Magyar Hírlap, 1998. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

1998. JANUÁR 2. PÉNTEK KÜLFÖLD - BELFÖLD Mahími Hírlap 3 Január 1-jétől az Európai Unió legtöbb tagállamában szabaddá vált a verseny a tel­jes távközlési piacon. Az új befektetők megjelenése a pia­con véget vet a nagy nemzeti telefontársaságok egyedural­mának, és remények szerint nemcsak csökkenti majd egyes szolgáltatások árait, de szélesíteni is fogja a kínálatot. MH-Brüsszel_____________ A távközlési piac teljes körű liberalizálására 1993 áprilisá­ban tett javaslatot az Európai Unió Bizottsága. A mobilte­lefonok piacán és az adat­szolgáltatásban már a ’80-as évek végén felemelkedett a sorompó - ezúttal a szolgál­tatók számára legnagyobb bevételi forrást jelentő veze­tékes telefonok piacát is megnyitják a szabad verseny előtt. Az EU tizenöt tagálla­ma a távközlési piac liberali­zálásának más és más fokán áll. Nagy-Britannia például már 13 évvel ezelőtt lebon­tott minden, a szabad ver­seny útjában álló akadályt, Svédország, Finnország és legutóbb Dánia is hasonlóan cselekedett. A január 1-jei határidő egyelőre hat tagor­szágot, Németországot, Fran­ciaországot, Hollandiát, Bel­giumot, Ausztriát és Olaszor­szágot érint. Görögország há­rom-, Portugália és Írország két év, Spanyolország 11 hó­nap, míg Luxemburg hat hó­nap türelmi időt kapott a ren­delkezés végrehajtására. Az intézkedés - ha rövid távon nem is eredményez lát­ványos változásokat - várako­zások szerint mérsékelheti a nemzetközi távhívások árait, amelyek az utóbbi időben egyre inkább irreálissá váltak, továbbá bővítheti a szolgálta­tásokat és javíthatja minősé­güket. A telefonszolgáltatáso­kat az EU legtöbb tagállamá­ban mostanáig a nagy nemzeti társaságok tartották kézben, melyeket meglehetősen elké­nyelmesített a monopolhely­zet. A helyi hívások viszony­lagos olcsóságának általában az volt az ára, hogy magas ta­rifákat követeltek a belföldi távolsági- és a nemzetközi hí­vásokért. Új szolgáltatók be­szállása az üzletágba remé­nyek szerint újrarendezheti az eddigi, meglehetősen torz tarifarendszert. Megfigyelők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az újoncoknak a vezeté­kes telefonok piacán iszonya­tosan nehéz lesz megingatniuk a birtokon belül lévő monopó­liumok piaci helyzetét. •Gy. Z. Tizenötöknél liberalizálták a távközlési piacot A vonalak már nem foglaltak Ellenzékben nehezebb volt • Folytatás az 1. oldalról • Az RMDSZ-en belül voltak viták a kormányzási részvétel szükségességéről. Tőkés Lász­ló püspök a napokban Nagy­váradon egyenesen arról be­szélt, hogy mindazt, amit az RMDSZ kiharcolt, elérhette volna ellenzékben maradva is. Mi az az eredmény, amit az RMDSZ csakis a kor­mánykoalíció tagjaként érhe­tett el, s milyen sors várt vol­na az ellenzéki szerepre vál­lalkozó RMDSZ-re? Durva félreértés, hogy mi el­lenzékből elérhettük volna azt, amit a kormányzásból megvalósítottunk. Ennek el­lenkezőjét bizonyítja a hét­éves ellenzéki politizálás is, ami szintén nem volt ered­ménytelen, hiszen meg tudtuk fogalmazni követeléseinket, körvonalazni tudtunk egy jö­vőképet, nemzetközi fóru­mok segítségével sikerült bi­zonyos igényeket támaszta­nunk a kisebbségi kérdésben Romániával és a román kor­mányokkal szemben. De a ro­mániai magyarság helyzeté­ben alapvető fordulatot nem tudtunk elérni, igaz, ez most sem következett be. Viszont, ha az 1995-ös oktatási tör­vénnyel összehasonlítjuk az azt módosító sürgősségi kor­mányrendeletet (amelyet megkérdőjeleznek ugyan a koalíción belül is, de amely ennek ellenére érvényben van­ vagy a nyelvhasználattal kapcsolatos 20 százalékos sza­bályozást hozzuk fel, akkor elmondhatom, nem tudom el­képzelni, hogy ellenzékben elérhettük volna mindezt, amit még a koalíción belül is nagyon nehezen valósítottunk meg. Ha az RMDSZ ellen­zékben marad, valószínűleg egyfajta hallgatag, harmadik pólus szerepére lenne kárhoz­tatva, hiszen nem tudom el­képzelni, hogy a Román Nem­zeti Egységpárttal vagy a Nagy Románia Párttal alkossunk közös frontot. Adottak a felté­telek, hogy sokkal jobb ered­ményeket érjünk el. A koalíció döcögése, rossz működése, az, hogy a nacionalizmus könnyen erőt vesz koalíciós partnerein­ken, nem sorsszerű, eleve el­rendelt feltétel, hanem a szö­vetség gyengeségéből adódik. • A koalíciós partnerek a kezdeti, biztató indulás után megtorpantak, sőt, egyenesen visszakoztak a kisebbségi jo­gok kérdésében. Hogyan érté­kelhető a koalíciós partnerek megbízhatósága, vannak-e szavatartóbb és az ígéreteiket inkább megszegő pártok? Elég veszedelmes ilyen kü­lönbségeket tenni egy szövet­ségen belül. Tényekről be­szélhetek, arról, hogy végül is konfliktusba a parasztpárttal kerültünk, amelynek egyes parlamenti tagjai megszegték az egyezséget, amit ezzel a párttal és más koalíciós part­nerekkel kötöttünk. Ezt az ál­lítást nem terjeszteném ki az egész pártra, de hogy ezen a párton belül indult el a velünk kapcsolatos szószegés, az igaz. Az utóbbi napok is bizonyí­tották azonban, nemcsak ar­ról van szó, hogy az RMDSZ nem bízhat román partnerei­ben, hanem arról, hogy még ez a koalíció is egyfajta politi­kai erőtlenségről tesz tanúbi­zonyságot, hiszen sok egy­másnak ellentmondó nyilat­kozatot, megszegett ígéretet idézhetnék más koalíciós partnerek között is. • Mi várható idén a koalíciós együttműködéstől? A kor­mánykoalíció tagjaként mire összpontosít elsősorban az RMDSZ? A reform lassabban indult, mint kellett volna. Ez azt is je­lenti, hogy egyes területeken a válsághelyzetet nehezebb fel­oldani. 1998 első fele döntő le­het. Ha a gazdasági helyzetet sikerül pozitív irányba lendíte­ni, megfelelően halad a privati­záció, jönnek a külföldi befek­tetések, akkor megteremtőd­hetnek a koalíció további tar­tós együttéléséhez is a keretek. A koalíciós feszültségeket sze­rintem sokszor az okozza, hogy bizalmatlanság van a koalíció jövőjével, a reform­mal szemben. Ha a reform megfelelő ütemben megy, az visszahathat a koalíció együtt­élésére, az RMDSZ koalíciós létére, a kisebbségi kérdésre és annak megoldására. " Bogdán Tibor Bukarest A cseh kormány gyönge pontja MTI Felettébb bizonytalan az új cseh kormány helyzete és jö­vője, mert nem tudni egészen pontosan, hogy végül is ki fog­ja támogatni a parlamentben, de az ország szempontjából egy ilyen kormány is jobb, mint a végtelen és meddő vi­ták - véli a prágai sajtó azzal kapcsolatban, hogy Josef To­­sovsky miniszterelnök ked­den nyilvánosságra hozta kor­mányának névsorát. A legolvasottabb cseh na­pilap a Mladá Fronta Dnes szerint a Tosovsky kabinet jö­vője igen bizonytalan, mert a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) el­képzelései ellenében szüle­tett. Klausék ama koncepció­ja azonban, hogy a tavalyi vá­lasztások eredményeinek fi­gyelembevételével állítsák össze az új kormányt, már ele­ve nem volt reális, hiszen ez a koalíció éppen most bukott meg, s ez volt az oka annak, hogy egy pártonkívüli szakér­tő kapott kormányalakítási megbízatást. Az új kormány gyöngéje lehet, hogy két olyan ismert politikus is helyet kapott ben­ne, akik a közeli választási csatározásokban várhatóan igen aktív szerepet fognak ját­szani: ezek Josef Lux a ke­reszténydemokraták elnöke és Ivan Pilip, Klaus legfőbb ri­válisa az ODS-en belül. Mindezek ellenére Csehor­szág szempontjából szükséges lenne, hogy a kormány bizal­mat kapna a parlamenttől, mert a gazdasági bajokra és a NATO-csatlakozásra való te­kintettel a kormányválság el­húzódása, és a káosz a belpo­litikai fejlődés lehető leg­rosszabb változata lenne - írja a lap. A Hospodárské Noviny cí­mű gazdasági és politikai na­pilap úgy látja, hogy az új kor­mány összeállítása „a bárso­nyos forradalom utáni politi­ka Rubikonja”. „A cseh jobb­oldal osztódik, az egyik tömb Havel és Tosovsky, míg a má­sik Klaus köré csoportosul. Horn Gyula a Tv2-n MTI Mint ezzel külföldön is széles körben egyetértenek, 1997 Magyarország éve volt. Egy­részt azért, mert Közép-Ke­­let-Európában egyedül ná­lunk történtek olyan dolgok, amelyek másutt nem, például a népszavazás a NATO-ról, vagy az államháztartási re­form megindítása, az alap­­szerződések megkötése és hasonlók. Tehát egyfajta „bezzeg” ország lettünk, mi­közben az emberek között járva tapasztalom azt is, hogy egyes területeken elég feszült a társadalom helyzete - hang­súlyozta Horn Gyula minisz­terelnök csütörtökön a Tv2- nek adott interjújában. A mi­niszterelnök a továbbiakban rámutatott arra is, hogy 1997- ben egy sor területen már ja­vítani lehetett a helyzeten. Az interjú során kül- és belpolitikai, gazdasági kérdé­sekről szólva lényegében megvonta az általa vezetett kormány csaknem négyéves tevékenységének mérlegét. Megjegyezte: ha úgy történ­ne, hogy '98-ban a koalíció át­adja a kormányzást, kiegyen­súlyozható gazdaságot, nö­vekvő, méghozzá gyorsan nö­vekedő gazdaságot tud át­adni. Göncz Árpád újévi köszöntője • Folytatás az 1. oldalról De azt hiszem, most, az ezred­fordulóhoz közeledve, mégis joggal érezhetünk némi elég­tételt. Ezeréves célunk, hogy önmagunkat megőrizve forr­junk össze a nagybetűs Euró­pával, karnyújtásnyi közelség­be került. Az óév, amitől búcsúzunk, számunkra, valóban történel­mi fordulópont. Ez évben hív­ták meg hazánkat a NATO biztonságot kínáló és erőt su­gárzó családjába. S ez évben nyílt meg számunkra a lehető­ség, hogy a közeljövőben, tér­ségünkből az elsők között, csatlakozhassunk az Európai Unióhoz. Igen, mindez siker. Ami­nek ára volt. Az árat megfizet­tük: az ország polgárai ke­mény önuralommal viselték el a kényszerű és keserű gazda­sági megszorításokat, a létbiz­tonság megingásának lelki­idegi terheit. Az ő érdemük, hogy térségünkben ma a mi hazánk gazdasági és politikai rendje a legszilárdabb. Hogy 1997-ben a legderűlátóbb becsléseknél is jobban apadt az államadósság és kevesebb az államháztartás hiánya. Az ő érdemük, hogy gazda­ságunk magáll a talpán, ipa­runk termelékenységének és termelésének, árukivitelének növekedése, a külföldi műkö­dőtőke beáramlása felülmúlja még az olykor „kincstári opti­mizmusnak” bélyegzett vára­kozásokat is. Mert rajtuk, a polgárok helytállásán, szak­mai hozzáértésén állt vagy bu­kott az ország jövendőt termő nemzetközi megbecsülése. Ez a hallgatag országépítés mindvégig komoly viharoktól mentes belpolitikai erőtérben zajlott. És a valóságot soha szem elől nem tévesztő külpo­litika támogatta. Ami megte­remtette a más országokkal, kivált a szomszédainkkal foly­tatott együttműködés javulá­sának - vagy legalábbis e javu­lás lehetőségének - feltételeit. És megkönnyítette - vagy leg­alábbis megkönnyítheti - a határainkon túl élő magyarok helyzetét és életkörülményeit. Aminek érdekében erkölcsi kötelességünk, hogy - velük egyetértve - minden tőlünk telhetőt elkövessünk. Honfitársaim! Az újévi kö­telező számvetés idején, sike­reink tudatában sem feledkez­hetünk meg terhes öröksé­günkről. Gazdaságunk kezdő­dő felívelésének hatását az or­szág polgárainak jó része még nem érzékeli, mert nem élheti meg személyes sorsának javu­lásaként. Az infláció, bár csökkent, még mindig magas. Épp ezért az idei év is áremel­kedéssel köszönt ránk. Sok köztünk a nyomorban élő, ele­sett ember. Nyugtalanító a közbiztonság helyzete. Nincs esélyegyenlőség a közoktatás­ban. Százezreket sújt, sok munkakezdőre vár munkanél­küliség. Az ország eltérően fejlett térségei közt - bár csök­ken - érzékelhető a gazdasági és szociális feszültség. S mond­juk ki egyértelműen: sürgető megoldásra vár a többségében kirekesztve és embertelen kö­rülmények között élő cigány kisebbség gondja, aminek kö­vetkezményeit társadalmunk egésze sínyli. A tömegnyomor ugyanis fertőz, erkölcsileg te­szi próbára s kezdi ki a többsé­gi társadalom emberségét. De el kell mondanunk azt is: a magyar társadalom kezd végre ráébredni e gondok sú­lyára, s arra, hogy az állam egymagában képtelen orvo­solni őket. Polgáraink jó része kihullott a társadalmi védőhá­lóból s testi-lelki állapota miatt kiszolgáltatott és védte­len. Az irántuk való együttér­zés a segítő célú önkéntes tár­sadalmi kezdeményezések számának és súlyának gyara­podásában mutatkozik meg. A közeljövő talán legfonto­sabb gyakorlati feladata, hogy véget vessünk mezőgazdasá­gunk oktalanul hosszúra nyúlt válságának. Az új évet terheli a Szlovákiával folyó Duna-vi­­ta megoldása, s az ebből kö­vetkező teendők szakszerűen tárgyilagos végiggondolása is. Végezetül: az ország népé­nek fel kell készülnie az idei országgyűlési és önkormány­zati választásokra. Ez minden szavazópolgárra nehéz felada­tot ró. Próbára teszi emberis­meretét, valóságismeretét, íté­lőképességét. Megköveteli tő­le, hogy a rázúduló szórenge­tegből kirostálja a súlytalan, hiteltelen, egymásnak ellent­mondó, netán hazug szavakat, s végül jó lelkiismerettel, gon­dosan mérlegelve adja le sza­vazatát, válassza meg négy év­re az ország ügyeinek felelős intézőit. Országos és helyi szinten. Nincs kétségem: hazánk népe 1998-ban is megfontol­tan dönt a jövőnk kérdésében. Ehhez - s a mindennapjaink­hoz - kívánok most mind­annyiunknak erőt, egészséget. Otthon, a mieink közt pedig szeretet, békességet és sok­sok örömöt.” EU-csatlakozásra készül az agrártárca Áprilisban megkezdjük a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium euró­pai integrációs főosztályvezetője arról tájékoztatott: megfonto­landó, hogy mely területeken kérünk átmeneti szabályozást, s ezek egyike lehet a külföldiek földtulajdonlásának kérdése is. Magyarország agrárgazdasága a csatlakozás után csak né­hány részterületen kér átme­neti időszakot a jogszabályok bevezetésére, átvételére - je­lentette ki Vajda László. Ilyen témakör például az állatvéde­lemmel kapcsolatos intézke­dések. A külföldi földtulaj­donlás kérdésében szintén szóba jöhet ez a megoldás. Az EU követelményeihez tarto­zik, hogy a termelőeszközök, köztük a föld forgalma szabad legyen a tagországok polgárai számára is. Politikai döntést igényel a magyar álláspont ki­alakítása, miszerint kérünk-e átmeneti időszakot. Az EU egyébként rendkívül tartózko­dó, hogy a saját rendszerét bármiféleképpen megváltoz­tassa egy újonnan csatlakozó ország kedvéért. Ha a magyar agrárgazdaság érdeke megkí­vánja, természetesen ilyen ké­résünk is lesz a tárgyalások so­rán, ám az eredményt korai volna megjósolni is. Az azonnali csatlakozással járó előnyöket alapvetően ab­ban látja a tárca vezetése, hogy a magyar agrárgazdaság ténylegesen hozzájut mind­azokhoz a vívmányokhoz, amelyeket az EU az elmúlt 45 évben elért. Szeretnénk elérni, hogy ne korlátozzák a belé­pést követően a magyar ter­mékek piacra jutását, ne ma­radjon fenn a határellenőrzés, állat-, vagy növény-egészség­ügyi korlátozás, eltöröljék a kvótákat velünk szemben. Mindezekkel együtt a magyar agrárgazdaság hozzájut ugyanazokhoz a támogatások­hoz, amelyeket a többi tagor­szág is lehívhat. Kihívást jelent a csatlakozás után az, hogy az azonnali bekapcsolódás rend­kívül magas felkészültséget igényel az ágazat valamennyi szereplőjétől. A csatlakozás utáni első nap teljes egészében érvényesül az uniós szabályok szerinti verseny. Az előnyök azonban nagyobb súlyt jelen­tenek a mérleg serpenyőjé­ben, mint a kihívások - mond­ta a főosztályvezető. A tárgyalások egyik legkri­tikusabb pontja az EU-támo­­gatások igénybevételének módja lesz. Erről az EU-n be­lül is jelentős viták folynak, s nem zárult még le a vita az új agrárpolitikáról sem. Vajda László szerint ellentmondásos ez a terület, mert az Agenda 2000-ben azt is megfogalmaz­ták, hogy az új tagországok nem lesznek másodrendűek, viszont egy igen jelentős tá­mogatási formánál az Agenda 2000 sem közgazdaságilag, sem társadalmilag nem tartja indokoltnak, hogy az újonnan belépők gazdái megkapják azt a támogatási szintet, amilyet a régi tagországok gazdái meg­kaptak. A helyzetet tovább bonyolítja az a mondat is, mi­szerint az elmaradó támogatá­sok helyett további struktúra­­átalakítási, mezőgazdaság­korszerűsítési támogatások igényelhetők. Ezeket a kérdé­seket tehát tisztázni kell majd a tárgyalások során. • H. Gy. Kubában a Concorde Száz francia üzletemberrel a fedélzetén először landolt Concorde gép a havannai re­pülőtéren. A nagy eseményre Fidel Castro is a helyszínre érkezett fotó mtilap-josepoitja V­V Üzenetek Bonntól Moszkváig Az 1998-as esztendő beköszöntével a politikusok újévi üzenetekkel for­dultak polgáraikhoz. Többségük kö­szönetet mondott a lakosoknak tü­relmükért, ám felhívta a fgyelmet arra, hogy 1988-ban sok nehéz fel­adat vár megoldásra. BONN: Az európai egyesülési folya­mat töretlen továbbvitelének fontos­ságát, valamint a német gazdasági és társadalmi élet megreformálásának szükségességét hangsúlyozta Hel­mut Kohl kancellár újévi köszöntő­jében. „Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy a béke és a szabadság nem önmagától adódik. Az európai egyesülés a legjobb garancia a hábo­rú és a felelőtlen hatalmi törekvések ellen” - fejtette ki a kancellár. Fel­hívta a politikusokat, a munkáltató­kat és a szakszervezeteket, hogy rö­vid távú célokat szolgáló lépésekkel ne akadályozzák a minden korábbi­nál nagyobb mértékű munkanélküli­ség további növekedésének megállí­tását. Óvott attól, hogy a több mint 4,4 millió állástalant kirekesszék a társadalomból. MOSZKVA: Az ezeréves orosz állam a demokráciának még csak ta­nulóéveit járja - mondotta rövid új­évi köszöntőjében Borisz Jelcin orosz elnök. Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország, amely - mint mondta - eddig min­den megpróbáltatásból megerősöd­ve, önmagában és küldetésében megerősödött hittel került ki, ismét megtalálja méltó helyét a világban. Jelcin az újévi ünnep családi jellegét emelte ki, és nem vont számadatokat tartalmazó mérleget az óévről. Egészséget, szeretetet kívánt az 1997-ben házasodott 900 ezer fiatal párnak, s az 1997-ben született egy­millió 270 ezer újszülöttnek. PEKING, Csiang Cö-min kínai államfő televíziós üzenetében ki­emelte, hogy országa lendületes gaz­dasági növekedés és emelkedő élet­minőség közepette kezdi az új esz­tendőt. Csiang Cö-min az óév sikerei között említette Hongkong vissza­tértét az anyaországhoz, valamint a jó kapcsolatok fejlődését az Egye­sült Államokkal, Oroszországgal, Japánnal és más országokkal. A kí­nai elnök, aki ez alkalommal is hang­súlyozta, hogy a kínai politika Taj­vant az anyaország részének tekinti, kinyilvánította országa készségét a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre műszaki, környe­zetvédelmi és a szegénységgel kap­csolatos kérdésekben. POZSONY. Utolsó újévi beszé­dét mondta el tegnap a szlovák ál­lamfő - írja pozsonyi tudósítónk. Mi­­chal Kovác hivatali ideje ez év már­cius 2-án jár le. Saját munkáját értékelve Kovác elmondta: nem sikerült teljesítenie egyik fontos célkitűzését, a társa­dalmi béke megteremtését annak ellenére sem, hogy mindvégig igye­kezett egyenlő tiszteletet és figyel­met tanúsítani a lakosság minden rétege iránt, függetlenül azok politi­kai, vallási vagy nemzetiségi hova­tartozásától. Ami viszont a külpoli­tikai tevékenységét illeti, arról nyu­godt lélekkel készíthet elszámolást: mindent megtett Szlovákia integrá­ciója, a szomszédos és a távolabbi országokkal való baráti kapcsola­tok építése, a szlovák nemzet érté­keinek elismertetése érdekében. Nemcsak a tavalyi, de a Szlovákia fennállása óta eltelt öt év sikerei közé sorolta a szlovák államfő a há­gai nemzetközi bíróság kedvező döntését a bős-nagymarosi vízlép­csőről. Mint mondta, a bírósági döntés is bizonyította, hogy a kü­lönböző nemzetközi intézmények igenis képesek tárgyilagosan meg­ítélni a szlovákiai helyzetet - ezért is fontos, hogy Pozsony megbízható partnere legyen a demokratikus Európának. PRÁGA: A politikai és közélet­ben való aktívabb részvételre szólí­totta fel a cseheket Václav Havel ál­lamfő újévi üzenetében. Havel kifej­tette, hogy a cseh állampolgárokra az idén a jelek szerint két vagy há­rom választás vár: várhatóan idő előtti képviselőházi választások lesz­nek, az ősszel újraválasztják a szená­tus egyharmadát, a helyi választáso­kon pedig a helyi és a területi képvi­seleteket választják meg a polgárok. Az államfő hangsúlyozta: bízik a Cseh Köztársaság jövőjében, nem aggódik sem az állam, sem a társada­lom jövőjéért. Szerinte a cseh társa­dalomnak elegendő belső ereje van ahhoz, hogy megállja helyét a világ­ban és tovább fejlődjön. BUKAREST. Honfitársaihoz in­tézett újévi üzenetében Emil Cons­­tantinescu elnök kifejtette, hogy el­tekint a politikaimérleg-készítéstől, a buzdítástól a statisztikai adatoktól és az ígéretektől. Elsősorban azért, mert bebizonyosodott: a román nép rendelkezik azzal a szükséges böl­csességgel és türelemmel, amely szükséges a mostani nehéz és fontos évek megéléséhez. Megköszönte honfitársainak, hogy méltósággal vi­selik el a nehéz reform terheit. BÉCS: Klestil osztrák elnök sze­rint az 1998-as évben kiderül, ho­gyan állják meg az osztrákok a he­lyüket Európában és a világban. Két fontos dologban születik döntés: ez év tavaszán eldől, mely országok ke­rülnek be a kezdet kezdetén az eu­rópai valutaunióba. Ezenkívül sor kerül az unió keleti bővítésére. Ez utóbbi Klestil szerint „a várható ne­hézségek ellenére az eddigieknél több demokráciát, stabilitást és kö­zös biztonságot eredményez”. Az osztrák államfő azt szeretné, ha a döntéshozók a leghatározottabban szembenéznének a kihívásokkal, és sikerülne eloszlatni sok osztrák fé­lelmeit ezekkel a változásokkal szemben. Klestil ezenkívül azt várja, hogy még az idén tavasszal az oszt­rák kormány és a parlament világo­san állást foglal az ország biztonság­­politikájáról. BELGRÁD: Jugoszlávia vala­mennyi polgárának összefogása szük­séges ahhoz, hogy országunk gazda­sági és kulturális értelemben is fejlett és sikeres legyen - hangsúlyozta újévi köszöntőjében Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök. Az államfő - emlé­keztetve arra, hogy a nehéz idősza­kok néha megosztják, néha pedig egybeforrasztják a nemzeteket - azt kérte Szerbia és Montenegró polgá­raitól, hogy fogjanak össze, mert csak így lehet elég erejük és jóakaratuk ahhoz, hogy jobbá és emberibbé te­gyék életüket. „Csak tőlünk függ, hogy országunk békés, szép és sikeres lesz-e” - mondta Milosevics. PALE: Az 1998-as évben gazda­sági és politikai értelemben véve is fontos keresztúthoz érkezik a bosz­niai szerb nemzet - jelentette ki Bil­­jana Plavsics, a boszniai Szerb Köz­társaság elnöke. Az államfő sajnála­tát fejezte ki amiatt, hogy a Szerb Köztársaság gazdasága továbbra is meglehetősen rossz állapotban van, s úgy vélekedett, hogy a jelenlegi helyzetért az a palei szerb vezetés a felelős, amely nem tett eleget a nemzetközi segélyek folyósításához szükséges feltételeknek. SZARAJEVÓ. Carlos Westen­dorp, a nemzetközi közösség bosz­niai főképviselője szerint 1997 olyan év volt, amelyben több előjelét is észlelni lehetett annak, hogy Bosz­niában hamarosan megkezdődik a gazdasági fellendülés, s hazatérnek a menekültek. Osztrák harc a pesszimizmus ellen Az Európai Bizottság osztrák mezőgazdasági főbiztosa fel­szólította hazáját, hogy ne las­sítsa az Európai Unió bővíté­sét. Az osztrák kancellár sze­rint honfitársainak nincs külö­nös oka a pesszimizmusra. MH-összefoglaló__________ Ausztria ne fékezze az Euró­pai Unió keleti bővítését - szólította fel Franz Fischler, az Európai Bizottság osztrák mezőgazdasági főbiztosa hon­fitársait a Kurier osztrák bul­várlapban tegnap megjelent interjújában. Fischler szerint az osztrákok túlságosan fél­nek az unió bővítésétől, és túl sok bennük a fenntartás e lé­péssel szemben. A főbiztos­nak ellenben az a véleménye, hogy,,,túlságosan keveset hangsúlyozzák azt a tényt, mi­lyen nagy esélyekkel jár ez Ausztria számára, és gazdasá­gilag is milyen sokat nyerhet. Nem kelthetjük azt a benyo­mást, hogy mi a keleti bővítés fékezői közé tartozunk”. Az osztrák politikus utal arra is, hogy az EU megkét­szerezte a tagjelölteknek nyújtandó pénzügyi támoga­tást, s ebből a pénzből az oszt­rák beruházóknak is nagy megrendelésekre van kilátá­suk. Fischler szerint is indo­kolt bizonyos aggodalom a bővítéssel kapcsolatban, de azt tanácsolja az osztrák kor­mánynak, hogy kérjen az EU- tól különleges támogatási programokat az egykori vas­függöny mentén található tér­ségek számára. A főbiztos bí­rálja az osztrákokat azért is, mert a belső piaci versenyt még mindig fenyegetésként élik meg, s nem annak eszkö­zeként, hogy a jobbik kerül ki győztesen a versenyből. Pedig szerinte Ausztria igazán örül­hetne annak, hogy az EU tisz­tességes versenyszabályokról gondoskodik, hiszen azok ép­pen a kisebb vállalkozóknak és országoknak előnyösek. Csak minden harmadik osztrák gondolja úgy, hogy a 1998-es év jól alakul majd Ausztria számára. A linzi „Market,” közvélemény-ku­tató intézet által megkérde­zettek 28 százaléka viszont kifejezetten rossz évet vár. Hasonló eredményre jutott a másik linzi intézet, az IMAS. Kutatóinak felmérése szerint a megkérdezettek 37 százalé­ka derűlátó, 29 százaléka szkeptikusan várja a jövő évi fejleményeket, 24 százalék kifejezetten aggódik. Az ada­tok szerint elsősorban a 40 évnél idősebb osztrákok tar­tanak a jövő évtől. Viktor Klima osztrák kancellár vi­szont - szerdán, a Neue Kro­nen Zeitungban megjelent nyilatkozata szerint - helyte­leníti az osztrákok borúlátá­sát. Mint fogalmazott: „har­cot kell hirdetnünk az ország­ban uralkodó általános pesszimizmus ellen, mivel a siker a fejekben kezdődik”. Ugyanakkor az osztrák poli­tikus megérti, hogy a nagy változások bizonyos félelme­ket gerjesztenek. MTI Lengyelország január 1-jétől átvette Dániától az Európai Együttműködési és Biztonsá­gi Szervezet (EBESZ) elnöki tisztét. A közép-európai or­szág egyéves elnöksége alatt mindenekelőtt a válság súj­totta övezetek viszályainak rendezésére törekszik. A len­gyel külügyminisztérium nyi­latkozatban hangsúlyozta, hogy az EBESZ-nek egye­bek között Boszniában, Ke­let-Szlavóniában, Grúziában és Albániában továbbra is je­len kell lennie. A szervezet emellett változatlanul hozzá kíván járulni a demokratikus rendszerek fejlesztéséhez és az emberi jogok érvényesíté­séhez. Az EBESZ fokozot­tabban ott akar lenni Fehér­oroszországban, mert ott sze­rinte csorbát szenvednek az emberi jogok és a sajtósza­badság. Az EBESZ-hez jelenleg 54 európai, észak-amerikai és közép-ázsiai ország tartozik. Lengyelországtól 1999. ja­nuár 1-jén Norvégia veszi át a az elnöki tisztet. Váltás az EBESZ élén

Next