Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-19 / 42. szám

1997. FEBRUÁR 19., SZERDA HÁTTÉR - BELFÖLD Magyar Hírlap 11 A Sínai-félszigeten 800-1000 dollár a zsold Magyar békefenntartók Magyarország 1988 óta vállal szerepet az ENSZ égisze alatt szerveződő békefenntartásban, 1995-től kezdődően fegyveres kontingensekkel is, hozzájárulva a nemzetközi stabilitáshoz. A Magyar Honvédség e tevékenysége, a misz­­sziókban való aktív részvétel Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitká­ra szerint nemzeti érdek, amely elősegíti a NATO-hoz való csatlakozásunkat. Hangsú­lyozta: a magyar katonák mindenütt kifogásta­lanul megállták-megállják a helyüket, és sem­milyen téren sehol nem éri őket hátrányos meg­különböztetés más nemzetiségű - így nyugati - kollégáikhoz képest. • Mi volt az első „bevetés”? Az ENSZ felkérésére 1988 augusztusától kato­nai megfigyelőkkel vettünk részt az Irán-Irak közötti nyolcéves háborút lezáró tűzszünet helyszíni ellenőrzésében. • Hol vagyunk mostanában jelen? Megfigyelőkkel például az iraki-kuvaiti hatá­ron, Grúziában, az EBESZ keretében Hegyi- Karabahban, továbbá fegyveres egységekkel a Sínai-félszigeten, Cipruson, műszaki kontin­genssel pedig Boszniában. • Ajánlkozni kell e feladatokra vagy hívják az illető országot? Általában az ENSZ szervezi a missziókat. A Biztonsági Tanács határozata után az ENSZ főtitkára felkéri a tagországokat a békefenntar­tásban való részvételre, és amelyik állam akar, az jelentkezik. • Milyen alapon válogatnak a nemzetek között? A világszervezet ügyel arra, hogy lehetőleg ne legyenek a kontingensekben domináns orszá­gok, vagyis ne egy ország adja a konkrét helyre és feladatra felvonuló erők zömét. Vigyáznak, hogy földrajzilag is több felől érkezzenek a csa­patok. Mi pedig többek között arra figyelünk, hogy ne küldjünk olyan térségbe embereket, ahol a létfeltételek és a biztonság csak nagyon nehezen biztosíthatók. • Valamennyi kiküldetés önkéntes? Igen. A misszióra vállalkozó országot és az ab­ban részt vevőket illetően is. • A kiküldendő személyeknek miféle feltételek­nek kell okvetlenül megfelelniük? A békefenntartó legyen jó katona. Szakmailag képzett, egészséges, bírja a klímát, a fokozott pszichikai terhelést és más, a helyszínen adódó körülményeket. Csak a hivatásos állomány tag­jai jöhetnek számításba. Sorkatona is jelentkez­het, ám ha bekerül a csapatba, a kiküldetés ide­jére szerződéses állományba vesszük. • Jár az efféle munkáért külön javadalom? Igen. A speciális szolgálatért az ENSZ fizet vala­mennyit, ráadásul a katonák itthon is megkap­ják a jövedelmüket. De ne gondoljon horribilis tételekre. Néhány száztól ezer-ezerötszáz dollá­rig terjed az illetmény havonta. Egy magyar ka­tonatiszt fizetéséhez képest ez komoly összeg. • Mitől függ, hogy valaki csupán néhány szá­zat vagy netán másfél ezret kap? A szolgálat helyétől. Ha például Guatemalába küldenénk katonákat, ott jelenleg 14-18 dollár a „napidíj”. Vagyis 420-540 havonta. A Sínai­­félszigeten 800-1000 dollárra jön ki a havi nem­zetközi „zsold”. Arra törekszünk, hogy az összeg ne legyen kevesebb ötszáznál, s inkább közelítsen az ezerhez. • Ki biztosítja a kiküldöttek jogi védelmét? Az ENSZ és a fogadó fél közötti megállapodás minden esetben kiköti, hogy senki sem veszé­lyeztetheti a békefenntartó erőket, személye­ket. E szerződéseket azonban a „helyiek” nem mindig tartják be. Mindazonáltal más jogi véde­lem jelenleg nehezen képzelhető el. Létezik ugyan egy ENSZ-konvenció, amely erről intéz­kedne, de messze vagyunk még attól, hogy élet­be lépjen, hogy érvényessé váljanak előírásai és szankciói. • Az ENSZ nem tesz különbséget a békefenn­tartók között nemzeti alapon? Nem. Nincs efféle diszkrimináció. Hangsúlyo­zom: az eredeti, hazai fizetések között van kü­lönbség. • Mennyire veszélyes a békefenntartás? Helyzete válogatja. Éppenséggel kialakulhat­nak zűrös szituációk, de általában nem éssze­rűtlenül kockázatos. Annyi bizonyos, egy esz­tendőnél hosszabb időre egyfolytában nem ha­gyunk kint sehol senkit, mert az ember aprán­ként megszokja a veszélyt és a megengedhető­nél lezserebbé válhat. A békefenntartók elleni valóságos, fizikai támadások rendkívül ritkák. • Mibe kerül nekünk a különböző missziókban való részvétel? Boszniában mi fedezzük a teljes költséget. Az ENSZ-től kapott térítést kifizetjük katonáink­nak, a szükséges felszereléseket, továbbá egyes nem pénzbeli juttatások - például az újságok - költségeit mi finanszírozzuk. • Kapósak-e a magyar katonák? Igen. Mert jól képzettek, és okosabbak, művel­tebbek az átlagnál. Odakint felszabadulnak a belső kreatív energiák... • Dr. L. Gyarmati István Lerobbant egyetemek Hullik a vakolat, a plafon leszakad Épületeik évtizedek óta halogatott felújítására összesen tíz­­milliárd forintot igényelnek a felsőoktatási intézmények. A kérelmek címzettje a művelődési minisztérium, de a tárcá­nak csak az igényelt összeg ötöde, mintegy kétmilliárd forint­ja van erre a célra. A felhalmozási-finanszírozási osztály vezetője közölte: a mi­nisztériumnak a következő években várhatóan nem is lesz több pénze a rekonstruk­ciókra, miközben a felsőokta­tási intézmények gazdasági ve­zetői szerint eddig csupán a csodának volt köszönhető, hogy senki sem sérült meg a balesetveszélyes épületek miatt. Tavaly például az ELTE Pollack Mihály téri épületének tetőszerkezetéről zuhant egy darab az úton parkoló autóra, Debrecenben az egyetem épü­letein homlokzati kőlapok rög­zítése enged, a lapok pedig a járdára hullanak. A gazdasági főigazgatók elmondták: az idén a dologi kiadások csök­kentése miatt az egyetemek­nek nemhogy felújításra, de ja­vításokra sem telik majd. Javítások a kutatói pályázatokból Az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem 121 önálló épületének nagy része a századfordulón vagy közvetlenül azt követően épült. Többségük felújítására 1945 óta nincs pénz - közölte Cseresznyés László, az intéz­mény gazdasági főigazgatója. Idén rekonstrukciókra 250 mil­lió forintot kapott az ELTE a művelődési tárcától, de ez a fő­igazgató szerint csupán töredé­ke a munkák költségeinek. Évente egy-egy milliárd forint kellene ahhoz, hogy az elma­radt felújításokban utolérje magát az egyetem. A tanszékek közel 500 mil­­lió forintot igényelnek kisebb javításokra, ennek azonban csupán tizede áll az ELTE ren­delkezésére. A karbantartási munkákat az intézményeknek saját működési költségveté­sükből kellene fedezniük, a különböző közüzemi díjak ki­­egyenlítése után azonban nem jut a javításokra - szögezte le Cseresznyés. A dologi kiadá­sokra kapott idei keret még a tavalyi összeget sem éri el, a tárca ugyanis 20 százalékkal csökkentette a támogatást. A hiányzó összeget az intéz­ményeknek saját bevételeik­ből kellene pótolniuk, de ez a főigazgató szerint szinte lehe­tetlen. Az ELTE csökkentett működési költségvetése 675 millió forint, ebből 440 milliót a közüzemi díjak emésztenek fel. A januári energiaár-eme­lések például 80-90 millió fo­rint pluszkiadást jelentettek, a megnövelt árak után azonban nem kaptak kompenzációt az intézményeknek - állítja a fő­igazgató. Két dolog okoz nehézséget a Budapesti Műszaki Egyete­men - tájékoztatott Török Im­re, az egyetem gazdasági fő­igazgatója. Az intézmény észa­ki részén lévő épületek száz­évesek, felújításukra a század­­forduló óta nem került sor, még a háborús károkat is csak ideiglenesen javították ki. A déli részen ugyan a hatvanas években húzták fel az épülete­ket, de rendkívül rossz techno­lógiát és anyagokat használtak föl. Felújításra szorulnának az épületgépészeti berendezések, a víz-, valamint a gázvezeté­kek, a csatornák, de például javíthatatlanok a hatvanas évek épületeinek ablakai is. A nyílászárók cseréje csupán egy épületben félmilliárd fo­rintot emésztene fel. Amíg er­re nincs pénz a rosszul szigetelt ablakok miatt az utcát fűtik. A legnagyobb probléma, a kilencvenéves központi épü­lettel van. A Duna-parti épü­let része annak az együttes­nek, amelyet az UNESCO 1987-ben a világ kulturális örökségének részévé nyilvání­tott. Mérések szerint a rossz alapozás miatt (az épület egyik részét egy töltésre, a másikat a Gellért-sziklára tervezték) 37 centivel megsüllyedt az épület déli szárnya. A központi épü­let, különösen a boltíveknél, balesetveszélyessé vált. Tavaly nyáron, csupán a véletlennek volt köszönhető, hogy egy fo­lyosóra zuhanó vakolatdarab­tól senki sem sérült meg. A boltozatot ideiglenesen alá­dúcolták. Az épület teljes fel­újítása 3,5-4 milliárd forintot venne igénybe, ezt az intéz­mény évi 150 millió forintos felújítási keretéből nem tudja megoldani. Török számításai szerint az egyetem forrásait összevetve az épületek felújítására szánt összeg csökkent reálértékben a legdrasztikusabban 1989 óta. A hét évvel ezelőttinek jelen­leg csupán egyötödét fordít­hatják rekonstrukcióra. Kőlapbombázás Debrecenben A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen különö­sen a kollégiumok állapota ka­tasztrofális. Szász Tibor, gaz­dasági főigazgató szerint egy ÁNTSZ-vizsgálat esetleg még bezárással is fenyegethetne. Életveszélyes két másik épület is, amelyeken a homlokzati kőborítású lapokat rögzítők korrodálódtak. A lapok az ut­cára hullanak, de szerencsére még nem sérült meg senki. Eh­hez képest kisebb probléma, hogy néhány helyen a meny­­nyezet is elválik a folyosókon. A felújításra kapott hatvan­­millió semmire sem elég - állít­ja Szász. A főigazgató elmondta: a helyzet tovább súlyosbodik idén, hiszen míg az egyetem hárommilliárd forintos költ­ségvetésének nyolcvan száza­lékára (az intézmény dolgozói­nak bére, ezek vonzatai, vala­mint az ösztöndíjak) odafi­gyelnek az érdekvédelmi szer­vezetek, és azok reálértéke nem csökken számottevően, a dologi kiadásokat jelentős el­vonások terhelik. Debrecen­ben a húszszázalékos csökken­tés 120 millió forintos kiesést jelent. A közszolgáltatások emelkedésével együttesen ez arra kényszeríti az egyetemet, hogy elhanyagolja az épületek karbantartását. A tanszékek karbantartási igénye évi 500 millió forint, erre 30-40 milliót kapnak. Nem ez lesz az első év, hogy nem jut a javításokra, az elmaradt munkák évek óta halmozódnak. Talán majd az egy százalék? A mindennapos karbantartás is veszélybe került a Miskolci Egyetemen - jelentette ki Ba­lázs Tamásné, megbízott gaz­dasági főigazgató-helyettes. A forráshiánnyal küszködő in­tézmény adóssága 130 millió forint. Ennek jelentős része tb­­tartozás, de az egyetem hitele­zői között vannak a szállítók is, valamint közüzemi díjakkal is elmaradtak, a novemberi-de­cemberi számlákat most ren­dezik. Az egyetem raktári készletei kifogytak, mindenna­pos például a másolópapír­hiány. Épület-karbantartásra, de főleg­­felújításra így nem jut egy fillér sem. Az egyetemi épületek nagy része az ötvenes években épült. A felújításra kapott 61 millió forint szinte semmire sem elég. A fűtése teljesen el­avult, még pakurás rendszerű. Az egyetem környezetvédelmi pályázatot nyújtott be, hogy gázfűtésre cserélhesse. A dologi kiadások húszszá­zalékos elvonása 103 millió fo­rinttal csökkentette a működé­si költségvetést. A bevételek növelési lehetősége korláto­zott: a tandíjat nem lehet a csil­lagos égig emelni, és csak kor­látozva lehet bővíteni az ön­költséges oktatást is - magya­rázza Balázs Tamásné. Vállal­kozókat is csak csekély siker­rel tudtak bevonni a támoga­tók közé. Többletbevétel szár­mazhat az szja egyszázalékos befizetéséből, ez azonban tel­jesen bizonytalan.­ ­ Életveszély-elhárításra még jut pénz A felsőoktatási intézmények összesen 10 milliárd forintot igényelnek épületek felújításá­ra. A minisztériumnak ezzel szemben csupán 2,2 milliárd forint az éves kerete erre a cél­ra - tudtuk meg Somogyi Bo­­tondtól, a művelődési tárca fel­halmozás-finanszírozási osztá­lyának vezetőjétől. A szűkös keret miatt az igényeket prio­ritások szerint osztják be, élet­veszély és működésképtelen­ség elhárítására, valamint a változó műszaki szabványok miatti kiigazításokra jut első­sorban. A 2,2 milliárdon felül külön összeget különített el a tárca a váratlan eseményekre (csőtörés, tűz, vihar). Tavaly közel harminc ilyen esetben kaptak támogatást az intéz­mények. Az egyetemi épületek álla­ga Somogyi szerint változó: a Budapesti Közgazdaság­­tudományi Egyetem központi épületét például néhány éve újították fel, a Budapesti Mű­szaki Egyetem főépületének halaszthatatlan rekonstrukció­ja ugyanakkor régóta húzódik. A beavatkozás a teljes felújítá­si keret közel dupláját, 3,5-4 milliárd forintot igényel. Ezért valószínűleg majd céltámoga­tással rekonstruálják az egye­tem központját. Súlyosbítja az egyetemek állapotát, hogy az intézmé­nyek szűkös működési költ­ségvetéséből karbantartásra nem mindig jut - vélekedett Somogyi. Javítások nélkül pe­dig egyre nagyobb problémák jelentkeznek, a munkák a fel­újításba csúsznak át. Erre vi­szont a minisztériumi keretből várnak támogatást az egyete­mek. Sok helyen az emeli a fel­újítás költségét, hogy műem­lék épületekben folyik az okta­tás. Ezeknél a munkáknál pe­dig nem mindegy, hogy pél­dául milyen ablakra cserélik a régit. Somogyi hangsúlyozta: a minisztérium várhatóan a kö­vetkező években sem tud na­gyobb összeget elkülöníteni felújításokra. Az osztályvezető lehetőséget lát arra, hogy az ál­lami vagyon kezelésére alakult Kincstári Vagyoni Igazgató­ságnak nagyobb szerepet vál­lalna a hárommillió négyzet­­méteres épületállomány le­romlásának megakadályozá­sában. A szervezet feladata je­lenleg ugyanis a nyilvántartási és kezelési megállapodások kötése, anyagilag nem járul hozzá a fenntartáshoz. • Haszán Zoltán ki mondta, hogy Internet Céginformációs szolgáltatás Audiotext ívelünk csak a Cse Megapress 900 / hírek, közlekedés, időjárás, sport GSM távirat telefonálhat? ............... de írl. MIMII lib­iUl!

Next