Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-18 / 41. szám
1997. FEBRUÁR 18., KEDD Ahogy a Washington Post Taszárt látja kamatozó támaszpont A Washington Post hétfői számának első oldalán nagy terjedelmű írás foglalkozik az amerikai IFOR (SFOR)-erők taszári tapasztalataival. A taszári bázis, a cikk címe szerint, megerősítette az amerikai-magyar szövetséget. MH-Washington_________ Az írás szerint amikor az amerikai csapatok megérkeztek, a taszáriak felkészültek a legrosszabbra, és csak annyit tudtak az amerikaiakról, amenynyit a Rambo-filmekben láttak. A szerző megemlíti, hogy AIDS-et terjesztő, randalírozó katonák rémképe is felmerült a helybeliekben. A lap úgy véli, hogy - örömteli meglepetésként - a kezdeti aggodalomra rácáfolva kölcsönösen baráti, partneri viszony alakult ki, és ez előrevetíti a NATO kibővítése utáni új korszakot. A Washington Post szerint gazdaságilag is előnyös volt a támaszpont bérbeadása Taszárnak. Idézi John Martinson ezredest, az amerikai nagykövetség katonai attaséját, akd elmondta: „Taszár hatalmas mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar katonák a NATO-ra jellemző módon tudjanak gondolkozni és cselekedni.” Az angolul beszélő magyar tisztek száma megduplázódott, írja a Washington Post, és idézi Végh Ferenc altábornagyot, a honvédség parancsnokát, aki szerint a tisztek NATO-orientációja elsődleges fontosságú. A cikk hangsúlyozza, hogy sok magyar tiszt végzett tanfolyamot amerikai vagy brit katonai akadémiákon, és a magyar hadsereg gyökeres átalakuláson megy keresztül az amerikai stílusú parancsnoki rendszer kiépítése érdekében. „A határkérdéseknek és a magyar kisebbségek problémáinak rendezése megtörtént - úja a lap ami még hátravan, az a magyar hadsereg modernizálása, hogy a NATO-ba beilleszkedhessen. Hogy ez súlyos anyagi terhet ró a magyarokra, azt a cikk írója, William Drozdiak is hangsúlyozza. Martinson ezredes szerint a magyar hadvezetés tudatosan döntött úgy, hogy kisebb, de a legfontosabb pontokat érintő változásokat hajtanak végre, elsősorban kommunikációs téren. „Hiszen, tette hozzá, senki nem várja el, hogy Magyarország a gazdaságát megrázkódtató hatalmas összegeket költsön fegyvervásárlásra, nem az a cél, hogy „megvegyék” a NATO-tagságot.” A lap idézi John Drinkwater ezredest, az amerikai hadsereg európai főhadiszállása nemzetközi műveleteinek vezetőjét, aki szerint a legnehezebb a nem hivatásos tisztek átképzése, mert ezeket nem arra tanították, hogy önállóan gondolkozzanak. A Taszáron vendégeskedő amerikai katonákról azt írja a lap: soha nem gondolták volna, hogy a magyarok semmiben nem különböznek tőlük, ugyanazok a hétköznapi, megélhetéssel kapcsolatos kérdések foglalkoztatják őket. A magyarok viszont felfedezték, hogy az amerikaiak egyáltalán nem olyanok, mint az oroszok. Bob Guyon őrnagy elmesélte, a magyarok azzal ugratják őket, hogy az orosz hadsereg a világon a leggyorsabb, az amerikai pedig a leglassúbb. Az oroszok ugyanis már azelőtt megérkeztek, mielőtt meghívták volna őket, az amerikaiak pedig negyven évet késtek. Az amerikaiakat meglepi, hogy a magyarok rögtön arról érdeklődnek, mennyit keresnek. Ez a kérdés Amerikában gyakorlatilag még tízévi mély barátság után sem hangzik el. A Washington Post cikke térképet is közöl, valamint a magyar, a lengyel és a cseh hadsereg adatait is felsorolja: az aktív és a tartalékos katonák számát, a tankok, a páncélosok, a tüzérség és a légierő adataival együtt. • R. Zs. München, Bécs és Bős MTI A szlovák kormányhoz közel álló Slovenská Republika hétfői jegyzetírója helyteleníti, hogy a bősi jogvitában peren kívüli megegyezés jöjjön létre, mert úgy látja, hogy a nyugati hatalmak most majd élnek a kínálkozó alkalommal és Hágában jóváteszik a müncheni árulás és a bécsi döntés nyomán Szlovákiát ért sérelmeket. A szerző a bősi erőmű dunacsúnyi objektumának tavalyi felszentelését kísérő hálaadó szentmise „válaszadó” erejére emlékezik és megállapítja: az erőmű - mint tett - teljes mértékben a Ludovít Stúr-i gondolatot testesíti meg, mely szerint „a szlovák sorsot csakis a tetterős hazafiasság csodája képes alakítani”. Beszámol arról, hogy a hágai döntést megelőző várakozás során elment megtekinteni a Hágai Nemzetközi Bíróság „méltóságteljes épületét”, majd így folyatja: „azt üzenjük a szlovák politikának, hogy a hágai per visszavonását nem engedhetjük meg magunknak. A nemzetközi szerződést tétovázás nélkül megszegő, hitehagyott (magyar) partner úgyis kénytelen lesz fejet hajtani e bíróság tekintélye előtt. Nekünk egy erről szóló, nemzetközi hitelesítésű szerződés kell és kész” - fogalmaz a szerző. „Bízzunk a demokratikus nyugati országok, kivált Franciaország és Nagy-Britannia objektivitásában és korrektségében. Itt az alkalom, hogy letegyék a müncheni árulás és a bécsi döntés javítóvizsgáját - amiért annak idején kiszolgáltattak minket a terjeszkedő fasizmus kénye-kedvének. És - mert a Duna hajózhatóságában érdekelt - Németországnak is alkalma nyílik a pótvizsgára. Szlovákia tehát a Nyugat javítóvizsgáját várja. Törvénytelen székházjuttatás? A miniszterelnök szerint már nem kell visszafogni a belső fogyasztást • Folytatás az 1. oldalról Horn szerint minden rendelkezésre álló dokumentum azt bizonyítja, hogy jogszerűtlen volt a székházjuttatás. A kormány egyébként minden hasonló ügyet megvizsgál. Horn Gyula a továbbiakban hangsúlyozta: soha nem volt teljes mértékben elégedett az általa vezetett kormány munkájával, hiszen a döntések hatásait nem lehet pontosan előre kiszámítani, ezért folyamatos önvizsgálatra van szükség. A kormány most azt vizsgálja, miként lehet megalapozni a következő időszak döntéseit, s hogyan lehet a szükséges lépések indokait elmagyarázni a társadalomnak. A miniszterelnök szerint a kormány márciusban benyújthatja a parlamentnek a nyugdíjreform koncepcióját. Hozzátette: olyan koncepcióra van szükség, amely bírja a szakmai és érdekvédelmi szervezetek többségének támogatását. A kormányfő bejelentette: péntekre kezdeményezte az Érdekegyeztető Tanács ülésének összehívását, ahol azt a kérdést vitatják meg, hogy miként lehetne a jelenleginél jobban érvényesíteni a munkavállalók érdekeit. El kell érni, hogy a külföldi és a hazai tulajdonosok betartsák a törvényeket. Horn szerint a munkaügyi vitákat szerencsés lenne peren kívül megoldani. A politikus kijelentette: hazánk NATO-tagságáról mindenképpen népszavazás fog dönteni. Erre várhatóan 1998-99-ben kerülhet sor, miután befejeződtek a csatlakozási tárgyalások. Horn Gyula szerint nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a csatlakozás nagy terheket ró az országra. Horn Gyula közölte, hogy jelenleg a kormány előtt álló feladatokra koncentrál, s nem azzal foglalkozik, ki lesz az MSZP miniszterelnökjelöltje a következő választásokon. Szerinte az MSZP- frakció január végi ülésén Békesi László volt pénzügyminiszter magára maradt azzal a véleményével, hogy a kormány és az MSZP élén mielőbbi személycserére volna szükség. Az ÁSZ már vizsgálta Az Állami Számvevőszék 1995 februárjában elkészült, a Magyar Demokrata Fórum, illetve a Fidesz 1992-1993. évi gazdálkodását vizsgáló jelentéseiben kitért a két párt ingatlanügyeire is. A budapesti, V. kerület Váci u. 38. szám alatti ingatlanra a két párt a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-vel kötött adásvételi előszerződést 1992 szeptemberében. A hónap végén előlegként a bank mintegy 761 millió forintot utalt át az MDF és közel 638 milliót a Fidesz részére. Az adásvételi szerződést végül 1993 januárjában írták alá. Az MDF március végéig további hetvenmilliót, a Fidesz pedig hatvanmilliót kapott a pénzintézettől. Az ÁSZ jelentésből kiderül: a párt által alapított kft. adózott nyereségéből nem tett szert bevételre. Az MDF országos hivatala és vizsgált helyi szervezetei tiltott vagyoni hozzájárulást nem fogadtak el, vállalatot nem alapítottak, a párttörvényben tiltott gazdasági társasági formákban nem szereztek részesedést, nem vásároltak részvényeket. A Fidesznél az 1992-es bevételek között nem szerepel az előszerződés után átutalt öszszeg, csak az 1993-asban. A számviteli törvény értelmében az előleg nem minősül bevételnek. A megfelelő szabályozás hiányában a párttörvény a beszámoló bevételi sorainak tartalmára nem ad külön útmutatást, valamint a számviteli törvény szabályai nem alkalmazhatóak a párttörvényben előírt beszámoló elkészítésére. Ezek miatt a számvevőszék szerint nem kifogásolható, hogy a párt az ingatlanértékesítés bevételét a végleges adásvételi szerződés megkötése és a pénzügyi rendezés idején, 1993-ban tüntette fel beszámolójában. Nem lesz közös meghallgatás Szerdán a parlament alkotmányügyi bizottsága által létrehozott székházjuttatásokat vizsgáló albizottság a sikerdíjbotrányt vizsgáló bizottság nélkül hallgatja meg Tocsik Mártát. Deutsch Tamás (Fidesz), a Tocsik-bizottság elnöke levélben kérte Hack Pétert (SZDSZ), az alkotmányügyi bizottság elnökét, hogy a két testület közösen hallgassa meg a jogásznőt, mert az egy múlt heti interjújában azt állította, közreműködött a Fidesz egyik székházának eladásában. A jogásznő jelezte, hogy szerdán kész elmenni az albizottság ülésére. • Haszán Zoltán - Szerető Szabolcs Reagálások az MVSZ állásfoglalására A Magyarok Világszövetségének aggodalma jogos, hiszen kisebbségi téren nem javult a helyzet Szlovákiában, sőt még rosszabb lett Az ebből levont következtetés azonban, vagyis az alapszerződés felbontásának kezdeményezése, elhamarkodott - reagált az MVSZ nyilatkozatára Tabajdi Csaba, a nemzetiségi ügyek politikai államtitkára. Szent-Iványi István külügyi államtitkár kifejtette: a magyar kisebbség helyzetének javítása érdekében folyamatos és intenzív tárgyalásokat folytat a kormány. Szeretné elérni, hogy az alapszerződésben is tervbe vett magyar-szlovák vegyes bizottság, valamint ennek kisebbségi albizottsága mielőbb létrejöjjön. A Külügyminisztérium nem ért egyet az MVSZ állásfoglalásával - hangoztatta Szent-Iványi. Szerinte a magyar-szlovák alapszerződés olyan keretet biztosít a kétoldalú tárgyalásoknak, melyekre minden esetben hivatkozni tud a magyar fél. Éppen a napokban az Európai Bizottság is figyelmeztetést küldött Szlovákiának, amelyben világossá tette, hogy a Magyarország és Szlovákia közötti konfliktusokban és vitás kérdésekben nem Budapestet terheli a felelősség. Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum külügyi szakértője elmondotta, hogy pártja már az alapszerződés parlamenti vitájában kifejezte, hogy súlyos fenntartásai vannak a megkötendő alapszerződéssel szemben, mert a szlovák fél addigi magatartása erre kellő okot adott. A legújabb fejlemények tükrében - melyek aggodalommal töltik el az MDF-et - szükségesnek tartják, hogy a magyar kormány annak a külügyminiszteri kijelentésnek a szellemében járjon el, mely szerint az alapszerződésben foglaltak kikövetelhetőek a szlovák féltől. Ezért a Magyarok Világszövetsége kezdeményezését indokoltnak tartja, és azzal egyetért. •N. I. E.,-P.J. Fogyókúrán a cseh egészségügy Miután Václav Klaus kormányfő beadta a derekát, Csehországban elhárult az akadály az egészségügy működtetésének reformja elől. MH-Prága______________ A csőd szélére jutott ellátási rendszer eddigi két pillére az egészségügyi biztosítók hálózata és az orvosok pontrendszerszerű értékelése volt. Ez a kettős szisztéma lényegében kudarcot vallott, így a csehek most áttérnek az orvosok új típusú értékelésére: az eddigi pontrendszer helyett, amelyben minden egyes beavatkozásnak bizonyos pontértéke volt és ezek havi végösszege határozta meg az orvos jövedelmének nagyságát, a jövőben az orvost az ellátott betegek száma alapján fogják fizetni. A pontrendszer fő hibája az volt, hogy az orvosokat számtalan fölösleges beavatkozásra kényszerítette jövedelmük gyarapítása érdekében. A miniszterek tanácsa emellett az egészségügyi beruházások jelentős mértékű csökkentését határozta el: mostantól határozatlan ideig a kormány visszatartja azokat az összegeket, amelyeket új kórházak építésére már megszavaztak. Az indoklás szerint a cseh egészségügy kapacitása meghaladja az igényeket, így nincs szükség újabb kórházi férőhelyekre. A kórházi ágyak leépítésére is sor kerül, de nem megszüntetik őket, hanem szociális kezelésbe mennek át. • Ny. P. A Volán Elektronika Rt. 1996. évi gyorsjelentése Az adatok nem auditáltak GAZDÁLKODÁSI ADATOK Eredménykimutatás 1996. dec. 31. (E Ft) Előző évhez viszonyítva (%) Értékesítés nettó árbevétele 204 705 87 Egyéb bevételek 4 594 87 Értékesítés közvetlen költségei 179 976 80 Értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások 9 722 187 Üzleti (üzemi) tevékenység eredménye 19 601 212 Pénzügyi műveletek bevétele 58 372 188 Pénzügyi műveletek ráfordítása 34 347 96 Pénzügyi műveletek eredménye 24 025 Szokásos vállalkozási eredmény 43 626 926 Rendkívüli eredmény -5 446 Adózás előtti eredmény 38180 Mérlegadatok _______________________________________1996. dec. 31. (E Ft) Előző évhez viszonyítva (%) Befektetett eszközök 477 304 97 Immateriális javak 12 539 114 Tárgyi eszközök 181 103 105 Befektetett pénzügyi eszközök 283 662 92 Forgóeszközök 155 320 65 Készletek 16 159 225 Követelések 120 094 75 Értékpapírok 15 000 Pénzeszközök 4 067 6 Aktív időbeli elhatárolások 1 147 33 Eszközök összesen 633 771 86 Saját tőke 476 645 100 Alaptőke 450 696 100 Tőketartalék Eredménytartalék 24 501 98 Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény 1 448 Céltartalékok 1 552 100 Kötelezettségek 155 574 60 Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek 155 574 60 Passzív időbeli elhatárolások Források összesen 633 771 86 1608 MH KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Igazságszolgáltatásra várva A rendelkezésre álló dokumentumok szerint jogszerűtlen volt a másfél milliárdos ügylet, így elvárható, hogy az érintettek a pénzt térítsék meg - állította Horn Gyula a Fidesz és az MDF „székházügye” kapcsán. Ha a miniszterelnök ezt tudja, miért nem tesz feljelentést? És ha a kezében vannak a dokumentumok, miért nem tárja azokat az igazságszolgáltatás szervei elé? Egyáltalán, miért beszél róla, ha nem lép az igazság felderítése érdekében? Miért nem utasítja a Kormányzati Ellenőrzési Irodát, hogy a részletekben megbúvó jogszerűtlenséget feltárja? És a többiek? Az ügyészség miért nem kezd tájékozódni a részletekről? Mert ki más, ha nem a törvényességért felelős szervezet feladata lenne megbizonyosodni a miniszterelnök állításának igazáról? Hol van most a KBI? Végül is kinek lenne kötelessége a jogszerűtlenség felderítése? Mert pillanatnyilag úgy fest, hogy jogszerűtlenséget kiált a miniszterelnök, de senki sem vállalja a felelősséget azért, hogy megpróbálja bizonyítani is azt. Az ember elbizonytalanodik. Mi folyik itt? Tessék megnevezni és kideríteni, hogy ki és milyen jogsértéssel gyanúsítható! Mert azt fogjuk hinni, hogy vaklárma az egész, vagy maga a miniszterelnök segédkezik bizonyos jogsértéseket eltussolni... S. B. Rendőrt ölt az ETA MH-Lisszabon Egy héten belül a negyedik, az év eleje óta hatodik áldozatát szedte hétfőn Bilbaóban az ETA baszk terrorista szervezet. Modesto Rico Pasarín 33 éves rendőr életét a gépkocsijába rejtett nagy erejű bomba robbanása oltotta ki. A robbanásnak nem voltak további áldozatai. Bár az ETA még nem ismerte el a merényletet, az alkalmazott módszer - a gépkocsi begyújtásával működésbe hozott robbanószerkezet - a szervezet hagyományos módszerei közé tartozik. Feltételezhető, hogy a hétfői merénylet összefüggésben van a hétvégi baszkföldi zavargásokkal, amelyekkel kapcsolatban tegnap két személyt őrizetbe vettek. • Muharay Katalin Budapest II., Fény a Lövőház-Retek utcák által határolt területen, a Fény utca l l-l 3., Lövőház utca 12-l 4. alatt elhelyezkedő, a jelenlegi Fény utcai piac helyén 1998. IV. negyedévi átadással felépítésre kerülő FÉNY UTCAI PIAC ÉS ÜZLETKÖZPONTBAN különböző alapterületű ÜZLETHELYISÉGEK TULAJDONJOGA ELADÓ Az építési tervek megtekinthetők és üzlethelyiségek előjegyezhetők munkanapokon 9-1 5 óra között: Fény Utcai Piac Beruházó, Szervező és Üzemeltető Kft., Budapest II., Lövőház utca 22., telefon/fax: 212-2704 01366 MH • Folytatás az 1. oldalról Horn Gyula utalt arra, hogy az általa említett egyeztetés lefolytatása a Miniszterelnöki Hivatal illetékesének és a koalíciós miniszterelnök-helyettesnek volt a feladata. Természetesnek nevezte, hogy e kinevezések előtt vizsgálták az érintettek egyéb gazdasági érdekeltségeit is. Azt is hangsúlyozta, hogy az ÁPV Rt.-nek az ügyben érintett vezetőivel szemben kinevezésük előtt semmiféle gyanú nem merült fel. Amikor a kormány értesült a sikerdíjbotrányról, azon nyomban felmentette az igazgatóság tagjait. A bizottság ellenzéki tagjai Horn Gyula és a Vagyonkezelő Igazgatóság elnöke, Szokai Imre közötti kapcsolatra is rákérdeztek. A kormányfő kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Szokait milyen testület vagy kik ajánlották erre a posztra. Az önkormányzati követelésekről 1995-ben értesült először. Szóvá tette, hogy az ÁPV Rt. felügyelőbizottságában jelen voltak a pártok - így az őt most faggató Fidesz, MDF, FKGP - képviselői is, akiknek joguk és kötelességük lett volna feltárni és jelezni a törvénytelenségeket. A bizottság tagjai felhívták Horn figyelmét arra, hogy a vagyonkezelő több testületé, így a felügyelőbizottság is többször jelezte a kormányzatnak az ÁPV Rt.-n belül tapasztalt működési zavarokat. Horn Gyula ezzel kapcsolatban azt mondta: természetesnek tartja, hogy az ilyen problémákkal nem a miniszterelnök, hanem az illetékes tárca vezetője foglalkozik. Arra a felvetésre, hogy a felügyelőbizottság a kormány állásfoglalását kérte ebben az ügyben, Horn Gyula azt válaszolta: nem ismerte a szóban forgó megkereséseket. A kormány három ízben tárgyalt az önkormányzati követelésekről, de a miniszterelnök szerint a kabinetnek nem feladata állást foglalni a vagyonkezelő és az önkormányzatok közötti véleménykülönbségekről. A kérdést a kormány a gazdasági kabinet hatáskörébe utalta - mondta Horn Gyula. Deutsch Tamás, a bizottság ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium államtitkárának a testülethez írt levelére hivatkozott, amelyben Draskovics Tibor azt írta: a kabinet azért nem tárgyalta ezt az ügyet, mert Suchman Tamás, azóta menesztett privatizációs miniszter nem nyújtotta be az ezzel kapcsolatos előterjesztést. A kormányfő végezetül hangsúlyozta: a sikerdíj ügyről egyetlen kormánytag sem tudott a botrányig. Pető Iván, az SZDSZ elnöke az igazgatóság tagjainak kiválasztásával kapcsolatban úgy vélte: azt a privatizációs törvény szabályozza, s abba a pártok nem szólhatnak bele. Ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos esetekben szükség lehetett a koalíciós pártok egyeztetésére. Az ügy egyik érintettje Virág Attila, az ÁPV Rt. igazgatóságának volt elnökhelyettese, az SZDSZ tagja. Vele kapcsolatban Pető Iván úgy vélekedett, erre a posztra történő kinevezését szakmai szempontok indokolhatták. Virágról - aki korábban az SZDSZ számvizsgáló bizottságának tagja volt - a párt vezetői is nyilván jó referenciával szolgáltak volna. Pető azt is hangsúlyozta, hogy Virág a botrány kirobbanásakor felfüggesztette párttagságát. A Tocsik-ügy másik érintettje Bernhardt Barnabás, az SZDSZ zuglói szervezetének tagja. Egyes információk szerint részt vett a párt 1994-es választási kampányában is. Pető nem tudott részletekkel szolgálni. A cégbíróság dokumentumai szerint Virágnak és Bernhardtnak közös vállalkozása volt, amelyet alapításkor az SZDSZ Mérleg utcai központjába jegyeztek be. Pető Iván tudni vélte, hogy Virág Attila a vagyonkezelőbe történő kinevezésekor felfüggesztette egyéb gazdasági tevékenységeit. (Virághoz közel álló több cég is részesült Tocsik sikerdíjából.) Budai Györgyről Pető Iván elmondta: ő nem tagja az SZDSZ-nek, vállalkozói tevékenységéről nincsenek információi. Azt azonban elismerte, hogy Budai technikai segítséget nyújtott a párt választási kampányában. Ha Budai pénzszerző tevékenységet is folytatott az SZDSZ-nek, nem hivatalos felkérés alapján tette - hangsúlyozta a politikus. Pető végezetül kijelentette: az SZDSZ vezetői közül senki nem tudott a botrányban érintett személyek ügyeiről. • Arató Zsolt Meghallgatás a Tocsik-bizottságban Horn Gyula visszadobta a labdát A válaszokra sokan voltak kíváncsiak fotó müller Judit GENTLEMEN'S HIHETETLEN, DE GYŐZŐDJÖN MEG RÓLA ÖN IS! 20% ■ 30% ■ divatos zakók már 6.500 Ft-tól, tiszta gyapjú öltönyök már 9.900 Ft-tól Griff Áruház, Bp., V. Nyugati tér 7. Griff Gentlemen's üzletek, Bp., VII. Rákóczi út 8. Bp. VII. Rákóczi út 53., Bp., V. Haris köz 1., Bp., VI. Teréz krt. 11., Győr, Árpád u. 38., Szombathely, Mártírok tere 5.