „Kuncze Gábornak mennie kell”. A párt szombati rend­kívüli elnökségi ülésén el­fogadott állásfoglalásában egyebek között megállapítja, hogy az MSZP-SZDSZ-kor­­mány felelőtlen politizálásá­val szétzilálta a rendőrséget. A Fidesz véleménye szerint a folyamatosan romló finanszí­rozási helyzetben lévő, súlyos gazdálkodási és működési za­varokkal küszködő, rögtön­zött kormányzati intézkedé­seknek kiszolgáltatott rend­őrség egyre kevésbé tudta fel­venni a küzdelmet a növeke­désnek indult bűnözéssel. A kormány tevékenysége miatt romlott az ország közbizton­sága, és a felelőtlen kormány­zati döntésekhez Kuncze Gá­bor belügyminiszter két éven át asszisztált. A testület meg­ütközve fogadta azt is, hogy Horn és Kuncze a Tocsik­­ügyet vizsgáló parlamenti bi­zottságnak adott tájékoztató­ja másnapján mentette föl az ORFK vezetőjét. •F.A.-G.Z.-J. B. Pintérék csendes búcsúja Az elnök az egységért MH-Bukarest_____________ Gyulafehérváron nacionalis­ta és magyarellenes felhan­gok nélkül ünnepelték vasár­nap az új román államfő, az egész romániai politikai élet, az egyházak, művelődési in­tézmények vezető személyi­ségeinek részvételével Er­dély és Románia „nagy egye­sülését”, Románia nemzeti napját, december elsejét. Az egész napos ünnepségsoroza­ton az RMDSZ vezetői is je­len voltak, így Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György szenátor, de képvi­seltették magukat az erdélyi magyar történelmi egyházak is. Constantinescu államfő beszédében főleg vallási és nemzeti húrokat pengetett, de kerülte a nacionalista hangvételt. Egységre szólí­tott fel az ország jövője érde­kében, amelyért - hangsú­lyozta - a vezetőknek kell ál­dozatot hozniuk, nem pedig a népet feláldozniuk. Constantinescu román elnök gyulafehérvári egyházfőkkel fotó: reuters - radu sigheti ­ Államférfiak betegágyban • Folytatás az 1. oldalról A lábon kihordott influenza kimerültséggel párosult utóha­tásairól szóló jelentést viszont névvel vállalta a szlovák bel­ügyminisztérium kórházának docense. Miért folytatódnak mégis a találgatások? Először is, a jelentés késve látott napvi­lágot, ráadásul annak tartal­mát csak a kormányfő szóvivő­jének interpretációjában is­merhette meg a közvélemény. Másodszor, a találgatások új lendületet kaptak azáltal, hogy Meciar novemberben politikai botrányt kreált a már lezárt­nak hitt esetből, amikor Mi­­chal Kovác államfőt jelölte meg a híresztelések forrása­ként. A kínos ügy végleges el­simításához pontos tájékozta­tásra lenne szükség. A mai napig sem derült ki, hogy Franjo Tudjman horvát elnök milyen betegségben szenved. A közvélemény előtt sokáig az is titokban volt, hogy az államfő kivizsgáláson, keze­lésen Washingtonban tartóz­kodik. Zágrábban a hatóságok betiltották a Nációnál című független horvát hetilap azon számának terjesztését, amely­ben megírta, hogy november 15-én sürgős műtétet hajtottak végre az elnökön. Horvát kor­mánykörök tagadják, hogy Tudjmannak gyomorrákja van. A híresztelések nyomán kiadott hivatalos magyarázat szerint az államfőt csak gyo­morfekéllyel kezelték az Egyesült Államokban. Tudj­man betegsége politikai krízis­hez vezethet Horvátország­ban, mert pártjában, a Horvát Demokratikus Közösségben azonnal megkezdődtek a frak­cióharcok, és az ellenzék is megpróbálja kihasználni a helyzetet. Az államfő egészsé­gi állapotáról joga van tudni a közvéleménynek, hangoztat­ják ellenzéki politikusok. A Tudjman körüli titkolódzást ahhoz hasonlítják, ami a néhai jugoszláv elnök, Tito állapotát övezte. Borisz Jelcin egészségi álla­pota azonban stabil, felépülése rendben halad. Az elnök szív­műtétét végrehajtó Rena Ak­­csurin professzor szerint Jelcin már tervezi a visszatérést a Kremlbe. Az államfő decem­ber 15-20. körül áll munkába, de már a jövő hét végén tesz néhány utat a Kremlbe. Kovács a lisszaboni csúcsról és Hamzík leveléről Az EBESZ sikeres válságkezelő MH-információ Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ma kezdődő csúcsértekezlete áttekinti a budapesti találko­zó óta eltelt időszakot, amely igen gazdag volt események­ben. A lisszaboni csúcs előtt lapunknak nyilatkozó Ko­vács László külügyminiszter példaként a csecsen válságot említette, amelynek fokoza­tos rendezésében fontos sze­repet játszott az EBESZ. Ke­vésbé feltűnő, de ugyancsak nagy fontosságú a szervezet válságmegelőző munkája - jelenleg is több mint tíz or­szágban működnek irodái, megfigyelői. Sikerességüket éppen az bizonyítja, hogy a térség, amelyben dolgoznak, nem szerepel az újságok cím­oldalán. Sikerült tehát meg­előzni azon válságok kirob­banását, amelyek kezelésére a helyszínre küldték az EBESZ-képviselőket. A lisszaboni tanácskozás másik jelentős témája az eu­rópai biztonsági rendszer ki­dolgozása lesz. Kovács Lász­ló szerint az orosz külpolitika vélhetőleg már belátta: nem reális az a korábbi követelé­se, hogy a meglévő európai biztonsági szervezeteket alá­rendeljék az EBESZ-nek, de Moszkva nyilván továbbra is képviselni fogja azt a jogos elvárást, hogy súlyának meg­felelő szerepet kapjon az új biztonsági rendszerben. A csúcsértekezlet lehető­séget ad egy sor kétoldalú megbeszélésre is, amelyek közül a külügyminiszter kü­lönösen nagy reményeket fűz a Horn-Constantinescu-ta­­lálkozóhoz. Pavol Hamzík szlovák kül­ügyminiszter hét végi levelé­vel kapcsolatban Kovács el­mondta: örül annak, hogy a szlovák fél az önmaga által megszabott határidő lejárta előtt egy nappal a pozsonyi magyar nagykövetségnek át­adta válaszát a két külügymi­niszter szeptemberi budapes­ti találkozóján tett magyar kezdeményezésre. Ez a ma­gyar-szlovák alapszerződés végrehajtásának előmozdítá­sára és a későbbi ellenőrzésre szolgáló kormányközi vegyes bizottság létrehozására vo­natkozott. A szlovák válasz fő vonalaiban megfelel a ma­gyar elképzeléseknek, bár a bizottság felépítését némileg másképpen képzeli el, mint a magyar fél. A külügyminisz­ter közölte: elfogadja azt a szlovák javaslatot, hogy janu­árban szakértői szintű egyez­tetést tartsanak Pozsonyban. Áthidalhatatlannak látszó el­lentétek, a levél tanúsága szerint nincsenek. Az az el­képzelés ugyanis, hogy az alapszerződés végrehajtását felügyelő bizottságok rend­szere jöjjön létre, nem ellen­tétes a magyar törekvések­kel. Kovács László hangsú­lyozta, hogy egyes vádakkal ellentétben a magyar fél nem csupán az alapszerződés ki­sebbségi cikkelyének végre­hajtására kíván összpontosí­tani. A szerződést azzal a szándékkal kötötte, hogy az a kapcsolatok fejlődésének egészét segítse elő. Ezen be­lül nagyon fontos, megkerül­hetetlen kérdés a kisebbsé­gek jogainak kölcsönös biz­tosítása. • Barabás T. János Kétmilliárdba kerül az EU-felkészülés MTI A kormány megtette a szüksé­ges intézkedéseket Magyaror­szág EU-csatlakozásának elő­készítésére, az ez év közepéig felállított irányítási struktúra alkalmas az integráció folya­matának kézbentartására. Ezt állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata, amelyet a visegrádi országok számvevőinek 1994 októberé­ben született megállapodása alapján végeztek el. A jelentés szerint hazai forrásokból Magyarország 1994-95-ben közel 4,7 milliárd forintot fordított az előké­szítésre, 1996-97-ben ez az összeg várhatóan eléri a 7 mil­­liárdot. Emellett egyre növek­vő a külföldi források aránya: 1997-ben a külföldi támogatás elérheti az összes forrás 34 szá­zalékát. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy 1995-től át­alakult a PHARE-program célrendszere, vagyis előtérbe került az ország integrációs tö­rekvéseinek támogatása. Idén az integrációs felada­tok forrásainak 7 százaléka származik elkülönített állami alapokból, az önállóan gazdál­kodó intézmények ráfordításai 3 százalékot tesznek ki. Az előkészületi kiadások között legkevésbé, 20-30 százalékkal, a személyi juttatások mértéke nő, jelentős viszont a dologi ki­adások (ezen belül a kapcso­lattartás és a fordítások költsé­gei), illetve a felhalmozásra (általában számítástechnikai és telekommunikációs fejlesz­tésre) fordított összegek növe­kedése. A jelentés foglalkozik a csatlakozás előkészítésének személyi hátterével is, és meg­állapítja: a vizsgált intézmé­nyek (Miniszterelnöki Hivatal, minisztériumok, MTA, Gaz­dasági Versenyhivatal, KSH, MNB, illetve a Magyar Köz­társaság Ügyészsége és a Leg­felsőbb Bíróság) nem rendel­keznek elegendő, a feladatra megfelelően felkészült mun­katárssal. Különösen a szak­mai nyelvismeret hiánya okoz problémát. Ebből követke­zően - a közlekedési, a külügyi tárca és az Akadémia kivételé­vel - alacsony az integrációval teljes munkaidőben foglalko­zó személyek száma. Az állam kamatot takarít meg Adósságszolgálat: 834 milliárd forint lesz a büdzsé kiadása • Folytatás az 1. oldalról A nettó devizaadósság ugyanis a bruttó adósság és a devizatartalékok különbsé­ge; a külső tartozásokat (te­hát a bruttó adósságot) a de­vizatartalékok terhére csök­kentik. Azaz amennyivel mérséklődik a bruttó adós­ság, ugyanannyival csökken a tartalék is, különbségük te­hát ugyanakkora lesz. A költségvetést pedig a nettó adósság érinti, hiszen a devi­zaadósság-átvállalás mérté­két úgy határozták meg, hogy az MNB tartozásai hosszú távon megegyezze­nek követeléseivel. Az adósságcsere részben az árfolyamveszteségből adódó, az MNB által nyújtott kamatmentes hitel kamato­zóvá alakításával, részben pedig a jelenleg az MNB-nél lévő forintkötvények vissza­vásárlásával történik. Az adósságcsere összesen 834 milliárd forintra növeli jövőre a büdzsé adósságszol­gálattal kapcsolatos kiadása­it, legalábbis ez szerepelt a költségvetési törvénytervezet eredeti változatában. A mó­dosító indítványokról törté­nő keddi parlamenti szavazá­son azonban kiderült: 6,9 mil­liárd forintos megtakarításra van lehetőség. A megtakarításból 3,9 milliárd forint abból szár­mazik, hogy átalakítják az MNB-től visszavásárolt fo­rintkötvények szerkezetét. A büdzsé 354 milliárdnyi fo­rintkötvényt vesz vissza, amelynek a kamatterhe az eredeti számítások szerint 56 milliárd forint lett volna. Borbély László Andrástól megtudtuk, hogy az újabb el­képzelések szerint mintegy 35-40 milliárdos összegben olyan kötvényeket vásárol­nak vissza, melyeknek a mű­velet januári időpontjában alacsonyabb lesz a felhalmo­zott kamata. A kamatmegtakarítás má­sik, 3 milliárd forintnyi része a devizaadósság forintadós­ságra váltásával kapcsolatos, úgynevezett fedezeti műve­leteknél keletkezik. Az át­váltandó adósságmennyiség jelentős részének ugyanis nagy a keresztárfolyam-koc­kázata, ennek csökkentése azonban csak úgy lehetséges, ha a kockázatos, de alacsony kamatozású devizát bizton­ságos, de nagyobb kamat­­költségekkel járó devizára váltják át (például a jenadós­ságot márkaadóssággá ala­kítják). Ez a művelet a ko­rábbi számítások szerint 33 milliárd forintos többletki­adással járt volna. Borbély László András kérdésünkre elmondta, hogy a jegybank legfrissebb prognózisa sze­rint azonban a fedezeti mű­velet 3 milliárd forinttal ke­vesebbe kerül majd, így ennyivel csökkenthető a bü­dzsében betervezett adósság­­szolgálati kiadás.­ ­N.­P.M. Visszaszámlálás a Renault-nál! Már csak negyven napig?! Kamatmentes hitelkonstrukciókkal várjuk! Ajánlataink csak december 31-ig érvényesek.* Keresse fel tehát a Renault Partnereket december 31-ig! Mi segítünk, hogy a választottja az öné legyen. Óra indul!

Next