Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-15 / 39. szám
1997. FEBRUÁR 15., SZOMBAT HÁTTÉR - BELFÖLD Magyar Hírlap 9 „Nem idegen a társadalomtól a korrupció” A társadalom meglehetősen illuzórikus várakozásaival szemben a korrupció Magyarországon nemhogy alábbhagyott a rendszerváltás nyomán, hanem a korábbiaknál is nagyobb méreteket öltött. Tudományos felmérések szerint az emberek ma már a társadalmi-gazdasági élet valamennyi területén és minden jelentősebb pénzmozgással járó ügyletnél korrupciót sejtenek. Felháborodásuk mégsem elsöprő erejű, sokan jószerével még csak el sem ítélik ezeket a jelenségeket. Többségüket olyannyira nem foglalkoztatják ezek az ügyek, hogy a nyilvánosságra került botrányok főszereplőit sem tudják megnevezni. Ennek okairól kérdeztük László János szociálpszichológust. Az utóbbi években megnyilvánuló korrupciós jelenségek csak részben tekinthetők a társadalomban mélyen gyökerező kulturális örökség, régi történelmi hagyomány szerves továbbélésének - vallja az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. Annál is inkább, mert a szabálytalan előnyhöz jutás kisebb jelentőségű formái (hatósági csúszópénzek) mellett - újdonságként - immár a viszonylag büntetlenül űzhető nagy gazdasági korrupció is megjelent. Ez összefügg ugyan a jogi szabályozottsággal, de nem merül ki benne, hiszen az állampolgárok magatartását a törvények mellett íratlan erkölcsi normák, hagyományok is meghatározzák. A Kádár-rendszerben sok minden szigorúan szabályozott volt, sok minden pedig alig vagy nagyon hézagosan, viszont működött egy széleskörűen elfogadott, visszatartó erejű függési és normarendszer. A normák érvényesüléséhez valamilyen tekintélyre is szükség van - mondja a szociálpszichológus - márpedig például a hatóság tekintélye mára igencsak megrendült. Ezért ma azt is megértően fogadjuk, ha a rend őrei kétes mellékjövedelemmel egészítik ki fizetésüket, vagy ha állami főtisztviselők az irányításuk alá tartozó terület vállalatainak felügyelőbizottságában vállalnak tagságot jövedelemkiegészítésként. Ez összefügg azzal az elbizonytalanodással is, ami az igazságos járandóság megítélésében mutatkozik. Korábban a pénzelvűség, az anyagi előnyhöz jutás többnyire negatív megítélést kapott, legalábbis nem elsőrendű célként fogalmazódott meg. Mára viszont ezek a normák, értékek teljesen legyengültek. Ráadásul a morális normák mindig csak egy olyan, személyes kötődéseken alapuló társas közegben érvényesülnek, amelyben egyértelmű és egyöntetű a megítélésük. A rendszerváltás során azonban a társadalom szövete összekuszálódott, a személyes kapcsolatok meglazultak, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korrupció elfogadottabbá vált. Miközben mindenki tudatában van a társadalom korruptságának, tisztában van a korrupciós technikákkal, s könnyedén azonosítja ezeket a jelenségeket, a konkrét ügyeket a többség hamar elfelejti, sőt meg sem jegyzi. Az ÁPV Rt.-Tocsik-ügy kirobbanása után néhány héttel végzett felmérésből kiderült például, hogy a megkérdezettek fele egyetlen érintettet sem tud megnevezni, és a többiek egy része is csak Suchman Tamás volt privatizációs minisztert hozta ezzel összefüggésbe. László János úgy véli, mindez annak is köszönhető, hogy maga a jelenség nem új, tehát nem idegen a társadalomtól. Az emberek csupán szükséges rossznak tartják, de nem érzékelik mindent elsöprően meghatározónak. Még él bennük az az élmény, hogy a Kádár-rendszer is működött a korrupció ellenére, és azt tapasztalják, hogy ettől még a jelenlegi rendszer is működőképes. Sőt - teszi hozzá a szociálpszichológus -, bizonyos ügyletek gyorsabban és hatásosabban, eredményesebben megoldódhatnak, hanem feltétlenül a tiszta, erkölcsösnek tartott úton bonyolódnak. Lehetünk tehát voluntaristák, kívánhatjuk, hogy mindenki legyen becsületes és ragaszkodjon a szabályokhoz, de jelenleg a gazdasági, politikai és jogrendszerbeli fejletlenség következtében - sokszor a működés alapvető feltételét is jelentheti az ügyek korrupciós vagy azzal határos elintézése. Ez ellen pedig hiába hoznak törvényes szabályokat, azok a gyakorlatban csak úgy érvényesülnek, ahogy az emberek hozzáigazítják kialakult szokásrendjükhöz, értékítéletükhöz. Csakis egy nagyon hosszú tanulási, átalakulási folyamat eredményeképpen változhat meg a társadalom ezzel kapcsolatos szemlélete - állítja a szociálpszichológus. Több választási cikluson keresztül alakulhatnak ki és rögzülhetnek, tudatosulhatnak azok az eljárások és intézmények, amelyek segítségével egyértelművé válik, hogy egy nyíltabban, demokratikusabban működő társadalomban is érvényesíthetjük érdekeinket. • Szűcs László László János A legjobb árú pick-up Magyarországon: A legtöbbek által vásárolt pick-up Magyarországon: A LEHETŐ LEGJOBB REKLÁM: AZ ELMÚLT ÉVBEN 293-AN VÁLASZTOTTÁK A Mazda B 2500-t, AMELY ÍGY AZ EGYIK LEGTÖBBEK ÁLTAL VÁSÁROLT PICK-UP KISTEHERAUTÓVÁ VÁLT MAGYARORSZÁGON. EZ ÖNMAGÁÉRT BESZÉL, AKÁRCSAK A B 2500-AS TÍPUS ÁRA, AMELY NETTÓ 1 999 000 Ft-tól MS.HVZ KEZDŐDIK, ÍGY A B 2500-AS A LEGJOBB ÁRÚ PICK-UP KISTEHERAUTÓ IS EGYBEN. | | ÉS HOGY MIT SZÓLNAK MINDEHHEZ A TÖBBIEK?! CSUPÁN NÉGY SZÓT, HA ÉN MAZDA LENNÉK Kedvező, 1997-es haszongépjármű-hitelkonstrukció vállalkozóknak! Bővebb felvilágosítás a modellekről a MAZDA MOTOR HUNGARY e-mail címén: mazda@mazda.hu • Budapest: MAZDA MOTOR HUNGARY, 1194 Hofherr A. u. 38-10., Tel: 282-6566 Fax: 282-9767 AUTO FOCUS GM, XV, M3 autóp. 12. km. Tel./Fax: 307-3358 AUTÓ-ÓBUDA Kft., 1037 Vörösvári u. 123., Tel/Fax: 168-9620 PROFI BT, 1131 Reitter F. u. 164., Tel: 129-1604, Fax: 129-6087 SZABÓ GÉZA, 1163 Batsányi J. u. 47., Tel/Fax: 403-0212 1106 Kerepesi út 121. Tel: 30/506-126 Ajka, EYRO Kft., 8400 Hársfa u. 7., Tel: 88/311-637 Balassagyarmat, GÁL és FIAI Kft. 2660 Kővári u. 6/A., Tel/Fax: 35/314-355 Békéscsaba: AUTÓ-EXPANZIÓ Kft., 5600 Dobozi u. 108., Tel: 20/262-223 Fax: 66/323-155/30 Cegléd: ZAKAR és TÁRSA, 2700 4. sz. Főút 69. km., Tel/Fax: 53/313-133 Debrecen: AUTO-TOLDY CENTER 4030 Mikepércsi u. 160-162., Tel/Fax: 52/314-162 Gyöngyös: AUTÓ BALÁZS 3200 Róbert Károly út 2/3. Tel: 37/315-015, Fax: 37/315-777 Győr: SILVER MOTOR Kft., 9028 Fehérvári u. 75., Tel/Fax: 96/419-087 Kakasd: HILCZ és FIA Kft., 7122 Kossuth u. 8/0., Tel/Fax: 74/431-825 Kaposvár: TÓTH és Tsa Kft., 7400 Damjanich u. 98., Tel/Fax: 82/421-421 Kecskemét: Dakó Tibor, 6000 Mindszenti u. 2. Tel: 76/485-715 Fax:76/487-810 Nyíregyháza: EURO-GATE Kft., 4400 Debreceni u. 318/A., Tel: 42/490-026 Pécs: SCHNEIDER és SOÓS AUTÓS Kft., 7630 Buzsáki u. 1-3. (a Budai Vámnál) Tel: 72/239-890, Fax: 72/239-190 Szeged: MAZDA BT, 6727 Bajai u. 2/A., Bemutatóterem: 6720 Feketesas u. 28., Tel/Fax: 62/326-555 Székesfehérvár: AUTÓ-FODOR Kft., 8000 Balatoni út 19., Tel/Fax: 22/340-150 Szolnok: ZAKAR és TÁRSA Kft., 5000 Magyar u. 7. Tel/Fax: 56/422-557 Szombathely: QUADROTA Kft., 9700 Vörösmarty u. 9., Tel/Fax: 94/325-678 Vác-Sződliget: AUTÓ HORÁNYI Kft., 2133 Horgásztói út Tel: 27/311-186, Fax: 27/311-203 Zalaegerszeg: AUTÓ PÉTER Kft., 8900 Balatoni u. 3/A, Tel/Fax: 92/325-339 Megvesztegethető vámosok, jattoló csempészek Kevés a fizetés, kicsi a kenőpénz Egy határőrt 20-100 márka közötti összegre taksálnak a csempészek, de a napokban mindössze 100 schilinggel (1500 forint) szeretett volna megvásárolni egy útlevélkezelőt az a férfi, akinek nem voltak rendben az iratai - tudtuk meg Krisán Attilától, a határőrség szóvivőjétől. Többnyire a hiányos vagy hamis papírokkal étkezők, illetve a lopott autókat csempészők nyomnak pénzt a határőrök kezébe. Három éve, a megélhetési turizmus, illetve a migráció felerősödésével szaporodtak meg a korrupciós kísérletek, erősödött föl a korrupció. Tavaly kilenc vesztegetésre derült fény, és hat hivatali visszaélést lepleztek le. Nem csak pénzzel próbálkoznak a vesztegetők, van, aki egy-két üveg alkohollal, néhány karton cigarettával szeretné lekenyerezni a vámosokat, határőröket. Tavaly például azért indult eljárás egy határátkelő parancsnoka ellen, mert ajándékot fogadott el a csempésztől. Az autótolvajok többnyire kenőpénzzel próbálkoznak. Autócsempészek ajánlatát fogadta el az az öt tiszthelyettes is, akiket tavaly orgazdaság miatt jelentettek fel. A jellemző az „illegális tartózkodás legalizálása” - ahogyan a szóvivő nevezi azt a módot, ahogyan a román feketemunkások többsége tartózkodási engedélyét hosszabbíttatja meg. Leutazik a határra, lepénzeli a határőrt, cserébe lepecsételik az útlevelét. Tavaly ugyan mindössze 18 vesztegetési kísérletet vizsgáltak ki, ám Krisán Attila is elismeri, hogy ennél biztosan sokkal több vesztegetés fordulhat elő. Egy máris történt az idén, Parassapusztán egy útlevélkezelő tízezer forintért futni hagyott volna egy hamis útlevéllel rendelkező férfit. A szolgálat elején - a korábbi rendőri gyakorlathoz hasonlóan - a határőrnek ki kell vennie minden pénzét a zsebéből. Rendszeresen nem vizsgálják át a szolgálatot leadó zsebét, de váratlan, rajtaütésszerű ellenőrzésre mindenkinek fel kell készülnie. Egy útlevélkezelő fizetése átlagosan 30 ezer forint. Krisán szerint, aki útlevélkezelőnek jelentkezik, az tudja, hogy mennyi pénzre számíthat, így az alacsony fizetés nem lehet magyarázat a vesztegethetőségre - véli a határőrség szóvivője. Három röszkei vámos, fejenként nyolcszázezer forintot vágott zsebre tavaly, cserébe egy pécsi vállalkozó 18,5 millió forintot takarított meg a vámon. A napokban két gyulai vámost tartóztattak le, ők nagyszabású csempészésben segédkeztek. Negyvenkamionnyi áru, összesen negyvenmillió forint értékben érkezett a határra tranzitként. Az úti cél Románia volt, a vámosok igazolták a kilépést, holott a rakomány nem hagyta el az országot. A két vámos az áru értékének 10 százalékát, négymillió forintot kapott. A fentiek ellenére némileg csökkent a korrupció - állítja Fejes Antal ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) főosztályvezetője. Negyvennégy fegyelmi zárult le 1996-ban, de a bírósági ítélkezés akadozása miatt még egyetlen ítélet sem született. Többnyire alacsonyabb vámérték vagy a teljes vámmentesség megállapításáért fogadtak el pénzt a lebukott fináncok. Az összlétszámához képest azonban kevesen korrumpálódtak. A vámosok alapfizetése 23400 forint, ehhez jönnek a különböző juttatások. A főosztályvezető szerint a bérezés nem rossz, de az alacsonynak tartott fizetés sem jogosíthat föl senkit a megvesztegethetőségre. A korrupció megelőzésére fokozott figyelmet fordít a VPOP. Módosították a vámkezelés szabályait. Biztonsági okokból két ember végzi a munkát, egymást ellenőrizve. Tökéletesedett a szervezet nyilvántartási rendszere is, amelyet rendszeresen vizsgálnak, s akár több hónapos ügyek is visszakereshetők. • Haszán Zoltán Halottszállítás az EU szabályai szerint Készül a temetkezési törvény Új jogszabályt sürget a mintegy 120 tagot számláló Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) a temetőkben kialakult kaotikus állapotok megszüntetésére. Javaslatuk szerint meg kellene határozni a kegyeleti szolgáltatásban az állam, az önkormányzat és az üzemeltető kötelezettségeit. A megrendelők védelmében a temetkezési vállalkozók tevékenységének engedélyezését szakképesítéshez kívánják kötni. A gyakorlat már évekkel ezelőtt hatályon kívül helyezte a kegyeleti szolgáltatást szabályozó 1970-es kormányrendeletet, az utóbbi években a gyászolók kárára történő kegyeleti „rögtönzések”, vagyis a vállalkozói visszaélések miatt azonban a jogszabály felülvizsgálata nem halasztható tovább - véli Ladányi Jenő, az OTEI elnöke. Annak érdekében, hogy tiszta viszonyokat teremtsenek a szolgáltatók, a megrendelők és az önkormányzatok között, törvényi szinten kell szabályozni a temetkezésre és az azt kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket - állítja az elnök. A szakemberek véleménye szerint központilag kellene meghatározni egyebek mellett a temető fenntartásának és üzemeltetésének szakmai követelményeit, a temetkezést végzők jogait, a temettetők kötelezettségeit. Az OTEI által szorgalmazott új jogszabály az önkormányzatok számára előírná, hogy a temetkezési vállalkozók engedélyét csak megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezőknek adhatnak ki. Pontosan szabályozni kell a hamvasztás és a krematóriumok működését, a hamvak szétszórásának és az urna kiadásának feltételeit is. Rendezni kell a nyilvántartásra, a sírok és sírboltok felnyitásának speciális eljárására, a halottszállítás körülményeire és a ravatalozás, sírásás-betemetés közegészségügyi előírásaira vonatkozó kérdéseket is. Az önkormányzatoknak pedig helyi szabályozást kell megalkotniuk a temetők üzemeltetéséhez. Az OTEI törekvései találkoznak a Belügyminisztérium településüzemeltetési főosztályának elképzelésével is. Jelenleg tárcaközi bizottság dolgozik a törvény, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok előkészítésén - tudtuk meg Horváth Csabától, a BM osztályvezetőjétől. A szabályozást - amely keretjelleggel foglalja össze a tevékenység legfontosabb elemeit - az indokolja, hogy a kegyelet a személyiségi jogok köréhez tartozik, így azt csak magasabb jogforrás lenne képes hatékonyan összefogni. Ezt többek között az is indokolja, hogy a vagyonátadással megváltoztak a sírkertek tulajdonviszonyai, az állami köztemetők az önkormányzatok tulajdonába kerültek, ám fenntartásukra még a minimális feladatokat sem írja elő jogszabály. Gondoskodni kell a mintegy 6200 egyházi temető - ez az összes sírkert csaknem fele - közcélú funkciójának meghatározásáról is. Egyre nagyobb az igény a temetkezésre alkalmas szakrális intézmények, templomok építésére - jó néhány el is készült az elmúlt években -, ezért ezek kommunális, igazgatási feltételeit is pontosan meg kell határozni a jövőben. Növekszik az igény a hamvak szétszórására és az urnák hazahazavitelére, ezért a temetőn kívül is szabályozott elhelyezési lehetőségeket kell biztosítani. A korábban lezárt sírkertekből egyre többet alakítanak át működővé, vagy kegyeleti parkká, ám az újrahasznosítás feltételeire jelenleg csak hiányos előírások vannak. Nem tisztázottak a magántemetők és krematóriumok létesítésének feltételei sem, holott ezekre is egyre nagyobb az igény. Az eddigieknél pontosabban kell meghatározni a halottszállítás feltételeit, amelynek összeállításakor az Európai Unió erre vonatkozó nemzetközi előírásait is figyelembe veszik. • Német H. Erzsébet