Magyar Hírlap, 1998. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-01 / 179. szám

Hiain. .. Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac+TV-műsor+ Magazin, szombat Ahogy tetszik Mikó Tivadar cseréket tervez az OEP-nél. 4. oldal Faludy György tíz éve tért haza. Ahogy tetszik. 13. oldal 1998. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 56 FORINT E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Internet-cím: http://www.mhirlap.hu/ A NATO a politikai rendezés mellett A NATO minden eddiginél határozottabban a politikai rendezést részesíti előnyben Koszovóban, mert egyrészt a szövetség katonai vezetése húzódozik a helyszíni be­avatkozástól, másrészt a súlyos katonai vereséget szen­vedett koszovói albánok a jelek szerint a tárgyalásokra készülődve rendezik soraikat. 2. oldal Gyorssegély filmeseknek A Magyar Mozgókép Közalapítvány azzal a kéréssel for­dult az Országos Rádió és Televízió Testülethez, hogy nyújtson támogatást a filmszakmának, különben veszély­be kerülhet a következő, a 30. Magyar Filmszemle meg­rendezése. Az ORTT műsor-szolgáltatási alapja 200 millió forintot 15 produkció között osztott szét.3. oldal Helyhatósági választás október 18-án Göncz Árpád köztársasági elnök október 18-ára, vasár­napra kiírta az önkormányzati választásokat. A válasz­tásra jogosultaknak augusztus 21-éig kell megkapniuk ajánlószelvényeiket. A jelölteknek szeptember 25-én délután négy óráig be kell fejezniük az ajánlószelvé­nyek gyűjtését. A kormány 2,3 milliárd forintot hagyott jóvá a szavazás lebonyolítására. 4. oldal Kevesebb sör fogy 1997-ben minden magyarra közel 72 liter sörfogyasztás ju­tott. 1998 első hat hónapjában viszont a söripari adatok 3- 4 százalékos értékesítéscsökkenést jeleznek a tavalyihoz képest. A sörgyártók véleménye szerint a sör hátrányba került a szénsavas üdítőitalokkal és a borral szemben. 5. oldal Bismarck és legendája Száz esztendeje halt meg Otto von Bismarck, akit a tör­ténelmi közhely „vaskancellárként” tart számon, mert a német egységet „tűzzel és vassal” teremtette meg. Sza­bó Miklós professzor ezt a páratlanul nagy életművet vázolja föl esszéjében. 6. oldal A cél más büntetőpolitika megvalósítása Dávid Ibolya igazságügy-minisz­ter bízik benne, hogy a rendszer­­változás utáni harmadik parla­menti ciklusban a törvényhozás lényegesen bölcsebben és na­gyobb mértéktartással működik majd, és tagjai képesek lesznek érdemi vitát folytatni egymással. A jogalkotás folyamata most ket­téválik: a rendszerváltozás nagy törvényei megszülettek, s azok legfeljebb módosításra szorulnak, miközben a jogharmonizáció újabb hatalmas kihívást jelent - mondotta lapunknak adott interjújá­ban az igazságügy-miniszter. 9. oldal Robbanás a Teréz körúton Feltehetőleg két második világháborús gránát okozta a Teréz körúton péntek délelőtt azt a kisebb robbanást, amelynek következtében a ház újjáépítésén dolgozó há­rom munkás könnyebben megsebesült. 19. oldal Szteroidok a lista élén Az olimpiák történetében még mindig a súlyemelés a doppingrekorder, a második legveszélyeztetettebb sportág az atlétika. A vizsgálatok szerint a legnépsze­rűbb szerek a szteroidok. Magyarországon az utóbbi években két doppingügy volt, Gécsek Tibor válogatott atléta két évre szóló eltiltása tavaly járt le. 20. oldal Várható időjárás Alföld Balaton Budapest É-Magyaro. 11| Napos idő Napsütés és Napsütés Futó zápor hőséggel. felhő. 30 fok és zápor, napsütéssel: 34 fok Víz: 25 fok 32 fok 31 fok Biztosok szállták meg a Postabankot Százmilliárdon felüli hiány - Leválik a sajtóbirodalom? Váratlan fordulattal tegnap felügyeleti biztosokat neveztek ki a Postabank és Takarékpénztár Rt.-hez, s ezzel egy időben a bankfelügyelet lemondásra szólította fel a bank menedzs­mentjét, igazgatóságát és felügyelőbizottságát. Információink szerint a pénzintézet könyvvizsgálója több mint 100 milliárd forintos hiányt talált a bank könyveiben. Ezt a bankvezetés mindeddig cáfolta. Auth Henrik leendő vezérigazgató szerint egy kereskedelmi bank portfoliójába nem tartozik bele egy sajtóholding. MH-információ____________ A bank rendkívüli közgyűlése előtt egy héttel bevezetett drá­kói intézkedések okaként Já­­rai Zsigmond pénzügyminisz­ter tegnapi sajtótájékoztató­ján azt jelölte meg, hogy a ki­alakult helyzetben nem látta biztosítottnak a bank műkö­dését. Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) vezetője elmondta, hogy az elmúlt napokban olyan ismeretek birtokába ke­rültek, amelyek elkerülhetet­lenné tették az azonnali intéz­kedést. A Postabank augusztus 7-ei rendkívüli közgyűlésén a ve­zérigazgatói posztot Auth Henrik, az elnökit pedig Ma­darász László veszi át, a fel­ügyelőbizottság elnökéül pe­dig a volt pénzügyminiszter-je­lölt Urbán Lászlót javasolják. Az elmúlt évben elért 13 milliárd forintos veszteség után az idei év első felében sem látott érdemi és kedvező változást a Postabank műkö­désében a pénzügyi kormány­zat és a bankfelügyelet, ezért javasolták a csütörtöki kor­mányülésen a bank menedzs­mentjének menesztését, amit a kormány el is fogadott. A tegnaptól Horváth Fe­renc ÁPTF főcsoportfőnök vezetésével hat felügyeleti biz­tost rendeltek ki a bank irányí­tására, s egyben felfüggesztet­ték a bank menedzsmentjét is. A felügyeleti biztosok felada­ta az, hogy segítsék a vezető­­váltás problémamentes lebo­nyolítását és a pénzintézet működését. Ennek érdekében akár meg is tilthatják a me­nedzsmentnek, hogy belépje­nek a bankba. Információink szerint a Postabankot vizsgáló KMPG auditáló cég olyan következ­tetésre jutott, hogy százmil­­liárd forintot is meghaladja a bank vesztesége. A Princz Gábor vezette bankvezetés az elmúlt hetek­ben is több olyan nagyszabású ingatlanügyletet bonyolított le, amelyek többmilliárdos céltartalékképzésre szorítot­ták volna a bankot. Ezek kö­zül kiemelkedik a Birdland golfklub megvásárlása. A Pa­lotás János cégének, a Hungá­ria Golf Kft.-nek tulajdoná­ban levő 100 hektáros büki klubot értesüléseink szerint 1,7 milliárd forintért vették meg május végén. Járai Zsigmond tegnap el­mondta, hogy a bank befek­tetési állománya meghaladja egy lakossági bank által vállal­ható szintet, és kockázatkeze­lése sem ütötte meg a kívánt mértéket. A betétesek pénze nem forog veszélyben, és az állam szükség esetén feltőké­síti a bankot - szögezte le a pénzügyminiszter. A jövő pénteki rendkívüli közgyűlé­sen várhatóan hivatalba lé­pő Auth-Madarász-menedzs­­ment feladat lesz a bank új stratégiájának kidolgozása és az azonnali intézkedések megtétele. (Amint azt koráb­ban megírtuk, Auth Henrik és Madarász László kinevezésé­hez kapcsolhatók a Magyar Fejlesztési Bank élén bekö­vetkező változások is, amely­nek eredményeként az elnök Bod Péter Ákos, a vezérigaz­gató Patonai Péter lesz.) • Folytatás a 11., publicisztika a 7. oldalon A pénzügyi tárca a kelleténél nagyobb kockázatot vállalt FOTÓ: MH-ARCHÍV - ISZA FERENC Fehérvár több pénzt vár az iparűzési adóból Lefullad a multik motorja A helyi adók emelése miatt háborúság tört ki a Székesfehérvárt a rendszerváltás után letelepedésükkel felvirágoztató multik és a város önkormányzata között. Lapunk információi szerint van olyan multinacionális cég, melynek a tavalyi tarsa majd hatszo­rosát kéne fizetnie. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyve­zetője szerint a magukat becsapottnak érző befektetők az egész országnak rossz hírét kelthetik. Nagy István polgármes­ter szerint viszont a város egész költségvetése kerülne veszély­be, ha az önkormányzat a nagyvállalatoknak engedne. MH-információ___________ A vitát az önkormányzat idei adórendelete váltotta ki, mely jelentősen korlátozta a kedvezményeket. A nagyvál­lalatoknak számos, az elmúlt évekből áthozott beruházási és volumennövekedési ked­vezmény jár, mégis jelentős érvágás számukra, hogy az adórendelet korlátozza ezek összevonhatóságát. Eszerint az összevont adókedvezmény az idén nem haladhatja meg a számított adó 70 százalékát, ’99-től pedig a felét. Bár adataikat bizalmasan kezelik, az adónövekedés né­hány nagyvállalatnál infor­mációnk szerint az 500 száza­lékot is eléri. A multiknak „rossz a szája íze” - mondta lapunknak Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Ka­mara (AKK) ügyvezetője. Az AKK - amely az összes külföldi befektetés 40 száza­lékát képviseli - az egyik legerősebb magyarországi lobbyszervezet. Fáth szerint az adókedvez­ményekkel idecsalogatott cé­gek úgy érzik, hogy „be van­nak csapva”. A multik több­sége mára teljesen elkötelez­te magát a fehérvári régió mellett, s már nem tud össze­csomagolni egyik napról a másikra, ezért az önkor­mányzat olyan helyzetbe ke­rült, hogy diktálhat nekik - állítja. Az ügyvezető képte­lenségnek nevezte, hogy a Philipsnek 75 millió helyett 900 milliót kéne fizetnie. (Ér­tesüléseink szerint az előbbi összeg az 1996-os, kedvezmé­nyekkel számított, az utóbbi pedig az 1999-es, kedvezmé­nyek nélküli.) A Philipsnél az adóteher emelkedése ennek ellenére közel 300 százalékos, a Ford­­nál pedig 500 fölötti. E két cég az önkormányzat leg­utóbbi ülésére módosító ja­vaslattal állt elő, azt azonban a képviselők végül nem tár­gyalták. Lapunk több, egymástól független forrásból származó információja szerint a köny­­nyítés - mely a tavalyi adó­mértéket tekintette volna bá­zisnak - a két cégnél 230 mil­liós bevételkiesést okozott volna a városnak. A Philipshez és a Fordhoz nem csatlakozott az IBM, de szolidáris velük - tudtuk meg Norbert Wolperttől, az IBM Storage Products Kft. gazda­sági vezetőjétől. A tavalyi adóvitában a „kék óriás” is részt vett, most azonban egy 5 éves kedvezmény­­ miatt nem érintett. • Folytatás all. oldalon Húszmilliárd a kórházi áfa Húszmilliárd forintot fizettek ki tavaly az egészségügyi és szociális intézmények tavaly általános forgalmi adó címén. Az egészségügyi miniszter eltörölné a „kórházi áfát”, ám a Pénzügyminisztériumban még nem tudnak a tervéről. Részletek a 4. oldalon Vizsgázták a részvények A Budapesti Értéktőzsde megvizsgálta, hogy az A kate­góriás részvények megfelel­nek-e az „elitkategória” szi­gorú feltételeinek. A Kon­­zum és a Styl a négy mutató egyikének sem felelt meg. A Cofinec és a Zwack kis híján átment az első vizsgán, egye­dül múlt félévi forgalmuk ma­radt a határérték alatt. Az A kategóriás papírok közül a Matáv tőzsdén forgó papírjai­nak a kapitalizációja magasan a legnagyobb, 1217 milliárdos értékkel, a második helyezett Mal esetében ez már csak 569 milliárd forint. A vizsgálatot fél év múlva megismétlik. Az a papír, amelyik ezen a rostán is megbukik, alacsonyabb osztályba kerül. Időközben folyik a tőzsde új kereskedési rendszerének tesztelése. A brókerek tanfo­lyamokon ismerkednek az új hálózattal, de egyelőre in­kább csak elméletben, mert a rendszer - értesülésünk sze­rint - sűrűn kudarcot vall. Az új szisztéma leglátványosabb következménye, hogy a ke­reskedés a jövő év elejétől ki­szorul a tőzsde épületéből. Részletek a 10. oldalon A diákigazolványok harmada készül el szeptemberig Visszafogott becslések szerint is legalább 300 ezer hamis di­ákigazolványt használnak az országban, így ha csupán a buszbérletek után juttatott állami támogatással számo­lunk, havonta mintegy 600 millió forintos kárt okoznak a hamis igazolványok. Feltehe­tően december 15-éig, az új diákigazolványok bevezetése ugyanis késik. Szeptemberben 1 millió 800 ezer diákigazolványt kel­lene lecserélni, de az eredeti határidőre csupán 500 ezer új igazolvány érkezik meg az is­kolákhoz. Pokorni Zoltán oktatási miniszter korábban egy sajtótájékoztatón októ­ber 31-ére tette a bevezetés időpontját. Kolosi Tamás, az Állami Nyomda felügyelőbizottságá­nak elnöke elmondta: a kormányrendelet késése mi­att az igazolványhoz szüksé­ges adatlapok is a tervezett időpont után érkeztek meg az iskolákhoz, és az intézmények csupán 150 ezer adatlapot küldtek vissza április 30-áig, vagyis az eredeti határidőig. Emiatt május elején Magyar Bálint akkori művelődési mi­niszter egy december 15-éig tartó átmeneti időszak kije­lölését kezdeményezte, ami alatt a régi és az új igazolvá­nyok párhuzamosan lettek volna érvényesek. A rendeletmódosítás Kolo­si tudomása szerint a kor­mányváltás miatt nem történt meg. Az Állami Nyomdához június 30-áig egymillió adatlap érkezett, a hiányzó 800 ezer várhatóan szeptemberben fut be az iskolai szünet miatt. Az új igazolványhoz biz­tonságos volta miatt nemcsak állami, hanem kereskedelmi kedvezmények is kapcsolha­tók. Értesüléseink szerint e kedvezmények körül sincs minden rendben. Pokorni Zoltán korábban azt is megjegyezte: az új diák­­igazolvány közokirat, ezért azon sem üdítőital­, sem más reklám nem lesz. • Folytatás a 3. oldalon A nemzetbiztonsági kabinet elutasította Mogiljevics ajánlatát a túszügyben A kormány nemzetbiztonsági kabinetje is foglalkozott a Ma­gyarországon élő Szemjon Mogiljevics felajánlásával, misze­rint magyar állampolgárságáért hazahozta volna a Csecsen­­földön fogva tartott magyar túszokat. A kabinet tagjai a Sze­­va néven ismert orosz üzletember javaslatát elutasították. MH-információ A Magyar Hírlap információi szerint a magyar rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálata is folytatott titkos információgyűjtést a Groznij­­ban elrabolt két magyar túsz ügyében. Az 1997 decembe­rében indult adatgyűjtés arra irányult, hogy a túszejtés kö­rülményeit és a túszok fogva­tartóinak személyét tisztázza. Lapunk értesülése szerint a túszok ügyével az előző kor­mány nemzetbiztonsági kabi­netje több alkalommal is fog­lalkozott. Kovács László (MSZP) exkülügyminiszter a tényt megerősítette lapunk­nak. Elmondta: a napi opera­tív nyomozáson túl - amely­ben a rendőrség mellett a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal is részt vett - a kabinet is állást foglalt. Március elején ugyan­is konkrét terv kristályoso­dott ki, amely később meg is valósult, és ennek eredmé­nyeként érkezett haza Du­­najszky Gábor és Oláh István - tette hozzá Kovács László. A Magyar Hírlap információi szerint nem csak a túszok ügyében nyomozó rendőrök­nél, de a titkosszolgálatoknál is felmerült Szemjon Mogilje­vics neve, mint olyan szemé­lyé, aki a túszokat hazahozná. Kovács László határozot­tan cáfolta a Magyar Hírlap­nak, hogy bármilyen szerepe lett volna Szevának a túszsza­­badításban. Hozzátette: nem­egyszer juttatta el felajánlko­zását a kormány illetékesei­nek a világszerte „rendőri és titkosszolgálati érdeklődést kiváltó üzletember”. (Mint korábban az MH megírta, Szeva magyar állampolgársá­gért cserébe segített volna a túszkérdés megoldásában.) Kuncze Gábor (SZDSZ) a nemzetbiztonsági kabinet ve­zetője volt akkor, amikor el­fogadták tavasszal a túszsza­­badítási tervet. Az exbelügy­­miniszter ugyancsak megerő­sítette, hogy mereven elzár­kóztak annak a lehetőségétől is, hogy a kormány akár fél­hivatalosan is tárgyaljon Mo­­giljeviccsel. A volt belügyminiszter el­mondta, hogy a választások után, az ügyvezető kormány idején is foglalkozott a tú­szok ügyével a nemzetbizton­sági kabinet. A két exminisz­­ter egybehangzóan állította, hogy nem tárgyaltak Szeva állampolgárságának kérdésé­ről. A Magyar Hírlap infor­mációi szerint ugyan voltak, akik támogatták a Magyaror­szágon élő Mogiljevicset eb­ben a törekvésében, ám a kormány illetékes tagjai me­rev ellenállását az ügyben nem lehetett megtörni. Kovács László közölte: a túszok egyenesen Csecsen­­földről érkeztek Magyaror­szágra, útjuk során nem tettek kitérőt más országokba. Az MSZP jelenlegi frakcióveze­tője megismételte lapunknak, hogy a kormány semelyik szerve nem fizetett a túszo­kért, hanem „olyan helyzetet teremtettek Dunajszky Gábo­­rék fogvatartóinak, hogy ők inkább a túszok szabadon bo­csátását választották”. • Kb­. A.

Next