Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 268-279. szám)
1997-11-28 / 278. szám
Pedagógusok a minőségi pótlékról A semminél több A pedagógusok 1998 szeptemberétől tervezett minőségi bérpótlékáról az érintettek úgy vélik, a semminél több, de először tegyék rendbe minden közalkalmazott fizetését, azután lehet a jobb munka jutalmazásáról beszélni. Akad olyan tanár is, aki úgy véli: majd meglátjuk, tényleg megvalósul-e, hiszen annyi mindent ígért már a kormány, ami nem teljesült. Gróf Csaba, a kőbányai Sibrik Miklós Úti Általános Iskola igazgatója lapunk érdeklődésére úgy vélekedett, hogy maga az alapfizetés kevéstanintézetében átlagosan bruttó 35 ezer forint). Ugyanakkor helyeselte, hogy pénzzel ösztönözzék a kollégákat még jobb munkára. Tart azonban attól, hogy nehéz lesz dönteni, ki kapjon és ki ne minőségi pótlékot, hiszen ha valamilyen pénz van kilátásban, azt többé-kevésbé egyenlően osztják most el, „mert nem cél, hogy ezer forinton összevesszenek a tanárok”. Tatár Zoltán, egy mátyásföldi általános iskola igazgatója is azt mondta, hogy általában kellene rendbe tenni a bérszínvonalat. Szerinte elképzelhető az is, hogy mindez választási fogás. Ha a pótlékot bevezetnék, ő mindenképp figyelembe venné a szakszervezet, a közalkalmazotti tanács, az iskolaszék, a diákönkormányzat véleményét, valamint a tantárgyak diagnosztikus mérését is. Az igazgató szerint a pluszpénzek akkor nem vezetnének feszültségekhez az iskolákban, ha az az átlagbér 15-20 százalékát nem haladnák meg. Egy terézvárosi iskola név nélkül nyilatkozó nyelvtanára úgy gondolja, hogy sok mindent bejelentett már a kormány, ami nem valósult meg. Szerinte félő, hogy egyes iskolákban „pofára menne” a pótlék odaítélése. Szerinte a diákok teljesítménye sem lehet perdöntő szempont, hiszen az osztályok képességei különbözőek, a diákoktól is függ, hogy mit érhet el velük a tanár. „Mindenképp helytelen, hogy a tanárok nagyon mereven kapják a bért, ez nem ad lehetőséget az igazán színvonalasan és az éppen csak hogy elvégzett munka közti differenciálásra” - vélekedett Leibinger Jánosné matematika-fizika szakos tanár, a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatója. Szerinte jó lenne, ha minden intézmény rá tudna tenni valamennyit arra a minimális összegre, amit most keresnek a tanárok. Az igazgatónő vállalná a differenciálás felelősségét, persze nem egyedül döntene. Utalt rá, jó lenne az osztályfőnöki tevékenységet - a törvény szerint ennek maximális összege jelenleg havi 2950 forint - jobban elismerni ebből a pénzből. •T.K. A Fidesz a szakkönyvvásárlásról A pedagógusok helyzete 1998-ban sem lesz jobb, mint a Horn-kabinet kormányzásának eddigi három évében, mert a gyakorlat bebizonyította, hogy a kormány egyszer sem tudta teljesíteni a tanárokkal megkötött bérmegállapodást - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Egyebek között kifejtette, hogy a szakkönyvvásárlási támogatás keretében december végéig plusz hatezer forint illetne meg minden pedagógust, de a jelek szerint erre nincs biztosíték. A közoktatási törvény szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat hozzájárulás ileti meg szakirodalom vásárlására. Ennek mértéke eredetileg a minimálbér 75 százaléka volt, ám e rendelkezést az 1997. évi költségvetési törvény úgy módosította, hogy ennek az összegnek csupán a közterhekkel csökkentett része jár a pedagógusoknak. Az APEH értelmezésében a pedagógusoknak e címen juttatott hozzájárulást a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, vagyis nem minősül adóköteles jövedelemnek, míg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ellentétes álláspontot képvisel - hangoztatta Pokorni. MAGYAR HÍRADÓ Körültekintő priuszkezelés (MTI) A bűnügyi nyilvántartásból még a rendőrség szagálysértési hatóságának sem adható információ az érintett előéletéről. Egyebek között ezt tartalmazza az adatvédelmi biztos ajánlása, amelyet egy állampolgári beadvány kivizsgálása alapján fogalmazott meg. Majtényi László felhívta a rendőrség figyelmét: a büntetőügyekben eljáró nyomozószervek ne adják át a szabálysértési hatóságoknak az érintett által korábban elkövetett bűncselekményekre vonatkozó adatokat. Az országos rendőrfőkapitány az ajánásban foglaltakat elfogadta és egyetértett azokkal. Torgyán bankügyeket tisztázna (MTI) Torgyán József elnök-frakcióvezető szerint G. Nagyné Maczó Ágnes kizárása növelni fogja az FKGP győzelmi esélyeit a választásokon, mivel kormányozni csak a centrumból lehet. Szerinte Maczónak az egyik országos napilapban megjelent, a kisgazda képviselőjelölteket sértő gyalázkodása önmagát minősíti. A kisgazdapárt üdvözölte, hogy sikerült elkerülni a székesfehérvári kényszerkilakoltatást. Torgyán szólt arról is, hogy pártja sürgeti a bankkonszolidációkkal kapcsolatos személyi felelősségre vonást is, mert nem elégszik meg annak megállapításával, miszerint a konszolidáció sokba került az országnak. A konszolidációt az államkassza kifosztásának minősítette. Az RTL Klub konzultációt kér (MTI) Az M-RTL vezetése csütörtökön írásban kért konzultációs lehetőséget az Országos Rádió és Televízió Testvértől. Az ORTT ugyanis szerdai határozatában 160 millió 500 ezer forint kötbérrel sújtotta az országos kereskedelmi televíziót, mert októberi indulásakor néhány héten kérészel nem a műsor-szolgáltatási szerződésnek megfelelő adást sugározta. Az M-RTL méltánytalannak tartja a testület határozatát, mivel bizonyítani tudja, hogy rajta kívül álló okok befolyásolták a műsor készítését. Az MTI információja szerint az ORTT nem zárkózik el a konzultáció elől, amelyre néhány napon belül sor kerül. A műsor-szolgáltatási szerződés alapján a határozat megszületését követő hét napon beül az ORTT a kötbér összegét lehívhatja a kauciónak minősülő mintegy 600 millió forintos M-RTL-bankszámláról. Élesedő tévésharc Az üzleti tervben szereplő 2,5 milliárd forintos veszteségen belül marad a Magyar Televízió Rt. gazdálkodása, sőt az adó menedzsmentje azt sem tartja kizártnak, hogy némi nyerességgel zár az MTV. Peták István elnök tegnapi tájékoztatóján bejelentette, hogy januártól módosul a közszolgálati adó műsorszerkezete: átkerül az MTV 1-re az Aktuális és a választások után radikálisan változik a parlamenti közvetítések programja. Kompromisszumos megoldás volt, hogy az Országgyűlés üléseivel párhuzamosan egy órában az MTV mindkét csatornája sugároz - mondta Peták. Hozzátette: minden párt a nagyobb nézettségű MTV1-re rakatta volna át a közvetítést. Az már biztos, hogy az Aktuális januártól átkerül az MTV1-re, és köré este tízkor egyórás hírprogram épül. Az eddigi 13 óra helyett délben kezdődik majd a Híróra. Többször jelentkezik az informatikával foglalkozó PC ABC, új nyelvművelő műsor indul és éjszakánként „tudósműsorokat” sugároz a közszolgálati adó. Bejelentették azt is, hogy az új tévészékház építésére kiírt zárt-, körű pályázatról a jövő héten megbeszéléseket folytatnak a nyolc meghívott pályázóval. Kővári Péter kulturális alelnök elmondta: megkezdték a tárgyalásokat a legnézettebb tévés sztárokkal, Friderikusz Sándorral és Kepes Andrással, mert az MTV minden eszközzel meg akarja tartani őket, miként szerződést hoszszabbítanának a Naptévével is. Szó volt arról is, hogy az elbocsátott munkatársak végkielégítéséről tárgyalnak a Pénzügyminisztériummal. A tévé vezetői azt kívánják tisztázni, hogy a várhatóan 1,7 milliárdos összegből mennyit vállal át a költségvetés. Az MTV a nézőkért folytatott harc élesedésére számít, a kezdeti érdeklődés és a napi átlagosan négyórás tévénézési idő ugyanis biztosan csökken majd. A közszolgálati adó továbbra is listavezető, de a Tv2 a délutáni és a késő esti műsorsávban már megelőzte az MTV-t. • Haszán Zoltán Nézettségi mutatók százalékban Szeptember 47. hét MTV1 48,9 29,7 MTV2 18,3 3,6 Duna Tv 3,7 2,0 TV2 24 RTL Klub 19,2 TV3 2 3,6 MSat 3,2 2,8 HBO 4,1 2,5 Szív Tv 1,7 1,2 Video 4,6 3,0 Műhold 7,9 4,3 Egyéb 5,6 4,1 A Félidőd Megjelents 18 kötetes Britannica Hungaricast kötete, amely immár a Holstebro szócikkig visz el. A honi könyvkiadás legnagyobb, töretlen, kiegyensúlyozott vállalkozása december elején félidejéhez ér a 9. kötettel. A tartalmilag és külsőleg (bőrkötés!) egyaránt kiemelkedő, ugyanakkor viszonylag szerény árú sorozat az otthon nélkülözhetetlen, értelmes dísze. Csatlakozzon a boldog gyűjtők egyre szélesebb táborához! „A teljes univerzumra a Britannica Hungarica magasan kiemelkedik a század lexikonai közül." (Valóság) „A címszavak nem a szokványos, száraz lexikonstílusban íródtak. A szöveg olvasmányos, színes eleven és szinte naprakész." (Kritika) Kérjük, hogy tájékoztatásért hívja közvetlenül a kiadót: MAGYAR VILÁG KIADÓ 1137 Budapest, Szent István krt. 22. Telefon: 112-0281,302-2948 Fax:112-0208 II Készgarázsok A 10 éves m vagy sorgaráz■ összeszerelve kaphatók. Sajátkezűig is telepíthetők. | Díjtalan, részletes ismertetőt küldünk, | I ha a szelvényt címünkre eljuttata \| CARMEX 1020 Budaput, (7 TM F«k*t@rcsó rx. 28. TViI./Fml: 178-82-02 | Szelvény 99 r 1 1. szTVáros_________________ Utca/h. sz________________ I ■ m m m m m Nemcsók felhatalmazással tárgyalt A Duna Charta és az ellenzék új delegációvezetőt akar • Folytatás az 1. oldalról A kormányszóvivői tájékoztatón Nemcsók János úgy fogalmazott, hogy egy felelőtlen, szűk körű csoport a jó szándékú, magasan kvalifikált értelmiségieket is tudatosan félreinformálja, ami nehéz helyzetbe hozza a magyar delegációt. Megjegyezte továbbá, hogy a néhai Antall József miniszterelnököt is félrevezették 1992-ben, ami a mai lehetőségeknél jobb szerződés megkötése előtt álló Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter félreállításához vezetett. Hozzátette: nehezen éli meg, hogy személye politikai küzdelem tárgya lett, de ezt a kesztyűt nem veszi fel. Négy ellenzéki párt (a Fidesz, a KDNP, az FKGP és az MDF) képviselője csatlakozott tegnap a Duna Charta nyilatkozatához, amely Nemcsók Jánosnak, a bősi tárgyalódelegáció vezetőjének haladéktalan felmentését követeli. A nyilatkozattal az MDNP szakértője is egyetértett a Duna Charta és a parlamenti pártok képviselőinek budapesti találkozóján. Az SZDSZ képviselője még nem tudott végleges álláspontot közölni a nyilatkozatról, az MSZP képviselője viszont elutasította azt. A Duna Charta szerint a magyar-szlovák tárgyalásokon Nemcsók János - feltehetőleg a kormány tudtával és felhatalmazásával - olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a magyar politikai közvélemény előzetesen nem ismerhetett meg, sőt érdemben most sem ismer. A charta kifogásolja, hogy az államtitkár olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek nemzeti érdekeinket tekintve hátrányosan térnek el a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésében körvonalazott megoldástól. Mivel a kétoldalú tárgyalások a hágai eljárás részét képezik, az ott tett kijelentések komolyan befolyásolják a magyar álláspont további bírósági megítélését. A charta követeli, hogy a magyar tárgyalóküldöttség céljait a parlamenti pártok egyetértésével állapítsák meg, és hozzák nyilvánosságra a magyar álláspontot megalapozó környezeti és gazdasági hatástanulmányokat. A nyilatkozat rámutat: a Szigetköz kedvezőtlen ökológiai helyzete ellenére a magyar küldöttség a hágai bíróság által is méltányolt elemi, környezeti érdekek érvényesítése helyett olyan műszaki létesítmények megépítését, illetve üzembe helyezését szorgalmazza, amelyekkel kapcsolatos kötelezettségeink alól a bírósági döntés végleg mentesít. Kiss Róbert, az SZDSZ képviselője javasolta: hétfőn délután az Országgyűlés jegyzői irodájában találkozzanak a pártok képviselői, hogy közös álláspontot alakítsanak ki. (Emlékezetes, hogy keddre a parlament környezetvédelmi bizottságának a bősi kérdéssel foglalkozó albizottsága meghallgatásra hívta az államtitkárt.) Nemcsók János két kisgátas ajánlata továbbra is elfogadhatatlan az SZDSZ számára - mondta Horn Gábor. A szabad demokraták ügyvivője szerint ugyanis előbb környezetvédelmi és pénzügyi szakértőkkel kellett volna egyeztetnie a kormánybiztosnak, nem pedig a szlovák delegációval közölni először a javaslatot. Lapunk kérdésére Horn drámainak nevezte az eljárást, majd hozzáfűzte: Nemcsók János egy hete járt bősi ügyben az SZDSZ-frakcióban, s akkor ezt a tervezetet nem említette. A kisebbik koalíciós párt ügyvivője is egyetért azzal, hogy az Országgyűlés állítson fel hatpárti ad hoc bizottságot, amely megelőzhetné a hasonló esetek kirobbanását. Az SZDSZ egyébként a hétfői frakcióülésen megtárgyalja a kormánybiztos körül kialakult helyzetet. A Magyar Hírlap szocialista és szabad demokrata kormányzati körökből is úgy értesült, hogy a kabinet tegnapi ülésén nem vetődött fel sem Nemcsók menesztésének gondolata, sem a kétgátas javaslat. A Független Kisgazdapárt tegnapi tájékoztatóján Torgyán Jószef pártelnök kijelentette: az FKGP tiltakozik az ellen, hogy „egy Nagymaros helyett kettőt akarnak felépíteni”. A kisgazdák alkalmatlannak tartják Nemcsók Jánost feladata ellátására. Parlamenti pártok képviselői a Duna Chartával konzultálnak fotótt Kovács attila „Felmelegített” kis lépcsők A kettős, Bőssel együtt hármas vízlépcső megépítésének lehetősége már évtizedekkel ezelőtt felvetődött - nyilatkozott érdeklődésünkre Mayer István, a Vituki hidraulikai intézetének igazgatója, a Szlovákiával tárgyaló magyar kormányküldöttség helyettes vezetője. A vízlépcsők végleges helyének kijelölése még nem történt meg. A geológiai adottságok alapján az alsó duzzasztó Szob térségében, kicsivel az Ipoly torkolata alatt, magyar területen épülhetne meg. Az előzetes vizsgálatok alapján a folyó Szlovákiával közös szakaszán Neszmély vagy Ács térsége alkalmas a felső duzzasztó létesítésére. Mivel a nemzetközi bíróság ítéletében a ’77-es szerződés céljainak teljesítését, a környezetvédelem, a hajózás, árvízvédelem és az energiatermelés igényeinek kielégítését írta elő, a két vízlépcső hajózsilipekkel, az energianyerést szolgáló gépekkel és az árvizek leeresztését szolgáló mozgatható duzzasztókapukkal rendelkezne. Az egyenként mintegy 150 milliárd forintba kerülő duzzasztók költségét kétszeresére növelnék a kapcsolódó, elsősorban környezetvédelmi célú beruházások (szennyvíztisztítók, korszerű hulladéklerakók stb.) - tudtuk meg Mayer Istvántól, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy jelenleg tervezés alatt álló kettős duzzasztó csak egyike a három felkínált alternatívának. SZ.A.J. Az ÁSZ a média adósságairól A médiatörvényben megjelölt feladatoknak csak kisebb része valósult meg határidőben, nagyobb része késedelmesen vagy nem a jogszabályban előírt módon teljesült - állapította meg a médiatörvény végrehajtásának pénzügyigazdasági ellenőrzéséről szóló jelentésében az Állami Számvevőszék. Az Országgyűlés például az anyagiak hiányával magyarázza, hogy nem tartotta be a médiatörvényben szereplő határidőt, és nem építette ki az ülésekről közvetítő zártláncú tévérendszert. Az ÁSZ-vizsgálat 1997 márciusáig értékelte többek között az Országos Rádió és Televízió Testület, a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. működését. Az ellenőrzés szerint az MR vagyonmérlege nem a valóságnak megfelelően tartalmazta a részvénytársaság induló vagyonát. A vagyon értékelése a számviteli törvény előírásainak nem felelt meg, mivel a több mint hétmilliárd forintban megjelölt hang- és sajtóarchívum, szakkönyvtár, múzeum és kottatár értékét, továbbá a Danubius Rádió mintegy 3,5 milliárd forintos üzleti és cégértékét nem szerepeltették az MR vagyonában. A rádiókuratórium alelnöke ígéretet tett arra, hogy könyvvizsgálójuk áttanulmányozza az ÁSZ- jelentést. A rádiónál több mint fél évig nem működött felügyelőbizottság. A számvevők mind az MR-nél, mind az MTV-nél kifogásolták, hogy nem készült el időben a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat, az archiválás rendjének szabályozása, valamint az évi adásidő jóváhagyása. Az ORTT-nél kifogásolta az ÁSZ, hogy a tévés- és a rádiós pályázatok lebonyolításával megbízott ügyvédi irodákkal kötött szerződések a testületre nézve hátrányos megfogalmazásokat is tartalmaztak. A jelentés kitért arra is, hogy az ORTT a televíziós frekvenciapályázatát hét, a rádióstendert kilenc hónapos késéssel írta ki. Az ellenőrzés több hiányosságot tárt fel az ORTT-nél az utalványozásban és ellenjegyzésben is. • H. Z. Takarékoskodik a rendőrség A rendőrség szakértői elkészítették azt a takarékossági és bevételnövelő intézkedési tervezetet, amely elvileg garantálja, hogy a tervezett szanálást követően a szervezet ne halmozzon fel adósságot. Jenei Zoltán ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági főigazgatója elmondta, hogy a szakértők részletes tervet dolgoztak ki a lefoglalt és gyakorta évekig tárolt személygépkocsik sorsáról, melyek őrzése évente több mint 200 millió forintot emészt fel. Igyekeznek a rendőrségi gépkocsikat is hatékonyabban kihasználni. Rövidesen korlátozzák azon vezető beosztásokat, amelyekhez automatikusan jár a hivatali gépkocsi. A rendőrség költségvetését növelheti a jövőre értékesítésre szánt 15 ingatlan. A javaslat jogszabályi háttér megalkotását sürgeti azon szolgáltatások körében, amelyekért költségtérítést kérhet a rendőrség. Elsősorban nyereségérdekeltségű vállalkozásokra, események, koncertek biztosítására gondoltak a szakértők. Az ezredes ugyanakkor leszögezte: nem támogatja, hogy a rendőrséget túlzott arányú bevételre kötelezzék. •G.Z. Az Állami Pénztárfelügyelet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 63. § (5) bekezdése és a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján az alábbiakat teszi közzé: Az Állami Pénztárfelügyelet jogszabályban rögzített kötelezettsége, hogy a Pénztártanáccsal egyetértésben minden év november 30-ig meghatározza a pénztárak befektetéseire vonatkozó hozamelőírást. A hozamelőírás tartalmazza a hozamelvárást (centrumérték), valamint egy legkisebb és egy legnagyobb hozamrátát. A centrum értéke az Államadósság Kezelő Központ által számított és közzétett, az éven túli államkötvények árfolyamváltozását mutató index (MAX) alapján kerül meghatározásra. A hozamelőírás alkalmazásának módszere 1998-ra vonatkozóan a következő: a pénztár a MAX segítségével kiszámolja a rá vonatkozó hozamelvárás értékét és ezzel hasonlítja össze a fedezeti tartalék befektetésére vonatkozó hozamrátáját. A pénztárra vonatkozó hozamelvárás (HX) mértékét a következő képlet szerint kell kiszámolni: BP.MJM, +EB.M/M, - BR-IB— 0 t to tit tj 0 i i BP0 + EB. (t t.)/(t t0) ahol______________________________________________ t0 a számítás alapjául szolgáló időszak kezdő időpontja (január 1., vagy az alapítás időpontja), az időszak befejező időpontja (december 31.), t: a nettó befizetések (befizetések kifizetésekkel csökkentve) napja, t-ti a t. időponttól az időszak végéig terjedő napok száma, t-t0 az értékelési időszak napjainak a száma, BPC a pénztári vagyon értéke a t0 időpontban, At, a MAX értéke a t időpontban, M,0 a MAX értéke a t, időpontban, A,n a MAX értéke a r időpontban, B, a r, időpontban a fedezeti tartalékba történő nem hozamjellegű nettó befizetések nagysága [a 171/1997. korm. (X. 6.) rendelet 4. sz. melléklet 1. pontja szerint]. A legkisebb hozamráta mértéke: HBming 0,85 HX A legnagyobb hozamráta mértéke: //£„,„ = 1,40 HX A hozamelőírások nem a pénztárak befektetési tevékenysége során kötelezően elérendő hozamrátákat jelentik, hanem a pénztári tartalékok képzését, illetve felhasználását befolyásolják. Ennek megfelelően a HX alkalmazása az előírások meghatározásában sem tartalmaz kötelező érvényű előírást a pénztárak befektetési stratégiájára. 11327 MH