Magyar Hírlap, 1999. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-02 / 1. szám

1999. JANUÁR 2., SZOMBAT Európában új valutával, a vi­lágon pedig vidáman, de a szokásoshoz képest jóval több tűnődéssel kezdődött az új esztendő. A pápa, az ál­lamfők ilyenkor elhangzó üzenetei többet foglalkoztak a jövővel, és érzékelhető volt a készülődés a következő, 2000. évre. Az állam- és kor­mányfőket és a Föld lakóit szemlátomást erősen foglal­koztatja, hogy mit tartogat a harmadik évezred az embe­riségnek. MH-összeállítás II. János Pál pápa a római Szent Péter-bazilikában tar­tott ünnepi újévi miséjén fel­idézte a múlófélben lévő száz év bűneit és atrocitásait, de méltatta azt, ahogyan a hábo­rúk évszázadában egyre in­kább univerzális és szent kö­telességgé válik az emberi jo­gok tisztelete. „Ha visszatekintünk a be­fejezéséhez közelgő évszá­zadra, akkor emlékezünk a két világháborúra, a teme­tőkre, az elesettek sírjaira, az elpusztult családokra, köny­­nyekre és elkeseredésre, nyo­morra és szenvedésre. Ho­gyan is feledhetnénk a kon­centrációs táborokat, Izrael gyermekeinek kegyetlen el­pusztítását, a mártíriumot” - mondta. A Reuters jelentése sze­rint megemlékezett Edith Steinről, a zsidó születésű apácáról, aki Auschwitz gáz­kamráiban halt meg, s akinek szentté avatása tavaly meg­kezdődött. A béke kultúrája A 78 éves szentatya, akit ki­merített a másfél órás szer­tartás, méltatta azt a hatal­mas haladást is, amelyet a vi­lág ebben a században elért az ember jogainak tisztelet­ben tartásában. „Ez az évszá­zad egyben az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata meg­születésének százada is, amelynek 50 évfordulóját a minap ünnepeltük” - mond­ta. Megemlítette saját, húsz­oldalas üzenetét, amelyet a tegnapi napra, a béke világ­napjára készített, és kijelen­tette: az emberi jogok kultú­rája nem lehet egyéb, mint a béke kultúrája. A szentatya egész pápa­sága idején fáradhatatlanul küzdött az emberi jogokért és a szegényekért. Békevilág­napi üzenetében is azt közöl­te, hogy a pénzpiacok glo­balizációja soha nem szüntet­heti meg az elemi emberi szükségletek kielégítésének igényét. A jövő iránt érzett aggoda­lom hatotta át Václav Havel cseh elnök újévi üzenetét. Mint mondta, tíz évvel a kommunizmus bukása után újfajta falak emelkednek a cseh társadalomban és fenye­getik a demokráciát. Az etni­kai csoportokat új határok választják el egymástól, és a megosztottság jelei a politiká­ban is észlelhetők. Jó ideje már - mondta Havel -, hogy ledöntöttük a demokratikus Európát tőlünk elválasztó fa­lat - de azóta eltűrjük, hogy szép lassan újabb falak emel­kedjenek, amelyek semmivel sem jobbak a ledöntött falnál. „Amit azonban 10 évvel ezelőtt ki­tessékeltünk az aj­tón, most suttyomban vissza­mászik az ablakon” - jelen­tette ki. A cigány-, a német-, az orosz- és Amerika-elle­­nesség néha afrikaiellenes­­séggel vagy arabellenesség­­gel keveredik, illetve Euró­­pa-ellenes és antiszemita ma­gatartásban is testet ölt. Az új falak fenyegethetik társa­dalmunk alapvető demokra­tikus értékeit - mondta a cseh elnök. A cseh elnök szerint az or­szág NATO-tagsága és az EU-hoz való csatlakozás le­hetősége Csehország számá­ra új felelősséget is jelent. Ha a reformok az utóbbi hónapokban elért ütemben folytatódnak, akkor valós esély van arra, hogy a román lakosság áldozata meghozza gyümölcsét - jelentette ki Emil Constantinescu államfő újévi rádió- és televíziós üze­netében. Mint bukaresti tu­dósítónk írta, az államfő fi­gyelmeztetett, nem lehet csak az anyagiakkal törődni, mi­közben „virágzik a hazugság, a rablás”. Nem tagadta, az elégedetlenség az élet csak­nem minden területén meg­mutatkozik. A sikerek között említette, hogy Romániának az utóbbi két évben sikerült működőképes kapcsolatrend­szert kialakítania a világ je­lentős politikai és gazdasági központjaival, regionális vi­szonylatban pedig közelebbi és távolabbi szomszédaival való kapcsolatainak köszön­hetően egyértelműen a stabi­litás és egyensúly tartópilléré­nek tekintik. Hangsúlyozta, idén jobban fog őrködni a törvényesség fölött, minden erejével megvédi az állami in­tézmények tekintélyét. Mivel Szlovákiának tavaly március óta nincs köztársasá­gi elnöke, az államfői jogkö­röket megosztva gyakorló házelnök és kormányfő a szo­kásos szilveszteri, illetve új­évi köszöntőt is felosztotta egymás között. Mikulás Dzu­­rinda miniszterelnök tegnap azzal kezdte a beszédét: egy év múlva remélhetőleg már nem ő szól a nemzethez, ha­nem a közvetlenül választott, legitim államfő. Törődni a számkivetettekkel Dzurinda hangsúlyozta, a ta­valy szeptemberi választások csak a változások kezdetét je­lentették. A gazdaság rend­­behozatala még az ország előtt áll, és a legszegényebb rétegeket segítő szociális in­tézkedések ellenére is nem csekély áldozatokat követel majd a lakosságtól. Az erőfe­szítésekért cserében a kor­mány a lehető legnagyobb szigorral ellenőrzi majd, hogy az elmúlt években a privati­zációból óriási vagyonhoz ju­tott újgazdagok teljesítik-e a társadalommal szembeni kö­telezettségeiket, azaz rende­sen adóznak-e. Mikulás Dzurinda remé­nyét fejezte ki, hogy az or­szág erőfeszítései az év végé­re meghozzák gyümölcsüket az uniós csatlakozási tárgya­lásokra való meghívás for­májában. Thomas Klestil osztrák ál­lamfő szerint 1998 második felében Ausztria bebizonyí­totta felkészültségét, és ez­alatt befejeződtek az előké­születek a közös európai va­luta, az euro bevezetéséhez. Az osztrák elnök újévi üdvözletében hangsúlyozta: egyénileg is nagy örömmel tölti el, hogy Ausztria EU-el­­nöksége alatt megkezdődtek a konkrét csatlakozási tár­gyalások Ausztria azon szomszédos országaival, amelyek tíz évvel ezelőtt nyerték vissza a szabadságu­kat, lebontották a vasfüg­gönyt, és Ausztriával jószom­szédi kapcsolatokat építettek ki. Ezekben az években az osztrák gazdaság hatalmasat nyert az új nyíltság követ­keztében. Jacques Chirac francia el­nök köszönetet mondott né­pének azért, hogy lehetővé tette az euro bevezetését, ami Franciaországot a gazda­sági növekedés és a fogyasz­tói választék bővülése kor­szakába vezeti. Mint az MTI írta, Chirac egyben megintette a szocialis­ta kormányt, mert az szerinte túl keveset tett a munkanél­küliség csökkentésére és a társadalom számkivetettjei szenvedéseinek enyhítésére. Államfőként utolsó újévi üdvözletében Nelson Man­dela dél-afrikai elnök arra szólította fel honfitársait, hogy közösen munkálkodja­nak a szegénység és a korrup­ció felszámolásán, amely a fajgyűlölő rendszer korsza­kának öröksége. Visszaszámlálás A kontinens pénzügyi világá­nak felelősei másféleképpen töltötték a szilvesztert: szá­molgatták az euro és a nem­zeti valuták árfolyamát, hi­szen az új év első napján 11 európai uniós országban olyan gazdasági folyamat in­dult meg, amely átrajzolja később a világ gazdasági tér­képét is. A római birodalom óta nem volt közös pénz Európában. Összesen mint­egy 50 ezer pénzügyi szakem­ber dolgozott az átálláson. Folyt a pezsgő, vidámak voltak az emberek, de mégis inkább arról faggatták egy­mást, hogy ki mit csinál majd jövő ilyenkor. New Yorkban a Times Square-en félmillió ember tombolt, de ez inkább főpró­ba volt a következő szilvesz­terre. Az egész világ valami­féle „visszaszámlálás” állapo­tában ünnepelt. A kereszté­nyek is már a jövő év ünnep­ségeire készülődvén élték meg az év fordulóját. Aggodalom és bizakodás a naptárfordulón A világ az új évezredre vár Újévi miséjén a pápa az emberi jogok tiszteletére figyel­meztetett FOTÓ: REUTERS - PAOLO COCCO Békés szilveszter Koszovóban Milosevics abban bízik, hogy Koszovó ügyében az idén megszületik a politikai meg­oldás, miközben Ibrahim Ru­gova az albánok lakta déli tartomány szabadságának és függetlenségének kivívására szólított fel. A szilveszter bé­késen telt a válságövezetben. MH-Újvidék___________ Újévi üzenetében a jugoszláv elnök nehéznek minősítette az elmúlt esztendőt, amikor a külföld, úgymond, nyomás­­gyakorlással ki akarta kény­szeríteni Koszovó önállósá­gát, az országtól való elsza­kadását. Jelentős fejlemény azonban, hogy létrejött a pol­gárok, a pártok és az intézmé­nyek összefogása „a szuvere­nitás védelmében”, bár akad­tak, akik „a legnehezebb helyzetben elárulták hazáju­kat”. Koszovóban - ahol „az albánok régóta élnek”, míg a szerbek „örök idők óta” - csakis az egyenrangúság sza­vatolhatja a békés együtté­lést. Milosevics kifejezte re­ményét, hogy az idén megszü­letik a politikai megoldás a koszovói válságban. Ibrahim Rugova pristinai vezető sze­rint az elmúlt évet a rengeteg meghozott áldozat, az albán falvak és ingatlanok sziszte­matikus lerombolása jelle­mezte, az albánoknak azon­ban sikerült megakadályoz­niuk „az etnikai tisztogatást”. Nemzettársait arra szólította fel, hogy együttesen küzdje­nek Koszovó szabadságáért és függetlenségéért. Az etnikai feszültségektől terhes szerbiai tartományban csaknem zavartalanul telt el a szilveszter, csak a Podujevo- Pristina úton történt kisebb incidens, ahol rálőttek a rend­őrjárőrre. Az európai megfi­gyelők közvetítésével az ille­gális Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) szabadon engedett egy szerb polgárt, a szerb belbiztonsági erők pe­dig kiadták két albán gerilla holttestét, akik a múlt heti Po­­dujevo környéki harcokban estek el. Pristinában a rendőr­ség megengedte, hogy megün­nepeljék a szilvesztert a szer­­bek látogatta vendéglőkben, de fokozott óvatosságra in­tett. A lakosság legnagyobb része azonban otthon maradt. Szerbiában és a Vajdaságban is túlnyomórészt családi kör­ben ünnepeltek az emberek, elsősorban anyagi okokból. Sokan gyűltek össze a váro­sok főterein, az újvidéki kato­likus nagytemplom előtti té­ren negyvenezres tömeg bú­csúztatta az óévet. • J. Garai Béla Reuters______________ Benyújtotta a hivatalos ok­mányokat az amerikai szö­vetségi választási bizottság­nak Albert Gore, az Egye­sült Államok jelenlegi alel­nöke - így ő az első, aki az 1998-as év utolsó napján je­lezte: elnök akar lenni 2000- ben. A hírt tegnap a Wa­shington Post jelentette. Az okmányok beadása ugyan formálisnak tűnik, de valójában azt teszi lehetővé a Tennessee állambeli demok­ratának, hogy akár az év első napjától hozzálásson pénzt gyűjteni választási kampá­nyához, irodákat béreljen szerte az országban és szer­ződtesse munkatársait - a kampánystábot. A Washington Post értesü­lése szerint Gore munkatár­sai látszólag rutinjellegűnek, „papírmunkának" állítják be Gore jelentkezését, de a hát­térben a lázas aktivitás már meg is kezdődött. A jelenlegi alelnök ez évi politikai terveit is nyilvánvalóan alárendeli elnökjelölti ambícióinak. Az úgynevezett előválasz­tásokat csak jövő februárban­­márciusban tartják, de az ad­dig hátralévő idő nem igazán hosszú ahhoz, hogy Gore mi­nimum 20 millió dollárt gyűjt­sön össze. Szakértők szerint legalább ennyi pénz kell ah­hoz, hogy valaki a siker remé­nyében induljon harcba a Fe­hér Házért. S persze Gore-nak még meg kell szereznie pártja, a Demokrata Párt elnökjelölt­ségét is. Bill Bradley volt New Jersey-i szenátor és Paul Wellstone, Minnesota szená­tora - mindketten demokra­ták - megalakították a maguk „kutatóbizottságát”, hogy fel­mérjék, milyen eséllyel száll­hatnak szembe az alelnökkel. Elemzők ma úgy vélik, hogy a párton belül Al Gore-nak nincs komoly ellenfele. A rivális republikánusok közül is akadt már egy ember, John McCain arizonai szená­tor, volt vietnami hadifogoly, aki megtette a hivatalos lépé­seket pártja elnökjelöltségé­nek megszerzéséért. A 62 éves McCain ugyancsak el­küldi okmányait a választási bizottságnak - s őt valószínű­leg hosszú sorban követik majd a republikánus jelöltek. Közülük azonban eddig csak egyvalaki számít favo­ritnak: George W. Bush, aki Texas állam kormányzója és George Bush volt amerikai elnök fia. Az ifjabb Bush áp­rilisig feltehetően kivár, s csak akkor nyilatkozik, hogy akar-e az Egyesült Államok elnöke lenni. Az első hivatalos elnökjelölt Al Gore jelentkezett KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Emlékezetes politikai csaták Az államfő szerint egymásra épülnek a kormányok eredményei A feladat az, hogy az unió és Magyarország megértesse egy­mással igényeit, de ne agresszívan - jelentette ki tegnapi tele­víziós nyilatkozatában Göncz Árpád. Az államfő elmondta: 1998-ból számára a választások, az azt követő „hihetetlen tempójú törvényalkotás” és a belpolitikai csatározások ma­radtak a legemlékezetesebbek. Az euroatlanti integrációval kapcsolatos felkészülést és a jogharmonizáció folytatását említette az 1999-es év leg­fontosabb feladatai között a kereskedelmi TV2-nek adott újévi nyilatkozatában Göncz Árpád. A köztársaság elnöke re­ményét fejezte ki, hogy alább­hagy az elmúlt félévet jellem­ző belpolitikai „csatazaj”. Az államfő azt várja, hogy Ma­gyarországot nem érinti túl mélyen a potenciális európai visszaesés, továbbra is fenn­marad a magyar gazdaság fej­lődése, mert a növekedés fel­tételei adottak. Szólt arról is, hogy az ország az utolsó lépé­seket teszi meg a NATO-hoz vezető úton, és közeledünk az Európai Unió kapujához. „Az EU távolsága nem pontosan megszabható, de az irányt tudjuk” - mondta Göncz Árpád, hozzátéve: a feladat az, hogy az unió és Ma­gyarország­­ megértesse egy­mással igényeit, de ne ag­resszívan. Hazánknak cél, és nem eszköz az unió, de az EU- nak is cél a legközelebbi fi­zetőképes piacot jelentő Ma­gyarország. Szintén az 1999- es teendők kapcsán megje­gyezte: társadalmi szükséglet a „szabadság kis köreinek” megerősítése. Ez az érdekkép­­viseletiségben, az önkormány­zatiságban, az érdekérvénye­sítés jogi kereteinek megsza­básában és abban az össze­tartásban mutatkozik meg, amelynek alapján az egyén a többiek sérelme nélkül meg tudja védeni saját érdekeit. „Valamennyi kormány eredményei egymásra épül­nek” - mondta a hivatali ideje alatt megválasztott kormá­nyokról a köztársasági elnök. Utalt arra, hogy az Antall-ka­­binet alapozta meg a politikai intézményrendszert, a Horn­­kormány javította ki a koráb­bi gazdasági törvények joghé­zagait, illetve hajtotta végre a magánosítást és a stabilizá­ciót. A jelenlegi kormány­ra vár a csatlakozással és a jogharmonizációval összefüg­gő problémák megoldása. Göncz Árpád kijelentette: 1998-ból számára a választá­sok, az azt követő „hihetetlen tempójú törvényalkotás” és a belpolitikai csatározások ma­radtak a legemlékezeteseb­bek. Az árvíz szerinte bizo­nyos értelemben áldás volt a nemzetnek, mert bebizonyí­totta, hogy az emberek meg tudják védeni a gátakat, meg tudják osztani egymással azt, amijük van. A TV2-nek adott interjúját megelőzően kerülte a napi politikai-gazdasági aktualitá­sokat a köztársasági elnök­ ha­­gyományos, december 31 -ei újévi televíziós beszédében. Az államfő szilveszter éjszaka azokról az emberekről, „csil­lagszemű nőkről, szálfater­metű férfiakról” emlékezett meg, akik leginkább képvise­lik a múlt maradandó érté­keit, s teremtik meg a jövő jogos reményét. Két vasutas-szakszervezet aláírta a bérnyilatkozatot Maradt a sztrájkkészültség A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) továbbra sem tartja elfogad­hatónak a vasúttársaság 16 százalékra megemelt ajánla­tát, és változatlanul készülnek a január 4-ére meghirdetett sztrájkra. Annak ellenére, hogy a múlt év utolsó napján két reprezentatív vasutas ér­dekvédelmi szervezet, a Vas­utasok Szakszervezete (VSZ) és a Mozdonyvezetők Szak­­szervezete (Mosz) aláírta a bérnyilatkozatot a MÁV Rt. vezetésével. Amennyiben vasárnap dé­lig nem sikerül megállapodást kötni a jövő évi béremelés mértékéről, úgy január 4-én nulla órától a VDSZSZ tagjai sztrájkba lépnek - nyilatkozta lapunknak Gaskó István, a szervezet elnöke. Ha a vasár­napra kitűzött időpont után állapodnának meg, a sztrájkot akkor is elkezdenék hétfőn, később persze lefújnák. A VDSZSZ-nek 15 ezer tagja van a vasútnál, akiknek több mint 90 százaléka írta alá, hogy­ támogatja a munka­­beszüntetést, de Gaskó sze­rint más szakszervezetek tag­jai is jelezték, hogy csatlakoz­nának az akcióhoz. Gaskó szerint december 31-én nem született bérmeg­állapodás, pusztán bérnyilat­kozatot írt alá a másik két reprezentatív szakszervezet, melynek végleges változatát csak hétfőn dolgoznák ki, il­letve imák alá. A VDSZSZ azért nem csatlakozott a bérnyilatkozat­hoz, mivel nem tartják elégsé­gesnek a MÁV összességében 16 százalékos, ez évre vonat­kozó béremelési javaslatát. Gaskó úgy vélte, ez a mérték is elfogadhatatlan a VDSZSZ számára, mivel megítélésük szerint akár a munkavállalók 60 százalékánál sem eredmé­nyezné a reálpozíciók javulá­sát, amit célul tűztek ki. A 14 százalékos alapbéremelés ugyanis a VDSZSZ számítá­sai szerint igazából csak 12,5 százalék, hiszen a vasútnál amúgy is létezik egy 1,5 száza­lékos bérautomatizmus, s a 1,5 százalékos teljesítményju­talom sem tekinthető újdon­ságnak, hiszen a múlt évben ilyen címen 1 százalékot szin­tén beépítettek. Egyedül a 0,5 százalékos differenciális jutta­tás új elem. A mozdonyvezetők számá­ra elfogadható a MÁV ajánla­ta, ami 1,7 százalékos reálbér­növekedést eredményez a vasutasoknál - nyilatkozott lapunknak Borsik János, a Mosz ügyvezető alelnöke. Ér­tékelése szerint a 0,5 százalé­kos differenciált béremelési javaslat 20 ezer munkavállaló, köztük a mozdonyvezetők számára jelenti a reálpozíciók javulását, amit egyébként az adótábla idei változása vinne el. Borsik úgy vélte, miután a Mosz és a VSZ kezdeményez­te az egyeztető tárgyalásokat a MÁV-val, a továbbra is a sztrájk mellett kitartó VDSZSZ csatlakozhatott vol­na a megállapodáshoz, ám ez­zel a lehetőséggel utóbbiak nem éltek. Ezzel együtt jogi szempontból a megszületett béralku a MÁV teljes szemé­lyi állományára kiterjed - fo­galmazott Borsik János. •H­­L FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT A Gaskó István vezette szakszervezet kitart a sztrájkfelhívás mellett Nem terveznek forgalomkorlátozást A Magyar Államvasutak nem hozott áruforgalmi korlá­tozási intézkedéseket a január 4-ére kilátásba helyezett sztrájk miatt - nyilatkozta az MTI-nek Domokos Lajos, a MÁV Rt. szóvivője. Ez azt jelenti, hogy a hazai és a kül­földi fuvaroztatók zavartalanul adhatnak fel szállítási megrendeléseket a MÁV vonalaira. A MÁV Rt. úgy íté­li meg, hogy nincs szükség sem az áru-, sem a személyfor­galomban korlátozó intézkedésre, mert a Vasúti Dol­gozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) esetleges munkabeszüntetésekor is a vasúti forgalom fenntartható. Folyamatos párbeszédet akarnak a munkaadók Felgyorsult az érdekegyeztetési koncepció kidolgozása a ka­binetben. A téziseket január első napjaiban már véleményez­hetik a partnerek. A többszintű párbeszéd tervét az Érdek­egyeztető Tanácson kívüli munkaadói szervezet, a Stratosz el­nöke, Berényi János jónak tartja. Az MGYOSZ elnöke, Or­bán István szerint fontos lenne szakmai és vállalati szintű megállapodások megkötése is. MH-összeállítás_________ Az érdekegyeztetés új kon­cepcióját január első napjai­ban véleményezhetik a társa­dalmi partnerek. Chikán Atti­la miniszter tervei szerint a megvitatott elképzeléseket ja­nuár végéig ismét a kormány elé terjesztik - adta hírül a tá­virati iroda tegnap. A mintegy 30 oldalas tervezetet - immár a gazdasági koncepció részeként - társadalmi vitára bocsátják, amely a tapasztalatok összeg­zése után, legkésőbb áprilisra végleges formát ölt. Jónak tartja a kormánynak az eddiginél tagoltabb érdek­­egyeztetéssel kapcsolatos el­képzeléseit Berényi János, a Stratosz elnöke. Az ÉT-n kívül működő, 158 stratégiai vállalat önálló munkaadói-gazdasági szervezetének elnöke hozzá­tette: más típusú érdekegyez­tetést igényel a piaci, valamint a közszolgáltató és a közalkal­mazotti szféra, hisz ez utóbbi kettőben az állam részben tu­lajdonosként, illetve munkál­tatóként közvetlenül is érin­tett. Jó elgondolás az is, hogy a munka világát érintő kérdé­sekben a szakminisztériumok egyeztetnek az ágazatban dol­gozó vállalatokkal. A nagy gazdaságpolitikai kérdések­ben viszont folyamatos párbe­szédre lenne szükség a kor­mány és a munkáltatók között. Erre a célra gazdaságpolitikai fórumot vagy tanácsot kellene létrehozni. Berényi János szerint teret adhatna az érdekegyeztetés­nek az úgynevezett Európai Integrációs Tanács megalakí­tása. Ezen a fórumon a kor­mány, valamint a munkaadók és a munkavállalók az EU- csatlakozással kapcsolatos vé­leményüket fejthetnék ki. A Munkaadók és Gyáripa­rosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) kedvezőbbnek tartaná az Országos Érdek­egyeztető Tanács továbbfej­lesztését, emellett egyfajta mélységi érdekegyeztetési struktúrát képzel el, ami egy­ben szakmai és vállalati szintű megállapodások megkötését jelentené - mondta Orbán Ist­ván, az ÉT munkaadói oldala legnagyobb érdek-képviseleti szervezetének elnöke. Szerin­te a gazdasági jellegű érdek­­képviseletekben a kormány­nak meglehetősen kétarcú a szerepe. Egyfelől közalkalma­zottként vesz részt a mak­rogazdaság ügyeiről folytatott tárgyalásokon, másfelől vi­szont van egy munkaadói kar­aktere is, hiszen rengeteg kö­zalkalmazottnak ad munkát. Orbán István elnök nem hisz abban, hogy hatalmi befo­lyás révén létre lehetne hozni egy nagy magyar munkaadói szervezetet. Szerinte nincs is erre szükség, mert a fejlődés óhatatlan velejárója lesz majd egy önkéntes alapon alakuló konföderáció. Elkészült a gazdaságstratégiai koncepció A Gazdasági Minisztériumban elkészült a gaz­daságstratégia koncepciója, amelyet még január első napjaiban a gazdasági kabinet elé terjeszte­nek - nyilatkozta a távirati irodának Chikán At­tila miniszter. Az energetika jövőjét meghatáro­zó koncepció már elkészült, annak megvalósítá­sát az első félévben megkezdik. Ennek fontos ál­lomása lesz, hogy január végéig kiértékelik az erőműtendert. Változik az árképzés rendszere is, 1999-től nem negyedévente, hanem évente egy­szer kerül sor az energiaárak rendezésére. A megvalósítás szakaszába ér az év elején a kis- és középvállalkozás-fejlesztési program is - mond­ta a miniszter. Ismertette: január első heteiben konzultálnak a kereskedelmi bankokkal a kis- és középvállalkozások finanszírozásában való rész­vételről. Megkezdődik a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány szerkezeti átalakítása is, va­lamint készül a kis- és középvállalkozási tör­vény, amelyet még az első negyedévben beter­jesztenek - mondta Chikán Attila. Ugyancsak rövidesen a miniszterek asztalára kerülhet a tu­rizmusfejlesztés stratégiája, amelyet szerdán vi­tat meg a gazdasági kabinet. Az új esztendőben áttekintik mindazokat a gazdasági ágazatokat, amelyekben súlyos problémák mutatkoznak, így sor kerül például a kohászat és a textilipar hely­zetének értékelésére.

Next