Magyar Hírlap, 1998. május (31. évfolyam, 102-113. szám)
1998-05-02 / 102. szám
Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac+TV-műsorú-Magazin, szombat Ahogy tetszik Egy csokor az édesanyáknak POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 51 FORINT 1998. MÁJUS 2., SZOMBAT E-mail cfm: levelek@mhirlap.hu; Internet-cím: http://www.mhirlap.hu/ MA Lezsák: az MDF 7-8 százalékra számít A demokrata fórum elnöke, Lezsák Sándor kudarcnak tartaná, ha nem érnék el a parlamenti küszöbhatárt. Sikernek az olyan eredményt, amelynek alapján stabil koalíciót képesek létrehozni a Fidesszel. A második fordulóban minden ellenzéki párttal együtt visszalépnének az erősebb javára, akár a MIÉP jelöltje javára is. 4. oldal Két év börtön Kunosnak A Legelsőbb Bíróság jogerősen megváltoztatta a Fővárosi Bíróság tavalyi felmentő ítéletét, és az Agrobank volt vezérigazgatóját Kunos Pétert kétévi, Kovács Mihályt az egykori elnököt egy év hat hónapi börtönre ítélte. Kunos „jogi skandalumnak” nevezte az ítéletet. Szerinte Magyaroroszágon ma azt lehet büntetni, akit erre kijelöltek. „Én voltam a leggyengébb láncszem, engem jelöltek ki.” 5. oldal Négyszemközt Rudnay Jánossal A Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaság elnöke a makrogazdasági előrelépést fontosnak tartja, de katasztrofálisnak tartaná, ha a következő négy évben nem javulna a mikrogazdaság is. A multinacionális cégek 99,9 százalékban magyaroknak adnak munkát, és 100 százalékban a magyar GDP-t növelik. 9. oldal A világ egyre hülyül Viktor Jerofejev, az orosz irodalom világhírű fenegyereke Férfiak című könyvének bemutatójára érkezett Budapestre. A vele készült interjúban a személyét és műveit övező indulatokról, a filozofikus szexről, az orosz értelmiség elbizonytalanodásáról nyilatkozik. Ahogy tetszik, 13. oldal Feltételezett bérgyilkos rendőrkézen Oroszországban elfogtak egy több bérgyilkossággal is gyanúsított férfit, akinek köze lehet az 1994. szeptemberi, Szentendrei úti géppisztolyos gyilkossághoz is. A magyar nyomozók is szeretnék őt kihallgatni további, Budapesten elkövetett életellenes bűncselekményekről. 27. oldal Várható időjárás Alföld Balaton Budapest É-Magyaro. Borult, esős idő: 21 fok Víz. 15 fok Változó idő: 18 fok Zápork, zivatarok. 20 fok Zápork, zivatarok. 18 fok Az EU-csúcs nagy kérdése: ki viszi el a bankot? A jövendőbeli Európai Központi Bank (ECB) elnökének személye körüli vita uralja az Európai Unió pénteken kezdődött és háromnaposra tervezett csúcstalálkozóját, amelyet a közös pénz bevezetésének szentelnek. Egyelőre tizenegy tagállam alkotja majd az eurocsapatot - ma várhatóan erre a tervre adják végleges jóváhagyásukat a tizenötök. MH-Brüsszel „Egy vízió valósággá válik” - harangozta be az eurohétvégét tegnapi sajtóértekezletén Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke. Az euro, megszületésének pillanatában, 1999. január 1-jén csak tizenegy tagállam közös pénze lesz. Az unió vezetői a hétvégén azért gyűltek össze Brüsszelben, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) alapító tagjait megnevezzék. A névsor már nem kelthet meglepetést, hiszen a márciusban megejtett alkalmassági vizsgálatok szerint tizenegy tagállam (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, 1 ország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) szerzett jogosultságot arra, hogy jövőre - egyelőre csak a banki műveleteknél - bevezesse az egységes valutát. Bár teljesítménye alapján erre Nagy-Britannia és Dánia is képes lenne, kimaradási előjogukkal élve egyelőre nem vesznek részt a vállalkozásban. Svédország elsősorban politikai okok miatt döntött a távolmaradás mellett, míg Görögország az egyetlen tag, amely nem volt képes teljesíteni a szigorú előírásokat. Az 1992-ben elfogadott úgynevezett maastrichti kritériumok egyebek mellett megszabták, mekkora lehet egy tagállam költségvetési hiánya és államadóssága, illetve az infláció -lértéke. A csúcstalálkozó első felvonásaként tegnap a pénzügyminisztereknek kellett elfogadniuk a listát, ami ma az Európai Parlament közbeiktatásával kerül végleges jóváhagyásra az állam- és kormányfők elé. Amennyire egyértelmű az alapító tagok névsora, annyi bizonytalanság övezi a jövendőbeli Európai Központi Bank (ECB) elnökének személyét. Bár a csúcs feladatai közé tartozik, hogy megnevezze a július 1-én megalakuló európai jegybank vezetőjét és a hattagú igazgatótanács tagjait, az álláspontok az utolsó pillanatig nem közeledtek egymáshoz. A holland Wim Duisenberget tizennégy tagország támogatja, a francia Jean- Claude Trichet csak hazája, élén az ország presztízsére kényes Jacques Chirac elnökkel. Bár előzőleg több kompromisszumos elképzelés is napvilágot látott, és az EU soros elnökének pozíciójában Tony Blair brit miniszterelnök is latba vetette befolyását, tegnap este még nem lehetett látni, mi lesz a mindenki számára elfogadható megoldás. • Folytatása a 2., publicisztika a 7. oldalon Egy vízió valósággá válik FOTÓ: REUTERS - NATHALIE KOULISCHER MH-összeállításMajális, veréssel Politikai és szakszervezeti követelésektől volt hangos a május 1-je szerte a világban. Hol békés, hol kevésbé nyugalmas felvonulásokat tartottak. Németországban a fő téma a rendkívüli mértékű munkanélküliség volt. A szakszervezeti vezetők egy része burkoltan, másik része teljesen nyíltan arra szólította fel a hallgatóságot, hogy a szeptemberi országos választáson a Helmut Kohl kancellár vezette keresztény-liberális kormány menesztésére voksoljon. Lipcsében a német rendőrség vízágyúk bevetésével és gumibotozással tudta csak megakadályozni, hogy tömegverekedés alakuljon ki egy szélsőjobboldali gyűlés résztvevői és a szélsőbaloldali ellentüntetők között. A befolyásos szlovák szakszervezeti szövetség, a KOZ pozsonyi nagygyűlésén azt követelte Vladimír Meciar kormányfőtől, hogy garantálja a „szabad és szabályos” választásokat szeptemberben, s addig is állítsa le a privatizációt. • Folytatása a 3., a magyarországi megemlékezésekről összeállítás a 4. oldalon Vérző arcú tüntetőt visznek el a felvonulás helyszínéről a török rendőrök. Az isztambuli összecsapásnak több tucat sebesültje volt FOTÓ: REUTERS -FATIHSARIBAS Pénz kell az érdekvédelemhez MH-összefoglaló A modern érdekvédelemhez pénz is kell, hiszen a szakértőket, az infrastruktúrát, a tagságnak nyújtott szolgáltatásokat meg kell venni. A szakszervezetek 1992-es vagyonmegosztása s az 1995-ös ágazati vagyonmegosztás után arról kérdeztük az érdekvédőket, hogyan hasznosították a rendelkezésükre álló vagyont. Kiderült: vannak jó és rossz gazdák. Akadnak szervezetek, amelyek egy ajtókilincset sem adtak el, sőt, a vagyon hozadékából felújították ingatlanjaikat, s azokat (részben) bérbe adják, így tisztes haszonra tesznek szert. Olyanra is van példa, hogy egy ágazati szakszervezet új székházat tudott építeni. Mások viszont értékes ingatlant adtak el, igaz, vásároltak helyette másik kisebbet. És van olyan tömörülés is, melynek rossz gazdálkodása miatt ingatlanjait jelzálog terheli, s várhatóan a vagyonmegosztás során kapott egyik ingatlant el is kell adnia. Az érdekvédők féltve őrzött titka, mekkora a sztrájkalapjuk. Megtudtuk: a legtöbb ágazat rendelkezik ilyen alappal, többen már fel is használták azt. Az érdekvédelmi szervezetek többsége a vagyon hasznosításából és a tagdíjból él, csupán egyetlen konföderáció kap jelentős támogatást külföldről, ez ad számára lehetőséget a továbbéléshez. Részletek a 19. oldalon Amerikai igen a NATO-bővítésre Az amerikai szenátus tegnap jóváhagyta az új NATO-tagok felvételét. A száz szenátor közül 80 voksolt igennel, míg 19-en a bővítés ellen szavaztak. A döntés a három érintett közép-európai országban kedvező visszhangra talált. MH-összefoglaló__________ „Meggyőződésem szerint az amerikai szenátus döntése teljesen biztossá teszi az utat Magyarország felvételéhez a NATO-ba” - nyilatkozta Horn Gyula kormányfő az MTI-nek. A miniszterelnök szerint a rendkívül kedvező döntésben jelentős szerepet játszott az 1997. novemberi magyarországi népszavazás eredménye is. Kovács László külügyminiszter az MH-nak adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az amerikai szenátus döntése előmozdíthatja a bővítés ratifikációját a NATO többi tagországában is. A diplomácia irányítója elképzelhetőnek tartotta, hogy - a ratifikációs folyamat lezárultával - jogi értelemben még az idén megvalósuljon Magyarország teljes jogú tagsága az észak-atlanti szövetségben. A szenátus döntését a magyar parlamenti pártok üdvözölték, míg a Munkáspárt és a MIÉP korábban megfogalmazott aggályait hangoztatta. Bill Clinton amerikai elnök fontos mérföldkőnek nevezte a szenátus NATO- bővítési döntését az egységes, demokratikus és békés Európa megteremtése felé vezető úton. A szavazás után kiadott nyilatkozatában leszögezte, hogy a felsőház állásfoglalásának üzenete egyértelmű: az Egyesült Államok szilárdan támogatja a NATO-t, és az ország világpolitikai vezető szerepének a vállalása kétpárti alapokon nyugszik. Peter Tufo, az Egyesült Államok budapesti nagykövete nagy győzelemnek értékelte a három közép-európai ország NATO-csatlakozásának ratifikálását. A nagykövet szerint az eredmény az összes magyar (parlamenti) párt érdeme, hiszen valamennyien síkra szálltak a NATO-tagság mellett. A NATO brüsszeli középpontjában a közép- és keleteurópai új demokráciákba vetett bizalom és remény egyértelmű megnyilvánulásaként értékelték az amerikai szenátus döntését. Az északatlanti szövetség szóvivője szerint a voksolók olyan szélesítést támogattak, amelynek révén a szövetség még hatékonyabban eleget tud tenni a jövőben rá váró új kihívásoknak. A szenátus döntését Prágában és Varsóban is üdvözölték. További részletek a 3., vezércikk a 7. oldalon Tőkeemelés a Postabanknál Csak az állam száll be MH-összeállítás Az ÁPV Rt. az állam képviseletében közvetlenül 1,7-2 milliárd forint közötti összeggel száll be a Postabank tőkeemelésébe, ezen felül 6,5 milliárd forinttal megemeli a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkéjét is, illetve megvesz egy 8 milliárd forint értékűre becsült részvénycsomagot a Szerencsejáték Rt.-től - tudta meg lapunk. Az angol Singer & Friedlarder bankház ugyanis technikai okok miatt nem tud részt venni az akcióban, ezért május 11-éig az állam stafírozza ki pénzintézetet 24 milliárd forinttal. A brit bankház nem tudta megszerezni a szükséges engedélyeket, ezért a pénzintézet május 11-éig tartó tőkeemelésében egyedül az állam vesz részt - jelentette be Kis Elemér a kormányülést követő csütörtöki tájékoztatón. Az angol befektetők előtt továbbra is nyitott a lehetőség, amennyiben a hiányzó iratokat, valamint bankfelügyeleti engedélyeket megszerzik. Ezt elsősorban az államot képviselő MFB Rt. részesedésének kivásárlásával tartja elképzelhetőnek a Pénzügyminisztérium. Az angol befektetői csoport szándéka változatlan, technikai okok miatt nem vesznek most részt a tőkeemelésben - erősítette meg Draskovics Tibor, a PM közigazgatási államtitkára. • Folytatása a 11. oldalon Jól megy a biztosítóknak Előzött a Nationale-Nederlanden Az életbiztosítások magyarországi piacán a holland Nationale-Nederlanden tavaly megelőzte a korábbi listavezető ÁBAegont. A többi üzletágban a Hungária a piacvezető. A társaságok kétharmada várhatóan az idén is nyereséges lesz. A befizetett díjak több mint fele továbbra is az egykori Állami Biztosító két utódjához, az ÁB-Aegonhoz és a Hungáriához folyt be. MH-információ A Magyarországon működő húsz biztosítótársaságnak 11,8 millió szerződése volt tavaly, összes díjbevételük 195,2 milliárd forintot tett ki, ami 27,7 százalékkal magasabb az előző évinél. A szerződésszám-gyarapodás az életbiztosításoknál tavaly megállt, sőt némi csökkenést mutat. Az 1996. évi 48-ról viszont 64 milliárd forintra nőtt az üzletág díjbevétele. Mintegy 68 százalékos részesedéssel ezt a piacot két társaság uralja, de tavaly helycsere történt az élen. Vezető pozícióba került a Nationale-Nederlanden Magyarországi Biztosító Rt. az ÁB-Aegonnal szemben. A nem életbiztosítások díjbevétele 131 milliárd forintra nőtt az 1996. évi fél milliárd forintról. Ebben az üzletágban csakúgy, mint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások terén a Hungária a piacvezető. Második helyen végzett az ÁB-Aegon, harmadik a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. Az Állami Biztosításfelügyelet 1997. évi I-IV. negyedévi gyorsjelentésének adatai szerint az összesített díjbevétel reálértéken is mintegy 10 százalékos növekedést mutat. Mint korábban, a díjak több mint fele tavaly is a két nagy biztosítótársasághoz, az ÁBAegonhoz (39 milliárd forint), és a Hungária Biztosító Rt.hez (64 milliárd forint) folyt be. A 27 biztosítóegyesület 1,6 milliárd forintos állományával együtt a teljes biztosítási szakma díjbevétele 198 milliárd forint volt az elmúlt évben. A biztosítók kárkifizetésének és szolgáltatásainak összege 84 milliárd forintot tett ki. A nem életbiztosításoknál teljesítették a kárkifizetések 81 százalékát, 68 milliárd forintot, 30 milliárd forintot pedig a „kötelezőre” fizettek. • Folytatása a 11. oldalon