Magyar Hírlap, 1998. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-02 / 256. szám
1998. NOVEMBER 2., HÉTFŐ KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Moszkva kapcsolatait félti Most nincs esély a START-2 orosz ratifikálására Egy év alatt sokat fejlődtek a NATO-orosz kapcsolatok, de a folyamat nem visszafordíthatatlan: az erő alkalmazása Koszovóban megtorpanáshoz, sőt szakadáshoz vezethet - figyelmeztetett szombaton Brüsszelben az orosz parlament alsóházának egyik magas rangú tisztségviselője. MH-Brüsszel___________ Az Otthonunk Oroszország tömörülés parlamenti frakciójának helyettes vezetője az MH-nak nyilatkozva nem osztotta azt a véleményt, hogy kizárólag a NATO katonai fenyegetése előzte meg a humanitárius katasztrófát Koszovóban. Vlagyimir Rizskov - akinek a neve a legutóbbi kormányalakításkor komolyan felvetődött a szociális ügyeket felügyelő miniszterelnök-helyettesként - úgy vélte, hogy a diplomáciai megoldás eszközei nem merültek ki. A fiatal politikus arra sürgette az atlanti szervezetet, hogy minél hamarabb vonja vissza a mozgósítási parancsot, amely alapján jogi értelemben bármelyik pillanatban légicsapást intézhet a szövetség légiflottája Jugoszlávia ellen. Éppen Koszovó ügyében mutatkoztak a legnagyobb ellentétek azon a találkozón, amelyet a hét végén tartottak orosz törvényhozók és a tagállamok parlamenti képviselőiből álló Észak-atlanti Közgyűlés tagjainak részvételével. A fórumot a tavaly májusban a NATO és Moszkva által aláírt alapító okirat hozta létre és legfontosabb feladata, hogy figyelemmel kísérje a megállapodás megvalósítását. A vegyes bizottság orosz felét vezető Rizskov elismerte, hogy a két egykori hidegháborús vetélytárs egy év alatt óriási haladást ért el, ám több kérdésben, így a katonai-technikai együttműködés területén nem történt előrelépés. A frakcióvezető-helyettes ugyanakkor a duma általános hangulatát tükrözve nem rejtette véka alá, hogy a kapcsolatok bármelyik pillanatban a mélypontra süllyedhetnek, ha az észak-atlanti szövetség Moszkvának nem tetsző, a szerepével összeegyeztethetetlennek ítélt dolgokat művel. Oroszország mindenekelőtt két alapelvhez ragaszkodik. A NATO hagyományos cselekvési területén kívül nem vállalhat szerepet, regionális szervezetként nem tarthat igényt globális célok megvalósítására. Másrészt nem cselekedhet egyoldalúan, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül, mint arra Koszovóban komoly esély volt. Rizskov reméli, hogy a NATO jövő áprilisban Washingtonban jóváhagyandó új stratégiai koncepciója ezeket az alapvetéseket tükrözi majd, és elképzelhetetlennek tartja, hogy a duma belátható időn belül ratifikálja a START-2 szerződést. • Gyévai Zoltán Késhetnek a koszovói tárgyalások Mára várható a koszovói önkormányzatra vonatkozó belgrádi tervezet közzététele, hogy ezt követően megkezdődhessenek a tárgyalások a politikai rendezésről. Pristinai albán vélemények szerint az óriási nézetkülönbségek miatt egyelőre nincs kilátás megállapodásra. MH-Újvidék____________ Diplomáciai források szerint a szerb kormány már elkészítette a Koszovó jövőjével és az albán kisebbségnek adandó autonómiával kapcsolatos javaslatait, s ezeket valószínűleg ma ismerteti Milosevics elnök. A tervezet azokra az amerikai elképzelésekre épült, amelyeket Christopher Hill amerikai közvetítő juttatott el a szemben álló felekhez. Eddig csak részletek szivárogtak ki, a beavatottak szerint a koszovói lakosság zömét alkotó albánoknak nagyobb autonómiát kínálnak, mint amekkorát az 1974-es jugoszláv alkotmány szavatolt nekik. A szerb kormány által közzétett ütemterv szerint már szerdán meg kellene kezdeni a tárgyalásokat a politikai kérdésekről. A hét elejére ismét Belgrádba és Pristinába várják Christopher Hillt. Míg a szerb és az amerikai fél sürgetné a tárgyalásokat, az albánoknak nem sietős a dolog. Az albán részről tapasztalható halogatás valószínű oka az, hogy a politikai pártoknak még nem sikerült egységes álláspontot kialakítaniuk az illegális felszabadítási hadsereggel, az UCK-val, amely nem tágít maximalista követeléseitől. A kölcsönös bizalmatlanságról árulkodik az is, hogy az UCK-gerillák szombaton Malisevóban letartóztatták Ibrahim Rugová pártjának két aktivistáját. Belgrád eddig csaknem teljesen eleget tett a Milosevics-Holbrooke-megállapodással vállalt kötelezettségeknek, amerikai források szerint jelenleg tízezer szerb rendőr van Koszovóban, ugyanannyi, mint a harcok márciusban történt kirobbanásakor. •J.G.B. Vezércikk a 7. oldalon Teljes gőzzel halad az új szlovák kabinet MH-Pozsony Az új pozsonyi kabinet már kedden a parlament elé terjesztené az önkormányzati választásokról szóló új törvényt. Az előző kormánytöbbség által elfogadott jogszabály lényegi pontjait az alkotmánybíróság alkotmánysértőnek mondta ki, ezért november 13- án nem lehet megtartani a választásokat. A Dzurinda-kabinet javaslata szerint ezekre december 19-én kerülhet sor. Sürgősségi eljárással kéri elfogadni a kormány a közszolgálati rádióról és televízióról szóló törvényt is. A meciarista hatalom a médiatanácsokba, amelyek egyedül jogosultak a tévé- és rádióigazgató leváltására, kizárólag saját embereit választotta be. Az ő megbízatásuk jóval átnyúlik az új választási időszakba, így a médiumok vezetése a tanácsok felszámolása és újbóli megalakítása nélkül elmozdíthatatlan. A Dzurinda-kabinet eljárása nem túl elegáns ugyan, ám különösen a televízióban, valóban tűrhetetlen a helyzet. A titkosszolgálat vezetésének és a legfőbb ügyésznek a sorsáról a következő ülésén dönt a kormány. Ladislav Pittner belügyminiszter bejelentette: már ma kiadja az utasítást azoknak a vizsgálócsoportoknak a felállítására, amelyek feladata az elmúlt négy év legsötétebb, politikai indíttatású bűnügyeinek tisztázása lesz. •S. E. Dzurinda Bősről Az új szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya a bősi kérdésben a hágai Nemzetközi Bíróság döntésének összes vonzatával azonosuló megvalósítást fog szorgalmazni. Az MTI jelentése szerint Mikulás Dzurinda a pozsonyi Twist Rádióban azt mondta: most óriási esély kínálkozik az országban élő szlovákok és magyarok közti viszony rendezésére. Dzurinda abban bízik, hogy a Magyar Koalíció Pártjának a kormányban jelenlevő tagjai igyekeznek majd össz-szlovákiai távlatokban gondolkodni. Vito Uni 5 és Uni 6 (öt és hat személyes változatok) Olyan haszonjárművet mutatunk be Önnek, melyban már az alapfelszereltségi modelleknél is meggyőz hét minden napján társa lehet. Áruszállítás? Nemzőek: a kategóriájában kiemelkedő biztonság, a gazdaakadály, a sportos vonalak mögé akár 1 tonnát is ságos, megbízható dízel- és benzinmotorok, hosszú bepakolhat. Szabadidő barátokkal, vagy családi király szervizintervallumok, mozgékonyság, fordulékonyság, dúlás? A Vito Unió szállíthat akár hat személyt is. Válasszon tehát olyan Mercedes-Benz haszonjáművet, a hatalmas raktér pedig bőségesen elegendő a cső- mely mellett felesleges második autót tartania, magoknak. A gazdag alapfelszereltséget egyedi elvű- A Vito Uni 5 már 4.327.000.- Forint+áfá-ért* kapható írásai szerint tovább bővítheti. A főbb jellemzők azon- Mercedes-Benz: jármű és finanszírozás egy kézből. • 132 HUF/DEM árfolyamon Mercedes-Benz MB-AUTO Magyarország Kft., a Mercedes-Benz vezérképviselete 1133 Budapest, Kárpát u. 21. • Tel.: 451 2250, Fax: 451 2261 * 1117 Budapest, Hunyadi J. út 10. • Tel.: 463 7420, Fax: 463 7431 Mercedes-Benz Lízing Hungária Kft. • 1133 Budapest, Kárpát u 21. • Tel.: 451-2200, Fax: 451-2299 Márkaképviseleteink: Baja, Kocsis és Társa Kft. Szegedi út 84. Tel/Fax:79/321-810 • Debrecen, Postaautó Debrecen Kft. Monostorpályi u. 35. Tel/Fax:52/471-626, 52/471-028, Újhelyi Autó II. Kft. Böszörményi út 60. Tel./Fax:52/418-266 • Eger, Papp Autóház, Mátyás Király út 37. Tel.:36/324-734 Fax:36/324-208 • Győr, Győri Autóközpont Rt. Tompa u. 2. Tel.:96/314-811, Fax:96/314-976 • Jászberény, KarMoskőhalmi út 11. Tel./Fax:57/400-400 • Kecskemét, Kirsziló Kft. Mindszenti krt. 28. Tel.:76/487-338 Fax:76/482 640 • Kunszentmárton, GA-TO Kft. Deák F. u. 24/A Tel:00/4724,20 Fax:56/461-567 • Miskolc, EUROVAN Miskolc Kft. 3.sz. tótit, kislokas! elágazás Tel.:30/457-595 Fax:46/319-555, Ifer Kft. Sajó u. 5. Tel/Fax:40/343-045 • Nyíregyháza, AUTÓ-2-TEMPO Kft. lég u. 4. Tel.:42/408-405 Fax:42/408-404 • Pécs, Autócentere. Kft. Koksz u. 125. Tel.:72/539-539 Fax:72/339-540 • Siófok, Együd-Garage Kft. Bajsy-Zs. u. 90. Tel/Fax:84/311 790 • Sopron, Wiesenthal & C0 Kft. Győri út 42. Tel.:99/324-601 Fax:99/326603 • Szeged, AUTO-KURZ Kft. Vásárhelyi Pál u. 15. Tel/Fax:62/406 631 • Székesfehérvár, Alba Volán Rt. Börgöndi u. 14. Tel.:22/315-IOO, Fax:22/329-575, Pallagi Kft. Budai Út 312. Tel.:22/301-433 fax:22/306-118 • Szolnok, ALFA Autójavító Kft. Százados u. I. Tel/Fax:56/423-402 • Szombathely, MB Savaria Kft. Zanati út 30/a Tel.:94/301639 Fax: 94/330-990 • Zalaegerszeg Autó-Péter Kft Balatoni út 3/A Tel.:92/325-099 Fax:92/325-339 Demszky a kormányfővel tárgyalna a Nemzetiről Nem érti a döntés hátterét A kormánynak vállalnia kell a Nemzeti Színházzal kapcsolatos döntése nyomán felmerülő jogi, gazdasági és pénzügyi következményt -jelentette ki Demszky Gábor Budapest főpolgármestere tegnap a Ferihegyi repülőtéren. A költségvetésben szerepel az Erzsébet tér helyreállítására szánt pénz - közölte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára. A kabinet a múlt heti döntésével elvetette az Erzsébet téren megkezdett Nemzeti Színház beruházási tervét. Demszky Gábor főpolgármester - aki mielőbb tárgyalni szeretne a kérdésről Orbán Viktor kormányfővel - a következmények között sorolta a kormány és a fővárosi önkormányzat által megkötött szerződés felrúgását is. A megállapodás szerint ha az építkezés nem valósul meg tíz éven belül, akkor az Erzsébet téri ingatlan tulajdonjoga eredeti állapotában száll vissza a fővárosra. Budapest főpolgármestere a legfontosabb kérdésnek tartja a megkezdett és leállított építkezés ügyének tisztázását többek között közlekedési és városképvédelmi célból is. Szerinte csak ezután kerülhet sor a kormányzati szándékokkal kapcsolatos fővárosi álláspont kialakítására. Demszky nem firtatta, hogy mi áll a kabinet döntésének hátterében, ám szándékai szerint ebben a kérdésben Budapest érdekeit szeretné képviselni. A főpolgármester hangoztatta: a város eddig is mindent megtett a Nemzeti Színház felépítéséért, hiszen egyik legértékesebb területét ingyen adta át e célra, és saját vállalataival jelentős költségen közművesítette. A főpolgármester az MH- nak arra a kérdésére, hogy érvényesíteni kívánja-e a város a kabinettel szemben eddigi költségeit, elmondta, itt nem erről van szó, hanem egy megkezdett beruházás befejezéséről. Demszky Gábort a lemondó döntés meglepte, hiszen arról annak ellenére sem kérték ki az önkormányzat véleményét, hogy elődei minden esetben rendszeresen egyeztették lépéseiket Budapest vezetőivel. A kormányzat külön forrást rendelt az Erzsébet tér helyreállítására, így az építkezésre szánt 10,7 milliárd forintot ez nem érinti. A különböző költségek, mint a tér helyreállítása és a buszpályaudvar kitelepítése a kormányzatot terhelik - közölte Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára a Magyar Rádió 16 Óra című szombati műsorában. A költségvetés tervezetében a minisztérium költségvetésének részeként szerepelnek a helyreállítás költségei. A zuglói önkormányzat képviselő-testülete a legújabb kormánydöntés óta még nem foglalkozott a Városligetbe szánt Nemzeti Színházzal összefüggő kérdésekkel - közölte az MTI-vel tegnap Halász Iván. A helyi MSZP-frakció vezetője annak kapcsán nyilatkozott, hogy a hét végén több téves hír jelent meg a lehetséges új helyszín kapcsán. A szocialista politikus elmondta: a kerület hatályos részletes rendezési terve alapján nem épülhet színház a jelzett térségben. Ezt a területet ugyanis mélygarázs építésére, illetve parkosításra szánták. Tény az is, hogy megfelelő előterjesztés esetén a rendezési terv bármikor módosítható. Az adott terület egyébként tulajdonilag a fővárosi önkormányzathoz tartozik, így annak hasznosításáról a főváros dönthet. •P.A. G. Kutyakomédium címmel publicisztika a 7. oldalon Amikor még úgy tűnt, egyetértenek a helyszínben: Hámori József kultuszminiszter kézfogása Valló Péter rendezővel az Erzsébet téri építkezésnél. Jobbra Bálint András, a Nemzeti Színház igazgatója fotó: pélyi nóra Többet kapnak a protestánsok Kevesebb ingatlant kérnek vissza Elképzelhető, hogy az előzetes számításoknál 1,3 milliárd forinttal magasabb járadékot kapnak idén a nagy protestáns egyházak azokért az ingatlanokért, amelyeket természetben nem igényelnek vissza. A miniszterelnök péntek esti bejelentése megerősítette lapunk korábbi értesülését, mely szerint a kormány hamarosan aláírja az együttműködés alapját jelentő megállapodást a református és az evangélikus egyházzal. Az evangélikus egyház már elküldte a kultusztárcának azt az egyezménytervezetet, amely az állam és a vallási felekezet közötti teljes kapcsolatrendszert átfogja (MH, október 29.). A református zsinatnál a hasonló megállapodási javaslaton az utolsó simításokat végzik. Orbán Viktor kormányfő a reformáció ünnepe alkalmából rendezett fogadáson jelentette be: az egyezményeket vélhetően már novemberben aláírják. A miniszterelnök örülne, ha a kormány részéről a megállapodás az ő kézjegyét viselné. Az egyezményekkel a kabinet orvosolhatja a protestáns egyházakkal kapcsolatos sérelmeket és méltánytalanságokat. Az előző parlamenti ciklusban ugyanis - a kormányfői meghatározás szerint - a jogalkotás figyelmen kívül hagyta ezen egyházak sajátos szerveződési elvét és történelmi hagyományait. Az egyezmények lényeges részét a természetben vissza nem igényelt ingatlanokért az egyházaknak fizetendő járadék képezi majd. Ezt a lehetőséget a tulajdonrendezést szabályozó tavalyi törvénymódosítás tette lehetővé. Az előző kormány a Szentszékkel kötött megállapodás előírásai szerint csak a katolikus egyházzal rendezte ilyen jellegű kötelezettségét. A katolikusok idén 2,1 milliárd ingatlanjáradékot kaptak. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) már a jelenlegi kormány állapodott meg, amely át is utalta az 1998-ra esedékes 600 millió forintot. A katolikus egyház számára folyósított járadék megegyezik az idei költségvetésben előirányzott összeggel. A másik három nagy egyház igényei a költségvetés elkészítésekor csak hozzávetőleges összegekkel jelentek meg. A tavalyi előirányzat a reformátusoknál 217, míg az evangélikusoknál 206 millió forintot tett ki. Lapunk értesülései szerint az e hónapban tető alá kerülő egyezmények a református egyháznak csaknem egymilliárd, míg az evangélikusnak 700 millió forintot ír majd elő. A mintegy 1,3 milliárd forinttal megnövelt járadék azt jelzi, hogy a két protestáns felekezet a vártál kevesebb ingatlant igényel majd vissza természetben a törvény szerint 2011-ig tartó tulajdonrendezés során. • N. 0. Brüsszel halasztást javasol • Folytatás az 1. oldalról A magyar légitársaságot megfigyelők szerint elsősorban az úgynevezett csatlakozó járatok utasaiért folytatott versenyben érintené hátrányosan az azonnali liberalizáció. Több nagy európai légitársaság megengedhetné magának, hogy a Malév árai alá ígérve olcsóbban fuvarozzon például Amszterdamba, a csatlakozó járatokból fedezve a veszteséget. A közösség a piacnyitás előnyeit felismerve már két éve multilaterális tárgyalásokat kezdett a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt országgal, amelyek azonban eddig azért sem lelkesedtek a gyors haladásért, mert féltek, hogy idő előtt kiteregetik lapjaikat a közösségnek. Egyes vélemények szerint ha valahol, a légi közlekedésben igaz a tétel, hogy a tagjelöltek nem egy súlycsoportba tartoznak az EU-beliekkel. Jó példa erre a résidők, a gépeknek adott fel- és leszállási lehetőségek elosztása, amely feltűnő aránytalanságot mutat. A magyar járatok ritkán jutnak olyan résidőhöz, amely az átszállási lehetőségek szempontjából vonzóvá tenné a Malévet. A legtöbb nemzeti légitársaság a piacnyitást megelőzően jelentős állami tőkeinjekciókhoz jutott, hogy jobban állja a versenyt a riválisokkal. Az állami támogatás a liberalizáció után sem teljesen kizárt, de Brüsszel sokkal szigorúbb feltételek mellett engedélyezi. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a Malév jelenleg csak minimális állami segítséghez jut, és talán érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy még a piacnyitás előtt „kistafírozzák”. A környezetvédelmi, műszaki szabványok átvételével általános megítélés szerint nem áll rosszul a hazai légi közlekedés, bár a csatlakozás valószínűsített időpontjára a gépparkban még meglévő TU-154-esek nem felelnek meg az EU zajhatárral kapcsolatos előírásainak. Ennél is nagyobb problémát jelenthet azonban, hogy tagságunk után nem csupán az unió repterein lesz tilos leszállni ilyen gépekkel, de Ferihegyen sem. Márpedig Ferihegy jelenlegi forgalmából 25-30 százalékban a keleti országoknak a közösség szabványaival nem egyező utasszállítói részesednek. Ha egyszer megvonjuk tőlük a leszállás jogát, jelentős bevételkiesésre is számítani kell. A közlekedés más területein nem kevésbé pénzigényesnek ígérkezik a csatlakozás. Egy, a nemzetközi pénzintézetek, az EU és a jövendőbeli tagállamok szakértői által közösen készített és idén áprilisban publikált tanulmány szerint a tíz közép- és keleteurópai tagjelöltnek a következő tíz évben 100 milliárd ECU-t kell a közlekedési infrastruktúrára fordítania, ha fel akar zárkózni az EU színvonalához. A francia Bouygues-csoport úgy becsülte, hogy Magyarországnak tíz év alatt több mint kétezermilliárd forintba kerül majd az infrastruktúra rendbe tétele. A bevonható közösségi források elenyészőnek tűnnek. Az idei PHARE-program 25 százalékát, körülbelül 22 és fél millió ECU-t költhetjük a közlekedésre, s a támogatás becslések szerint az ezredfordulótól is csak maximum évi 40-50 millió ECU-re emelkedhet. Egy átmeneti időszak nélküli csatlakozást minden jel szerint a belföldi közúti árufuvarozás és a belvízi hajózás sínylené meg legjobban. A tagsággal elvileg azonnal együtt járna a „kabotázs” (cabotage), vagyis egy nem Magyarországon bejegyzett fuvarozócég két magyar úticél között is szállíthatna árut. Arra lehet számítani, hogy a hazaiaknál gyorsabb és drágább cégek, de mindenekelőtt a hollandok hamar „lenyelnék” a multik közötti szállítást. Az EU újabban a vasúti szállítást favorizálja, és érezhetően ebbe az irányba próbálja terelni a jövendőbeli tagokat is. Mindez a PHARE- pénzek elosztásán is tetten érhető. Budapest eddig már kétszer is megpróbálta eladni az M3-as autópálya építését Brüsszelnek. Hiába, mert az EU csak a vasút korszerűsítését volt hajlandó 30 millió ECU-vel támogatni. Az arányokat jól szemlélteti, hogy egy kilométer közút megépítése körülbelül 1 millió ECU- be kerül. Ezt a gyakorlatot Magyarországon azért is sérelmezik, mert a kohéziós alap országaiban (Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország) az infrastrukturális segélyek több mint a felét még mindig a közút fejlesztésére fordítják. • Gyévai Zoltán