Magyar Hírlap, 1998. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
1998. JANUÁR 2. PÉNTEK KÜLFÖLD - BELFÖLD Mahími Hírlap 3 Január 1-jétől az Európai Unió legtöbb tagállamában szabaddá vált a verseny a teljes távközlési piacon. Az új befektetők megjelenése a piacon véget vet a nagy nemzeti telefontársaságok egyeduralmának, és remények szerint nemcsak csökkenti majd egyes szolgáltatások árait, de szélesíteni is fogja a kínálatot. MH-Brüsszel_____________ A távközlési piac teljes körű liberalizálására 1993 áprilisában tett javaslatot az Európai Unió Bizottsága. A mobiltelefonok piacán és az adatszolgáltatásban már a ’80-as évek végén felemelkedett a sorompó - ezúttal a szolgáltatók számára legnagyobb bevételi forrást jelentő vezetékes telefonok piacát is megnyitják a szabad verseny előtt. Az EU tizenöt tagállama a távközlési piac liberalizálásának más és más fokán áll. Nagy-Britannia például már 13 évvel ezelőtt lebontott minden, a szabad verseny útjában álló akadályt, Svédország, Finnország és legutóbb Dánia is hasonlóan cselekedett. A január 1-jei határidő egyelőre hat tagországot, Németországot, Franciaországot, Hollandiát, Belgiumot, Ausztriát és Olaszországot érint. Görögország három-, Portugália és Írország két év, Spanyolország 11 hónap, míg Luxemburg hat hónap türelmi időt kapott a rendelkezés végrehajtására. Az intézkedés - ha rövid távon nem is eredményez látványos változásokat - várakozások szerint mérsékelheti a nemzetközi távhívások árait, amelyek az utóbbi időben egyre inkább irreálissá váltak, továbbá bővítheti a szolgáltatásokat és javíthatja minőségüket. A telefonszolgáltatásokat az EU legtöbb tagállamában mostanáig a nagy nemzeti társaságok tartották kézben, melyeket meglehetősen elkényelmesített a monopolhelyzet. A helyi hívások viszonylagos olcsóságának általában az volt az ára, hogy magas tarifákat követeltek a belföldi távolsági- és a nemzetközi hívásokért. Új szolgáltatók beszállása az üzletágba remények szerint újrarendezheti az eddigi, meglehetősen torz tarifarendszert. Megfigyelők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az újoncoknak a vezetékes telefonok piacán iszonyatosan nehéz lesz megingatniuk a birtokon belül lévő monopóliumok piaci helyzetét. •Gy. Z. Tizenötöknél liberalizálták a távközlési piacot A vonalak már nem foglaltak Ellenzékben nehezebb volt • Folytatás az 1. oldalról • Az RMDSZ-en belül voltak viták a kormányzási részvétel szükségességéről. Tőkés László püspök a napokban Nagyváradon egyenesen arról beszélt, hogy mindazt, amit az RMDSZ kiharcolt, elérhette volna ellenzékben maradva is. Mi az az eredmény, amit az RMDSZ csakis a kormánykoalíció tagjaként érhetett el, s milyen sors várt volna az ellenzéki szerepre vállalkozó RMDSZ-re? Durva félreértés, hogy mi ellenzékből elérhettük volna azt, amit a kormányzásból megvalósítottunk. Ennek ellenkezőjét bizonyítja a hétéves ellenzéki politizálás is, ami szintén nem volt eredménytelen, hiszen meg tudtuk fogalmazni követeléseinket, körvonalazni tudtunk egy jövőképet, nemzetközi fórumok segítségével sikerült bizonyos igényeket támasztanunk a kisebbségi kérdésben Romániával és a román kormányokkal szemben. De a romániai magyarság helyzetében alapvető fordulatot nem tudtunk elérni, igaz, ez most sem következett be. Viszont, ha az 1995-ös oktatási törvénnyel összehasonlítjuk az azt módosító sürgősségi kormányrendeletet (amelyet megkérdőjeleznek ugyan a koalíción belül is, de amely ennek ellenére érvényben van vagy a nyelvhasználattal kapcsolatos 20 százalékos szabályozást hozzuk fel, akkor elmondhatom, nem tudom elképzelni, hogy ellenzékben elérhettük volna mindezt, amit még a koalíción belül is nagyon nehezen valósítottunk meg. Ha az RMDSZ ellenzékben marad, valószínűleg egyfajta hallgatag, harmadik pólus szerepére lenne kárhoztatva, hiszen nem tudom elképzelni, hogy a Román Nemzeti Egységpárttal vagy a Nagy Románia Párttal alkossunk közös frontot. Adottak a feltételek, hogy sokkal jobb eredményeket érjünk el. A koalíció döcögése, rossz működése, az, hogy a nacionalizmus könnyen erőt vesz koalíciós partnereinken, nem sorsszerű, eleve elrendelt feltétel, hanem a szövetség gyengeségéből adódik. • A koalíciós partnerek a kezdeti, biztató indulás után megtorpantak, sőt, egyenesen visszakoztak a kisebbségi jogok kérdésében. Hogyan értékelhető a koalíciós partnerek megbízhatósága, vannak-e szavatartóbb és az ígéreteiket inkább megszegő pártok? Elég veszedelmes ilyen különbségeket tenni egy szövetségen belül. Tényekről beszélhetek, arról, hogy végül is konfliktusba a parasztpárttal kerültünk, amelynek egyes parlamenti tagjai megszegték az egyezséget, amit ezzel a párttal és más koalíciós partnerekkel kötöttünk. Ezt az állítást nem terjeszteném ki az egész pártra, de hogy ezen a párton belül indult el a velünk kapcsolatos szószegés, az igaz. Az utóbbi napok is bizonyították azonban, nemcsak arról van szó, hogy az RMDSZ nem bízhat román partnereiben, hanem arról, hogy még ez a koalíció is egyfajta politikai erőtlenségről tesz tanúbizonyságot, hiszen sok egymásnak ellentmondó nyilatkozatot, megszegett ígéretet idézhetnék más koalíciós partnerek között is. • Mi várható idén a koalíciós együttműködéstől? A kormánykoalíció tagjaként mire összpontosít elsősorban az RMDSZ? A reform lassabban indult, mint kellett volna. Ez azt is jelenti, hogy egyes területeken a válsághelyzetet nehezebb feloldani. 1998 első fele döntő lehet. Ha a gazdasági helyzetet sikerül pozitív irányba lendíteni, megfelelően halad a privatizáció, jönnek a külföldi befektetések, akkor megteremtődhetnek a koalíció további tartós együttéléséhez is a keretek. A koalíciós feszültségeket szerintem sokszor az okozza, hogy bizalmatlanság van a koalíció jövőjével, a reformmal szemben. Ha a reform megfelelő ütemben megy, az visszahathat a koalíció együttélésére, az RMDSZ koalíciós létére, a kisebbségi kérdésre és annak megoldására. " Bogdán Tibor Bukarest A cseh kormány gyönge pontja MTI Felettébb bizonytalan az új cseh kormány helyzete és jövője, mert nem tudni egészen pontosan, hogy végül is ki fogja támogatni a parlamentben, de az ország szempontjából egy ilyen kormány is jobb, mint a végtelen és meddő viták - véli a prágai sajtó azzal kapcsolatban, hogy Josef Tosovsky miniszterelnök kedden nyilvánosságra hozta kormányának névsorát. A legolvasottabb cseh napilap a Mladá Fronta Dnes szerint a Tosovsky kabinet jövője igen bizonytalan, mert a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) elképzelései ellenében született. Klausék ama koncepciója azonban, hogy a tavalyi választások eredményeinek figyelembevételével állítsák össze az új kormányt, már eleve nem volt reális, hiszen ez a koalíció éppen most bukott meg, s ez volt az oka annak, hogy egy pártonkívüli szakértő kapott kormányalakítási megbízatást. Az új kormány gyöngéje lehet, hogy két olyan ismert politikus is helyet kapott benne, akik a közeli választási csatározásokban várhatóan igen aktív szerepet fognak játszani: ezek Josef Lux a kereszténydemokraták elnöke és Ivan Pilip, Klaus legfőbb riválisa az ODS-en belül. Mindezek ellenére Csehország szempontjából szükséges lenne, hogy a kormány bizalmat kapna a parlamenttől, mert a gazdasági bajokra és a NATO-csatlakozásra való tekintettel a kormányválság elhúzódása, és a káosz a belpolitikai fejlődés lehető legrosszabb változata lenne - írja a lap. A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap úgy látja, hogy az új kormány összeállítása „a bársonyos forradalom utáni politika Rubikonja”. „A cseh jobboldal osztódik, az egyik tömb Havel és Tosovsky, míg a másik Klaus köré csoportosul. Horn Gyula a Tv2-n MTI Mint ezzel külföldön is széles körben egyetértenek, 1997 Magyarország éve volt. Egyrészt azért, mert Közép-Kelet-Európában egyedül nálunk történtek olyan dolgok, amelyek másutt nem, például a népszavazás a NATO-ról, vagy az államháztartási reform megindítása, az alapszerződések megkötése és hasonlók. Tehát egyfajta „bezzeg” ország lettünk, miközben az emberek között járva tapasztalom azt is, hogy egyes területeken elég feszült a társadalom helyzete - hangsúlyozta Horn Gyula miniszterelnök csütörtökön a Tv2- nek adott interjújában. A miniszterelnök a továbbiakban rámutatott arra is, hogy 1997- ben egy sor területen már javítani lehetett a helyzeten. Az interjú során kül- és belpolitikai, gazdasági kérdésekről szólva lényegében megvonta az általa vezetett kormány csaknem négyéves tevékenységének mérlegét. Megjegyezte: ha úgy történne, hogy '98-ban a koalíció átadja a kormányzást, kiegyensúlyozható gazdaságot, növekvő, méghozzá gyorsan növekedő gazdaságot tud átadni. Göncz Árpád újévi köszöntője • Folytatás az 1. oldalról De azt hiszem, most, az ezredfordulóhoz közeledve, mégis joggal érezhetünk némi elégtételt. Ezeréves célunk, hogy önmagunkat megőrizve forrjunk össze a nagybetűs Európával, karnyújtásnyi közelségbe került. Az óév, amitől búcsúzunk, számunkra, valóban történelmi fordulópont. Ez évben hívták meg hazánkat a NATO biztonságot kínáló és erőt sugárzó családjába. S ez évben nyílt meg számunkra a lehetőség, hogy a közeljövőben, térségünkből az elsők között, csatlakozhassunk az Európai Unióhoz. Igen, mindez siker. Aminek ára volt. Az árat megfizettük: az ország polgárai kemény önuralommal viselték el a kényszerű és keserű gazdasági megszorításokat, a létbiztonság megingásának lelkiidegi terheit. Az ő érdemük, hogy térségünkben ma a mi hazánk gazdasági és politikai rendje a legszilárdabb. Hogy 1997-ben a legderűlátóbb becsléseknél is jobban apadt az államadósság és kevesebb az államháztartás hiánya. Az ő érdemük, hogy gazdaságunk magáll a talpán, iparunk termelékenységének és termelésének, árukivitelének növekedése, a külföldi működőtőke beáramlása felülmúlja még az olykor „kincstári optimizmusnak” bélyegzett várakozásokat is. Mert rajtuk, a polgárok helytállásán, szakmai hozzáértésén állt vagy bukott az ország jövendőt termő nemzetközi megbecsülése. Ez a hallgatag országépítés mindvégig komoly viharoktól mentes belpolitikai erőtérben zajlott. És a valóságot soha szem elől nem tévesztő külpolitika támogatta. Ami megteremtette a más országokkal, kivált a szomszédainkkal folytatott együttműködés javulásának - vagy legalábbis e javulás lehetőségének - feltételeit. És megkönnyítette - vagy legalábbis megkönnyítheti - a határainkon túl élő magyarok helyzetét és életkörülményeit. Aminek érdekében erkölcsi kötelességünk, hogy - velük egyetértve - minden tőlünk telhetőt elkövessünk. Honfitársaim! Az újévi kötelező számvetés idején, sikereink tudatában sem feledkezhetünk meg terhes örökségünkről. Gazdaságunk kezdődő felívelésének hatását az ország polgárainak jó része még nem érzékeli, mert nem élheti meg személyes sorsának javulásaként. Az infláció, bár csökkent, még mindig magas. Épp ezért az idei év is áremelkedéssel köszönt ránk. Sok köztünk a nyomorban élő, elesett ember. Nyugtalanító a közbiztonság helyzete. Nincs esélyegyenlőség a közoktatásban. Százezreket sújt, sok munkakezdőre vár munkanélküliség. Az ország eltérően fejlett térségei közt - bár csökken - érzékelhető a gazdasági és szociális feszültség. S mondjuk ki egyértelműen: sürgető megoldásra vár a többségében kirekesztve és embertelen körülmények között élő cigány kisebbség gondja, aminek következményeit társadalmunk egésze sínyli. A tömegnyomor ugyanis fertőz, erkölcsileg teszi próbára s kezdi ki a többségi társadalom emberségét. De el kell mondanunk azt is: a magyar társadalom kezd végre ráébredni e gondok súlyára, s arra, hogy az állam egymagában képtelen orvosolni őket. Polgáraink jó része kihullott a társadalmi védőhálóból s testi-lelki állapota miatt kiszolgáltatott és védtelen. Az irántuk való együttérzés a segítő célú önkéntes társadalmi kezdeményezések számának és súlyának gyarapodásában mutatkozik meg. A közeljövő talán legfontosabb gyakorlati feladata, hogy véget vessünk mezőgazdaságunk oktalanul hosszúra nyúlt válságának. Az új évet terheli a Szlovákiával folyó Duna-vita megoldása, s az ebből következő teendők szakszerűen tárgyilagos végiggondolása is. Végezetül: az ország népének fel kell készülnie az idei országgyűlési és önkormányzati választásokra. Ez minden szavazópolgárra nehéz feladatot ró. Próbára teszi emberismeretét, valóságismeretét, ítélőképességét. Megköveteli tőle, hogy a rázúduló szórengetegből kirostálja a súlytalan, hiteltelen, egymásnak ellentmondó, netán hazug szavakat, s végül jó lelkiismerettel, gondosan mérlegelve adja le szavazatát, válassza meg négy évre az ország ügyeinek felelős intézőit. Országos és helyi szinten. Nincs kétségem: hazánk népe 1998-ban is megfontoltan dönt a jövőnk kérdésében. Ehhez - s a mindennapjainkhoz - kívánok most mindannyiunknak erőt, egészséget. Otthon, a mieink közt pedig szeretet, békességet és soksok örömöt.” EU-csatlakozásra készül az agrártárca Áprilisban megkezdjük a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium európai integrációs főosztályvezetője arról tájékoztatott: megfontolandó, hogy mely területeken kérünk átmeneti szabályozást, s ezek egyike lehet a külföldiek földtulajdonlásának kérdése is. Magyarország agrárgazdasága a csatlakozás után csak néhány részterületen kér átmeneti időszakot a jogszabályok bevezetésére, átvételére - jelentette ki Vajda László. Ilyen témakör például az állatvédelemmel kapcsolatos intézkedések. A külföldi földtulajdonlás kérdésében szintén szóba jöhet ez a megoldás. Az EU követelményeihez tartozik, hogy a termelőeszközök, köztük a föld forgalma szabad legyen a tagországok polgárai számára is. Politikai döntést igényel a magyar álláspont kialakítása, miszerint kérünk-e átmeneti időszakot. Az EU egyébként rendkívül tartózkodó, hogy a saját rendszerét bármiféleképpen megváltoztassa egy újonnan csatlakozó ország kedvéért. Ha a magyar agrárgazdaság érdeke megkívánja, természetesen ilyen kérésünk is lesz a tárgyalások során, ám az eredményt korai volna megjósolni is. Az azonnali csatlakozással járó előnyöket alapvetően abban látja a tárca vezetése, hogy a magyar agrárgazdaság ténylegesen hozzájut mindazokhoz a vívmányokhoz, amelyeket az EU az elmúlt 45 évben elért. Szeretnénk elérni, hogy ne korlátozzák a belépést követően a magyar termékek piacra jutását, ne maradjon fenn a határellenőrzés, állat-, vagy növény-egészségügyi korlátozás, eltöröljék a kvótákat velünk szemben. Mindezekkel együtt a magyar agrárgazdaság hozzájut ugyanazokhoz a támogatásokhoz, amelyeket a többi tagország is lehívhat. Kihívást jelent a csatlakozás után az, hogy az azonnali bekapcsolódás rendkívül magas felkészültséget igényel az ágazat valamennyi szereplőjétől. A csatlakozás utáni első nap teljes egészében érvényesül az uniós szabályok szerinti verseny. Az előnyök azonban nagyobb súlyt jelentenek a mérleg serpenyőjében, mint a kihívások - mondta a főosztályvezető. A tárgyalások egyik legkritikusabb pontja az EU-támogatások igénybevételének módja lesz. Erről az EU-n belül is jelentős viták folynak, s nem zárult még le a vita az új agrárpolitikáról sem. Vajda László szerint ellentmondásos ez a terület, mert az Agenda 2000-ben azt is megfogalmazták, hogy az új tagországok nem lesznek másodrendűek, viszont egy igen jelentős támogatási formánál az Agenda 2000 sem közgazdaságilag, sem társadalmilag nem tartja indokoltnak, hogy az újonnan belépők gazdái megkapják azt a támogatási szintet, amilyet a régi tagországok gazdái megkaptak. A helyzetet tovább bonyolítja az a mondat is, miszerint az elmaradó támogatások helyett további struktúraátalakítási, mezőgazdaságkorszerűsítési támogatások igényelhetők. Ezeket a kérdéseket tehát tisztázni kell majd a tárgyalások során. • H. Gy. Kubában a Concorde Száz francia üzletemberrel a fedélzetén először landolt Concorde gép a havannai repülőtéren. A nagy eseményre Fidel Castro is a helyszínre érkezett fotó mtilap-josepoitja VV Üzenetek Bonntól Moszkváig Az 1998-as esztendő beköszöntével a politikusok újévi üzenetekkel fordultak polgáraikhoz. Többségük köszönetet mondott a lakosoknak türelmükért, ám felhívta a fgyelmet arra, hogy 1988-ban sok nehéz feladat vár megoldásra. BONN: Az európai egyesülési folyamat töretlen továbbvitelének fontosságát, valamint a német gazdasági és társadalmi élet megreformálásának szükségességét hangsúlyozta Helmut Kohl kancellár újévi köszöntőjében. „Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy a béke és a szabadság nem önmagától adódik. Az európai egyesülés a legjobb garancia a háború és a felelőtlen hatalmi törekvések ellen” - fejtette ki a kancellár. Felhívta a politikusokat, a munkáltatókat és a szakszervezeteket, hogy rövid távú célokat szolgáló lépésekkel ne akadályozzák a minden korábbinál nagyobb mértékű munkanélküliség további növekedésének megállítását. Óvott attól, hogy a több mint 4,4 millió állástalant kirekesszék a társadalomból. MOSZKVA: Az ezeréves orosz állam a demokráciának még csak tanulóéveit járja - mondotta rövid újévi köszöntőjében Borisz Jelcin orosz elnök. Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország, amely - mint mondta - eddig minden megpróbáltatásból megerősödve, önmagában és küldetésében megerősödött hittel került ki, ismét megtalálja méltó helyét a világban. Jelcin az újévi ünnep családi jellegét emelte ki, és nem vont számadatokat tartalmazó mérleget az óévről. Egészséget, szeretetet kívánt az 1997-ben házasodott 900 ezer fiatal párnak, s az 1997-ben született egymillió 270 ezer újszülöttnek. PEKING, Csiang Cö-min kínai államfő televíziós üzenetében kiemelte, hogy országa lendületes gazdasági növekedés és emelkedő életminőség közepette kezdi az új esztendőt. Csiang Cö-min az óév sikerei között említette Hongkong visszatértét az anyaországhoz, valamint a jó kapcsolatok fejlődését az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Japánnal és más országokkal. A kínai elnök, aki ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a kínai politika Tajvant az anyaország részének tekinti, kinyilvánította országa készségét a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre műszaki, környezetvédelmi és a szegénységgel kapcsolatos kérdésekben. POZSONY. Utolsó újévi beszédét mondta el tegnap a szlovák államfő - írja pozsonyi tudósítónk. Michal Kovác hivatali ideje ez év március 2-án jár le. Saját munkáját értékelve Kovác elmondta: nem sikerült teljesítenie egyik fontos célkitűzését, a társadalmi béke megteremtését annak ellenére sem, hogy mindvégig igyekezett egyenlő tiszteletet és figyelmet tanúsítani a lakosság minden rétege iránt, függetlenül azok politikai, vallási vagy nemzetiségi hovatartozásától. Ami viszont a külpolitikai tevékenységét illeti, arról nyugodt lélekkel készíthet elszámolást: mindent megtett Szlovákia integrációja, a szomszédos és a távolabbi országokkal való baráti kapcsolatok építése, a szlovák nemzet értékeinek elismertetése érdekében. Nemcsak a tavalyi, de a Szlovákia fennállása óta eltelt öt év sikerei közé sorolta a szlovák államfő a hágai nemzetközi bíróság kedvező döntését a bős-nagymarosi vízlépcsőről. Mint mondta, a bírósági döntés is bizonyította, hogy a különböző nemzetközi intézmények igenis képesek tárgyilagosan megítélni a szlovákiai helyzetet - ezért is fontos, hogy Pozsony megbízható partnere legyen a demokratikus Európának. PRÁGA: A politikai és közéletben való aktívabb részvételre szólította fel a cseheket Václav Havel államfő újévi üzenetében. Havel kifejtette, hogy a cseh állampolgárokra az idén a jelek szerint két vagy három választás vár: várhatóan idő előtti képviselőházi választások lesznek, az ősszel újraválasztják a szenátus egyharmadát, a helyi választásokon pedig a helyi és a területi képviseleteket választják meg a polgárok. Az államfő hangsúlyozta: bízik a Cseh Köztársaság jövőjében, nem aggódik sem az állam, sem a társadalom jövőjéért. Szerinte a cseh társadalomnak elegendő belső ereje van ahhoz, hogy megállja helyét a világban és tovább fejlődjön. BUKAREST. Honfitársaihoz intézett újévi üzenetében Emil Constantinescu elnök kifejtette, hogy eltekint a politikaimérleg-készítéstől, a buzdítástól a statisztikai adatoktól és az ígéretektől. Elsősorban azért, mert bebizonyosodott: a román nép rendelkezik azzal a szükséges bölcsességgel és türelemmel, amely szükséges a mostani nehéz és fontos évek megéléséhez. Megköszönte honfitársainak, hogy méltósággal viselik el a nehéz reform terheit. BÉCS: Klestil osztrák elnök szerint az 1998-as évben kiderül, hogyan állják meg az osztrákok a helyüket Európában és a világban. Két fontos dologban születik döntés: ez év tavaszán eldől, mely országok kerülnek be a kezdet kezdetén az európai valutaunióba. Ezenkívül sor kerül az unió keleti bővítésére. Ez utóbbi Klestil szerint „a várható nehézségek ellenére az eddigieknél több demokráciát, stabilitást és közös biztonságot eredményez”. Az osztrák államfő azt szeretné, ha a döntéshozók a leghatározottabban szembenéznének a kihívásokkal, és sikerülne eloszlatni sok osztrák félelmeit ezekkel a változásokkal szemben. Klestil ezenkívül azt várja, hogy még az idén tavasszal az osztrák kormány és a parlament világosan állást foglal az ország biztonságpolitikájáról. BELGRÁD: Jugoszlávia valamennyi polgárának összefogása szükséges ahhoz, hogy országunk gazdasági és kulturális értelemben is fejlett és sikeres legyen - hangsúlyozta újévi köszöntőjében Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök. Az államfő - emlékeztetve arra, hogy a nehéz időszakok néha megosztják, néha pedig egybeforrasztják a nemzeteket - azt kérte Szerbia és Montenegró polgáraitól, hogy fogjanak össze, mert csak így lehet elég erejük és jóakaratuk ahhoz, hogy jobbá és emberibbé tegyék életüket. „Csak tőlünk függ, hogy országunk békés, szép és sikeres lesz-e” - mondta Milosevics. PALE: Az 1998-as évben gazdasági és politikai értelemben véve is fontos keresztúthoz érkezik a boszniai szerb nemzet - jelentette ki Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke. Az államfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Szerb Köztársaság gazdasága továbbra is meglehetősen rossz állapotban van, s úgy vélekedett, hogy a jelenlegi helyzetért az a palei szerb vezetés a felelős, amely nem tett eleget a nemzetközi segélyek folyósításához szükséges feltételeknek. SZARAJEVÓ. Carlos Westendorp, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője szerint 1997 olyan év volt, amelyben több előjelét is észlelni lehetett annak, hogy Boszniában hamarosan megkezdődik a gazdasági fellendülés, s hazatérnek a menekültek. Osztrák harc a pesszimizmus ellen Az Európai Bizottság osztrák mezőgazdasági főbiztosa felszólította hazáját, hogy ne lassítsa az Európai Unió bővítését. Az osztrák kancellár szerint honfitársainak nincs különös oka a pesszimizmusra. MH-összefoglaló__________ Ausztria ne fékezze az Európai Unió keleti bővítését - szólította fel Franz Fischler, az Európai Bizottság osztrák mezőgazdasági főbiztosa honfitársait a Kurier osztrák bulvárlapban tegnap megjelent interjújában. Fischler szerint az osztrákok túlságosan félnek az unió bővítésétől, és túl sok bennük a fenntartás e lépéssel szemben. A főbiztosnak ellenben az a véleménye, hogy,,,túlságosan keveset hangsúlyozzák azt a tényt, milyen nagy esélyekkel jár ez Ausztria számára, és gazdaságilag is milyen sokat nyerhet. Nem kelthetjük azt a benyomást, hogy mi a keleti bővítés fékezői közé tartozunk”. Az osztrák politikus utal arra is, hogy az EU megkétszerezte a tagjelölteknek nyújtandó pénzügyi támogatást, s ebből a pénzből az osztrák beruházóknak is nagy megrendelésekre van kilátásuk. Fischler szerint is indokolt bizonyos aggodalom a bővítéssel kapcsolatban, de azt tanácsolja az osztrák kormánynak, hogy kérjen az EU- tól különleges támogatási programokat az egykori vasfüggöny mentén található térségek számára. A főbiztos bírálja az osztrákokat azért is, mert a belső piaci versenyt még mindig fenyegetésként élik meg, s nem annak eszközeként, hogy a jobbik kerül ki győztesen a versenyből. Pedig szerinte Ausztria igazán örülhetne annak, hogy az EU tisztességes versenyszabályokról gondoskodik, hiszen azok éppen a kisebb vállalkozóknak és országoknak előnyösek. Csak minden harmadik osztrák gondolja úgy, hogy a 1998-es év jól alakul majd Ausztria számára. A linzi „Market,” közvélemény-kutató intézet által megkérdezettek 28 százaléka viszont kifejezetten rossz évet vár. Hasonló eredményre jutott a másik linzi intézet, az IMAS. Kutatóinak felmérése szerint a megkérdezettek 37 százaléka derűlátó, 29 százaléka szkeptikusan várja a jövő évi fejleményeket, 24 százalék kifejezetten aggódik. Az adatok szerint elsősorban a 40 évnél idősebb osztrákok tartanak a jövő évtől. Viktor Klima osztrák kancellár viszont - szerdán, a Neue Kronen Zeitungban megjelent nyilatkozata szerint - helyteleníti az osztrákok borúlátását. Mint fogalmazott: „harcot kell hirdetnünk az országban uralkodó általános pesszimizmus ellen, mivel a siker a fejekben kezdődik”. Ugyanakkor az osztrák politikus megérti, hogy a nagy változások bizonyos félelmeket gerjesztenek. MTI Lengyelország január 1-jétől átvette Dániától az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) elnöki tisztét. A közép-európai ország egyéves elnöksége alatt mindenekelőtt a válság sújtotta övezetek viszályainak rendezésére törekszik. A lengyel külügyminisztérium nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az EBESZ-nek egyebek között Boszniában, Kelet-Szlavóniában, Grúziában és Albániában továbbra is jelen kell lennie. A szervezet emellett változatlanul hozzá kíván járulni a demokratikus rendszerek fejlesztéséhez és az emberi jogok érvényesítéséhez. Az EBESZ fokozottabban ott akar lenni Fehéroroszországban, mert ott szerinte csorbát szenvednek az emberi jogok és a sajtószabadság. Az EBESZ-hez jelenleg 54 európai, észak-amerikai és közép-ázsiai ország tartozik. Lengyelországtól 1999. január 1-jén Norvégia veszi át a az elnöki tisztet. Váltás az EBESZ élén