Magyar Hírlap, 1997. december (30. évfolyam, 293-304. szám)

1997-12-16 / 293. szám

Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac+TV-műsor-1 Magazin, szombat Ahogy tetszik OPEL -C- GOMBOS de nem­­ „tucat“! Részletek a márkakereskedésünkben! 1039 BUDAPEST, Szentendrei út 237. Tel.: 250-4765, 368-8206 Fax: 388-8325 Fejtő Ferenc ezredvégi jóslatai, 15. oldal 1997. DECEMBER 16., KEDD POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 47 FORINT E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Internet-cím: http://www.mhirlap.hu/ MA Lascsik szerint Tocsik hasznot hajtott... Lascsik Attila volt ÁPV-vezérigazgató meghallgatásá­val folytatódott tegnap a Fővárosi Bíróságon a Tocsik­­büntetőper. Lascsik egy védői kérdésre azt mondta, hogy az ÁPV Rt.-t nem érte kár, sőt Tocsik Márta köz­reműködésével az első két csomagban 3 milliárd forint haszna keletkezett a megtakarításból a vagyonkeze­lőnek. 5. oldal Héthy: korrekcióra szorul az ÉT Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán épp azok a tömörülések nem jelennek meg, amelyek a bér­­tárgyalásokban alapvetően érdekeltek lennének. Ilye­nek a nagy közszolgáltató vállalatok, a bankszektor és a multinacionális cégek - nyilatkozta lapunknak Héthy Lajos munkaügyi államtitkár. A politikus úgy véli, az ÉT a versenyszféra béralkuira egyszerre túl szűk és túl széles, míg a költségvetési terület egyezségeinél gyak­ran hiányoznak a garanciák, ezért a fórum játékszabá­lyait korrigálni kell. 8. oldal Postabankos vezetők a PK Bank kormányrúdjánál Rendkívüli közgyűlésen vették át a hatalmat a Pénzin­tézeti Központ Rt. (PK) új tulajdonosai. Jóllehet válto­zatlanul homály fedi a PK Bank Rt. vevőinek szemé­lyét, és noha a tendernyertes tíztagú konzorciumban nem képviselteti magát a Postabank és Takarékpénztár Rt., a tegnapi közgyűlésén mégis ők vették át a bank irányítását. 9. oldal A Duna Tévé a függetlenség mellett Ma este a Pesti Vigadóban ünnepi gálaestet rendeznek a Duna Televízió ötéves jubileuma alkalmából. Lugossy László alelnök lapunknak elmondta: a független köz­­szolgálati televíziózás nehéz műfaj, de a jövőben is eh­hez tartják magukat. Az alelnök szerint a Duna Televí­zió anyagi helyzete továbbra sem stabil, és ez akár a mű­soridő csökkentését is jelentheti a jövőben. 15. oldal Carlos-per: ügyvédcsere Egy, a párizsi ügyvédi kamara elnöke által hivatalból kirendelt ügyvéd látja el a továbbiakban a világ egykor leginkább keresett terroristája, Carlos - alias Mich Ra­mirez Sanchez - védelmét a Párizsban folyó perben. E döntésre hétfő este került sor, miután Carlos eredeti védőügyvédei tiltakozásuk jeléül kivonultak a tárgya­lásról. 17. oldal Megalakul az Euro 2004 bizottság Megkapta kinevezését az Euro 2004 bizottság elnöke, Pongrácz Antal, a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigaz­gatója. Az elnök szerint az MLSZ-vezetőség körüli bizonytalanság miatt késésben vagyunk az osztrákok­hoz képest. 18. oldal Várható időjárás Többfelé Sokfelé Elszórtan Kevés havazás. havazás. havazás. felhő. -3 fok -2 fok -1 fok -5 fok Bécsi hármas csúcs kétoldalú témákkal Szavak a jövőről Felgyorsulnak a hágai döntés végrehajtásáról folyó tárgyalá­sok: a szlovák és a magyar külügyminiszter hamarosan szemé­lyes találkozón tekinti át az alapszerződés egyes pontjainak megvalósulását. Pozsony és Budapest segíti egymás integrációs törekvését - egyebek között erről született megállapodás Horn Gyula és Vladimír Meciar között a bécsi hármas csúcson. MH-Bécs Viktor Klima osztrák kancel­lár és két vendége a háromol­dalú együttműködés haté­konyságának növelését is tervbe vette: az 1998-as talál­kozón - amelynek házigaz­dája Magyarország lesz - a magyar, a szlovák és az oszt­rák miniszterelnök már konkrét projektekről dönt­het majd. A bécsi hármas csúcson Horn és Meciar meg­egyezett abban, hogy már­cius 25-éig kidolgozza a hágai döntés megvalósításának módját. A határidő betartása érdekében a kormányközi tárgyalásokat az eddigi két­hetenkénti helyett hetenként tartják. Megegyezett a két miniszterelnök abban is, hogy az alapszerződés egyes pontjainak megvalósulását a két ország külügyminisztere tekinti át, találkozójukat azonban megelőzi a gazdasá­gi miniszterek megbeszélése. Ezen - még januárban - vég­legesítik a kassai és a diós­győri acélmű közötti ügyletet (a szlovákiai gyár megnyerte a diósgyőri privatizációs pá­lyázatot, s az átvétel részlete­it kell rögzíteni). • Folytatása a 3., vezércikk a 7. oldalon Klima osztrák kancellár (középen) közvetítésével jöhetett létre a Horn-Meciar-találkozó FOTÓ: REUTERS - HEINZ-PETER BADER Kettős igen a duzzasztásra Hajrázott a T. Ház Szlovákia még tanulmányozza a Duna vízszintemelésére ko­rábban benyújtott magyar javaslatokat. Csupán az első, me­­derfeltöltést tartalmazó elképzelést vetették el - közölte teg­nap, a Bős-tárgyalások harmadik fordulójának szünetében Peter Baco, a pozsonyi kormánydelegáció vezetője. A szlo­vák fél ismét Nagymaros felépítését, a magyar Dunakiliti tel­jes üzembe helyezését sürgette. A várakozásokkal ellentétben a szlovák küldöttség nem adott végleges választ a Duna vízszintemelését célzó magyar javaslatokra. Peter Baco föld­művelésügyi miniszter, a szlo­vák küldöttség vezetője annyit azonban elárult, hogy szá­mukra a medervisszatöltés el­fogadhatatlan. Drágának és az áramtermelés szempontjából haszontalannak, illetve elégte­lennek minősítette a sarkan­tyúk és a kettős duzzasztó megépítését tartalmazó terve­ket, de a két utóbbit még elemzik, nem vetették végle­gesen el. Baco elmondta: mindkét küldöttség egyetér­tett abban, hogy a célokat csak duzzasztással lehet teljesíteni, továbbá a féléves határidő tar­tása érdekében gyorsítani kell a tárgyalások menetét. A szlovák küldöttség veze­tője arról is szólt, hogy egy­előre nem kaptak meggyőző érvet arra, miért ne lehetne az eredeti terveknek megfele­lően a nagymarosi vízlépcsőt felépíteni. Baco ezt azért is furcsállotta, mert elmondása szerint­­szavait Nemcsók Já­nos nem cáfolta) a felek teg­nap ismételten kinyilvánítot­ták: a tárgyalásokat a nemzet­közi bíróság ítélete alapján, a ’77-es vízlépcsőszerződés meg­valósításáról folytatják. Baco közölte: ha nem épül meg Nagymaros vagy egy azt ki­váltó vízlépcső, akkor ragasz­kodni fognak ahhoz, hogy Magyarország fizessen kárté­rítést a csúcsra járatás elmara­dása miatt kieső áramért. • Folytatása a 3. oldalon Mentőöv a munkahelyi művelődésnek 1998-tól - a nemrég elfogadott és napokon belül hatályba lé­pő kulturális törvény értelmében - működésükhöz költségve­tési garanciát kapnak a még megmaradt munkahelyi művelő­dési intézmények. A többségében lakossági igényeket kiszol­gáló 120 könyvtár és művelődési ház évente hárommillió láto­gatónak, harminckétezer rendezvénynek, valamint közel két­ezer-ötszáz civilszervezetnek, amatőr művészeti csoportnak és kisközösségnek ad otthont. A régebben állami nagyválla­latoknál létrehozott művelő­dési tereket ma már lényegé­ben csak a nevük emlékezteti a munkahelyi jellegre: a fenntartó cégek azóta már ré­gen átalakultak vagy meg­szűntek. Velük együtt legtöbbször maguk a kulturális intézmé­nyek is, hiszen a rendszervál­tás előtt az ezret jóval meg­haladó munkahelyi könyv­tárból, művelődési házból mára mindössze 122 maradt. Ezek egyharmada viszont olyan településeken műkö­dik, ahol egyetlen kulturális térként biztosítja a művelő­déshez való jogot. A megmaradtak - egyesü­letbe tömörülve - eddig évente megküzdöttek azért, hogy legalább működési költségeik egy részéhez járul­jon hozzá az állam. Az ön­­kormányzatok ugyanis - bár tevékenységük döntő többsé­ge lakossági kulturális szol­gáltatás - szinte sehol nem tekinti sajátjának ezeket az intézményeket ezért nem is támogatja. A múlt héten elfogadott kulturális törvény viszont - a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulattal együtt - neve­síti a munkahelyi művelődési intézményeket, és kimondja: a művelődési minisztérium költségvetési fejezetében év­ről évre biztosítani kell álla­mi támogatásukat. Ami 1988-tól - hatéves csökkenés után - várhatóan húsz száza­lékkal emelkedik majd. Pál Béla (MSZP) javaslatára ugyanis a kulturális bizottság módosító indítványt nyújtott be a szintén múlt héten el­fogadott költségvetési tör­vényhez. A parlament többsége ál­tal támogatott javaslat sze­rint a 120 kulturális intéz­mény 1998-ban az ideihez képest hatvanmilliós többlet­­támogatást, vagyis összesen 363 millió forintot kap majd az államtól. A Szakszervezeti és Mun­kahelyi Művelődési Intézmé­nyek Egyesületének vezetői szerint azonban legjobb az lenne, ha legalább azok az önkormányzatok átvennék a településükön lévő kulturális intézményt, ahol az az egyet­len a lakosság számára igény­be vehető kulturális tér. • B. P. P. Tiltakozásból gyújtogatott „Védencem, noha sajnálja a templomot és azt, hogy tette során akár emberéletben is eshetett volna kár, továbbra is úgy érzi: bármikor újra gyújtogatna, hogy ezzel is til­takozzon a kereszténység ál­tal kijelölt úttól eltérő embe­rek viselkedése ellen” - vá­laszolt kérdésünkre Bistei Attila, a miskolci Deszka­templom felgyújtásával vá­dolt 28 éves fiatalember hi­vatalból kirendelt védőügy­védje. Bistei Attila szerint a fia­talember egyfajta messiás­tudattól vezérelve szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy meggyőződése szerint Isten mindent lát, s nem örül annak, hogy Mercedes és BMW típusú gépkocsikkal hivalkodnak egyes temp­lomba járó emberek. A gyújtogató pár nappal tette előtt határozta el, hogy tiltakozásként felgyújt egy templomot. Azért esett a Deszkatemplomra a válasz­tása, mert az közel van lakó­helyéhez, és sokkal köny­­nyebb lángra lobbantani, mint más épületet. Bistei At­tila a védencével folytatott többszöri beszélgetés után feltételezi, hogy a fiatalem­ber - aki „civilben” szobafes­­tő-mázoló - mániás dep­resszióban szenved. Ezt tá­masztja alá, hogy egyszer már kezelték depresszióval másfél hónapig, s az, hogy er­re a betegségre jellemző - makacsul ragaszkodás egy adott gondolatmenethez - viselkedés többször megesett beszélgetésük során. Az ügy­véd javasolja, ne csak egysze­ri vizsgálaton próbálják meg­állapítani, szenved-e a vád­lott olyan kóros elmeállapot­ban, hogy ne ismerje föl tet­teinek súlyát, hanem erről folyamatos kórházi megfi­gyelés után döntsenek a szakértők. A rendőrség vizsgálja az ügyet, s még nem dőlt el, mi­lyen bűncselekmény gyanúja miatt teszik meg a vádemelé­si javaslatot. Jelenleg különö­sen nagy vagyoni kárral járó rongálás a gyanú, amit köny­­nyen lehet, hogy felvált a közveszélyokozás bűntette. Ez esetben rosszabbul járna a gyanúsított, hiszen míg az el­ső esetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetnék, addig a másik esetben 5 és 10 év között bár­milyen büntetést kaphatna. •P. Gy.-Sz. B. Több törvényjavaslat elfoga­dásával zárta tegnap idei munkáját a parlament. A kép­viselők megszavazták a tb pénzügyi alapjainak jövő évi költségvetéséről szóló tör­vényt, amely a hiányt 22 mil­liárd forintban rögzítette. A Ház elfogadta a nonprofit­­törvényt, és jogszabályt alko­tott mások mellett az egész­ségügyről, a fogyasztóvéde­lemről és a társasházakról. Az Alkotmánybíróság teg­napi döntésével március 6-áig meghosszabbította a népsza­vazási törvény hatályát. Isme­retes, hogy az új népszavazási törvény elfogadása előtt el­lenzéki képviselők előzetes normakontrollt kértek. A ta­láros testület alkotmányelle­nesnek minősítette a törvény­­javaslat azon rendelkezését, hogy ugyanabban a kérdés­ben két éven belül nem lehet referendumot tartani. Eköz­ben a parlament megkezdte az ellenzék által a földkérdés­ről kezdeményezett népsza­vazás kiírásának elutasításá­ról szóló javaslat vitáját. Bővebben a 4. oldalon Nápoly bölcs döntés volt Solana: csütörtöktől egy asztalnál a NATO-val A csatlakozási jegyzőkönyv mai aláírásával új helyzet áll elő Magyarország számára. A magyar nagykövet cseh és lengyel kollégája társaságá­ban már csütörtökön részt vehet az Észak-atlanti Ta­nács ülésén - közölte a NA­TO főtitkára, Javier Solana. MH-Brüsszel • A NATO különleges státust ajánlott fel a három tagjelölt ország számára. Milyen ajtók tárulnak fel a belépők előtt, és melyek maradnak tovább­ra is csuk­va? A csatlakozási jegyzőkönyv aláírása új helyzetet teremt Magyarország és a másik két állam számára. A hármak csü­törtökön először ülhetnek egy asztalhoz a 16 NATO-tagál­­lammal az Észak-atlanti Ta­nács keretében. A leendő ta­gok részt vehetnek a tanács és a bizottságok munkájában. Hogy milyen vitába kapcso­lódhatnak be, az elsősorban a témáktól függ. Új helyzet áll elő abban az értelemben is, hogy most már csak a tagálla­mok parlamentjeinek ratifi­kációjára kell várni, hogy a három ország teljes jogú taggá váljék. Remélem a jövő ápri­lisban tartandó csúcsig ez az akadály is elhárul. • A NATO nemrég minden előzetes kalkulációnál nagy­ságrendekkel alacsonyabbra, tíz év alatt 1,3-1,5 milliárd dollárra becsülte a bővítés költségeit. Mivel magyarázza a jelentős eltérést? A korábbi számítások való­ban egy évre mutattak ki ak­kora költséget, amit a NATO tíz évre tervez. Ezek a becslé­sek azonban kivétel nélkül a kiszélesítés kulcskérdései­ről határozó júliusi madridi csúcstalálkozó előtt születtek. Korábban a költségek 60 szá­zaléka nem kapcsolódott szo­rosan a bővítéshez, inkább a szövetség működésére fordí­tandó pénzforrásokat tartal­mazta. Mi ezzel szemben az új tagállamok integrálásának közvetlen, közös költségeit számoltuk ki, amelyek reáli­sak. A bővítés nem könyvelé­si, hanem politikai kérdés. Az új tagoktól nem várjuk el, hogy csillagászati összegeket fordítsanak új fegyverek be­szerzésére. A hangsúly az együttműködési készség meg­teremtésén, a kommunikáció összehangolásán, a közös lég­védelem kiépítésén és az em­beri tényezőn van. • Folytatása a 3. oldalon Bokros-csomag a tudományban Fájdalmas, de szükségszerű döntésekkel az idén befeje­ződik a Magyar Tudományos Akadémia konszolidáció­jának első, gyorsított szakasza. Képünkön Glatz Ferenc elnök elődjével, Kosáry Domokossal. Tudósítás a 3. ol­dalon FOTÓ: ISZA FERENC A vonat nem áll meg Lefújták a sztrájkot A Fővárosi Munkaügyi Bíró­ság jogellenesnek ítélte a Vas­utasok Szakszervezetének sztrájkfelhívását, így a ma reg­gelre meghirdetett 2 órás fi­gyelmeztető munkabeszünte­tés elmarad. A MÁV Rt. ve­zérigazgatóságán tegnap is­mertették a társaság jövő évre vonatkozó üzleti tervét: ’98- ban a vasúti áruszállítás 3 szá­zalékos növekedésével szá­molnak, miközben a személy­­szállítás teljesítménye lénye­gében nem változik. A Vasutasok Szakszerve­zete (VSZ) a bértárgyalások lassúsága miatt döntött úgy, hogy december 16-án reggel 5 és 7 óra között figyelmeztető sztrájkkal adnak nyomatékot követeléseiknek, ami egyéb­ként 21 százalékot meghaladó bérfejlesztést tartalmaz. A MÁV Rt. vezetése úgy vélte, hogy eddig eleget tettek a ’95 végén kötött 3 éves megálla­podásnak, ezért a sztrájkfe­nyegetés nem jogszerű, s emiatt fordultak bírósághoz, amit a testület határozata megerősített. Bíró Tibor, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke lapunknak elmond­ta, a ma reggelre meghirdetett figyelmeztető sztrájkjukat le­mondták, de továbbra is fenn­tartják sztrájkfelhívásukat, melyről a szerdára összehívott választmányi ülés dönt majd. A bírósági határozattal szem­ben fellebbezéssel élnek, mi­vel a VSZ azt kérte, hogy a bí­róság részleteiben is minősítse azt, ne csak egészében. • Folytatása a 3. oldalon

Next