Magyar Hírlap, 1997. december (30. évfolyam, 293-304. szám)
1997-12-31 / 304. szám
1997. DECEMBER 31., SZERDA Fanyar Hírlap 15 SZÍV KÜLDI SZÍVNEK Testvérlapunk, a Magyar Hírlap munkatársai e szerény hasábokat találták alkalmasnak arra, hogy újévi jókívánságaikat közzétegyék. Mindegyikük esküszik rá: a nyilvánosság és a sajtószabadság jegyében azt írta, illetőleg azt írhatta le, amit gondolt. Igaz, néhányan megjegyezték, hogy az eredetileg tervezett csúnya szavakat, néhány címzett neve mellől pedig a dehonesztáló jelzőket az ünnepnapokra való tekintettel mellőzték. Barabás T. János a hadmérnököknek: - Fejlesszék ki a páncélozott békegalambot. Nagy szükség lenne rá. Bóday Pál a (kultúr)politikusoknak: - Olvassák el nyomdafestéket eltűrő üzeneteimet, mert azokat mindig megírtam ezeken a hasábokon, ámbár ami nem tűr nyomdafestéket, szelídített formában ugyanitt szintén megjelent. Csinta Samu Pongrácz Antalnak, a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatójának, a 2004. évi (a tervek szerint magyar-osztrák közös rendezésű) labdarúgó-EB előkészítő bizottsága elnökének. - Tudja meg időben az 1995-ös női kézilabda-vb magyar szervezőitől, kik voltak az egyenlőbbek, az osztrák rendezőtársak, vagy mi? Dajka Béla Fidel Castrónak, aki Kubába várja II. János Pál pápát: - Csak el ne késsen az utolsó kenet! D. Bányász Gergő Kuncze Gábornak, az SZDSZ és Orbán Viktornak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökének: - Nőjön össze az, ami összetartozik. Ha még mindig úgy gondolják... Dudellai Ildikó a KDNP-ből kizárt politikusoknak: - Jó szórakozást a Ki nevet a végén című társasjátékhoz. Erdei Éva önmagának: - Hadd üdvözöljem a köddé vált Tribuszernét az újév alkalmából. De lehetőleg személyesen... Fadgyas Zsuzsa Péterffy Árpádnak, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Centrum professzorának: - Éhségsztrájkmentes műtéti szezont. Faragó Vilmos a szocialistáknak: - Bort, búzát, békességet! a kisgazdáknak: - Éljen és virágozzék a téesz-mozgalom! Farkas Attila Kiss Ernő dandártábornoknak: - Bár a távfutásban és az erősítésben az újságfotók tanulságai szerint dicséretes eredményt ért el, kerékpárossal ne találkozzon, mert némely drótszamár robban, vagy robbantót szállít... Erre a KBI még nincs felkészülve. Kéményseprők azért jöhetnek. Forró Péter Vastagh Pál igazságügyi miniszternek: - Köttesse fel a vis majort, ha bosszantja bármi szesz! Galló Béla minden eddigi, illetve leendő szerzőnknek: - Jövőre is találjuk meg együtt a megfelelő méretűt. Bár a dolog persze nem egyszerű. Gazsó L. Ferenc a koraszülött jóléti állam doktorainak: - Fedezzék fel újra az inkubátort! Gyévai Zoltán Simonyi Andrásnak, Magyarország NATO-nagykövetének: - Ne felejtsen el kockás füzetet magával vinni az Észak-atlanti Tanács üléseire. Amikor NATO-beli kollégái udvariasan szólnak, hogy a következő napirendi pont nem tartozik a három jövendőbeli tagállamra, a cseh, a lengyel és a magyar nagykövet maximum torpedózással múlathatja az időt, amíg nem szólítják be őket újra az ülésterembe. Haszán Zoltán Torgyán Józsefnek: - Elnök úr! Nem kívánom, hogy az alelnöke után elbúcsúzzon tanácsadójától is, mert az maga lenne a Pokol. Józsa Benő Nemcsók János balatoni kormánybiztosnak: - Jusson el jövőre legalább egyszer a Balatonra is, s szívből kívánnék neki 1998-ra egy éttermet (a Tihany és Szántód között felépítendő híd alatt), ahol az SZDSZ és az ellenzék akadékoskodó képviselőinek kedvenc specialitását kínálhatná: sikamlós angolnaérmék és busaszeletek - duzzasztógát módra. Karcagi Katalin Ali Hameneinek, Irán legfőbb vallási vezetőjének: - Tudja meg időben, hogy az ópium hatása nem tart örökké. Tartós használat után az elvonási tünetek súlyosak ugyan, de két-három hét alatt azokat is le lehet küzdeni. Kovács Edina Horn Gyula miniszterelnöknek: - Ne viselje meg annak a több tízezer férfi szavazónak az elvesztése, akik eddig legfeljebb évente egyszer találkoztak hatvanöt éves anyósukkal, de most, hogy a kedves mama ingyen utazhat... Kósa Tamás Tibor Tamásnak, a futballmegújulás kormánybiztosának: - Egy jó nagy baltát. K. Tóth László: Václav Klausnak, Csehország volt miniszterelnökének: - Elegendő hangerőt ahhoz, hogy utóda kritikusaként pellengérre állítsa az általa levezényelt privatizáció visszásságait. Lépesfalvi Zoltán A Sportkórház doppingellenőreinek: - Csupa negatívumot. Lukácsy András a magyar választópolgároknak: - Találjanak ’98-ra nyugodt, megbízható és holtbiztos tippet. Nagy Mélykúti Edit A Belügyminisztérium állampolgárságot intéző osztályának: - Szerezzenek be egy olyan térképet, amelyről kiderül, hogy nem csak Kína határán túl élnek magyarok! Németh A. Endre Torgyán Józsefnek: - Ön, az igazi kisgazda a jövő évi választások után legyen végképp kisgazda! Neumann Ottó a Volánbusz Rt. vezetőinek: - Az új esztendőben személyesen és nagy rendszerességgel élvezzék érdi járataik szolgáltatásait a 70-es úton, Diósdon át. Főleg csúcsok idején, mert rájöhetnek, hogy a 65-ön túliak ingyenes utaztatása kapcsán ígért minőségi hanyatlás veszélye nem fenyegeti a céget. Ezen a színvonalon rontani ugyanis művészet lenne. Petán Péter a bőrgolyó után nyomozó magyar labdarúgó-válogatott tagjainak: - Jó vételi viszonyokat, hogy legalább tévén keresztül élvezhessék a világbajnokságot. És tessenek nagyon odafigyelni!... Ráksi Katalin a magyar fiataloknak: - Sikerüljön a lehetetlen, találjanak példaképet a mai magyar közéletben. Sebők László a turulmadárnak: - Kerülje el a csirkevírus! Sengel Ferenc Berta Attilának, Budapest rendőrfőkapitányának: - Tudom, hogy ’98-ban az utolsó bérgyilkos, olajszőkítő, sőt még a piti zsebtolvaj is rács mögé kerül - szóval véglegesen unalomba fullad az életünk. Addig is, legalább a Helsinki Bizottság aktivistái előtt ne verjék a fogva tartottakat. Stark R. László az MTV vezetőinek: - A Magyar Televízió évtizedeken át minden hétfőn este adásszünettel, azáltal rengeteg szabadidővel ajándékozta meg nézőit. Saját népszerűsége érdekében kívánom az MTV-nek e közkedvelt szolgáltatás esetlegesen egész hétre szóló (mélyen közszolgálati indítékú) kiterjesztését. Szajlai Csaba Szabó Ivánnak: Önmérsékletet. Ne gerjessze a szervezeten kívüli erőket mindenáron a pártba való belépésre, mert az MDNP az egyetlen párt, amelynek minden egyes (mind a tizenöt) tagját személyesen ismerem. Szakonyi Péter Tarafás Imrének, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökének: - Az új évben már mindenképpen legyen képes beszerezni az elődje, Rusznák Tamás által régóta kért „fogakat”. Azt ugyan mindenki tudja, hogy még azokkal ellátva is nehéz harapni, de minket már az is megnyugtatna, ha a felügyelet időnként fel-felvillantaná csillogó fogsorát. Messziről az érintett bankárok sem látják, hogy valódi-e vagy csak protézis... Szále László a Horn-féle lakossági fórumok részvevőinek: - Éljenek úgy jövőre, ahogy a miniszterelnök ígéri nekik. (Horn Gyulának pedig azt, éljen úgy, ahogy fentiek ténylegesen élnek majd az új esztendőben.) Szaniszló Bálint a Pénzügyminisztérium gondnokának: - Legyen olyan gazdag az intézmény, hogy a mosdóiból már akkor ki lehessen dobni a szappant, amikor látni azért még szabad szemmel is lehet. Szekeres István a Magyar Labdarúgó-szövetségnek: - Olyan új elnököt, akit legalább az ország leghülyébb emberei nem mernek lehülyézni. Szentkirályi András Medgyessy Péter pénzügy-, illetve Kökény Mihály népjóléti miniszternek: - Legyen bátorságuk díjat alapítani a legjobb adózónak. Az illető ismérvei: jól keres, mértéktelenül szívja a márkás zárjegyes cigarettát, mértéktelenül fogyasztja a márkás zárjegyes italokat, sokat autózik (ráadásul kerüli a szőkítők benzinkútjait), mindezek ellenére nem veszi igénybe az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásait és (következésképpen) a nyugdíjalapból sem fogyaszt majd sokat... Szerdahelyi Csaba Vladimír Meciar szlovák kormányfőnek: - Ne feledje, hogy a ringbe dobott törülközőt nem illik visszahajítani, inkább meg kell próbálni kitántorogni vele! Török Katalin minden magyar szakszervezetnek: - Sztrájkmentes esztendőt. S ha ez még a választás évében sem sikerülne, úgy jó lenne politikai irányultságra való tekintet nélkül - ha az érdekvédelem irányítói szem előtt tartanák, sztrájkolni csak tagsággal rendelkező szakszervezet képes. Kifejezetten kívánatos - mi több, lakossági érdek lenne az adó-, a BKV- és a vasúti ellenőrök, a díjbeszedők, valamint néhány pártvezér munkabeszüntetése. Zelei Miklós Szekeres Imrének és Giczy Györgynek: Új koalíciót az MSZP híve és a KNDP ateista platformjából. Tizenkét pont helyett pont negyven címzett üzenetben írták le újévi követeléseiket Mit kíván a Magyar Hírlap? Levél Ferinek (akinek amúgy megvan a maga baja) Kedves Feri! Ha netán még nem kóstoltad volna, ezúton tájékoztatlak: a zsurki vodka csapnivaló. Kesernyés, mint a ruszki kölnivíz. Ismerek viszont egy nagymarosi illetőt, aki kitűnő zugpálinkát (kisüstit) főz a pincesoron. Nem tudnál tenni érte valamit? (E-hitel, vissza nem térítendő környezetvédelmi hitel, miegymás...) Esetleg a Nikolitscsal beszélhetnél ez ügyben, hátha neki is van valami használható ötlete. A jelszó „Akció a nyírfasoron” lehetne, ami titkosszolgálati kódban „Akciós út, ha végigmegyek rajtad én... ”-re változhatna. Előre is köszöntet fáradozásodért: Stépán Balázs Hétköznapi nyugdíjreform Vidám törvénygyári szomorújáték SZEREPLŐK: Elnök, alias Soós Győző, országgyűlési képviselő, bizottsági alelnök, a bizottság elnökének távollétében az ülést vezeti Nagy Sándor MSZOSZ-exelnök, országgyűlési képviselő az MSZP színeiben, módosítójavaslat-tulajdonos Győrfi István miniszteri biztos, az előterjesztő pénzügyminiszter képviselője Radnai György felügyeleti elnök, az előterjesztő pénzügyminiszter képviselője TÖRTÉNIK: 1997. június 25-én, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának ülésén, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló T/4295. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalásakor.E javaslatból néhány szerény módosítással azóta a magyar jogrendszer 1997. évi LXXXII. törvénye lett. E törvény van hivatva létrehozni az új, vegyesnek mondott nyugdíjrendszer tőkefedezeti pillérének intézményeit, elsősorban is a magánjelzővel ékesített nyugdíjpénztárakat. A szomorújáték témája majdhogynem banális részletkérdés: a kormány, miután mindent meggondolt és megfontolt, arra a következtetésre jutott, hogy mind a társasági jog hagyománya, mind a common sense az avítt múlt szemétdombjára való, s nem lehet akadálya az ország modernizálásának. Ezért a pénztár ellenőrző bizottságának elnöke és tagjai nem egyszerűen tisztségviselők, hanem vezető tisztségviselők. A pénztárnak nincs is egyszerű mezítlábas tisztségviselője, minden tisztségviselőnek kijár a vezető epitheton omans. Még a könyvvizsgálónak is.) HELYSZÍN: az Országház főemeletének 11. számú ülésterme. Elnök: ...A 141-es, kedves Nagy Sándor. Rosszul nyomtatták, igen. Tehát a 141-esről van szó. A kormány tisztelettel van irántunk, gondolom, az van ide írva, de kérdezem a véleményét is.Az együttes jelentés 141. pontja a törvényjavaslathoz benyújtott T/4295/ 126/1. módosító javaslat első része, mely a 34.§ (8) bekezdésének b) pontját kívánja törölni, mondván, hogy a pénztárnak nem vezető tisztségviselője az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai. Az indoklás: az „ellenőrző bizottság tagja nem vezető tisztségviselő”. Ezt azonban az Együttes jelentésből, melyet a bizottsági tagok lapozgatnak, nem tudható, az indoklás a benyújtott módosítón szerepel, amit a képviselők nem kapnak kézhez, ha kíváncsiak, majd utánajárnak.) Győrfi István: Nem. (Nagy Sándor közbeszól: És miért nem?) Elnök: Akkor indoklást kérünk! Radnai György: Úgy gondoljuk, hogy a pénztár tisztségviselői közé tartozik az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai is.Az ész csele vagy freudi elszólás. Az elutasítás indoka a módosítóval való egyetértés. Ugyanis nem vezető tisztségviselőt, hanem tisztségviselőt mondott, így igaz, de nem ez áll a törvényjavaslat szövegében! A módosító sem állított mást: az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai nem a pénztár vezető tisztségviselői, hanem csak úgy egyszerűen tisztségviselője.) Elnök: Ha szabad nekem megint most nem elnöki minőségemben, de hozzászólni ehhez a kérdéshez. Ha a Gt.-t nézzük, tehát a társasági vonatkozásait nézzük a dolognak és összehasonlítjuk az ügyeket, akkor a felügyelőbizottság tagjai ott nem vezető tisztségviselők. .. (Pontosan. Ezért született a módosító. Lám, másnak is eszébe jut.) ...Tehát vezető tisztségviselőre különleges jogi szabályozási formulák vannak a polgári törvénykönyvben... (Tévedés vagy nyelvbotlás: a „formulák” a társasági törvényben, egész pontosan a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben találhatók a nép egyszerű gyermekeinek ajkán a gété, tájszólásban it. Ekkor még senki sem sejti, hogy ez volt a bűnbeesés pillanata.) .. .Nem tudom elképzelni, hogy vezető tisztségviselővé tegyünk egy felügyelőbizottsági tagot - mondom még egyszer - a gazdasági társaságban. De ha ott nem, akkor milyen alapon csináljuk meg egy pénztár esetén?! Tehát én ezt nonszensznek tartom alapvetően... (A meccs nyerésre áll - kis mellékhadszíntéri győzelem. De ez csak a látszat. Innentől kezdve elromlik, ami elromolhat.) ...már csak azért is, mert a vezető tisztségviselő a polgári jogi felelősség szabályai szerint teljes vagyonával felel. (Nagy zaj.) Erről van itt szó... (Nem erről. Az elnök nem járatos kellő mélységben a Gt.-ben, az ugyanis a következőket mondja: „A vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottság tagjai és a könyvvizsgálók az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek akkor is, ha a gazdasági társasággal munkaviszonyban állnak.” - 32. § (1) bekezdés. Tehát igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági tagság egyre megy: a polgári jog általános szabályai szerinti felelősségvállalás viselésére rámehet a (magán)vagyon. A különbség most következik: Gt. 32.§ (3) „Korlátolt felelősségű társaságnál és részvénytársaságnál a vezető tisztségviselők (1) bekezdés szerinti felelőssége egyetemleges. Nem terheli a felelősség azt a vezető tisztségviselőt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak, ennek hiányában a taggyűlésnek bejelentette.” Tehát a vezető tisztségviselők felelőssége egyetemleges - ez az egyetemlegesség a tényleges különbség -, vagyis nincs „saját hatáskör”, „nem tudtam róla”, „nem mondták” és egyéb hadova. Ha kifejezetten nem tiltakozott - s az is rögzített, hogy kinél nincs mentség. A „vezető” nélküli tisztségviselő csak a saját balhéjáért felel.) .. .(Radnai György: Ezért tettük ide, bocsánat!)... (Na ne!... Az elnök, aki már-már a kormány nyakára tette a kést, megingott, menekülni hagyta az előterjesztő képviselőjét, aki pillanatig sem habozott. Az előterjesztő tudatossága határtalan, mindennek nagyon is pontos oka van, véletlenül egy vessző sem kerülhet sehová.) .. .Az a kérdés, hogyha azt akarjuk, hogy a pénztár felügyelőbizottsági tagjai polgári felelősség szabályai szerint teljes vagyonukkal feleljenek, akkor benn kell hagyni... (Ajaj: Az elnök átállt. Nagyon nem ez a kérdés.) ...(Radnai György: Így van!) Ez a szándék? (Közbeszólások: Igen. Radnai György: Mert itt kötelező pénztárról van szó.)... (Az előterjesztő képviselője ellentámadásba lendül. Íme a bizonyság a bizottság előtt: a kormány komolyan veszi a kötelező pénztárak biztonságát. Az előterjesztő képviselője sikeresen védte meg a kormányt az élet- és önveszélyes módosítójavaslat-írogatóktól.) ...Ha ez a szándék, ezzel is egyet lehet érteni. (Az elnök eljutott a győzelem küszöbétől a teljes kapitulációig - mindössze 10 mondatban.) Nagy Sándor: Akkor vissza is van vonva! (Az elnök kapitulációja és a bizottság zajongása, a közbekiáltások megfordíthatatlan helyzetet teremtettek. Újból megszólalni, hogy a vezetés és az ellenőrzés ég és föld, hogyan kerülhetnének egy kalap alá? Vagy kontrázni a Ptk.-t, Gt.-t tizedmásodperceken belül, fejből? Ez csak a gazdasági jogra szakosodott, azzal nap mint nap foglalkozó jogásztól lenne elvárható. Egyébként is olyan nehéz elhinni, hogy ezen országgyűlési ciklus egyik legfontosabb törvényében üvölt az elemi jogi szakismeret hiánya. S ha csak a jogról lenne szó! Ezzel „csak” jognal lesz alulkulturált a törvény, konkrét, forintban mérhető kárt talán nem okoz. Hagyjuk a fenébe, mellékhadszíntér, apróság. Menjünk tovább. Függöny, vége Vége?... Van még utójáték és epilógus is. A következő módosító a pénztár vezető tisztségviselői közül a könyvvizsgáló törlését javasolta. Természetesen a kormány nem támogatta előszörre. A benyújtó Sándorffy Ottó kisgazda képviselő lakonikus indoklása után, mely szerint a könyvvizsgáló „egyszerűen könyvvizsgáló lehet, semmi más”, a nyugdíjreformer Győrfi István életében először elolvasta annak a törvényjavaslatnak a szövegét, mely miniszteri biztosi tevékenységének csúcspontja, végső terméke kellett volna legyen. Visszahőkölt. „Egyetértek, félreértés volt!” mondta. A bizottság elnöklője kontrázott: „Engedje meg a bizottság, hogy könyvvizsgálóként annyit elmondjak róla, hogy képtelenség, amit a kormány eredetileg akart.” A miniszteri biztos augusztus 1-je óta már nem az. A Pénzügyminisztériumban szállongó pletykák szerint nem önszántából ment vissza a magánszférába, fő bűnéül ezen utolsó megingását hozták fel. A szocialista párt berkeiben terjengő hírek szerint ugyanezért sokan lyukas garassal sem fogadnának Soós Győző és Nagy Sándor további politikusi karrierére. Magát megnevezni nem kívánó informátorunk szerint szinte biztosra vehető, hogy a kormány következő ülésén felhatalmazza a pénzügyminisztert egy olyan pályázat kiírására, melynek nyertese néhány százmillió ellenében, de fővesztes terhe mellett tartozik az ország istenadta népével elhitetni, hogy azon állítás, mely szerint pusztán sötétben bujkáló antimodernizátorok ármánykodása rejtik azon kijelentések mögött, hogy mesebeszéd a nyugdíjreformot a kormány legalaposabban előkészített akciójaként reklámozni, az sokkal inkább az elemi szintű jogi, szakmai és közgazdasági ismerethiány kiáltó példája. A szerző kéreti fenti opuszát irodalmi munkássága részeként elkönyvelni. • Németh György Eme színi játéknak egyetlen nagy hibája van. Az, hogy egyáltalán nem vicc...