Magyar Hírlap, 1997. március (30. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

1997. MÁRCIUS 1., SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Cseh pártvezér letartóztatása Váratlanul viharosra és bot­rányosra fordult a cseh parla­ment alsóházának ülése azt követően, hogy a rendőrség tegnap délben előállította Miroslav Sládeket, a szélső­ségesen jobboldalinak tartott republikánus párt elnökét és pártja frakcióvezetőjét. "'H-Prága A parlament alsóháza csütör­tökön függesztette fel három republikánus képviselő, köz­­tük Sládek mentelmi jogát, mert alaposan gyanúsítják őket köztörvényes bűnök el­követésével. A republikánu­sok, akik tudták, mi várja 18 tagú frakciójukat, a felfüggesz­tés megakadályozására az el­múlt két hétben gyakorlatilag megbénították a parlament munkáját, és ezzel csak növel­ték az irántuk megnyilvánuló bizalmatlanságot. A rendőrség azonban úgy vitte be kihallgatásra Sládeket, hogy mentelmi jogának felfüg­gesztéséről még nem volt hiva­talos irat. Emiatt a republiká­nusok a parlament ülésének felfüggesztését követelték, és azt, hogy a belügyminiszter ad­jon magyarázatot a történtek­re. Ez megtörtént: a többi el­lenzéki párt nyomására a par­lament valóban berendelte Jan Rumit, aki elismerte, hogy va­lószínűleg törvénysértés tör­tént. Bejelentette, hogy Sláde­ket délután 3 órakor szabad­lábra helyezték. A belügymi­niszter alapos vizsgálatot, és a következmények levonását ígérte, személyes felelősségét azonban tagadta, a lemondást pedig elutasította. * Nyárádi Péter MTI Ez egy mélyen demokratikus, elszánt mozgalom, amelyben a belgrádi diákság 80-90 száza­léka részt vesz. Úgy vélem, hogy amennyiben nem telje­sülnének követeléseik, hatal­mas bajok lennének Szerbiá­ban - mondta az MTI-nek adott pénteki nyilatkozatában Demszky Gábor, miután talál­kozott a belgrádi egyetemis­ták küldöttségével és látoga­tást tett a diákok belvárosi saj­tóközpontjában. A találkozón Dusan Vaszil­­jevics, a közel száz napja tartó tüntetéseket szervező bizott­ság szóvivője, valamint Alek­­szandar Djukics, a bizottság egyik tagja számolt be a szer­biai helyzetről. A diákvezetők hangsúlyozták, hogy a szerbiai médiumok a valóságot eltor­zítva számolnak be az ellenzé­kiek célkitűzéseiről, s tevé­kenységükről. A budapesti fő­polgármester a beszélgetés so­rán azt is elmondta a diákok­nak, hogy tudniuk kell: való­színűleg ez életük legboldo­gabb időszaka, hiszen addig igazán érdekes ez a dolog, amíg csinálják, s amikor győz­nek, akkor kezdődnek el az igazi problémák. Demszky az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, kétnapos látogatásának fő cél­ja, hogy intézményes kapcso­latok alakuljanak ki Belgrád és Budapest között. „Szeret­nénk aláírni egy szándéknyi­latkozatot a két város együtt­működéséről, de a fő cél az, hogy megosszuk a budapesti tapasztalatokat az ellenzéki belgrádi önkormányzattal. A gyakorlati lépések terén­­ a továbblépésben szeretnénk segíteni” - mondta a főpolgár­mester. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Budapest milyen anyagi segítséget nyújthat az elszegé­nyedőben lévő Belgrádnak, a polgármester közölte: „Erről is lehet tárgyalni, ám minden­képpen figyelembe kell venni a magyar főváros lehetőségeit is. Amit elsősorban nyújtani tudunk, az a szellemi támoga­tás. Az önkormányzatok kö­zötti segítségnyújtás általában nem szokott anyagi segélyek formájában megnyilvánulni. Budapest nyilvánvalóan nem tudja megoldani Belgrád tö­megközlekedési gondjait, s nincs olyan város, amely Belg­rád helyett képes lenne erre” - mondta Demszky Gábor. A főpolgármester, aki szombaton találkozik Zoran Djindjiccsel, Belgrád főpol­gármesterével, valamint az Együtt ellenzéki pártkoalíció vezetőivel, péntek este szak­mai jellegű előadást tartott az önkormányzatok és az állam viszonyáról. Demszky Gábor a belgrádi diákoknál Klima a NATO-bővítésről Ausztriát nem sürgeti az idő Ausztria külpolitikája nem változott, továbbra is támogatja az Európai Unió keleti bővítését, és azon munkálkodik, hogy a tár­gyalások 1998-ban megkezdődhessenek. Viktor Klima, a feb­ruár eleje óta hivatalban lévő osztrák kancellár március 14-ei magyarországi munkalátogatásán az integráció kérdéseiről, az osztrák tapasztalatok átadásáról is tárgyalni fog partnereivel. MH­ Bécs Klima külföldi újságírókkal tartott első - s ezentúl rend­szeresnek ígért - találkozó­ján azt is kifejtette, hogy az Európai Unióban és a pályá­zó országokban is szüksége­sek fontos változások. Az EU-t alkalmassá kell tenni a bővítésre, az érintett orszá­goknak pedig teljesíteniük kell a csatlakozás feltételeit. Klima nem titkolta: a felvé­tel, annak sorrendje nem ba­ráti vagy érzelmi alapon fog történni, hanem annak függ­vényében, hogyan teljesítik az érintett országok a krité­riumokat. Ausztria kész átadni ta­pasztalatait - erről is szó lesz majd a budapesti tárgyaláso­kon. A minden külföldi meg­beszélésen felvetődő NATO- bővítéssel kapcsolatban Kli­­­ma úgy véli, a jelentkezés minden ország saját döntése. Ausztriát szerinte nem szorít­ja az idő, akkor sem, ha szom­szédai közül többen NATO- tagok lesznek. Bécs majd 1998-ban dönt szándékait il­letően, ha már világosan lát­szik, milyen irányú a szerve­zet változása. Az ismét fellángoló külföl­diellenes vitával kapcsolatban Klima leszögezte: Ausztria nyitott azokkal szemben, akik a politikai üldöztetés miatt nem tudnak hazájukba vissza­térni, és pártolja a törvénye­sen ott élő külföldiek integrá­cióját, ám új munkaerő befo­gadását a hazai munkaerő­­helyzet aligha engedi meg. A boszniai menekültek vissza­telepítése nem kényszer - osz­latta el a kancellár a félreérté­seket. Nekik lehetőségük van Ausztriában maradni, ám ha haza akarnak térni, ezt Bécs nemcsak az újrakezdési se­géllyel, de a Boszniában mű­ködő osztrák szervezetek és infrastrukturális projektek ré­vén munkalehetőséggel is ösz­tönözni szeretné. Klima hitet tett a szociálde­mokrata párt és a koalíció jobboldalellenes politikája mellett, s kizárta a kormány­­szintű együttműködést Jörg Haiderrel. • Szászi Júlia NATO-dokumentumok tűntek el Prágában Hanyagság vagy félreértés? Čeh honvédelmi miniszte­­­r elvesztett néhány alap­­j­­ fontosságú NATO- umentumot - adta tudtul a­api száma címoldalán a olvasottabb prágai napi­­, a Mladá Fronta Dnes. i.-Prága­ ­ újság bizalmas informáci­­ra hivatkozva közölte, hogy­­tűnt annak az aktacsomónak hetedrésze, amelyet Csehor­­in­g a NATO brüsszeli köz­­mntjától kapott, és amelyet TANAG-dokumentumok éven kezelnek. Ezeket más, a NATO-tagságra pályázó or­szág is megkapott, és azok a feltételek szerepelnek benne, amelyeket az illető országnak a belépéshez teljesítenie kell. A lapnak nyilatkozó, névte­lenséget kérő magas rangú mi-­ nisztériumi hivatalnok szerint azonban nem szabotázsról vagy más, politikai hátterű ak­cióról lehet szó, hanem­­ egy­szerű hanyagságról. „A papí­rokat valaki bezárhatta egy páncélszekrénybe, és azóta el­felejtkezett róluk” - véli a for­rás. Más hírek szerint azonban valószínűbb, hogy az angol nyelvű papírokat véletlenül megsemmisítették, nem tudva, miről is van szó. Az ügy igen kínos, és a mi­nisztérium illetékesei hivatalo­san tagadják is, hogy a papírok eltűntek volna, de azt elisme­rik, hogy „bizonyos problé­mák akadtak”. Az idézett név­telen illetékes szerint Prága előtt most két megoldás van: vagy addig keresni az aktát, amíg meg nem lesz, vagy újra­­kérni a dokumentumokat Brüsszelből, ez azonban „óriá­si szégyent és komoly presz­tízsvesztést” jelentene. • Ny. P. F­enye fűrészáru (akciós kínálat 1997. március 15-ig)­sztalosoknak, továbbfelhasználóknak - 500 m3-es, feltöltődő, légszáraz készlet - Luc és borovi fafaj, széles specifikáció - Válogatási lehetőség: 0—II. o. választékok beruházóknak, építkezőknek, viszonteladóknak - Colos választékok: 13 000 Ft/m3 + áfától - Gerendák, pallók: 25 000 Ft/m3 + áfától - Normál léc: 28 Ft/fm + áfa, - Bramac léc: 34 Ft/fm + áfa - Lambériák: 750 Ft/m3 + áfától - Hajópadlók: 1000 Ft/m3 + áfától ím: Budapest XVI., Nagyicce sor (Örs vezér tértől 2. HÉV-állomás) Telefon:/fax: 403-5893. Telefon: 403-5148 Megrohamozták a Postabankot • Folytatás az 1. oldalról Kijelentette, hogy a vizsgálat Akar László államtitkár kije­lentette: elképzelhető, hogy a betétesek rohama mögött politikai okok húzódnak meg. Szervezett akcióról van szó - mondta az államtitkár, aki szerint nem véletlen az, hogy a pánik éppen a kiskő­rösi gazdák tüntetésének ide­jén, amúgy is ideges közhan­gulatban tört ki. Princz Gá­bor kifejtette: ezt az is alátá­masztja, hogy a rémhírek el­sősorban Budapesten terjed­tek el. Pedig egy bank meg­ítélése az egész országban azonos, ebben nem lehet kü­lönbség az egyes térségek kö­zött. Akar László kijelentet­te: a helyzet nem ad okot ál­lami beavatkozásra. A helyzetből az az egyedüli kiút, hogy álljuk a sarat, amíg a bizalom vissza nem tér - mondta Princz Gábor. Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügye­let elnöke cáfolta, hogy a pá­nikhangulat kialakulását a felügyelet közelmúltban vég­zett vizsgálata okozta volna, semmi olyan tényt nem tárt fel, ami a bizalmatlanságra okot adna. A hazai pénz- és tőkepia­cokat is elbizonytalanította a Postabank körül kialakult helyzet. A legnagyobb veszte­séget a Postabank részvényei szenvedték el: a tőzsdén kívül forgó papírért a tegnap reggel megjelent újságokban még 55-60 százalékon tettek vételi ajánlatot a brókercégek, teg­nap­ délután viszont már csak 5, azaz öt százalékon akadt volna vevő. A Budapesti Ér­téktőzsde részvényszekcióját is negatívan érintette a hír: ke­reskedők szerint egyértel­műen ennek köszönhető a BUX, a hivatalos tőzsdeindex 140 pontos mélyrepülése. Kü­lönösen az OTP szenvedett sokat: a tőzsdén nem jelen lé­vő Postabank helyett a legna­gyobb lakossági bankot bün­tették a befektetők. A Posta­bank egyébként tavaly nyárra ígérte papírjainak tőzsdei be­vezetését, ami azóta sem tör­tént meg. A bankközi piacok nem reagáltak a Postabank körüli ese­rményekre, se a deviza-, se a forintkereskedelemben. Ebben valószínűleg az is sze­repet játszik, hogy informá­cióink szerint az egyre erőtel­jesebbé váló híresztelések kapcsán jó néhány pénzinté­zet a hét elején óvatossági in­tézkedéseket vezetett be, s korlátozta kereskedését a Postabankkal. Forintpiaci ke­reskedők ugyanakkor tarta­nak attól, hogy a forint iránti bizalom talán meggyengülhet az elkövetkező hetekben. Az MTI híre szerint a Pos­tabank által nemrégiben Lon­donban felvett 75 millió dollá­ros szindikált hitel népes kül­földi bankkonzorciumának tagjai közül péntek estig mind­össze egy érdeklődött - közöl­te a Sanwa Bank londoni ille­tékese, és hozzátette „az egész ügyben nem látunk mást, csak rémhírek halmazát”. A Sanwa által toborzott, 33 tagú szindi­kátusban olyan nevek szere­pelnek, mint a Barclays de Zoete Wedd, a Dresdner, a Creditanstalt, a Bank Austria vagy a Fuji Bank. Csekély a valószínűsége an­nak, hogy a Moody’s megvál­toztatná a Postabank hitelbe­sorolását -jelentette ki a nem­zetközi hitelminősítő egyik elemzője. A Moody’s több in­formációra vár a Postabank el­leni roham okairól, és ezek alapján dönti majd el, hogy fe­lülvizsgálja-e, vagy megerősíti a pénzintézet hitelbesorolását. Bécsben nincs pánik - je­lentette bécsi tudósítónk. Az osztrák tulajdonosok közül a P. S. K. (Postsparkasse - 10,4 százalék) elnökségi tagjai a Reuter hírügynökség jelenté­séből értesültek a budapesti hírekről. Tegnap délután a titkárság a szaporodó telefon­érdeklődéseket azzal hárítot­ta el, hogy az igazgatóság egyelőre szeretne tájékozód­ni a történtekről, s csak az­után foglal állást - ez utóbbi azonban késő délutánig nem következett be. A Postabank bécsi képviseletén, a Kamm­­­erringen üzenetközvetítő fo­gadja a hívásokat, a géphang sajnálkozva közli, hogy az iroda üres. A másfél éve Bécsben mű­ködő Trigon bank, amelynek 51 százalékos tulajdonosa a Postabank, 28 százalékban olasz, a fennmaradó hányad­ban pedig osztrák (P. S. K., il­letve EA Generali 10-10 szá­zalék), az első telefonálókat még tájékoztatta, később el­zárkózott minden állásfoglalás elől. Az időben érdeklődők megtudhatták, hogy a bankot - a tulajdonostársakat - nem érintik közvetlenül a történ­tek. A bécsi bank vezetői igen szűkszavúak, annyit azonban elismernek, hogy közvetve a bankközi pénzek piacán, a hi­telfelvételnél okozhat nehéz­séget, ha a Postabankban meg­rendül a bizalom. • N.-P. M.-M. Gy.-Sza. P. Ügyeletes posták A Magyar Posta Rt. Vezér­­igazgatósága közli az ügy­felekkel, hogy március 1- jén, szombaton 162 posta üzemel, és a szombati nyit­vatartási rend szerint eleget tesz a be- és kifizetéseknek. Ott, ahol a pénzforgalmi igények ezt szükségessé te­szik, a lehetőségek szerint - ésszerű határokon belül - meghosszabbítják a nyitva­tartási időt. Princz Gábor Akar László Postabank-MNB-közlemény Van készpénz A Magyar Nemzeti Bank megerősíti a Postabank Rt., az Álla­mi Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet és a Pénzügyminisztérium mai közös sajtótájékoztatóján elhangzottakat, amelyek sze­rint a Postabank Rt. megfelelő fizetőképessége és stabil likvi­ditási helyzete lehetővé teszi, hogy eleget tegyen kötelezettsé­geinek - szögezi le a jegybank közleménye, amelyet pénteken délután juttattak el az MTI-nek. A közlemény szerint a hazai pénzügyi intézményrendszer és a jegybanki eszköztár képes arra, hogy a nagyobb betétmozgásokat megfelelően kezelje, alkalmazkodjon ahhoz. Az igényeknek megfelelően az MNB az elkövetkező napokban - így a hét végén is - a kereskedel­mi bankok rendelkezésére áll a készpénzellátás biztosítása ér­dekében. Az MNB ezzel is a betétesek bizalmának helyreállí­tását kívánja elősegíteni. Tarafás szerint szó sincs csődről Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet tavaly nyáron végzett vizsgálatot a Postabanknál A szervezet elnökét, Tarafás Imrét kérdeztük: • A felügyelet szemszögéből minek tulajdonít­ható a betétesek pánikja? Nem tudok annál többet mondani, mint ami a tájékoztatón elhangzott. Az a tény, hogy a fel­ügyelet vizsgálatot végzett a banknál, semmi­képpen nem magyarázza meg az eseményeket. A vizsgálat ugyanis körülbelül háromnegyed éve kezdődött. Miért éppen most tört ki a pá­nik? Annyit azért elmondanék, hogy egy lakos­sági betétgyűjtéssel foglalkozó bank mindig ér­zékenyebb az ilyen folyamatokra. • Említette, hogy a vizsgálat során bizonyos ajánlásokat fogalmaztak meg. Melyek ezek? Teljes körű vizsgálatot végeztünk, minden egyes területet átvizsgáltunk, s mindegyikre vo­natkozóan tettünk ajánlásokat. • Speciálisan a Postabankkal kapcsolatban mit állapítottak meg? Ennél többet nem mondhatok, mert ezek a vizsgálati eredmények nem nyilvánosak. De semmi olyan nem szerepelt bennük, ami nyug­talanságra adna okot. • A betétesek rohama veszélyezteti-e a bank­­rendszer egészének likviditását? Nem áll fenn ilyen veszély, hiszen ez csak ak­kor fordul elő, ha egy bank csődbe megy. A Postabank esetében azonban erről szó sincs, hiszen rendelkezésükre áll 70 milliárdnyi kész­pénz, s emellett egyéb mobilizálható követelés. De még valami: ha a betétesek pénze tömege­sen átáramlik más bankokba, akkor az oly mér­tékben le fogja szorítani a betéti kamatokat, hogy ha más nem, legalább ez megállítja a fo­lyamatot. • N.­P. M. Severin Kolozsváron a főkonzulátusról A kolozsvári magyar főkon­zulátus újramegnyitása ké­pezte a fő napirendi pontok egyikét Adrian Severin kül­ügyminiszter és a helyi taná­csosok péntek délelőtti talál­kozóján. A Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt, a Társadalmi Demokrá­cia Pártja tanácstagjai elle­nezték a konzulátus meg­nyitását. MH-Bukarest Érveik a szokásosak: nincs rá semmi szükség, megnyitása el­mérgesítené a román-magyar viszonyt, etnikumközi feszült­séget teremtene, megzavarná a román lakosság nyugalmát, sőt magyar kémközpont jönne létre Erdély szívében, román kincseket csempésznének ki. Funarék nyílt levélben három megoldást terjesztettek Seve­rin elé: a konzulátust csak Ro­mánia és Magyarország együt­tes NATO-felvétele után nyis­sák meg; a megnyitásra csak Románia NATO-tagságát kö­vetően kerüljön sor. Bukarest fogadja el a temesvári és nagy­szebeni polgármesterek javas­latát, és e két város egyikében nyissák meg a konzulátust. A koalíciós pártok tanácsosai vi­szont támogatták a képviselet­megnyitását. Adrian Severin elutasította az ellenérveket. Rámutatott, a NATO-val nem lehet alkudoz­ni, és kifejtette: az ország kül­politikáját a kormány dolgoz­za ki. Végül kiváló érzékkel fordította a román nacionalis­ták ellen saját érvelésüket, ki­emelve, hogy ha egy ország­ban egy területrész a központi­tól eltérő külpolitikát kíván folytatni, az az első lépés lehet a területi elszakadás felé. Egy kérdésre válaszolva hozzátet­te: nem tudja, megnyílik-e jú­nius 1-jéig a kolozsvári magyar főkonzulátus. • Bogdán Tibor Meciar: az ellenzék áll a színházi sztrájk mögött MH-Pozsony „Tudjuk, hogy a színészek egy része az ellenzéki pártok Kék Koalícióját támogatja. Értjük, hogy ami most történik, az csak egy nagyobb terv része, annak a próbája, nem lehet-e ezeknek a népszerű személyi­ségeknek az előtérbe állításá­val nagyobb elégedetlenséget kiváltani. Látjuk, hogy tulaj­donképpen politikai nyomás­­gyakorlás zajlik” - jelentette ki tegnap Vladimír Meciar a szlovákiai színházak pénte­ken kezdődött sztrájkjával kapcsolatban. A kormányfő szerint a sztrájk támogatásával a szak­­szervezetek országos szövet­sége is ellenzéki politizálásba kezdett, ami új érdekképvise­letek alakításához vezethet. A színészeket pedig senki nem akadályozza abban, hogy ha nem akarnak állami fize­tésből élni, akkor magánszín­házakat alapítsanak, mondta. Hasonló hangnemben ér­tékelte a sztrájkot a kulturális miniszter is, aki elbocsátáso­kat és fegyelmiket is kilátásba helyezett. A miniszteri nyilat­kozat szellemében a vidéki társulatoknál máris megkez­dődött a renitens igazgatók megfegyelmezése. A kor­mányzati fenyegetőzés is hoz­zájárult, hogy a huszonegy hi­vatásos társulatból csak tizen­öt csatlakozott a sztrájkhoz. Másutt a műszaki személyzet tiltakozása miatt nem sikerült megszavaztatni a munkabe­szüntetést. • Sándor Eleonóra Garancia regula Bankcsőd esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) egymillió forint felső határig vállal garanciát a névre szóló takarékbetétekre, azzal a megszorítással, hogy egy banknál egy néven csak egy darab egymilliós betétet fedez az OBA garanciája. (A garancia a forint- és devizabetétekre egy­aránt vonatkozik.) Ez a garancia az 1994. július 1-je után el­helyezett betétekre vonatkozik, az ezelőtt elhelyezett beté­tekre viszont változatlanul teljes körű az állami garancia. Az OBA-garancia ugyanakkor nem vonatkozik az ér­tékpapírokra, részvényekre és kötvényekre sem. Hason­lóképpen nincs garancia a bemutatóra szóló betétekre sem. Nem fedezi garancia a vállalati folyószámlákon el­helyezett összegeket sem. Országszerte sorban állás MH-összeállítás Becslések szerint a fővárosban mintegy 6-7 ezer ember igye­kezett a pénzéhez jutni, s csak a fővárosi kirendeltségek kö­zül 48 helyen kellett a rendőr­ségnek biztosítani a helyszínt. Debrecenben valutát egyál­talán nem tudtak kifizetni, ezért sorszámokat osztottak, s visszarendelték mára az ügy­feleket. Székesfehérváron a roham­negyed egykor indult meg a Postabank helyi fiókja ellen. A legnagyobb tumultus a bank Budai úti kirendeltségénél volt. Többen a család összes bankkártyáját magukkal vit­ték és a kényszerű várakozás alatt az automatából vettek föl pénzt. Délután kettőre a bank­­jegykiadó kiürült. Győr-Moson-Sopron me­gyében is gyorsan elterjedtek a Postabankra vonatkozó hírek, tegnap a délelőtti órákban már jelentős tömeg várakozott a győri fiók előtt. Pécsett a roham egy óra után kezdődött, harminc mé­ter hosszú sorokban álltak az utcán az emberek a Postabank területi fiókjai előtt. Kora dél­után még zavartalanul folyt az ügyfelek kiszolgálása, min­denki pénzéhez juthatott. A Magyar Nemzeti Bankból fo­lyamatosan érkeznek a pénz­­szállítmányok a kirendeltsé­gekhez. Elsősorban a kis összegű megtakarításokat fi­zették ki, de a hét-nyolcszáz­ezer forintos tételek visszaté­rítése sem okozott gondot. A devizaszámlákról is bárki felvehette pénzét. Nincs gond a nyugdíjfizetéssel Lapunk megkérdezte Vágó Jánost, a nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnökét, aki tagja a Postabank felügyelőbi­zottságának, tart-e pénzt az önkormányzat a Postabank­ban. „Semmi pénzünk nincs benne, de tulajdonosok va­gyunk 25 százalék erejéig, en­nek körülbelül 4 milliárd fo­rint az értéke” - mondta Vá­gó. Hozzátette: az önkor­mányzat az ingyenes vagyon­juttatás keretében kapta ezt a tulajdonát, két lépcsőben. Először - még Nagy Sándor elnöksége idején - 10 százalé­kos, később Vágó elnöksége mellett további 15 százalék­hoz jutott az önkormányzat. Az elnök kijelentette, mind­két esetben az önkormányzat döntött, ő személy szerint azért szavazott korábban (még tagként) a Postabankra, mert a készpénzkímélő kifize­tés miatt olyan pénzintézetet tart előnyösnek, amelynek or­szágos hálózata van. Érdeklő­désünkre Vágó határozottan leszögezte, a Postabank hely­zete a nyugdíjkifizetéseket semmiképpen nem befolyá­solja. Hozzáfűzte, nincs tudo­mása olyan információról, amely a Postabankkal kapcso­latos jelenlegi hisztérikus han­gulatot megalapozná. •T. K. HABSBURG OTTÓ: KITEKINTŐ Jogbiztonság Az utóbbi időben mifelénk minduntalan szóvá teszik, hogy a fejlődő országok­ból, így az Oroszországból érkezők kö­zül sokan két kézzel szórják a pénzt lu­xuscikkekre, főleg ingatlanokra, ame­lyek a legkisebb hasznukra sincsenek sa­ját honfitársaiknak. E kiadásokat általában kétes eredetű forrásokból finanszírozzák. Vonatkozik ez nem utolsósor­ban a francia Riviérán és a spanyol tengerparton gomba módra szaporodó villákra, amelyeknek szinte kivétel nél­kül orosz vagy más, az úgynevezett harmadik világból szár­mazó tulajdonosaik vannak. Az európai adófizetők bírálata érthető és közismert. Nálunk ugyanakkor általában nem tudják, hogy két dolog között különbséget kell tenni. Ami különösen a Földközi­tenger partvidékén lévő orosz villákat illeti, nyilvánvalóan azokból a pénzekből épülnek, amelyeket a nyugati kormá­nyok utaltak át Moszkvának a belső reformok elősegítésé­re. Az, hogy a milliók, sőt a milliárdok illetlen kezekbe vándorolnak, minden vitán felül áll. A körülmények ilye­tén alakulásáért több kormányt is felelősség terhel. Jelcin újraválasztásáért például - amelyről csak mosta­nában kezdik felismerni, hogy nem volt a legjobb befekte­tés - drága árat fizettünk. Némileg más a helyzet a hagyo­mányos fejlődő országokból származó beruházásokkal, amelyeknek egy keveset emlegetett motívumuk van. Nem is annyira a kábítószer-csempészetről van szó, noha az is szerepet játszik, hanem az ezekben az országokban tapasz­talható jogbizonytalanságról, amelyről mostanáig szinte senki nem vett tudomást. Ezekben az országokban, de elsősorban Dél-Ameriká­­ban, folytonosan az emberi jogokról beszélnek, ami nem alaptalan. Közben ugyanis minduntalan elfeledkeznek ar­ról, hogy az emberi jogok a munkához vagy a jövedelem­­szerzéshez való jogot is jelentik. Aki így vagyonra tett szert, el szeretné kerülni, hogy a kormányok a politikai hatalom révén megfosszák ettől, másképpen fogalmazva: meglopják. A tulajdon jogbiztonságának fogalma nálunk is, sőt egész Európában elhalványult. Abban, hogy a totalitárius rendszerek elorozták a tisztességes úton szerzett vagyont, néhány nyugat-európai demokráciának is felelőssége van. Egyenlőségjelet kell tenni a közé, hogy például Németor­szágban a szovjet típusú önkényuralom idején elvett érté­keket nem szolgáltatják vissza eredeti tulajdonosuknak és a közé, hogy bizonyos államok megtagadják az általuk elüldözött polgáraik legalább részleges kártalanítását el­tulajdonított vagyonukért. Teljes kárpótlás természete­sen nem lehetséges - ez nyilvánvaló. Ugyanakkor leg­alább a jogcímet el kell ismerni és a jogot a gazdasági és szociális lehetőségek szerint érvényesíteni. Ebből a szem­pontból például magyar-izraeli egyezmény volt megfe­lelő. Szükséges volna, hogy egy egész sor közép-európai állam ugyanezen elvek alapján járjon el más népcsopor­tokkal szemben. Megalapozatlan ugyanakkor az a bírálat, amelyet nem utolsósorban egyházi körökben fogalmaznak meg azokkal szemben, akik vagyonukat az ingatag jogrendszerrel ren­delkező államokból kimenekítik. Mindenkinek joga van arra, hogy megtartsa és megvédje a tulajdonát - azt, hogy erről lemondjon, senkitől sem várhatjuk el. Ezzel kapcso­latban embereket gyakran érnek olyan szemrehányások, amelyek erkölcsi szempontból egyszerűen tarthatatlanok. Feltétlenül helyes, hogy nemzetközi szerződéseinkbe beveszünk egy emberi jogi záradékot. Ugyanilyen jelentő­séggel bírna a jogbiztonság követelése, nem utolsósorban azért, mert ez hozzájárulna az adott ország gazdasági felvi­rágzásához. Dél-Amerikára és egy sor afrikai államra is ér­vényes ez a tétel. Nem szabadna megengedni, hogy rabló kormányok és bizalmi embereik népüket kizsákmányol­ják, és a zsákmányt biztonságba helyezzék. Más a helyzet viszont azokkal, akik törvényes úton tet­tek szert vagyonukra. Számukra garantálni kell, hogy a kormányzati körök állítólagos nemzeti és szociális érde­kekre hivatkozva ne tulajdoníthassák el az értékeiket. Jog­­biztonság nélkül sohasem állhat be az az egészséges hala­dás, amely akkor érhető el, ha a gazdasági fejlődést a ma­gánkezdeményezések és már nem a bürokraták irányítják. Német eredetiből fordította: Gyévai Zoltán

Next