Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 268-279. szám)
1997-11-17 / 268. szám
Eredményes volt a tegnapi népszavazás Magyarország NATO-csatlakozásáról. Az éjféli órákban kiadott előzetes végeredmény alapján az összes választásra jogosult polgár 41,49 százaléka szavazott igennel. (A jogszabály 25 százalékos egynemű szavazatot ír elő.) Az urnákhoz járuló, érvényesen szavazó csaknem négymillió szavazásra jogosult állampolgár 85,33 százaléka mondott igent hazánk NATO-csatlakozására, míg 14,67 százaléka voksolt nemmel. Az érvénytelen szavazatok aránya 1,13 százalék volt. Nem szavazott 4 070 932 polgár, a választók 50,76 százaléka. MH-összefoglaló____________ A népszavazáson legmagasabb arányban Budapesten és a megyeszékhelyeken vettek részt az állampolgárok. Emellett azokon a településeken volt kiugróan magas a részvételi arány, ahol helyi érdekű választást vagy népszavazást is tartottak, de igen nagy volt az érdeklődés Taszáron is. A megyék közül Győr-Moson-Sopronban voltak a legaktívabbak a szavazók, de sokan éltek állampolgári jogukkal Veszprém, Komárom és Vas megyében is. A legkisebb érdeklődés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatkozott, de az országos átlaghoz képest Hajdú- Biharban és Bács-Kiskunban is mérsékelt volt a szavazói hajlandóság. A területi választási bizottságokhoz több kampánycsendsértésről is érkezett jelzés a nap folyamán, ezek azonban csak akkor járnak komolyabb szankcióval, ha bizonyíthatóan befolyásolták a szavazás kimenetelét. Simonyi András, Magyarország brüsszeli NATO-nagykövete lapunknak elmondta: „Ragyogó eredménynek tartom az igenek arányát, maximálisan elégedett vagyok. Úgy gondolom, hogy a brüsszeli követség diplomáciai munkája és az itthoni erőfeszítés elválaszthatatlanul vezetett ehhez az eredményhez. Nagyon sok ember hihetetlen energiája és tenniakarása van a siker mögött. A sajtó is a korrekt együttműködés szellemében, újfajta politikai kultúra megteremtésében partner volt mindehhez. Következő lépésként Kovács László külügyminiszter megírja a belépési szándéklevelet, amelyet decemberben várhatóan a csatlakozási jegyzőkönyv aláírása követ - azaz Brüsszelben számunkra is teljes lendülettel folytatódik a munka.” Horn: a köszönet a népet illeti Horn Gyula a tegnapi népszavazás történelmi jelentőségét abban látja, hogy végre megkérdezték a választókat egy politikai-biztonsági szervezethez való tartozásról. A kormányfő az Országos Választási Központban tartott tájékoztatóján kijelentette: a népszavazás fontos politikai üzenet a NATO-nak, s felgyorsíthatja a csatlakozási folyamatot. Horn korábban az MSZP elnökeként beszélt a párt budapesti székházában. Elmondta: a koalíció meghatározó erejeként az MSZP kezdeményezte ezt a népszavazást, és sokat tett a sikeréért. Hozzátette azonban, hogy az igazi köszönet a népet, a nemzetet illeti meg, amely ismét vizsgázott politikai felelősségérzetből. Horn örül annak is, hogy a parlamenti pártok mellett az államfő, az egyházak, a szakszervezetek és a józan civilszervezetek is az ügy mellé álltak. Vasárnap a magyar választópolgárok történelmet írtak - kommentálta Szekeres Imre a referendum első eredményeit. Az MSZP frakcióvezetője a magas részvételt az egész magyar nemzet sikerének nevezte, amely szerinte rendkívül komoly, egyedülállóan demokratikus felhatalmazást ad a kormánynak. Szekeres szerint a népszavazással az MSZP teljesítette ígéretét, s emlékeztetett arra, hogy 1989-90-ben Horn Gyula volt az első magyar politikus, aki felvetette a NATO-csatlakozás gondolatát. Az MSZP frakcióvezetője szerint Magyarország most elindul egy új fejlődési pályán, melyet a biztonság, a demokrácia és a stabilitás jellemeznek. Az előző és a mostani kormány sokat tett azért, hogy az ország megfeleljen a NATO-csatlakozás követelményeinek - mondta a szocialista politikus. Deutsch: az új évezred első döntése Az eredményes népszavazás a magyar polgárok sikere - hangsúlyozta Deutsch Tamás. A Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke szerint vasárnap a választók az új évezred első döntését hozták meg. A csatlakozást támogató parlamenti pártok nevében a Fidesz megköszöni a választóknak, hogy ilyen nagy arányban támogatták hazánk NATO-csatlakozását. A politikus úgy vélte, hogy a társadalom ezzel fontos lépést tett a polgári Magyarország megteremtése felé. Hozzátette: az emberek nem a kormány mellett, hanem saját biztonságuk megteremtése érdekében szavaztak vasárnap. Deutsch szerint a népszavazás eredményessége arra kötelezi a politikusokat, hogy tegyenek meg mindent a sikeres NATO-csatlakozás érdekében. A Fidesz alelnöke azt üzeni azoknak, akik meggyőződésből nemmel szavaztak tegnap, hogy a döntés az ő biztonságuk megteremtését is szolgálja. Ugyanakkor a csatlakozást ellenző politikai erők álláspontját elfogadhatatlannak nevezte. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a koalíció mától újabb alkotmánysértést követ el, mert a parlament a törvényben megszabott határidőig nem döntött a földtörvénnyel kapcsolatos népszavazási kezdeményezésről. Szerinte a kormánypártok időhúzó taktikája azt jelzi, hogy attól félnek: a földkérdésben is a mostanihoz hasonló, sikeres és eredményes népszavazást lehet tartani. Torgyán: történelmi nap Torgyán József szerint történelmi nap volt a tegnapi, hiszen Magyarország több évszázados törekvései a népszavazással váltak lehetővé. Az FKGP elnöke a referendumot értékelve kiemelte: a választópolgároknak csaknem a fele ment el szavazni, s ez azt jelenti, hogy hazánk NATO-csatlakozását is nemzeti sorskérdésnek tekintik. Az pedig, hogy a nagy többség igennel szavazott, arra utal: a magyar nép bölcsen megértette, mit jelent a legfejlettebb védelmi szervezethez tartozni. Torgyán szerint azért is lehet nagy győzelemnek tekinteni a tegnapi népszavazást, mert az nem volt megfelelően előkészítve, a csatlakozást támogató és ellenző véleményeket nem ütköztették. A nem szavazatok többsége abból fakadhat, hogy a választópolgárok nem tudtak eleget a csatlakozásról. A tegnapi népszavazás zárta le a magyarországi kommunizmus történetét, ettől a naptól kezdve tartozunk elszakíthatatlanul Nyugat-Európához. Mostantól kezdve, gazdasági szempontból Magyarországon is ugyanolyan biztonsággal lehet befektetni, mint akár a Benelux-államokban, illetve a fejlett nyugat-európai országokban. Olyan jóléti jogállam kiépítésére nyílt meg a lehetőség, amelyben Magyarország függetlenségét senki nem fogja veszélyeztetni - vélekedett az FKGP elnöke. Kuncze: mérföldkő a rendszerváltásban Az SZDSZ a népszavazás eredményét mérföldkőnek tekinti a rendszerváltás folyamatában - jelentette ki Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke esti tájékoztatóján hangsúlyozta: a választók az 1989-es „négyigenes” referendum után az ötödik igent is kimondták a rendszerváltásra, és ezáltal Magyarország végérvényesen a győztesek oldalára került. Kuncze szerint a polgárok rendkívül felelős magatartásról tettek tanúbizonyságot, amikor támogatták azt a politikai stratégiát, amely Európát jelenti hazánknak. Szent-Iványi István, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője szerint minden várakozást felülmúlt az, hogy választók több mint 85 százaléka igent mondott a csatlakozásra. Lapunk kérdésére elmondta, hogy a párt vezető politikusai előzetesen 70 százalék körüli támogatottságot vártak a választóktól. Lezsák: szuverén döntés Lezsák Sándor a Magyar Hírlap kérdésére kijelentette, hogy az igennel szavazók többsége felülemelkedett a kormányzat iránt érzett ellenszenvén. Az MDF elnöke szerint a szavazáson részt vett polgárok jól tudták, hogy nem a kormányt hívták meg a NATO-ba, hanem az országot. Ehhez hozzáfűzte, hogy ebben az évszázadban először dönthetett Magyarország külkapcsolatairól és védelméről. A Magyar Demokrata Fórum elnöke úgy vélekedett, hogy a NATO- nak a nemzeti minimum részévé kell válnia. Szabó Iván szerint a magyar társadalom jó és felelősségteljes döntést hozott. A Magyar Demokrata Néppárt elnöke azt hangoztatta, hogy rövid távon hazánk védelmi szempontjából, közép- és hosszú távon pedig a gazdaságra is pozitív hatással lesz a népszavazás eredménye. A KDNP álláspontja mindig is egyértelmű volt hazánk NATO-csatlakozásának a kérdésében, így örülök a népszavazás eredményének - jelentette ki érdeklődésünkre Giczy György. A KDNP elnöke ugyanakkor elgondolkodtatónak tartja a részvételi arányt. Szerinte egy rendszerváltoztató országban sokkal nagyobb arányban kellene részt venni egy nemzeti sorskérdést eldöntő referendumon. Úgy vélte, hogy azok a választópolgárok, akik nem mentek el tegnap szavazni, valószínűleg bizonytalanok vagy bizalmatlanok. A bizalmatlanság azonban értékelése szerint inkább a kormány külpolitikájának szól, s nem a NATO-csatlakozásra vonatkozik. A KDNP elnöke kijelentette: hitük szerint hazánk NATO-csatlakozásáról a szerződést nem a jelenlegi, hanem egy keresztény-nemzeti kormányzat köti majd meg. Mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy a mostani koalíció az ellenzéket is bevonja a csatlakozási szerződés feltételeinek a kialakításába. Csurka kudarcról beszél A kormány és a parlamenti pártok sikere mellett a hazai politikai demokrácia súlyos válságát is jelzi a NATO-népszavazás eredménye. Elgondolkodtató tény ugyanis, hogy a hatalmas propaganda, az „általános mozgósítás” ellenére a polgároknak mintegy fele járult az urnákhoz - nyilatkozta az első részeredmények ismeretében Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöke. Szerinte a belépést elutasító voksok oroszlánrészét pártja szimpatizánsai adták le, ami kecsegtető jel lehet számukra a jövő évi parlamenti választások előtt. A NATO-népszavazás kampánya messze nem felelt meg a polgári demokrácia normáinak, mert a tömegtájékoztatási eszközök túlnyomó többsége részrehajlóan végezte a munkáját. Az elmúlt hónapok bizonytalanságai, vitái után pedig már az is kész csoda, hogy a polgárok többsége egyáltalán elment voksolni, így összegezte a referendummal kapcsolatos álláspontját vasárnap esti sajtótájékoztatóján Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Hangot adott annak a véleményének, hogy a kampány eredményeként a szavazók többsége nem érvek, hanem pártszimpátia alapján mondott igent, vagy nemet a csatlakozásra. Ez a helyzet Thürmer szerint nemcsak azt jelzi, hogy pártja biztos befutónak számít a jövő évi választásokon, de mutatja azt is: különösen nagy figyelmet kell majd fordítaniuk a társadalom azon részének megnyerésére, amely november 16-án nem kívánt véleményt nyilvánítani, és nem járult az urnákhoz. Az Alba Kör tiszteletben tartja a vasárnapi népszavazás eredményét, ám a jövőben is minden lehetséges fórumon hangoztatja majd a csatlakozást elenző véleményét - nyilatkozta a részeredmények ismeretében Pemneczky László, a tömörülés ügyvivője. Megemlítette: a propagandapénzek egyenlőtlen elosztása miatt a csatlakozás támogatói és ellenzői igencsak eltérő esélyekkel indultak a kampányban. Megjegyezte azt is, hogy egy arányos, kiegyensúlyozott támogatási rendszer révén reálisabb eredmény születhetett volna, akkor, ha legalább a közvélemény-kutatások eredményének figyelembevételével osztják el a rendelkezésre álló sok száz milliós összeget. A parlamenti pártok vezetői a nép győzelmének tartják az eredményt A NATO mellett döntött az ország Kovács László külügyminiszter Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivője F°TÓK: habik csaba Kovács tájékoztatta Solanát A népszavazás kimenetele ékesen bizonyította, hogy a magyar lakosság és a politikai vezetés elkötelezett az euroatlanti integráció iránt - közölte tegnap késő este az észak-atlanti szövetség egyik illetékese. A NATO-forrás, aki még a nem végleges eredmények ismeretében nyilatkozott, figyelemre méltónak nevezte mind a szavazáson való részvételi arányt, mind pedig a csatlakozást támogató voksok nagy számát. Mindezt a szövetségben úgy értelmezik, hogy Magyarország lakossága megértette a népszavazás jelentőségét. A NATO-nál egyébként mindvégig bíztak abban, hogy a referendum kimenetele kedvező lesz. Ezzel a szövetségbeli forrás szerint az utolsó akadály is elhárult a bővítés elől. Brüsszel várja a magyar szándéklevelet, amelynek kézhezvétele után az eredeti menetrend szerint folytatódhat a kiszélesítési folyamat. Kovács László külügyminiszter egyébként értesülésünk szerint még tegnap telefonon tájékoztatta a NATO főtitkárát a népszavazásról. Javier Solana előreláthatólag ma nyilatkozatban méltatja a történteket. Az AFP és a Reuters gyorshírben jelentette, hogy a magyarországi NATO-népszavazáson részt vevők nagy többsége a NATO-csatlakozásra szavazott. Az AFP megjegyezte, hogy (az igenlő szavazatok arányát tekintve) teljes - és arányában teljesen váratlan a kormány győzelme, hiszen Horn Gyula miniszterelnök a héten még azt mondta, hogy 60 százalék körüli jóváhagyási arányt „nagy sikernek” tekintene. Az igen szavazatok áradata mellett a nem hívei mindössze 14,55 százalékot értek el - írta az AFP. A francia hírügynökség szerint ugyanakkor a 48,68 százalékos részvételi arány kissé elmarad a kormány várakozásától, amely 50 százalékos részvételre számított. A kormány már délutántól kezdve bizakodónak látszott, s Göncz Árpád államfő, anélkül, hogy számszerű adatokra hivatkozott volna, „nagy örömét” fejezte ki röviddel a szavazóhelyiségek zárása után adott televíziós interjújában - írta az AFP. Az APA osztrák hírügynökség Kovács László külügyminisztert idézte, aki kijelentette: személy szerint egyáltalán nem számolt az igen szavazatok ilyen nagy arányával. A népszavazás eredménye több szempontból is komoly jelentőséggel bír Lengyelország számára - jelentette ki tegnap a szavazást kommentálva Janusz Onyszkiewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter. Onyszkiewicz hangsúlyozta, hogy Varsónak voltak bizonyos aggályai a népszavazás célszerűségét iletően, mivel egy esetleges negatív eredmény jelentősen meggyengíthette volna Lengyelország esélyeit is a bekerülésre. A referendum sikertelensége ráadásul nem csupán a NATO-ba jelentkezők számára okozott volna nehézséget, hanem komoly következményekkel járt volna egész Európára nézve - mondta a miniszter. Kampányértelmezési zavarok Az Országos Választási Bizottság tegnap megvizsgálta a Munkáspárt beadványait, amelyeket a kampánycsend megsértése és a közvélemény-kutatási eredmények közzétételével kapcsolatban tettek. Az észrevételek többségét jogosnak találta. A közvélemény-kutatási eredmények közzétételével kapcsolatos szabályok megszegése miatt az Országos Választási Bizottság (OVB) - a Munkáspárt indítványa alapján - elmarasztalta a Népszabadságot, a Magyar Hírlapot és az Új Magyarországot, a kampánycsend megsértése miatt pedig az Új Ember című lapot. Az OVB a közszolgálati média szerepét is vizsgálni fogja, miután - ugyancsak a Munkáspárt szerint - a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, a választójogi törvény rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, nem biztosított lehetőséget a NATO-csatlakozást ellenzők álláspontjának kifejtésére. A Munkáspárt beadványával a választójogi törvény, ezen belül a kampány értelmezése körüli ellentmondásokra kívánta felhívni a figyelmet, a népszavazás eredményét azonban nem vonja kétségbe - nyilatkozta lapunknak Vajda János, a pártnak az OVB-be delegált képviselője. A párt azt is szóvá tette, hogy a közszolgálati média a népszavazással kapcsolatban egyoldalúan tájékoztatott, és szinte kizárólag a kormány álláspontját tolmácsolta. Vajda hangsúlyozta, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökétől levélben kértek tájékoztatást. A bizonytalanságot jelzi, hogy a rádió alelnöke az OVB állásfoglalását kérte: van-e egyáltalán kampány. A testület erre válaszul közölte, hogy igen, és a választójogi törvény e tekintetben egyértelműen meghatározza a közszolgálati média kötelezettségeit. A lapokban megjelentek érdemben feltehetően nem befolyásolják a népszavazás kimenetelét, de a média hatása egyébként is csak közvetetten érvényesül - mondta Kukorelli István, az OVB elnöke. Ezért a testület csupán konstatálta, hogy szabálytalanság történt, más intézkedést nem lát szükségesnek. A jogszabály-értelmezés körüli bonyodalmakat mutatja, hogy a budapesti rendőrfőkapitány is állásfoglalást kért az OVB-től: azt kérdezte, hogy a népszavazás idején van-e kampány, és a referendummal kapcsolatos politikai rendezvények a gyülekezési jog hatálya alá tartoznak-e. Kukorelli szerint a szavazással összefüggő rendezvényekre nem a gyülekezési törvény szabályai vonatkoznak. Ebből az következik, hogy az ilyen eseményeket a rendőrségnél nem kell bejelenteni, és azokat a hatóságnak engedélyeznie sem kell. Ilyen összefüggésben kérdéses, hogy a Metész tüntetése - amely elsősorban a földtörvénnyel kapcsolatos referendumról szólt - nem e kategóriába tartozott-e. Kukorelli ezzel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, azt azonban leszögezte: a testület elvi éllel foglal majd állást. A kérdésről várhatóan holnap döntenek. • Lencsés Károly Mire költötték az 1,7 milliárdot? A NATO-csatlakozásról szóló népszavazás összesen 1,7 milliárd forintba került. Ebből a választói névjegyzék összeállítása, a nyolcmilliónál több választópolgár értesítése, valamint a 10 582 szavazókör berendezése 440 milliót emésztett fel. A legnagyobb tételt a referendum közreműködőinek díjazására fordították: erre a célra 800 milliót költöttek el. A népszavazásban mintegy százezren vettek részt, s ezek fele köztisztviselő. A csaknem 11 ezer szavazókör például három taggal és két póttaggal működött. A személyenkénti díjazás egyébként háromezertől százezer forintig terjedt. Az országos és a helyi informatikai rendszerek kiépítése 150 millió forintba került. A köztisztviselők, illetve a választási szervek delegált tagjainak felkészítésére - a népszavazást megelőzően - számos kiadvány készült, amelyeket összességében több tízezer példányban adtak ki. A referendum lebonyolításához szükség volt nyolc és fél milliónyi szavazólapra, ugyanennyi borítékra, 55 ezer urnára és 50 ezer golyóstollra, valamint más eszközökre is. Ezek értéke együttesen 80 millió forint volt. L. K. Gyakorlat hollandokkal Holland katonák „szállták meg” vasárnap Várpalotát és Hajmáskért. A november 16- ától 25-éig tartó magyar-holland békefenntartó hadgyakorlaton részt vesz a NATO- kötelékbe is tartozó holland dandár (egy zászlóaljuk most Boszniában szolgál). Ennek során november 22-én nyílt napon mutatják majd be, hogyan lehet gyorsan segítséget nyújtani egy baráti országnak agresszióval szemben. Három napon át pakolták ki a hollandok a vasúti szerelvényeket, a legutolsó transzport 15 Leopard harckocsival tegnap este érkezett. A Bakonyban tábori körülmények közt szállásolták el a Holland Királyi Haderő 41. dandárjának kétezer katonáját. A holland dandár Hamburg melletti állomáshelyéről érkezett a Dunántúlra, s Várpalotán, Hajmáskéren és Bodajkon összesen 250 harcjárművet és mintegy 450 gumikerekes szállítójárművet pakoltak ki. A lakosság körében a félelmetes Leopard harckocsik váltottak ki ámulatot, no és a végtelenül barátságos - s máris vásároló - katonák, akiket ugyancsak vasúti vagonokban, illetve repülőterekről 80 busszal szállítottak a helyszínre. A rendszerváltás óta ennyi külföldi katona még nem gyakorlatozott Magyarország területén. Van Lieshout őrnagy, a holland dandár logisztikai főnöke elmondta, hogy a gyakorlat teljes költsége körülbelül 3 millió dollárt tesz ki, s az élelmiszert és az üzemanyagot Magyarországon szerzik be. A manőverek ideje alatt három alkalommal újságot is kiadnak, Holland- Bakony Híradó címmel. A hadilap a Veszprémi Pannon Nyomdában készül majd. A logisztikai főnök hangsúlyozta azt is, hogy nem NATO-hadgyakorlatról van szó. Érkezésük teljesen véletlenül esett éppen a magyarországi NATO-népszavazás napjára. A mostani gyakorlatról a két ország védelmi minisztere hónapokkal ezelőtt állapodott meg. A Griffin Rapsody elnevezésű hadgyakorlaton a holland dandárral együtt hajt végre hadműveleteket egy 250 fős magyar (tatai) zászlóalj. •J. B. Jó széllel a nyugati partra Az emberek a bőrükön érzik, mi a geopolitika. Meglepően sokan mentek el tegnap szavazni, túlnyomó többségük igent mondott a NATO-ra. Minden reményünk megvan arra, hogy kompországunk sok évszázados hányattatás és kényszerkikötők után egyszer - ha végre lehet - révbe ér. Jobb lenne, ha ezt a révet nem katonai szövetségnek hívnák, hanem a béke öblének, de amíg körülöttünk a világ keleti és déli tájain annyi a bizonytalanság, az agresszió, oly kiforratlanok a hatalmi viszonyok, addig oda kell tartoznunk, ahol biztonságban érezhetjük magunkat. Különösen, ha ezt a biztonságot egy nagyon erős védelmi szövetség kínálja, amely nem ultimátumot küldött nekünk, hanem meghívót. Szabadon döntöttünk, legalábbis abban az értelemben, hogy a szabadság valóban nem más, mint a felismert szükségszerűség. Hisz amióta itt vannak a multinacionális vállalatok, s amióta a térségen belül ide áramlott a legtöbb nyugati tőke, biztosak lehetünk abban, hogy meg leszünk védve, mert a mi biztonságunk egybeesik az „euroatlanti” tőke érdekeivel. Attól féltünk, hogy a népszavazás körül kialakult politikai csatározások, a húsba vágó földkérdés elmaradása, s az erősödő politikaundor közönyössé teszi az embereket, s nem mennek el szavazni. De elmentek. Amikor arról tartottak népszavazást, hogy ki válassza a köztársasági elnököt, alig 10 százalék volt a részvételi arány, pedig akkor még a rendszerváltás hőskorában éltünk. Tudták, hogy az a kérdés nem életbe vágóan fontos. Ma annyi csalódás után a szavazók többsége mégis állást foglalt. A kampány - mellette is, ellene is - csak megharcolta az emberek véleményét. Nyilvánvalóan mélyebb érdek motiválta őket. Hogy jó-e a NATO a jövőnknek, vagy csak a kisebbik rossz, erre a kérdésre majd a történelem fog választ adni. Abban azonban van valami fölemelő, hogy egy nép, amely évszázadokon át csak sodródott önző hatalmak kénye-kedve szerint, most valóban dönthet a sorsáról. Mégis igaz volna, hogy nem a kormányok, nem a lobbyk, hanem a tömegek csinálják a történelmet?! Szavazók fotósok kíséretében Miniszter úr, mi tart olyan sokáig - türelmetlenkednek Hánta egyetlen szavazóhelyiségében. Keleti György hosszú percek óta a függöny mögött, vele érkező felesége már régen túl van a voksoláson, a fülke mellett topog. Lehet, hogy gondolkodik, indokolják a várakozást a jelenlevők. A miniszter még mindig sehol, csupán hangját hallani, nehezen fér a szavazólap a borítékba. Ikszelni tehát már ikszelt, nem azzal van a baj. Aztán lebben a függöny és Keleti végül előbukkan. A nagy tét ellenére a miniszter nem tűnik idegesnek, mosolyog a fotósok felé, bedobja a voksát, majd a fényképészek kedvéért egy üres borítékkal újra odaáll az urnához. Farmerben, pulóverben szavaz, kék kabáttal takarja el öltözetét. Mint kiderül, a NATO- emblémás dzsekit Brüsszelben vette, most pedig kiválóan passzol az eseményhez. Megkérdezi, mennyien voltak kora délelőttig. Mert az ugyan eszébe sem jut, hogy többségben lesz a nem szavazat, de az némileg aggasztja, hogy lesznek-e elegen. A Kisbér melletti Hántára egyébként azért esett a miniszter választása, mert itt van a hétvégi háza. Hogy emiatt többen támogatják-e a településen a NATO-csatlakozást? Keleti szerint a kocsmában itt is ugyanúgy szidják a kormányt, mint máshol. Ő maga ugyan nem kampányolt, de három hántai részt vett az IFOR-misszióban. Havi ezer dollárt félre tudtak tenni, a fél éves szolgálat után aztán házépítésbe kezdtek. Ők voltak a legjobb propagandisták Hántán. Miközben ezt meséli, a tárca vezetője már kifelé tart az épületből. Kora délelőttig szép számmal jelentek meg a szavazók az urnánál, a település idősebb lakói Bibliával a kezükben ejtik útba misére tartva vagy a templomból távozva a szavazóhelyiséggé kinevezett épületet. A miniszter távozik, miközben újabb kerékpárokat támasztanak a kerítéshez. Délelőtt tíz óra, a helyszín az áldott Józsefváros. A Németh László Általános Iskola egyik szavazóhelyiséggé átalakított osztálytermében a padok tetején fotósok, újságírók. A Munkáspárt elnöke pontosan érkezik. Kíséretében két megtermett legény. Néhány pillanatra a függöny mögé vonul, ahol leadja voksát. Sejteni azért lehet, hová teszi az ikszet. A Munkáspárt nem készül eddigi NATO-ellenes politikája átértékelésére abban az esetben sem, ha az igen szavazatok kerülnének többségbe a mai referendumon - nyilatkozta lapunknak Thürmer Gyula, a párt elnöke, miután leadta szavazatát. A magyar nép döntését természetesen tudomásul veszi a Munkáspárt, a későbbiekben követendő politikájának kialakítását pedig az fogja döntő módon befolyásolni, hogy ez az igen milyen arányú volt. Ha viszont a magyar nép úgy dönt, hogy Magyarország ne lépjen be a NATO-ba, akkor a helyzet teljesen világos: mindenfajta további tárgyalást meg kell szüntetni, és a kormánynak közölni kell a NATO vezetésével, hogy hazánk nem kíván belépni a szervezetbe. Ha ez mégsem következne be, abban az esetben a Munkáspárt figyelmeztetné alkotmányos kötelezettségére a kormányzatot. H.Z.-SZ. GY.