Magyar Hírlap, 1997. augusztus (30. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Binder: Bős és az ár (MH) A bősi erőmű másodpercenkénti ezer köbméterrel csökkentette Budapest térségében az árhullámot. Ez cáfolhatatlan tény, amit a valóban hozzáértő magyar szakértők is elismernek - nyilatkozta tegnap Julius Binder, a szlovák vízgazdálkodási vállalat vezérigazgatója. Különösen nagy segítséget jelentett az erőmű a Csallóközben, hiszen egészen Szapig olyan mértékben csökkentette a vízszintet, hogy még másodfokú készültség kihirdetésére sem volt szükség - mondta Binder, ezzel támasztva alá Meciar kormányfő korábbi kijelentését Budapest „megmentéséről” a bősi erőművel. Ha magyar oldalon is megépült volna a tervezett vízlépcső, a magyar főváros észre sem vette volna a nagy vizet, mivel akkor csaknem két méterrel ki kellett volna mélyíteni a Duna medrét. A mélyítés az átlagos vízálláshoz képest másodpercenként további kétezer köbméternyi víz elvezetését tenné lehetővé szintemelkedés nélkül. Mindazonáltal - hangsúlyozta Binder - Szlovákiának nincs rá szüksége, hogy a hágai törvényszék figyelembe vegye az árvíz során szerzett tapasztalatokat, a bírák elé terjesztett eddigi érvek is egyértelműen vallanak arról, kinek van igaza a vitában. Hetilapként piacon a Pravda (MTI) Augusztustól ismét megjelenik Oroszországban a Pravda - egyelőre azonban csak hetilapként, s csak nyolc oldalon. E lap a jogutódja a Lenin által alapított, először 1912. május 5-én megjelent sajtóterméknek, a szovjet korszak meghatározó sajtókiadványának, miután a Pravda újság szerkesztősége elnevezésű zárt részvénytársaság minden bírói fórumon elnyerte a kiadói jogokat. A Szovjetunió felbomlását követően, 1992-ben a görög Jannikosz család vette meg a Pravdát, a későbbiekben pedig Pravda 5 néven adta ki a lapot. Tavaly nyáron viszont a nevében és tartalmában is megváltozott Pravda finanszírozását megszüntették. Viktor Linnyik főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy az újságkiadás finanszírozása érdekében a részvények egy részét - de nem a többségét - orosz üzleti köröknek adták el. A Pravda főszerkesztője azt ígérte, hogy középbal állami-hazafias lapot csinálnak, s hangsúlyozta: a szerkesztőség nem kötelezte el magát egyetlen pártnak sem. Nigériai letartóztatási parancs (MTI) A nigériai katonai rezsim letartóztatási parancsot adott ki Wole Soyinka, az 1986-ban Nobel-díjjal kitüntetett nigériai író, valamint további három, hozzá hasonlóan külföldi száműzetésben élő korábbi nigériai államférfi ellen. A hivatalos NAN nigériai hírügynökség jelentése szerint Soyinka mellett a nigériai hatóságok körözik Anthony Enahoro korábbi tájékoztatási minisztert, Alani Akiminade tábornokot, a hadsereg volt főparancsnokát és Bola Timbu egykori szenátort. A nigériai rezsim a letartóztatási paranccsal a négy ellenzéki kiadatásához akarta a jogi alapot megteremteni - írta az AFP. A katonai junta 1995 novemberében kivégeztette Ken Saro-Wiwa nigériai költőt, világszerte tiltakozást váltva ki a barbár cselekedettel. Soyinka száműzetéséből többször is felhívta a világ közvéleményét, hogy közösítse ki Sani Abacha tábornok katonai rezsimjét. A 63 esztendős írót Nigériában hazaárulással vádolják. Feloldott utazási tilalom (MTI) Az Egyesült Államok szerdán feloldotta állampolgárai számára a tíz éve érvényben lévő libanoni utazási tilalmat, miután ígéretet kapott a bejrúti kormánytól, hogy az fokozza a terrorizmus elleni harcot. A hírt Madeleine Albright jelentette be különrepülőgépe fedélzetén, hazafelé tartva ázsiai útjáról. Az amerikai külügyminiszter asszony mindazonáltal hozzátette, hogy Libanon továbbra is veszélyes hely, és óvta honfitársait, hogy odautazzanak. Lemondott Thaler (MTI) Janez Dmovsek szlovén miniszterelnök felkérte Zoran Thaler külügyminisztert, hogy vizsgálja felül lemondási szándékát. A szlovéniai pártok közötti viták miatt élesedő belpolitikai válság miatt ugyanis tegnap lemondott hivataláról Zoran Thaler, az ország külügyminisztere. „Lemondásommal fel akarom hívni a figyelmet arra, hogy Szlovénia csak a nemzeti egység megteremtésével foglalhatja el az őt megillető helyét Európa biztonságos és fejlett részében” - magyarázta Thaler lemondása indítékait. Egységben az erő (MTI) Hétesztendei politikai kötélhúzás után a bolgár parlament csütörtökön új címert hagyott jóvá, sisakjában koronával váltva föl a kommunista vörös csillagot, amely korábban díszelgett a pajzsbeli oroszlán feje fölött. A szavazás után Petar Sztojanov elnök a parlamentből tüstént átsétált az elnökségre, és kifüggesztette a címert a főbejárat fölé. Egy katonazenekar eljátszotta a himnuszt, s az arra járók tetszésüket nyilvánították. A címerpajzs vörös mezejében egy oroszlán látható, oldalán két másik oroszlánnal, fölötte egy koronával, alatta pedig a következő jelmondattal: „egységben az erő”. Fehérorosz kémhistóriák (MTI) Az orosz közszolgálati televízió (ORT) múlt héten Fehéroroszországban letartóztatott két munkatársa közül az egyik külföldi kémszolgálatoknak dolgozik - jelentette ki csütörtökön Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök. A fehérorosz államfő egyéb részleteket nem közölt. A belorusz rendőrség csütörtökön rövid időre újságírókat tartóztatott le, akik az ORT orosz tévé forgatócsoportjának szabadon engedéséért tüntettek. A több tucat újságíró a minszki politikai rendőrség központjához, a belügyminisztériumhoz, majd Lukasenko elnök hivatalához vonult, és át akart adni egy kérvényt az orosz tudósítók szabadon bocsátása érdekében. A „Fehéroroszországban a szólásszabadság ára - az újságírók személyes szabadsága” című petíciót 68 újságíró írta alá. A Fülöp-szigetek kormánya és az ellene lázadó muzulmán csoport, a Moro Iszlám Felszabadítási Front (MILF) képviselői között szerdán tárgyalások kezdődtek, amelyek tétje, hogy a délkelet-ázsiai szigetországban végre béke legyen, és véget vessenek az évszázadok óta tartó ellenségeskedésnek. Fülöp-szigetek lakosságának mintegy 85 százaléka katolikus, 5 százaléka protestáns, és mindössze 7 százaléka muzulmán (az utóbbiak az ország déli részén, Mindanao szigetén élnek). Az ötmilliós muzulmán kisebbség már régóta önálló országot akar létrehozni a szigeten, és ennek érdekében terrorakciók elkövetésétől sem riad vissza. A mérsékeltnek tekinthető Moro Nemzeti Felszabadítási Front (MNLF) a hetvenes évek elején alakult, és mivel a viszály békés megoldását szorgalmazta, több radikális csoport később kivált a szervezetből. A legismertebb közülük a Moro Iszlám Felszabadítási Front (MILF), amely véres terrorakcióival vált hírhedté. A két szervezet azonban néha összevont támadást intézett a kormányerők ellen. Amikor a hadsereg hajtóvadászatot indított a gerillák után, a katonák egyértelmű parancsot kaptak: lőjenek agyon minden kézre kerített lázadót. A béke érdekében megtett első jelentős lépés a Dzsakartában tavaly megtartott tárgyalássorozat volt, amelyen a kormány és az MNLF képviselői vettek részt. Közben az MILF kijelentette: nem csatlakozik az esetleges egyezséghez. Végül megkötötték a megállapodást, mely szerint a morók lemondanak az önálló állam megalakításáról, ugyanakkor autonómiát kapnak Mindanao szigetén. Egy tanács felállításáról is szó volt, amely a béke fenntartását, és a terület fejlesztését kapta feladatul, ám szűkebb hatáskörrel, mint az MNLF gondolta. Mindanao státusáról 1999-ben népszavazáson döntenek. Az MNLF azt is elérte, hogy az iszlám vallás választható tantárgyként bekerüljön az iskolák tanrendjébe. Manilában súlyos támadások érték Fidel Ramos kormányát, bírálói szerint túl sok engedményt adott a muzulmánoknak. Akkor még úgy tűnt, hogy a szigetország lakóira nyugodtabb napok várnak, ám az MNLF-ből kivált gerillaszervezet, a MILF az idén is folytatta támadásait. Ramos kormánya ugyan tárgyalóasztalhoz ültette a gerillák küldöttségét, a megbeszélések azonban megszakadtak, mivel a MILF különböző szabotázsakciókat, rajtaütéseket, túszejtéseket hajtott végre. A harcok miatt több tízezren menekültek el a térségből. Június végén a kormánycsapatok hadműveletet indítottak a szélsőségesek ellen, amely több száz áldozatot követelt. A Moro Iszlám Felszabadítási Front továbbra sem mond le arról, hogy önálló muzulmán országot hozzon létre a délkelet-ázsiai térségben. Fidel Ramos kormánya most szeretne a MILF képviselőivel is hasonló békét kötni, mint tavaly decemberben az MNLF-fel, és ezzel véget vetni a 26 éve tartó polgárháborúnak, amely már legalább 120 ezer áldozatot követelt. • Horváth B. Ádám HÁTTÉR Manila megbékél a morékkal MTI A francia kormány módosítani akarja a bevándorlást szabályozó, s az elmúlt években igencsak megszigorított rendelkezéseket. A módosítások lényege a szabályok enyhítése, illetve a korlátozások hatékonyabbá tétele lesz - legalábbis ez tűnik ki abból a jelentésből, amelyet tegnap adott át Lionel Jospin miniszterelnöknek Patrick Weil, a bevándorlási kérdések egyik legismertebb francia szakértője. Weilt júniusban bízta meg Jospin a problémakört teljes egészében áttekintő dokumentum elkészítésével. A francia szakértő két részre bontotta munkáját: külön dokumentumban foglalkozott az állampolgárság megadásának feltételeivel, s külön elemezte a bevándorlás problémáját. Ami az elsőt illeti, itt Weil javasolta, hogy térjenek vissza a„föld jogán” alapuló szabályozáshoz, azaz minden Franciaországban született gyerek nagykorúvá válásakor automatikusan kapja meg a francia állampolgárságot, akkor is, ha külföldiek a szülei. Ennek azonban előfeltétele, hogy a gyerek a nagykorúvá válás időpontjában Franciaországban lakjon, s az ezt megelőző hét évből legalább ötöt itt töltsön. (A korábbi, jobboldali kormány szabályozása szerint a külföldiek Franciaországban született gyerekeinek kérniük kellett a francia állampolgárság megadását - tehát ez nem volt automatikus, s szintén ugyanilyen, lakhatási előfeltételekhez kötötték.) A bevándorlás kapcsán pedig Weil liberalizálni akarná a politikai menedékjog megadását. A bevándorlók rohama ellen védekezni akaró brit kormány súlyos büntetést helyezett kilátásba a Csatornaalagúton át közlekedő Eurostar Expresst üzemeltető vállalatnak arra az esetre, ha nem ellenőrzi Nagy-Britanniába szállított utasainak az okmányait. Az év eleje óta mintegy 600, többségében Szomáliai bevándorló érkezett Londonba az Eurostarral. Az Eurostar mindeddig nem ellenőrizte utasainak az okmányait, mert rá - a légitársaságokkal ellentétben - nem vonatkozik az a szabály, hogy a szállítónak 2000 font büntetést kell fizetnie minden, megfelelő dokumentumok nélkül Nagy-Britanniába vitt utasért. Az illegális bevándorlók érkezésükkor politikai menedékért folyamodtak, így azonnal jogosulttá váltak az elhelyezésre és a szociális segélyre. Ez felnőttek esetében heti 49, házaspároknál 77, és minden gyermek után plusz heti 29 font. Menekültstátusukat csak bírói döntés szüntetheti meg, s eddig igen kevés ilyen ítélet született. Nagy-Britanniában e kiskapu ellenére is Európa legszigorúbb bevándorlási törvénye van érvényben. A londoni kormány úgy döntött, hogy megvétózza az EU-ban beterjesztett svéd javaslatot, miszerint azoknak, akik már több mint öt éve élnek egy EU-országban, kérésükre meg kell adni az állandó letelepedési engedélyt. Párizs lazít, London szigorít KÜLFÖLD Védekezésből támadás Elveszítette lábfejét a sebesült. A tálibok - állításuk szerint - tegnap elfoglaltak két várost Kabultól északra. Abdul Manan, a mozgalom egyik parancsnoka szerint az ellenség szerdán este kezdett támadást a fővárost birtokló tálibok ellen fotó: mti/epa - emmanuel dunand Reuter A nemzetközi közösség minden segítséget megad Albániának, hogy kilábaljon a súlyos gazdasági-társadalmi krízisből. Egyelőre azonban nem ismeretes, mennyi pénzzel támogatja Európa legszegényebb országát. A Rómában tegnap megtartott konferencián 35 ország képviselője vett részt. Lamberto Dini olasz külügyminiszter újságíróknak kijelentette: Európa minden lehetséges eszközzel segíti az albániai állapotok rendezését, a biztonság megszilárdítását, az ország gazdasági és szociális újjáéledését. A római megbeszélésen azonban a konkrét pénzügyi háttérről nem esett szó - ősszel még egy, szélesebb körű nemzetközi konferenciát szentelnek Albániának. Franz Vranitzky, az EBESZ albániai különmegbízottja kiemelte, hogy a nemzetközi közösség teljesen egyöntetűen ítéli meg Tirana helyzetét és a rendezés feltételeit. A külföldi politikusok támogatást ígértek az albán rendőrség és hadsereg átszervezésében, a kereskedelem és a gazdasági élet fellendítésében. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szakértőket küld Tiranába, akik a bankrendszer felépítésében közreműködnek. Washington többek között az albániai szabad sajtó alapjainak megteremtését szorgalmazza. Olasz illetékesek bejelentették, hogy Tirana október 30-áig meghosszabbította azt a megállapodást, amelynek értelmében az olasz haditengerészet albán vizeken is járőrözhet, hogy megakadályozza az illegális bevándorlást. Római tanácskozás Albánia talpra állításáról Pénz helyett ígéretek Megállapodtak Cipruson MTI A ciprusi török és görög közösség vezetői csütörtökön megállapodtak a két fél közötti ellenségeskedések során eltűnt személyek tömegsírjainak feltárásáról. Glafkosz Kleridesz ciprusi elnök és Rauf Denktash, a ciprusi törökök vezetője e heti második találkozóján állapodott meg erről Nicosiában. A két vezető egyetértett abban, hogy a családoknak joguk van megbizonyosodni szeretteik haláláról és méltó végtisztességben részesíteni őket - közölte a találkozó után újságírókkal Gustave Feissel ENSZ-megbízott, akinek nicosiai rezidenciáján tartották a megbeszélést. Kleridesz és Denktash megegyezett abban, hogy az eltűntek problémájának megoldása érdekében azonnal és egyidejűleg átadják egymásnak az összes rendelkezésükre álló információt a török és görög eltűntek sírjainak helyeiről. A görög ciprióták szerint 1619 görög tűnt 1974 óta, amikor a Törökországból küldött inváziós erők lerohanták a sziget északi részét. A ciprusi török eltűntek listáján 803 név szerepel. MTI Önmérsékletre és türelemre intette az északoszét és az ingus vezetést Borisz Jelcin orosz elnök, hangsúlyozva, hogy közös erőfeszítésekkel kell keresni a megoldást az újabb kaukázusi válságra. Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő tegnapi bejelentése szerint Jelcin - aki még a héten szabadságát tölti Szamara körzetében, a Volga mellett - találkozóra hívta Abszarbek Galazov északoszét és Ruszlan Ausev ingus elnököt, s hamarosan külön rendeletben kívánja megfogalmazni rendezési elképzeléseit. A Vlagyikavkáz melletti területekről még Sztálin telepítette ki az ingusokat, s visszatérésük csak 1992-ben vált lehetővé az akkor már Észak- Oszétiához csatolt vidékre. Még abban az évben véres összetűzések robbantak ki a terület új gazdái és a hazatérő ingus családok között, s az összecsapásokat csak a szövetségi erők kivezénylésével sikerült megakadályozni. Az utóbbi hetekben a csaknem fél évtizedes „állóháborút” újabb erőszakhullám váltotta fel: egymást érték a fegyveres orvtámadások, emberrablások és más erőszakcselekmények. Ingus részről az északoszét hatóságokat okolják a menekülteket ért támadásokért, s orosz beavatkozást szorgalmaznak a válság rendezésére, míg az északoszét vezetés az ingusföldi és a csecsen erőket teszi felelőssé a provokációkért. Vlagyikavkáz nem támogatja a közvetlen elnöki kormányzás bevezetését a térségben, mert úgy véli, saját erőből is képes úrrá lenni a válságon. Az orosz elnök különmegbízottja, Alekszandr Kovaljov is úgy véli, hogy „egy harmadik fél, pontosabban a csecsen erők” igyekeznek destabilizálni a helyzetet a térségben. Északoszét-ingus ellentétek Jelcin tűzoltásra készül 1997. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Milosevics elkerülte Cookot Robin Cook brit külügyminiszter nem találkozhatott Miloseviccsel, mert a jugoszláv elnök „házon kívül” volt. Belgrád nem az EBESZ elnökségétől kért megfigyelőket a választásokra, hanem csak egyes tagállamoktól. Lehet, hogy Hágában vádat emelnek Pavle Bulatovics szövetségi honvédelmi miniszter ellen is. MH-Újvidék A délszláv körúton tartózkodó Robin Cook a B-92 független belgrádi rádióállomásnak adott interjújában elmondta: szándékában állt felkeresni Belgrádot, de azt a választ kapta, hogy Milosevics elnök vidéken van, és nem tudja őt fogadni. Mégis szeretne találkozni a jugoszláv elnökkel, mert felelősnek tartja őt, mint a daytoni békeegyezmény aláíróját, a boszniai történésekért. Cook szerint három feltétele van annak, hogy a Nyugat elismerje a jugoszláv elnök legitimitását: nem irányíthatja a háttérből Pale politikáját, szavatolnia kell a médiaszabadságot, valamint a demokratikus és szabad választásokat. Milosevics számíthat arra, hogy továbbra is erőteljesen követelik majd tőle a szerb háborús bűnösök kiadatását. A szerbiai ellenzék a hazai és a külföldi közvélemény megtévesztésével vádolja a kormányt az EBESZ- megfigyelők meghívása ügyében. Drágán Törme képviselőházi elnök a napokban hangzatos nyilatkozatban jelentette be, hogy külföldi megfigyelőket hívtak meg a szeptemberi választásokra, mégpedig olyan országokból, amelyek már elismerték Jugoszláviát. Időközben kiderült, hogy Belgrád meg akarta kerülni az EBESZ központi szerveit, és nem a brüsszeli központba küldte el meghívását, hanem csak egyes „baráti” országok parlamentjeinek. Az EBESZ ezt a meghívást értelmetlennek és érvénytelennek tekinti. A Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom többek között a megfigyelők jelenlétéhez kötötte részvételét a szeptemberi elnök- és parlamenti választásokon. A párt szóvivője jelezte, hogy még két hét haladékot adnak a kormánynak, ellenkező esetben más ellenzéki pártokhoz hasonlóan bojkottálják az erőpróbát. Pavle Bulatovics szövetségi honvédelmi miniszter is szerepel a Hágában nyilvántartott jugoszláv politikusok listáján, ez derült ki Vladimir Lukovic montenegrói főügyész nyilatkozatából, aki a napokban jelezte, hogy az ENSZ-törvényszék bírái a Bulatovics elleni vádemelést latolgatják. 1992-ben, Montenegró belügyminisztereként Bulatovics állítólag utasítást adott ötven egynéhány muzulmán nemzetiségű boszniai menekült kiszolgáltatására a palei hatóságoknak, megsértve ezzel a menekültjogot. A Montenegróban menedéket keresett boszniaiak közül a 18 és 60 év közötti férfiakat letartóztatták, és kiadták őket Karadzsics félkatonai alakulatainak, amelyek később kicserélték őket a bosnyákok fogságába esett szerb harcosokért. A montenegrói vezetőség később elismerte, hogy hibát követtek el. • J. Garai Béla Reuter Az Egyesült Államok svájci nagykövete tegnap kijelentette, az alpesi országnak többet kellene tennie azért, hogy megnyerje a lakosság támogatását a tervezett szolidaritási alap felállításhoz, amellyel a holocaust áldozatai mellett más szükséget szenvedő emberek sorsán is enyhítenének. „A svájci kormánynak részletesen el kell magyaráznia az embereknek az alap célját. Az Egyesült Államokban azt mondanánk, egy jó ötlet megérdemli, hogy jól adják el, mondta Madeleine Kunin nagykövet a Tages-Anzeiger című napilapnak adott interjúban. Kunin nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, mi történne, ha a svájciak elutasítanák a tervezett 7 milliárd frankos (4,6 milliárd dolláros) alap felállítását. Ebből az összegből hazaiakat és külföldieket egyaránt segélyeznének. Az alap létesítését, amely évente hozzávetőleg 350 millió frankkal gazdálkodhatna, a kormány javasolta, amely nemzetközi nyomás alá került, hogy tisztázza Svájc - a náci Németország semleges szomszédja - második világháborús szerepét. A végső jóváhagyás előtt meg kell várni a népszavazás eredményét, amelyet 1998 közepén-végén tartanának. Christoph Blocher jobboldali vezér a négy koalíciós párt egyikének elnöke máris kijelentette, mindent megtesz a terv meghiúsításáért, mivel szerinte az alap felállításával Svájc elismerné bűnösségét. Alternatívaként Blocher azt ajánlja, hogy magánpénzből létesítsenek alapítványt, amelyet 400 gazdag svájci - köztük ő maga - finanszírozna. Az amerikai nagykövet arra is rámutatott, hogy véleménye szerint a svájci politikai rendszer az a gyakorlat, hogy meg kell szerezni a lakosság jóváhagyását, mielőtt bármilyen változtatást elfogadnának - nem a legmegfelelőbb arra az esetre, ha válsággal kell megbirkózni. Ez a fajta konszenzuskeresés megakadályozza az egyértelmű felelősségvállalást, mondta. A diplomata hozzátette, hogy a svájci reagálás az ország világháborús szerepe miatti bírálatokra drámai módon változott: egy évvel ezelőtt kétséges volt, hogy az alvó számlák ügye egyáltalán téma-e az országban. Ma egészen másképp beszél a kormányzat, jelentette ki. Kunint 198 augusztusában nevezték ki nagykövetté. Édesanyja is szerepelt azon a listán, amelyen a svájci bankárszövetség július 23-án közzétette az 1800 alvó számla tulajdonosainak nevét. Az amerikai diplomata családja 1940- ben emigrált Svájcból az Egyesült Államokba, attól tartva, hogy a nácik elözönlik a semleges országot. A Svájcról alkotott képet még mindig kedvezőtlenül befolyásolja a vészkorszakban meggyilkolt zsidók tulajdona körül kibontakozott vita, ez derül ki egy tegnap publikált közvélemény-kutatás eredményéből. A svájci L’Hebdo hetilap szerint a megkérdezett 1000 amerikai és 500 francia közel harmada azt mondta, rosszabb a Svájcról formált véleménye az elmúlt hónapokban zsidó érdekvédelmi szervezetekkel folyatott vitája miatt. A L’Hebdo szerint Svájc tekintélye a legfeltűnőbben döntéshozók, menedzserek és magasan kvalifikált értelmiségiek körében csorbult. A megkérdezett amerikaiak 70 százalékának Svájcról a pénz jutott eszébe. A szolidaritási alap és az alpesi ország tekintélye Svájc többet tehetne Ha a hegy nem megy Karadzsicshoz... Momcilo Krajisnik, a boszniai hármas elnökség szerb tagja kompromisszumos megoldást ajánlott fel a háborús bűnök felderítésével foglalkozó hágai nemzetközi bíróságnak: küldjék el vizsgálóbíráikat Paléba, és ott hallgassák ki Radovan Karadzsicsot. Vagyis, ahogyan Krajisnik értelmezi a régi szólást: ha a hegy - értsd: Karadzsics - nem megy Mohamedhez, menjen Mohamed, azaz a bíróság a hegyhez. A palei vezér ugyanis önszántából nem hajlandó Hágába utazni, a Szerb Köztársaság alkotmánya viszont „nem teszi lehetővé” kiszolgáltatását... Krajisnik meg van győződve róla, hogy barátjának nem lenne semmi kifogása a saját környezetében zajló kihallgatás ellen, hiszen, mint hangoztatja, úgyis ártatlan. A palei hatóságok készek minden szükséges dokumentumot a hágai jogászok rendelkezésére bocsátani. Az eljárás egyszersmind eloszlatná a szerbek kollektív bűnösségéről szóló fámát. Az ENSZ-törvényszéktől egyelőre nem érkezett válasz.