Magyar Hírlap, 1999. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-02 / 1. szám
1999. JANUÁR 2., SZOMBAT Európában új valutával, a világon pedig vidáman, de a szokásoshoz képest jóval több tűnődéssel kezdődött az új esztendő. A pápa, az államfők ilyenkor elhangzó üzenetei többet foglalkoztak a jövővel, és érzékelhető volt a készülődés a következő, 2000. évre. Az állam- és kormányfőket és a Föld lakóit szemlátomást erősen foglalkoztatja, hogy mit tartogat a harmadik évezred az emberiségnek. MH-összeállítás II. János Pál pápa a római Szent Péter-bazilikában tartott ünnepi újévi miséjén felidézte a múlófélben lévő száz év bűneit és atrocitásait, de méltatta azt, ahogyan a háborúk évszázadában egyre inkább univerzális és szent kötelességgé válik az emberi jogok tisztelete. „Ha visszatekintünk a befejezéséhez közelgő évszázadra, akkor emlékezünk a két világháborúra, a temetőkre, az elesettek sírjaira, az elpusztult családokra, könynyekre és elkeseredésre, nyomorra és szenvedésre. Hogyan is feledhetnénk a koncentrációs táborokat, Izrael gyermekeinek kegyetlen elpusztítását, a mártíriumot” - mondta. A Reuters jelentése szerint megemlékezett Edith Steinről, a zsidó születésű apácáról, aki Auschwitz gázkamráiban halt meg, s akinek szentté avatása tavaly megkezdődött. A béke kultúrája A 78 éves szentatya, akit kimerített a másfél órás szertartás, méltatta azt a hatalmas haladást is, amelyet a világ ebben a században elért az ember jogainak tiszteletben tartásában. „Ez az évszázad egyben az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata megszületésének százada is, amelynek 50 évfordulóját a minap ünnepeltük” - mondta. Megemlítette saját, húszoldalas üzenetét, amelyet a tegnapi napra, a béke világnapjára készített, és kijelentette: az emberi jogok kultúrája nem lehet egyéb, mint a béke kultúrája. A szentatya egész pápasága idején fáradhatatlanul küzdött az emberi jogokért és a szegényekért. Békevilágnapi üzenetében is azt közölte, hogy a pénzpiacok globalizációja soha nem szüntetheti meg az elemi emberi szükségletek kielégítésének igényét. A jövő iránt érzett aggodalom hatotta át Václav Havel cseh elnök újévi üzenetét. Mint mondta, tíz évvel a kommunizmus bukása után újfajta falak emelkednek a cseh társadalomban és fenyegetik a demokráciát. Az etnikai csoportokat új határok választják el egymástól, és a megosztottság jelei a politikában is észlelhetők. Jó ideje már - mondta Havel -, hogy ledöntöttük a demokratikus Európát tőlünk elválasztó falat - de azóta eltűrjük, hogy szép lassan újabb falak emelkedjenek, amelyek semmivel sem jobbak a ledöntött falnál. „Amit azonban 10 évvel ezelőtt kitessékeltünk az ajtón, most suttyomban visszamászik az ablakon” - jelentette ki. A cigány-, a német-, az orosz- és Amerika-ellenesség néha afrikaiellenességgel vagy arabellenességgel keveredik, illetve Európa-ellenes és antiszemita magatartásban is testet ölt. Az új falak fenyegethetik társadalmunk alapvető demokratikus értékeit - mondta a cseh elnök. A cseh elnök szerint az ország NATO-tagsága és az EU-hoz való csatlakozás lehetősége Csehország számára új felelősséget is jelent. Ha a reformok az utóbbi hónapokban elért ütemben folytatódnak, akkor valós esély van arra, hogy a román lakosság áldozata meghozza gyümölcsét - jelentette ki Emil Constantinescu államfő újévi rádió- és televíziós üzenetében. Mint bukaresti tudósítónk írta, az államfő figyelmeztetett, nem lehet csak az anyagiakkal törődni, miközben „virágzik a hazugság, a rablás”. Nem tagadta, az elégedetlenség az élet csaknem minden területén megmutatkozik. A sikerek között említette, hogy Romániának az utóbbi két évben sikerült működőképes kapcsolatrendszert kialakítania a világ jelentős politikai és gazdasági központjaival, regionális viszonylatban pedig közelebbi és távolabbi szomszédaival való kapcsolatainak köszönhetően egyértelműen a stabilitás és egyensúly tartópillérének tekintik. Hangsúlyozta, idén jobban fog őrködni a törvényesség fölött, minden erejével megvédi az állami intézmények tekintélyét. Mivel Szlovákiának tavaly március óta nincs köztársasági elnöke, az államfői jogköröket megosztva gyakorló házelnök és kormányfő a szokásos szilveszteri, illetve újévi köszöntőt is felosztotta egymás között. Mikulás Dzurinda miniszterelnök tegnap azzal kezdte a beszédét: egy év múlva remélhetőleg már nem ő szól a nemzethez, hanem a közvetlenül választott, legitim államfő. Törődni a számkivetettekkel Dzurinda hangsúlyozta, a tavaly szeptemberi választások csak a változások kezdetét jelentették. A gazdaság rendbehozatala még az ország előtt áll, és a legszegényebb rétegeket segítő szociális intézkedések ellenére is nem csekély áldozatokat követel majd a lakosságtól. Az erőfeszítésekért cserében a kormány a lehető legnagyobb szigorral ellenőrzi majd, hogy az elmúlt években a privatizációból óriási vagyonhoz jutott újgazdagok teljesítik-e a társadalommal szembeni kötelezettségeiket, azaz rendesen adóznak-e. Mikulás Dzurinda reményét fejezte ki, hogy az ország erőfeszítései az év végére meghozzák gyümölcsüket az uniós csatlakozási tárgyalásokra való meghívás formájában. Thomas Klestil osztrák államfő szerint 1998 második felében Ausztria bebizonyította felkészültségét, és ezalatt befejeződtek az előkészületek a közös európai valuta, az euro bevezetéséhez. Az osztrák elnök újévi üdvözletében hangsúlyozta: egyénileg is nagy örömmel tölti el, hogy Ausztria EU-elnöksége alatt megkezdődtek a konkrét csatlakozási tárgyalások Ausztria azon szomszédos országaival, amelyek tíz évvel ezelőtt nyerték vissza a szabadságukat, lebontották a vasfüggönyt, és Ausztriával jószomszédi kapcsolatokat építettek ki. Ezekben az években az osztrák gazdaság hatalmasat nyert az új nyíltság következtében. Jacques Chirac francia elnök köszönetet mondott népének azért, hogy lehetővé tette az euro bevezetését, ami Franciaországot a gazdasági növekedés és a fogyasztói választék bővülése korszakába vezeti. Mint az MTI írta, Chirac egyben megintette a szocialista kormányt, mert az szerinte túl keveset tett a munkanélküliség csökkentésére és a társadalom számkivetettjei szenvedéseinek enyhítésére. Államfőként utolsó újévi üdvözletében Nelson Mandela dél-afrikai elnök arra szólította fel honfitársait, hogy közösen munkálkodjanak a szegénység és a korrupció felszámolásán, amely a fajgyűlölő rendszer korszakának öröksége. Visszaszámlálás A kontinens pénzügyi világának felelősei másféleképpen töltötték a szilvesztert: számolgatták az euro és a nemzeti valuták árfolyamát, hiszen az új év első napján 11 európai uniós országban olyan gazdasági folyamat indult meg, amely átrajzolja később a világ gazdasági térképét is. A római birodalom óta nem volt közös pénz Európában. Összesen mintegy 50 ezer pénzügyi szakember dolgozott az átálláson. Folyt a pezsgő, vidámak voltak az emberek, de mégis inkább arról faggatták egymást, hogy ki mit csinál majd jövő ilyenkor. New Yorkban a Times Square-en félmillió ember tombolt, de ez inkább főpróba volt a következő szilveszterre. Az egész világ valamiféle „visszaszámlálás” állapotában ünnepelt. A keresztények is már a jövő év ünnepségeire készülődvén élték meg az év fordulóját. Aggodalom és bizakodás a naptárfordulón A világ az új évezredre vár Újévi miséjén a pápa az emberi jogok tiszteletére figyelmeztetett FOTÓ: REUTERS - PAOLO COCCO Békés szilveszter Koszovóban Milosevics abban bízik, hogy Koszovó ügyében az idén megszületik a politikai megoldás, miközben Ibrahim Rugova az albánok lakta déli tartomány szabadságának és függetlenségének kivívására szólított fel. A szilveszter békésen telt a válságövezetben. MH-Újvidék___________ Újévi üzenetében a jugoszláv elnök nehéznek minősítette az elmúlt esztendőt, amikor a külföld, úgymond, nyomásgyakorlással ki akarta kényszeríteni Koszovó önállóságát, az országtól való elszakadását. Jelentős fejlemény azonban, hogy létrejött a polgárok, a pártok és az intézmények összefogása „a szuverenitás védelmében”, bár akadtak, akik „a legnehezebb helyzetben elárulták hazájukat”. Koszovóban - ahol „az albánok régóta élnek”, míg a szerbek „örök idők óta” - csakis az egyenrangúság szavatolhatja a békés együttélést. Milosevics kifejezte reményét, hogy az idén megszületik a politikai megoldás a koszovói válságban. Ibrahim Rugova pristinai vezető szerint az elmúlt évet a rengeteg meghozott áldozat, az albán falvak és ingatlanok szisztematikus lerombolása jellemezte, az albánoknak azonban sikerült megakadályozniuk „az etnikai tisztogatást”. Nemzettársait arra szólította fel, hogy együttesen küzdjenek Koszovó szabadságáért és függetlenségéért. Az etnikai feszültségektől terhes szerbiai tartományban csaknem zavartalanul telt el a szilveszter, csak a Podujevo- Pristina úton történt kisebb incidens, ahol rálőttek a rendőrjárőrre. Az európai megfigyelők közvetítésével az illegális Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) szabadon engedett egy szerb polgárt, a szerb belbiztonsági erők pedig kiadták két albán gerilla holttestét, akik a múlt heti Podujevo környéki harcokban estek el. Pristinában a rendőrség megengedte, hogy megünnepeljék a szilvesztert a szerbek látogatta vendéglőkben, de fokozott óvatosságra intett. A lakosság legnagyobb része azonban otthon maradt. Szerbiában és a Vajdaságban is túlnyomórészt családi körben ünnepeltek az emberek, elsősorban anyagi okokból. Sokan gyűltek össze a városok főterein, az újvidéki katolikus nagytemplom előtti téren negyvenezres tömeg búcsúztatta az óévet. • J. Garai Béla Reuters______________ Benyújtotta a hivatalos okmányokat az amerikai szövetségi választási bizottságnak Albert Gore, az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke - így ő az első, aki az 1998-as év utolsó napján jelezte: elnök akar lenni 2000- ben. A hírt tegnap a Washington Post jelentette. Az okmányok beadása ugyan formálisnak tűnik, de valójában azt teszi lehetővé a Tennessee állambeli demokratának, hogy akár az év első napjától hozzálásson pénzt gyűjteni választási kampányához, irodákat béreljen szerte az országban és szerződtesse munkatársait - a kampánystábot. A Washington Post értesülése szerint Gore munkatársai látszólag rutinjellegűnek, „papírmunkának" állítják be Gore jelentkezését, de a háttérben a lázas aktivitás már meg is kezdődött. A jelenlegi alelnök ez évi politikai terveit is nyilvánvalóan alárendeli elnökjelölti ambícióinak. Az úgynevezett előválasztásokat csak jövő februárbanmárciusban tartják, de az addig hátralévő idő nem igazán hosszú ahhoz, hogy Gore minimum 20 millió dollárt gyűjtsön össze. Szakértők szerint legalább ennyi pénz kell ahhoz, hogy valaki a siker reményében induljon harcba a Fehér Házért. S persze Gore-nak még meg kell szereznie pártja, a Demokrata Párt elnökjelöltségét is. Bill Bradley volt New Jersey-i szenátor és Paul Wellstone, Minnesota szenátora - mindketten demokraták - megalakították a maguk „kutatóbizottságát”, hogy felmérjék, milyen eséllyel szállhatnak szembe az alelnökkel. Elemzők ma úgy vélik, hogy a párton belül Al Gore-nak nincs komoly ellenfele. A rivális republikánusok közül is akadt már egy ember, John McCain arizonai szenátor, volt vietnami hadifogoly, aki megtette a hivatalos lépéseket pártja elnökjelöltségének megszerzéséért. A 62 éves McCain ugyancsak elküldi okmányait a választási bizottságnak - s őt valószínűleg hosszú sorban követik majd a republikánus jelöltek. Közülük azonban eddig csak egyvalaki számít favoritnak: George W. Bush, aki Texas állam kormányzója és George Bush volt amerikai elnök fia. Az ifjabb Bush áprilisig feltehetően kivár, s csak akkor nyilatkozik, hogy akar-e az Egyesült Államok elnöke lenni. Az első hivatalos elnökjelölt Al Gore jelentkezett KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Emlékezetes politikai csaták Az államfő szerint egymásra épülnek a kormányok eredményei A feladat az, hogy az unió és Magyarország megértesse egymással igényeit, de ne agresszívan - jelentette ki tegnapi televíziós nyilatkozatában Göncz Árpád. Az államfő elmondta: 1998-ból számára a választások, az azt követő „hihetetlen tempójú törvényalkotás” és a belpolitikai csatározások maradtak a legemlékezetesebbek. Az euroatlanti integrációval kapcsolatos felkészülést és a jogharmonizáció folytatását említette az 1999-es év legfontosabb feladatai között a kereskedelmi TV2-nek adott újévi nyilatkozatában Göncz Árpád. A köztársaság elnöke reményét fejezte ki, hogy alábbhagy az elmúlt félévet jellemző belpolitikai „csatazaj”. Az államfő azt várja, hogy Magyarországot nem érinti túl mélyen a potenciális európai visszaesés, továbbra is fennmarad a magyar gazdaság fejlődése, mert a növekedés feltételei adottak. Szólt arról is, hogy az ország az utolsó lépéseket teszi meg a NATO-hoz vezető úton, és közeledünk az Európai Unió kapujához. „Az EU távolsága nem pontosan megszabható, de az irányt tudjuk” - mondta Göncz Árpád, hozzátéve: a feladat az, hogy az unió és Magyarország megértesse egymással igényeit, de ne agresszívan. Hazánknak cél, és nem eszköz az unió, de az EU- nak is cél a legközelebbi fizetőképes piacot jelentő Magyarország. Szintén az 1999- es teendők kapcsán megjegyezte: társadalmi szükséglet a „szabadság kis köreinek” megerősítése. Ez az érdekképviseletiségben, az önkormányzatiságban, az érdekérvényesítés jogi kereteinek megszabásában és abban az összetartásban mutatkozik meg, amelynek alapján az egyén a többiek sérelme nélkül meg tudja védeni saját érdekeit. „Valamennyi kormány eredményei egymásra épülnek” - mondta a hivatali ideje alatt megválasztott kormányokról a köztársasági elnök. Utalt arra, hogy az Antall-kabinet alapozta meg a politikai intézményrendszert, a Hornkormány javította ki a korábbi gazdasági törvények joghézagait, illetve hajtotta végre a magánosítást és a stabilizációt. A jelenlegi kormányra vár a csatlakozással és a jogharmonizációval összefüggő problémák megoldása. Göncz Árpád kijelentette: 1998-ból számára a választások, az azt követő „hihetetlen tempójú törvényalkotás” és a belpolitikai csatározások maradtak a legemlékezetesebbek. Az árvíz szerinte bizonyos értelemben áldás volt a nemzetnek, mert bebizonyította, hogy az emberek meg tudják védeni a gátakat, meg tudják osztani egymással azt, amijük van. A TV2-nek adott interjúját megelőzően kerülte a napi politikai-gazdasági aktualitásokat a köztársasági elnök hagyományos, december 31 -ei újévi televíziós beszédében. Az államfő szilveszter éjszaka azokról az emberekről, „csillagszemű nőkről, szálfatermetű férfiakról” emlékezett meg, akik leginkább képviselik a múlt maradandó értékeit, s teremtik meg a jövő jogos reményét. Két vasutas-szakszervezet aláírta a bérnyilatkozatot Maradt a sztrájkkészültség A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) továbbra sem tartja elfogadhatónak a vasúttársaság 16 százalékra megemelt ajánlatát, és változatlanul készülnek a január 4-ére meghirdetett sztrájkra. Annak ellenére, hogy a múlt év utolsó napján két reprezentatív vasutas érdekvédelmi szervezet, a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) és a Mozdonyvezetők Szakszervezete (Mosz) aláírta a bérnyilatkozatot a MÁV Rt. vezetésével. Amennyiben vasárnap délig nem sikerül megállapodást kötni a jövő évi béremelés mértékéről, úgy január 4-én nulla órától a VDSZSZ tagjai sztrájkba lépnek - nyilatkozta lapunknak Gaskó István, a szervezet elnöke. Ha a vasárnapra kitűzött időpont után állapodnának meg, a sztrájkot akkor is elkezdenék hétfőn, később persze lefújnák. A VDSZSZ-nek 15 ezer tagja van a vasútnál, akiknek több mint 90 százaléka írta alá, hogy támogatja a munkabeszüntetést, de Gaskó szerint más szakszervezetek tagjai is jelezték, hogy csatlakoznának az akcióhoz. Gaskó szerint december 31-én nem született bérmegállapodás, pusztán bérnyilatkozatot írt alá a másik két reprezentatív szakszervezet, melynek végleges változatát csak hétfőn dolgoznák ki, illetve imák alá. A VDSZSZ azért nem csatlakozott a bérnyilatkozathoz, mivel nem tartják elégségesnek a MÁV összességében 16 százalékos, ez évre vonatkozó béremelési javaslatát. Gaskó úgy vélte, ez a mérték is elfogadhatatlan a VDSZSZ számára, mivel megítélésük szerint akár a munkavállalók 60 százalékánál sem eredményezné a reálpozíciók javulását, amit célul tűztek ki. A 14 százalékos alapbéremelés ugyanis a VDSZSZ számításai szerint igazából csak 12,5 százalék, hiszen a vasútnál amúgy is létezik egy 1,5 százalékos bérautomatizmus, s a 1,5 százalékos teljesítményjutalom sem tekinthető újdonságnak, hiszen a múlt évben ilyen címen 1 százalékot szintén beépítettek. Egyedül a 0,5 százalékos differenciális juttatás új elem. A mozdonyvezetők számára elfogadható a MÁV ajánlata, ami 1,7 százalékos reálbérnövekedést eredményez a vasutasoknál - nyilatkozott lapunknak Borsik János, a Mosz ügyvezető alelnöke. Értékelése szerint a 0,5 százalékos differenciált béremelési javaslat 20 ezer munkavállaló, köztük a mozdonyvezetők számára jelenti a reálpozíciók javulását, amit egyébként az adótábla idei változása vinne el. Borsik úgy vélte, miután a Mosz és a VSZ kezdeményezte az egyeztető tárgyalásokat a MÁV-val, a továbbra is a sztrájk mellett kitartó VDSZSZ csatlakozhatott volna a megállapodáshoz, ám ezzel a lehetőséggel utóbbiak nem éltek. Ezzel együtt jogi szempontból a megszületett béralku a MÁV teljes személyi állományára kiterjed - fogalmazott Borsik János. •HL FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT A Gaskó István vezette szakszervezet kitart a sztrájkfelhívás mellett Nem terveznek forgalomkorlátozást A Magyar Államvasutak nem hozott áruforgalmi korlátozási intézkedéseket a január 4-ére kilátásba helyezett sztrájk miatt - nyilatkozta az MTI-nek Domokos Lajos, a MÁV Rt. szóvivője. Ez azt jelenti, hogy a hazai és a külföldi fuvaroztatók zavartalanul adhatnak fel szállítási megrendeléseket a MÁV vonalaira. A MÁV Rt. úgy ítéli meg, hogy nincs szükség sem az áru-, sem a személyforgalomban korlátozó intézkedésre, mert a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) esetleges munkabeszüntetésekor is a vasúti forgalom fenntartható. Folyamatos párbeszédet akarnak a munkaadók Felgyorsult az érdekegyeztetési koncepció kidolgozása a kabinetben. A téziseket január első napjaiban már véleményezhetik a partnerek. A többszintű párbeszéd tervét az Érdekegyeztető Tanácson kívüli munkaadói szervezet, a Stratosz elnöke, Berényi János jónak tartja. Az MGYOSZ elnöke, Orbán István szerint fontos lenne szakmai és vállalati szintű megállapodások megkötése is. MH-összeállítás_________ Az érdekegyeztetés új koncepcióját január első napjaiban véleményezhetik a társadalmi partnerek. Chikán Attila miniszter tervei szerint a megvitatott elképzeléseket január végéig ismét a kormány elé terjesztik - adta hírül a távirati iroda tegnap. A mintegy 30 oldalas tervezetet - immár a gazdasági koncepció részeként - társadalmi vitára bocsátják, amely a tapasztalatok összegzése után, legkésőbb áprilisra végleges formát ölt. Jónak tartja a kormánynak az eddiginél tagoltabb érdekegyeztetéssel kapcsolatos elképzeléseit Berényi János, a Stratosz elnöke. Az ÉT-n kívül működő, 158 stratégiai vállalat önálló munkaadói-gazdasági szervezetének elnöke hozzátette: más típusú érdekegyeztetést igényel a piaci, valamint a közszolgáltató és a közalkalmazotti szféra, hisz ez utóbbi kettőben az állam részben tulajdonosként, illetve munkáltatóként közvetlenül is érintett. Jó elgondolás az is, hogy a munka világát érintő kérdésekben a szakminisztériumok egyeztetnek az ágazatban dolgozó vállalatokkal. A nagy gazdaságpolitikai kérdésekben viszont folyamatos párbeszédre lenne szükség a kormány és a munkáltatók között. Erre a célra gazdaságpolitikai fórumot vagy tanácsot kellene létrehozni. Berényi János szerint teret adhatna az érdekegyeztetésnek az úgynevezett Európai Integrációs Tanács megalakítása. Ezen a fórumon a kormány, valamint a munkaadók és a munkavállalók az EU- csatlakozással kapcsolatos véleményüket fejthetnék ki. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) kedvezőbbnek tartaná az Országos Érdekegyeztető Tanács továbbfejlesztését, emellett egyfajta mélységi érdekegyeztetési struktúrát képzel el, ami egyben szakmai és vállalati szintű megállapodások megkötését jelentené - mondta Orbán István, az ÉT munkaadói oldala legnagyobb érdek-képviseleti szervezetének elnöke. Szerinte a gazdasági jellegű érdekképviseletekben a kormánynak meglehetősen kétarcú a szerepe. Egyfelől közalkalmazottként vesz részt a makrogazdaság ügyeiről folytatott tárgyalásokon, másfelől viszont van egy munkaadói karaktere is, hiszen rengeteg közalkalmazottnak ad munkát. Orbán István elnök nem hisz abban, hogy hatalmi befolyás révén létre lehetne hozni egy nagy magyar munkaadói szervezetet. Szerinte nincs is erre szükség, mert a fejlődés óhatatlan velejárója lesz majd egy önkéntes alapon alakuló konföderáció. Elkészült a gazdaságstratégiai koncepció A Gazdasági Minisztériumban elkészült a gazdaságstratégia koncepciója, amelyet még január első napjaiban a gazdasági kabinet elé terjesztenek - nyilatkozta a távirati irodának Chikán Attila miniszter. Az energetika jövőjét meghatározó koncepció már elkészült, annak megvalósítását az első félévben megkezdik. Ennek fontos állomása lesz, hogy január végéig kiértékelik az erőműtendert. Változik az árképzés rendszere is, 1999-től nem negyedévente, hanem évente egyszer kerül sor az energiaárak rendezésére. A megvalósítás szakaszába ér az év elején a kis- és középvállalkozás-fejlesztési program is - mondta a miniszter. Ismertette: január első heteiben konzultálnak a kereskedelmi bankokkal a kis- és középvállalkozások finanszírozásában való részvételről. Megkezdődik a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szerkezeti átalakítása is, valamint készül a kis- és középvállalkozási törvény, amelyet még az első negyedévben beterjesztenek - mondta Chikán Attila. Ugyancsak rövidesen a miniszterek asztalára kerülhet a turizmusfejlesztés stratégiája, amelyet szerdán vitat meg a gazdasági kabinet. Az új esztendőben áttekintik mindazokat a gazdasági ágazatokat, amelyekben súlyos problémák mutatkoznak, így sor kerül például a kohászat és a textilipar helyzetének értékelésére.