Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 293-304. szám)

1996-12-30 / 303. szám

1996. DECEMBER 30., HÉTFŐ Az állam átláthatósága rendőröket pótolhat Az adatvédelmi biztos és hivatala 1995 közepétől az állam­mal, a hatalommal örökös oppozícióban védi az alkotmányos jogokat. Feladatait és hatáskörét elsősorban a személyes ada­tok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény határozza meg. Egyetlen fegyvere a nyilvánosság, mert vizsgálati tapasztalatairól csak ajánlásokat készít, ame­lyeket a jogellenes adatkezelők vagy megfogadnak, vagy nem. Majtényi László adatvédelmi biztos lapunknak elmond­ta, hogy bár statisztika még nem készült az 1996-os évről, a legfontosabb tendenciák már kirajzolódtak. • A múlt év értékeléséről ké­szült tájékoztatóját azzal kezdte, hogy a magyar társa­dalom érzékenyebb az adat­védelmi, információs önren­delkezési jog iránt, mint amilyenre előzetesen számí­tott. Így látja ezt ma is? A hivatal létrehozása előtt az volt az aggodalmam, hogy a személyes adatok védelme és az információs szabadságá­hoz való jog egyfajta luxus­igény a társadalomban. Tar­tottam attól, hogy magas tu­dományos fokozatú értelmi­ségi emberek hivatala le­szünk. Ezt szerencsére nem igazolják a tapasztalatok. A társadalom érzékeny az adatvédelemre, de meglepő, hogy az embereket jobban foglalkoztatja a személyes adatok védelme, mint az, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága emögött messze elmarad. Várható volt és természetes is, hogy a magánérdek inkább érdekli az embereket, de meglepett az ezt jellemző, körülbelül 80 százalékos arány. Féltem at­tól is, hogy nagyon Budapest­­centrikus lesz a hivatal, sze­rencsére ez sem így alakult, mert az ügyeknek körülbelül a fele vidéki esetekre vonat­kozik. Ezzel együtt a vidéki embereknek változatlanul nehezebb az információkhoz hozzájutni, ezért a jövőben nagyobb figyelmet fordítunk tájékoztatásukra. Az MTI- vel közösen indítottuk el az Adatőrségen című kétheti sorozatunkat, amelyet első­sorban a megyei napilapokba szántunk. Ebben tanulságos eseteket, tipikus problémá­kat elemzünk. Vizsgálataink alkalmával is megragadom az alkalmat, hogy vidéki jegy­zőkkel, bírákkal, egyetemis­tákkal találkozzak. • A társadalom természetes reakciója, hogy szívesen fo­gadja az adatvédelmi biz­tost, különösen, ha az ő sze­mélyes ügyében jár el. Ugyanígy örülnek az adat­kezelő hivatalok, intézmé­nyek is, ha náluk akar vizs­gálódni, és betekintésre elké­ri az iratokat? Sehol nem fogadtak ellensé­gesen. Többször vizsgálód­tunk például a rendőrséggel kapcsolatos ügyekben. Azok a rendőrök, akikben komo­lyan él a szakmai érdeklődés, azok kíváncsiak voltak arra, hogyan kell kezelni a náluk lévő adatokat, és segítsé­günkre voltak. Amikor veze­tő politikusoknál tájékozód­tunk a jogellenesen alkalma­zott titkosszolgálati eszkö­zökkel kapcsolatban, akkor sem tapasztaltunk ellenállást. A közigazgatási hivatalok­ban sem rosszabb a kép az el­várthoz képest. Miközben tu­domásul kell vennünk, hogy az általános elszegényedés következtében ezek a hivata­lok is nyomorúságos körül­mények között dolgoznak. • A szegényedés az adat­védelmi biztos hivatalából nézve hogyan veszélyezteti az állampolgári jogok intéz­ményét? Létezik a nyomorúságnak egy olyan foka, amely alá süllyedve már értelmetlen az adatvédelemről beszélni is. De itt még nem tartunk. • Más oldalról fenyegeti-e veszély a hivatalt, az adat­védelmet? Lehet, hogy létrehozói közül sokan már megbánták, hogy ebben közreműködtek, de eb­ből nem következik, hogy meg is szüntetnék. Jelenleg nem is tapasztalok ilyen törekvést. • Milyen tipikus ügyeket vizsgáltak az idén? A rendőrség videohasználata az egyik. Alapesete, hogy az 1995. október 22-ei MIÉP-tün­­tetésen a rendőrség videofel­vételeket készített, amit az egyik résztvevő személyes fe­nyegetettségnek tekintett. A rendőrség álláspontja az volt, hogy a rendőrségi törvény sze­rint indokolt esetben megen­gedhető a videó használata, akárcsak a tévétársaságoknak és minden magánszemélynek. Véleményünk szerint a felvé­telek készítése valóban jogsze­rű, a rendőrségi törvény való­ban feljogosít erre. Indokolt is a használata, mert az ilyen tün­tetéseken tényleg történhet­nek bűncselekmények. Ám a rendőrségnek különleges adatkezelő és adatfeldolgozási lehetőségei vannak, ezért csak meghatározott ideig őrizheti ezeket a felvételeket, utána meg kell semmisíteni, ha nem használhatók fel bűncselek­mény bizonyítékaként. Ha vi­szont a rendőrség felhasználja egy bűncselekmény bizonyítá­si eszközeként a videofelvé­telt, akkor jogosult megőrizni, és a bírósági eljárásban is fel­használhatja. A másik tipikus „videós ügy” helyszíne Kapos­vár, ahol a városközpontban a teret figyelő kamerákat he­lyeztek el, hogy kiszűrjék a zsebeseket, valutázókat. A ka­posvári rendőrkapitányság a törvények szerint akarja a vá­ros biztonságát védeni. Állás­­foglalásunk szerint a köztéren működő videó nem kifogásol­ható, ha az a rendőr „szeme”, ha jelenlétét pótolja. De a ka­mera felállításáról a lakosságot előre kell tájékoztatni, és a fel­vételeket meg kell semmisíte­ni, ha nem rögzítettek bűncse­lekményt. A harmadik videós ügytípus: egy homoszexuálisok által látogatott nyilvános he­lyen bűncselekmény történt. A nyomozás során tanúként beidéztek a rendőrségre két fiatalembert a vendégek közül, és tiltakozásuk ellenére tanú­­vallomásukat videóra vették. A rendőrök szerint ők szaba­don mérlegelhetik, mikor al­kalmazzák ezt a vallomásrög­zítő módszert. A mi állásfogla­lásunk szerint azonban a tanú, amikor vallomást tesz, akkor felvilágosítással szolgál a rend­őrségnek. Ezért a rendőrség indokolatlanul veszi videóra és ellenőrizhetetlenül kezeli sze­mélyes adatait, ha ő ez ellen tiltakozik. (Más a helyzet egy süketnéma tanúvallomása ese­tén). Ez az ügy még nem zárult le, mert a rendőrség nem isme­ri el kifogásainkat. Elfogadták ugyan ajánlásunkat és meg­semmisítették a kazettát, de jelezték fenntartásukat, hogy ezt más esetekben nem tartják kötelezőnek. • A bankokban, benzinkutak­nál, áruházakban elhelyezett videokamerák is ugyanilyen megítélés alá esnek? Nem azonos a megítélés. Ebben az érdekes dologban egy indítvány alapján vizsgá­lódtunk, és éppen most készül ajánlásunk, jövőre tesszük meg. • A Xénia-láz nem csillapo­dott. Az ügy mostani állásá­ban milyen tanulságok szűr­hetők le? Az egyik az, hogy nagy felelős­séget vállal magára az, aki kér­dőívet szerkeszt és kitöltet. Mert figyelembe kell vennie a személyes adatkezelés törvé­nyi rendelkezéseit és az érin­tett beleegyezését. Különösen érzékenyen kell bánni az úgy­nevezett „érzékeny” adatok­kal, mint amilyen a politikai vélemény, a lelkiismereti, val­lási meggyőződés, az egészségi állapot. És különösen gondo­san kell eljárni akkor, amikor gyanútlan gyerekektől kérnek adatokat, s mint ebben az eset­ben, a kérdések nagy része a családra vonatkozik. Ezekhez a beleegyezést írásban kell kérni. Előre közölni kell az adatgyűjtés célját is, mert az meghatározza a kérdések kö­rét. A xéniások tagadják, hogy a fogyasztásra, piackutatásra, valamint a politikai attitűd megállapítására vonatkozó kérdéseket is feltettek volna - jelenleg itt tartunk. Ennek az ügynek egy másik nagy tanul­sága, hogy a társadalom egy része nem értette, mi a baj ezekkel a kérdésekkel. • A csomagküldő szolgálatok agresszív támadásai mennyire jellemezték az évet? Ennek sohasem lesz vége, mert alakulnak, virágzanak, majd nyomtalanul megszűn­nek és holnap új névvel újból megírják a bizonytalan for­rásból szerzett címlistájuk alapján a leveleket. A piac tisztulása kiszűri majd a ka­landorokat, mert a tisztes­séges csomagküldés fontos szolgáltatási ág, amelyre szükség van. Addig sem árt az óvatosság. Akik az embe­rek hiszékenységére alapoz­va mágust ajánlanak, nagy nyereményeket, külföldi uta­zást ígérnek, azoknál gyanús lehet, ha a hirdetés nem arról szól, mint amit el akarnak ad­ni. Ha nincsenek a levélben se az adatvédelmi, se a mar­ketingtörvényre utaló jelek. • Mi volt a legfurcsább idei ügyük? Két állampolgárt (azonos a nevük, hasonlóak a személyi adataik) állandóan összeté­vesztett a rendőrség, és közü­lük éppen az ártatlant vitték be. Kérésünkre megígérték, hogy őt nem fogják zaklatni. • Az információs szabadság­­jogok megsértésével kapcso­latban milyen tapasztalato­kat szereztek az idén? Levonhatók a tanulságok, hogy milyen veszélyeket rejt magában az információsza­badság elhanyagolása. Az in­formációszabadság érvénye­sülése, az állam átláthatósága rendőrök százait képes pó­tolni. Gondoljunk például ar­ra, hogy az államnak elszá­molási kötelezettsége van polgáraival szemben a priva­tizációs adatokról, bevételek­ről, mert ezeknek az infor­mációknak a titkossága a korrupció melegágya. Ha az állam tisztességesen elszámol a költségvetési pénzekkel, akkor igazán nagy kockáza­tot vállal magára az, aki meg­kísérli ezeket „lenyúlni”. • Szikora Katalin Majtényi László FOTÓ: ISZA FERENC Ifjúsági Kártya MTI_____________________ Fiatalok számára nyújt külön­böző kereskedelmi kedvez­ményeket az Ifjúsági Kártya (IK), amelyet pénteken mu­tattak be a Petőfi Csarnokban rendezett Kártya Partyn. Tol­nai Sándor, az IK-t terjesztő Derült Zsömlék Alapítvány képviselője elmondta: alapít­ványuk a CBC Kft.-vel (Kö­zép-európai Üzleti Társaság) közösen nyerte el a kártya magyarországi terjesztéséhez szükséges erkölcsi támogatást a kormányzat részéről, így tagjaivá váltak az Európai If­júsági Kártyák Szövetségének (EYCA), amely már több mint tíz éve üzemelteti az eu­rópai ifjúsági kártyarendszert, az Euro26-ot. A kártyatulaj­donosok így a szövetség 29 or­szágában vehetnek igénybe különféle kedvezményeket. A fényképpel, személyi ada­tokkal, vonalkóddal - és vár­hatóan január végétől 16 ki­lobytes chippel korszerűsített - sorszámozott igazolvány ezer forintba kerül, és egy évig érvényes. A plasztikkártya 26 éves korig váltható, s az Ifjú­sági, Információs és Tanács­adó Irodákban szerezhető be. A betegnek is fizetni kell a gyógyfürdőben MTI_____________________ Megszűnik a gyógyfürdő­szolgáltatások ingyenessége 1997. január 1-jétől a társada­lombiztosításról szóló tör­vény módosítása értelmében. A jogszabály-módosításhoz kapcsolódó kormányrendelet a társadalombiztosítási támo­gatás mértékét 50 százalék­ban határozza meg. A szabá­lyozás szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kezelések árának a felét jo­gosult finanszírozni a jövő év elejétől, a kezelések árának másik fele pedig a szolgálta­tást igénybe vevő betegeket terheli. A gyógyfürdőellátá­sok finanszírozási rendszeré­nek változásáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleményben tájékoztatta szombaton a Magyar Távirati Irodát. " BELFÖLD Magyar Hírap 5 Visa Electron Budapest Bank módra Vegyen egy világszerte ismert, rengeteg Bank Visa Electron kártya előnyeit nemcsak helyen elfogadott bankkártyát. Adja hozzá itthon, de a világ bármely részén élvezheti, egy megbízható és elismert magyar bank Akár nagyobb, akár apróbb vásárlásokra szaktudását. Édesítse meg fejlett szolgál- készül, a Budapest Bank Visa Electron kártya­hatásokkal, nagyfokú biztonsággal, és megkönnyíti életét, máris kész a Budapest Bank új Visa Látogasson el a Budapest Bank fiókjaiba és Electron kártyája, kóstoljon bele a Budapest Bank Visa Electron A mesteri recept alapján készült Budapest kártya nyújtotta kényelem édes ízébe! Visa Electron KÁRTYA a BUDAPEST BANKTÓL. Mindennapos használatra. Budapest Bank Rt.

Next