Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-15 / 39. szám

1997. FEBRUÁR 15., SZOMBAT HÁTTÉR - BELFÖLD Magyar Hírlap 9 „Nem idegen a társadalomtól a korrupció” A társadalom meglehetősen illuzórikus várakozásaival szem­ben a korrupció Magyarországon nemhogy alábbhagyott a rendszerváltás nyomán, hanem a korábbiaknál is nagyobb méreteket öltött. Tudományos felmérések szerint az emberek ma már a társadalmi-gazdasági élet valamennyi területén és minden jelentősebb pénzmozgással járó ügyletnél korrupciót sejtenek. Felháborodásuk mégsem elsöprő erejű, sokan jószerével még csak el sem ítélik ezeket a jelenségeket. Több­ségüket olyannyira nem foglalkoztatják ezek az ügyek, hogy a nyilvánosságra került botrányok főszereplőit sem tudják megnevezni. Ennek okairól kérdeztük László János szociál­pszichológust. Az utóbbi években megnyil­vánuló korrupciós jelenségek csak részben tekinthetők a társadalomban mélyen gyö­kerező kulturális örökség, régi történelmi hagyomány szerves továbbélésének - vall­ja az MTA Pszichológiai Inté­zetének tudományos igazga­tóhelyettese. Annál is inkább, mert a szabálytalan előnyhöz jutás kisebb jelentőségű for­mái (hatósági csúszópénzek) mellett - újdonságként - im­már a viszonylag büntetlenül űzhető nagy gazdasági kor­rupció is megjelent. Ez össze­függ ugyan a jogi szabályo­zottsággal, de nem merül ki benne, hiszen az állampolgá­rok magatartását a törvények mellett íratlan erkölcsi nor­mák, hagyományok is meg­határozzák. A Kádár-rend­szerben sok minden szigorúan szabályozott volt, sok minden pedig alig vagy nagyon hé­zagosan, viszont működött egy széleskörűen elfogadott, visszatartó erejű függési és normarendszer. A normák ér­vényesüléséhez valamilyen tekintélyre is szükség van - mondja a szociálpszichológus - márpedig például a hatóság tekintélye mára igencsak megrendült. Ezért ma azt is megértően fogadjuk, ha a rend őrei kétes mellékjövede­lemmel egészítik ki fizetésü­ket, vagy ha állami főtisztvise­lők az irányításuk alá tartozó terület vállalatainak felügye­­lőbizottságában vállalnak tag­ságot jövedelemkiegészítés­ként. Ez összefügg azzal az el­bizonytalanodással is, ami az igazságos járandóság megíté­lésében mutatkozik. Korábban a pénzelvűség, az anyagi előnyhöz jutás több­nyire negatív megítélést ka­pott, legalábbis nem elsőren­dű célként fogalmazódott meg. Mára viszont ezek a nor­mák, értékek teljesen legyen­gültek. Ráadásul a morális normák mindig csak egy olyan, személyes kötődése­ken alapuló társas közegben érvényesülnek, amelyben egyértelmű és egyöntetű a megítélésük. A rendszerváltás során azonban a társadalom szövete összekuszálódott, a személyes kapcsolatok megla­zultak, s ez is hozzájárult ah­hoz, hogy a korrupció elfoga­dottabbá vált. Miközben mindenki tuda­tában van a társadalom kor­­ruptságának, tisztában van a korrupciós technikákkal, s könnyedén azonosítja ezeket a jelenségeket, a konkrét ügyeket a többség hamar el­felejti, sőt meg sem jegyzi. Az ÁPV Rt.-Tocsik-ügy kirob­banása után néhány héttel végzett felmérésből kiderült például, hogy a megkérdezet­tek fele egyetlen érintettet sem tud megnevezni, és a töb­biek egy része is csak Such­­man Tamás volt privatizációs minisztert hozta ezzel össze­függésbe. László János úgy véli, mindez annak is köszön­hető, hogy maga a jelenség nem új, tehát nem idegen a társadalomtól. Az emberek csupán szükséges rossznak tartják, de nem érzékelik min­dent elsöprően meghatározó­nak. Még él bennük az az él­mény, hogy a Kádár-rendszer is működött a korrupció elle­nére, és azt tapasztalják, hogy ettől még a jelenlegi rendszer is működőképes. Sőt - teszi hozzá a szociálpszichológus -, bizonyos ügyletek gyorsab­ban és hatásosabban, eredmé­nyesebben megoldódhatnak, ha­nem feltétlenül a tiszta, er­kölcsösnek tartott úton bo­nyolódnak. Lehetünk tehát voluntaristák, kívánhatjuk, hogy mindenki legyen becsü­letes és ragaszkodjon a szabá­lyokhoz, de jelenleg­­ a gaz­dasági, politikai és jogrend­szerbeli fejletlenség következ­tében - sokszor a működés alapvető feltételét is jelenthe­ti az ügyek korrupciós vagy azzal határos elintézése. Ez ellen pedig hiába hoz­nak törvényes szabályokat, azok a gyakorlatban csak úgy érvényesülnek, ahogy az em­berek hozzáigazítják kialakult szokásrendjükhöz, értékítéle­tükhöz. Csakis egy nagyon hosszú tanulási, átalakulási fo­lyamat eredményeképpen vál­tozhat meg a társadalom ezzel kapcsolatos szemlélete - állít­ja a szociálpszichológus. Több választási cikluson keresztül alakulhatnak ki és rögzülhet­nek, tudatosulhatnak azok az eljárások és intézmények, amelyek segítségével egyértel­művé válik, hogy egy nyíltab­ban, demokratikusabban mű­ködő társadalomban is érvé­nyesíthetjük érdekeinket. • Szűcs László László János A legjobb árú pick-up Magyarországon: A legtöbbek által vásárolt pick-up M­agya­r­o­r­szágo­n: A LEHETŐ LEGJOBB REKLÁM: AZ ELMÚLT ÉVBEN 293-AN VÁLASZTOTTÁK A Mazda B 2500-t, AMELY ÍGY AZ EGYIK LEGTÖBBEK ÁLTAL VÁSÁROLT PICK-UP KISTEHERAUTÓVÁ VÁLT MAGYARORSZÁGON. EZ ÖNMAGÁÉRT BESZÉL, AKÁRCSAK A B 2500-AS TÍPUS ÁRA, AMELY NETTÓ 1 999 000 Ft-tól M­­S.HVZ KEZDŐDIK, ÍGY A B 2500-AS A LEGJOBB ÁRÚ PICK-UP KISTEHERAUTÓ IS EGYBEN. | | ÉS HOGY MIT SZÓLNAK MINDEHHEZ A TÖBBIEK?! CSUPÁN NÉGY SZÓT, HA ÉN MAZDA LENNÉK Kedvező, 1997-es haszongépjármű-hitelkonstrukció vállalkozóknak! Bővebb felvilágosítás a modellekről a MAZDA MOTOR HUNGARY e-mail címén: mazda@mazda.hu • Budapest: MAZDA MOTOR HUNGARY, 1194 Hofherr A. u. 38-10., Tel: 282-6566 Fax: 282-9767 AUTO FOCUS GM, XV, M3 autóp. 12. km. Tel./Fax: 307-3358 AUTÓ-ÓBUDA Kft., 1037 Vörösvári u. 123., Tel/Fax: 168-9620 PROFI BT, 1131 Reitter F. u. 164., Tel: 129-1604, Fax: 129-6087 SZABÓ GÉZA, 1163 Batsányi J. u. 47., Tel/Fax: 403-0212 1106 Kerepesi út 121. Tel: 30/506-126 Ajka, EYRO Kft., 8400 Hársfa u. 7., Tel: 88/311-637 Balassagyarmat, GÁL és FIAI Kft. 2660 Kővári u. 6/A., Tel/Fax: 35/314-355 Békéscsaba: AUTÓ-EXPANZIÓ Kft., 5600 Dobozi u. 108., Tel: 20/262-223 Fax: 66/323-155/30 Cegléd: ZAKAR és TÁRSA, 2700 4. sz. Főút 69. km., Tel/Fax: 53/313-133 Debrecen: AUTO-TOLDY CENTER 4030 Mikepércsi u. 160-162., Tel/Fax: 52/314-162 Gyöngyös: AUTÓ BALÁZS 3200 Róbert Károly út 2/3. Tel: 37/315-015, Fax: 37/315-777 Győr: SILVER MOTOR Kft., 9028 Fehérvári u. 75., Tel/Fax: 96/419-087 Kakasd: HILCZ és FIA Kft., 7122 Kossuth u. 8/0., Tel/Fax: 74/431-825 Kaposvár: TÓTH és Tsa Kft., 7400 Damjanich u. 98., Tel/Fax: 82/421-421 Kecskemét: Dakó Tibor, 6000 Mindszenti u. 2. Tel: 76/485-715 Fax:76/487-810 Nyíregyháza: EURO-GATE Kft., 4400 Debreceni u. 318/A., Tel: 42/490-026 Pécs: SCHNEIDER és SOÓS AUTÓS Kft., 7630 Buzsáki u. 1-3. (a Budai Vámnál) Tel: 72/239-890, Fax: 72/239-190 Szeged: MAZ­DA BT, 6727 Bajai u. 2/A., Bemutatóterem: 6720 Feketesas u. 28., Tel/Fax: 62/326-555 Székesfehérvár: AUTÓ-FODOR Kft., 8000 Balatoni út 19., Tel/Fax: 22/340-150 Szolnok: ZAKAR és TÁRSA Kft., 5000 Magyar u. 7. Tel/Fax: 56/422-557 Szombathely: QUADROTA Kft., 9700 Vörösmarty u. 9., Tel/Fax: 94/325-678 Vác-Sződliget: AUTÓ HORÁNYI Kft., 2133 Horgásztói út Tel: 27/311-186, Fax: 27/311-203 Zalaegerszeg: AUTÓ PÉTER Kft., 8900 Balatoni u. 3/A, Tel/Fax: 92/325-339 Megvesztegethető vámosok, jattoló csempészek Kevés a fizetés, kicsi a kenőpénz Egy határőrt 20-100 márka közötti összegre taksálnak a csempészek, de a napokban mindössze 100 schilinggel (1500 forint) szeretett volna megvásárolni egy útlevélkeze­lőt az a férfi, akinek nem vol­tak rendben az iratai - tudtuk meg Krisán Attilától, a határ­őrség szóvivőjétől. Többnyire a hiányos vagy hamis papírok­kal étkezők, illetve a lopott autókat csempészők nyomnak pénzt a határőrök kezébe. Három éve, a megélhetési turizmus, illetve a migráció fel­erősödésével szaporodtak meg a korrupciós kísérletek, erősö­dött föl a korrupció. Tavaly kilenc vesztegetésre derült fény, és hat hivatali visszaélést lepleztek le. Nem csak pénzzel próbálkoznak a vesztegetők, van, aki egy-két üveg alkohollal, néhány karton cigarettával szeretné lekenye­­rezni a vámosokat, határőrö­ket. Tavaly például azért indult eljárás egy határátkelő pa­rancsnoka ellen, mert ajándé­kot fogadott el a csempésztől. Az autótolvajok többnyire kenőpénzzel próbálkoznak. Autócsempészek ajánlatát fo­gadta el az az öt tiszthelyettes is, akiket tavaly orgazdaság miatt jelentettek fel. A jellemző az „illegális tartózkodás legalizálá­sa” - ahogyan a szóvivő nevezi azt a módot, ahogyan a román feketemunkások többsége tar­tózkodási engedélyét hosszab­­bíttatja meg. Leutazik a határ­ra, lepénzeli a határőrt, cserébe lepecsételik az útlevelét. Tavaly ugyan mindössze 18 vesztegetési kísérletet vizsgál­tak ki, ám Krisán Attila is elis­meri, hogy ennél biztosan sok­kal több vesztegetés fordulhat elő. Egy máris történt az idén, Parassapusztán egy útlevélke­zelő tízezer forintért futni ha­gyott volna egy hamis útlevél­lel rendelkező férfit. A szolgálat elején - a koráb­bi rendőri gyakorlathoz ha­sonlóan - a határőrnek ki kell vennie minden pénzét a zsebé­ből. Rendszeresen nem vizs­gálják át a szolgálatot leadó zsebét, de váratlan, rajtaütés­­szerű ellenőrzésre mindenki­nek fel kell készülnie. Egy útlevélkezelő fizetése átlagosan 30 ezer forint. Krisán szerint, aki útlevélkezelőnek jelentkezik, az tudja, hogy mennyi pénzre számíthat, így az alacsony fizetés nem lehet magyarázat a vesztegethető­­ségre - véli a határőrség szó­vivője. Három röszkei vámos, fe­jenként nyolcszázezer forintot vágott zsebre tavaly, cserébe egy pécsi vállalkozó 18,5 millió forintot takarított meg a vá­mon. A napokban két gyulai vámost tartóztattak le, ők nagyszabású csempészésben segédkeztek. Negyvenkamion­nyi áru, összesen negyvenmil­lió forint értékben érkezett a határra tranzitként. Az úti cél Románia volt, a vámosok iga­zolták a kilépést, holott a rako­mány nem hagyta el az orszá­got. A két vámos az áru értéké­nek 10 százalékát, négymillió forintot kapott. A fentiek ellenére némileg csökkent a korrupció - állítja Fejes Antal ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának (VPOP) fő­osztályvezetője. Negyvennégy fegyelmi zárult le 1996-ban, de a bírósági ítélkezés akadozása miatt még egyetlen ítélet sem született. Többnyire alacso­nyabb vámérték vagy a teljes vámmentesség megállapítá­sáért fogadtak el pénzt a lebu­kott fináncok. Az összlétszá­­mához képest azonban keve­sen korrumpálódtak. A vámosok alapfizetése 23400 forint, ehhez jönnek a különböző juttatások. A fő­osztályvezető szerint a bére­zés nem rossz, de az alacsony­nak tartott fizetés sem jogosít­hat föl senkit a megveszteget­hetőségre. A korrupció mege­lőzésére fokozott figyelmet fordít a VPOP. Módosították a vámkezelés szabályait. Biz­tonsági okokból két ember végzi a munkát, egymást el­lenőrizve. Tökéletesedett a szervezet nyilvántartási rendszere is, amelyet rendszeresen vizsgál­nak, s akár több hónapos ügyek is visszakereshetők. • Haszán Zoltán Halottszállítás az EU szabályai szerint Készül a temetkezési törvény Új jogszabályt sürget a mint­egy 120 tagot számláló Orszá­gos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) a teme­tőkben kialakult kaotikus ál­lapotok megszüntetésére. Ja­vaslatuk szerint meg kellene határozni a kegyeleti szolgál­tatásban az állam, az önkor­mányzat és az üzemeltető kö­telezettségeit. A megrendelők védelmében a temetkezési vállalkozók tevékenységének engedélyezését szakképesí­téshez kívánják kötni. A gyakorlat már évekkel ezelőtt hatályon kívül helyez­te a kegyeleti szolgáltatást szabályozó 1970-es kormány­rendeletet, az utóbbi években a gyászolók kárára történő kegyeleti „rögtönzések”, vagyis a vállalkozói visszaélé­sek miatt azonban a jogsza­bály felülvizsgálata nem ha­lasztható tovább - véli Ladá­nyi Jenő, az OTEI elnöke. Annak érdekében, hogy tiszta viszonyokat teremtsenek a szolgáltatók, a megrendelők és az önkormányzatok között, törvényi szinten kell szabá­lyozni a temetkezésre és az azt kiegészítő szolgáltatások­ra vonatkozó jogokat és köte­lezettségeket - állítja az el­nök. A szakemberek vélemé­nye szerint központilag kel­lene meghatározni egyebek mellett a temető fenntartásá­nak és üzemeltetésének szak­mai követelményeit, a temet­kezést végzők jogait, a temet­­tetők kötelezettségeit. Az OTEI által szorgalma­zott új jogszabály az önkor­mányzatok számára előírná, hogy a temetkezési vállalko­zók engedélyét csak megfele­lő szakmai végzettséggel ren­delkezőknek adhatnak ki. Pontosan szabályozni kell a hamvasztás és a krematóriu­mok működését, a hamvak szétszórásának és az urna ki­adásának feltételeit is. Ren­dezni kell a nyilvántartásra, a sírok és sírboltok felnyitásá­nak speciális eljárására, a ha­lottszállítás körülményeire és a ravatalozás, sírásás-beteme­­tés közegészségügyi előírásai­ra vonatkozó kérdéseket is. Az önkormányzatoknak pe­dig helyi szabályozást kell megalkotniuk a temetők üze­meltetéséhez. Az OTEI törekvései talál­koznak a Belügyminisztérium településüzemeltetési főosz­tályának elképzelésével is. Je­lenleg tárcaközi bizottság dol­gozik a törvény, illetve az eh­hez kapcsolódó egyéb jogsza­bályok előkészítésén - tudtuk meg Horváth Csabától, a BM osztályvezetőjétől. A szabá­lyozást - amely keretjelleggel foglalja össze a tevékenység legfontosabb elemeit - az in­dokolja, hogy a kegyelet a személyiségi jogok köréhez tartozik, így azt csak maga­sabb jogforrás lenne képes hatékonyan összefogni. Ezt többek között az is indokolja, hogy a vagyonátadással meg­változtak a sírkertek tulajdon­­viszonyai, az állami közteme­tők az önkormányzatok tulaj­donába kerültek, ám fenntar­tásukra még a minimális fela­datokat sem írja elő jogsza­bály. Gondoskodni kell a mintegy 6200 egyházi temető - ez az összes sírkert csaknem fele - közcélú funkciójának meghatározásáról is. Egyre nagyobb az igény a temetke­zésre alkalmas szakrális intéz­mények, templomok építésé­re - jó néhány el is készült az elmúlt években -, ezért ezek kommunális, igazgatási felté­teleit is pontosan meg kell ha­tározni a jövőben. Növekszik az igény a hamvak szétszórá­sára és az urnák hazahazavite­lére, ezért a temetőn kívül is szabályozott elhelyezési lehe­tőségeket kell biztosítani. A korábban lezárt sírker­tekből egyre többet alakíta­nak át működővé, vagy ke­gyeleti parkká, ám az újra­hasznosítás feltételeire jelen­leg csak hiányos előírások vannak. Nem tisztázottak a magántemetők és kremató­riumok létesítésének feltéte­lei sem, holott ezekre is egyre nagyobb az igény. Az eddi­gieknél pontosabban kell meghatározni a halottszállítás feltételeit, amelynek összeál­lításakor az Európai Unió er­re vonatkozó nemzetközi elő­írásait is figyelembe veszik. • Német H. Erzsébet

Next