Magyar Hírlap, 1997. szeptember (30. évfolyam, 203-215. szám)

1997-09-01 / 203. szám

2 MAGYAR HÍRLAP világhíradó Közös hadtest (MTI) Háromnemzetiségű közös hadtest létrehozásáról döntött a lengyel, a dán és a német védelmi tárca vezetője. A Mazuri-tavaknál lévő Nidzicában vasárnap véget ért tanácskozáson Stanislaw Dobrzanski, Hans Haekkerup és Volker Rühe olyan dokumentumot írt alá, amely rögzíti a majdan a NATO-struktúrán belül működő közös hadtest létrehozásával megbízott háromoldalú munkabizottság feladatait. A megállapodás szerint a hadtest a NATO kibővítését követően, azaz 1999-től Közép-Európa északi részén fog állomásozni, többnemzetiségű parancsnokság irányítja majd, működési költségei pedig egyenlően oszlanak meg a három ország között. 1995 augusztusa óta ez volt a lengyel, a dán és a német védelmi miniszter hatodik találkozója. Nők az iráni vezetésben (Reuter) Mohamed Khatami iráni elnök kormányának egyik minisztere vasárnap egy nőt nevezett ki helyettesének, s így kettőre emelkedett a hölgyek száma az iráni vezetésben. Ataollah Mohadzserani, a kulturális és iszlám irányítás ügyeinek minisztere Azam Nurit nevezte ki a jogi és parlamenti ügyekért felelős helyettesévé. Ő az első női miniszterhelyettes az 1979-es iszlám forradalom óta. Nuri korábban a minisztérium jogi osztályának főigazgatója volt. Az iráni elnök augusztus 23-án nevezte ki környezetvédelemért felelős alelnökké Maszumeh Ebtekart, aki ezzel Irán első női alelnöke lett. Kelet-európait a BT-be (MTI) Ukrajna szorgalmazni fogja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformja során a kelet-európai országok is kapjanak egy helyet - nyilatkozta a hét végén Kijevben Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter, aki az ENSZ Közgyűlés következő ülésszakának elnöke lesz. Udovenko az első ízben Ukrajnában tartózkodó Alfred Nzo dél-afrikai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt az ENSZ BT átalakításáról. Az ukrán diplomácia vezetője elmondta, hogy nem valamely konkrét ország számára kíván állandó tagságot, hanem elképzelése szerint a kelet-európai térség államai dönthetnék majd el, melyik ország kerül be közülük az ENSZ döntéshozó szervébe. Sterilizáltak Finnországban is (MTI) Finnországban mintegy 11 ezer kényszersterilizálást hajtottak végre 1935 és 1970 között - ez derül ki abból a körkérdésből, amelyet a Helsingin Sanomat tett fel egyetemi kutatóknak, s amelynek eredménye a lap szombati számában jelent meg. A héten derült fény arra, hogy Svájcban, Svédországban és Dániában egészen a ’70-es évekig törvényes lehetőség alapján, tudtukon kívül tömegesen fosztottak meg nemzőképességüktől súlyos elmebetegeket. A „nemzet-egészségügyi” megfontolásokkal indokolt sterilizálást egy 1935-ös finn törvény is lehetővé tette, s mint a helsinki kormány beismerte, a jogszabály 1970-ben történt eltörléséig mintegy 1400 ilyen műtétet hajtottak végre. A témával foglalkozó egyetemi kutatók azonban jóval nagyobb számú, több mint 11 ezer ilyen eset dokumentumaira bukkantak. A németek változtatnának (MTI) A németek jelentős többsége szerint az országban megérett a helyzet a kormányváltásra. A Süddeutsche Zeitung című lap szombati számában ismertetett közvéleménykutatás eredményei szerint az elmúlt hetek koalíciós belviszálya tovább rontotta a kormány megítélését és immár a megkérdezettek 71 százaléka véli úgy, hogy Helmut Kohl kancellár keresztény-liberális kormányának távoznia kellene. Az elmúlt hetekben tovább tartott a kancellár pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU), valamint testvérpártjának a Keresztényszociális Uniónak (CSU) a hanyatlása és csak a megkérdezettek 36 százaléka adná rájuk a voksát, ha most tartanának választásokat. Az ellenzék vezető erejét jelentő Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ezzel szemben tovább erősödött és a lakosság negyven százalékának szavazatára számíthat. A keresztény pártok jelenlegi koalíciós partnere, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) valószínűleg éppen átlépné a parlamentbe való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Az SPD várható szövetségesének számító Zöldek tízszázalékos támogatottsággal számolhatnak. A Munkapárt államszövetség mellett (MTI) Ehud Barak, az ellenzéki izraeli Munkapárt vezetője lehetségesnek tartja Izrael, a palesztin területek és Jordánia konföderációját, s ezt a megoldást előnyben részesítené egy független palesztin állammal szemben. A pártvezér ezt az elképzelését a müncheni Focus hírmagazinnak adott interjújában fejtette ki. Barak szerint a konföderációval megkerülhető lenne a békefolyamat legnehezebb kérdése: hol állomásozzanak a fegyveres erők. Benjamin Netanjahu konzervatív miniszterelnökhöz hasonlóan Barak is tart a palesztinok felfegyverkezésétől a Jordán nyugati partvidékén. Izraelt nagyon sebezhetővé tennék a modern fegyverek, amelyek a nyugati part dombjain állnának. Ezt az területet ezért leginkább csak demilitarizált övezetként tudná csak elképzelni. Barak a palesztinokkal folytatott tárgyalások szünetelése miatt a Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóságot tette felelőssé, s keményebb fellépést követelt a szélsőségesekkel szemben. Kockázatos ilyet állítani, de múlt hét közepén - nyolc év után - Párizsban is belenyugodtak abba, hogy a világ erővonalait nem annyira az ideológiák, hanem a nemzetgazdaságok alakítják. Bármennyire is meglepő, de miközben szinte könyvtárakat lehetne alapítani a rendszerváltozás kelet-európai folyamatainak ilyen-olyan publikált elemzéseire, kevesen vették a fáradságot, hogy a rendszerváltozás nyomán a Nyugaton észlelt változásokra koncentrálják figyelmüket. Magyarországon leginkább az keltett figyelmet, hogy az „osztrák sógor” - miután bejutott az Európai Unióba - leplezett vagy leplezetlen eszközökkel szeretné megnehezíteni az utána jövők útját. Bécs - indokoltan - fél a kelet-európai konkurenciától. De hát nem erről szól a piacgazdaság meséje? Hubert Védrine francia külügyminiszter a múlt hét közepén nagyköveti értekezleten látta el a külföldön dolgozó francia nagyköveteket tanácsaival. Védrine - ilyen még nem volt - azt mondta a diplomatáknak, hogy Franciaország keserűség nélkül elismeri: az Egyesült Államok a vitathatatlan világhatalom - Párizs legfeljebb legitim érdekeit védelmezheti, de nem lehet önámító, nem teszeleghet abban a szerepben, hogy Franciaország olyan világhatalom riválisa, amely egyszerűen a gazdasági - és nem politikai - befolyásával lenyelheti az egész Európai Uniót. Mielőtt még a francia álláspont értékelésébe belemélyednénk, állapítsuk meg, hogy a polgárok gyomra nem bírja el a választási idológiákat - különösen nem, ha a gyomorba más nem is jut belőle. Védrine vallomása korszakos jelentőségű, s végeredményben a hidegháború nyugati oldalról való lezárását is jelképezi: ez pedig „a győzzön a jobbik - veszíteni tudni kell!” - eszméje. A néhai Francois Mitterrrand 14 éven át baloldali eszmékkel kezdte a gondoskodó államról, de már tíz évvel ezelőtt a centrumba sodródott. A „jakobinus” francia gazdaságban akkor kezdődött a privatizáció. Jacques Chirac gaulle-ista párizsi polgármesternek végre sikerült bevennie az elnöki palotát két évvel ezelőtt, de benne is túláradt a hagyomány tisztelete. Chirac elnök francia érdekekre hivatkozva hirdette meg az előrehozott választásokat áprilisban, és majdnem úgy tette fel a kérdést, hogy ha lesz francia önmérséklet, ha a franciák mérséklik magukat, akkor Párizs megint nagy, valamint az Egyesült Államok riválisa, diplomáciai nagyhatalom lehet. Lionel Jospin viszont olyan háromszínű - szocialista, kommunista, zöld - koalíció élén úgy nyerte meg a június 1- jei választásokat, hogy a nadrágszíj kiengedését, nem pedig megszorítását vállalta. Jospin 35 órás, sőt, ennél is kevesebb munkahetet, a minimálbér emelését, a gazdasági növekedés gyorsítását, a munkanélküliség visszafogását ígérte - a Zöldek pedig kipufogógáz nélküli Párizst. Jospin „nagyra tört” és röpke három hónap alatt kiderült, hogy nem megy semmire. Védrine beismerése elismerés. Szó sincs arról, hogy a francia gazdaság általában gyenge, a francia frankkal együtt. Csakhogy ezt nem a francia kormány, hanem a piac szabályozza. A Párizs által elátkozott „globalizáció” - amely nem is burkoltan az amerikai gazdasági fensőbbséget ostorozta - Franciaországtól Svédországig bebizonyította, hogy az államnak és kormánynak ma már csak korlátozott szerepe van a gazdaság tervszerű irányításában. Jospin a minap találkozott Helmut Kohl német kancellárral, és a közös európai pénz, az euro bevezetéséről tárgyalt vele. Jospin júniusban még az euro mellett foglalt állást, de azt mondta, hogy a francia polgárokat ezért nem érheti hátrány. Most kiderült, hogy az euro bevezetésének egyik feltétele - a költségvetési hiány három százaléka - Franciaország esetében nem teljesíthető, így, ad abszurdum, Párizs kimaradhat ebből a szinte áhítattal emlegetett alapvető európai akcióból. A hiány ugyanis akár jóval négy százalék felett lehet. Ha viszont Párizs nem csatlakozik, ki kell hagyni Olaszországot meg egy sor államot, és akkor a német márka túlhatalmát semmi nem veszélyezteti. Azt ugyanis Kohl sem teheti meg, hogy a német polgárok életszínvonalát feláldozza a frank oltárán. Itt még nem tartanak. Az már a realitásokhoz tartozik, hogy miközben Jospin „baloldali” ódákat zengedez, a globalizáció jegyében egyre erősödik a francia gazdaság a kormány elenében. Párizs sorra kapja a pofonokat a NATO-ban is. Franciaország - Chirac - komoly presztízsveszteséget szenvedett Madridban, amikor nem vették fel a NATO-tagjelöltek sorába kedvenceit. Az pedig, hogy Párizs egyre lebegteti a NATO katonai szervezetébe való visszatérését - a kilépést még De Gaulle 1966-ban döntötte el megint sokba kerül Franciaországnak. A „finom” francia katonai diplomácia csődöt mondott, amikor NATO-helikopterek bevetésére volt szükség Boszniában, a francia közel-keleti szerepvállalásból pedig csak színjátékra tellett. Nem régi az a hír sem, hogy Franciaország a fekete kontinensen állomásoztatott mintegy kilencezer katonájának negyven százalékát kivonja. Párizsi ideológia szerint szó sincs kivonulásról - hát akkor csak takarékosság lehet, ha hiszünk Védrine-nek. Nemzetközi lapban szerepelt az az állítólagos De Gaulle-idézet, amely szerint „minden francia szeretne magának egy vagy több előjogot, mert így szeretné megerősíteni az egyenlőség iránti érzelmi kötődését”. Ha igaz, ennek az ezredfordulón vége. A piac nem ismer határokat, sem ideológiákat. • Fodor György ________HÁTTÉR______________ Kétlelkű franciák Szihanuk tárgyalásokat sürget Reuter Amíg Hun Sen, Kambodzsa „erős embere” úgy véli, Szihanuk hazatérése egyet jelent az új kormány elismerésével, a kambodzsai király tegnap leszögezte: „soha nem engedi, hogy diktatúra uralkodjon hazájában”, s azonnali béketárgyalásokat sürgetett az ellenfelek között. Hun Sen társminiszterelnök július 6-án puccsal űzte el a király fiát, az ország első miniszterelnökét, Ranariddh herceget, s a szembenálló csapatok azóta is szórványos harcokat folytatnak. Szihanuk, aki pénteken tért haza féléves pekingi gyógykezelést követően, tegnap egyértelművé tette, hogy Hun Sennek mindenképp tárgyalóasztalhoz kell ülnie Ranariddh herceggel, s addig is feltétel nélküli tűzszünetet sürgetett. A 74 éves uralkodó nem a fővárosban, hanem az északnyugati Sziemreapban foglalta el rezidenciáját, ezzel is jelezve, hogy Hun Sen optimizmusa mögött nem áll semmi. A király értésre adta, hogy alkotmányos státusából következően nem lehet befolyással a politikai történésekre, azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy Kambodzsában a demokratikus és emberi jogokat ne érhesse további sérelem. A Ranariddhoz hű royalista erők továbbra is harcban állnak a kormánycsapatokkal, ENSZ-megfigyelők szerint az utóbbi napokban O’Smach város térségében legalább negyven royalista katona esett el. Ez a sebesült már átjutott Thaiföldre, ahová az ellenzék tömegesen menekül FOTÓ: REUTERS - APICHART WEERAWONG MTI Biljana Plavsics boszniai szerb elnök közölte, hogy a boszniai szerb állam belpolitikai válságát előrehozott parlamenti választásokkal kell megoldani. Az államfő a Banja Luka-i televíziónak adott nyilatkozatában egyben kizárta annak lehetőségét, hogy a törvényhozási választásokkal együtt elnökválasztást is rendezzenek. „Nem lesz előrehozott elnökválasztás” - mondta Plavsics, majd úgy vélekedett, hogy Robert Gelbard, délszláv ügyekben illetékes amerikai elnöki megbízott hétvégi boszniai látogatása jelentős mértékben hozzájárul a válság megoldásához. „Az amerikai politikus látogatása után nincs ok az aggodalomra, s bízom abban, hogy nem ismétlődik meg a brekói borzalom” - mondta Plavsics. A nemzetközi közösség támogatását élvező államfő szerint a belpolitikai válság amiatt robbant ki, hogy a hatalmon lévő Szerb Demokrata Párt pártdiktatúrát akart bevezetni valamennyi intézményben. Robert Gelbard amerikai megbízott szombaton délután Banja Lukában megerősítette, hogy az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség továbbra is támogatja Biljana Plavsicot a demokratikus pluralizmus kiépítésére tett erőfeszítéseiben. Gelbard Paléból érkezett az északnyugat-boszniai Banja Lukába, ahol kétórás megbeszélést folytatott Plavsics elnökasszonnyal. Ismételten elítélte az államfő „antidemokratikus ellenségeit”, akik erőszakra és terrorizmusra bátorítanak. Ugyancsak kedvezően nyilatkozott arról, hogy októberben a boszniai szerbek előrehozott parlamenti választásokat tartanak. Az amerikai megbízott újságírók előtt leszögezte: Washington átfogó politikája a pluralista demokrácián és a törvényesség tiszteletben tartásán alapul. Biljana Plavsics a megbeszélés után kijelentette: itt az ideje, hogy a szerbek hozzászokjanak a válságok megoldásának demokratikus módszereihez. Gelbard Palében az utóbbi napok Banja Luka-i és brekói eseményeiről kijelentette, hogy az ott látottak egyértelműen terrorista taktikának nevezhetők. „Felszólítottam Krajisnikot és munkatársait, hogy ezen haladéktalanul változtatniuk kell, különben komoly következményekre számíthatnak” - közölte az amerikai megbízott. A választások hozhatnak változásokat Amerikai nyomás Palára KÜLFÖLD Róma döntött az albán menekültekről MH-Firenze_____________ Egyéni elbírálás, a korábbinál nagyobb szigor, az Albániának nyújtott anyagi támogatás - így foglalhatók össze az olasz kabinet által hozott alapelvek az albán menekültek kérdésében. A ma megjelenő kormányhatározat szerint a március óta Olaszországba menekült tízezer illegális bevándorló között csak pár százan lesznek azok, akik véglegesen letelepedhetnek az országban. Legelőször a bűnözőket, a börtönökből szökötteket, a rendőrség és a hadsereg soraiból dezertáltakat küldik vissza a balkáni országba. A legutolsó hazatérő csoportban az olasz táborokban élő családosok lesznek, valamint azok, akikért az érvényes olasz munkavállalási engedéllyel rendelkező rokonok vállalják a garanciát. A hazatelepítésekkel együtt 150 millió dolláros segélyt folyósít Róma Albániának. Napolitania belügyminiszter november 30-ra ígérte az akciósorozat végét. A Prodi-kormány mindenképpen a határozottság látszatát akarja kelteni. A schengeni egyeményhez való csatlakozás érdekében meg kell győznie európai partnereit az ország határain uralkodó rendről. •P.Gy. Roman Herzog mától Jelcin vendége MH-Moszkva Moszkvában nagy várakozással tekintenek Roman Herzog német elnök ma kezdődő tárgyalásai elé. A német újraegyesítés óta először jár német államfő az orosz fővárosban. Orosz lapok idézik Herzog nyilatkozatát, miszerint a Német Szövetségi Köztársaság igen hálás azért a szerepért, amelyet Oroszország játszott a német egyesítésben. „A nagy Oroszország nélkül ezt nem tudtuk volna elérni, és erről ismételten beszélni kívánok Moszkvában” - mondta elutazása előtt a német államfő. Az előzetes kommentárok hangsúlyozzák, hogy - eltérően Oroszországtól - a Német Szövetségi Köztársaságban az elnök politikai súlya kisebb, mint a kormányfőé, hiba volna befolyását alábecsülni. Roman Herzog tárgyalópartnere Borisz Jelcin orosz elnök és Viktor Csernomirgyin miniszterelnök lesz, de a német államfő találkozik a orosz parlament mindkét házi elnökével is. A megbeszélések középpontjában gazdasági kérdések állnak majd: Moszkvában azt remélik, hogy Roman Herzog látogatása újabb lépéssel viszi közelebb Oroszországot az európai intézményekhez, mindenekelőtt az Európai Unióhoz. A megvitatandó témák közt szerepel Oroszország és a NATO viszonya, valamint az új európai biztonsági rendszer megteremtése. Herzog nemcsak az Ismeretlen Katona sírját koszorúzza meg, hanem tiszteleg Ljublinában, a német hadifoglyok temetőjében is. •K. A. MTI A német belbiztonságért felelős titkosszolgálat az iszlám szélsőségesek fokozott mozgolódását tapasztalta az országban az utóbbi időben. Peter Frisch, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője a Der Spiegel című hetilap ma megjelenő számának adott interjúban elmondta, hogy a szélsőségesek egyre erőteljesebb próbálkozásokat tesznek a Németországban élő több millió muzulmán befolyásolására. Az utóbbi időben különösen a Milli Görüs nevű török szervezet járt az élen. A Milli Görüs igyekszik megakadályozni, hogy az itt élő több mint kétmillió török alkalmazkodjon a német körülményekhez és megpróbáljon beolvadni a társadalomba. A belbiztonsági szervezet több veszélyes csoportot is nyilvántart. Iszlamista veszély 1997. SZEPTEMBER 1. HÉTFŐ A szlovák ellenzék bevonulna a történelembe MH Pozsony Turócszentmártont különleges hely illeti meg a szlovákok történelmében: itt fogadták el a szlovákság önrendelkezési jogát kinyilvánító 1861-es memorandumot, 1918-ban itt ülésezett a Csehszlovák Köztársasághoz való csatlakozást kimondó nemzeti tanács. Szombaton pedig itt hirdette meg a szlovák parlamenti ellenzék a szlovák demokraták nyilatkozatát, jelezve: számára sem közömbösek a nemzeti hagyományok, a „kereszténység és a humanizmus” eszméi. A Szlovák Demokratikus Koalíció Memoranduma szerint Szlovákia történelmi fordulóponthoz érkezett: most dől el, hogy az önállóságát elnyert ország a demokrácia útját választja-e. A polgárokkal kötött társadalmi szerződésnek minősített memorandumban az ellenzék kötelezettséget vállalt arra, hogy választási győzelme esetén helyreállítja a jogállamot, a törvény uralmát, az alkotmányos rendet. A dokumentumban a koalícióba tömörült öt párt tizenöt pontban választási programnak tekinthető célkitűzéseit vázolta. A jogállamiság, a bírói függetlenség általános követelménye mellett a pártok a Meciar-kabinet ideje alatt büntetlenül maradt bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását, a privatizáció átláthatóvá tételét is ígérik. Tekintettel arra, hogy a koalícióba a szociáldemokraták és a zöldek is beléptek, hangsúlyosan szerepel a programban a szociális és környezetvédelmi problémák megoldásának szükségessége. A fő stratégiai cél a NATO- és az EU-tagság elnyerése. A memorandum jelentőségét Ján Carnogursky a szlovák államiság megerősítésére és belső szabadságának megteremtésére tett kötelezettségvállalásban látja. A szlovák állam csak akkor lesz erős, ha a szabadságon, az állampolgárok jogainak, a törvénynek a tiszteletén, a demokrácián nyugszik - mondta. A Szlovák Demokratikus Koalíció egyik legnagyobb erőpróbája éppen az lesz, mennyire tudja majd belső békéjét fenntartani. „A szlovák társadalom jelentős része reménykedve tekint ránk, s nekünk nincs jogunk saját kicsinyességünkkel csalódást okozni a választóinknak” - figyelmeztetett a Demokratikus Unió alelnöke, Milan Knazko. •S. E. Pozsonyi alkotmányjogi szakértő szerint Csak a magyarok elégedetlenek A szlovák alkotmánybíróság előtt múlt kedden Ján Cuper, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom első számú alkotmányjogi szakértője védte a parlament nevében az államnyelvtörvényt. A kassai székhelyű alkotmánybíróság szeptember 9-ére módosította a határozathozatal idejét. Cuper közvetlenül a tárgyalás előtt politikai elfogultsággal vádolta meg a bírákat. Az eredménytelenül végződött procedúrát követően a szakértő válaszolt a Magyar Hírlap kérdéseire. MH-Pozsony___________ • Hogyan értékeli a nyilvános meghallgatást, mennyire állták meg helyüket a törvény védelmében felhozott érvei? Az érveimet majd a bírák ítélik meg. Egészében úgy érzem, hogy egy bírót leszámítva valamennyien korrektül viselkedtek. Csak egyiküknek voltak olyan kérdései, amilyeneket egy bírónak nem szabadna feltennie - válaszolta Cuper. • A meghallgatás után több jelen lévő úgy vélekedett, hogy az ön érvelése tulajdonképpen alátámasztotta a kisebbségek panaszát, amely szerint a törvény diszkriminatív. Például amikor a szlovák nemzet önrendelkezési jogával magyarázta a törvény elfogadását. Beszéljünk egyes számban: a magyarokat leszámítva minden kisebbség elégedett a törvénnyel. Én csak annyit mondtam, hogy az úgynevezett szuverenitási nyilatkozat a szlovák alkotmány szerves része. A nyilatkozat kimondja a szlovák nemzet kollektív jogát az önrendelkezésre, az idevágó nemzetközi okmányok pedig világossá teszik: az önrendelkezésüket kinyilvánító nemzeteknek joguk van meghatározni kulturális, szociális, társadalmi, gazdasági fejlődésük kereteit. Ez a jog a magyar nemzetet is megilleti a magyar államban. A kisebbségek, sajnos, kisebbségek maradnak minden államban, de jogaikat meghatározzák a nemzetközi szerződések is. Az államnyelvtörvény semmilyen mértékben nem korlátozza ezeket a nemzetközileg elismert jogokat. A szóban forgó szerződések azonban azt is kimondják, hogy a kisebbségi jogok bővíthetők vagy szűkíthetők az adott ország belső stabilitása, integritása függvényében. A szlovákiai magyarok közül senki nem tudatosítja, hogy a szlovák nemzet állandóan aggódik az ország destabilizálása, területi egysége megbontásának lehetősége miatt. Majd ha a magyarok lojalitása olyan mértékű lesz, hogy szlovák részről nem lesz ok aggodalomra, akkor beszélhetünk a kisebbségi jogoknak a nemzetközi egyezmények kereteit magasan meghaladó mértékű kibővítéséről is. • Amit most kifejtett, a politikai érvek kategóriájába tartozik, ám mit sem mond arról, hogy az államnyelvtörvény összhangban van-e a szlovák alkotmánnyal. Ezt majd az alkotmánybíróság ítéli meg. Én csak azt akarom hangsúlyozni, hogy a törvény bevezető része, amely szerint a szlovák nyelv minden más nyelvvel szemben elsőbbséget élvez, nem jelenti a kisebbségi nyelvek semmibe vételét. Ellenkezőleg, megfelelő helyet biztosít számukra a közélet azon területein, amelyeket a nemzetközi egyezmények kijelölnek. Azt természetesen igen nehezen tudom elképzelni, hogy Szlovákiának tizenkét hivatalos nyelve legyen, s minden közokirat tizenkét nyelven készüljön - ezt meglehetősen nehezen viselné el a költségvetés... • Ön is a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom munkacsoportjának tagja, amely az alkotmány átfogó módosításán dolgozik. Érinteni fogja a módosítás a kisebbségi jogokat is? A kisebbségi jogok mai rendszerébe senki nem akar beavatkozni. Egyébként szükséges hangsúlyozni, hogy a kisebbségi nyelvtörvény megalkotása egyáltalán nem egyszerű kérdés. Ha a jelenlegi 34 jogszabály helyett a magyarok mindenképpen egyetlen törvényt akarnak, az kidolgozható, de nem néhány hónap alatt. • Néhány napja még azt mondta, hogy ilyen törvény nem kell, mert felesleges. Szerintem felesleges, mert a hatályos jogszabályok rendezik a kérdést. A jogok kibővítése azonban a kölcsönös bizalom létrejöttétől függ. • S. E.