Magyar Hírlap, 1997. október (30. évfolyam, 242-254. szám)

1997-10-17 / 243. szám

8 Magyar Hírlap BELFÖLD - TÁRCA 1997. OKTÓBER 17., PÉNTEK Civilek az egészségügyben Az egészségügy ellátórendszerét a költséghatékonyabb gaz­dálkodás érdekében át kell alakítani, s új minőségi elemeket kell beépíteni a finanszírozásba. Ez a reform kizárólag ci­vilszervezetek bevonásával valósulhat meg - hangzott el .A polgári szervezetek és az ellátórendszer szerepe az egészség megőrzésében” című, tegnap kezdődött nemzetközi konfe­rencián, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Pénztárszövetség és az MSZOSZ szervezett. Racionális és polgárbarát egészségügyi rendszert kizá­rólag egy új finanszírozási rendszer kényszeríthet ki - hangsúlyozta Kovács Pál. Az egészségbiztosítási önkor­mányzat elnöke ugyanakkor elengedhetetlennek tartja azoknak a minőségi elemek­nek a megjelenését, amelyek nem csak a betegellátás szín­vonalát emelik, de az orvo­sokat is érdekeltté teszik a jobb munkában. Kovács Pál szerint ez nem drágítja, inkább olcsóbbá te­szi az egészségügyi ellátást. A civilszféra bevonásával leg­alább húsz százalékkal csök­kenthető az évi 160 millió or­vos-beteg találkozás, s a ke­zelések egy része - a jelenlegi gyakorlattól eltérően - a rendszer alacsonyabb szint­jén is elvégezhető lenne - vélte Gógl Árpád. A MOK elnöke szerint ez ugyan bi­zonyos kisebb orvoscsopor­tok jövedelmét csökkentené, többségük esetében azonban jövedelememelkedéssel jár­na. Az ellátórendszer átalakí­tása során nem érvényesül­tek következetesen a reform elgondolások - ismerte el Kereszty Éva, a népjóléti minisztérium államtitkár-he­lyettese. Ennek tudható be, hogy az állampolgárok nem tudnak mit kezdeni az immár biztosítási alapú egészség­üggyel, s nem értik a kiegé­szítő biztosítás fontosságát sem. •H.J. Életkezdet egy kórházi vesetálban Budapesten nyolc éve működik egy mentőszolgálat, amely minden hangos hírverés, különösebb elismerés nélkül eddigi működése alatt közel 16 ezer ko­raszülött és beteg újszülött mentését, szakszerű szállítását, valamint 3500 kis súlyú beteg gyerek mesterséges, gépi lélegeztetését végezte. A Peter Cerny Alapítvány a Beteg Koraszülöttek Gyó­gyításáért az elmúlt években 90 kórház­nak nyújtott segítséget Budapesten és a fővárost körülvevő 130-140 kilométer sugarú körzetben Nógrád, Heves, Pest, Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom megyében. Jól szervezett és lelkiismere­tes munkájuknak köszönhetően az álta­luk ellátott területen a születés körüli halálozás közel 11 ezrelékkel csökkent. Az utóbbi években ezzel a világon a leg­nagyobb forgalmú speciális mentőszol­gálattá vált. Szokványos mentőstörténet. Robogó és szirénázó mentőautó. Délelőtti csúcs­­forgalom. Figyelmetlen autósok. A vo­lán mögött mérgelődő gépkocsivezető. A várható feladatokat összegző orvos és intenzív szakasszisztens. A folytatás azonban egészen más. Az ikrek közül a kislány a mentősök érkezése előtt alig nyolc-tíz perccel, a 24- 25. terhességi héten jött a világra. Alig 450 gramm. Kényelmesen elférne egy nagyobb férfitenyérben. Jobb sorsot vár­va feküdt egy pelenkával letakart hideg kórházi vesetál mélyén a hősugárzó alatt. A nála alig nagyobb lélegeztető ballon tétlenül mellette. - Milyen szép formás baba vagy! - kapta élete első anyai simogatását Varga Edit doktornőtől, a „cernysek” mai egy­ségének vezetőjétől. Gyakorlott és fürge mozdulatok. Igazi csapatmunka. Min­denki teszi a dolgát. Harminc-negyven perc múlva a szállítható inku­bátor, a mozgó intenzív osztály jótékony melegében indulhat nemsokára útnak. - Az élet első pillanatában történt legkisebb ellátási hiá­nyosság helyrehozhatatlan és maradandó károkat okoz a gyermek látásában, hallásában, mozgásában és értelmi fejlődé­sében - magyarázza a szülőszo­bában történteket a doktornő. A legtöbb hazai kórházban még nincsenek felkészülve sem technikailag, sem elméleti tudásban a koraszülöttek első, intenzív, sürgősségi ellátására, pedig a 2000 gramm alatti ko­raszülöttek különösen gondos, azonnali intenzív ellátást igényelnek. Egyes ada­tok szerint egy károsodott újszülött fel­nevelése és gondozása 40 éves koráig közel 150-200 millió forintjába kerül a társadalomnak. Az alapítvány vezetői ezért is tartot­ták fontosnak, hogy tanfolyamokat szer­vezzenek orvosok, szülésznők és gyer­mekápolók részére a kora- és újszülöt­tek speciális szülőszobai ellátásáról. Szükség is volt erre, hiszen a Magyaror­szágon tavaly született 105 ezer gyermek közül minden tizenkettedik a normális­nak tartott 37-40. terhességi hétnél ko­rábban és a már elégséges 2000-2500 gramm alatti testsúllyal jön világra. Ez­zel hazánk Európában az élre került a koraszülések számában. Pedig az idő előtti szülések gondo­sabb terhesgondozással, a mama terhes­ség alatti életmódjának, fogyasztási szo­kásainak megváltoztatásával még ugyan nem előzhetők, de legalább számuk csökkenthető. Egyes kutatások szerint minden egyes cigaretta például egy grammal csökkenti a megszületendő gyermek súlyát - vélekednek a szülőszo­bák világát jól ismerő szakemberek. Indulás előtt fénykép készül a babá­ról. - Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a mama kapjon tőlünk egy fényképet a gyermekéről. Soha sem lehet tudni, hogy meddig lesz a baba az édesanyától távol. Az sem biztos, hogy valaha újra láthatja őt. A folyosón a hozzátartozókat sokkol­ja az inkubátor és az apró ember látvá­nya. A mama is elbúcsúzik tőle. Még nem A tavaly születettek közül minden tizenkettedik korábban és az elégséges alatti testsúllyal jött a világra. Ezzel hazánk Európában az élre került a koraszülések számában, hány szó az életben maradás esélyeiről, és indulunk tovább. A doktornő szerint hallani olyan véle­ményeket, hogy az ilyen korán világra jött és ilyen kis súlyú, éretlen babáknak semmilyen esélyük sincs az életre, kár az erőfeszítésért és a költséges beavatkozá­sért. De legyen bármilyen csekély is az esély, mindenkinek meg kell kapnia azt a lehetőséget, hogy felnőhessen és teljes életet élhessen - vallják az alapítványiak. Alig 40-50 kilométeres sebességgel, de szirénázva haladunk törékeny szállít­mányunkkal a legközelebbi Neonatális Intenzív Centrumba (NIC). - Nem szabad sietnünk, hiszen min­den rázkódás komoly károkat, például agyvérzést okozhat a babánál. Most már nem sürgős, hiszen itt a mentőautóban minden olyan műszer, lélegeztető, EKG stb. megtalálható, mint az intenzív kora­szülöttosztályon. Most a legfontosabb a biztonság. Azért megyünk a villamossí­neken, mert ott a legsimább az út. Csak ezeket a sínt és az úttestet elválasztó te­­relőket nagyon nehéz kikerülni, közöt­tük kiutat találni - magyarázza a gépko­csivezető, miközben kitartóan a gépko­csiforgalommal szembe haladunk. A kórházban rövid megbeszélés után véget ér az egyik és elkezdődik egy má­sik nagy utazás. Az inkubátorban most hosszú időre egy csekélyke szőrdarab pótolja majd az anyai meleget. A többi már az élet dolga. A Peter Cerny Alapítványnál ma 8 orvos, 9 nővér és 7 gépkocsivezető telje­sít szolgálatot. Az éjjel-nappal üzemelő mentőszolgálatnál 2 rohamkocsi és­­3 szállítóautó végzi a gyermekek gyors és szakszerű szállítását. Az alapítvány egy véletlennek kö­szönheti létrejöttét. Magyarországon 1976-ban alakultak meg a koraszülötte­ket ellátó centrumok (PIC), amelyek arra szakosodtak, hogy az idő előtt kis súllyal vi­lágra jött újszülötteknek in­tenzívosztályos hátteret és ke­zelést biztosítsanak. Ha azon­ban az újszülött olyan kórházi szülészeten látja meg a napvi­lágot, ahol nincs intenzív ellá­tás, életet menthet a szakszerű szállítás. Ezt a hiányosságot és szükségszerűséget felismerve 1988-ban Somogyvári Zsolt doktor ve­zetésével hozzákezdtek egy koraszülöt­teket szállító szolgálat megszervezésé­hez. Az akkor Magyarországon tartóz­kodó osztrák üzletember, Peter Cerny felajánlotta az első autót az újonnan in­duló nonprofit alapítványhoz. A nosz­talgikus kezdetekre, a szolgálat jelenlegi bázisán a Budai Tiszti Kórház kertjében ma már csak az a mindössze 24 négyzet­­méteres konténer emlékezteti az alapít­vány dolgozóit, amely annak idején csaknem négy évig szolgált a mentősök otthonául. Az alapítvány munkáját a tb ugyan tá­mogatja, de a zavartalan működés költ­ségeinek 45-46 százalékát maguknak kell összekoldulniuk. Az új műszerek beszerzése, a régiek javíttatása, a dolgo­zók bére, ruhája, az autók üzemeltetése, a gyógyszerek beszerzése mind-mind az alapítvány gondja. Pedig egy-egy korsze­rű inkubátor akár 9,5 millió forintba is belekerülhet, de az egyéb műszerek ára is több százezer forint. VARGA IBOLYA Életet indít az alapítványi mentőszolgálat FOTÓ: MÜLLER JUDIT brókercég kivülöváValaHinanszoozas, H I I MENEDZSERI ■ I MUNKAKÖRBE ■ I !sa-*s I l:3SSSr-~*‘ -1 ■ *e ann0| nyelvű szakmai ■ Magyar es ax\QO\\y szá. I I önéletrajzát a megj 7169- i ■ mított egy héten bel a,268-7169 ■ | es faxszámon varjuk. ie | MEXIKÓI EST Raúl Olmos gitárestje, október 21-én is", Miskolc, Nemzeti Színház Kamaraszínháza (Déryné u. 5.) a művészt bemutatja és közreműködik enkő^^^ániel A kocert fő támogatója: W MOL MAGYAR OLAJ- és GÁZIPARI BfiLiStai Részvénytársaság “ Magyar Hírlap fi ABB /*o/f @ DUNAFERR lij^LATTMAfN (0)cobrevin parodontal • k­­ u d 1. ^ Bétacom" CiÄRnT • antenna Ä re-noir qt m iiwllllvl V-~r­ y Nyomdai Szolgáltató Kft. CÉH produkció SORSKÉPEK Megay László rovata A háború kemény dolog Drága kis menyasszonyom, imádott Katinkám! Ezt a levelet legényem, Józsi személyesen viszi el neked. Egy hét eltávozást engedélyeztem neki, hogy hazamehessen Soltra disz­nót vágni, mert a háború várhat, de a hízók most vannak a leg­jobb súlyban. Visszafelé adja majd át Neked szerető soraimat. Küldök vele egy fotográfiát is, aminek története van. Bevonulás­kor nagy murit csaptunk a garnizon mellett lévő Casinóban - hölgyek nem voltak jelen -, aztán hajnalban ha­di szolgálatra berendeltük a helybeli fényké­pészt, aki sorra levette a kamerádokat, lo­vastul persze. A masina láttán a Berger Erich táltosa úgy megbokrosodott, hogy fellökte a gépet fényképészes­tül. A foto­gráf hősi halott, a gaz­ gun­dája egy kartöréssel megúszta. Hja, a háború kemény dolog. A mostani még hosszúnak is ígérkezik, itt azt mondják, hogy legalább két hónapig el fog tartani, pedig már hetek teltek el a mozgósítás óta. Ha itt rendet csináltunk - nem ír­hatom meg, hogy hol -, akkor még mindig ott vannak az oro­szok. Velük hamar végzünk, és akkor én rohanok imádott kis menyasszo­nyomhoz, aki most nagyon szomorú lehet. De mit tegyünk: hamarosan tiszti­asszony lesz belőle, azoknak pedig meg kell tanulniok az egyedüllétet. Itt a garnizonban én is nagyon magányosan érezném magam, ha az ezredesünk jóvoltából­­ nem írhatom meg a nevét, de talán emlékszel rá: nagy vörös orra van, ha ivott, enyhén dadog - szóval az ő jóvol­tából szert tettem a közös hadsereg legjobb kancájára. (Most jut az eszembe, hogy az én kis csillagom nem tudja, mi a különbség egy ménló és egy kanca között. Nem baj, zabot eszik mind­egyik.) Hát ez a ló - Jutkának hívják - valóságos csuda. Egy­szerre kezes és szilaj. Könnyedén veszi a legnehezebb akadályo­kat. A marmagassága igazán ideális, a szügye és a tompora első­rangú. Most, hogy a legényem, Józsi elutazik, magam kefélem - mint ahogy a csizmámat is -, de ez nem esik nehezemre, végtére háború van... És te, mit csinálsz, édes angyalom? Remélem, szorgalmasan látogatod a tanúkat, ügyelsz otthon a befőzésre és kötsz néhány meleg zoknit a frontra induló katonáknak. Az ez­redesünk felesége már három párat kötött. Én mondtam neki: - Nagyságos asszonyom, mire a negyediket befejezi, mi már a győzelmet fogjuk Belgrádban vagy Moszkvában ünnepelni! - Tudod, mit mondott? Hogy ő nem a naptárat nézegeti, hanem a térképeket. Nagyon csodálkoztam ezen. De így van, ha asszo­nyok beleszólnak a férfiak dolgába. Egyebekben: itt elég unalmas az élet, alig várom, hogy a frontra küldje­nek. Mihajlovics Karcsinak - tudod, az a csöndes, szőke fiú - már két Signum Lau­­disa van. A városban ő a jobb családok lányainak kedvence. Azt hiszem, so­kan szeretnének hozzámenni a há­ború után. Rebesgetik róla, hogy az itteni polgármester szívesen letenné a kauciót, ha az ő lánya ■, lenne a boldog ura, de az ezre­des hallani sem akar a gyors tiszti házasságokról. Állítólag Ép azt mondta: - Inkább hagyja- Wgm nak itt a tiszt urak bús meny- fifisi asszonyokat, mint szomorú özvegyeket. - Ezen aztán jót mulattunk... Talán nem harag­szol, édes kicsi angyalom, ha el­árulom, hogy egy hete szüreti mu­­r­­atságon voltunk a kamerádokkal. A város idős hölgyei szervezték, jóté­konysági céllal, a hadiözvegyeknek gyűj­töttek. Én is adtam egy csinos összeget, re­mélve, hogy idővel nem te kapod vissza. Utóbb arra gondoltam, hogy célirányosabb lett volna az össze­get elkártyázni majd a béke még unalmasabb esztendeiben. De jaj, mit is beszélek?! Hogyan lennének azok nekem unalmasak a te oldaladon? Ősszel bálokba járunk, télen Tátrafüredre me­gyünk, nyáron Raguzába - hacsak nem vezényelnek engem va­lami isten háta mögötti garnizonba. De addig se félts, kicsi an­gyalom! A front innen sajnos még messze van, bár állítólag nemsokára kivisznek oda bennünket, és akkor véget ér az unal­mas, őszi vakáció... Most megyek, megjáratom Jutkát, majd megkesélem alaposan, hogy csillogjon a szőre, mikor a te párod rápattan... Ha válaszolsz, Józsi elhozhatja a leveledet. És kér­lek, küldd el vele azt a kicsi Mária-érmet, amit nekem szántál. Kezedet csókolja: Béla Szerződésesek váltják ki a sorkatonákat Mesterlövész, útépítő, egész­ségügyi katona, szerelő vagy harcjárművezető állásokat ajánl többek között a Magyar Honvédség. A vezérkar a je­lenlegi 3200-ről két év alatt 6000-re kívánja növelni a szerződéses katonák számát, megteremtve ezzel a várha­tóan 2010 körül létrejövő profi hadsereg alapjait. A kilenc hónapra rövidí­tett szolgálati idő nem elég arra, hogy sorkatonákat bo­nyolult harcjárművek, eszkö­zök kezelésére ki lehessen képezni. Ezért növelni kell a szerződésesek számát - je­lentette be Holló József ve­zérőrnagy, a vezérkar hu­mánfőcsoport­főnöke a hét­végén induló újabb toborzó­­kampányról szóló sajtótájé­koztatóján. Az eddig szerző­déses katonának állók két­harmada volt munkanélküli, leginkább az ország keleti ré­szén érdeklődtek a Honvéd­ség által kínált állások, és a minimálisan 22 ezer forintos nettó fizetés iránt. - Annak ellenére, hogy kevés a pénz, alaposan megválogatjuk a je­lentkezőket - mutatott rá a vezérőrnagy. A különböző pótlékokkal együtt szerinte 40-50 ezer forint nettót is hazavihetnek a szerződése­sek. A NATO-együttműkö­­désre kijelölt egységekben a tervek szerint kizárólag hiva­tásos és szerződéses katonák teljesítenek majd szolgálatot. A humánfőcsoport-főnök kitért a novemberi bevonu­lásra is. A tervek szerint az újoncok november 10-11-én öltenek katonaruhát, de az időpont csúszhat egy hetet, ha november 16-án kerül sor a népszavazásra. A jövő hó­napban már nem a különbö­ző laktanyákban, hanem a négy kiképzőbázis (Tapolca, Szombathely, Szabadszállás és Kalocsa) valamelyikébe vonulnak be a behívottak. Az alapkiképzés 6-12 hete után irányítják át őket a későbbi szolgálati helyükre. Nem vo­nulnak viszont újoncok a határőrséghez, a szervezet ugyanis áttér a hivatásos rendszerre. Az utolsó sorka­tona májusban szerel le a ha­tárőrségtől. • Haszán Zoltán Egy nap a Britanniában Natalja Goncsarova G­oncsarova, Natalja, más írásmóddal Natalya Goncharova vagy Gontcharova, teljes nevén Natalja Szergejevna Goncsarova (szül. 1881. jún. 4. Ladizsino, Oroszország - megh. 1962. okt. 17. Párizs, Franciaország), felfedező szellemű orosz festőnő, szobrász és színházi tervező, a rajonizmus egyik megalapítója (Mihail Larionoval, 1910 k.), az Orosz Balett (Ballets Russes) tervezőnője. Arisztokrata családban született. Festészetet és szobrászatot tanult a Moszkvai Képzőművészeti Főiskolán. Először szobrászként dolgozott, majd 1904-ben festeni kezdett, és az elkövetkező években kubista és fu­turista stíluselemekkel kísérletezett. Goncsarova és Larionov a kortárs képzőművészeti mozgalmakból alkot­ta meg a rajonizmust, amely arra törekedett, hogy a visszavert fény tér­beliségét ábrázolja két dimenzióban. (A két művész később összeházaso­dott.) 1912-ben Goncsarova részt vett a Roger Fry által Londonban ren­dezett posztimpresszionista kiállításon és a Der Blaue Reiter második müncheni kiállításán. Goncsarovát Moszkvában elsősorban színpad- és jelmeztervei miatt becsülték. Ezeket főképp a Kamerunj Színház részére készítette. Amikor Larionoval 1914-ben Párizsba költözött, a Szergej Gyagilev vezette Orosz Balett tervezőjeként dolgozott tovább. Különösen emlékezetesek azok az élénk, bizánci ihletettségű jelmezei, melyeket „Az aranykakas" c. baletthoz tervezett. Nyerjen Britannica Hungaricát! Vágjon rá és küldjön be 6 darab dátumos Britannica-emblémát a Magyar Híraphoz (1087 Bp., Kerepesi út 29/B); minden héten kisorsoljuk a nagyszerű enciklopédiasorozat első kötetét. ^ KWh. 17.1­­­ 9248 MH_______________________________________________ TANCPALETTA'97 A Táncművészet Alapítvány és a TÁNCMŰVÉSZET című folyóirat VII. gálaestje a Magyar Állami Operaházban 1997. október 27-én 19 órakor Az est, amely - magyar sztárgálaként - állandósult 1991 óta a magyar szakmai-művészeti köztudatban, számos külföldi nézőt is vonz az Operaházba. Ugyanakkor a hazai közön­ség számára is kitűnő alkalmat teremt arra, hogy­­ az opera­házi balettegyüttes, a Magyar Nemzeti Balett szólistáival egy műsorban - kiváló vidéki balettegyütteseink, hivatásos és amatőr néptánctársu­lataink művészeivel, továbbá világjáró modern, kortárs és versenytáncosainkkal is közvetlenül találkozhasson. Fővédnök: dr. Magyar Bálint, művelődési és közoktatási miniszter MŰSOR I. rész Seregi-Poldini: Palotás - Előadják a Táncművészeti Főiskola III., IV. és V. évfolyamos növendékei Zsuráfszki-Kiss: Sárközi táncok (Budapest Táncegyüttes, Duna Művészegyüttes) Tímár: Öt legény tánca­­ (Tímár Kamara Táncegyüttes) Tímár:­­Palgamenti játékok és táncok („Csillagszem! Cykrmektáfióegyüttes) Juhász-Kneifel: Györgyfalvi legényei (Duna Művészegyüttes) Kricskovics-népzene: Ruzicsáló - (Bihari Táncegyüttes, Budapest Táncegyüttes, Fáklya Non­át Nemzetségi Táncegyüttes, Horvánd Táncszínház) V­II. rész Verdoorn - montázs: Sorban...­­ (Budapest Táncszínház) III. rész Ivanov - Csajkovszkij: Diótörő (Pas de deux - Keveházi Krisztina és Macher Szilárd, Magyar Nemzeti Balett) Tango - (Keleti Andrea és Kovács Zoltán standard profi táncosok! Egerházy-Sara Vaughen: ...És közte van a férfi... (Ookaji Sandra és Hajzer József, Pécsi Balett) North-Bernstead: Carmen - (Részlet; premier előtti bemutató. Szólót táncol; Pintér Tímea és Pátkai Balázs, Győri Balett) Kováts - Baez: Titi (Rujsz Edit, Magyar Nemzeti Balett) Zanella - Volans: A szoba (Variáció - ifj. Nagy Zoltán, Magyar Nemzeti Balett) Egerházy-Dvorák: Humoreszk­­ (Venekei Marianna, Magyar Nemzeti Balett) Naharin-Duem: Anaphase (Duett; (Juhos István és Panja Fladerer, az izraeli Bat Leva Táncegyüttes volt tagjai) Standard kűr­­ (Keleti Andrea és Kovács Zoltán) Juronics-montázs: Homo ludens (Részlet; Szegedi Kortárs Balett) A szereplő- és műsorváltozás jogát fenntartjuk. (A rendezőség) Médiaszponzor Magyar Hírlap Támogatók, BOAVI, Budapesti Operabarátok Egyesülete, Floreal, 92.9 SZTÁR RÁDIÓ, '97 Magyarország, Magyar Állami Operaház, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Reálszisztéma, Royal PALATINE Wine, Taverna, Törley, VIPARTS Jegyek kaphatók az Operaház szervezési osztályán (332-7914), és jegypénztárában (153-0170)

Next