Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 268-279. szám)

1997-11-17 / 268. szám

Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac+TV-műsor+Magazin, szombat Ahogy tetszik 1997. NOVEMBER 17., HÉTFŐ POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 47 FORINT Kiürül a Honvédelmi Minisztérium? Egyelőre nem a sokcsillagos magyar tábornokokra szá­mítanak a NATO-központjában, hanem katonai és civil szakértők.. Másfél éven belül a jelenlegi kevesebb mint tíztagú brüsszeli magyar NATO-adminisztráció 100-150 fősre bővülhet. Kérdéses viszont, hogy van-e ennyi szak­értő. A NATO valószínűleg lefölözi majd a HM-et. 4. oldal Bogaras volt a Metész búzája A Metész Belügyminisztérium elé vitt 70 mázsa búzájá­nak kilójában négy bogarat találtak a Budai Hengerma­lom szakértői. Ezért azt emberi fogyasztásra alkalmat­lannak minősítették. A BM által megígért ezer darab ci­pót ennek ellenére ha más búzából is, de megsüttették és szétosztották a hajléktalanok között. 6. oldal Túlterhelt gyermekorvosok A folyamatosan csökkenő születésszám ellenére a házi gyermekorvosok túlterheltek. Jelenleg Budapesten egy­­egy praxisra átlagosan 915, míg vidéken 1013 gyermek jut. A gyermekorvosok érdekvédelmi szervezete szerint több jel is arra mutat, hogy a legkisebbek alapellátása ki­kerülhet a korosztályt legjobban ismerők kezéből. 8. oldal Ezredvég Esztergomban A magyar államalapítás ezredik évfordulójának ünnep­ségei 2000-ben az esztergomi várhegyen lesznek, ahol ki­­sebb-nagyobb megszakításokkal több mint ötven éve zaj­lik a középkori vár felújítása. Az ezredfordulós ünnepsé­gekre csak akkor fejeződhet be a rekonstrukció, ha a kormány biztosítja azt a másfél milliárd forintot, amely­ből eddig nyolcszázmillióra vállalt garanciát, de csupán százkilencvenet utalt át a munkálatokra. 15. oldal Nő a kockázati tőke szerepe Magyarországon mintegy 100 milliárd forint kockázati tőke van jelen, melynek kétharmada már hasznosul a gazdaságban. A következő években erre a finanszírozási formára kellene támaszkodnia a gazdaságnak. A jelenle­gi szabályozás nem kedvez a külföldi megjelenésnek, pe­dig ha az nem kapja meg a remélt és saját hazájában meg­szokott kedvezményeket, akkor nem jön az országba. 20. oldal Mi van Gulyás Istvánnal? Rovatunkban a 66 éves egykori örökös magyar teniszbajnok, öt­szörös veterán világbajnok vall pá­lyafutásáról. Volt döntős a híres Roland Garroson, harmincszor játszott a magyar Davis Kupa-csa­patban, hét évet edzősködött je­lentős német klubokban, de a leg­büszkébb az UNESCO fairplay- díjára, amelyet azért kapott, mert egy világversenyen a szabályok szerint már győztesnek számított, de ellenfele sérülésének kezelését kivárva to­vább játszott és veszte­ s Sok Záporok, felhő, hózáporok: 5 fok 4 fok Borongás: Néhol hideg idő, havazás: 4 fok 3 fok Az Ikarus Rt. privatizációjá­nak késése jelentős mérték­ben csökkentheti a magyar autóbuszgyár talpon maradá­sának esélyeit, megingathatja a partnerek és a pénzintéze­tek lassan visszatérő bizalmát - mondta lapunk érdeklődé­sére Gantner János vezér­­igazgató. Mint beszámoltunk róla, a társaság értékesítésére kiírt legújabb tendert az Állami Privatizációs és Vagyonkeze­lő Rt. (ÁPV) igazgatósága ér­vénytelennek minősítette, s a továbbiakban tárgyalásokat kezdenek a lehetséges befek­tetőkkel egy új pályázat felté­teleinek meghatározásáról. A legutóbbi, immáron máso­dik tenderkiíráson az ÁPV Rt. a buszgyár 53,9 százalé­kos részvénycsomagja mel­lett, a Pénzügyminisztérium 4,1 milliárd forintos, illetve az ABN Amro Bank 17,4 millió márkás és 11,8 millió dolláros (tőke plusz kamat) követelé­sére is vevőt keresett. A leen­dő tulajdonosra legalább 2 milliárd forintos tőkeemelést is várt volna. A Volvo azért lépen vissza, meg a felerese­­ket túl szigorúnak találta. Az ÁPV Rt. múlt keddi döntésé­ből kitűnik, hogy a tenderre küldött négy ajánlat közül Kello nem jelen meg a for­­mai, kettő pedig a feltételek tartalmi követelményeinek. A tavaly menesztett Angyal Ádámot az Ikarus Rt. elnöki székében váltó Széles Gábor szervezte befektetői konzor­cium pályázata sem nyerte el az ÁPV Rt. jóváhagyását, jól­lehet a Széles vezette stábnak sikerült felfuttatnia a gyár termelését. Gantner János vezérigaz­gató nem kívánta minősíteni a részvénycsomag értékesítésé­re kiírt pályázat feltételeit, de arra hívta fel a figyelmet, hogy minden nap késés évek­re előrevetíthető károkat okoz a társaságnak. Ugyanis a hosszú távú nemzetközi ten­dereken induló társaság stra­tégiai terveihez stabil tulajdo­nosi háttérre volna szükség. Az ÁPV Rt. igazgatóságá­nak múlt heti határozata az eredményes privatizáció fel­tételeinek meghatározásáról azt valószínűsíti, hogy az Ika­rus esetleg újabb állami tőke­­injekciót kap. Mintaként szol­gálhat a Diósgyőri Acélmű példája, ahol a legújabb pri­vatizációs tender szerint a tő­keemelésben az állami is sze­repet vállalna. •H. R. Ikarus: újabb tőkeinjekció várható? Ha késik a privatizáció, elvész a partnerek bizalma Csaknem 50 százalékos részvétel a népszavazáson - Budapesten voksoltak a legtöbben A NATO mellett döntött az ország A parlamenti pártok a magyar nép sikeréről beszélnek - Kampányértelmezési zavarok Eredményes volt a tegnapi népszavazás Ma­ igennel. (A jogszabály 25 százalék egynema­gyarország NATO-csatlakozásáról, amelyen szavazathoz köti a referendum érvényessé­­a választásra jogosultak 49,24 százaléka, gét.) Az urnákhoz járuló, érvényesen szava­­vagyis mintegy négymillió polgár nyilvání­­zó polgároknak 85,33 százaléka támogatta­tott véleményt. A késő esti órákban kiadott hazánk NATO-csatlakozását, míg 14,67 szó­­előzetes végeredmény alapján az összes vá­­zalékuk voksolt nemmel. Az érvénytelen losztásra jogosult 41,49 százaléka voksolt szavazatok aránya 1,13 százalék. Az összesítések szerint a leg­magasabb részvétel a fővá­rosban volt, ám ugyancsak nagy számban mentek el szavazni a választópolgárok a megyeszékhelyeken, vala­mint azokon a települése­ken, ahol időközi önkor­mányzati választást vagy he­lyi népszavazást tartottak. A megyék közül a legtöbben Győr-Moson-Sopronban sza­vaztak, de az átlagosnál ma­gasabb volt a részvételi haj­landóság Veszprém, Komá­rom és Vas megyében is. Ke­vésbé voltak aktívak a szava­zópolgárok Hajdúban, Bács- Kiskunban és Szabolcs-Szat­­már-Beregben. A referendumon 3 millió 948 ezer 792 választópolgár (a jogosultak 49,24 száza­léka) vett részt. Nem szava­zott 4 millió 070 ezer 932 polgár (a jogosultak 50,76 százaléka). A voksok 99,48 százalékának összeszámlálá­­sa alapján a csatlakozást tá­mogatók aránya 85,33 száza­lék, míg az ellenzőké 14,67 százalék volt. A szavazás zökkenőmen­tesen, rendben folyt az or­szág 3200 településén kiala­kított 10582 szavazókörben. A területi választási szervek­nek, illetve az egész nap ülé­sező Országos Választási Bi­zottságnak (OVB) csak el­vétve kellett döntenie a kam­pánycsendet, illetve a válasz­­Göncz megköszönte a részvételt A köztársasági elnök örö­mét fejezte ki, amiért si­mán, technikai szempont­ból is hiba nélkül zajlott le a népszavazás a NATO- csatlakozásról. Szerinte ez előrevetíti, hogy a jövő évi országgyűlési választások lebonyolítása is zökkenő­­mentes lesz. Göncz Árpád A Hét című tévéműsornak nyilatkozva köszönetét fe­jezte ki, amiért a polgárok nagy számban mentek el szavazni, akár igennel, akár nemmel döntöttek. Hang­súlyozta, hogy a NATO- ban működő Magyar Had­sereg létszáma nem teszi majd ki az egyharmadát annak, mint ahányan an­nak idején a Don-kanyar­­ban életüket veszítették, más tisztaságát megzavaró ki­sebb szabálytalanság miatt. A referendumot élénk ér­deklődéssel kísérték a politi­kai pártok is. A NATO-csat­­lakozást támogató parlamen­ti pártok első embereinek többsége már a korai órák­ban leadta szavazatát, de el­mentek voksolni a csatlako­zást ellenző politikusok is. A pártok vezetői egyébként kora esti értékelésükben az eredményes népszavazást a magyar polgárok sikerének nevezték, és a köszönetet mondták a választói akti­vitásért. A népszavazás előzetes eredményéről a késő esti órákban adott tájékoztatást a kormányfő és koalíciós he­lyettese az Országos Válasz­tási Központban. A jegyző­könyvek összesítéséről, az aktuális helyzetről a televí­ziók teletextadásain és az In­ternet honlapján is folyama­tosan értesülhettek az érdek­lődők. A szavazatösszesítés végleges eredményét a ter­vek szerint szerda délután te­szik közzé. Részletek a 3. és a 4. oldalon Irak lassan visszakozik Clinton telefonon egyeztetett Blairrel, Chirackal és Jelcinnel Tovább tartanak a diplomá­ciai erőfeszítések az Irak el­leni esetleges újabb háború megelőzésére. Clinton ameri­kai elnök stratégiai partnerei­vel telefonon egyeztetett, mi­közben Szaddám­ Huszein élő pajzzsal vetette körbe magát. MH-összefoglaló_______ Bill Clinton amerikai elnök a hét végén intenzív diplomáciai erőfeszítésekbe kezdett, hogy a szövetségesekkel szorosan egyeztetve békés úton rendez­ze az iraki válságot. Tony Blair brit kormányfő után telefonon kapcsolatba lépett Jacques Chirac francia és Bo­risz Jelcin orosz elnökkel is. Közben már a Szuezi-csa­­tornában hajózik a nukleáris meghajtású George Washing­ton repülőgép-hordozó. Az amerikai elnök szombat este érte utol a vietnami láto­gatáson tartózkodó Jacques Chiracot. A két államférfi - a Tony Blairrel előzőleg lezaj­lott eszmecsere tartalmával egybecsengően - egyetértett abban, hogy továbbra is a dip­lomáciai megoldás keresésé­nek kell az elsőbbséget bizto­sítani. A harmincöt perces be­szélgetés során megvitatták azt is, hogy milyen lehetősé­gek állnak rendelkezésre az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottság munkájának mielőbbi felújítására. Hasonló kicsengésű volt a Jelcinnel folytatott konzultáció is. Moszkvai tájékoztatás szerint az orosz elnök közölte Clin­tonnal, hogy Oroszország minden tőle telhetőt megtesz a megoldás érdekében. Szaddám Huszein tegnap a kormányülés után úgy nyilat­kozott az iraki hírügynökség­nek, hogy országának nem áll szándékában konfrontálódni az Egyesült Államokkal. Tá­tik Aziz is finomított szomba­ti, élesen Amerika-ellenes ki­jelentésén, s kilátásba helyez­te az ENSZ-bizottság munká­jának engedélyezését, ha a Biztonsági Tanács öt állandó tagja egyenlő arányban dele­gálna abba megfigyelőket. Jordánia figyelmezette Was­hingtont, hogy tartózkodjon az erőszak alkalmazásától, mintegy cserébe Hasszán her­ceg kilátásba helyezte: segít­séget nyújt az izraeli-arab tár­gyalások folytatásához. Részletek a 2. oldalon ­ Ózd és Aszód kritikus helyzetben Több mint ezer önkormány­zat, a helyhatóságok csaknem harmada minősíthető - a Te­lepülési Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének megíté­lése szerint - önhibáján kívül hátrányos helyzetűnek. A nehéz helyzetbe került települések többsége kisköz­ség, de vannak köztük váro­sok is, mint például Aszód vagy Ózd. A támogatásukra megmaradt 700 millió forintot ugyan a kormány a múlt héten megtoldotta 1 milliárddal, ám ahhoz, hogy igényeik kielégít­­hetőek legyenek, még egyszer ennyi pénzre lenne szükség. A támogatásra augusztusig 4,3 milliárd forintot fordított a központi költségvetés, ám a szeptemberig esedékes máso­dik fordulóra újabb 2,7 mil­liárdnyi igény érkezett össze­sen 186 településtől. Az ön­­kormányzatok között 70 olyan is szerepel, amely eddig nem vett igénybe támogatást, 116-an pedig a korábban meg­ítélt összeg felülvizsgálatát kérték. A TÖOSZ főtitkára szerint az önkormányzati fel­adatok ellátásához a tényle­ges költségeknek mindössze hatvan százalékát fedezi a normatív támogatás. Részletek a 8. oldalon Szabó Iván maradt az MDNP elnöke Az MDNP III. országos kül­döttgyűlése szombaton meg­erősítette Szabó Ivánt elnöki és frakcióvezetői tisztségei­ben. A titkos szavazáson 137 küldött voksolt Szabó politi­kai nyilatkozata mellett, s ket­tő ellene. A Néppárt vezető testülete úgy döntött, hogy az MDNP megkezdi önálló kam­pányát az eredményes válasz­tási szereplés és a kormány­­váltás érdekében. Szabó Iván a küldöttgyűlés utáni tájékoztatón elmondta, hogy pártja kész a jövő évi vá­lasztások második fordulójá­ban - kölcsönösségi alapon -visszalépni a több szavazatot szerzett ellenzéki jelölt számá­ra. Hozzáfűzte, hogy a Fidesz elnökének múlt heti levele megnyithatja a két párt közöt­ti együttműködés lehetőségét. Az MH kérdésére, misze­rint egy MSZP-SZDSZ-koa­­lícióban részt venne-e az MDNP, Szabó azt válaszolta, hogy készek hasonló szerepet betölteni, mint a lengyel Sza­badság Unió. A sajtótájékoz­tatón az is elhangzott, hogy a 176 egyéni választókörzetből valószínűleg 130-140 helyen indít az MDNP jelöltet. Részletek a 6. oldalon Blair bevallotta: hibáztak Angliában folytatódik az adománybotrány Tony Blair brit miniszterelnök tegnap elismerte, hogy kabi­netje hibákat követett el a májusi választásokon elsöprő győ­zelmet aratott Munkáspártnak adományozott pénzekkel kap­csolatban. Az elmúlt két évben Blair pártja 27 millió fontot költött, s jelenleg négymilliós adóssággal küzd. A Labour nem örülhet felhőtlenül az adományoknak: a Forma-1-es ügy még véget sem ért, máris újabb botrány lóg a levegőben. MH-London___________ Angliában tovább fortyog a kormányzó Munkáspártnak juttatott nagy összegű pénz­adományok körüli botrány. Sár fröccsent a magát tisztá­nak hirdető New Labour pártra, amikor kiderült, hogy a Forma-1 autóversenyek igazgatója, Bernie Eccles­tone valószínűleg nem min­den érdek nélkül adott egy­millió fontot Tony Blair párt­jának, most pedig egy másik egymilliós adományról cik­keznek a lapok - azt állítják, hogy Lord Sainsbury azért segítette ki ennyivel a pénz­szűkében lévő Munkáspár­tot, mert hosszas huzavona után mindenképp bevásárló­­központot akar építeni egy kiszemelt telekre. Nagy-Britanniában az ál­lam több mint száz éve nem támogatja a politikai párto­kat. Választás idején annyi­ban segít, hogy ilyenkor kör­leveleiket, röpcéduláikat, brosúráikat ingyen postáz­hatják, és televíziós-rádiós adásidőt kapnak. Az ellenzék mindenkori vezére pedig fel­használhat néminemű költ­ségkeretet. A pártok tehát nagyvállalatoktól, dúsgazdag egyénektől és társadalmi szervektől, például a szak­­szervezetektől kapott ado­mányokból fedezik kiterjedt apparátusuk és tevékenysé­gük tetemes költségeit. Több­ször felmerült a javaslat, hogy nem jó ez a módszer, hi­szen az adakozók szívessége­ket, rangokat kérhetnek cse­rében (Lord Sainsbury, a fű­szer- és csemegekereskedő milliárdos augusztusban lett főrend, azután, hogy alapo­san megtámogatta a Labour korteshadjáratát), továbbá nyomást gyakorolhatnak a szponzorált kormányra. De az adófizetők érvei is nyomó­sak: miért ők fizessék a pár­tok költségeit? A Munkáspárt 27 millió fontot költött a választás előtti két évben. A párt, Tony Blair vezérletével, átalakította szer­kezetét, és hogy ez simán menjen, ahhoz tömeggyűlések egész sorára volt szükség, csak a terembér milliókra rúgha­tott, így jelenleg 4 millió font adóssága van a pártnak. Bi­zony jól jött ilyen körülmé­nyek között Bernie Eccles­tone egymilliós adománya, s ráadásul állítólag ígért még egymilliót (különösen ha en­nek fejében legalább tíz évre kivételt élveznek autóver­senyfutamai a cigarettareklá­mozásra elrendelendő euró­pai uniós tilalom alól­, bár amióta a botrány kirobbant, ígéretét tagadja. A Munkás­pártnak az államigazgatást fel­ügyelő hivatal azt tanácsolta, hogy a milliót adja vissza Ecc­­lestone-nak, aki nem győzi hangsúlyozni, hogy az ado­mánynak nincs köze a cigaret­tareklámozáshoz, ahhoz, hogy autóversenyeihez a tőkét a do­hánygyárak biztosítják, ő ezt a pénzt minden érdek nélkül adományozta a számára ro­konszenves kormánynak és kormányfőnek. Tehát nem kéri vissza az összeget. • Folytatása a 2. oldalon

Next