Magyar Hírlap, 1998. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-02 / 256. szám

1998. NOVEMBER 2., HÉTFŐ KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Moszkva kapcsolatait félti Most nincs esély a START-2 orosz ratifikálására Egy év alatt sokat fejlődtek a NATO-orosz kapcsolatok, de a folyamat nem visszafordít­hatatlan: az erő alkalmazása Koszovóban megtorpanás­hoz, sőt szakadáshoz vezet­het - figyelmeztetett szomba­ton Brüsszelben az orosz par­lament alsóházának egyik magas rangú tisztségviselője. MH-Brüsszel___________ Az Otthonunk Oroszország tömörülés parlamenti frakció­jának helyettes vezetője az MH-nak nyilatkozva nem osz­totta azt a véleményt, hogy ki­zárólag a NATO katonai fe­nyegetése előzte meg a huma­nitárius katasztrófát Koszovó­ban. Vlagyimir Rizskov - aki­nek a neve a legutóbbi kor­mányalakításkor komolyan felvetődött a szociális ügyeket felügyelő miniszterelnök-he­lyettesként - úgy vélte, hogy a diplomáciai megoldás eszkö­zei nem merültek ki. A fiatal politikus arra sürgette az at­lanti szervezetet, hogy minél hamarabb vonja vissza a moz­gósítási parancsot, amely alap­ján jogi értelemben bármelyik pillanatban légicsapást intéz­het a szövetség légiflottája Ju­goszlávia ellen. Éppen Koszovó ügyében mutatkoztak a legnagyobb el­lentétek azon a találkozón, amelyet a hét végén tartottak orosz törvényhozók és a tagál­lamok parlamenti képviselői­ből álló Észak-atlanti Közgyű­lés tagjainak részvételével. A fórumot a tavaly májusban a NATO és Moszkva által aláírt alapító okirat hozta létre és legfontosabb feladata, hogy fi­gyelemmel kísérje a megálla­podás megvalósítását. A ve­gyes bizottság orosz felét ve­zető Rizskov elismerte, hogy a két egykori hidegháborús ve­­télytárs egy év alatt óriási ha­ladást ért el, ám több kérdés­ben, így a katonai-technikai együttműködés területén nem történt előrelépés. A frakcióvezető-helyettes ugyanakkor a duma általános hangulatát tükrözve nem rej­tette véka alá, hogy a kapcso­latok bármelyik pillanatban a mélypontra süllyedhetnek, ha az észak-atlanti szövetség Moszkvának nem tetsző, a szerepével összeegyeztethe­tetlennek ítélt dolgokat mű­vel. Oroszország mindenek­előtt két alapelvhez ragaszko­dik. A NATO hagyományos cselekvési területén kívül nem vállalhat szerepet, regionális szervezetként nem tarthat igényt globális célok megvaló­sítására. Másrészt nem csele­kedhet egyoldalúan, az ENSZ Biztonsági Tanácsának felha­talmazása nélkül, mint arra Koszovóban komoly esély volt. Rizskov reméli, hogy a NATO jövő áprilisban Wa­shingtonban jóváhagyandó új stratégiai koncepciója ezeket az alapvetéseket tükrözi majd, és elképzelhetetlennek tartja, hogy a duma belátható időn belül ratifikálja a START-2 szerződést. • Gyévai Zoltán Késhetnek a koszovói tárgyalások Mára várható a koszovói ön­­kormányzatra vonatkozó belgrádi tervezet közzététele, hogy ezt követően megkez­dődhessenek a tárgyalások a politikai rendezésről. Pristi­­nai albán vélemények szerint az óriási nézetkülönbségek miatt egyelőre nincs kilátás megállapodásra. MH-Újvidék____________ Diplomáciai források szerint a szerb kormány már elkészítet­te a Koszovó jövőjével és az albán kisebbségnek adandó autonómiával kapcsolatos ja­vaslatait, s ezeket valószínűleg ma ismerteti Milosevics elnök. A tervezet azokra az amerikai elképzelésekre épült, amelye­ket Christopher Hill amerikai közvetítő juttatott el a szem­ben álló felekhez. Eddig csak részletek szivárogtak ki, a be­avatottak szerint a koszovói lakosság zömét alkotó albá­noknak nagyobb autonómiát kínálnak, mint amekkorát az 1974-es jugoszláv alkotmány szavatolt nekik. A szerb kormány által közzétett ütemterv szerint már szerdán meg kellene kezdeni a tárgyalásokat a po­litikai kérdésekről. A hét ele­jére ismét Belgrádba és Pris­­tinába várják Christopher Hillt. Míg a szerb és az ameri­kai fél sürgetné a tárgyaláso­kat, az albánoknak nem sie­tős a dolog. Az albán részről tapasztal­ható halogatás valószínű oka az, hogy a politikai pártok­nak még nem sikerült egysé­ges álláspontot kialakítaniuk az illegális felszabadítási had­sereggel, az UCK-val, amely nem tágít maximalista köve­teléseitől. A kölcsönös bizal­matlanságról árulkodik az is, hogy az UCK-gerillák szom­baton Malisevóban letartóz­tatták Ibrahim Rugová párt­jának két aktivistáját. Belgrád eddig csaknem teljesen eleget tett a Milo­­sevics-Holbrooke-megállapo­­dással vállalt kötelezettsé­geknek, amerikai források szerint jelenleg tízezer szerb rendőr van Koszovóban, ugyanannyi, mint a harcok márciusban történt kirobba­násakor. •J.G.B. Vezércikk a 7. oldalon Teljes gőzzel halad az új szlovák kabinet MH-Pozsony Az új pozsonyi kabinet már kedden a parlament elé ter­jesztené az önkormányzati vá­lasztásokról szóló új törvényt. Az előző kormánytöbbség ál­tal elfogadott jogszabály lé­nyegi pontjait az alkotmány­­bíróság alkotmánysértőnek mondta ki, ezért november 13- án nem lehet megtartani a vá­lasztásokat. A Dzurinda-kabi­­net javaslata szerint ezekre de­cember 19-én kerülhet sor. Sürgősségi eljárással kéri el­fogadni a kormány a közszol­gálati rádióról és televízióról szóló törvényt is. A meciarista hatalom a médiatanácsokba, amelyek egyedül jogosultak a tévé- és rádióigazgató leváltá­sára, kizárólag saját embereit választotta be. Az ő megbíza­tásuk jóval átnyúlik az új vá­lasztási időszakba, így a mé­diumok vezetése a tanácsok felszámolása és újbóli megala­kítása nélkül elmozdíthatat­­lan. A Dzurinda-kabinet eljá­rása nem túl elegáns ugyan, ám különösen a televízióban, valóban tűrhetetlen a helyzet. A titkosszolgálat vezetésé­nek és a legfőbb ügyésznek a sorsáról a következő ülésén dönt a kormány. Ladislav Pitt­­ner belügyminiszter bejelen­tette: már ma kiadja az utasí­tást azoknak a vizsgálócsopor­toknak a felállítására, amelyek feladata az elmúlt négy év leg­sötétebb, politikai indíttatású bűnügyeinek tisztázása lesz. •S. E. Dzurinda Bősről Az új szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya a bősi kérdésben a hágai Nemzetközi Bíróság döntésének összes vonzatá­­val azonosuló megvalósítást fog szorgalmazni. Az MTI jelentése szerint Mikulás Dzurinda a pozsonyi Twist Rádióban azt mondta: most óriási esély kínálkozik az országban élő szlovákok és magya­rok közti viszony rendezésére. Dzurinda abban bízik, hogy a Ma­gyar Koalíció Pártjának a kormányban jelenlevő tagjai igyekeznek majd össz-szlovákiai távlatokban gondolkodni. Vito Uni 5 és Uni 6 (öt és hat személyes változatok) Olyan haszonjárművet mutatunk be Önnek, mely­ban már az alapfelszereltségi modelleknél is meggyő­z hét minden napján társa lehet. Áruszállítás? Nem­zőek: a kategóriájában kiemelkedő biztonság, a gazda­akadály, a sportos vonalak mögé akár 1 tonnát is ságos, megbízható dízel- és benzinmotorok, hosszú bepakolhat. Szabadidő barátokkal, vagy családi király szervizintervallumok, mozgékonyság, fordulékonyság, dúlás? A Vito Uni­ó szállíthat akár hat személyt is. Válasszon tehát olyan Mercedes-Benz haszonjáművet, a hatalmas raktér pedig bőségesen elegendő a cső- mely mellett felesleges második autót tartania, magoknak. A gazdag alapfelszereltséget egyedi elvű- A Vito Uni 5 már 4.327.000.- Forint+áfá-ért* kapható í­rásai szerint tovább bővítheti. A főbb jellemzők azon- Mercedes-Benz: jármű és finanszírozás egy kézből. • 132 HUF/DEM árfolyamon Mercedes-Benz MB-AUTO Magyarország Kft., a Mercedes-Benz vezérképviselete 1133 Budapest, Kárpát u. 21. • Tel.: 451 2250, Fax: 451 2261 * 1117 Budapest, Hunyadi J. út 10. • Tel.: 463 7420, Fax: 463 7431 Mercedes-Benz Lízing Hungária Kft. • 1133 Budapest, Kárpát u 21. • Tel.: 451-2200, Fax: 451-2299 Márkaképviseleteink: Baja, Kocsis és Társa Kft. Szegedi út 84. Tel/Fax:79/321-810 • Debrecen, Postaautó Debrecen Kft. Monostorpályi u. 35. Tel/Fax:52/471-626, 52/471-028, Újhelyi Autó II. Kft. Böszörményi út 60. Tel./Fax:52/418-266 • Eger, Papp Autóház, Mátyás Király út 37. Tel.:36/324-734 Fax:36/324-208 • Győr, Győri Autóközpont Rt. Tompa u. 2. Tel.:96/314-811, Fax:96/314-976 • Jászberény, KarMo­skőhalmi út 11. Tel./Fax:57/400-400 • Kecskemét, K­irsziló Kft. Mindszenti krt. 28. Tel.:76/487-338 Fax:76/482 640 • Kunszentmárton, GA-TO Kft. Deák F. u. 24/A Tel:00/4724,20 Fax:56/461-567 • Miskolc, EUROVAN Miskolc Kft. 3.sz. tótit, kislokas! elágazás Tel.:30/457-595 Fax:46/319-555, I­fer Kft. Sajó u­. 5. Tel/Fax:40/343-045 • Nyíregyháza, AUTÓ-2-TE­MPO Kft. lég u. 4. Tel.:42/408-405 Fax:42/408-404 • Pécs, Autócentere. Kft. Koksz u. 125. Tel.:72/539-539 Fax:72/339-540 • Siófok, Együd-Garage Kft. Baj­sy-Zs. u. 90. Tel/Fax:84/311 790 • Sopron, Wiesenthal & C0 Kft. Győri út 42. Tel.:99/324-601 Fax:99/326603 • Szeged, AUTO-KURZ Kft. Vásárhelyi Pál u. 15. Tel/Fax:62/406 631 • Székesfehérvár, Alb­a Volán Rt. Börgöndi u. 14. Tel.:22/315-IOO, Fax:22/329-575, Pallagi Kft. Budai Út 312. Tel.:22/301-433 fax:22/306-1­18 • Szolnok, ALFA Autójavító Kft. Százados u. I. Tel/Fax:56/423-402 • Szombathely, MB Savaria Kft. Zanati út 30/a Tel.:94/3­01639 Fax: 94/330-990 • Zalaegerszeg Autó-Péter Kft Balatoni út 3/A Tel.:92/325-099 Fax:92/325-339 Demszky a kormányfővel tárgyalna a Nemzetiről Nem érti a döntés hátterét A kormánynak vállalnia kell a Nemzeti Színházzal kapcsola­tos döntése nyomán felmerülő jogi, gazdasági és pénzügyi kö­vetkezményt -jelentette ki Demszky Gábor Budapest főpol­gármestere tegnap a Ferihegyi repülőtéren. A költségvetés­ben szerepel az Erzsébet tér helyreállítására szánt pénz - kö­zölte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politi­kai államtitkára. A kabinet a múlt heti dönté­sével elvetette az Erzsébet té­ren megkezdett Nemzeti Színház beruházási tervét. Demszky Gábor főpolgár­mester - aki mielőbb tárgyal­ni szeretne a kérdésről Orbán Viktor kormányfővel - a kö­vetkezmények között sorolta a kormány és a fővárosi ön­­kormányzat által megkötött szerződés felrúgását is. A megállapodás szerint ha az építkezés nem valósul meg tíz éven belül, akkor az Erzsébet téri ingatlan tulajdonjoga ere­deti állapotában száll vissza a fővárosra. Budapest főpolgármestere a legfontosabb kérdésnek tartja a megkezdett és leállí­tott építkezés ügyének tisztá­zását többek között közleke­dési és városképvédelmi cél­ból is. Szerinte csak ezután kerülhet sor a kormányzati szándékokkal kapcsolatos fő­városi álláspont kialakítására. Demszky nem firtatta, hogy mi áll a kabinet döntésének hátterében, ám szándékai szerint ebben a kérdésben Budapest érdekeit szeretné képviselni. A főpolgármester hangoz­tatta: a város eddig is mindent megtett a Nemzeti Színház felépítéséért, hiszen egyik leg­értékesebb területét ingyen adta át e célra, és saját vállala­taival jelentős költségen köz­­művesítette. A főpolgármester az MH- nak arra a kérdésére, hogy ér­vényesíteni kívánja-e a város a kabinettel szemben eddigi költségeit, elmondta, itt nem erről van szó, hanem egy meg­kezdett beruházás befejezésé­ről. Demszky Gábort a le­mondó döntés meglepte, hi­szen arról annak ellenére sem kérték ki az önkormányzat véleményét, hogy elődei min­den esetben rendszeresen egyeztették lépéseiket Buda­pest vezetőivel. A kormányzat külön for­rást rendelt az Erzsébet tér helyreállítására, így az építke­zésre szánt 10,7 milliárd forin­tot ez nem érinti. A különböző költségek, mint a tér helyreál­lítása és a buszpályaudvar kite­lepítése a kormányzatot terhe­lik - közölte Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai állam­titkára a Magyar Rádió 16 Óra című szombati műsorában. A költségvetés tervezetében a minisztérium költségvetésé­nek részeként szerepelnek a helyreállítás költségei. A zuglói önkormányzat képviselő-testülete a legújabb kormánydöntés óta még nem foglalkozott a Városligetbe szánt Nemzeti Színházzal összefüggő kérdésekkel - kö­zölte az MTI-vel tegnap Ha­lász Iván. A helyi MSZP-frak­­ció vezetője annak kapcsán nyilatkozott, hogy a hét végén több téves hír jelent meg a le­hetséges új helyszín kapcsán. A szocialista politikus elmond­ta: a kerület hatályos részletes rendezési terve alapján nem épülhet színház a jelzett tér­ségben. Ezt a területet ugyanis mélygarázs építésére, illetve parkosításra szánták. Tény az is, hogy megfelelő előterjesz­tés esetén a rendezési terv bár­mikor módosítható. Az adott terület egyébként tulajdonilag a fővárosi önkormányzathoz tartozik, így annak hasznosítá­sáról a főváros dönthet. •P.A. G. Kutyakomédium címmel publicisztika a 7. oldalon Amikor még úgy tűnt, egyetértenek a helyszínben: Hámori József kultuszminiszter kézfogása Valló Péter rendező­vel az Erzsébet téri építkezésnél. Jobbra Bálint András, a Nemzeti Színház igazgatója fotó: pélyi nóra Többet kapnak a protestánsok Kevesebb ingatlant kérnek vissza Elképzelhető, hogy az előzetes­ számításoknál 1,3 milliárd fo­rinttal magasabb járadékot kapnak idén a nagy protestáns egyházak azokért az ingatlanokért, amelyeket természetben nem igényelnek vissza. A miniszterelnök péntek esti bejelen­tése megerősítette lapunk korábbi értesülését, mely szerint a kormány hamarosan aláírja az együttműködés alapját jelentő megállapodást a református és az evangélikus egyházzal. Az evangélikus egyház már elküldte a kultusztárcának azt az egyezménytervezetet, amely az állam és a vallási fe­lekezet közötti teljes kapcso­latrendszert átfogja (MH, ok­tóber 29.). A református zsi­natnál a hasonló megállapo­dási javaslaton az utolsó simí­tásokat végzik. Orbán Viktor kormányfő a reformáció ünnepe alkal­mából rendezett fogadáson jelentette be: az egyezménye­ket vélhetően már novem­berben aláírják. A miniszter­elnök örülne, ha a kormány részéről a megállapodás az ő kézjegyét viselné. Az egyezményekkel a ka­binet orvosolhatja a protes­táns egyházakkal kapcsolatos sérelmeket és méltánytalan­ságokat. Az előző parlamenti ciklusban ugyanis - a kor­mányfői meghatározás sze­rint - a jogalkotás figyelmen kívül hagyta ezen egyházak sajátos szerveződési elvét és történelmi hagyományait. Az egyezmények lényeges részét a természetben vissza nem igényelt ingatlanokért az egyházaknak fizetendő jára­dék képezi majd. Ezt a lehe­tőséget a tulajdonrendezést szabályozó tavalyi törvény­­módosítás tette lehetővé. Az előző kormány a Szentszékkel kötött megál­lapodás előírásai szerint csak a katolikus egyházzal rendez­te ilyen jellegű kötelezettsé­gét. A katolikusok idén 2,1 milliárd ingatlanjáradékot kaptak. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) már a jelenlegi kormány állapodott meg, amely át is utalta az 1998-ra esedékes 600 millió forintot. A katolikus egyház számára folyósított járadék megegye­zik az idei költségvetésben előirányzott összeggel. A má­sik három nagy egyház igé­nyei a költségvetés elkészíté­sekor csak hozzávetőleges összegekkel jelentek meg. A tavalyi előirányzat a re­formátusoknál 217, míg az evangélikusoknál 206 millió forintot tett ki. Lapunk érte­sülései szerint az e hónapban tető alá kerülő egyezmények a református egyháznak csaknem egymilliárd, míg az evangélikusnak 700 millió fo­rintot ír majd elő. A mintegy 1,3 milliárd forinttal megnö­velt járadék azt jelzi, hogy a két protestáns felekezet a vártál kevesebb ingatlant igé­nyel majd vissza természet­ben a törvény szerint 2011-ig tartó tulajdonrendezés során. • N. 0. Brüsszel halasztást javasol • Folytatás az 1. oldalról A magyar légitársaságot meg­figyelők szerint elsősorban az úgynevezett csatlakozó jára­tok utasaiért folytatott ver­senyben érintené hátrányosan az azonnali liberalizáció. Több nagy európai légitársaság megengedhetné magának, hogy a Malév árai alá ígérve olcsóbban fuvarozzon például Amszterdamba, a csatlakozó járatokból fedezve a vesztesé­get. A közösség a piacnyitás előnyeit felismerve már két éve multilaterális tárgyaláso­kat kezdett a tíz közép- és ke­let-európai tagjelölt országgal, amelyek azonban eddig azért sem lelkesedtek a gyors hala­dásért, mert féltek, hogy idő előtt kiteregetik lapjaikat a közösségnek. Egyes vélemények szerint ha valahol, a légi közlekedés­ben igaz a tétel, hogy a tagje­löltek nem egy súlycsoportba tartoznak az EU-beliekkel. Jó példa erre a résidők, a gépek­nek adott fel- és leszállási le­hetőségek elosztása, amely feltűnő aránytalanságot mu­tat. A magyar járatok ritkán jutnak olyan résidőhöz, amely az átszállási lehetőségek szem­pontjából vonzóvá tenné a Malévet. A legtöbb nemzeti légitár­saság a piacnyitást megelő­zően jelentős állami tőkein­jekciókhoz jutott, hogy jobban állja a versenyt a riválisokkal. Az állami támogatás a liberali­záció után sem teljesen kizárt, de Brüsszel sokkal szigorúbb feltételek mellett engedélyezi. Szakértők felhívják a figyel­met arra, hogy a Malév jelen­leg csak minimális állami se­gítséghez jut, és talán érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy még a piacnyitás előtt „kistafírozzák”. A környezetvédelmi, mű­szaki szabványok átvételével általános megítélés szerint nem áll rosszul a hazai légi közlekedés, bár a csatlakozás valószínűsített időpontjára a gépparkban még meglévő TU-154-esek nem felelnek meg az EU zajhatárral kap­csolatos előírásainak. Ennél is nagyobb problémát jelenthet azonban, hogy tagságunk után nem csupán az unió repterein lesz tilos leszállni ilyen gépek­kel, de Ferihegyen sem. Már­pedig Ferihegy jelenlegi for­galmából 25-30 százalékban a keleti országoknak a közösség szabványaival nem egyező utasszállítói részesednek. Ha egyszer megvonjuk tőlük a le­szállás jogát, jelentős bevétel­­kiesésre is számítani kell. A közlekedés más terüle­tein nem kevésbé pénzigé­nyesnek ígérkezik a csatlako­zás. Egy, a nemzetközi pénzin­tézetek, az EU és a jövendő­beli tagállamok szakértői által közösen készített és idén ápri­lisban publikált tanulmány szerint a tíz közép- és kelet­európai tagjelöltnek a követ­kező tíz évben 100 milliárd ECU-t kell a közlekedési inf­rastruktúrára fordítania, ha fel akar zárkózni az EU szín­vonalához. A francia Bouy­­gues-csoport úgy becsülte, hogy Magyarországnak tíz év alatt több mint kétezermil­­liárd forintba kerül majd az infrastruktúra rendbe tétele. A bevonható közösségi forrá­sok elenyészőnek tűnnek. Az idei PHARE-program 25 szá­zalékát, körülbelül 22 és fél millió ECU-t költhetjük a köz­lekedésre, s a támogatás becs­lések szerint az ezredforduló­tól is csak maximum évi 40-50 millió ECU-re emelkedhet. Egy átmeneti időszak nél­küli csatlakozást minden jel szerint a belföldi közúti árufu­varozás és a belvízi hajózás sínylené meg legjobban. A tagsággal elvileg azonnal együtt járna a „kabotázs” (ca­botage), vagyis egy nem Ma­gyarországon bejegyzett fuva­rozócég két magyar úticél kö­zött is szállíthatna árut. Arra lehet számítani, hogy a ha­zaiaknál gyorsabb és drágább cégek, de mindenekelőtt a hollandok hamar „lenyelnék” a multik közötti szállítást. Az EU újabban a vasúti szállítást favorizálja, és érez­hetően ebbe az irányba pró­bálja terelni a jövendőbeli ta­gokat is. Mindez a PHARE- pénzek elosztásán is tetten ér­hető. Budapest eddig már kétszer is megpróbálta eladni az M3-as autópálya építését Brüsszelnek. Hiába, mert az EU csak a vasút korszerűsíté­sét volt hajlandó 30 millió ECU-vel támogatni. Az ará­nyokat jól szemlélteti, hogy egy kilométer közút megépí­tése körülbelül 1 millió ECU- be kerül. Ezt a gyakorlatot Magyarországon azért is sé­relmezik, mert a kohéziós alap országaiban (Spanyolor­szág, Portugália, Görögor­szág, Írország) az infrastruk­turális segélyek több mint a felét még mindig a közút fej­lesztésére fordítják. • Gyévai Zoltán

Next