Magyar Hírlap, 1997. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-18 / 15. szám
10 Magyar Hírlap HATTER - GAZDASÁG 1997. JANUÁR 18., SZOMBAT Az adóperekben általában az APEH a nyertes Tavaly hatvanmilliárd forint volt a tét Tavaly több mint öt és fél ezer bírósági keresetet nyújtottak be az adóhatóság döntései ellen, ám az esetek többségében hiába. Az utóbbi öt esztendőben az APEH a perek mintegy hetven százalékából győztesen került ki, s így például az elmúlt évben az adózóknak a hatvanmilliárd forintnyi perérték zömét be kellett fizetniük - tudtuk meg Lomnici Zoltán szakírótól, a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának bírájától. Az elmúlt esztendőben mintegy harmincezer közigazgatási per indult, s ezek hatodát az adóhatóság döntéseivel szemben kezdeményezték - mondta lapunk kérdésére Lomnici Zoltán. A bíró a közelmúltban jelentette meg az adóperek tapasztalatait összegző kötetét, amelyből kitűnik: öt esztendeje még csupán 650, míg tavaly már 5700 esetben támadták meg bíróság előtt az APEH döntéseit. Figyelemre méltó, hogy a befejezett ügyek száma csak 1995-ig tartott lépést az új keresetekkel, ugyanis tavaly már csupán 2300 végzés született, így összesen nyolcezer eljárás maradt folyamatban. Az 1996-ban benyújtott keresetek jelentős részében a felperesek a különféle befektetési kedvezményekkel kapcsolatos adóhatósági határozatot vitatták - mondta Lomnici. Ezekben jogerős ítélet még nem született, s a bíró konkrét ügyekről nem kívánt nyilatkozni. Az viszont máris bizonyos, hogy a bíróságok eddig első fokon az esetek többségében az APEH javára döntöttek, vagyis a befektetési alapok által kínált kedvezményeket jórészt jogsértőnek minősítették. Az adókivetés miatti perek többségét az áfafizetési kötelezettséggel összefüggésben indították,s például tavaly a keresetek mintegy hatvan százalékát a forgalmi adó visszatérítése miatt nyújtották be. Lomnici elmondta: tipikusnak tekinthető, hogy a számlát nem létező társaság bocsátotta ki, amikor az APEH megtagadta az áfa visszafizetését. Ilyen esetben az is közömbös, hogy a peres fél jóhiszeműen járt-e el, miután a törvény egyértelműen fogalmaz: a forgalmi adó csak akkor igényelhető vissza, ha a tranzakciót hivatalosan bejegyzett adóalannyal bonyolítják le. Vagyis a vásárló futhat a pénze - legalábbis az áfa - után. Az APEH emellett azt is vizsgálja, hogy az áfa-visszaigénylést valós gazdasági eseményre hivatkozással kérik-e. Viszonylag gyakori ugyanis, hogy a gazdálkodók nem valamilyen terméket vagy szolgáltatást, hanem csupán számlát „vásárolnak”, amikor az adóhatóság természetesen megtagadja a forgalmi adó visszafizetését. De indítottak már pert azért is, mert az ellenértéket a vásárló ugyan nem fizette meg, de az áfát már szerette volna megkapni, csakhogy az APEH nem fizetett. Viszonylag sok ügy keletkezett a részvényvásárlással kapcsolatos adókedvezmény elbírálásával kapcsolatban: a perek előzménye az volt, hogy a részvényt még nem adták ki, de a kedvezményt az adóalanyok igénybe kívánták venni. Ezzel kapcsolatban azóta döntés született arról, hogy nem a papír kibocsátása, hanem a tényleges befektetés az adó csökkentésének alapja. Ugyanakkor a keresetek viszonylag nagy részében az adózás rendjének megsértése miatt kiszabott bírság jogalapját vagy mértékét vitatják - tudtuk meg Lomnici Zoltántól. Ez utóbbi esetben tulajdonképpen csak azt lehet mérlegelni, hogy az adóhatóság méltányosan járt-e el. A perérték, vagyis a vitatott adófizetési kötelezettség az elmúlt évben hatvanmilliárd forint volt. Előfordult, hogy néhány tízezer forint miatt is pert indítanak, de általában ennél lényegesen nagyobb összegekről van szó - hangsúlyozta a bíró. Tavaly előfordult, hogy a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának tanácsa előtt egyetlen napon csaknem hatmilliárd forint volt a tét, amikor két adó- és egy vámügyet tárgyaltak. A vámokkal összefüggő perek kapcsán Lomnici elmondta, hogy 1996-ban a vitatott fizetési kötelezettség mintegy negyvenmilliárd forint volt. Egyébként tavaly a befejezett ügyek száma nem érte el az ezret, miközben a benyújtott keresetek száma folyamatosan csökkent. Ennek magyarázata az lehet, hogy 1996 tavaszán lépett hatályba az új vámtörvény, amely egyértelmű viszonyokat teremtett, szűkítve a jogvita lehetőségét. Korábban a kezességvállalás, illetve a behozatali előjegyzés értelmezése jelentett gondot, de pereskedtek például a meghatározott időre, kipróbálás céljából behozott termékek után járó vámfizetési kötelezettség miatt is, ha az áru tovább maradt az országban, mint azt előre meghatározták. Lomnici Zoltán utalt rá: az igazságszolgáltatás reformja a közigazgatási bíráskodáson belül célul tűzte ki azt, hogy az adó-, illetve a tb-ügyekben a bírák szakosodjanak. Ez kétségkívül szerencsés megoldás lenne, ám nem szabad megfeledkezni a vámügyekről sem, hiszen a hatályos jogszabályok ma is több ezer oldalt tesznek ki. • Lencsés Károly Az adóperek alakulása és az eljárás kimenetele Év Keresetek Befejezett ügyek Végzés az adóhatóság javára (százalék) 1992 641 629 68 1993 1280 953 74 1994 1775 1260 70 1995 1780 1559 79 1996 5717 2315 76 Adóviták A világon mindenütt az adózás velejárója az adócsalás, nem mindegy azonban, hogy tolerálható mértékűek-e a visszaélések - nyilatkozta Györgyi Kálmán legfőbb ügyész még 1995-ben, az olajszőkítési ügyek évében. Mint ismeretes, a kilencvenes évek elején az adómentes háztartási tüzelőolaj valamint a gázolaj ára lényegesen eltért, ez adott lehetőséget a rendszerváltozás utáni időszakban páratlan meggazdagodási lehetőségre. Az olajügyekből származó jövedék- és adócsalások alapján közel 100 milliárd forintra becsülik a nemzetgazdaság kárát. Több száz esetben indult nyomozás olajbűncselekmény gyanúja miatt. A gyanúsítottak, illetve a vádlottak legnagyobb része egyéni vállalkozó, kft.- ügyvezető és alkalmazott, de található az „olajosok” között gépkocsivezető, MÁV-dolgozó és benzinkutas is. Jogerős ítélet eddig mindössze néhány esetben született. Üzemanyag-kereskedelemmel kapcsolatos a három éve húzódó Kordax ügy is. A cég ellen még 1994 augusztusában kezdett adóvizsgálatot az APEH, majd egy évvel később a vámőrség indított átfogó vizsgálatot a Kordaxnál. A pénzügyőrök ellenőrzése arra a kérdésre kereste a választ, hogy befizette-e a Kordax a külföldön feldolgozott és késztermékként Magyarországra visszaszállított gázolaj és benzin után a különböző adókat és illetékeket. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a Kordax lényegesen több gázolajat hozott vissza az országba, mint amennyi az előzőleg bérfeldolgozásra kiszállított nyersolajból egyáltalán kinyerhető lett volna. A vám- és pénzügyőrség ellenőrzése szerint a Kordax összesen több mint 13 milliárd forint statisztikai illetékkel, forgalmi és fogyasztási adóval tartozik a költségvetésnek. A Kordax több vezetője ellen eljárás indult csempészet és adócsalás alapos gyanújával. A Kordax Rt. számláit tavaly januárban zárolták a VPOP által követelt 20 milliárdos tartozás miatt. Az ügyben a nyomozás hosszú ideje áll. Lassan három éve húzódik a Technomarkügy is. A Fővárosi Főügyészség 1994 májusában nyújtott be vádiratot félmilliárdos adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt Tóth Tibor, a Technomark Vegyesipari Gyártó Kft. egyik alapítója és három társa ellen. Az ügyészség megállapítása szerint a vádlottak olyan valótlan gazdasági helyzetet dokumentáló kimutatásokat készítettek közösen, amelyek alapján a Technomark Kft., majd később a Technomark Rt. 1989-ben és 1990-ben százszázalékos adókedvezményre volt jogosult. Az adómentesség törvényi feltételei azonban valójában nem voltak meg. Az egykori Technomark-tulajdonos az adóügyek miatt jelenleg is büntetőeljárás alatt áll. A Stadler József és kilenc társa ellen indított nyomozás augusztusban zárult le, az üggyel kapcsolatos iratokat vádemelési javaslattal a rendőrség átadta a Fővárosi Főügyészségnek. Stadion a rendőrség különösen nagy kárt okozó csalással, adócsalással, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettével, valamint a számviteli fegyelem megsértésének vétségével gyanúsítja, összesen kétmilliárd forint értékben. A vállalkozó adóügyeiben szerepel Leonardo Utolsó vacsora című olajképe is, amelyet Stadler állítólag megvett, majd az adásvétel után - szabályos számlák alapján - 275 millió forint áfát igényelt vissza. A hátralékok behajtására szervezett árverést törvényességi okok miatt októberben el kellett halasztani. Az első APEH-vizsgálatok 1994-ben 279 millió forint adóhiányt találtak Palotás Jánosnál, a Köztársaság Párt és a VOSZ korábbi elnökénél. A rendőrség a nyomozást 1996. június első hetében fejezte be. Ennek alapján Palotás Jánost már csak 106 milliós adócsalással és okirat-hamisítással vádolják. A rendőrség a vádindítványt átadta a főügyészségnek. Összeférhetetlenségi szabályok az önkormányzati képviselőkre is Hiányzik a helyi pénzügyi ellenőrzés Indokolt lenne mielőbb megteremteni az önkormányzatok külső pénzügyi ellenőrzésének jogi és szervezeti kereteit - nyilatkozta lapunknak a Belügyminisztérium helyettes államtitkára. A tárca néhány hónapon belül elkészíti az önkormányzatok társulásairól szóló törvény tervezetét, de Kara Pál szerint ki kellene dolgozni az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének szabályait is. Az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzése 1990 óta megoldatlan kérdés, s e tekintetben a jogszabályt az 1994-es törvénymódosítás során sem sikerült módosítani, akkor ugyanis megfogalmazódott, hogy erről az új alkotmányban, illetve az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény módosításakor célszerű határozni. Az alaptörvény koncepciója a javaslat tartalmazza ugyan, ám az alkotmányozás sikere ma kétségesnek tűnik. Kara Pál szerint azonban elegendő lenne az ÁSZ-ról szóló törvényt korrigálni. A jogszabály ugyanis ma azt tartalmazza, hogy a szervezet az önkormányzatoknál csak az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását ellenőrzi, miközben a bevételek jelentős része más forrásból származik. Az ÁSZ hatásköre kiterjesztésének az önkormányzati törvény sem lenne akadálya, hiszen az csak annyit mond ki: a helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Mindezzel kapcsolatban a helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra: ma Magyarországon 2300 önkormányzat, illetve 13 és fél ezer önkormányzati intézmény működik, mintegy ezermilliárd forintos költségvetéssel, gyakorlatilag érdemi külső pénzügyi ellenőrzés nélkül. Az ÁSZ hatásköre és lehetőségei ugyanis rendkívül korlátozottak, s - elsősorban a kapacitás hiánya miatt - vizsgálatot csupán a helyhatóságok töredékénél folytathatnak. Ezért indokolt lenne az apparátus jelentős bővítése. Szakmailag talán szerencsésebb megoldást jelenthetne, ha a területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálatokat hatalmaznák fel az ellenőrzések lefolytatására, amelyek ma is alkalmasak lennének erre a feladatra, csupán az önkormányzati törvényt kellene módosítani. Kara szerint az ehhez szükséges jogszabály-módosítást még ebben az évben elvégezhetnék, hiszen például az ÁSZ hatáskörének kiterjesztésével kapcsolatban kész, a számvevőszék illetékesei egyeztetett tervezetek állnak rendelkezésre. Nem megnyugtató a jogorvoslat rendszere sem: ma az ÁSZ megállapításaival szemben az önkormányzat ugyan tehet észrevételt, ám azt a számvevőszéknek nem kell elfogadnia. Végül a vitatott kérdés a parlament illetékes bizottsága, illetve a plenáris ülés elé kerülhet, s a képviselők által elfogadott határozat ellen pedig már egyáltalán nincs felszólalási lehetőség. Dacára annak, hogy az ÁSZ zárszámadáshoz kapcsolódó éves jelentésében szereplő megállapításoknak súlyos pénzügyi konzekvenciái lehetnek, az önkormányzatnak akár vissza is kell fizetnie bizonyos állami támogatást. Az önkormányzati törvény 1994-es módosításakor igen részletesen meghatározták a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait, miközben adósak maradtak ugyanezzel a helyi képviselők tekintetében. Kara Pál hangsúlyozta: képviselő korlátozás nélkül bárki lehet, ami esetleg a testületek működésképtelenségéhez is elvezethet. Célszerű lenne például kizárni az önkormányzati intézmények vezető munkatársait, de az sem szerencsés, ha a testület többségében egyetlen szakma képviselőiből állhat. Ma ugyanis van olyan település, ahol az önkormányzati képviselők döntő többsége - a helyhatóság alkalmazásában álló közalkalmazottként - azonos foglalkozást űz, így pedig kétséges, hogy képesek-e például az intézmények üzemeltetésével kapcsolatban objektív döntést hozni. Ugyancsak többször felve tődött, de ma nincs napirenden az önkormányzatok törvényességi felügyeletének kérdése. A közigazgatási hivatalok ma csupán törvényességi ellenőrzést végezhetnek, s ha a helyhatóságok döntésével nem értenek egyet, bírósághoz, illetve az alkotmánybírósághoz fordulhatnak. A kifogásolt rendelet vagy határozat azonban a jogerős végzés meghozataláig hatályban marad, , adott esetben súlyosan veszélyeztetve a település polgárainak érdekeit. Ezzel szemben célszerű lenne a hivatalokat felhatalmazni arra, hogy a törvénysértőnek talált helyi határozat, illetve rendelet végrehajtását felfüggeszthessék, s a döntés ellen az önkormányzat fordulhatna jogorvoslatért a bírósághoz. Ez egyébként alkotmánymódosítást igényelne, ám a koncepció kimunkálása során a javaslat nem talált támogatásra. Hamarosan elkészülhet viszont az önkormányzati társulásokról szóló törvény tervezete - tudtuk meg Kara Páltól. Az együttműködés kereteit az önkormányzati törvény meghatározza ugyan, ám a részletszabályokkal a jogalkotó máig adós maradt. A szabályozás célja, hogy egyértelmű viszonyokat, jogbiztonságot teremtsen, illetve megjelenítse a kormányzati szándékot: az igazgatási vagy önkormányzati feladatok ellátásra létrehozott társulásokat pénzügyileg is preferálni kívánják. •L.K. Vállalkozók lesznek a volt tiszai erőművesek Valóban önkéntes az újrakezdés? Önkéntes újrakezdésre ösztönző a csomag... A berentei, tiszaújvárosi, palkonyai erőmű alkalmazottai és a lyukói bányászok jó néhány hónapig ízlelgették ezt az ismeretlen fogalmat. Aztán önként és dalolva elfogadták azt. Majdnem két és félezren. Pedig ma Borsod-Abaúj-Zemplénben igen nehéz munkahelyet találni, a vállalkozói létet pedig éppen most lehetetlenítette el a kormány a társadalombiztosítási járulékok megemelésével. A szakszervezeti vezetők, Nyikon Béla az erőműben, és Takács Tibor nem érezték erkölcsileg helyesnek, ha egy kecsegtető ígéret lehetőségeitől fosztják meg a dolgozókat. Legfeljebb annyit tehettek, hogy rajta tartották a szemüket a dolgokon, az ígéretek ne csak ígéretek ma radjanak. Mégis miért történt úgy, hogy a Tiszai Erőmű dolgozói állományának több mint fele úgy döntött, távozik a cégtől? A magát megnevezni nem akaró szakember a következőképpen próbálta összefoglalni a kialakult helyzetet: • „Az amerikai AES Summit Generation Ltd. kényszerhelyzetben szerezte meg a Tiszai Erőművet. Ez nyilvánvaló. Nem ő volt azonban kényszerhelyzetben, hanem a magyar állam. Egy sikeresnek minősített 1994. őszi energiaipari privatizáció során az erőművek nagy része pártában maradt. Bizonyítani kellett, hogy azok is kelendőek. A Tiszai Erőműre az akkori pályázat során hárman is jelentkeztek, de az ÁPV Rt. szerint teljesíthetetlenek voltak a feltételeik.” Hát igen - fűzhetjük azonnal hozzá -, az a sokat áldott és átkozott bánya-erőmű integráció. Lyukóbánya, amelyet a Tiszai Erőmű hátára tettek púpnak. Megmentettek ezzel két és félezer bányászt, de csaknem csőd szélére sodorták a részvénytársaságot... Ezt az azóta távozott erőművi vezérigazgató, Schwardy Miklós is elismerte... Aztán az sem volt igazán vonzó a befektetők számára, hogy kisebbségi részvénycsomagot ajánlott fel az állam. Nem is csoda, hogy a jelenlegi tulajdonos, az ÁES a névértéknek alig egyharmadát kínálta a részvényekért! „Néhány hónappal később aztán - folytatta szakértőnk - alaposabbnak látszó előkészítés után újra pályáztatták a Tiszai Erőművet, ekkor már többségi részvénycsomagot felkínálva. Előtte Suchman Tamás, az akkori privatizációs miniszter többször is leszögezte, hogy az erőművek, Magyarországon nem eladók a bányák nélkül, azaz a kormány nem dobja sutba a bányászokkal, Schalkhammerékkel megkötött megállapodását.” A Tiszai Erőmű tavaly nyárra elkelt és az eufórikus hangulatban valahogy nem hallatszott el a fülekig, amikor Sthepen Meyer, a részvénytársaság új, amerikai elnöke elmondta: „célunk, hogy villamos energiát termeljünk, gazdaságos, környezetkímélő és biztonságos körülmények között”. Az amerikaiak által ismertetett tények: Lyukóbánya a világpiaci ár kétszereséért termeli a szenet, a három erőműből kettő - a tiszapalkonyai és a berentei pedig elavult... A bemutatkozó munkásgyűlésen csapnivalóan rossz volt a tolmácsolás. Talán emiatt sem értette mindenki, hogy alapos átalakítás indul a Tiszai Erőműnél. A három erőmű és a bánya önelszámoló lesz, és bizonyságot kell adniuk arról, hogy képesek rentábilisan dolgozni. A költségcsökkentés egyik módja pedig a létszámcsökkentés lesz. Erre nem figyeltek a dolgozók. Talán azért nem vették komolyan az ígéretet, mert úgy gondolták, védelmet nyújt a privatizációs szerződés azon kitétele, amely sze rint 1997. december 31-éig foglalkoztatási garancia védi a munkásokat. Egy-két hónap sem telt el, az AES előjött az önkéntes újrakezdésre ösztönző csomaggal. És eszük ágában sem volt bármiféle szabályellenest tenni. Ők csak egy nehezen visszautasítható ajánlatot tesznek, megjegyezve persze, hogy a létszámcsökkentést így is, úgy is végrehajtják. Ha nem most, akkor a garancia lejártával, ám - úgymond - akkor már nem lesz ilyen kecsegtető az ajánlat. Stephen Meyer elnök így foglalta össze a lényeget: „a dolgozók maguk dönthetnek, elfogadják, vagy sem a feltételeket. A távozók olyan összeget kapnak, amely segítheti a cégen kívüli újrakezdést, új munkahely keresését vagy a vállalkozást.” Az összeg - mint kiderült -minimum tíz, maximum huszonhat havi bér lehet, de jár még hozzá százezer forint egyszeri szociális juttatás és egyebek... Ez összesen 20 millió dollárjába kerül az AES-nek. Nem kevés. El is terjedt, hogy nem fizet az amerikai cég. Ingalls Dwane erőművezető a napokban állította, hogy rendelkeznek a pénzzel, ellenkező esetben nem vágtak volna neki a dolognak. Nem új dolog ez az önkéntes újrakezdési csomag. Ez Andrea Stanley-Miller mondandójából is kiderült. Ő, mint a téma szakértője érkezett Magyarországra. Elmondta, hogy korábban Észak-Írországban és Brazíliában is alkalmaztak hasonló programot a létszámleépítéshez, és próbálkozásaikat siker koronázta. Nem kis meglepetésre sikeres volt a Tiszai Erőműbeli próbálkozás is. A dolgozók több, mint fele élt az ajánlattal. Az AES szerint a lyukói bányaüzem az ezredfordulóig maradhat meg. Akkorra felépül az új berentei erőmű. A bánya bezárását, és a bányász-létszámleépítést mindvégig ellenezték a bányászok érdekvédői. Takács Tibor lyukói szakszervezeti vezető elmondta, hogy a bánya 2015-ig elegendő szénkészlettel rendelkezik, a kitermeléshez pedig szükség van a több, mint 2 ezer bányászra. „Azzal ugyan egyetértettünk, hogy valamilyen mértékű létszámcsökkentés kell, de nem ilyen mértékű.” Lyukóról 1100-an vállalták önkéntesen az eltávozást. Megérezték, hogy hosszú bányász pályafutásra nemigen számíthatnak. Mondják, a maradók vállalták a kisebb kockázatot. Nekik nem kell új munkahelyet keresni, kényszervállalkozóvá válni. Meg kell azonban felelni az amerikai tulajdonos igényeinek. És az sem egyszerű dolog... • Szaniszló Bálint Az erőmű hátán púp a bánya FOTÓ: MTI - VÉGH LÁSZLÓ Válságban a bánya-erőmű integráció A hazai szénbányák és szénerőművek integrációját 1992 és 1993 között hajtották végre. Fazekas János, a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vezetője lapunknak a kérdés kapcsán kifejtette: már a második világháború előtt is több helyütt történt meg az, hogy a bánya mellé telepítették az alapanyagot felhasználó erőművet is. Az integráció folytán „házon belül” szabályozható az erőművek termelése, emellett az erőmű mint biztos bevételi forrás segíti a szénbányák továbbélését, és biztos munkaalkalmat jelent több tízezer bányász számára. A külföldi befektetők közül a Mátrai Erőművet megvásárló RWE-EVS konzorcium kifejezetten a jelentősre becsült bükkábrányi lignitvagyonra alapozva kíván a jövő évezred elejére két 500 megawattos blokkot építeni. Viszont információk szerint a német Bayernwerk AG a Pécsi Erőmű Rt. előzetes privatizációs tárgyalásai során fenntartásait hangoztatja az erőműhöz kapcsolt feketeszénbányák bezárásának várható kiadásai miatt. A Pécsi Erőműre a Vértesivel és a Bakonyival együtt január 31-éig lehet jelentkezni. Mindhárom szénalapú erőmű elavultnak számít, 1995-ös értékesítésük meg is hiúsult. Künszler Béla, az ÁPV Rt. egykori villamosenergia-ipari privatizátora tavaly úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a vevőknek ezúttal is integráltan kínálják a cégeket, így ezzel számolnak a vevők. A privatizátorok mellett néhány hazai szakértő, mint például Vas László, a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ igazgatója is úgy véli, hogy a bányáknak adandó energiavásárlási kötelezettségért cserébe le kellene választani a bányákat az erőművekről. Pecz Péter, a vezetékes energiahordozók költségfelülvizsgálatára alakult társadalmi bizottság vezetője pedig korábban lapunknak hangoztatta, hogy a költségek elszámolásánál jelentős visszásságokat okozhat az „összeforrasztott” erőmű és bánya, amit a fogyasztók érezhetnek meg az energiaárban. Információink szerint az Egyesült Királyságban már megtörtént, Németországban pedig tervezik az erőművek és a bányák szétválasztását. Szakértők úgy vélik: előfordulhat ugyan, hogy az erőművek külföldről olcsóbban tudnák beszerezni a szenet, ám ennek igen jelentősek a szállítási és raktározási költségei. Emiatt a bánya-erőmű integráció fenntartható, ha a bányák jelentős hatékonyságjavító és költségcsökkentő intézkedéseket hoznak. M. I. ÚJÉVI KEDVEZMÉNY Otcajz CSAK A SUZUKI G£RO Kft-nél! A mozgáskorlátozottak 300.000 Ft-os autóvásárlási utalványát mi 330.000 Ft értékben számítjuk be. 20% előleggel 60 havi törlesztéssel azonnal viheti. Használt gépkocsiját a vételárba beszámítjuk. I SUZUKI GÉRO Kft. 1173 Bp. Pesti út 213. ^ | Tel7fax: 257-4021,258-3186 ? SUZUKI Nyitva: h-p: 9.00- 18.00-ig, szó: 9.00-13.00-ig —*•*-------------------AKCIÓ HURGHADÁN FEBR. 28-IG! HOTEL MARRIOTT***** 7700 Ft/fő/éj/félpanzió HOTEL EMPIRE**** 2500 Ft/fö/é!/ reggeli NÍLUSI HAJÓÚT jan. 31-én Sheraton***" hajóval/8 nap 104 900 Ft NÍLUSI HAJÓÚT febr. 14., 2878 nap 104 900 Ft HURGHADA-KAIRÓ jan. 28., febr. 11., 2578 nap 76 500 Ft-tól KÖRÚT A SÍNAI-FÉLSZIGETEN ápr. 1178 nap 102 500 Ft SRÍ LANKA-I NAGYKÖRÚT febr. 11716 nap 283 500 Ft-tól ÉRDEKLŐDJÖN RENDKÍVÜLI REPÜLŐJEGYÁRAINK IRÁNTI VÁRJUK JELENTKEZÉSÉT: 1114 Budapest, Bartók B. út 49. Telefon: 267-1262, 267-1263, VALAMINT PARTNERIRODÁINKNÁL Külkereskedelmi cég felvesz titkárnőt kitűnő angol nyelvtudással, szövegszerkesztői gyakorlattal; anyagbeszerző gépkocsivezetőt mikrobuszra; és vámkezelőket maximum 35 éves korig. Jelentkezés telefonon: 121-5538, 121-5543, munkaidőben. — /1— Со1иВШ1 'rádióHTI Hirdetésfelvétel: Calypso Reklámiroda 1075 Budapest, Madách Imre u. 10. V. 1. Telefon: 351-8279, fax: 122-6339 PÉCS j BELVÁROSÁNAK | közelében 3000 m2-es, összközműves ipari terület épületekkel, 42 millió forintos irányáron Az ajánlatokat: „Befektetés" jeligére a 7601 Pécs 1.