Magyar Hírlap, 1998. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-25 / 173. szám
1998. JÚLIUS 25., SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Éles kirohanások a Bolyai Egyetem miatt A román politikusok hevesen bírálják a magyar oktatási minisztérium politikai államtitkárának kijelentését, miszerint a kormány támogatja a Bolyai Egyetem létrehozását. Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint a magyar fél kész kétoldalú tárgyalásokra a kérdésben. MH-összefoglaló__________ Román ellenzéki, de kormánypárti politikusok is hevesen támadják Pálinkás József magyar oktatási államtitkárt kijelentéséért, miszerint a magyar kormány minden eszközzel támogatja a romániai magyar egyetemet. Iliescuék felszólították Radu Vasile kormányfőt, hogy ma kérjen magyarázatot Orbán Viktortól, hasson oda, hogy Budapest tartózkodjon a barátságtalan megnyilvánulásoktól - írja bukaresti tudósítónk. A Társadalmi Demokrácia Pártja a román belügyekbe való beavatkozással vádolja Pálinkást. Grigore Zanc, a párt Kolozs megyei szervezetének hangadó vezetője úgy értékeli, az RMDSZ és a magyar kormány közösen akarják megcsorbítani Románia területi egységét. Szerinte ugyanis semmi mással nem lehet magyarázni az RMDSZ-vezetők követeléseit. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke kijelentette, a bálványosi nyári egyetemet át kell helyezni Magyarországra, és rámutatott, a budapesti kormány és az RMDSZ kihívóan viselkedik az erdélyi románsággal szemben, hiszen összekötő hidat akar építeni Hargita megye és az anyaország között. Orbán romániai útját a bukaresti Cotidianul sem nézi jó szemmel. A lap szerint a hatalmon lévők „öntudatlansága miatt” „Erdély Románia és Magyarország közös kormányzása alá kerülhet”. A lap külön kiemeli, hogy Németh Zsolt szerint a két ország a jövőben semmilyen egyezményt nem ír alá anélkül, hogy ne tanácskozna róla az RMDSZ-szel. A Cotidianul végül úgy véli, Orbán Viktor Romániában Róbert Károly útvonalát kívánja újra végigjárni. Lapunk szerette volna kikérni Pálinkás József véleményét, ám az üggyel kapcsolatban Pokorni Zoltán oktatási miniszter nyilatkozott az MTI-n keresztül. Pokorni ebben megerősítette, hogy az Oktatási Minisztérium és az egész magyar kormány támogatja a magyar nyelvű egyetem létrehozását, illetve újraindítását Kolozsvárott. A miniszter közölte: a magyar oktatási tárca kész arra, hogy kétoldalú tárgyalásokat kezdjen román partnerével a magyar nyelvű egyetem létrehozása, illetve újraindítása támogatásának mikéntjéről, s annak esetleges anyagi vonzatairól. A Pálinkás József kijelentésében foglaltak nem tekinthetők újdonságnak, a kormányprogramban foglaltak tettekre váltásáról van szó. Orbán Viktor a nemzeti érdekek határozott képviseletét ígéri Magyar virtus Brüsszelben • Folytatás az 1- oldalról A konfliktus szerinte a magyar érdekek és az unió által kezdeményezendő, a tagságból következő jogok átmeneti korlátozását jelentős derogációk között jelenhet meg. Orbán utalt rá, hogy a nemzeti érdekeket más optikán keresztül szemléli, mint a volt baloldali-liberális kormány. Úgy fogalmazott, hogy az előző négy évben az akkori kormány felfogása szerint Magyarország nem csak az EU- hoz, hanem Európához akart csatlakozni. A miniszterelnök szerint azonban az ország mindig is Európa része volt, onnan csupán a tőle független erők szakították,Jol átmenetileg. Az ország tehát csak az EU, tehát egy intézmény tagja kíván lenni, ami az érdekek határozott képviseletét teszi szükségessé. A Jacques Santerral, az Európai Bizottság elnökével tartott találkozót követő rövid nyilatkozatában a kormányfő azt mondta, azon lesz, hogy Magyarország olyan feltételek mellett lépjen be az unióba, hogy a lakosság ennek elsősorban előnyeit élvezze. Azt azonban egyelőre nem tárta fel, hogy a gyakorlatban hogyan képzeli el a nemzeti érdekek elszánt védelmezését. Úgy fogalmazott, hogy mindez kiderül, mihelyt a tárgyalások elkezdődnek. Orbán korainak tartotta megnevezni, mely területeken kér majd átmeneti könnyítéseket kormánya az EU-tól. Egy kérdésre válaszolva ugyanakkor elmondta, hogy Budapest kiindulópontja az, hogy az unió a magyar belépés pillanatától engedélyezze a munkaerő szabad áramlását. „Ha az Európai Uniónak más az elképzelése, tegye az asztalra a javaslatait” - tette hozzá. A miniszterelnök készségét fejezte ki a határok őrzésének szigorítására és az ehhez szükséges törvényi módosítások végrehajtására, ám hangsúlyozta, hogy ez elsősorban az EU érdeke. Mivel Magyarország anyagi forrásai ehhez nem elegendősek, szükség van az unió pénzügyi hozzájárulására - vélekedett. Orbán a kormánypolitika prioritásait ismertetve a közbiztonság javítására, a korrupció visszaszorítására és a gazdaság versenyképességének helyreállítására helyezte a hangsúlyt. Előbbi két kérdést egyébként mind NATO-, mind EU-beli tárgyalópartnerei szóba hozták. A kormányfő úgy vélte, hogy Magyarország az új kormány intézkedéseinek köszönhetően hamarosan a közbiztonság és a korrupció elleni harc tekintetében is nyugat-európai mércével lesz mérhető. Egy kérdésre válaszolva indokoltnak nevezte azt a félelmet, hogy az unió belső reformjai túszul ejthetik a bővítési folyamatot. Orbán síkra szállt azért, hogy az EU belső átalakulása ne legyen előfeltétele a kiszélesítésnek, hanem a két folyamat párhuzamosan haladjon. Kormánya szerinte mindent megtesz azért, hogy 2002-ben a részéről ne legyen akadálya a magyar EU-tagságnak, a többi pedig már nem rajta múlik. Miközben Javier Solana, a NATO főtitkára Magyarország lojalitását dicsérte, a magyar kormányfő érzékeltette, hogy olykor a szövetségesi hűségnek is vannak határai. Világossá tette, hogy továbbra is hozzájárulunk a boszniai és a koszovói válság rendezéséhez. Koszovó esetében azonban az ország különleges helyzetére - a Vajdaságban élő több száz ezer magyarra - hivatkozva óvatosságra intett. Arról is tájékoztatta Solanát, hogy a zömében albánok lakta tartományban állomásozó szerb hadseregben 500 magyar is szolgál, akiknek a kivonására Budapest rá szeretné venni Milosevics jugoszláv elnököt. Kívánatosnak nevezte, hogy magyarok ne keveredjenek etnikai konfliktusba, függetlenül attól, milyen ország állampolgárai. A Magyar Hírlap kérdéséreválaszolva elmondta, hogy Magyarország Koszovó kapcsán nem kíván részt venni semmilyen közvetlen katonai akcióban, de arra kész, hogy - miként eddig is - bázist nyújtson a NATO-egységeknek, és technikai segítséggel, esetleg orvoscsoporttal támogassa a szövetség erőfeszítéseit. Úgy vélte, hogy ezt az érvet tárgyalópartnerei is megértették. Orbán Javier Solanát és Jacques Santert egyaránt magyarországi látogatásra hívta meg, várhatóan mindkét vizitre ősszel kerül sor. •Gy.Z. Diplomácia és protokoll Orbán Viktor első hivatalos útja Brüsszelbe vezetett, pedig beiktatása óta járt már külföldön. Ez nem ellentmondás, hiszen a diplomáciában különféle típusú látogatások ismertek, s ezek minősítése is országonként változó. A magyar diplomácia három látogatást különböztet meg: a hivatalost, a munka-, valamint a magánlátogatást. Vannak azonban országok, ahol állami látogatás keretében fogadnak nagyon magas rangú és fontos személyiséget, míg máshol különbséget tesznek hivatalos és nem hivatalos munkalátogatás között. Mindegyik látogatásnak megvannak a protokolláris szabályai, de egyik sem zárja ki, hogy a vendég találkozzon a fogadó ország legmagasabb szintű politikai vezetőivel. A látogatás típusát mindig a meghívó fél határozza meg a diplomáciai naptár, a protokoll és a szokások alapján. A hivatalos látogatás több formális elemet tartalmaz, és keretében érdemi tárgyalásokra kerül sor a két fél között. Nem csupán kapcsolatfelvételről vagy ismerkedésről van tehát szó. A hivatalos látogatást viszonozni szokás, s nem fordulhat elő, hogy egy ország kormányfője hivatalos látogatást tegyen egy másik országba addig, amíg egy korábbi látogatást a másik fél nem viszonzott. Orbán Viktor második párizsi útja éppen azért volt munkalátogatás, mert a diplomáciai naptár szerint most a francia kormányfőn lenne a sor, hogy hivatalos látogatást tegyen Magyarországra. A munkalátogatás kevesebb formai kötöttséggel jár, de ettől eltérve a munkalátogatásra érkező vendéget is fogadhatják katonai tiszteletadással - amivel a vendéglátó jelezheti, mennyire fontosnak tartja a vizitet. Akár hetente is sor kerülhet munkalátogatásra, s nincs szigorú protokollhoz kötve a találkozó helyének megválasztása. A magyar kormányfő először - a futball vb zárómérkőzésének alkalmával - magánlátogatáson járt Párizsban. A magánlátogatáson nem kerül sor tárgyalásra, csupán kötetlen eszmecserékhez szolgáltat keretet. Ezeken a beszélgetéseken legtöbbször még a szakértők sincsenek jelen. Magánlátogatásnak minősül Orbán Viktor mai romániai útja is. D. B. LAPKER Rt. az Ön lapterjesztője 1998. július 9. óta a magyarországi hírlap-kereskedelem túlnyomó részének (Euvihír Postai Hírlapkereskedelmi Rt., Délhír Postai Hírlapkereskedelmi Rt., Északhír Postai Hírlapkereskedelmi Rt., Budapesti Hírlapkereskedelmi Rt., Pannonhír Postai Hírlapkereskedelmi Rt., Rábahír Postai Hírlapkereskedelmi Rt. és a Rónahír Észak-alföldi Postai Hírlapkereskedelmi Rt.) tulajdonosa a Lapker Rt., amelynek fő részvényesei a ma 20 lapkiadót tömörítő és kiadói érdekeket megjelenítő Kiadói Vagyonkezelői Kft. és a világ legnagyobb lapterjesztésre specializálódott társasága, a párizsi Hachette Distribution Services. Elköteleztük magunkat • a pártatlanság mellett - hogy Ön minden kiadványt egyenlő feltételek mellett kapjon meg az ország egész területén • a kiadók által fizetendő terjesztési tarifák befagyasztása, majd legkésőbb öt éven belül való csökkentése mellett - hogy Ön a lehető legkevesebbet fizessen a terjesztésért • a fejlesztés és korszerűsítés mellett - hogy Ön ott találja meg - kulturált körülmények mellett - kedvenc sajtótermékeit, ahol Önnek a legkényelmesebb , hogy jobb megélhetést és gondoskodást biztosítsunk a hírlapterjesztő rt.-k dolgozói és jobb üzleti körülményeket a hírlapárusok számára. A LAPKER Rt. nem csupán a sajtószabadság eszményét, de annak termékeit is eljuttatja Önhöz. Találkozunk mindennap az ország tizenkétezer hírlapárusító helyén. MH 7016 Az ENSZ menekültügyi főbiztossága sajnálkozását fejezi ki Az osztrák hatóságok szerint hazánk biztonságos ország Sajnálkozását fejezi ki az ENSZ menekültügyi főbiztossága bécsi hivatala a sajtóban a Magyarországgal mint biztonságos harmadik országgal kapcsolatban megjelent félreértés miatt - szögezte le a szervezet tegnapi közleményében. Egyes konkrét esetekben előfordulhat, hogy a menedékkérővel szemben a hatóságok lélektelenül járnak el, törvénysértésről viszont a Belügyminisztériumnak nincs tudomása - nyilatkozta lapunknak Felkai László közigazgatási államtitkár. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága elismeri, hogy Magyarország az elmúlt évek folyamán jelentős előrehaladást ért el egy jól működő menedékrendszer létrehozásában, s e tekintetben mérföldkőnek tekinti a területi korlátozás feloldását. A szervezet bécsi irodája semmiképpen nem akarta kétségbe vonni, hogy Magyarország mint szuverén állam biztonsága törvényes renden alapul; a Bécsben korábban közzétett nyilatkozat kizárólag a menedékkérőknek a szomszédos államokból Magyarországra történő visszatérésének néhány jogi és gyakorlati összefüggésére irányult. Figyelemmel azonban a menedékjogról szóló törvény néhány hiányosságára, illetve arra, hogy a jogszabály hatályba lépése óta csupán néhány hónap telt el, változatlanul amellett szállnak síkra, hogy a menedékkérőkkel szemben átmenetileg akkor is Ausztriában folytassák le az eljárást, ha ők átutaztak Magyarországon. A bécsi iroda munkatársainak a győri közösségi szálláson tett látogatását követően örömmel vették tudomásul, hogy a következő napokban a férőhelyek száma nőni fog, így a túlzsúfoltság mérséklődik. Elfogadták azt is, hogy a menedékkérők csak 24 órát tartózkodnak Győrben, s azt követően menekültszállásokra kerülnek. Ezek az intézkedések világosan jelzik a magyar kormány törekvéseit arra, hogy a menedékkérők életkörülményeit javítsák - olvasható a közleményben. A főbiztosság regionális hivatala szerint a menekültstátus meghatározásával kapcsolatos jogi és gyakorlati hiányosságokon sikerül felülkerekedni, s ezért is sajnálatosnak tartják a Magyarországgal mint biztonságos harmadik országgal kapcsolatban megjelent félreértést. Információnk szerint az osztrák belügyminisztérium illetékese csütörtöki budapesti látogatásakor ugyancsak kijelentette: menedékjogi szempontból hazánk biztonságos ország. A Magyar Hírlapban a győri szállásról megjelent helyszíni beszámoló kapcsán az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti irodája arra kérte szerkesztőségünket, hogy közöljük: a riport - egy félreérthető megfogalmazással ellentétben - nem a főbiztosság információin alapult, hanem a lap munkatársainak helyszíni tapasztalatain. Ha a hatóságok a menedékjogért folyamodó külföldit bizonyítékok nélkül hazugsággal gyanúsítják, az alkalmas lehet az idegenekkel szembeni gyűlölet felkeltésére - jelentette ki a tárca illetékeseinek lapunkban megjelent nyilatkozataira reagálva 111 Márton. Szerinte Jugoszláviát nem lehet biztonságos országnak minősíteni, s ezért oda egyetlen koszovói albánt sem szabadna visszaküldeni. Ha ezt Magyarország megteszi, a menekültügyi konvencióból fakadó kötelezettségekkel ellentétesen jár el. Ezért maga kifejezetten szerencsésnek tartja, hogy a közösségi szállásokról sokan engedély nélkül eltávoznak, ezzel lehetetlenné téve a kiutasítást. Egyébként szerinte a kormánynak már állást kellett volna foglalnia arról, hogy a koszovói albánokat ideiglenes védelemben részesítjük. A menedékjogról szóló törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz: menedékesként kell befogadni azokat, akik fegyveres konfliktus miatt tömegesen hazájuk elhagyására kényszerülnek. E tekintetben pedig közömbös, hogy közülük hányan jönnek hozzánk. Nem kizárt, hogy egyes esetekben a hatóság emberei a menedékkérők ügyeiben lélektelenül járnak el - jelentette ki Felkai László, hozzátéve: törvénysértésről nincs tudomása. A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a napokban találkozni kíván magyar emberjogvédő aktivistákkal, hogy kölcsönösen véleményt cserélhessenek a menekültügy helyzetéről. •L. K. Romániát nem szabad elszigetelni Csak a fanatikusok támogatják a nemzetállamot MH-Bukarest Népes hallgatóság előtt került sor pénteken délelőtt a Tusnádfürdőn zajló bálványosi nyári egyetem keretében a Nemzetállam, politikai nemzet és nemzetpolitika című vitafórumra. A rendezvényt Smaranda Enache asszony, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga elnöke vezette, aki elismerte, a nemzetállam napjainkban az egyik legvitatottabb politikai fogalom. Románia alkotmányában is egységes nemzetállamként határozza meg magát, bár évszázadok óta erős nemzeti közösségek élnek itt. A meghívott előadók közt volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, aki a nemzetállamot túlhaladottnak nevezte, amelyet ma már csak a fanatikusok és cinikusok támogatnak. Magyarország nemzeti és etnikai határai nem esnek egybe, ezért szükségesnek mondta a romániai magyarok és az anyaország közvetlen kapcsolattartását, amiért politikai tárgyalásokat kell folytatni a törvényes keretek kialakítása céljából. Nem feledkezett meg a kétoldalú gazdasági kapcsolatok javításának, új minőségének fontosságáról sem, a schengeni határok kapcsán pedig figyelmeztetett: azok Romániát könnyen elszigetelhetik. • Bogdán Tibor Vargha János kinevezése rossz jelzés Pozsonynak MH-Pozsony Vargha János kinevezése világosan mutatja, hogy a magyar kormány nem akar komolyan tárgyalni a bős-nagymarosi vízlépcsőről - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Viliam Oberhäuser, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke. Magyarország azonban nem kérdőjelezheti meg egyoldalúan a hágai ítélet érvényességét, mondta. „Ha így viselkedik, olyan államként mutatkozik be, amely nem hajlandó alávetni magát az európai normáknak” - tette hozzá Oberhauser, aki szerint fontos, hogy a szlovák fél ebben a helyzetben egységes legyen, s meggyőzze a világot arról, hogy nem ő az ítélet végrehajtásának akadályozója. Vargha kinevezésének elemzést szentel a Sme című napilap is. A tanácsos környezetvédelmi mozgalmár múltjának bemutatásával a lap azt kívánja érzékeltetni, hogy a Horn-kabinet pragmatikus, a Magyarország számára a legkisebb rosszat jelentő megoldás keresése után az új kormány a radikális zöld nézőpontot próbálja beépíteni politikájába. A hágai ítélet végrehajtásáról tehát olyan felek tárgyalnak majd, amelyek közül az egyik következetesen ragaszkodik az 1977-es szerződés végrehajtásához, a másik viszont visszautasít minden további beavatkozást a Duna élővilágába - írja a Sme. • Sándor Eleonóra Új program az árvizek ellen A következő négy évben az ár- és a belvízvédelem hatékonyságának növelésére mintegy 28 milliárd forintra lesz szükség - hangzott el a parlament gazdasági bizottságának ülésén, ahol a kérdéskör őszi tárgyalását készítették elő. A nyári áradások elleni védekezésre idén 650 millió forintot költöttek, a keleti megyékben jelenleg is súlyos gondokat okozó belvizek pedig többmilliárdos károkat okoztak. Mivel Romániában az utóbbi időben nagy tározók épültek, az onnan érkező áradások gyorsabb lefolyásúak, és magasabban tetőznek, ezért Magyarországon is át kell gondolni az árvízi védekezés módszereit - hangoztatta tegnap a gazdasági bizottság őszi munkáját előkészítő ülésén Starasovszky Ödön, a VITUKI Rt. vezérigazgatója. Az egyre szélsőségesebbé váló vízjárás nem a hagyományos eszközök alkalmazását követeli meg - áll egy napokban készült szakértői állásfoglalásban. A gazdasági bizottság a most levonult (650 milliós költséggel járó) zöldár, illetve a keleti megyéket jelenleg is sújtó, többmilliárdos veszteséget okozó belvízi tapasztalatok alapján a ’95-ös elképzelések aktualizálásával új árvízvédelmi program kidolgozását tartja szükségesnek - mondta az MH érdeklődésére Kovács Kálmán, a testület alelnöke. A legfontosabb árvízvédelmi beruházások megvalósítására 25, míg a belvízrendszer korszerűsítésére 3 milliárd forintot kellene fordítani a következő négy évben. Erről várhatóan a bizottság egyik első ülésén tárgyalnak újra, addig a kormánytól azt várja a testület, hogy határozza meg a legszükségesebb teendőket, és nevezze meg az ezekhez szükséges forrásokat. Értesüléseink szerint a vízügyi tárca elsősorban világbanki hitelekből kívánja fedezni a legköltségesebb munkákat. A tegnapi ülésén egyes képviselők azt is felvetették, hogy a kormány minél előbb határozza meg, milyen munkabeosztást alakít ki a belvízi védekezést koordináló vidékfejlesztési, illetve az árvízrendszert felügyelő vízügyi tárca között. • Sz. A. J. HI.0P»FICI OTTÓ* KITEKINTŐ Népirtás A csecsen nép szabadságának védelmében folytatott küzdelem annak idején a demokratikus világban legalább bizonyos visszhangot keltett. Erkölcsi tiltakozásoknak adtak hangot, és követelték Oroszországtól, hogy vessen véget a csecsenek legyilkolásának. Jelcin, elődeihez hasonlóan nyilvánvalóan nem volt hajlandó ezt megtenni. A csecsenek elleni harc nem volt új, az oroszok a legkülönbözőbb rendszerek idején hihetetlen brutalitással folytatták. A csecsenek három évszázadon át küzdöttek a cári Oroszország ellen. Csak a XIX. század közepén adták meg magukat, miután a lakosság hozzávetőleg 90 százalékát kiirtották. Ezt követően is megmaradt azonban az ellenséges viszony. Azok a személyek, akik Csecsenföldet az első világháború előtt és után felkeresték, mély gyűlöletet tapasztalhattak az idegen megszállókkal szemben. Sok Csecsenföldre küldött orosz keserűen panaszkodott e helyzet miatt, és elhagyta az országot, ahol egész idő alatt ki nem hirdetett hadiállapot létezett. A csecsenföldi háború idején a Nyugat először volt azzal tisztában, mi is történt itt. Ám a kormányzatok csak figyelmeztették Moszkvát, hogy enyhébben járjon el, de nem voltak készek cselekedni, ha az oroszok nem tartják magukat az Európából kapott tanácsokhoz. Csupán akkor változott a helyzet, amikor Jelcin kénytelen volt kinevezni egy biztonsági tanácsadót Lebegy tábornok személyében. Békét kötöttek, amely a csecseneknek reményt adott arra, hogy néhány év átmeneti uralom után megkapják a függetlenséget. Ám később világossá vált, hogy ez nem volt más, mint kísérlet az időnyerésre. El kell azonban ismerni, hogy ebben a helyzetben Lebegy tábornok mutatta a legtöbb intelligenciát. Mióta Jelcin és csapata újból átvette az ellenőrzést Oroszország felett, a lassú megfojtás politikájával próbálkoznak. Egyre jobban megnehezítik a csecseneknek a kapcsolattartást a külfölddel. A hírek Csecsenföldről alig érik el a külvilágot, és ami a gazdasági segítséget illeti, azt gyakorlatilag megtiltották. Moszkva minden jel szerint úgy kalkulál, hogy a háborús pusztítással és mindenfajta külső segítség megakadályozásával képes lesz vagy kapitulációra kényszeríteni a csecsen népet, vagy lassú kihalásra ítélni. Jelenleg ez a helyzet. Csecsenföldön közben szabad választásokat tartottak. Demokratikusan legitimált kormányzat működik Maszhadov elnök vezetésével, és a csecsenek az óriási nehézség ellenére arra törekednek, hogy saját erőből újra felépítsék az országot. Ám kérdéses, hogy ez sikerül-e. A lakosság nyomora szinte elképzelhetetlen, annál is inkább, mivel erősen akadályozzák az élelmiszerutánpótlás célba juttatását. Mivel időközben a sajtónak nincs egyetlen képviselője sem Csecsenföldön, a hírek sem jutnak el külföldre, főleg, mivel az oroszok mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a telefonos és elektronikus kapcsolatokat. Ami jelenleg az országban történik, az szisztematikus népirtás, mivel a háború pusztításai alapján mindent megtesznek, hogy a csecseneket betegségekkel és éhezéssel kiirtsák. Kétségtelen, hogy ez jóval hatásosabb eszköz, mint annak idején a háborús dúlás. Ugyanakkor nem feltételezhető, hogy a büszke lakosság hagyja megtörni magát. Ám az idők során el fog tűnni, ha az oroszoknak továbbra is megengedik imperialista politikájuk kivitelezését. Csecsenföldön ma a szabad világ állásfoglalásainak hitelessége a tét. Nyilvánvalóan csak ott lép közbe, ahol közvetlen gazdasági érdekeit veszélyeztetve látja. Pedig ez veszélyes rövidlátást mutat, mivel ez a hozzáállás hosszabb távon megbosszulja magát. Csecsenföld a dekolonializáció kezdete volt az orosz térségben. A nyugati államok végül megértették, hogy a gyarmati uralom vége előfeltétele az igazi békének. Az oroszok a jelek szerint még mindig nem ismerték ezt fel. A világ ezért aligha érheti el az igazi békét, amíg Oroszország nem engedi, hogy az általa leigázott népek elnyerjék szabadságukat. E helyzet kulcsa Csecsenföldön található. Ezért ha Nyugaton egyértelműen állást foglalnak ebben a kérdésben, a világbékét szolgálják. Ha ez elmarad, várható, hogy állandósul a feszültség. Német eredetiből fordította Karcagi Katalin