Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 268-279. szám)

1997-11-17 / 268. szám

Eredményes volt a tegnapi népszavazás Magyarország NATO-csatlakozásáról. Az éjféli órákban kiadott előze­tes végeredmény alapján az összes választásra jogosult polgár 41,49 százaléka szava­zott igennel. (A jogszabály 25 százalékos egynemű szavaza­tot ír elő.) Az urnákhoz járuló, érvényesen szavazó csaknem négymillió szavazásra jogosult állampolgár 85,33 százaléka mondott igent hazánk NA­­TO-csatlakozására, míg 14,67 százaléka voksolt nemmel. Az érvénytelen szavazatok ará­nya 1,13 százalék volt. Nem szavazott 4 070 932 polgár, a választók 50,76 százaléka. MH-összefoglaló____________ A népszavazáson legmaga­sabb arányban Budapesten és a megyeszékhelyeken vettek részt az állampolgárok. Emel­lett azokon a településeken volt kiugróan magas a részvé­teli arány, ahol helyi érdekű választást vagy népszavazást is tartottak, de igen nagy volt az érdeklődés Taszáron is. A me­gyék közül Győr-Moson-Sop­­ronban voltak a legaktívabbak a szavazók, de sokan éltek ál­lampolgári jogukkal Veszp­rém, Komárom és Vas megyé­ben is. A legkisebb érdeklődés Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében mutatkozott, de az or­szágos átlaghoz képest Hajdú- Biharban és Bács-Kiskunban is mérsékelt volt a szavazói hajlandóság. A területi választási bizott­ságokhoz több kampány­­csendsértésről is érkezett jel­zés a nap folyamán, ezek azonban csak akkor járnak komolyabb szankcióval, ha bi­zonyíthatóan befolyásolták a szavazás kimenetelét. Simonyi András, Magyar­­ország brüsszeli NATO-nagy­­követe lapunknak elmondta: „Ragyogó eredménynek tar­tom az igenek arányát, ma­ximálisan elégedett vagyok. Úgy gondolom, hogy a brüsszeli követség diplomáciai munkája és az itthoni erőfeszí­tés elválaszthatatlanul veze­tett ehhez az eredményhez. Nagyon sok ember hihetetlen energiája és tenniakarása van a siker mögött. A sajtó is a korrekt együttműködés szelle­mében, újfajta politikai kultú­ra megteremtésében partner volt mindehhez. Következő lépésként Kovács László kül­ügyminiszter megírja a be­lépési szándéklevelet, amelyet decemberben várhatóan a csatlakozási jegyzőkönyv alá­írása követ - azaz Brüsszelben számunkra is teljes lendülettel folytatódik a munka.” Horn: a köszönet a népet illeti Horn Gyula a tegnapi népsza­vazás történelmi jelentőségét abban látja, hogy végre meg­kérdezték a választókat egy politikai-biztonsági szervezet­hez való tartozásról. A kor­mányfő az Országos Választá­si Központban tartott tájékoz­tatóján kijelentette: a népsza­vazás fontos politikai üzenet a NATO-nak, s felgyorsíthatja a csatlakozási folyamatot. Horn korábban az MSZP elnöke­ként beszélt a párt budapesti székházában. Elmondta: a ko­alíció meghatározó erejeként az MSZP kezdeményezte ezt a népszavazást, és sokat tett a sikeréért. Hozzátette azon­ban, hogy az igazi köszönet a népet, a nemzetet illeti meg, amely ismét vizsgázott politi­kai felelősségérzetből. Horn örül annak is, hogy a parla­menti pártok mellett az állam­fő, az egyházak, a szakszerve­zetek és a józan civilszerveze­tek is az ügy mellé álltak. Vasárnap a magyar válasz­tópolgárok történelmet írtak - kommentálta Szekeres Imre a referendum első eredményeit. Az MSZP frakcióvezetője a magas részvételt az egész ma­gyar nemzet sikerének nevez­te, amely szerinte rendkívül komoly, egyedülállóan de­mokratikus felhatalmazást ad a kormánynak. Szekeres sze­rint a népszavazással az MSZP teljesítette ígéretét, s emlékeztetett arra, hogy 1989-90-ben Horn Gyula volt az első magyar politikus, aki felvetette a NATO-csatlako­­zás gondolatát. Az MSZP frakcióvezetője szerint Ma­gyarország most elindul egy új fejlődési pályán, melyet a biz­tonság, a demokrácia és a sta­bilitás jellemeznek. Az előző és a mostani kormány sokat tett azért, hogy az ország meg­feleljen a NATO-csatlakozás követelményeinek - mondta a szocialista politikus. Deutsch: az új évezred első döntése Az eredményes népszavazás a magyar polgárok sikere - hangsúlyozta Deutsch Tamás. A Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke szerint vasárnap a választók az új évezred első döntését hozták meg. A csat­lakozást támogató parlamenti pártok nevében a Fidesz meg­köszöni a választóknak, hogy ilyen nagy arányban támogat­ták hazánk NATO-csatlako­­zását. A politikus úgy vélte, hogy a társadalom ezzel fon­tos lépést tett a polgári Ma­gyarország megteremtése felé. Hozzátette: az emberek nem a kormány mellett, hanem saját biztonságuk megteremtése ér­dekében szavaztak vasárnap. Deutsch szerint a népszavazás eredményessége arra kötelezi a politikusokat, hogy tegye­nek meg mindent a sikeres NATO-csatlakozás érdeké­ben. A Fidesz alelnöke azt üzeni azoknak, akik meggyő­ződésből nemmel szavaztak tegnap, hogy a döntés az ő biztonságuk megteremtését is szolgálja. Ugyanakkor a csat­lakozást ellenző politikai erők álláspontját elfogadhatatlan­nak nevezte. Végezetül felhív­ta a figyelmet arra, hogy a koa­líció mától újabb alkotmánysér­tést követ el, mert a parlament a törvényben megszabott ha­táridőig nem döntött a föld­törvénnyel kapcsolatos nép­­szavazási kezdeményezésről. Szerinte a kormánypártok időhúzó taktikája azt jelzi, hogy attól félnek: a földkér­désben is a mostanihoz hason­ló, sikeres és eredményes nép­szavazást lehet tartani. Torgyán: történelmi nap Torgyán József szerint törté­nelmi nap volt a tegnapi, hi­szen Magyarország több év­százados törekvései a népsza­vazással váltak lehetővé. Az FKGP elnöke a referendumot értékelve kiemelte: a választó­­polgároknak csaknem a fele ment el szavazni, s ez azt jelen­ti, hogy hazánk NATO-csatla­­kozását is nemzeti sorskérdés­nek tekintik. Az pedig, hogy a nagy többség igennel szava­zott, arra utal: a magyar nép bölcsen megértette, mit jelent a legfejlettebb védelmi szerve­zethez tartozni. Torgyán sze­rint azért is lehet nagy győze­lemnek tekinteni a tegnapi népszavazást, mert az nem volt megfelelően előkészítve, a csatlakozást támogató és el­lenző véleményeket nem üt­köztették. A nem szavazatok többsége abból fakadhat, hogy a választópolgárok nem tudtak eleget a csatlakozásról. A tegnapi népszavazás zárta le a magyarországi kommuniz­mus történetét, ettől a naptól kezdve tartozunk elszakítha­­tatlanul Nyugat-Európához. Mostantól kezdve, gazdasági szempontból Magyarországon is ugyanolyan biztonsággal le­het befektetni, mint akár a Benelux-államokban, illetve a fejlett nyugat-európai orszá­gokban. Olyan jóléti jogállam kiépítésére nyílt meg a lehető­ség, amelyben Magyarország függetlenségét senki nem fog­ja veszélyeztetni - vélekedett az FKGP elnöke. Kuncze: mérföldkő a rendszerváltásban Az SZDSZ a népszavazás eredményét mérföldkőnek te­kinti a rendszerváltás folya­matában - jelentette ki Kun­cze Gábor. Az SZDSZ elnöke esti tájékoztatóján hangsú­lyozta: a választók az 1989-es „négyigenes” referendum után az ötödik igent is ki­mondták a rendszerváltásra, és ezáltal Magyarország vég­érvényesen a győztesek olda­lára került. Kuncze szerint a polgárok rendkívül felelős magatartásról tettek tanúbi­zonyságot, amikor támogatták azt a politikai stratégiát, amely Európát jelenti hazánknak. Szent-Iványi István, az SZDSZ parlamenti frakcióve­zetője szerint minden várako­zást felülmúlt az, hogy válasz­tók több mint 85 százaléka igent mondott a csatlakozásra. Lapunk kérdésére elmondta, hogy a párt vezető politikusai előzetesen 70 százalék körüli támogatottságot vártak a vá­lasztóktól. Lezsák: szuverén döntés Lezsák Sándor a Magyar Hír­lap kérdésére kijelentette, hogy az igennel szavazók többsége felülemelkedett a kormányzat iránt érzett el­lenszenvén. Az MDF elnöke szerint a szavazáson részt vett polgárok jól tudták, hogy nem­ a kormányt hívták meg a NATO-ba, hanem az országot. Ehhez hozzáfűzte, hogy ebben az évszázadban először dönthetett Magyar­­ország külkapcsolatairól és védelméről. A Magyar De­mokrata Fórum elnöke úgy vélekedett, hogy a NATO- nak a nemzeti minimum ré­szévé kell válnia. Szabó Iván szerint a ma­gyar társadalom jó és felelős­ségteljes döntést hozott. A Magyar Demokrata Nép­párt elnöke azt hangoztatta, hogy rövid távon hazánk vé­delmi szempontjából, közép- és hosszú távon pedig a gazda­ságra is pozitív hatással lesz a népszavazás eredménye. A KDNP álláspontja min­dig is egyértelmű volt ha­zánk NATO-csatlakozásának a kérdésében, így örülök a népszavazás eredményének - jelentette ki érdeklődésünkre Giczy György. A KDNP elnö­ke ugyanakkor elgondolkod­tatónak tartja a részvételi arányt. Szerinte egy rendszer­­változtató országban sokkal nagyobb arányban kellene részt venni egy nemzeti sors­kérdést eldöntő referendu­mon. Úgy vélte, hogy azok a választópolgárok, akik nem mentek el tegnap szavazni, valószínűleg bizonytalanok vagy bizalmatlanok. A bizal­matlanság azonban értékelése szerint inkább a kormány kül­politikájának szól, s nem a NATO-csatlakozásra vonat­kozik. A KDNP elnöke kije­lentette: hitük szerint hazánk NATO-csatlakozásáról a szer­ződést nem a jelenlegi, hanem egy keresztény-nemzeti kor­mányzat köti majd meg. Mindazonáltal reményét fe­jezte ki, hogy a mostani koalí­ció az ellenzéket is bevonja a csatlakozási szerződés feltéte­leinek a kialakításába. Csurka kudarcról beszél A kormány és a parlamenti pártok sikere mellett a hazai politikai demokrácia súlyos válságát is jelzi a NATO-nép­­szavazás eredménye. Elgon­dolkodtató tény ugyanis, hogy a hatalmas propaganda, az „általános mozgósítás” elle­nére a polgároknak mintegy fele járult az urnákhoz - nyi­latkozta az első részeredmé­nyek ismeretében Csurka Ist­ván, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöke. Szerin­te a belépést elutasító voksok oroszlánrészét pártja szimpati­zánsai adták le, ami kecsegtető jel lehet számukra a jövő évi parlamenti választások előtt. A NATO-népszavazás kampánya messze nem felelt meg a polgári demokrácia normáinak, mert a tömegtájé­koztatási eszközök túlnyomó többsége részrehajlóan végez­te a munkáját. Az elmúlt hó­napok bizonytalanságai, vitái után pedig már az is kész cso­da, hogy a polgárok többsége egyáltalán elment voksolni, így összegezte a referendum­mal kapcsolatos álláspontját vasárnap esti sajtótájékoztató­ján Thürmer Gyula, a Mun­káspárt elnöke. Hangot adott annak a véleményének, hogy a kampány eredményeként a szavazók többsége nem érvek, hanem pártszimpátia alapján mondott igent, vagy nemet a csatlakozásra. Ez a helyzet Thürmer szerint nemcsak azt jelzi, hogy pártja biztos befu­tónak számít a jövő évi válasz­tásokon, de mutatja azt is: kü­lönösen nagy figyelmet kell majd fordítaniuk a társadalom azon részének megnyerésére, amely november 16-án nem kívánt véleményt nyilvánítani, és nem járult az urnákhoz. Az Alba Kör tiszteletben tartja a vasárnapi népszavazás eredményét, ám a jövőben is minden lehetséges fórumon hangoztatja majd a csatlako­zást elenző véleményét - nyi­latkozta a részeredmények is­meretében Pemneczky László, a tömörülés ügyvivője. Meg­említette: a propagandapén­zek egyenlőtlen elosztása mi­att a csatlakozás támogatói és ellenzői igencsak eltérő esé­lyekkel indultak a kampány­ban. Megjegyezte azt is, hogy egy arányos, kiegyensúlyozott támogatási rendszer révén reálisabb eredmény születhe­tett volna, akkor, ha leg­alább a közvélemény-kutatá­sok eredményének figyelem­­bevételével osztják el a ren­delkezésre álló sok száz mil­liós összeget. A parlamenti pártok vezetői a nép győzelmének tartják az eredményt A NATO mellett döntött az ország Kovács László külügyminiszter Csapody Tamás, az Alba Kör szóvivője F°TÓK: habik csaba Kovács tájékoztatta Solanát A népszavazás kimenetele ékesen bizonyította, hogy a magyar lakosság és a politikai vezetés elkö­telezett az euroatlanti integráció iránt - közölte tegnap késő este az észak-atlanti szövetség egyik illetékese. A NATO-forrás, aki még a nem végle­ges eredmények ismeretében nyilatkozott, figye­lemre méltónak nevezte mind a szavazáson való részvételi arányt, mind pedig a csatlakozást támo­gató voksok nagy számát. Mindezt a szövetségben úgy értelmezik, hogy Magyarország lakossága meg­értette a népszavazás jelentőségét. A NATO-nál egyébként mindvégig bíztak abban, hogy a refe­rendum kimenetele kedvező lesz. Ezzel a szövet­ségbeli forrás szerint az utolsó akadály is elhárult a bővítés elől. Brüsszel várja a magyar szándékleve­let, amelynek kézhezvétele után az eredeti menet­rend szerint folytatódhat a kiszélesítési folyamat. Kovács László külügyminiszter egyébként ér­tesülésünk szerint még tegnap telefonon tájékoz­tatta a NATO főtitkárát a népszavazásról. Javier Solana előreláthatólag ma nyilatkozatban méltat­ja a történteket. Az AFP és a Reuters gyorshírben jelentette, hogy a magyarországi NATO-népszavazáson részt vevők nagy többsége a NATO-csatlakozásra szavazott. Az AFP megjegyezte, hogy (az igenlő szavazatok arányát tekintve) teljes - és arányában teljesen váratlan­­ a kormány győzelme, hiszen Horn Gyula miniszterelnök a héten még azt mondta, hogy 60 százalék körüli jóváhagyási arányt „nagy sikernek” tekintene. Az igen szava­zatok áradata mellett a nem hívei mindössze 14,55 százalékot értek el - írta az AFP. A francia hírügy­nökség szerint ugyanakkor a 48,68 százalékos részvételi arány kissé elmarad a kormány várako­zásától, amely 50 százalékos részvételre számított. A kormány már délutántól kezdve bizakodó­nak látszott, s Göncz Árpád államfő, anélkül, hogy számszerű adatokra hivatkozott volna, „nagy örö­mét” fejezte ki röviddel a szavazóhelyiségek zárá­sa után adott televíziós interjújában - írta az AFP. Az APA osztrák hírügynökség Kovács László kül­ügyminisztert idézte, aki kijelentette: személy sze­rint egyáltalán nem számolt az igen szavazatok ilyen nagy arányával. A népszavazás eredménye több szempontból is komoly jelentőséggel bír Lengyelország számára - jelentette ki tegnap a szavazást kommentálva Ja­­nusz Onyszkiewicz lengyel nemzetvédelmi minisz­ter. Onyszkiewicz hangsúlyozta, hogy Varsónak voltak bizonyos aggályai a népszavazás célszerűsé­gét iletően, mivel egy esetleges negatív eredmény jelentősen meggyengíthette volna Lengyelország esélyeit is a bekerülésre. A referendum sikertelen­sége ráadásul nem csupán a NATO-ba jelentke­zők számára okozott volna nehézséget, hanem ko­moly következményekkel járt volna egész Euró­pára nézve - mondta a miniszter. Kampányértelmezési zavarok Az Országos Választási Bizottság tegnap megvizsgálta a Mun­káspárt beadványait, amelyeket a kampánycsend megsértése és a közvélemény-kutatási eredmények közzétételével kap­csolatban tettek. Az észrevételek többségét jogosnak találta. A közvélemény-kutatási ered­mények közzétételével kap­csolatos szabályok megszegé­se miatt az Országos Válasz­tási Bizottság (OVB) - a Munkáspárt indítványa alap­ján - elmarasztalta a Népsza­badságot, a Magyar Hírlapot és az Új Magyarországot, a kampánycsend megsértése miatt pedig az Új Ember című lapot. Az OVB a közszolgála­ti média szerepét is vizsgálni fogja, miután - ugyancsak a Munkáspárt szerint - a Ma­gyar Rádió és a Magyar Tele­vízió, a választójogi törvény rendelkezéseit figyelmen kí­vül hagyva, nem biztosított le­hetőséget a NATO-csatlako­­zást ellenzők álláspontjának kifejtésére. A Munkáspárt beadványá­val a választójogi törvény, ezen belül a kampány értel­mezése körüli ellentmondá­sokra kívánta felhívni a figyel­met, a népszavazás eredmé­nyét azonban nem vonja két­ségbe - nyilatkozta lapunk­nak Vajda János, a pártnak az OVB-be delegált képviselője. A párt azt is szóvá tette, hogy a közszolgálati média a népszavazással kapcsolatban egyoldalúan tájékoztatott, és szinte kizárólag a kormány ál­láspontját tolmácsolta. Vajda hangsúlyozta, a Ma­gyar Rádió és a Magyar Tele­vízió elnökétől levélben kér­tek tájékoztatást. A bizonyta­lanságot jelzi, hogy a rádió alelnöke az OVB állásfoglalá­sát kérte: van-e egyáltalán kampány. A testület erre vá­laszul közölte, hogy igen, és a választójogi törvény e tekin­tetben egyértelműen megha­tározza a közszolgálati média kötelezettségeit. A lapokban megjelentek érdemben feltehetően nem befolyásolják a népszavazás kimenetelét, de a média hatá­sa egyébként is csak közvetet­ten érvényesül - mondta Ku­­korelli István, az OVB elnö­ke. Ezért a testület csupán konstatálta, hogy szabályta­lanság történt, más intézke­dést nem lát szükségesnek. A jogszabály-értelmezés körüli bonyodalmakat mu­tatja, hogy a budapesti rend­őrfőkapitány is állásfoglalást kért az OVB-től: azt kérdez­te, hogy a népszavazás idején van-e kampány, és a referen­dummal kapcsolatos politikai rendezvények a gyülekezési jog hatálya alá tartoznak-e. Kukorelli szerint a szava­zással összefüggő rendezvé­nyekre nem a gyülekezési törvény szabályai vonatkoz­nak. Ebből az következik, hogy az ilyen eseményeket a rendőrségnél nem kell beje­lenteni, és azokat a hatóság­nak engedélyeznie sem kell. Ilyen összefüggésben kérdé­ses, hogy a Metész tüntetése - amely elsősorban a földtör­vénnyel kapcsolatos referen­dumról szólt - nem e kategó­riába tartozott-e. Kukorelli ezzel kapcsolatban nem kí­vánt nyilatkozni, azt azon­ban leszögezte: a testület elvi éllel foglal majd állást. A kérdésről várhatóan holnap döntenek. • Lencsés Károly Mire költötték az 1,7 milliárdot? A NATO-csatlakozásról szóló népszavazás összesen 1,7 milliárd forintba került. Ebből a választói névjegyzék összeállítása, a nyolcmilliónál több választópolgár értesítése, valamint a 10 582 szavazókör berendezése 440 milliót emésztett fel. A legnagyobb tételt a referendum közreműködőinek díjazására fordították: erre a célra 800 milliót költöttek el. A népszavazásban mintegy százezren vettek részt, s ezek fele köztisztviselő. A csaknem 11 ezer szavazókör például három taggal és két póttaggal műkö­dött. A személyenkénti díjazás egyébként háromezertől száz­ezer forintig terjedt. Az országos és a helyi informatikai rend­szerek kiépítése 150 millió forintba került. A köztisztviselők, il­letve a választási szervek delegált tagjainak felkészítésére - a népszavazást megelőzően - számos kiadvány készült, amelyeket összességében több tízezer példányban adtak ki. A referendum lebonyolításához szükség volt nyolc és fél milliónyi szavazólap­ra, ugyanennyi borítékra, 55 ezer urnára és 50 ezer golyóstollra, valamint más eszközökre is. Ezek értéke együttesen 80 millió fo­rint volt. L. K. Gyakorlat hollandokkal Holland katonák „szállták meg” vasárnap Várpalotát és Hajmáskért. A november 16- ától 25-éig tartó magyar-hol­land békefenntartó hadgya­korlaton részt vesz a NATO- kötelékbe is tartozó holland dandár (egy zászlóaljuk most Boszniában szolgál). Ennek során november 22-én nyílt napon mutatják majd be, ho­gyan lehet gyorsan segítséget nyújtani egy baráti ország­nak agresszióval szemben. Három napon át pakolták ki a hollandok a vasúti szerel­vényeket, a legutolsó transz­port 15 Leopard harckocsival tegnap este érkezett. A Ba­konyban tábori körülmények közt szállásolták el a Holland Királyi Haderő 41. dandárjá­nak kétezer katonáját. A hol­land dandár Hamburg mel­letti állomáshelyéről érkezett a Dunántúlra, s Várpalotán, Hajmáskéren és Bodajkon összesen 250 harcjárművet és mintegy 450 gumikerekes szállítójárművet pakoltak ki. A lakosság körében a félel­metes Leopard harckocsik váltottak ki ámulatot, no és a végtelenül barátságos - s máris vásároló - katonák, akiket ugyancsak vasúti va­gonokban, illetve repülőte­rekről 80 busszal szállítottak a helyszínre. A rendszervál­tás óta ennyi külföldi katona még nem gyakorlatozott Ma­gyarország területén. Van Lieshout őrnagy, a holland dandár logisztikai fő­nöke elmondta, hogy a gya­korlat teljes költsége körül­belül 3 millió dollárt tesz ki, s az élelmiszert és az üzem­anyagot Magyarországon szerzik be. A manőverek ide­je alatt három alkalommal új­ságot is kiadnak, Holland- Bakony Híradó címmel. A hadilap a Veszprémi Pannon Nyomdában készül majd. A logisztikai főnök hangsú­lyozta azt is, hogy nem NA­­TO-hadgyakorlatról van szó. Érkezésük teljesen véletlenül esett éppen a magyarországi NATO-népszavazás napjára. A mostani gyakorlatról a két ország védelmi minisztere hónapokkal ezelőtt állapo­dott meg. A Griffin Rapsody elnevezésű hadgyakorlaton a holland dandárral együtt hajt végre hadműveleteket egy 250 fős magyar (tatai) zász­lóalj. •J. B. Jó széllel a nyugati partra Az emberek a bőrükön érzik, mi a geopolitika. Megle­pően sokan mentek el tegnap szavazni, túlnyomó több­ségük igent mondott a NATO-ra. Minden reményünk megvan arra, hogy kompországunk sok évszázados há­nyattatás és kényszerkikötők után egyszer - ha végre le­het - révbe ér. Jobb lenne, ha ezt a révet nem katonai szövetségnek hívnák, hanem a béke öblének, de amíg körülöttünk a világ keleti és déli tájain annyi a bizonyta­lanság, az agresszió, oly kiforratlanok a hatalmi viszo­nyok, addig oda kell tartoznunk, ahol biztonságban érezhetjük magunkat. Különösen, ha ezt a biztonságot egy nagyon erős védelmi szövetség kínálja, amely nem ultimátumot küldött nekünk, hanem meghívót. Szabadon döntöttünk, legalábbis abban az értelem­ben, hogy a szabadság valóban nem más, mint a felis­mert szükségszerűség. Hisz amióta itt vannak a multi­nacionális vállalatok, s amióta a térségen belül ide áramlott a legtöbb nyugati tőke, biztosak lehetünk ab­ban, hogy meg leszünk védve, mert a mi biztonságunk egybeesik az „euroatlanti” tőke érdekeivel. Attól féltünk, hogy a népszavazás körül kialakult politikai csatározások, a húsba vágó földkérdés elma­radása, s az erősödő politikaundor közönyössé teszi az embereket, s nem mennek el szavazni. De elmentek. Amikor arról tartottak népszavazást, hogy ki válassza a köztársasági elnököt, alig 10 százalék volt a részvéte­li arány, pedig akkor még a rendszerváltás hőskorában éltünk. Tudták, hogy az a kérdés nem életbe vágóan fontos. Ma annyi csalódás után a szavazók többsége mégis állást foglalt. A kampány - mellette is, ellene is - csak megharcolta az emberek véleményét. Nyilvánva­lóan mélyebb érdek motiválta őket. Hogy jó-e a NA­TO a jövőnknek, vagy csak a kisebbik rossz, erre a kér­désre majd a történelem fog választ adni. Abban azon­ban van valami fölemelő, hogy egy nép, amely évszáza­dokon át csak sodródott önző hatalmak kénye-kedve szerint, most valóban dönthet a sorsáról. Mégis igaz volna, hogy nem a kormányok, nem a lobbyk, hanem a tömegek csinálják a történelmet?! Szavazók fotósok kíséretében Miniszter úr, mi tart olyan sokáig - türelmet­lenkednek Hánta egyetlen szavazóhelyiségé­ben. Keleti György hosszú percek óta a füg­göny mögött, vele érkező felesége már régen túl van a voksoláson, a fülke mellett topog. Lehet, hogy gondolkodik, indokolják a vára­kozást a jelenlevők. A miniszter még mindig sehol, csupán hangját hallani, nehezen fér a szavazólap a borítékba. Ikszelni tehát már ik­szelt, nem azzal van a baj. Aztán lebben a füg­göny és Keleti végül előbukkan. A nagy tét ellenére a miniszter nem tűnik idegesnek, mosolyog a fotósok felé, bedobja a voksát, majd a fényképészek kedvéért egy üres borítékkal újra odaáll az urnához. Far­merben, pulóverben szavaz, kék kabáttal ta­karja el öltözetét. Mint kiderül, a NATO- emblémás dzsekit Brüsszelben vette, most pedig kiválóan passzol az eseményhez. Meg­kérdezi, mennyien voltak kora délelőttig. Mert az ugyan eszébe sem jut, hogy többség­ben lesz a nem szavazat, de az némileg ag­gasztja, hogy lesznek-e elegen. A Kisbér melletti Hántára egyébként azért esett a miniszter választása, mert itt van a hét­végi háza. Hogy emiatt többen támogatják-e a településen a NATO-csatlakozást? Keleti szerint a kocsmában itt is ugyanúgy szidják a kormányt, mint máshol. Ő maga ugyan nem kampányolt, de három hántai részt vett az IFOR-misszióban. Havi ezer dollárt félre tudtak tenni, a fél éves szolgálat után aztán házépítésbe kezdtek. Ők voltak a legjobb propagandisták Hántán. Miközben ezt mesé­li, a tárca vezetője már kifelé tart az épület­ből. Kora délelőttig szép számmal jelentek meg a szavazók az urnánál, a település idő­sebb lakói Bibliával a kezükben ejtik útba mi­sére tartva vagy a templomból távozva a sza­vazóhelyiséggé kinevezett épületet. A minisz­ter távozik, miközben újabb kerékpárokat támasztanak a kerítéshez. Délelőtt tíz óra, a helyszín az áldott József­város. A Németh László Általános Iskola egyik szavazóhelyiséggé átalakított osztályter­mében a padok tetején fotósok, újságírók. A Munkáspárt elnöke pontosan érkezik. Kísé­retében két megtermett legény. Néhány pilla­natra a függöny mögé vonul, ahol leadja vok­sát. Sejteni azért lehet, hová teszi az ikszet. A Munkáspárt nem készül eddigi NATO-elle­­nes politikája átértékelésére abban az esetben sem, ha az igen szavazatok kerülnének több­ségbe a mai referendumon - nyilatkozta la­punknak Thürmer Gyula, a párt elnöke, mi­után leadta szavazatát. A magyar nép döntését természetesen tudomásul veszi a Munkáspárt, a későbbiekben követendő politikájának ki­alakítását pedig az fogja döntő módon befo­lyásolni, hogy ez az igen milyen arányú volt. Ha viszont a magyar nép úgy dönt, hogy Ma­gyarország ne lépjen be a NATO-ba, akkor a helyzet teljesen világos: mindenfajta további tárgyalást meg kell szüntetni, és a kormánynak közölni kell a NATO vezetésével, hogy ha­zánk nem kíván belépni a szervezetbe. Ha ez még­sem következne be, abban az esetben a Munkáspárt figyelmeztetné alkotmányos kö­telezettségére a kormányzatot. H.Z.-SZ. GY.

Next