Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-19 / 42. szám
1997. FEBRUÁR 19., SZERDA HÁTTÉR - BELFÖLD Magyar Hírlap 11 A Sínai-félszigeten 800-1000 dollár a zsold Magyar békefenntartók Magyarország 1988 óta vállal szerepet az ENSZ égisze alatt szerveződő békefenntartásban, 1995-től kezdődően fegyveres kontingensekkel is, hozzájárulva a nemzetközi stabilitáshoz. A Magyar Honvédség e tevékenysége, a miszsziókban való aktív részvétel Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára szerint nemzeti érdek, amely elősegíti a NATO-hoz való csatlakozásunkat. Hangsúlyozta: a magyar katonák mindenütt kifogástalanul megállták-megállják a helyüket, és semmilyen téren sehol nem éri őket hátrányos megkülönböztetés más nemzetiségű - így nyugati - kollégáikhoz képest. • Mi volt az első „bevetés”? Az ENSZ felkérésére 1988 augusztusától katonai megfigyelőkkel vettünk részt az Irán-Irak közötti nyolcéves háborút lezáró tűzszünet helyszíni ellenőrzésében. • Hol vagyunk mostanában jelen? Megfigyelőkkel például az iraki-kuvaiti határon, Grúziában, az EBESZ keretében Hegyi- Karabahban, továbbá fegyveres egységekkel a Sínai-félszigeten, Cipruson, műszaki kontingenssel pedig Boszniában. • Ajánlkozni kell e feladatokra vagy hívják az illető országot? Általában az ENSZ szervezi a missziókat. A Biztonsági Tanács határozata után az ENSZ főtitkára felkéri a tagországokat a békefenntartásban való részvételre, és amelyik állam akar, az jelentkezik. • Milyen alapon válogatnak a nemzetek között? A világszervezet ügyel arra, hogy lehetőleg ne legyenek a kontingensekben domináns országok, vagyis ne egy ország adja a konkrét helyre és feladatra felvonuló erők zömét. Vigyáznak, hogy földrajzilag is több felől érkezzenek a csapatok. Mi pedig többek között arra figyelünk, hogy ne küldjünk olyan térségbe embereket, ahol a létfeltételek és a biztonság csak nagyon nehezen biztosíthatók. • Valamennyi kiküldetés önkéntes? Igen. A misszióra vállalkozó országot és az abban részt vevőket illetően is. • A kiküldendő személyeknek miféle feltételeknek kell okvetlenül megfelelniük? A békefenntartó legyen jó katona. Szakmailag képzett, egészséges, bírja a klímát, a fokozott pszichikai terhelést és más, a helyszínen adódó körülményeket. Csak a hivatásos állomány tagjai jöhetnek számításba. Sorkatona is jelentkezhet, ám ha bekerül a csapatba, a kiküldetés idejére szerződéses állományba vesszük. • Jár az efféle munkáért külön javadalom? Igen. A speciális szolgálatért az ENSZ fizet valamennyit, ráadásul a katonák itthon is megkapják a jövedelmüket. De ne gondoljon horribilis tételekre. Néhány száztól ezer-ezerötszáz dollárig terjed az illetmény havonta. Egy magyar katonatiszt fizetéséhez képest ez komoly összeg. • Mitől függ, hogy valaki csupán néhány százat vagy netán másfél ezret kap? A szolgálat helyétől. Ha például Guatemalába küldenénk katonákat, ott jelenleg 14-18 dollár a „napidíj”. Vagyis 420-540 havonta. A Sínaifélszigeten 800-1000 dollárra jön ki a havi nemzetközi „zsold”. Arra törekszünk, hogy az összeg ne legyen kevesebb ötszáznál, s inkább közelítsen az ezerhez. • Ki biztosítja a kiküldöttek jogi védelmét? Az ENSZ és a fogadó fél közötti megállapodás minden esetben kiköti, hogy senki sem veszélyeztetheti a békefenntartó erőket, személyeket. E szerződéseket azonban a „helyiek” nem mindig tartják be. Mindazonáltal más jogi védelem jelenleg nehezen képzelhető el. Létezik ugyan egy ENSZ-konvenció, amely erről intézkedne, de messze vagyunk még attól, hogy életbe lépjen, hogy érvényessé váljanak előírásai és szankciói. • Az ENSZ nem tesz különbséget a békefenntartók között nemzeti alapon? Nem. Nincs efféle diszkrimináció. Hangsúlyozom: az eredeti, hazai fizetések között van különbség. • Mennyire veszélyes a békefenntartás? Helyzete válogatja. Éppenséggel kialakulhatnak zűrös szituációk, de általában nem ésszerűtlenül kockázatos. Annyi bizonyos, egy esztendőnél hosszabb időre egyfolytában nem hagyunk kint sehol senkit, mert az ember apránként megszokja a veszélyt és a megengedhetőnél lezserebbé válhat. A békefenntartók elleni valóságos, fizikai támadások rendkívül ritkák. • Mibe kerül nekünk a különböző missziókban való részvétel? Boszniában mi fedezzük a teljes költséget. Az ENSZ-től kapott térítést kifizetjük katonáinknak, a szükséges felszereléseket, továbbá egyes nem pénzbeli juttatások - például az újságok - költségeit mi finanszírozzuk. • Kapósak-e a magyar katonák? Igen. Mert jól képzettek, és okosabbak, műveltebbek az átlagnál. Odakint felszabadulnak a belső kreatív energiák... • Dr. L. Gyarmati István Lerobbant egyetemek Hullik a vakolat, a plafon leszakad Épületeik évtizedek óta halogatott felújítására összesen tízmilliárd forintot igényelnek a felsőoktatási intézmények. A kérelmek címzettje a művelődési minisztérium, de a tárcának csak az igényelt összeg ötöde, mintegy kétmilliárd forintja van erre a célra. A felhalmozási-finanszírozási osztály vezetője közölte: a minisztériumnak a következő években várhatóan nem is lesz több pénze a rekonstrukciókra, miközben a felsőoktatási intézmények gazdasági vezetői szerint eddig csupán a csodának volt köszönhető, hogy senki sem sérült meg a balesetveszélyes épületek miatt. Tavaly például az ELTE Pollack Mihály téri épületének tetőszerkezetéről zuhant egy darab az úton parkoló autóra, Debrecenben az egyetem épületein homlokzati kőlapok rögzítése enged, a lapok pedig a járdára hullanak. A gazdasági főigazgatók elmondták: az idén a dologi kiadások csökkentése miatt az egyetemeknek nemhogy felújításra, de javításokra sem telik majd. Javítások a kutatói pályázatokból Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 121 önálló épületének nagy része a századfordulón vagy közvetlenül azt követően épült. Többségük felújítására 1945 óta nincs pénz - közölte Cseresznyés László, az intézmény gazdasági főigazgatója. Idén rekonstrukciókra 250 millió forintot kapott az ELTE a művelődési tárcától, de ez a főigazgató szerint csupán töredéke a munkák költségeinek. Évente egy-egy milliárd forint kellene ahhoz, hogy az elmaradt felújításokban utolérje magát az egyetem. A tanszékek közel 500 millió forintot igényelnek kisebb javításokra, ennek azonban csupán tizede áll az ELTE rendelkezésére. A karbantartási munkákat az intézményeknek saját működési költségvetésükből kellene fedezniük, a különböző közüzemi díjak kiegyenlítése után azonban nem jut a javításokra - szögezte le Cseresznyés. A dologi kiadásokra kapott idei keret még a tavalyi összeget sem éri el, a tárca ugyanis 20 százalékkal csökkentette a támogatást. A hiányzó összeget az intézményeknek saját bevételeikből kellene pótolniuk, de ez a főigazgató szerint szinte lehetetlen. Az ELTE csökkentett működési költségvetése 675 millió forint, ebből 440 milliót a közüzemi díjak emésztenek fel. A januári energiaár-emelések például 80-90 millió forint pluszkiadást jelentettek, a megnövelt árak után azonban nem kaptak kompenzációt az intézményeknek - állítja a főigazgató. Két dolog okoz nehézséget a Budapesti Műszaki Egyetemen - tájékoztatott Török Imre, az egyetem gazdasági főigazgatója. Az intézmény északi részén lévő épületek százévesek, felújításukra a századforduló óta nem került sor, még a háborús károkat is csak ideiglenesen javították ki. A déli részen ugyan a hatvanas években húzták fel az épületeket, de rendkívül rossz technológiát és anyagokat használtak föl. Felújításra szorulnának az épületgépészeti berendezések, a víz-, valamint a gázvezetékek, a csatornák, de például javíthatatlanok a hatvanas évek épületeinek ablakai is. A nyílászárók cseréje csupán egy épületben félmilliárd forintot emésztene fel. Amíg erre nincs pénz a rosszul szigetelt ablakok miatt az utcát fűtik. A legnagyobb probléma, a kilencvenéves központi épülettel van. A Duna-parti épület része annak az együttesnek, amelyet az UNESCO 1987-ben a világ kulturális örökségének részévé nyilvánított. Mérések szerint a rossz alapozás miatt (az épület egyik részét egy töltésre, a másikat a Gellért-sziklára tervezték) 37 centivel megsüllyedt az épület déli szárnya. A központi épület, különösen a boltíveknél, balesetveszélyessé vált. Tavaly nyáron, csupán a véletlennek volt köszönhető, hogy egy folyosóra zuhanó vakolatdarabtól senki sem sérült meg. A boltozatot ideiglenesen aládúcolták. Az épület teljes felújítása 3,5-4 milliárd forintot venne igénybe, ezt az intézmény évi 150 millió forintos felújítási keretéből nem tudja megoldani. Török számításai szerint az egyetem forrásait összevetve az épületek felújítására szánt összeg csökkent reálértékben a legdrasztikusabban 1989 óta. A hét évvel ezelőttinek jelenleg csupán egyötödét fordíthatják rekonstrukcióra. Kőlapbombázás Debrecenben A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen különösen a kollégiumok állapota katasztrofális. Szász Tibor, gazdasági főigazgató szerint egy ÁNTSZ-vizsgálat esetleg még bezárással is fenyegethetne. Életveszélyes két másik épület is, amelyeken a homlokzati kőborítású lapokat rögzítők korrodálódtak. A lapok az utcára hullanak, de szerencsére még nem sérült meg senki. Ehhez képest kisebb probléma, hogy néhány helyen a menynyezet is elválik a folyosókon. A felújításra kapott hatvanmillió semmire sem elég - állítja Szász. A főigazgató elmondta: a helyzet tovább súlyosbodik idén, hiszen míg az egyetem hárommilliárd forintos költségvetésének nyolcvan százalékára (az intézmény dolgozóinak bére, ezek vonzatai, valamint az ösztöndíjak) odafigyelnek az érdekvédelmi szervezetek, és azok reálértéke nem csökken számottevően, a dologi kiadásokat jelentős elvonások terhelik. Debrecenben a húszszázalékos csökkentés 120 millió forintos kiesést jelent. A közszolgáltatások emelkedésével együttesen ez arra kényszeríti az egyetemet, hogy elhanyagolja az épületek karbantartását. A tanszékek karbantartási igénye évi 500 millió forint, erre 30-40 milliót kapnak. Nem ez lesz az első év, hogy nem jut a javításokra, az elmaradt munkák évek óta halmozódnak. Talán majd az egy százalék? A mindennapos karbantartás is veszélybe került a Miskolci Egyetemen - jelentette ki Balázs Tamásné, megbízott gazdasági főigazgató-helyettes. A forráshiánnyal küszködő intézmény adóssága 130 millió forint. Ennek jelentős része tbtartozás, de az egyetem hitelezői között vannak a szállítók is, valamint közüzemi díjakkal is elmaradtak, a novemberi-decemberi számlákat most rendezik. Az egyetem raktári készletei kifogytak, mindennapos például a másolópapírhiány. Épület-karbantartásra, de főlegfelújításra így nem jut egy fillér sem. Az egyetemi épületek nagy része az ötvenes években épült. A felújításra kapott 61 millió forint szinte semmire sem elég. A fűtése teljesen elavult, még pakurás rendszerű. Az egyetem környezetvédelmi pályázatot nyújtott be, hogy gázfűtésre cserélhesse. A dologi kiadások húszszázalékos elvonása 103 millió forinttal csökkentette a működési költségvetést. A bevételek növelési lehetősége korlátozott: a tandíjat nem lehet a csillagos égig emelni, és csak korlátozva lehet bővíteni az önköltséges oktatást is - magyarázza Balázs Tamásné. Vállalkozókat is csak csekély sikerrel tudtak bevonni a támogatók közé. Többletbevétel származhat az szja egyszázalékos befizetéséből, ez azonban teljesen bizonytalan. Életveszély-elhárításra még jut pénz A felsőoktatási intézmények összesen 10 milliárd forintot igényelnek épületek felújítására. A minisztériumnak ezzel szemben csupán 2,2 milliárd forint az éves kerete erre a célra - tudtuk meg Somogyi Botondtól, a művelődési tárca felhalmozás-finanszírozási osztályának vezetőjétől. A szűkös keret miatt az igényeket prioritások szerint osztják be, életveszély és működésképtelenség elhárítására, valamint a változó műszaki szabványok miatti kiigazításokra jut elsősorban. A 2,2 milliárdon felül külön összeget különített el a tárca a váratlan eseményekre (csőtörés, tűz, vihar). Tavaly közel harminc ilyen esetben kaptak támogatást az intézmények. Az egyetemi épületek állaga Somogyi szerint változó: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem központi épületét például néhány éve újították fel, a Budapesti Műszaki Egyetem főépületének halaszthatatlan rekonstrukciója ugyanakkor régóta húzódik. A beavatkozás a teljes felújítási keret közel dupláját, 3,5-4 milliárd forintot igényel. Ezért valószínűleg majd céltámogatással rekonstruálják az egyetem központját. Súlyosbítja az egyetemek állapotát, hogy az intézmények szűkös működési költségvetéséből karbantartásra nem mindig jut - vélekedett Somogyi. Javítások nélkül pedig egyre nagyobb problémák jelentkeznek, a munkák a felújításba csúsznak át. Erre viszont a minisztériumi keretből várnak támogatást az egyetemek. Sok helyen az emeli a felújítás költségét, hogy műemlék épületekben folyik az oktatás. Ezeknél a munkáknál pedig nem mindegy, hogy például milyen ablakra cserélik a régit. Somogyi hangsúlyozta: a minisztérium várhatóan a következő években sem tud nagyobb összeget elkülöníteni felújításokra. Az osztályvezető lehetőséget lát arra, hogy az állami vagyon kezelésére alakult Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak nagyobb szerepet vállalna a hárommillió négyzetméteres épületállomány leromlásának megakadályozásában. A szervezet feladata jelenleg ugyanis a nyilvántartási és kezelési megállapodások kötése, anyagilag nem járul hozzá a fenntartáshoz. • Haszán Zoltán ki mondta, hogy Internet Céginformációs szolgáltatás Audiotext ívelünk csak a Cse Megapress 900 / hírek, közlekedés, időjárás, sport GSM távirat telefonálhat? ............... de írl. MIMII libiUl!