Magyar Hírlap, 1997. július (30. évfolyam, 151-163. szám)
1997-07-05 / 155. szám
1997. JÚLIUS 5., SZOMBAT Magyarországon dogmává vált, hogy ami állami az rossz, ami viszont civil, az jó. Az ideológia helyett azt kellene vizsgálni, hogy melyikből milyen előnyök származnak - vélekedik a szociológus. Krémer Balázs szerint a szociálpolitika súlyos problémái közül számosat enyhíthetnek, esetleg meg is oldhatnak a nem állami szervezetek. Magánszemélyek és magánszervezetek is részt akarnak venni a közszolgálatok végzésében, de az oktatás vagy a szociális ellátások privatizálása sem csodaszer. A szociálpolitikában nincsenek jó megoldások, csak rosszak és kevésbé rosszak. A nem állami szervezetek esélyt adnak a kevésbé rossz megoldásokra - fogalmaz több megjelent tanulmányában is Krémer. Közpénzek ismerősök zsebében A szociálpolitikai feladatok mellett a „civilek” fontos szerepet vállalhatnak a politikai döntéshozatalokban is. A szavazópolgárok és az általuk megbízott képviselők között nincs információáramlás, ezért szerencsés, ha a társadalmat érintő politikai döntésekben - ha nem is mindenki -, de a témában érintett civilszervezetek részt vesznek. A döntéshozatalban való nagyobb szerepvállalásuknak ellentmond ugyanakkor, hogy a szervezet képviselőinek legitimitása nem alapul választáson. Álláspontjuk következményeiért pedig később semmilyen felelőséggel nem tartoznak - szögezi le Krémer. A civilszervezeteket nem kielégítő megoldás végül az lett, hogy a döntéshozatalban nem, az előkészítésben viszont részt vehetnek. A rendszerváltásnak köszönhetően kialakult a civilszervezetek mítosza Magyarországon, az új politikai elit részben e szervezetek aktivistái közül verbuválódott. Ezért történelmi szükségszerűség, hogy a hazai nem állami szektor átpolitizált. Krémer szerint minden jelentősebb nem állami intézményről számon tartja a közélet, de ami ennél is fontosabb, a támogatások odaítéléséről döntő politikusok is, hogy melyik párthoz tartoznak. Bukott politikusok tűnnek fel a civilszervezetekben, s maguk a pártok is a nem állami szervezetek körében építik ki klientúrájukat, hátországukat, oda menekítik ki megkaparintott vagyonkájukat és ejtőernyőseiket - érvel a szociológus. A támogatások odaítélésénél nem a tényleges teljesítmények, eredmények, referenciák a döntőek, hanem a létező személyes kapcsolatok váltódnak át közpénzre. A közvéleményben él a gyanú, hogy pult alatti kártyaosztogatás zajlik a nonprofit területen. Az adókedvezményekkel nem nehéz visszaélni, sőt már csak ezért is érdemes ilyen szervezeteket létrehozni. Krémer szerint a civil világ fontos értékeket képvisel, igen hasznos produktumumokat állít, és még többet állíthatna elő. Ehhez azonban tisztább, átláthatóbb viszonyokra lenne szükség. Időről időre megjelenik például az országgyűlési támogatások odaítélésénél az a törekvés, hogy azok a szervezetek kapjanak támogatást, amelyek fontosnak ítélt társadalmi célokat képviselnek, de gyenge a politikai reprezentációs képességük. Végül mégis rendre azok kapnak pénzt, akiknek valamilyen képviselője vagy szószólója a Parlamentben ül. Különösen azoknak a civilkezdeményezéseknek árt a nonprofit szektort körülvevő gyanú, amelyek (százan, ötszázan, netán ezren) meg szoktak és meg mernek jelenni a közvélemény előtt. Ők aztán védekezhetnek a vádaskodások ellen. Pedig a szektornak nem ezer, hanem összesen mintegy ötvenezer tagja van - magyarázza Krémer. A szociológus véleménye szerint mindenképpen fel kell számolni azt a jelenlegi helyzetet, hogy míg a részvénytársaságokra nézve kötelező gazdálkodási adataikat nyilvánosságra hozni, addig a közpénzeket költő szervezetek kedvükre sumákolhatnak. Kötelezni kell gazdálkodásuk nyilvánosságra hozatalára, illetve elszámolásra azokat, akik az adófizető polgár pénzét (bármely formában) magánszervezeti keretek között költik. Aki ezt nem teszi meg, ki kell zárni a különböző kezdvezményekből - tette hozzá a szociológus. Alattvalók helyett polgárok A nonprofit intézményegyüttes elválik a profitcélokat követő piaci, és az állami irányítás alatt működő kormányzati szektortól. Belső heterogenitása mégis megnehezíti, hogy sajátosságait, mint egy önálló szektor jellemzőit egységben kezeljük - vélekedik Kuti Éva közgazdász (Nonprofit Kutatócsoport). Szerinte így alakulhatott ki az a helyzet, amelyben minden elemzőnek „megvan a saját nonprofit szektora”. A nonprofit szervezetek ugyanis annyira sokfélék, hogy közöttük mindenre lehet elegendő példát és ellenpéldát találni. A harmadik szektor gyors fejlődése azért következett be, mert a nonprofit szervezeti formák a gazdaság és a társadalom valamennyi szereplőjének kínáltak bizonyos előnyöket - írja Kuti Éva a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulányában. Paradox módon a leglátványosabb akciókat az állam és a kormányzati intézények hajtották végre. Nagy állami alapítványokat hoztak létre a támogatások pályázati úton történő elosztására, és országos szintű intézményeket alakítottak közalapítvánnyá, majd közhasznú társasággá. Mindez azt a benyomást kelti, hogy a magyar nonprofit szektor fejlődésében az állam játssza a döntő szerepet, és a pénzek nagyobb része is az államtól jön. Pedig a kormányzati és költségvetési intézények által alapított nonprofit szervezetek aránya alacsony, és a szektor állami támogatottsága is tartósan elmarad a nyugat-európai szinttől. Kuti Éva szerint az állami befolyás jóval kisebb, és a szektor sokkal „civilebb”, mint ahogy azt a felszíni jelenségek alapján általában gondolni szokás. Ez a „civil” jelleg azonban egészen mást jelent, mint amit a civiltársadalom rendszerváltás idején divatba jött, és azóta is bizonyos áhítattal használt fogalma sugall. A nonprofit szervezetek döntő többsége az állampolgárok kezdeményezésére, és az ő érdekeiket követve jött létre. Ezek az érdekek azonban nem feltétlenül esnek egybe a nagybetűs társadalom, a köz érdekeivel. A leggyakoribb az, hogy az emberek egyszerűen a szabadidejük eltöltése végett szerveződnek. Vannak közös problémák mentén létrejövő egyesületek, önsegítő csoportok, és klasszikus értelemben vett jótékony szervezetek. Gyakori cél a közrend vagy a kulturális értékek védelme. Sokféle érdek fűződik a gazdaság- és vállalkozásfejlesztéshez is. Ha nincs is sok egyesület, amely az állampolgári jogok érvényesítésére vagy a társadalmi haladás támogatására szerveződött volna, maguk az emberek polgárként és nem alattvalóként viselkednek, amikor civilszervezeteket hoznak létre - vélekedik Kuti Éva. A közgazdász szerint meglepően sokan gondolják, hogy az öntevékeny szervezetek klasszikus formája a jótékonykodás. Ami azért is furcsa, mert már évszázadokkal magunk mögött hagytuk azt a fejlődési szakaszt, amikor az ilyen szervezetek valóban túlsúlyban voltak. Tény ugyan, hogy a jótékonyság nem hiányzik a magyarországi gyakorlatból, de a jótákonysági elem a szektorban nem meghatározó. Attól, hogy civil, még nem hatékony A nonprofit szervezetek tíz százaléka sem rendelkezik annyi jövedelemmel, amenynyi négy-öt alkalmazott foglalkoztatására és a rezsiköltségre elegendő lenne. Ez éles ellentmondásban áll azzal az újra meg újra felbukkanó reménnyel, hogy a szektor képes lesz a nagy állami ellátó rendszerek leépítése nyomán keletkező űr betöltésére. Kórházak, egyetemek működtetéséről csak akkor lehet szó, ha az állam a feladattal együtt nagyon komoly összegeket is átad. Természetesen nem lehetetlen, hogy ez megtörténik - véli Kuti Éva. Ezzel kapcsolatban azonban le kell számolni a nonprofit szolgáltatások magasabb hatékonyságának bizonytalan eredetű mítoszával. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a jól működő nonprofit szervezetek hatékonyabbak a túlbürokratizált állami intézményeknél, míg a rosszul szervezett nonprofit szolgáltatások elmaradnak a jól működő állami szolgáltatások mögött. Kuti Éva szerint a nonprofit szervezeteket nem is a magasabb hatékonyság teszi kívánatos formává, hanem az, hogy olyan igényekre is képesek reagálni, amelyek nem a többség, hanem speciális helyzetben lévő csoportok szükségletei. Kuti Éva úgy véli, fontos leszögezni, hogy az emberek társadalomba való integrálása, a közösségi kapcsolatok fejlesztése az a funkció, amelyet semmilyen professzionális szervezet nem tud átvenni a nonprofit szférától. A közgazdász szerint az egyesületi élet gazdag tradíciója, a demokratikus törekvések, a „második gazdaság” által kialakított mentalitás és a nonprofit szervezetek kínálta gazdasági előnyök egyaránt szerepet játszottak a szféra burjánzásában. Nem ritka, hogy mondjuk egy színház adománygyűjtő alapítványt, majd támogatóiból pártoló egyesületet, a dolgozói számára önsegélyező egyletet hoz létre, s végül közhasznú társasággá alakul. Fontos azonban hansúlyozni, hogy ezekben az esetekben általában nem történik semmi törvényellenes, a szereplők csak a jogszabályok nyújtotta lehetőséget próbálják kihasználni - állítja Kuti Éva, hozzátéve: a jelenség nem örvendetes, de a benne tükröződő problémaérzékenység és alkalmazkodókészség inkább optimizmusra, mint pesszimizmusra ad okot. • Haszán Zoltán - Szentgyörgyvölgyi Arnold Pártklientúra a civilszervezetekben Nonprofit mítoszok A fejlett világ ma éppolyan rajongással és elkötelezettséggel beszél a nem állami szervezetek társadalompolitikai csodatevéséről, mint a fejlődő világ - vélekedik Krémer Balázs szociológus. Szerinte a kitüntetett előjogokat élvező szervezetekről kialakult kép vegyes. Egyfelől emelkedett, nemes, nagyszerű társadalmi törekvéseknek ad otthont a nem állami szektor, másfelől nemzetközi és nemzeti szinten zajló érdekösszefonódások, politikai hatalmi játszmák és korrupciók színtere. Kuti Éva közgazdász úgy véli, számos olyan mítosz él a szektorral kapcsolatban, amelyekkel ideje lenne leszámolni. 250 millió a parlamenttől Az idén 258,5 millió forint költségvetési támogatásban részesültek mindazok a társadalmi szervezetek, amelyek eleget tettek a máskülönben igen szigorú pályázati feltételeknek. Természetesen senki sem elégedett, mindenki többet várt, de a költségvetési keret csak ennyit engedett meg. Vannak, akik többet, mások pedig kevesebbet kaptak. Másfélmillió forint jutott az Akarat Diáksport Egyesületnek, kétmilliót kapott a Magyar Karitász-Caritas Hungarica, 900 ezer forint támogatásban részesült a Baloldali Ifjúsági Társulás, 700 ezret juttattak az Anyanyelvápolók Szövetségének és közel kétmilliót kapott a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége. Filló Pál (MSZP), a bizottság elnöke többször hangoztatta, hogy a költségvetési támogatás a társadalmi szervezetek szervezeti és működési költségeinek fedezésére szolgál. A pénzt a Pénzügyminisztérium folyósítja egy összegben vagy félévenként, aszerint, hogy az érintett szervezetek támogatása meghaladja-e a 3 millió forintot. A nemes társadalmi törekvések és a korrupció egyaránt megtalálhatók a nonprofit szférában - a szociális célra szánt pénz időnként ismerősök zsebébe vándorol fotó mk archív Sok pénz keveseknek A hazai nonprofit szervezetek ötvennyolc százalékát magánszemélyek alapították, és csupán tíz százalékuknál kizárólagos alapító valamilyen kormányzati szervezet vagy költségvetési intézmény. A nonprofit szervezetek száma meghaladja az ötvenezret, összbevételük körülbelül 200 milliárd forint - derül ki Bocz János és munkatársai által publikált tanulmányból. A KSH legfrissebb adatai szerint a bevétel közel háromötöde a szervezetek gazdálkodási, illetve alaptevékenységéből származik, míg a többi állami és magántámogatásból jön össze. A szervezetek bevételének körülbelül húsz százalékát kitevő állami támogatás jóval alacsonyabb a nyugat-európai átlagnál — Angliában ez az arány negyven, Franciaországban hatvan, Németországban pedig közel hetven százalék. A magyar nonprofit szektor szereplőinek egyharmada kifejezetten kisméretű, bevételei 1994-ben nem haladták meg az 50 ezer forintot. További egyharmad a maga 500 ezer forint alatti bevételével szintén kicsinek mondható. Ez a több mint 27 ezer szervezet együttesen is csak 2,3 százalékban részesedik a szektor összes bevételéből. Ugyanakkor az 5 millió forintnál nagyobb összeggel gazdálkodó szervezetek aránya csupán 9 százalék, mégis nekik jut az összbevétel 86 százaléka. A nonprofit szektor bevételeinek településtípusok szerinti megoszlása igen nagyfokú koncentrációt mutat. A lakosság kevesebb mint egyötödét tömörítő főváros nonprofit szervezetei az összes bevételnek közel 70 százalékával gazdálkodnak, míg a lakosság kétharmadának otthont adó kisebb városoknak és községeknek csak a pénz 14 százaléka jut. Videokamerával figyelik a bérbevételt Meglopott autókölcsönzők Magyarországon több tucat legális és jó néhány feketén működő autókölcsönző működik. Az utóbbi időben felfutó, többségében nyugati szolgáltatást nyújtó üzletág legnagyobb problémáját az autólopások jelentik. A cégek az ügyfelek alapos ellenőrzésével, helyenként műholdas nyomkövető rendszerek bevetésével próbálják a biztonságot növelni. A cégbírósági adatok szerint Magyarországon több mint tízezer autókölcsönző vállalkozás létezik, legalábbis ennyien vették fel tevékenységi körükbe a szárazföldi járművek bérbeadását. Hogy közülük valójában hányan foglalkoznak fent a car szolgáltatással, arról még az autókölcsönzők szövetségének sincsenek pontos kimutatásai. A cégek többsége gazdasági, közlekedési, turisztikai okokból Budapestre települt, de ma már minden megyeszékhelyen van lehetőség gépjárművet bérelni. A rendkívül heterogén üzletág - az öt nagy, nemzetközi lánccal, több száz márkás gépjárművel rendelkező cég mellett az 5-10 autót forgalmazók alkotják a többséget - legnagyobb problémáját az autólopások jelentik. Az esetek többségében a bérlők közreműködésével tulajdonítják el a gyakran többmilliót érő kocsikat. Nagy László, a Budget ügyvezető igazgatója is a lopásokat, illetve az alacsony felderítési arányt tartja a legsúlyosabb gondnak. A komoly nemzetközi hálózattal bíró Budget okmány-, és pénzfelismerő tanfolyamot szervezett dolgozóinak, videokamerákkal rögzítik a bérbevételt, így próbálva visszatartani a csalókat. Az autókölcsönzők újabban a gyanús személyekről készült számítógépes adatbázis léterhozásával próbálják kiszűrni a nemkívánatos ügyfeleket. Az öszszefogás sikeréhez azonban - vélekedett Pollák Mihály, az Americana Rent-a-car főnöke - jogszabály-változtatásra volna szükség. A hatályos törvények ugyanis csupán sikkasztásnak minősítik, ha a bérlők tulajdonítják el az autót, erre ráadásul a casco biztosítás sem terjed ki. A kisebb cégeket ezért egyegy ilyen eset is padlóra küldheti, de a nagyok is érthetően elégedetlenek. A külföldiek a lopások miatt lassanként már autót bérelni is félnek - állítja Nagy László, aki érthetetlennek tartja, hogy az autókölcsönzők miért nem igényelhetik vissza az általuk termelőeszközként használt gépjárművek áfáját. Ez a többletköltség is hozzájárul ahhoz, hogy nálunk viszonylag drága díjszabással dolgoznak a cégek - hangoztatta érdeklődésünkre Nagy László, aki a Budget mellett az autókölcsönzők szövetségének is a vezetője. A kölcsönzők valóban meglehetősen széles árskálán kínálják autóikat. A személyautók, kisbuszok, kisteherautók típustól függően napi 2000-25 000 forintba kerülnek, és a bérlőtől - szintén a gépjármű függvényében - kilométerpénzt is kérnek. A legális cégek mellett ezen a területen is léteznek, magukat elsősorban az Expreszben hirdető, feketén működő vállalkozások. Az általuk ajánlott irreálisan alacsonynak tűnő 1000-1500 forintos napi árak azt sejtetik, hogy az ellopott kocsik egy része náluk köt ki. A magasnak tűnő árak és a gyakori lopások ellenére évek óta nő az autókölcsönzők forgalma. Különösen a nemzetközi hálózathoz tartozó, a kontinens csaknem minden repülőterén jelenlévő, baj esetén azonnali műszaki segítséget, csereautót biztosítani képes cégek keresettek. Mostanában elsősorban az amerikai ügyfelek száma emelkedik, ahol divattá vált az utóbbi időben Kelet- Közép-Európa felfedezése. A repülőn érkező turisták Ferihegyen beülnek a telefonon megrendelt járműbe, amelyet távozáskor bármelyik légikikötőben leadhatnak. A Budget tapasztalatai szerint a nyaralási szezon kezdete óta ugrásszerűen emelkedik a bérautóval vidékről Ferihegyre utazók száma is. Sokan felismerték, hogy egy többtagú család kevesebb pénzért, gyorsabban és kényelmesebben juthat ki így a repülőtérre, mint vonattal vagy autóbusszal. •Sz. A.J. BELFÖLD Ny-------------:—n Vámügyintézés felsőfokon, kisvállalkozóknak, világcégeknek Első Pesti Vámügynökség 1068 Budapest, Benczúr utca 1. Telefon: 321-5538, 321-5543 _____________^ Wiffe HÍRKER Rt. HÍRLAPÁRUS MUNKAKÖRRE budapesti lakosok jelentkezését várjuk! HÍRKER Rt. Budapest IX. ker., Dandár u. 9-13. (Vörösné) INFORMÁCIÓKÉRŐ LAP CEBA Hungary Kft. Magyarországi Koordinációs Központ 7401 Kaposvár, Pf. 162 Telefon: (82) 319-605. Fax: (82) 313-311/128 INFORMÁCIÓT KÉRÜNK Korszerű hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés Svájcban Szakmai tapasztalatcsere-látogatás 1997. október 4-10-ig (Bern, Genf, Bázel) A szakmai konferencia programjairól részletes tájékoztatás kérhető. Információkérő neve: .................................................................................... Címe: Tel./fax száma: .................................................................................................. (X) Ladinek Judit Kuthy Patrícia Bánkuti Orsolya Bősze Krisztina Győri Helga Katona Vanda Kun Vera Kuthy Mercedes Parti Júlia Sas Krisztina Szabó Helga Veress Zsuzsanna Zsíros Mónika Csutka István Weil Róbert Bradács Zoltán Hencz György Major Roland Molnár Ferenc Nagy Zoltán Németh Dávid Zsolt Ráthonyi László Seres Károly Attila Kautzky Armand az est házigazdája Jegyek válthatók: Madách Színház szervezési osztályán (Budapest VII., Erzsébet körút 31-33., telefon: 342-3747), Madách Kamara (Budapest VII., Madách Imre tér 6., telefon: 267-3775) és az ismert jegypénztárakban Az est támogatói: MagyarHírla IgEEflg BUDAI PARKSZÍNPAD || jlJIfT-tJ Budapest XI., Kosztolányi Dezső tér • Pénztár: 166-9849 1997. július 26-án 20 órakor (esőnap: július 27.) SYWW HI 1 Y Magyar Hírlap .