Magyar Hírlap, 1998. április (31. évfolyam, 77-88. szám)

1998-04-01 / 77. szám

Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac+TV-műsor+Magazin, szombat Ahogy tetszik K­örnyezetkímélő Növényvédelem mellékletünk az időszerű növény- és talajvédelmi feladatokkal foglalkozik. millió millió a főnyeremény MILLIÓK VÁRJÁK SZERENCSEJÁTÉK RT. 1998. ÁPRILIS 1., SZERDA POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 47 FORINT E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Internet-cim: http://www.mhlrlap.hu/ MA Tovább csökkentek az olajárak Keddre virradóra a Kőolaj-exportáló Országok Szerve­zetének (OPEC) 11 tagállama - ahonnan a világ kőolaj­­exportjának 40 százaléka származik - termeléscsökken­tésben állapodott meg. Abban reménykednek, hogy az április elsejétől az év végéig érvényes termeléscsökken­tés (napi 1,245 millió hordó) legalább 17 dollárra növeli a referenciaként számon tartott Brent-olaj tegnapi 14,24 dolláros londoni hordónkénti árát. A piac egyelőre nem vett tudomást az OPEC elhatározásáról, tegnap még csökkentek az árak. 2. oldal Fegyverrel nem lehet szavazni Elkészült a választások rendőrségi biztosítási tervezete. A választás napján a megszokottnál több rendőr lesz közterületi szolgálatban. A nagyvárosokban átlag ne­gyedóránként jelennek meg egy-egy szavazóhelyiségnél. Riasztás esetén Budapesten 2­5 perc alatt bármelyik sza­vazókörbe ki kell érniük a járőröknek, de vidéken sem haladhatja meg ez az idő a 15 percet. Valamennyi rend­őrnek is biztosítják a szavazáson való részvételt, de fegy­vert nem vihet magával a választókörzetbe. 4. oldal Parlamenti közvetítés új stúdióból Az új Országgyűlés munkáját már a parlament saját bel­ső láncú közvetítőrendszere kíséri figyelemmel. Egy ko­rábbi garázsban alakították ki azt a stúdiót, amely a jövő­ben a közvetítések központja lesz. A rendszer kiépítése 586 millióba került. 5. oldal Eltűnnek a Várból a háborús sebek Hamarosan eltűnnek Budapest egyik legszebb, világ­örökség-védelem alá vont területéről a háborús sebek. A budavári Szent György tér beépítésére 4,5 milliárd forint költségvetési és befektetői források felhasználá­sával rehabilitációs program indul. 2000-ben itt, a felújí­tásra váró Honvéd-főparancsnokság épületében nyílik meg a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár, 6. oldal Igényes színház lesz a Tivoli Szombaton Shakespeare Velencei kalmár című­ darabjával megnyílik a Tivoli Színház. Az egykori Tinó­di moziból átalakított teátrumot végül a többször megismételt pá­lyázat nyertese, a Budapesti Ka­maraszínház működteti. Szűcs Miklós igazgató a teátrum jövőbe­li repertoárjáról és az épület szín­házi adottságairól nyilatkozik. 8. oldal Az APEH szedné a tb-járulékot A társadalombiztosítási járulékokat 1999 júliusától az adóhivatal szedné be a pénzügyi és a népjóléti tárca legú­jabb tervei szerint. A minisztériumok indoklása szerint a mai járulékbeszedési ügyvitel elégtelensége veszélyezteti a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer működését. 9. oldal Szeptemberre kész a Deszkatemplom Lezárták a nyomozást a miskolci Deszkatemplom fel­gyújtása ügyében. A rendőrök különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző közveszély okozása miatt javasolják a vádemelést a gyújtogató ellen. 17. oldal Várható időjárás Alföld Dunántúl Budapest­­-Magyaro. Derült idő. 19 fok Napos idő. 21 fok Napos idő. 20 fok Kevés felhő. 18 fok Kovács László szerint Magyarország 2002-ben az unió teljes jogú tagja lehet Könnyítéseket kérünk és kaphatunk az EU-tól Magyarország mintegy 100-120 kérdésben szándékozik ideig­lenes felmentést kérni az Európai Unió jogszabályai alól - tudta meg a Magyar Hírlap brüsszeli forrásoktól. A magyar külügyminiszter Brüsszelben jelezte: Budapest az EU-csatla­kozásig kész teljesen átvenni a közösségi joganyagot, és arra törekszik, hogy csak a legszükségesebb területeken és a lehe­tő legrövidebb időtartamra kérjen átmeneti könnyítéseket. MH-Brüsszel Az Európai Unió tegnap tár­gyalásokat kezdett Csehor­szággal, Észtországgal, Len­gyelországgal, Magyarország­gal, Szlovéniával és Ciprussal a hat társult ország csatlakozá­sáról. Magyarország tegnap délelőtt Ciprus után második­ként vágott neki a megbeszé­léssorozatnak. Kovács László a háromnegyed órás találko­zón felolvasott nyilatkozatá­ban körvonalazta a tárgyaláso­kon képviselendő magyar ál­láspontot. A külügyminiszter közép- és kelet-európai kollégáihoz hasonlóan a konkrét részletek és időpontok említése nélkül megjelölte azokat a területe­ket, ahol Magyarország átme­neti könnyítéseket szeretne kérni az EU-val folytatandó alkudozás során. A magyar diplomácia irányítója úgy vél­te, hogy a környezetvédelem, a közlekedés, a nagy tőkeigé­nyű infrastrukturális beruhá­zások és a mezőgazdaság le­hetnek azok a területek, ahol Magyarország a csatlakozás pillanatában valószínűleg nem tud teljesen megfelelni az uniós előírásoknak. Újságíróknak nyilatkozva Kovács László elmondta: arra számít, hogy Magyarország 2002-ben az EU teljes jogú tagja lehet. • Folytatása a 3., gazdasági információk a 9. oldalon A csatlakozás sikerére... Cook brit külügyminiszterrel koccint Kovács László FOTÓ: MTI/EPA - HERWIG VERGULT A fociegység már „profi” MH-összefoglaló Ősztől a profibajnokság lesz a legmagasabb színvonalú ve­télkedés a magyar labdarú­gásban, a Nemzeti Bajnokság első osztálya a mostani NB I B helyébe lép. Erről döntött az MLSZ tegnapi elnökségi ülése, amelyen Horn Gyula kormányfő elmondta, hogy a parlament nagy többséggel fogadta el a sporttörvény mó­dosítását, a politikában tehát már megvan a konszenzus a labdarúgás jövőjét illetően. A kormány megfelelő hátte­ret akar adni ahhoz, hogy európai színvonalon szülessen újjá a magyar futball. Részletek a 18. oldalon Suchmant kihallgatták Suchman Tamás és védője, Szőgyényi József a bíróságon. A volt privatizációs minisz­tert tegnap tanúként kihallgatták a Fővárosi Bíróságon a Tocsik-perben; azt állította, hogy Tocsik Márta tevékenysége gazdaságilag hasznos volt, de a megkötött egyezség a belterületi földekről politikai károkat okozott. Tudósítás az 5. oldalon fotó: müller Judit Schengen mától a szomszédban Ausztria mától teljes jogú tag­ja „Schengen-országnak”, ami azt is jelenti, hogy az osztrák­német és az osztrák-olasz ha­táron megszűnik az ellenőrzés. Magyar utazónak április 1. nem hoz újabb szigorítást az osztrák közúti átkelőkön. MH-Bécs/Budapest_______ Az Európai Unió belső hatá­rainak ellenőrzését megszün­tető schengeni egyezmény teljes életbe léptetése alkal­mából Ausztriában ma több helyen népünnepélyt tarta­nak. A vámosok munkája megszűnik, de a csendőrök a határkörzetben mostantól bárkit megállíthatnak, ellen­őrizhetnek. Az osztrákoknak a szomszédos országokba magukkal kell vinniük az út­levelüket vagy a személyazo­nossági igazolványukat, mert a jogosítvány vagy más iga­zolvány Schengen-országban nem lesz elég. A határellenőrzés megszű­nése ismét fokozott politikai aggodalmat váltott ki Német­országban: tartanak a szerve­zett bűnözés terjedésétől, Magyarországnak a határ­őrség illetékese szerint mint­egy 27-28 milliárd forintot kellene költenie átkelőhelyei fejlesztésére. Az erről szóló előterjesztést értesüléseink szerint hamarosan a kor­mány is áttekinti. A határ- és vám EU-jogszabályi harmo­nizáció idehaza már lényegé­ben megtörtént, ám hátravan még többek között a bűn­­megelőzést szolgáló közös el­lenőrző-információs rendszer kiépítése, és számos, a vám­kezelést gyorsító technikai beruházás. A magyar utazónak Schengen nem hoz újabb vál­tozást az osztrák határon, hi­szen már decembertől szigo­rúbbá vált az ellenőrzés. Bővebben az 5., vezércikk a 7. oldalon Ellenzéki elnökök egyeztetnek? Egyeztetésre hívják április közepén az ellenzéki pártok elnökeit - értesült a Magyar Hírlap. Korábban - szintén néppárti kezdeményezésre - már tanácskoztak az ellenzé­ki gazdaságpolitikusok és külpolitikai szakértők is. Az összejöveteleken képviseltet­te magát a Fidesz és az FKGP is. Lapunknak Horn Gyula kormányfő, az MSZP elnöke erre úgy reagált: „az ő dolguk.” MH-információ__________ Az ellenzéki gazdaságpoliti­kusok randevúját az MDNP-s Raskó György kezdeményez­te, rajta kívül a megbeszélé­sen részt vett a Fidesz részé­ről Matolcsy György és Var­ga Mihály, a kisgazdákat Bo­ros Imre elnöki főtanácsadó, az MDF-et Mellár Tamás közgazdász képviselte. Raskó lapunk kérdésére kijelentette, ha az ellenzék valóban le akarja váltani a koalíciót, össze kell hangol­nia gazdaságpolitikai elkép­zeléseit. Ennek érdekében kezdeményezik az ellenzéki pártelnökök találkozóját. Raskó szerint egyébként az elképzelésekben nincsenek áthidalhatatlan különbségek. A Fidesz ugyanakkor ha­tározottan visszautasította az FKGP együttműködésre vo­natkozó ajánlatát. Torgyán József kisgazdaelnök, illetve Pokol Béla, az FKGP igaz­ságügyi-jogi kabinetjének ve­zetője előző nap laptársaink­nak úgy nyilatkozott: az MSZP-SZDSZ-koalíció le­váltásához szükséges lehet a két legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz és az FKGP összefogására a választások első fordulója után. • Folytatása a 4. oldalon Hétfőn képviselők előtt a mobillehallgatás MH-információ A mobiltelefonok lehallgatá­sának kérdéseiről tárgyal hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés nemzetbizton­sági bizottsága. Kónya Imre, a testület magyar demokrata néppárti elnöke azért hívta össze váratlanul a képviselő­ket, mert úgy véli, még a vá­lasztások előtt tisztázni kell az elmúlt napokban a sajtó­ban, elsőként a Magyar Hír­lapban a mobiltelefonok le­hallgatásáról megjelent in­formációk hátterét. Meg kí­vánják kérdezni, valóban be­érkezett-e az országba mobil­­telefonok lehallgatására al­kalmas rendszer, ki, illetve milyen cég importálta azt, mely szervezetek használták eddig. Értesüléseink szerint a nemzetbiztonsági bizottság legutóbbi ülésén a polgári tit­kosszolgálatokat irányító tár­ca nélküli miniszter már be­számolt a szolgálatoknál fo­lyó technikai fejlesztésről, a felhasznált összegekről és - bizonyos titokvédelmi korlá­tok között - a beszerezni ter­vezett műszaki berendezé­sekről. Úgy tudjuk, hogy a bizott­ság kisebb vita után a titokügyi miniszter beszámo­lóját tudomásul vette. Számvevők az új Nemzeti Színház költségeiről Mindenki másképp látja Új beruházási ütemterv készül a Nemzeti Színház építésére. Értesüléseink szerint a kormány 9 milliárd forintot szán az építkezésre, ám a tervezők mintegy 20 milliárdos költségve­tést tettek le az asztalra. Mások úgy látják, 15 milliárd forint­ból már felépíthető lenne a Nemzeti Színház. A lapunknak nyilatkozó kormánybiztos pedig azt állítja, ma még lehetetlen lenne pontos számot mondani az építési költségekkel kapcso­latosan. MH-információ Az Állami Számvevőszék a színház építésével kapcsolato­san azt javasolja, hogy a beru­házás lebonyolítójával kötött szerződést speciális részekkel egészítsék ki, s meg kell te­remteni az érdekeltséget a be­fejezési határidő és a költség­megtakarítás ösztönzésére. Az ÁSZ azt is javasolja, hogy a kormány terjessze sürgősséggel az Országgyűlés elé az ajánlati tervdokumen­tációkra készített költség­­szakértői elemzések, illetve kivitelezői ajánlatok alapján kidolgozott beruházási prog­ramot. Vagyis új beruházási ütemterv készül, de azt már csak a parlamenti válasz­tások után felálló új kor­mány terjeszti majd a Tisztelt Ház elé. Lapunk úgy tudja, hogy most formálódnak a részletes ajánlatkérési tervdokumen­tációk, melyek máris költség­takarékosan készültek. Ke­vesebb pénzből készül el pél­dául a színpadtechnika az eredetileg eltervezettnél, de hozzáértők szerint ez nem je­lenti azt, hogy színvonalrontó engedményeket kellett volna tenni. Ha a legutóbbi válto­zat valósul meg, a Nemzetié lesz az országban a legkor­szerűbb. A tervezők által becsült költségvetésből más területe­ken és sokkal többet azonban valószínű, hogy nem tudnak majd lefaragni. A színház alapterülete 28 ezer négyzetméter, ilyen nagyságú, különféle speciális technikával felszerelt épüle­tet pedig aligha lehet 9 milli­­árdból felépíteni. Fiala István kormánybiz­tos szerint a végső építési költségeket jelenleg lehetet­len pontosan megbecsülni. A generálkivitelezői, illetve a színháztechnikai tender vé­gén - eredmény augusztus közepén várható - azonban akár tízszázalékos pontos­sággal is meg lehet majd mondani a végső összeget - mondta. Az idei költségvetési tör­vényben meghatározottak szerint 2 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti épí­tésére. • Folytatása a 3. oldalon Több pénz kell a Postabanknak Huszonnégy helyett 28 milliárd­­ Készpénzes garancia a Pénzintézeti Központtól Az eddig ismert 24 milliárdos állami tőkeinjekción túl - meg­erősített információnk szerint - a kormányhatározatban az szerepel, hogy további négymilliárddal, összesen 28 milliárd forinttal segítik ki a Postabankot, melyből 24 -et az állam áll. Jelentős segélyt nyújt a Pénzintézeti Központ (PK) Bank Rt. is, amely 15 milliárd forintos készpénzfizető kezességet vállal a Postabank egyes kötelezettségeire. A tb-alapok a tőkeeme­lés helyett a kormány által kezdeményezett szindikátusi szer­ződésbe szállnának be. MH-információ Lapunk úgy tudja, hogy az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) tavaly há­rom alkalommal, idén pedig januárban írt a Postabank helyzetét elemező írást - és fi­gyelmeztető levelet - a mi­niszterelnöknek és vezető gazdaságpolitikusoknak. A levelek tartalmáról az ÁPTF nem kívánt nyilatkozni, ahogy a tervezett Postabank­koreográfiáról sem. (Mint tegnap közöltük: a Postabank állami tőkeemelésében saját készpénzforrásból 4-4 mil­liárd forint erejéig vesz részt az ÁPV Rt., valamint az álla­mi tulajdonú Magyar Fejlesz­tési Bank Rt. Utóbbi további 16 milliárdot emel azután, hogy a Szerencsejáték Rt. és az állami vagyonkezelő 8-8 milliárd forinttal megerősíti a fejlesztési bank alaptőkéjét. Ahhoz, hogy a Szerencsejá­ték Rt. részt vehessen az MFB Rt. tőkeinjekciójában, előbb a Pénzügyminisztérium - a tulajdonában lévő, 4,4 mil­liárd forint névértékű - Ke­reskedelmi és Hitelbank rész­vényeit apportálja piaci áron a szerencsejáték-szervező cégbe, melyet az gyorsan ér­tékesíthető egyéb értékpapí­rokra cserél az ÁPV Rt.-vel.) A felügyelet szerint valószí­nű, hogy nem okoznak időza­vart az engedélyeztetési eljá­rások, vagyis a bank áprilisi közgyűlésén akkor is be lehet jelenteni az alaptőke-emelést, ha az a valóságban néhány héttel később történik meg. Pusztán az állami tőkeemelés ténye elegendő biztosíték ar­ra, hogy a bank tőkeereje megfeleljen a törvényi előírá­soknak. A PK tegnapi közgyűlésén arról döntöttek, hogy nagy összegű - információnk szerint mintegy 15 milliárdos - garan­ciát vállalnak a Postabank egyes kötelezettségeire. A köz­gyűlés után tartott tájékoztató­ból az is valószínűvé vált, hogy a Postabanknak tavaly decem­berben juttatott 3,8 milliárd fo­rintos alárendelt kölcsöntőke mögött is a PK állt. A társadalombiztosítási ön­­kormányzatok nem vesznek részt a Postabank Rt. tőke­emelésében, erről tegnap dön­töttek az önkormányzatok. • Folytatása a 9. oldalon

Next