Magyar Hírlap, 1998. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac+TV-műsor+Magazin, szombat Ahogy tetszik 1998. JANUÁR 2., PÉNTEK POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 59 FORINT E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Internet-cím: http://www.mhirlap.hu/ Az EU-csatlakozásra készül az agrártárca Magyarország áprilisban megkezdi a csatlakozási tár­gyalásokat az Európai Unióval. Vajda László, a Föld­művelésügyi Minisztérium európai integrációs, főosz­tályvezetője arról tájékoztatott: a magyar agrárágazatot nem sorolták a csatlakozás szempontjából problémás területek közé. Megfontolandó, hogy mely területeken kérünk átmeneti szabályozást, ezek egyike lehet a kül­földiek földtulajdonlásának kérdése is. 3. oldal Aki nem fizet súlyadót... Január 1-jétől a rendőrség gyakrabban él a gépjármű­vek forgalomból való kitiltásának lehetőségével. Ezzel többek között azokat sújtják, akik elmulasztják a súly­adó befizetését. A közlekedéssel kapcsolatos fontos változások közé tartozik, hogy az idén gépjárművezető­képző tanfolyamokra jelentkezők nem végleges, hanem két évre szóló próbajogosítványt kapnak. Akik ez idő alatt nem követnek el súlyosabb szabályszegést, juthat­nak csak végleges vezetői engedélyhez. 4. oldal A krisnásoknál nincs agymosás Sem az „agymosással”, sem a kasztrendszer újraterem­tésével kapcsolatos vádakat nem igazolták a krisnások körében végzett hazai kutatások. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségét 1989-ben jegyezték be, s kezdetben rabszolgasággal és a családok szétszakí­tásával vádolták őket. 6. oldal Szilveszteri kabaré A szilveszteri tévéműsor kísértetiesen hasonlított egy halotti torra, csak nem volt olyan kedélyes. Inkább te­mette, mint hogy életre keltette volna a klasszikus kaba­ré legjobb pillanatait - írja többek között kritikusunk. 8. oldal Kényszergyógykezelik a templomgyújtogatót A miskolci Deszkatemplom felgyújtójának ideiglenes kényszergyógykezelését rendelte el a Miskolci Városi Bíróság, figyelembe véve az igazságügyi orvosszakértő véleményét és az ügyész indítványát. A kezelést a buda­pesti Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet­ben folytatják. 15. oldal Várható időjárás HOLNAP Négyszemközt Gönczöl Katalinnal Évente körülbelül 17 ezer panasz érkezik az állampol­gári jogok biztosának hivatalához. „Mára a polgárok rá­jöttek arra, hogy mire való a hivatal, egyre kevesebb olyan beadványt kapunk, amely nem ránk tartozik” - állítja dr. Gönczöl Katalin professzor asszony, az állam­­polgári jogok biztosa. Szerinte a jogi szaknyelvvel való visszaélés a magyar bürokrácia legjellemzőbb vonása, ezért hivatala gyakran nem tesz egyebet, csupán lefor­dítja magyarra a hivatalos iratot. Pár­beszéd „Pár­beszéd” címmel új sorozat indult hétvégi kulturá­lis magazinunkban, az Ahogy tetszikben. Művész- és tu­dósházaspárok vallanak egymásról. Szombaton Mé­szöly Miklós íróval és feleségével, a szépíróként is is­mert pszichológus Polcz Alaine-nel beszélget V. Bálint Éva. Szívesen vallanak egymásról, de csupán külön-kü­­lön, mert feszélyezné őket a másik tekintete. Ki lopta el a bolgár kódexet? 1985-ben az Athosz-hegyi Zographu-kolostorból eltűnt egy értékes szláv-bolgár kézirat. A nemzeti újjászületés legjelentősebb dokumentuma volt, melyet a bolgárok nemzeti ereklyeként tiszteltek. A kézirat tizenegy év után került elő, egy ismeretlen férfi tette le újságpapír­ba csomagolva a szófiai nemzeti múzeum igazgatójának asztalára. Bulgáriában tartására népmozgalom indult, a bolgár államfő viszont úgy döntött, 1998. január 12-én visszajuttatják Görögországnak az értékes ereklyét. Er­ről szól szombati riportunk. A grafológusok csodaboga­rak, kóklerek vagy valódi szakemberek? És vajon med­dig terjednek a grafológia le­hetőségei, hol húzódik a já­ték és a tudományos igényű, szigorú szakmai mércével megfogalmazott vélemények közötti határ - mindezekről Agárdi Tamás klinikai szak­pszichológust, az 1991-ben megalakult Grafológiai Inté­zet igazgatóját kérdeztük. Az íráselemzés olyan tu­dományos titokfejtés, amely­nek során az elemző elsősor­ban az író ember személyi­ségvonásaira, betegségére, lelki állapotára utaló jegye­ket keresi. Míg korábban fő­ként a bűnüldöző hatóságok, az ügyvédi kar, a bíróságok, az igazságszolgáltatás és a tit­kosszolgálatok kérték az írá­sok elemzését, ma a megren­delők között egyre gyakrab­ban fordulnak elő a fejvadász cégek, a gazdasági és az üzle­ti élet képviselői is. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyes társadalmi rétegeknél szinte divattá vált grafológus­hoz járni. Az igazán rutinos szakem­bereket nem, vagy csak át­menetileg lehet megtéveszte­ni - jelentette ki Agárdi. A kézírás ugyanis több száz olyan apró jelet rejt magá­ban, amelyekre éles helyzet­ben nem lehet maradéktala­nul odafigyelni. Ha a pszi­chés kapacitás egy részét a manipuláció köti le, az írás spontán mechanizmusai át­menetileg leállnak, az írás­kép „lefelé” torzít, még ked­vezőtlenebb képet mutatva írójáról. De előfordult már az is, hogy egy cég állásajánlatá­ra kézzel írott önéletrajznál a tartalom és az íráskép nem il­lett össze. Később kiderült: a hirdetésre az álláskereső fe­lesége írta a jelentkezést. Részletek az 5. oldalon Rólunk vallanak a betűk Divat ma grafológushoz járni Fénymámoros búcsú ’97-től Több mint félmillióan ünnepelték a fényárban úszó Párizsban az új esztendő beköszöntét. Összeállítás a 15. oldalon fotó mti/ap­remydelamauviniere A pápa adakozásra szólított fel MH-összefoglaló II. János Pál pápa hagyomá­nyos év végi hálaadó miséjé­ben megköszönte az Úrnak az 1997-es esztendő jótétemé­nyeit, és felszólította az Örök Várost, hogy készüljön fel a harmadik évezredre. A katolikus egyházfő Ró­ma püspökeként Loyolai Szent Ignác jezsuita templo­mában év végén késő este misét celebrált. A szentatya szentbeszédében felszólította Rómát: készüljön fel a város evangelizációjára a harmadik évezred közeledtével. A pá­pa szentévvé nyilvánította a 2000. esztendőt. Ebből az al­kalomból a történelem eddi­gi legnagyobb zarándoklata várható Rómában, ezért a pá­pa a minap adakozásra szólí­totta fel híveit újabb temp­lomok építésére. Rómában mintegy ezer római katolikus templom működik, javarészt a város szívében. Az újabb templomok a külvárosokban épülnének. A 2000. évi szentév a 121. lesz a katolikus egyház életé­ben. Az elsőt 1200-ban ünne­pelték, akkor kétmillió za­rándok látogatott Rómába, amelynek ekkor még csak húszezer lakosa volt. 2000- ben több tízmillió zarándokot várnak Rómába. Szentévet 1300 óta minden ötvenedik, 1475 óta minden 25. évben tartanak Jézus Krisztus szüle­tésének emlékére, de a pápa rendkívüli szentévet is hirdet­het. II. János Pál bejelentette, hogy január 15-én - most első alkalommal pápasága alatt - ellátogat a városházára. Elő­dei közül csak VI. Pál volt a városháza vendége. Összeállításunk a politikusok újévi üzeneteiről a 3. oldalon MTI A MÁV és a vasutasszakszer­vezetek képviselői aláírták azokat a megállapodásokat, amelyek a dolgozók 1998. évi bér- és foglalkoztatási kérdé­seit szabályozzák. Sipos Ist­ván, a MÁV vezérigazgatója ezt követően bejelentette: a vasúttársaság munkavállalói ennek értelmében a bértábla szerinti alapérték 14,7 szá­zalékkal megemelt összegét kapják jövőre. Ehhez járul a soros előléptetésben részesü­lő dolgozók automatikus bér­­növekedése. Mindez összes­ségében bruttó 16 százalékos átlagbéremelést jelent. Ez né­mileg több, mint a munkálta­tó korábbi ajánlata. A vasutas dolgozók - vasutasnapi juta­lomként - az 1997. évihez ha­sonlóan az éves személyi alap­bérük hat százalékát kapják meg. Ezen felül a termelé­kenységi mutató javulása ese­tén éves bérük egy százaléka is megilleti őket. Megállapodás született ar­ra vonatkozóan is, hogy az ed­digieknek megfelelően a moz­donyvezetők balesetmentes­ségi jutalma a tárgynegyedév­ben kifizetett személyi alap­bér négy százaléka lesz. A munkáltató kötelezettséget vállalt, hogy csak mérsékelt ütemben csökkenti a létszá­mot, 21 000 forintra emeli a minimálbért, 1400 forintra az étkezési hozzájárulást. 2001. január elsejéig fokozatosan 7,8 órára csökken a napi mun­kaidő, nő a különféle pótlé­kok és jutalmak összege, az eddigieknél nagyobb gondot fordítanak a munkahelyi kö­rülmények javítására. Megegyezés szilveszterkor Nem sztrájkol a vasút Gyilkosságok, merényletek, terrorakciók Halálos évforduló Az idei esztendő sajnos ugyanúgy kezdődött a világ­ban, mint ahogy a tavalyi be­fejeződött: gyilkosságokkal, merényletekkel, terrorak­ciókkal. A válsággócokban egyelőre remény sincs gyöke­res fordulatra. Belfastban szilveszter éj­szakáját sem tartották tiszte­letben, egy szórakozóhelyen ezúttal katolikus áldozata volt a lövöldözésnek. A Maze bör­tönben elkövetett gyilkosság után újra kirobbant a hábo­rúskodás a protestánsok és katolikusok között, s így egy­re nagyobb veszélybe kerül az IRA által meghirdetett tűz­szünet. Algériában néhány nap alatt majdnem négyszáz áldo­zatot követelt a fundamenta­lista halálbrigádok mészárlá­sa. A kormány ellen késsel, baltával harcoló szélsőséges iszlamisták ismét gyerekeken, asszonyokon és öregeken álltak bosszút. Burundiban is elsősorban békés civilek estek áldozatul a főváros repülőte­rén történt katonai akció so­rán - 150-en haltak meg. Izraelben nemcsak kor­mányválság fenyeget a költ­ségvetési vita miatt, hanem a békefolyamat ellen harcolók is újra hallattak magukról. Ciszjordániában ismeretlen terroristák egy gépkocsira nyitottak tüzet. Részletek a 2. oldalon Göncz Árpád újévi köszöntője „Honfitársaim, innen s túl a határainkon! Kedves Ba­rátaim! Az idén könnyebb szívvel kívánok hazánknak és polgá­rainak boldog új esztendőt, s felszabadultabban tolmácso­lom a hazai jókívánságokat is a határainkon túl élő magya­roknak, mint tavaly, tavaly­előtt vagy az azt megelőző esztendőkben. Akkoriban inkább a biza­kodás és a remény sugallta a szavaimat. Ma: kétségkívül tiszteletet parancsoló ered­mények. Számomra - bár efe­­lől soha semmi kétségem nem volt - már bizonyosság, hogy van jövője annak az ország­nak, amelynek népe nem pusztán eltűri a megpróbálta­tásait, de tehetségével, szor­galmával, bölcs türelmével formálni is képes a sorsát. Amíg jelenünk szerény magaslatáig eljutottunk, csa­lódások sora, temérdek kese­rűség kísérte utunkat. De ez akkor is magaslat: innen már vissza tudunk tekinteni - kri­tikus és önkritikus szemmel - távolabbra is. Két gyilkos és hiábavaló háborúra, romokra és halottak tömegére. Ország­csonkításra, vörös- és fehér­terrorra. Alomvárak építésé­re. Megszállókra és megszál­lásokra, százezreket gyilkoló nácizmusra, torokszoronga­tó sztálinizmusra. Eltaposott forradalomra és megtorlásra. Kudarcos újrakezdésekre, re­ményszikkasztó araszolgatás­­ra, újra meg újra. Aggodalom­ra a munkahelyünkért, csalá­dunkért, gy­ermekeink jövőjé­ért. Miközben szerencsésebb népek, amelyeket nem sújtott ennyi baj, magától értetődő természetességgel élték meg gyarapodásukat és jólétüket. • Folytatása a 3. oldalon Ellenzékben nehezebb lenne Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével Az RMDSZ távolról sem ér­hetett volna el annyi ered­ményt, mint amennyit a kor­mánykoalícióban dolgozva si­került. Az év első fele döntő fontosságú lesz a koalíció szempontjából - nyilatkozta az MH-nak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki a tavalyi esztendő mérle­gét vonta meg. • Egy esztendeje annak, hogy az RMDSZ kormányzási fe­lelősséget vállalt. Ez egybe­esik az esztendőfordulóval is, kettős alkalom kínálkozik te­hát a mérlegkészítésre. Merre billenne a mérleg nyelve, a si­kerek vagy a kudarcok irá­nyába? Netán mozdulatlan maradna? Ha ahhoz viszonyítunk, hogy tavaly ilyenkor mit reméltünk a koalíciós kormányzás egy évétől, akkor azt kell monda­nom, sokkal kevesebbet való­sítottunk meg terveinknél. A reform nem volt olyan határo­zott és gyors, mint akkor gon­doltuk. Ez, más hangsúlyok­kal természetesen, érvényes a kisebbségi kérdésre, az RMDSZ koalícióban elfoglalt helyére és szerepére is. A kor­mány megalakulása utáni he­tekben, az akkori hangulatból ítélve, úgy nézett ki, ha nem is egyszerre, nem is könnyen, de sok mindent meg tudunk ol­dani. Ez 1997-ben nem követ­kezett be. Ha viszont ahhoz viszonyítunk, hogy egy évvel ezelőtt milyen helyzetben volt a romániai magyarság, mit tudtunk ellenzéki pozícióból nyújtani, az ellenzéki politizá­lás hét évére gondolva, akkor elmondhatjuk: igenis nagyon sok mindent értünk el, még ilyen habozások közepette is. Akár az oktatásra, a­ nyelv­­használat törvényes keretei­nek megteremtésére gondo­lok (amelyek még parlamenti megerősítésre várnak, és e kö­rül vannak a legnagyobb gon­dok), de beszélhetnék a ro­mániai magyarság gazdasági helyzetéről, ahol szintén so­kat tudtunk tenni. Tisztség­­viselőink, miniszterektől, ál­lamtitkároktól kezdve, felelős szakembereink vannak ott, ahova néhány évvel ezelőtt a romániai magyar szakembe­rek hozzá sem fértek. • Folytatása a 3. oldalon Soros nemzetközi hitelbiztosítót sürget Az ázsiai válság a világgazdaság egészét fenyegeti Nemzetközi hitelbiztosító intézmény megalakítását javasolja Soros György, aki szerint a jelenlegi válság is megmu­tatta, hogy a nemzetközi hitelezést nem lehet csupán a magánszektorra hagyni. Úgy véli: az ázsiai válság a világgazda­ság egészét visszaeséssel fenyegeti. A magyar-amerikai pénzügyi mágus, aki a Financial Times szerdai számában fejtette ki nézeteit az Ázsiából kiindult válságról, úgy vélekedett: ami enyhe egyensúlyvesztésként indult Ázsiában, abból mára a világkereskedelem egészét fenyegető jelenség lett. Soros meggyőző­dése, hogy az ázsiai válság ugyan mély, de nemzetközi összefogással legyőzhető. A nemzetközi hitelezés jelenlegi rend­szerét alapvetően hibásnak tartja, sze­rinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig küldetésének tekinti, hogy ezt a rendszert, úgy, ahogy van, életben tartsa. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennék az IMF híve, hiszen nélküle a rendszer már 1982-ben, majd 1994-95-ben is ösz­­szeomlott volna, de ideje lenne felismer­ni a hibákat, és újragondolni a feladato­kat - jelentette ki. Soros úgy véli, a ma­gánszektor önmagában nem alkalmas arra, hogy a nemzetközi kihelyezésekre szánt tőkét helyesen ossza el. A kereske­delmi hitelezők szerinte vagy túl keveset adnak, vagy túl sokat, nincs is elég infor­mációjuk a megfelelő egyensúly eltalálá­sához. A magánszektort nem érdekli a hitelfelvevő ország makrogazdasági egyensúlya, csak az, hogy a legkisebb kockázattal a legnagyobb hasznot érje el, és e tulajdonsága miatt csordaszel­lemben mozog. Soros mindezek alapján arra a következtetett, hogy nemzetközi hitelbiztosító intézetet kell életre hívni, amely az IMF testvérszervezeteként mű­ködne, és szerény díjért garantálná a nemzetközi hiteleket. A hitelfelvevő or­szágoknak kötelezően adatokat kellene szolgáltatniuk e testület számára szuve­rén és kereskedelmi kölcsönzéseikről egyaránt, s az új intézmény ennek alap­ján döntené el, hogy meddig hajlandó garantálni a nyújtott hiteleket. Ezzel egyszersmind kijelölné azt a határt is, amelyen túl a hitelezőknek már vigyáz­niuk kell. A testület figyelembe venné a szuverén hitelfelvevők makrogazdasági helyzetét is, így a túlhitelezés, ami a je­lenlegi válság oka a szerző szerint, való­színűtlenné válik. A garanciára szánt pénzt az IMF valutájában, azaz SDR- ben különítenék el - ez nem lenne inflá­ciós jellegű, hiszen elveszett valós pénzt pótolna. Soros szerint ezt az intézményt éppen most kellene létrehozni, amikor a nemzetközi hitelezés már-már összeom­lik, hiszen a testület biztosabb lábakon élesztené újjá a hitelezés rendszerét. • G.T. I. Soros György

Next