Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Aláírásgyűjtés a konzulátus ellen (MH) A kolozsvári önkormányzati tanács viharos ülésen, kisebbségi szavazattal jóváhagyta Gheorghe Funar kérését, hogy a testület egymillió lejt utaljon ki a kolozsvári magyar főkonzulátus elleni tiltakozó aláírások gyűjtésére. Bár a 31 tagú tanácsban 16-an szavaztak a kérés ellen, az ülést vezető Funar-párti tanácstag kijelentette: az összeget jóváhagyták. A városháza jogi szakértője, maga is Funar tisztelője, mindezt azzal támasztotta alá, hogy ilyen helyzetekben a polgármesteri voks minden törvények fölött álló. A kolozsvári polgármester közölte, azonnal hozzálátnak az aláírásgyűjtéshez. A tanács kormánypárti tagjai, így az RMDSZ tanácsosai most a prefektúrához fellebbeznek a jogtalan döntés ellen. Funar ugyanakkor kijelentette, a helyi önkormányzat amúgy sem utalna ki épületet a konzulátus számára. Hazamegy Donca román nagykövet (MH) Megbízatásának lejárta miatt a bukaresti külügyminisztérium hazarendelte Románia budapesti nagykövetét, Ioan Doncát. Donca 1993 óta tölti be a nagykövet tisztségét, korábban, 1990-től tanácsos volt a követségen. Donca áprilisban fejezi be budapesti tevékenységét, így még ő lesz hivatalban a román kormányfő márciusra tervezett budapesti látogatása idején. Brit képviselet nyílt Hongkongban (MH) Százötven évi gyarmati uralom után júliusban Nagy-Britannia visszaszolgáltatja Hongkongot Kínának. A volt gyarmaton konzulátus és a British Council képviseli ezentúl Londont. A közös irodákat a királynő lánya, Anna hercegnő avatta fel ünnepélyesen. A brit kulturális kapcsolatokat képviselő British Council igazgatója sült malacot szeletelt fel, hogy a konzulátus szerencsés és sikeres legyen. Bár Hongkongnak csak hatmillió lakosa van, ott lesz Nagy-Britannia legnagyobb konzuli irodája, ugyanis 3 millió kínai megtartotta brit okmányait, amelyek angliai letelepedésre nem jogosítanak, de konzuli védelemre igen. A perui elnök a békés megoldás híve (MTI) Alberto Fujimori perui elnök biztosította a japán nagykövet rezidenciáján 45 napja fogva tartott túszok családtagjait, hogy a válságot „békés úton” fogják megoldani. A CNN argentin televíziós hálózatnak nyilatkozva elismerte ugyanakkor, hogy a válság még hetekig, sőt akár hónapokig is elhúzódhat. Hozzáfűzte, hogy átérzi megpróbáltatásaikat, és hogy valamennyi perui szolidáris a 72 tússzal. Mészárlás Algériában (MTI) Algériában csütörtökön feltehetően iszlám szélsőségesek meggyilkoltak nyolc embert, közöttük egy tizenhárom hónapos csecsemőt. Biztonsági források szerint a vérengzést Szidi Kaddur település egyik farmer közösségben „gyáva módon” követték el. Az algériai biztonságiak az említett kifejezést használják, ha az áldozatokat úgy gyilkolják meg, hogy elvágják a torkukat. A csecsemőt állítólag megfojtották. A GIA, az Iszlám Fegyveres Csoport nevű szélsőséges szervezet falragaszokon kilátásba helyezte, hogy a következő napokban hivatalos személyeket, köztük újságírókat, filmeseket és vezető politikusokat fognak kivégezni. Elnök a volt madagaszkári diktátor (Reuter) A madagaszkári alkotmánybíróság pénteken Didier Ratsirakát, az ország egykori katonai vezetőjét nyilvánította a múlt év decemberében megtartott elnökválasztás győztesének. Az alkotmánybíróság az országban hetek óta tartó bizonytalanságnak véget vetve - bejelentette, hogy Ratsiraka a szavazatok 50,7 százalékát szerezte meg a tavalyi elnökválasztáson, vetélytársa, Albert Zafy 49,3 százalékával szemben. A mostani elnökválasztást azt követően rendezték meg, hogy Albert Zafyt a parlament elmozdította tisztségéből. A törvényhozás szerint Zafy túllépte alkotmányos jogait és visszaélt hatalmával. A 60 éves Ratsiarka, aki 1975 és 1992 között irányította Madagaszkárt, kétéves párizsi száműzetés után tért vissza tavaly novemberben hazájában, ahol azonnal a politikai porondra lépett. Pol Pot mégis él (Reuter) A korábbi hírekkel ellentétben még mindig életben van Pol Pot, a vörös khmerek vezetője, aki több mint egymillió kambodzsai haláláért felelős. Ezt egyik volt helyettese és sógora, Jeng Sary mondta tegnap megjelent interjújában. A Le Pointban azt is közölte, hogy Pol Pot változatlanul a vörös khmerek első számú politikai és katonai vezetője, új fedőneve pedig „A 99-es”. „Ügynökeim látták őt múlt hónapban. Csak 1500 embere van, viszont rengeteg pénze, legalább 400 millió dollár” - állította Sary. A 71 éves Pol Pot halálhíre tavaly terjedt el, de azóta többször cáfolták azt. Thaiföldi biztonsági források is megerősítették még októberben a Reuternak, hogy életben van. Büntetéssel fenyegetőzik a szlovák kulturális tárca A kétnyelvű szlovák-magyar iskolai bizonyítványok betiltása miatt kibontakozott délszlovákiai tiltakozási hullámra válaszolva a kulturális tárca államnyelvi főosztályának vezetője kijelentette: a kétnyelvű dokumentumok kiállítása súlyosan sérti az államnyelvtörvényt. Azoknak az iskoláknak, amelyek ilyen módon tagadják meg a lojalitást Szlovákiával szemben, számolniuk kell lépésük büntetőjogi következményeivel. Hasonló értelmű állásfoglalást bocsátott közre tegnap az iskolaügyi minisztérium is. MH-Pozsony/MTI________ A nyelvtörvény szerint az iskolai dokumentációt államnyelven kell vezetni. A magyar pedagógusszövetség ezzel szemben az alkotmánnyal érvel, amely biztosítja a kisebbségek számára anyanyelvük használatát a hivatalos érintkezésben: az iskolai bizonyítvány nem pusztán a dokumentáció része, de a szülők számára nyújtott információ is. A pozsonyi Új Szó arról is hírt adott, hogy a nyelvtörvénnyel párhuzamosan elfogadott audiovizuális törvény miatt - amely csak a szlovák feliratozással, illetve szinkronnal ellátott kazetták forgalmazását engedélyezi - a dél-szlovákiai kölcsönzők most áron alul próbálnak megszabadulni a magyar videofilmektől, s legalább egy helyen már sor került kazetták elkobzására is. Az amerikai külügyminisztérium emberi jogi jelentése bírálja az államnyelvtörvényt, mivel az gátolja a szólásszabadság érvényesülését. Szembehelyezkedtek a szlovák oktatási szervek rendelkezéseivel - két osztályfőnök kivételével - a pozsonyi magyar iskola tanárai, s a diákok kétnyelvű bizonyítványt kaptak. A füleki magyar gimnázium tanulóinak nagy része nem vette át a bizonyítványt. A nagy hírű kassai magyar ipariskola hallgatói kétnyelvű bizonyítványt kaptak. Hornyák László, a szomotori magyar iskolaigazgató a kétnyelvű bizonyítványokért a járási hivatal illetékesétől szigorú megrovást kapott, és válaszul lemondott. Csak szlovák nyelvű bizonyítványt kaptak viszont egy érsekújvári, egy párkányi és egy udvardi magyar iskola diákjai, és ugyanilyen okmánnyal igazolták a tanulók előmenetelét Nagydarócon, Sajógömörben, Beretkén, a kassai magyar alapiskolában, és gimnáziumban, a szepsi alapiskolában. A Bodrogköz és az Ung-vidék csaknem minden alap- és középiskolai igazgatója - így a királyhelmeci, nagykaposi, bélyi, bodrogszerdahelyi - iskolavezető szlovák nyelvű bizonyítványt adott ki. KÜLFÖLD Chirac „döntő jelentőségű” moszkvai útja Jelcin a NATO-bővítés ellen A 66. születésnapját szombaton ünneplő Borisz Jelcin a Moszkva környéki rezidenciáján fogadta az elnöki adminisztráció vezetőjét és Jevgenyij Primakov külügyminisztert. A találkozón az alkotmány szerepe és a NATO tervezett bővítése volt a fő téma. A NATO kibővítéséről lesz szó vasárnap Chirac francia és Jelcin orosz elnök háromórásra tervezett találkozóján. Jóllehet a Párizsba jutó hírek szerint Borisz Jelcin „igen beteg”, a francia és az orosz fővárosban egyaránt nyomatékosan megerősítették, hogy a tárgyalásokat megtartják. MH-Moszkva/Párizs_____ A Kreml szóvivője azt mondta, hogy Borisz Jelcin határozottan ellenzi a jelenlegi alkotmány módosítására vonatkozó javaslatokat, és kitart amellett, hogy az ország alaptörvénye életképes. Az elnök véleménye szerint a fő feladat az, hogy hatékonyabban kihasználják az alkotmány adta lehetőségeket, és csakis ezt követően lehet megvitatni az esetleges változtatásokkal összefüggő indítványokat, méghozzá hideg fejjel, sietség nélkül. A szóvivő elmondta, hogy Oroszország továbbra is határozottan ellenzi a NATO tervezett kibővítését. Jevgenyij Primakov az elkövetkező hetekben Moszkvában fogadja német, olasz, illetve amerikai kollégáját, és a tervek szerint február 23-án, Brüsszelben találkozik a NATO főtitkárával. Az orosz nacionalista ellenzék egyik vezéralakja, Szergej Baburin eközben bejelentette, hogy reményei szerint az alsóházi képviselők legalább kétharmada csatlakozik a NATO-ellenes parlamenti csoportosuláshoz, amelynek fő feladata, hogy felhívja a figyelmet a bővítés veszélyeire. Baburin nem vár eredményeket Primakov tárgyalásaitól, és kifejtette, hogy a NATO főtitkára csak kötelességszerű ígéreteket tesz Moszkvának, de ahhoz már nincs elég hatalma, hogy teljesítse is azokat. Chirac és Jelcin vasárnapi megbeszéléseit francia részről „döntő jelentőségűnek” mondják, amelyek előrelépést hozhatnak az Oroszország és a nyugati államok közötti hosszas alkudozásban. Jacques Chirac hatalomra kerülése óta nem csinál titkot abból, hogy megérti az orosz aggodalmakat, a NATO keleti kibővítésének határozott ellenzését. Hasonló megértéssel van ugyanakkor a kelet- és középeurópai államok belépési törekvése iránt. A francia diplomácia támogatja, hogy Oroszország méltó helyet kapjon az európai biztonsági rendszerben. A látogatást megelőző nyilatkozatok szerint mindkét fővárosban arra számítanak, hogy vasárnap látványosan közelednek a nézetek. A NATO tagállamokban feszülten várják, milyennek találja Chirac Jelcint, miután a január elején Moszkvában járt német kancellár megdöbbent az orosz elnök szemmel látható gyengeségén. Az akkori, világszerte nyugtalanságot keltett felvételekből okulva a Kreml most határozottan kérte, újságírók és fotósok ne legyenek jelen Chirac és Jelcin találkozóján. •M.J.T.-R. H.Zs. Ciprus lemond a rakétákról? MTI Ciprus hajlandó lenne lemondani az orosz rakéták vásárlásáról, amennyiben Törökországgal megállapodásra jutna a ciprusi helyzetről - jelentette ki Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnök pénteken Davosban. Az idei Világkereskedelmi Fórumon részt vevő államfő sajtóértekezletén a rakétavásárlás esetleges elmaradására vonatkozó kérdésre válaszolt: „Természetesen nincs szándékunkban pazarolni a pénzt.” A nicosiai kormány január 4-én írt alá megállapodást az orosz Roszvooruzsenyije vállalattal 20 darab SZ-300 kódnevű légelhárító rakéta vásárlásáról. Az üzlet értéke 420 millió dollár, szállítási határideje 16 hónap. A terv komoly visszhangot váltott ki Törökországban. Ankara január óta súlyos fenyegetéseket intéz a Ciprusi Köztársaság ellen, az ügyletet „a béke elleni fenyegetésnek és hazárd kalandnak” minősítve. Két magas beosztású orosz diplomata érkezett csütörtökön Ciprusra, hogy a 22 éve megosztott sziget problémáinak rendezéséről tárgyaljon a nicosiai vezetőkkel. Moszkva állítólag egy „összekötő csoport” felállítását javasolja, olyat, amilyet a boszniai konfliktus idején hoztak létre. Több mint 200 ezren imádkoztak a ramadán, az iszlám böjt hónapjának negyedik péntekjén a jeruzsálemi Al Aksza mecsetnél erős izraeli biztonsági óvintézkedések közepette . FOTÓ: REUTERS -natishohat Kárpótolják a pilótajátékosokat A hét végén is tüntetnek Albániában MTI_________________ Az egységfrontba tömörült albán ellenzéki pártok pénteken bejelentették, hogy a múlt heti megmozdulások után végrehajtott tömeges letartóztatások dacára a hét végén az Adriai-tenger partján fekvő Durres városában újabb tüntetéseket tartanak. A csütörtökön alakult Demokrata Fórumhoz tartozó szocialista párt szóvivője közölte, hogy a Tiranától 45 kilométerrel nyugatra fekvő Durres városában vasárnap nagyszabású békés tüntetéseket szerveznek, tiltakozásul a piramisjellegű társaságok bezárása ellen és a befektetett pénzösszegek visszaszolgáltatását követelve. Közben az albán hatóságok bejelentették, hogy erőszakcselekmények, tolvajlás és a közvagyon megrongálásának vádjával az országban 149 személyt tartóztattak le. A múlt héten a piramiselven működő befektetési rendszer összeomlását követően a megtakarított pénzük elvesztésétől tartó albánok ezrei vonultak az utcákra. A leghevesebb megmozdulások az ország déli részén lévő Berat, Lushnje, Fieri és Vlore városokban voltak, ahol a tüntetők kormány- és középületeket gyújtottak fel, illetve rongáltak meg. . Az albán parlament csütörtökön este ellenszavazat nélkül jóváhagyta azt a törvényt, amely szavatolja a pilótajátékok közelmúltbeli összeomlása miatt pénzüket elvesztett személyek „méltányos” kártalanítását. A törvény két befektetési társaság, a Dzsaferi és a Populli összesen mintegy 200- 300 ezer ügyfelének a kártalanításáról rendelkezik. A társaságok havi 35-100 százalékos kamatot ígértek befektetőinek, s január elején mentek csődbe. A kártalanítás fedezetéül a társaságok - szakértői becslések szerint mintegy 300 millió dolláros - zárolt követelései, valamint ingatlanai és ingó vagyontárgyai szolgálnak majd. A kifizetések Aleksander Meksi miniszterelnök korábbi ígéretének megfelelően február 5-én kezdődnek, a károsultak készpénzt vagy az állam által garantált takarékbetétkönyvet kapnak. A törvényben meghatározták a „visszafizetési együtthatót” is, amely a két társaságnál letétbe helyezett teljes összegnek és a társaságok zárolt követeléseinek a hányadosa. A befektetők pontos listáját az alapok megfelelően hitelesített dokumentumainak alapján állítják össze, de bármely állampolgár bejelentheti kártalanítási igényét az illetékes bizottság előtt. Washington bírálja Kínát Az emberi jogok megsértése miatt súlyos vádakkal illette Kínát az amerikai külügyminisztérium éves emberi jogi jelentése. MH-Washington/MTI A Kína ellen felhozott vádak között szerepelt a rövidesen kínai fennhatóság alá kerülő Hongkong szabadságjogainak tervezett megnyirbálása. Ez azonban nem fog változtatni a Clinton-kormány politikáján Kínával szemben: ez a politika azon az elven nyugszik, hogy nagyobb haladást lehet elérni, ha kapcsolatban maradnak a pekingi kormánnyal, mint ha elszigetelik. Bill Clinton amerikai elnök maga is foglalkozott a kérdéssel e heti sajtókonferenciáján. Ő azt hangsúlyozta, hogy amikor Kína átveszi a hatalmat a jelenleg brit fennhatóság alatt álló Hongkong fölött, a gazdasági előnyökre tekintettel várhatóan nem fogja megfosztani a hongkongiakat szabadságjogaiktól. Az amerikai külügyminisztérium éves emberjogi jelentése Kína és Kuba mellett elmarasztalja többek között Oroszországot is a csecsen háború, a börtönviszonyok és az újságírók elleni erőszak eltűrése miatt. Mind Izraelt, mind a palesztin önkormányzatot súlyos visszaélésekkel vádolja, többek között foglyok kínzásával. Keményen elítélték Iránt, Észak-Koreát, Líbiát és Irakot, valamint a szerbiai rezsimet. Az Egyesült Államok szövetségesei közül a jelentés Németországot is bírálja a Szcientológia Egyház zaklatásáért. A német kormányszóvivő ugyanakkor közölte: Bonn az amerikai bírálat ellenére sem változtat a szcientológiával szembeni eddigi magatartásán, s kötelességének érzi, hogy tájékoztassa a lakosságot a szcientológia mesterkedéseiről. Oroszország nagybeteg elnöke ma tölti be 66. életévét. Bár politikai ellenfelei Oroszországot pilóta nélküli repülőhöz hasonlítják és mindent megtesznek az elnök mielőbbi nyugdíjazásáért, elemzők szerint Borisz Jelcinre 67 évesen is egészségi állapota jelenti majd a legnagyobb veszélyt - írta a Reuter brit hírügynökség. Az egyik ellenzéki lap karikatúrája egy eltökélt Jelcint ábrázol, amint kórházi ágyában fekve az ország hajójának kormányával viaskodik. Az elnök, aki nyolc évvel túlélte az orosz férfiak várható átlagéletkorát, már csak árnyéka annak a délceg és energikus vezetőnek, aki 1991 augusztusában egy tank tetejére felrugaszkodva szegült szembe a Gorbacsov-ellenes államcsínykísérlettel. Borisz Jelcinen 65 éves korára egyértelművé váltak a hanyatlás jelei. Az összeomlás tavaly július 3-án, az orosz elnökválasztás véghajrájában következett be, amikor a Kreml gazdája vereséget mért kommunista kihívójára, Gennagyij Zjuganovra. Az elnök azóta több időt töltött a kórházban, mint a Kremlben: november elején szívműtéten esett át, majd idén januárban tüdőgyulladást kapott. Ellenzéke szívesen látná, ha Jelcin végképp lelépne a politika színpadáról, s úgy szeretné módosítani az alkotmányt, hogy az a jelenleginél kevesebb hatalmat adjon az elnöknek. A Reuter szerint Jelcin és csapata mindenáron el akarja kerülni az idő előtti elnökválasztást, amely Zjuganov, de még inkább Alekszandr Lebegy esélyeit javítaná. Az elnök tanácsadói minden látszat szerint úgy gondolják, hogy ha Jelcin képtelen is az államügyeket kézben tartani, pusztán az államfői tisztség megtartásának is fontos szerepe van. Szergej Markov politikai elemző szerint Jelcin valóban súlyos beteg és csak néhány órát képes dolgozni, de ez valószínűleg elegendő. Nem kell többé nyakába vennie az országot. Elég ha fizikailag jelen van, hogy a trónkövetelőket távol tartsa. E forgatókönyv szerint Borisz „cár” vezetésével döntenek a legfontosabb, nemzeti kérdésekről, míg a mindennapos operatív munka hivatalvezetőjére, Anatolij Csubajszra és kormányfőjére Viktor Csernomirgyinre vár. „Az adminisztráció és a kormány egész jól elboldogul nélküle”, véli Viktor Kremenyuk, az Amerika és Kanada Kutatóintézet helyettes igazgatója. Az elnök bírálói azonban másképp látják a helyzetet. Úgy vélik, hogy a politikai és a gazdasági reformok megtorpantak, s a külpolitikai döntéshozatalt is megbénítja az államfő betegsége. Még Jevgenyij Jaszin, gazdasági miniszter is szóvá tette, hogy egy helyben topog a gazdasági átalakítás. A meg-megújuló támadások ellenére is Jelcin pozíciója jelenleg stabilnak mondható. Az alkotmány módosítása hosszú és bonyolult procedúra, ami szakértők szerint kevés sikerrel kecsegtet. „Könnyebb egy krokodilt megtanítani repülni, mint az alkotmányt módosítani”, fakadt ki nemrég Grigorij Javlinszkij, a liberális Jabloko vezére, így hát Jelcinre 67 évesen is valószínűleg egészségi állapotának alakulása jelen majd a legfőbb veszélyt. HÁTTÉR MMMMMMMMSHijIRMMRMISMMMMgMMMMMMMNMM A 66 éves orosz elnök kímélő munkán 1997. FEBRUÁR 1., SZOMBAT A HÉT TÜKRE Titok Kommunikációs zavarról panaszkodnak a francia nemzetgyűlés képviselői. Jacques Chirac és Helmut Kohl december elején, Nürnbergben közös francia-német álláspontot dolgozott ki az európai biztonságról és védelemről. Az okmány azonban január végéig teljes titokban maradt. Nem akartak semmit sem elrejteni - védekezik a francia kormány -, mindössze az volt a szándéka, hogy a törvényhozás ismerkedjék meg elsőnek a fontos szöveggel. Igen ám, de másfél hónap sem volt elegendő arra, hogy a címzettek kézhez kapják a nevezetes borítékot. Végül is a honatyák csupán az újságolvasókkal egy időben értesülhettek a talán egész Európa sorsát befolyásoló elvekről, mert a Le Monde múlt szombati száma közölte a Chirac-Kohl-téziseket. Végül most csütörtökre a képviselőknek sikerült rendkívüli vitát kikényszeríteniük. Azzal védekeznek az illetékesek, hogy végeredményben nincs semmi új az álláspontban. Mintegy összefoglalja csupán az elmúlt esztendőkben kifejtett elveket és nyilatkozatokat. Csakhogy ezzel a véleménnyel nem értenek egyet a szöveg alaposabb elemzői. A korábbiakkal szemben újdonságnak tartják, hogy a „közös sors és érdekek jegyében” ezentúl a legszorosabban összehangolják a francia-német katonai együttműködést és fegyverkezést. Párizs cserébe támogatja Bonn állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és rendszeres konzultációkban tisztázzák a nukleáris elrettentés szerepét, jóllehet csupán Párizsnak van atomfegyvere. A heves bírálók szerint azonban a lényeg másutt van elrejtve. Lionel Jospin, a szocialista párt első titkára szerint igazodás történt ahhoz a német igényhez, hogy a közös védelmet mindenekelőtt össze kell hangolni a NATO-val, illetve az Egyesült Államokkal, és csak aztán kerülhet napirendre az önálló európai védelem kialakítása. Annak a tisztázása, hogyan illeszkedjék be ez az európai erő a NATO szerkezetébe. Párizs korábban a fordított sorrendet tartotta szükségesnek, ezért Jospin úgy véli, hogy nem csupán a francia prioritások változtak meg, hanem valójában Európa „atlantizálásáról” van szó. Ez a vita francia belügy lehetne, ha szükségképpen nem érintené Európa egészét. Nevezetesen azt, hogy míg Párizs és Bonn ígérgeti az új közép-európai demokráciák atlanti tagságának őszinte támogatását, maga kettesben igyekszik eldönteni az alapvető kérdéseket. Ha történetesen Budapest, Varsó és Prága, az első fölvételi kör három jelöltje komolyan föl akar készülni a tárgyalásokra, bizony érdekükben állna az alapos tájékozódás az új helyzetben. Elsőrendű természetesen az amerikai álláspont megismerése is, de Washingtont pillanatnyilag globálisabb összefüggések foglalkoztatják. Legutóbb az a clintoni kezdeményezés, hogy az Egyesült Államok hajlandó volna több milliárd dollárral is támogatni Kubát, ha Castro rezsimje helyére „átmeneti, demokratikus többpártrendszerű kormányt” állítana. A „lider maximo” a maga megszokott stílusában nyomban azzal felelt, hogy „Kuba nem eladó, nincs a világon annyi pénz, amennyi minket rabszolgává változtatna”. Nem mintha Castro annyira makacs volna, mint amilyennek hiszik. Engedélyezett néhány apróbb változást. Igazi reformot semmit, de viszonylag szabaddá tette a dollár forgalmát: a lakosság 60 százaléka, ha rokonságától hozzájut a pénzhez élvezheti a mérsékelt fogyasztói társadalom ellenőrzött nyomorát, míg 25 százalék változatlanul jegyrendszerben él. A tengerpartokon megjelentek az olasz és spanyol turisták kegyeire és pénzére vadászó örömlányok ezrei. Oda a büszkeség, hogy Kuba végképpen megtisztította magát a bordélyház megszégyenítő jellegétől. Valóságos reformok nem, de minden alkalmazható, ami a remények szerint kitolhatja Castro személyes uralmának idejét. VÁRKONYI TIBOR Dobrev válságkoalíciót javasol Bulgáriában MTI_________________ Nikolaj Dobrev bolgár belügyminiszter, a kormányzó szocialisták miniszterelnök-jelöltje pénteken azt javasolta, hogy az államfő koalíciós kormányt nevezzen ki a belpolitikai válság megoldása érdekében. Bulgáriában már csaknem négy hete mindennaposak a tüntetések, amelyeken a résztvevők szót emelnek az ellen, hogy a szocialisták ismét kormányra kerüljenek, és előrehozott választások kiírását követelik. Dobrev a Reuternak nyilatkozva kijelentette, hogy a válság már túlmutat a pártok politikai küzdelmén, és a konszenzus kedvéért kész lenne lemondani mandátumáról is. „Úgy gondolom, hogy az országnak most széles politikai alapon nyugvó, alkotmányos kormányra van szüksége” - mondta. Petar Sztojanov elnök kénytelen volt a legtöbb parlamenti hellyel rendelkező szocialistáknak megbízást adni a kormányalakításra, miután nem sikerült megegyezésre bírnia az ellenzéket és a szocialistákat. „A két politikai erő közül egyik sem képes egyedül megoldani az ország problémáit” - hangsúlyozta Dobrev. Az ellenzék képviselői Sztojanov közvetítésével a múlt héten tárgyaltak a szocialista párttal. A megbeszélések eredmény nélkül értek véget, mivel az ellenzék kijelentette, hogy nem akarnak újra tárgyalóasztalhoz ülni a szocialistákkal, mert velük lehetetlen a párbeszéd. Az ellenzék elutasította, hogy részt vegyen egy olyan kormánykoalícióban, amelyet Nikolaj Dobrev vezet. Ellenben azt javasolta, hogy átmeneti kormányt alakítsanak, és azonnal írják ki választásokat. Ezzel Dobrev nem értett egyet, mondván, hogy egy ilyen kormány nem tárgyalhat a Nemzetközi Valutaalappal.