Magyar Hírlap, 1998. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-01 / 179. szám
1998. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Markó Béla elégedetlen az oktatási miniszter álláspontjával „Marga becsapta az RMDSZ-t” Andrei Marga becsapta az RMDSZ-t - állítja Markó Béla, a szövetség elnöke. Magyar Bálint volt kulturális miniszter szerint azonban román partnere minden találkozásukon csak türelmet kért a magyar egyetem ügyében, soha nem ígért semmit. MH-Bukerest/Budapest „Ha tudtuk volna, hogy Andrei Marga oktatási miniszter a magyar nyelvű felsőoktatás kérdésében a román nacionalisták oldalára áll, mindent megtettünk volna kinevezésének megakadályozásáért” - nyilatkozott az MH-nak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A román miniszter csütörtöki nyilatkozata kapcsán, amelyben egyértelműen az állami magyar egyetem ellen foglalt állást, Markó keményen fogalmazott, leszögezve, Andrei Marga becsapta az RMDSZ-t. Kinevezésekor ugyanis, elsősorban az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélései során még arról beszélt, hogy számos kérdésben egyetért a romániai magyarság képviselőivel. Most viszont kiderült, minden eszközzel a magyar egyetem ellen dolgozik. Markó elmondta, a román miniszter szakmailag és politikailag is összeegyeztethetetlen álláspontot képvisel a kormányprogram számos fontos pontját illetően. Az RMDSZ ezért hamarosan konzultálni kíván a kialakult helyzetről Radu Vasile miniszterelnökkel és Ion Diaconescuval, a vezető kormányerő, a Parasztpárt elnökével. Bukaresti tudósítónk kérdésére, miként lehetne végül is biztosítani a kormánykoalíción belüli fegyelmet, Markó úgy vélekedett, ez nagyon egyszerű lenne: a kormánypártok elnökeinek, a miniszterelnöknek nem lenne szabad megengedniük, hogy a kabinet tagjai a kormányprogramtól és -politikától lényegesen eltérő álláspontra helyezkedjenek. Marga vagy megérti ezt, vagy pedig el kell fogadnia, hogy nem muszáj mindenkinek miniszternek lennie - tette hozzá. Az RMDSZ szövetségi elnöke attól tart, a román miniszter olcsó népszerűséget hajhász. Markó sajnálkozva állapította meg, hogy magyarellenes magatartással, a magyar oktatás ellenzésével Romániában még mindig népszerűségre lehet szert tenni. - Előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik, hogy Romániában önálló egyeteme legyen a magyar kisebbségnek - nyilatkozott lapunknak Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke, volt művelődési és közoktatási miniszter. Emlékeztetett arra, hogy a szomszédos ország a legutóbbi választások után határozottan deklarálta: Európa felé fordul. Amennyiben a bukaresti vezetés ezt komolyan gondolja, nem engedhet meg magának olyan intézkedéseket, amelyek a határain belül élő kisebbségeket hátrányosan érintik. Tudnia kell, hogy az európai országok számára az ilyen diszkriminációk elfogadhatatlanok. Magyar számára egyébként a román oktatási miniszter nyilatkozata nem volt meglepő. Korábban többször is találkozott a román politikussal, s ezeken a megbeszéléseken sürgette az önálló magyar egyetem és a kisebbségi oktatás problémájának minél gyorsabb, a magyar fél számára is elfogadható megoldását. Marga azonban minden esetben türelmet kért, a helyzet bonyolultságára hivatkozva. Magyar emlékeztetett, hogy minisztersége alatt megkezdődött azoknak a pénzügyi forrásoknak a feltárása, amelyek az egyetem létrehozását segítenék elő. Ez azonban megakadt, amikor a román törvényhozás határozatban tiltotta meg a kisebbségeknek az önálló felsőoktatási intézmények létrehozását. Marga után pénteken Gavril Dejeu belügyminiszter is állást foglalt a romániai magyar állami egyetem létesítése ellen. •B.T.-V. B. Jelcin nem kapkodja el a kormány átalakítását Anatolij Csubajsz nem tér vissza az orosz kormányba, az Egyesült Energiarendszer vezetője marad. Az államfő képviselőjeként azonban továbbra is ő tárgyal a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel Oroszország hiteligényéről. MH-Moszkva Borisz Jelcin tegnap három órán át tárgyalt Moszkva melletti rezidenciáján Csubajsszal, aki a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokról, a hitelmegállapodásról és a kölcsön feltételeinek teljesítéséért tett kormányintézkedésekről számolt be. Az orosz elnök megjegyezte, hogy nem volt könnyű kijárni a hitelt, neki is latba kellett vetnie befolyását a legfejlettebb ipari államok vezetőinél. A találkozó után kiderült, hogy a várakozásokkal ellentétben Csubajsz, aki márciusig első miniszterelnök-helyettes volt, nem tér vissza a kormányba, továbbra is ő tartja azonban a kapcsolatot a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. Az államfő ugyanis elégedett a munkájával, amelyet már tegnap folytatott is: az elsők között találkozott az IMF igazgatóhelyettesével, aki két napot tölt Moszkvában. Stanley Fischer a gazdasági helyzetről, a stabilizációs intézkedésekről tájékozódik az orosz kormány és a központi bank vezetőinél. A látogatásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak Moszkvában, hiszen alighanem ezen is múlik, miként bírálja majd el az IMF az idei évre Oroszországnak szánt hitelek második részletét, amelyet szeptemberre várnak. Tárgyalópartnerei minden bizonnyal arról számolnak be a vendégnek, hogy javul a helyzet. Az adóhivatal vezetője, Borisz Fjodorov ugyanis éppen tegnap jelentette be, hogy júliusban csak félmilliárddal több, mint jó- majd az adóbevételek Orosznem 12 milliárd rubelnyi, az uniusban volt, és a kormány országban, az nem egészen 2 milliárd reményei szerint augusztus- --------------------------------------dollárnyi adót szednek be. Ez ban is ugyanennyivel nőnek * P- Cs. Csubajsz és Jelcin nem csak a tárgyalóasztalnál egyeztetett fotó: reuters MTI_____________________ A NATO-bővítés egyik legkérdésesebb eleme Magyarország, amelynek nincs tengerpartja, s a jelenlegi bővítési kör után az atlanti szövetség történetének első olyan tagja lesz, amely szárazföldön sem érintkezik egyetlen másik tagállammal - közölte péntek délután a brit védelmi minisztérium felsőházbeli képviselője. A brit törvényhozás felső kamarája, a Lordok Háza pénteken, a nyári szünet előtti utolsó napon szentelt vitanapot Magyarország, Csehország és Lengyelország NATO-csatlakozásának. Lord Gilbert, a védelmi tárca hadfelszerelési államminisztere, aki a kormány nevében a vita alapjául szolgáló beszámolót megtartotta, külön kiemelte a Magyarország felvételével előálló sajátos geostratégiai helyzetet. A szónok azonban úgy vélekedett, hogy Magyarország szomszédsága „nyugaton, északon és délen baráti semleges országokból áll”, s nem valószínű, hogy ezek az országok megtagadnák az áthaladást területükön, ha a NATO-nak Magyarország védelmére kell kelnie. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a kérdés „e szomszédos országok saját biztonságát is érintheti” - tette hozzá vitaindítójában a brit főrendi kormánytag. A felsőházi vitában - amelyben egyébként mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldal támogatta a bővítést - a legélénkebb polémia a költségekről alakult ki. A hozzászólók megkérdőjelezték a Lord Gilbert által idézett, 10 évre vonatkozó és 1,5 milliárd dollárról szóló becsléseket, mondván: a forgalomban lévő költségszámítások között csillagászati különbségek mutatkoznak. Az egyik konzervatív felszólaló ennek illusztrálására emlékeztette a lordokat arra, hogy az amerikai tervezőműhelyekből kikerült előzetes adatok között szerepel 100 milliárd dollárt jóval meghaladó bővítési költségbecslés is. Ellenzéki oldalról elhangzott, hogy a három tagjelöltnek nem szabad elfelejtenie: a NATO változatlanul katonai szervezet, s nem politikai klub, és az új tagoknak képesnek kell lenniük az érdemi hozzájárulásra a szervezet védelmi kapacitásához. Mind Lord Gilbert, mind a vitában felszólalók egyetértettek abban, hogy az első bővítési kör után nem szabad végleg ismét bezárni a kapukat, sőt, az egyik felsőházi tag kijelentette: védelmi képességei és stratégiai súlya alapján Romániának már most helye lehetne az új tagjelöltek között. Ezzel kapcsolatban elhangzott az a bíráló vélemény is, hogy a NATO-bővítés kiterjedéséről szóló döntés gyakorlatilag a szűk körű első fordulót pártoló Egyesült Államok döntése volt, szemben az öt ország felvételét támogató többségi európai állásponttal. A péntek délutáni felsőházi vitával a NATO-bővítés brit ratifikációjának parlamenti szakasza lezárult, miután az alsóház két hete már megvitatta a kérdést. A brit jogszokás szerint a nemzetközi szerződéseket nem a törvényhozás, hanem a kormány, illetve jogszabályváltozással járó nemzetközi aktus esetén az uralkodó ratifikálja, de a fajsúlyosabb ügyeket - mint most, a NATO-bővítés esetében is történt - a kormány mindig parlament elé terjeszti vitára. Vita a NATO-bővítésről a brit felsőházban Magyarország a „gond” Az ORTT döntött a 200 millió forint szétosztásáról Tizenöt film befejezéséhez a legjobbkor jön a gyorssegély Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) döntött a következő filmszemlére készülő filmek támogatásáról. Az ORTT műsor-szolgáltatási alapja e célból korábban 200 millió forintot különített el, amelyet most 15, különböző munkafázisban lévő (utómunka, forgatás, előkészítés) produkció között osztottak szét. Nyár elején a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) azzal a kéréssel fordult az ORTT-hez, hogy nyújtson támogatást a filmszakmának, különben veszélybe kerülhet a következő, 30. Magyar Filmszemle megrendezése, mivel a pénzhiány miatt az alkotók nem tudják elkészíteni műveiket. A jelenlegi filmtámogatási rendszerben készülő produkciók költségei több forrásból származnak. Az MMK egyegy film költségeinek (egyegy átlagos nagyjátékfilm esetében 80-120 millió forint) legfeljebb negyven százalékát tudja állni, a többi pénzt az alkotóknak máshonnan - bélés külföldi alapítványoktól, koprodukciós partnerektől s újabban magánbefektetőktől - kell megszerezniük. A filmesek rendszerint úgy járnak el, hogy amennyiben a költségvetés nagyobbik része megvan, és rendelkeznek a potenciális partnerek, illetve támogatók szándéknyilatkozataival, elkezdik a forgatást, bízva abban, hogy a hiányzó összeget hamarosan sikerül megkapniuk. Ha azonban a pénzek folyósítása akadozik - s általában így van -, a forgatások, illetve az utómunka kényszerű szünetei miatt megindulhat az erózió: szétszéledhetnek a csapat közben esetleg máshová szerződött tagjai, elillanhat a művészi ihlet. A közelmúlt több ígéretes filmje lett művészi-szakmai bukás az anyagi problémák miatt. Nagy szükség van tehát az olyan „gyorssegélyekre”, mint az ORTT 200 milliója, amelynek folyósítására egyébként törvény is kötelezi a testületet. A pénzt meghívásos pályázat keretében osztották szét. Az MMK 29 támogatandó produkciót felsoroló listát küldött az ORTT-nek, amely valamennyit meghívta. A megadott határidőig 24 pályázat érkezett, közülük az ORTT által felkért eseti bizottság tizenötöt talált támogatásra érdemesnek. Nyitva maradt a pályázati kiírásnak meg nem felelő, ám egyébként ígéretesnek tartott négy produkció kérdése. Az ORTT pénzére olyan produkciók pályázhattak, amelyeket az MMK már támogat, e négy projektet azonban egyelőre nem tisztelte meg bizalmával a közalapítvány játékfilmes kuratóriuma. Az MMK illetékesei azonban kérték, hogy az ORTT várja meg az MMK játékfilmes kuratóriumának döntését a négy filmterv ügyében, s ennek figyelembevételével augusztus végén határozzon a támogatásról. (A négy produkció csak akkor kaphat ORTT- pénzt, ha a testületnek sikerül újabb igénybevehető forrásokat találnia, mivel a 200 milliót már szétosztották.) Az ORTT pénzére pályázó filmeseknek vállalniuk kellett, hogy művüket a következő filmszemlén bemutatják. Egyes információk szerint előfordulhat, hogy a 30., jubileumi filmszemlét nem a megszokott időpontban, azaz február elején rendezik meg, hanem szeptemberben. Az elképzelés logikus: a fél éves „haladék” talán lehetővé teszi, hogy valóban reprezentatív seregszemlével ünnepelhesse önmagát a hazai filmszakma. •B. P. _________________Utómunka alatt álló filmek________________ Rendező Cím A támogatás mértéke Bollók Csaba Don Quijote 9 millió Enyedi Ildikó Simon mágus 10 millió Kamondi Zoltán Az alkimista és a szűz 19 millió Vladimir Pristi—Klöpfler Tibor Lako mennyegzője 9 millió Gödrös Frigyes Glamour 5 millió Can Togay Egy tél az isten háta mögött 19 millió Forgatás alatt álló filmek Tarr Béla Werckmeister harmóniák 28 millió Pintér György Szemétdomb 15 millió Előkészítés alatt álló filmek Mészáros Péter A bolond gránátalmafa 4 millió Gábor Péter Pattogatott kukorica 14 millió Pacskovszky József Találkozások és búcsúzások 14 millió Grünwalsky Ferenc Kicsi, de nagyon erős 2, 19 millió Salamon András Közel a szerelemhez 5 millió Fésős András Balra a nap nyugszik 20 millió Tompa Gábor A kínai védelem 10 millió A BMW válságra vár MTI A BMW nem tervez újabb vállalatfelvásárlást, hacsak nem lesz válság az autóiparban - mondta Bernd Pischetsrieder cégelnök. Mindenki azt hiszi, hogy az iparág felívelő szakaszában kell más vállalatokat megvenni. A mi stratégiai célunk világos: elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy kijátszhassunk valamilyen adut, amikor a következő válság ráköszönt a szektorra - mondta a Süddeutsche Zeitung pénteki számában megjelent nyilatkozatában. Pischetsrieder szerint az Egyesült Államokban már 2000 előtt válságjelek lesznek. Ha szerencsénk van, Európában megússzuk 2000-ig - mondta az elnök. (Csütörtökön a Bild újság azt írta, hogy a VW és a BMW esetleg egyesülésre készül. Akkor sem a VW-nél, sem a BMW-nél nem cáfolták a hírt, igaz, nem is erősítették meg.) Késik a diákigazolvány szeptemberi bevezetése Még csak gyűjtögetik a kártyához kapcsolódó kedvezményeket • Folytatás az 1. oldalról Erre a törvény szerint sem lenne lehetőség. Az Oktatási Minisztérium a diákigazolvánnyal kapcsolatos kérdésekre nem tud reagálni augusztus 10-e előtt, addig tart ugyanis, míg az előző kormánytól átvett dokumentumokat átvizsgálják. A kártyaigazolványokkal kapcsolatos marketingfeladatok ellátására létrejött Diák-Bónusz Kht. még februárban koncesszióba kapta a kedvezmények szervezését, és azóta lényegében érvényteleníthetetlen szerződések köttettek. A Diák-Bónusz Kht. képviseletében Kolosi Tamás közölte: tudomása szerint senkinek nincs olyan szándéka, hogy felbontsa a szerződéseket. Más forrásból származó információnk szerint az új minisztérium nem okoz gondot, szemben a Diák-Bónusz Kht.-vel, amely nem képviseli kellően a diákok érdekeit. A nagyobb vidéki városokban a kellően ambiciózus hallagatói képviseletek már korábban is kialakítottak diákigazolványhoz kötött kedvezményeket, de a Diák- Bónusz nem tett meg mindent azért, hogy ezeket országos szintűre fejlessze. Kolosi Tamás kérdésünkre határozottan állította: mindent megtesznek a kedvezmények megszerzésére, így a fenti állítás számára érthetetlen és nem felel meg a valóságnak. Elmondta, hogy eddig több mint 25 céggel kötöttek szerződést valamilyen kereskedelmi kedvezmény biztosításáról. Várhatóan október közepén megjelenik a kedvezményekről tájékoztató, Diákbónusz nevű újság is. Kolosi Tamás hozzátette: egy ilyen típusú kártyánál sokat számít a bizalom. Példaként egy előfizetői kártyát említett, amely tízfajta kedvezménnyel indult, de a velük szerződött cégek száma mostanra megközelíti a 400-at. A kht. elnöke szerint a diákigazolvány előtt is hasonló jövő áll, ha a vállalkozások értesülnek erről a lehetőségről. • K. E. M. HABSBURG OTTÓ: KITEKINTŐ Ausztria próbatétele Július elsejétől Ausztria tölti be az Európai Tanács elnöki tisztét. Ha volt is lelkesedés Bécsben, elejétől fogva meg kellett volna mondani, hogy az ország az Európai Unió egyik legnehezebb feladatát vette át. 11 hónap választ el az európai parlamenti választásoktól és tapasztalatok szerint az Európai Unió ebben az időszakban kezd megbénulni. A képviselők mindenekelőtt a jelöltállítással vannak elfoglalva, ami például Angliában már meg is kezdődött. Megállapítható volt, hogy a konzervatívoknál az unióval szemben ellenséges érzületet tápláló funkcionáriusok jelöltjeit a választók szinte kivétel nélkül leszavazták. Azok a politikusok, akiket még nem jelöltek - sók alkotják a nagy többséget az összes többi országban - ma sokkal többet törődnek a választási küzdelemmel, mint mindennapi feladataikkal. Másrészről ez jó néhány bürokratának ürügyet ad arra, hogy maguk is idejekorán megkezdjék szabadságukat, ami sok lelkiismeretes tisztviselőt akadályoz feladata teljesítésében. Ilyen időszakban az elnöki tisztet betölteni ezért mindig kellemetlen és kockázatos. Bécsnek így az év végéig óriási nehézségekkel kell számolnia. Még kellemetlenebb lesz a német elnökség dolga, amely csak néhány nappal az európai választások után ér véget. Ezért érthető, hogy azok, akik kiismerik magukat az unió ügyeiben, aggódtak: a dolgok majd nem mennek tovább. E csüggesztő háttér mellett ezért örvendetes meglepetést okozott az, ahogyan néhány nappal hivatala átvétele után az osztrák alkancellár, Wolfgang Schüssel fellépett az Európai Parlament előtt. Beszéde világos, precíz volt és bátor programot tartalmazott. Ez azt mutatta, hogy ő és a munkatársai, a legnagyobb akadályok ellenére sem hajlandók letenni a fegyvert. Nem kevésbé volt bátorító az a tény, hogy Schüssel legfontosabb feladatai között legelső helyen jelölte meg az Európai Unió bővítését. Szavai megmutatták, hogy az európai adottságokat tárgyilagosan ítéli meg. Egészen elődje, Alois Mock szellemében megértette, hogy Európa elsősorban biztonsági közösség és nem csak szabadkereskedelmi övezet. Hasonló módon iránymutató szavakat talált a szociális közösség kérdésében; úgy tűnik, hogy tartományi politikusok nem éppen örvendetes szavaival szemben a szövetségi kormányban nyilvánvalóan felismerték, miben rejlik Ausztria feladata. Bizonyos demagógokkal szemben Schüssel tudja, hogy Ausztriának erkölcsi kötelessége van szomszédaival szemben. Ez nem csak az évszázados kötelékekre vezethető vissza. A Duna menti népek is nagyon sokat adtak Ausztriának. Elég csupán emlékezni arra a tényre, hogy a szögesdrót, amelyet az oroszok 1945-ben húztak fel, mennyire ártott Bécsnek. A város szó szerint haladott, amíg az az észak és kelet felé vezető út nem vált ismét szabaddá. Ausztriának nemcsak biztonsági érdeke, hogy együtt legyen a Duna menti népekkel, hanem a túlélés kérdése is. Bécsnek mindig küldetése volt a Duna menti térségben és létezése a magyarok, a horvátok, szlovénok, szlovákok és erdélyiek segítsége nélkül elképzelhetetlen. Nem hagyható ki ebből a csehekkel ápolt partneri viszony sem. A dunai térségtől elzárva Bécs nem képes létezni, a kapcsolat fenntartásában viszont ez a város fontos gazdasági és politikai szerepet játszik. A tény, hogy Schüssel alkancellár világosan kijelentette, Ausztria érdekelt a bővítésben és mindent megtesz, a folyamat meggyorsításáért, a mai adottságok között fontos állásfoglalás. Annál is inkább, mivel egyúttal Németország a második helyre kerül. Megfelelve az Adenauertől és Strausstól örökölt szerepének, Ausztria munkáját nehéz időszakban fogja folytatni. Sok múlik majd azon, Bécs milyen impulzusokat ad közvetlenül a nyári szünet után. Ez annál is fontosabb, mivel a bizonyos hivatalnokok által tanúsított ellenállás egyre erősebb lesz. Ezzel szemben a tanács keresztülviheti az akaratát, és nem fér kétség ahhoz, hogy ehhez a parlamenti többség támogatását is megkapja. Az osztrákoknak most szeptember elejéig viszonylagos nyugalmuk van, s a pihenés közben előkészíthetik kezdeményezéseiket. Ezek sürgetőek, mivel a felvételre váró országokkal a tervek szerint most már komoly tárgyalások kezdődnek. Tagadhatatlan, hogy léteznek bürokraták, akik nem akarják az EU bővítését. Ezért a politikusoknak gyorsan fel kell mérniük a helyzetet, kezdeményezéseket kell tenniük a tárgyalások meggyorsításáért, így volt ez Spanyolország belépésénél és most is van rá lehetőség, így nézve a dolgokat, Ausztria most próbatétel előtt áll. Megmutathatja, valóban olyan központ-e a Duna menti térségben, ahonnan a legfontosabb döntések várhatók. A kérdés az lesz, hogy Ausztria és képviselői e nagyon nehéz, de egyúttal elengedhetetlen helyzet magaslatán állnak-e. Szóvivőjének eddigi nyilatkozatai ebben a vonatkozásban biztatóak. Német eredetiből fordította Karcagi Katalin