Magyar Hírlap, 1998. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-01 / 230. szám

Hétfő Karrier+Pénz Plusz Piac, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok+Tv-műsor, péntek Női magazin, szombat Ahogy tetszik Jospin és scaroner, az első út Párizsba vezetett. 2. oldal 1998. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 68 FORINT E-mail cím: levelek@mhlrlap.hu; Internet-cfm: http://www.mhlrlap.hu/ Az albán ellenzéknek nem tetszik Majko Albánia kijelölt új miniszterelnöke, Pandeli Majko azt ígérte, hogy már ma közzéteszi a kabinet összetételét. Az ellenzéki demokraták szerint Majko csak az előző kormányfő bábja, ezért a Demokrata Párt már bejelen­tette, hogy folytatja tiltakozásait. 2. oldal Csatasorba áll az Europol Ma megkezdi működését az Európai Unió „rendőrsé­ge”, az Europol. Az Europol „agyának” szánt minden­tudó számítógépes adatbázis azonban technikai okok miatt legkorábban csak 2001-ben lesz teljesen működő­képes. Jövőre magyar összekötő tiszt is dolgozhat az ügynökség főhadiszállásán. 3. oldal Többe kerülne elköltöztetni a Nemzetit Mától csak őrzik a Nemzeti Színház építési területét, a munka két hete áll, a mélyépítők ma vonulnak le a terü­letről. Többe kerülne a Nemzeti új helyen történő fel­építése, mint a már megkezdett építkezés takarékos be­fejezése - derül ki azt építkezést felügyelő kormánybiz­tosi iroda számításaiból. A munka Erzsébet téri helyszí­nén az előbbi esetben mélygarázs épülne, ahol egyetlen parkolóhely kialakítása 20-30 millió forint lenne. 3. oldal Leváltották a teljes vezetőséget Egy személy kivételével teljes egészében lecserélték az Antenna Hungária (AH) Rt. igazgatóságát, és a felügye­lőbizottságban is személycseréket hajtottak végre a teg­nap megtartott rendkívüli közgyűlés határozatai nyomán. 1. oldal Vendégház nélkül maradt az MVM A Legfelsőbb Bíróság kötelezte a nyíregyházi, majd bu­dapesti székhelyű Zefirusz Centrál Kft.-t, hogy kama­taival együtt fizesse vissza a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt.-nek azt a 250 millió forint kölcsönt, ame­lyet még 1994 nyarán vett fel a banki kamatnál kedve­zőbb feltételekkel. 10. oldal Váratlan úszóbéke Kovács Ágnes világbajnok úszó és Kiss László mesteredző má­tól újra közö­sen dolgozik. Az edző tegnap reg­gel még úgy nyi­latkozott, hogy nem akadályozza versenyzőjét, ha mással képzeli el a folytatást, néhány órával később viszont megegyeztek: a sikerpáros együtt marad. 18. oldal Várható időjárás A legkisebb emelés 3500 forint lehet Vitanap a nyugdíjakról­­ Orbán: a családok összes bevétele emelkedik jövőre A nyugdíjak 11 százalékkal, de legalább 3500 forinttal emelkednek - derült ki a teg­napi parlamenti vitanapon. A szocialisták szerint ezzel a lépéssel fejenként átlagosan kétezer forintot veszítenek a nyugdíjasok. A miniszterel­nök ezzel azt állította szem­be, hogy a családok összes bevétele jövőre több tízezer forinttal emelkedik. A pénzügyi tárca és a Mi­niszterelnöki Hivatal által kö­zösen gondozott előterjesztés alapelve, hogy januártól az öregségi ellátások 11 százalék­kal, de legalább 3500 forinttal emelkedjenek - értesült a Ma­gyar Hírlap kormányzati kö­rökből. A nyugdíjemelés dif­ferenciált eloszlása miatt az idei 31820 forint alatti nyugdí­jak 11 százaléknál nagyobb mértékben - 3500 forinttal - növekednek, ami átlagosan 14 százalékos emelkedést jelent. Az e feletti nyugdíjjal bírók ja­nuárban 11 százalékos eme­lésre számíthatnak, amely az ellátások reálértékének meg­őrzésére elegendő, ugyanis kormány a jövő esztendőre 11 százalékos inflációt prognosz­tizál. A 31820 forintos nyugdí­jak alatt a százalékosan kifeje­zett növekedés áll százalék­nál magasabb, 13700 forintos minimálnyugdíjnál például 25,5 százalék. Jövőre 1 százalékpontnyi nyugdíjemelés 9 milliárd fo­rinttal növeli a nyugdíjalap kiadásait. A jelenleg hatályos törvény szerint járó 19-20 százalékos emeléshez tehát 171-180 milliárd forint szük­séges. A kormány által java­solt módszer szerint a jövő évi nyugdíjemelés 126 mil­liárd forintjába kerül a nyug­díjbiztosítónak. A differen­ciált nyugdíjemelés előter­jesztésével 45-54 milliárd fo­rinttal mérséklik az alap ki­adásait a kormánypártok, il­letve ennyivel kevesebbet kapnak a nyugdíjasok. A kormánypárti képvise­lők hozzászólásukban azt emelték ki, hogy a differen­ciált emeléssel a leginkább rászorulóknak kedveznek. Nagy Sándor (MSZP) ezzel szemben arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a jelenleg ha­tályos törvény szerint na­gyobb emelés járna, s a kor­mánynak be kell tartania a jogszabályokat. Részletek az 5., vezércikk a 7. oldalon Székháza eladását fontolgatja az MSZOSZ Nehéz anyagi helyzetben a szakszervezeti szövetség központi székháza eladását fontolgatja a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) - értesült a Ma­gyar Hírlap. A fővárosi, Dózsa György úti épület a szövetség egyik legértékesebb vagyon­tárgya. A konföderáció szóvi­vője nem közölte, hogy a bevé­tel a sztrájkalapba kerül-e. MH-információ_____________ Az MSZOSZ pénzügyeit min­denképp rendbe kell tenni, mert információink szerint másképp nem tudnak egy ko­rábban felvett hitelt visszafi­zetni, valamint a megyei szer­vezetek alkalmazottainak és a szakértőknek versenyképes fi­zetést adni. A konföderáció bevétele a vagyon hasznosításából és a tagdíjakból származik. A be­vétel évek óta nem emelke­dik, míg a költségek draszti­kusan nőnek. Sokkal drágább a telefon, az infrastruktúra, a 19 megyében való jelenlét, mint amennyi bevételre az MSZOSZ szert tud tenni, ezért értesülésünk szerint fel­merült, hogy eladják a Dózsa György úti székházat. Érdeklődésünkre Bálint Attila, a konföderáció sajtófő­nöke leszögezte: nem tartja szerencsésnek, hogy még dön­tés előtt álló kérdés a nyilvá­nosság elé kerüljön. „Sokakat érdekel a szakszervezeti gaz­dálkodás, hiszen szeretnék tudni, mekkora sztrájkalappal rendelkezünk. Ez konfliktus esetén kulcsfontosságú, ezért sem nyilvánosak a szakszerve­zet gazdálkodásával összefüg­gő információk” - hangsúlyoz­ta a szóvivő. Kérdésünkre - ha eladják a székházat, a vételár a sztrájk­alapba kerül-e? - Bálint Attila azt felelte: „a szövetség pénzé­ből sztrájk esetén minden fillér érdekvédelmi célokat szolgál, de semmiféle országos munka­­beszüntetést nem tervezünk.” •T. K. A könyvvizsgáló több jogsértést állapított meg Feljelentették a Postabank volt vezetőit A hét elején vizsgálat indult a Postabank volt vezetői ellen - értesült lapunk. A hírt rendőrségi körökből is megerősítették, de részletek egyelőre nem ismeretesek, így jelenleg még nem tudni, hogy a vizsgálat a Postabank egykori felső vezetőiből kikre terjed ki, s az sem, hogy milyen időszakot ölel fel. MH-információ____________ Lapunk úgy értesült, hogy nem a Pénzügyminisztérium, hanem az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) kezdeményezte a rendőrségi és ügyészségi vizsgálatot, amely vélhetőleg hűtlen ke­zelésre irányul. Kérdésünkre Tarafás Imre, az ÁPTF elnö­ke nem kívánta kommentálni a hírt. Az ÁPTF lépése mögött vélhetően az a könyvvizsgálói jelentés áll, amelyet a felügye­let megbízásából a KPMG cég végzett, s amelynek eredmé­nyeként kiderült, hogy a Pos­tabank felhalmozott vesztesé­ge 110 milliárd forintra rúg. Auth Henrik, a Postabank nemrégiben kinevezett vezér­­igazgatója evvel kapcsolatban a TV2 kedd esti műsorában el­mondta, a jelentés elsősorban a számviteli és a hitelintézeti törvény több pontján jogsér­tést állapított meg. Az idén tízéves pénzinté­zet - a bank hivatalos adatai szerint - az 1988-as esztendő­ben csaknem félmilliárd fo­rintos nyereséget ért el, s ez évente növekedett. Az 1995- ös esztendőt például még 2,8 milliárd forintos eredmény­nyel zárták, és csak az 1996- os év zárult nullszaldó körüli eredménnyel. A tavalyi év­ben viszont már 13 milliárd forintos veszteséget állapított meg a Postabank hivatalos auditora. Szakértők szerint ugyanakkor a bank üzemi vesztesége már 1996-ban el­érte ezt a nagyságrendet, sőt egyes becslések szerint a 20 milliárd forintot is. A Postabank hivatalos könyvvizsgálója, a Deloitte and Touche (DT) cég a tervek szerint tegnap zárta le a bank első hét hónapjára vonatkozó jelentését. Ennek eredményei még nem ismertek. • Sza. P. A bizottság lezártnak tekinti a Pintér-ügyet Indokolatlan ügyészségi vizs­gálatot folytatni az úgyneve­zett Pintér-ügyben - döntött tegnap az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Ugyanakkor Pintér elismerte, tudtán kívül találkozhatott a bombagyárosként elhíresült Dietmar Clodóval. Az Országgyűlés nemzet­­biztonsági bizottsága tegnap csaknem hét órán át hallgatta meg Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt és Pintér Sándor bel­ügyminisztert. A testület egyhangúlag, va­lamennyi tagja jelenlétében ál­lásfoglalást fogadott el, ame­lyet Keleti György szocialista párti elnök ismertetett. Esze­rint a nemzetbiztonsági bizott­ság kormánypárti képviselői azért kezdeményezték a meg­hallgatást, hogy megvizsgálják a belügyminiszterrel szemben elhangzott vádakat. A bizott­ság megnyugvással vette tudo­másul a legfőbb ügyésznek az úgynevezett Boros-üggyel, illetve a Clodo-kazettával kap­csolatos azon tájékoztatását, miszerint az ügyben ügyészi in­tézkedésre nincs ok. Mikes Éva, a bizottság fide­­szes alelnöke aláhúzta: a bi­zottság konszenzussal tekinti lezártnak az ügyet, és nem tart szükségesnek további intézke­déseket. Keleti György ezt az­zal egészítette ki: ha az ügynek újabb vonatkozásai derülné­nek ki, elképzelhető, hogy az újra napirendre kerüljön, eh­hez azonban alapos, nyomós indokok kellenének. • Folytatás a 4. oldalon Petőfi—Schiller egyetemről határozott a román kormány Az RMDSZ halasztott Az RMDSZ Operatív Tanácsa ma még nem vonja vissza minisz­tereit a román kormánykoalícióból. Tegnap lejárt a határidő, amelyet a magyar párt adott, hogy a kormánypártok döntsenek a kormányprogramban is szereplő kisebbségi anyanyelvi oktatás, iletve a magyar egyetem ügyében. A román kormány tegnap este határozatot fogadott el a Petőfi-Schiller magyar-német multikul­turális állami egyetem létrehozásáról. MH-Bukarest Az RMDSZ operatív tanácsa csütörtök hajnalba nyúló több mint ötórás ülésén úgy határo­zott, egyelőre a kormányban marad. A testület pozitívan ér­tékelte a Petőfi-Schiller ma­gyar-német állami multikultu­rális egyetemről hozott kor­mányhatározatot, és nem vonja vissza még kormány-tisztség­viselőit. Hét végére azonban összehívja a Szövetségi Képvi­selő Tanácsot, hogy elemezze újra szeptember 5-ei határoza­tát, amelynek értelmében 30- án ki kellett volna lépnie a kor­mányból, ha addig nincs pozitív elmozdulás a magyar egyetem ügyében. Az ülés után Veres­­tóy Attila szenátor az MH-nak elmondta: felesleges volt ennyi­re sarkítottá tenni a helyzetet a román partnerek részéről, egy ilyen határozatot már 1990 ja­­nuárjában vagy februárjában el kellett volna fogadni. A román kormány tegnap felhatalmazta az oktatási minisztériumot, indítsa be, finanszírozza és kövesse nyo­mon az intézmény létrehozá­sának egész folyamatát. Min­dennek érdekében a Kisebb­ségvédelmi Hivatal javaslatá­ra az oktatási minisztérium keretében munkacsoport lé­tesül, amely november 15-éig elkészíti a szükséges doku­mentációt. Az egyetemakkreditáló bi­zottság november 30-áig állít­ja össze saját jelentését. En­nek alapján az oktatási mi­nisztérium december 15-éig jóváhagyás céljából a kor­mány elé terjeszti az egyetem ideiglenes működési engedé­lyére vonatkozó határozatát. A Petőfi-Schiller egyetem ideiglenes vezetősége öt főből áll majd, őket az oktatási mi­nisztérium nevezi ki a Kisebb­ségvédelmi Hivatal javaslatá­ra. A román törvények értel­mében ahhoz, hogy egy egye­tem elnyerje a végleges mű­ködési engedélyt, legkeve­sebb hat évre van szükség. Radu Vasile kormányfő szerint az RMDSZ-nek meg kell értenie, hogy a kormány­­koalíció pártjainak egyike sem tűzte céljául teljes programjának megvalósítá­sát, mindegyik párt engedett. Elismerte, létezett a magyar egyetemre tett ígéret, de hoz­zátette, a multikulturális fel­sőoktatás híve. Nem tagadta, az RMDSZ kormányból való kilépése nem vetne jó fényt Romániára. • Bogdán Tibor Meciar visszavonul Vladimír Meciar tegnap este bejelentette: leköszön kor­mányfői tisztségéről. Távozik Zdenka Kramplová külügy­miniszter is. MH-Pozsony/MTI__________ Péntek óta hallgatott Vladi­mír Meciar, nem kommentál­ta egyetlen szóval sem a vá­lasztások eredményét, és az­óta valósággal köddé vált. Ezért nagy érdeklődést kel­tett, hogy ismét adásba került tegnap este a „Hogyan to­vább miniszterelnök úr?” cí­mű élő tévébeszélgetés a szlo­vák közszolgálati tévében. A nagy hír nem is maradt el: Meciar bejelentette, hogy leköszön kormányfői tisztsé­géről. Mint mondta, januárig senkivel sem akar szót váltani. • Folytatás a 3. oldalon POLITIKAI HIRDETÉS KEZÜNKBEN AZ OTTHONUNK

Next