Magyar Hírlap, 1999. április (32. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

étfő Ingatlanbörze + Pénz Plusz Piac, kedd Heti Patika, szerda Karrier, csütörtök Autók és Piacok+Tv-műsor, péntek Női magazin, szombat Ahogy tetszik W) (k ^ (a |n1 ^ '• Magyar Hírlap 999. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 59 FORINT Nemzeti­ találka: Demszky elment, Hámori nem. 4. oldal E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Internet-cím: http://www.mhirlap.hu/ Egyelőre holtponton Belfastban Dolgavégezetlen távozott Belfastból a brit és az ír mi­niszterelnök, miután három nap tárgyalásaival sem si­került elhárítaniuk az akadályokat a nagypénteki béke­egyezmény megvalósításának útjából. Tony Blair és Bertie Ahern ugyanakkor jelezte, készek folytatni a közvetítést a koronahű protestánsok és a katolikus köz­társaságpártiak között. 2. oldal Végkielégítést és munkát kaphatnak a szénbányászok Már jövőre meg kívánja vonni az állami támogatást a kormány az integráción kívüli szénbányáktól. A ma folytatódó egyeztető tárgyalások előtt a bányászszak­szervezetek 2003-2004-es időpontot javasolnak. A munka nélkül maradó mintegy 10 ezer ember foglalkoz­tatására a gazdasági tárca információnk szerint különfé­le környezetvédelmi beruházások indítását támogatná. 3. oldal A TV2 kezében a TV3 sorsa Előbb megvizsgálja a TV2 menedzsmentje a TV3 mű­ködésével összefüggő adatokat, és azt követően dönt a csatorna jövőjéről - nyilatkozta lapunknak Pintér De­zső, a TV2 elnöke. A két tévétársaság tulajdonosainak fúziója után heteken belül eldől a kisebbik kereskedel­mi televízió sorsa. Amennyiben megmarad, programja mindenképpen jelentősen átalakul. 4. oldal Felháborodtak a kábeltársaságok Törvényt sért a kábeltelevíziót üzemeltetők jelentős része az indokolatlanul magas tarifaemelésekkel, és a kötelező műszaki átalakításokat sem megfelelően valósítják meg, hanem az előfizetők kárára - állítják a fogyasztóvédők. A szövetségekbe tömörült üzemeltetők úgy vélik, etikát­lan olyan vizsgálati eredményt a nyilvánosság elé tárni, amely a tavalyi állapotokat tükrözi. Abban azonban min­denki egyet ért: szabályozatlan a kábelesek működése. 6. oldal „Muszáj ellenzékinek lennem” „Abból az igazságból indulok ki - mondja Selmeczi Tibor, a népsze­rű humorista, hogy a butaság párt­semleges. A kabaré műfajából adódóan muszáj ellenzékinek len­ni, különben nem nevetne a kö­zönség. Abban semmi mulatságos nem lenne, ha bármilyen kor­mánydöntés mellett kiállnék.” Ma mutatják be a Mikroszkóp Színpa­don a Kihajolni veszélyes című MÁV-kabarét, amely Selmeczi első rendezése lesz. 8. oldal Pozsony: döntetlenre vesztett meccs Labdarúgó EB-selejtezőn Magyarország 0-0-ás döntet­lent játszott a szlovák fővárosban. Tudósítónk értékelése szerint a mérkőzés nagyobb részében jobb volt a magyar csapat, amely a mérkőzés nehéz hajrájában végül sikerrel őrizte meg a gól nélküli döntetlent. 18. oldal Várható időjárás Alföld Dunántúl Budapest­­-Magyaro. Néhol esős idő 15 fok Napos idő várható 18 fok Napsütés várható 18 fok Napos lesz az idő 13 fok Belgrádi minisztériumok a célkeresztben NATO-műholdfelvétel: tüzérség lövi az albán menekülőket - Szerb határzár - Moszkva flottát küld a Földközi-tengerre? Öt nagy robbanás döreje hallatszott tegnap a késő esti órák­ban Pristinában, Koszovó székhelyén - jelentette az AFP tu­dósítója a helyszínről. A NATO-légitámadások nyolcadik napja megszakítás nélkül folytatódnak jugoszláv célpontok ellen. Még jobban kiterjeszti és fokozza légitámadásait az észak-atlanti szövetség Jugoszlávia ellen - a tagállamokkal folytatott konzultációt követően erre hatalmazta fel Wesley Clark tábornokot a NATO-főtitkára. Különböző, nem meg­erősített hírek szerint a Fekete-tengeren gyakorlatozó orosz flotta pénteken hét hajóból álló rajt irányít a Földközi-ten­gerre. Életben van Ibrahim Rugová albán vezető, és cáfolták két másik albán személyiség halálhírét is. Az ENSZ-nek egyelőre nincs elegendő bizonyítéka arra, hogy Koszovóban népirtás folyik. Washington amerikai kézbe vette Jugoszlávia nagykövetségét a fővárosban - a jugoszláv diplomatákat pe­dig „csomagolni küldte”, miután Belgrád megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. MH-Brüsszel/Budapest Az atlanti szervezet az orosz hadihajó-demonstráció híré­re reagálva arra a nyilatkoza­tára emlékeztette Jelcin elnö­köt, miszerint Moszkva kato­nailag nem szándékozik bele­sodródni a konfliktusba. Moszkvai információk szerint az Egyesült Államok fontolóra vette Koszovó el­­szakítását Jugoszláviától - esetleg feldarabolná a tarto­mányt. Az orosz külügymi­niszter szerint a NATO már készül a szárazföldi hadmű­veletre Koszovóban. A NATO - válaszul a ko­szovói albánok ellen folyó szerb terrorhadjáratra­­ fo­kozza a katonai nyomást Jugoszláviára. Javier Solana, a szövetség főtitkára a tag­országokkal folytatott kon­zultációt követően felhatal­mazta az akciót irányító Wesley Clark tábornokot, hogy mind földrajzilag, mind pedig a célpontok számát illetően terjessze ki a légi csapásokat. Jamie Shea NATO-szóvi­­vő szerint immár „semmi­lyen intézmény, egység és szervezet nem érezheti ma­gát biztonságban, amelynek köze van a koszovói albánok sérelmére elkövetett brutá­lis támadások tervezéséhez, operatív irányításához és végrehajtásához”. A kijelen­tést sokan úgy értelmezik, hogy immár a Belgrád bel­városában lévő jugoszláv védelmi és belügyminiszté­rium is a célpontok között szerepel. Az atlanti szervezet állí­tása szerint az elmúlt 24 órában lelassult a Koszovó felől érkező menekülthul­lám. Ám ez elsősorban an­nak tudható be, hogy a szer­­bek több helyen lezárták a határt, és a menekültek il­legálisan próbálnak átjutni a szomszédos országokba A NATO tegnap már légi felvételekkel is meg tudta erősíteni azt az információt, hogy a szerbek a Pristinától délre fekvő Pagarusa-völgy­­ben tüzérséggel lövik a me­nekülteket. David Wilby ka­tonai szóvivő tegnap első íz­ben közölt információt a te­repen tartózkodó szerb ka­tonai és félkatonai erők elle­ni bombázásokról, amelyek eredményét nagyon bátorí­­tónak nevezte. Konkrét információkat azonban nem közölt. A NATO-nagykövetek tegnap megvitatták Jevge­­nyij Primakov orosz kor­mányfő előző napi belgrádi közvetítési kísérletét, és megerősítették, hogy a jugo­szláv elnök ajánlata nem elé­gítette ki a nemzetközi kö­zösség követeléseit. Jamie Shea szóvivő utalt arra, hogy minél tovább folytatódik a válság, annál nehezebb lesz politikai megoldást találni a konfliktusra. Részletek a 3., vezércikk a 7. oldalon A „tankölő” A-10-es bevetés után egy németországi támaszponton FOTÓ: JEFFREY ALLEN - REUTERS Mérleg a kisebbségekről Kaltenbach: a kormány főleg a pozitívumokat emeli ki MH-információ Meg kell teremteni az orszá­gos kisebbségi önkormányza­tok törvényességi felügyele­tét, s megoldani a kisebbsé­gek parlamenti képviseletét. Szükség van továbbá egy vis maior keret létrehozására az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került kisebbségi intézmények és önkormány­zatok támogatására. Mindez a kisebbségek­­ helyzetéről szóló kétéves kormánybe­számoló lapunk birtokába ju­tott tervezetében olvasható, amelyről várhatóan április végén dönt a kabinet. Kaltenbach Jenő, a nem­zeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint a beszámoló elsősor­ban a pozitívumokat emeli ki, s kevés szó esik a hiányos­ságokról. Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnö­ke alaposnak és kimerítőnek nevezte a jelentést, de arra is rámutatott: a kisebbségi ku­tatóintézeteket csak felsorol­ja, s nem említi, hogy azok második éve nem kapnak költségvetési támogatást. Részletek a 4. oldalon A betegek fizetnék a gyógyszertámogatás reformját Tizenegymilliárdos többletteher Több mint 11 milliárd forinttal csökkennének az egészségbiz­tosító kiadásai, de közben nagyjából ugyanennyivel nőnének a lakosság terhei a gyógyszer-támogatási rendszer tervezett átalakítása nyomán. A március végén készült előterjesztésben javasolt intézkedéseket, amelyeket még a kormánynak is jóvá kell hagynia, már e hónaptól, fél év alatt, fokozatosan vezet­nék be - értesült a Magyar Hírlap. MH-információ__________ A bevezetéstől számított egy év alatt becslések szerint mintegy 11,5-14 milliárd fo­rintot takaríthatna meg az egészségbiztosító azokkal az intézkedésekkel, amelyek bevezetése már ma elkezdő­dik. A betegek gyógyszerki­adásai azonban ezzel párhu­zamosan ugyancsak mintegy 11,5 milliárd forinttal növe­kednének. Az Egészségügyi Minisz­térium lapunk birtokába ke­rült előterjesztése szerint a tavalyi több mint 54 milliárd forinttal szemben az új szabá­lyozás hatálybalépését köve­tően csaknem 66 milliárd fo­rintot tenne ki az az összeg, amit térítési díjként lennének kénytelenek a patikákban hagyni a betegek. A javaslat elvileg számol azzal, hogy ha az új támoga­tási rendszer bevezetéséig az orvosoknak lesz elegendő idejük a felkészülésre, új, ol­csóbb gyógyszerekre állíthat­ják át a betegeket. A már eb­ben az esztendőben beveze­tendő intézkedéseknél azon­ban a tervezet szerint is alap­vetően a betegek költségér­zékenysége fogja eldönteni, hogy a magasabb térítési díj mellett is megmaradnak-e ré­gi gyógyszereiknél. Az idén megkezdődő lép­csőzetes bevezetéssel a jövő esztendőtől lépne teljes egé­szében hatályba a gyógysze­rek társadalombiztosítási tá­mogatásának új rendje. Az előterjesztést, amelyben az idei gyógyszer-támogatási elő­irányzat tarthatósága érdeké­ben számos kiadáscsökkentő intézkedés is szerepel, várha­tóan a jövő héten tárgyalja a kormány. • Folytatás a 4. oldalon Tavaly 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék A magyar növekedési ütem a második Európában 1998-ban 5,1 százalékkal gyarapodott a bruttó hazai termék, s ezzel a növekedés tekintetében hazánk a második helyet fog­lalta el Európában. Több szakértőt aggaszt a megfigyelhető tavalyi folyamat, melynek során a beruházásról és az export­ról a fogyasztásra tevődött át a súly. Továbbra sincs minden rendben a külkereskedelmi egyenleg, illetve a készletfelhal­mozás számbavétele körül. MH-információ__________ Magyarország 1998-ban Euró­pa második legnagyobb nö­vekedést produkálói gazdasá­­ga a 6,8 százalékkal gyara­podó Írország mögött - tud­tuk meg a Kopint Datorg Rt.-től. Az EU- vagy az OECD-országok lényegesen szerényebb mértékben gya­rapodtak, átlagban 2,5, illet­ve 2,3 százalékkal. A ke­­let-közép-európai régióban Lengyelország 4,8, Litvánia 4,5, Szlovákia 4,4 százalékos növekedéssel haladt a nyo­munkban. A bruttó hazai termék (GDP) 5,1 százalékkal nőtt tavaly, az 1995. évi 1,5, az 1996-os 1,3 és az 1997-ben mért 4,6 százalék után. A KSH-nak az összehason­lítható árakon számított elő­zetes adataiból kiderül: ki­emelkedett 1998-ban az ipar és az építőipar több mint tíz százalékkal emelkedő telje­sítménye, a mezőgazdaság azonban - a földművelésügyi tárca háromszázalékos ter­melésbővülésről szóló jelen­tései ellenére - 1,5 százalék­kal visszaesett. A megtermelt jövedelmek felhasználásán belül kiemel­kedtek a beruházások: az állóeszközök felhalmozása ugyanis 11,4 százalékkal nőtt, miközben a háztartások fogyasztása 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbi színvonalat. Kedvezőtlen viszont, hogy az export bővülésének üte­me - az áruk és szolgáltatá­sok forgalma alapján - 16 százalék, ami több mint hat százalékponttal elmarad az importnövekedés mögött. A tavalyi növekedés vala­mivel gyorsabb a vártnál, mi­vel az utolsó negyedévi, 5,2 százalékos eredmény alapo­san rácáfolt a piaci elemzők várakozásaira. A Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatok némileg eltérnek az MNB előzetes becslésétől is, a jegybank elnöke ugyanis nemrég 4,5 százaléknyi fo­gyasztás- és 11-12 százalékos állóeszköz-felhalmozási nö­vekedést emlegetett (MH, március 18.). Bár igaz, a fo­gyasztás - az első negyedévi mindössze 1,5 százalékos gyarapodásról - igencsak megugrott, s az utolsó ne­gyedévben már 5,2 százalék­kal bővült. Közben lassult az állóeszköz-felhalmozás, melynek növekedési üteme az év közepi 13-18-ról alig több mint nyolc százalékra apadt az év utolsó három hó­napjában. • Folytatás a 9. oldalon AZ E HETI FŐNYEREMÉNYEK

Next