Magyar Hírlap, 1999. június (32. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-01 / 125. szám

Hétfő Heti Patika+Pénz Plusz Piac, kedd Ingatlanbörze, szerda Karriere Munkaerőpiac, csütörtök Autók és Piacok, péntek Tv-magazin, szombat Ahogy tetszik Olvassa a Magyar Hírlap­ot, és egy nyelvvel is gazdagabb lehet! Lapozzon a 9. oldalra! Bővebb információ a postán. 1999. JUNIUS 1., KEDD POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADAS ARA: 66 FORINT ■■■PI Hasamra sül a nap., a tetőn keresztül. 9"770133 190022" 99 125 E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Internet-cím: http://www.mhirlap.hu/ MA Tüntettek ellene és mellette is Sajnálatát fejezte ki a kurd szeparatista harcokban el­esett török katonák hozzátartozóinak Abdullah Öcalan kurd gerillavezér, aki ellen hazaárulás és 29 ezer ember halála miatt tegnap kezdődött per a törökországi Imrali szigetén. Ezzel egy időben Moszkvában a török nagy­­követség előtt lezajlott a kurdok első tüntetése. 2. oldal A volt Postabank-vezér levelezne, ám Sepsey hazavárja A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) továbbra is meg akarja hallgatni a Bécsben tartózkodó Princz Gá­bort, aki azonban kétségbe vonja a szervezet illetékes­ségét Postabank-ügyben. Princz, az egykori Postabank­vezér vagy írásban, vagy személyesen Bécsben hajlandó válaszolni Sepseyék kérdéseire, ám a Kehinek egyik megoldás sem felel meg. 3. oldal Egyszerűsödhet a szervkivétel Ha az Országgyűlés írta megszavazza, a jövőben ismét mindenkiből kioperálhatók a még felhasználható szervek, aki ez ellen életében nem tiltakozott. Vagyis a potenciális donorok hozzátartozóit nem kell megkérdezni az elhunyt feltehető szándékáról. A szakemberek szerint ezzel jelen­tősen egyszerűsödhet a szervkivétel, és a jelenlegi vissza­esés után megint emelkedhet a transzplantációk száma. 5. oldal Rendkívüli események a levegőben A rendőrség az elmúlt egy évben csaknem harminc eljá­rást indított légi közlekedést veszélyeztető rendkívüli események miatt. Ide sorolják például a kigurulás köz­ben történt földi ütközéseket, a sárkányrepülő- vagy vi­torlásbaleseteket csakúgy, mint a repülés során egymás­hoz veszélyes közelségbe került repülők eseteit. Elké­pesztő felelőtlenségek történnek az egyik legveszélye­sebb közlekedési „üzemágban” - állítja a budapesti közlekedésrendészet vezetője, aki szerint előfordul, hogy egy-egy rendkívüli eseményről nem kapnak idő­ben értesítést, sőt néha a bizonyítékok is eltűnnek. 6. oldal Hatpárti egyeztetés az önkormányzati törvény módosításáról Bizonytalannak érzik helyzetüket a jegyzők, mert - bár kinevezésük határozatlan időre szól - nem ritka, hogy a helyhatósági választások nyomán megváltozott vezetés lecseréli az előző érát szolgáló jegyzőt is. Helyzetüket annál is inkább szeretnék stabilizálni, mert valószínűleg a jövő év elején új szabálysértési törvény lép hatályba, amelynek egyik végrehajtói éppen a jegyzők lesznek. Egyelőre azonban még nem tudni, hogy a módosuló ön­­kormányzati törvény miként rendelkezik róluk. 6. oldal A kilencvenéves Fejtő Csodálatos kor. Különösen akkor az, ha olyan alkotói kedvvel, töretlen szellemi frissességgel köszönt rá vala­kire, mint Fejtő Ferencre. Csoda kor: ilyen örökifjúként csak keveseknek adatott meg, hogy megérjék. És most itt van Pesten a jubiláns, hogy jeles és kitüntetett szüle­tésnapján fogadja tisztelőinek köszöntését. Széles körű baráti találkozó lesz ma a Tudományos Akadémián, és átadják neki azt a páratlan kötetet, amelyet „gondolat­­rokonai” írtak róla és témáiról. 8. oldal Tőkeinjekciót kapott az FHB Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. öt napon belül befizeti azt az 500 millió forintot, amellyel a hétfői közgyűlési határozat alapján megemeli a Föld­hitel és Jelzálogbank (FHB) hárommilliárd forintos jegyzett tőkéjét. Az FHB ezzel párhuzamosan rövid időn belül benyújtja mintegy kétmilliárd forint összegű jelzáloglevél-kibocsátásra vonatkozó engedélykérelmét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelethez. 9. oldal A metróban félnek a zsebesek Az idegenforgalmi szezonnal a zsebtolvajok is aktívab­bak lettek a fővárosban, ám a metróból kiszorultak az egyenruhás biztonsági szolgálat miatt. Bár a zsebtol­vajlások száma tavaly óta csökken, mind több a kül­földi, elsősorban román bűnelkövető Budapesten. A BRFK e hónaptól külön vizsgálati csoportot hoz létre - tudtuk meg, így gyorsított eljárással kezelhetnék a zse­besek ügyeit, s akár nyolc napon belül is megszülethet az ítélet. 17. oldal Kézitusa a bukaresti meccsjegyekért A szombati bukaresti, Románia elleni, majd a jövő szerdán Győrben rendezendő Szlovákia elleni labda­rúgó EB-selejtező mérkőzésekre készülő 22 fős magyar keret tegnap találkozott az FTC népligeti táborában. Dombi Tibor megsérült, helyette Herczeg Miklóst hív­ta be Bicskei Bertalan szövetségi kapitány. A buka­resti selejtezőre tegnap egy óra alatt valamennyi jegy elkelt, a feketepiacon 6-10-szeres árat is elkérnek a belépőkért. 18. oldal Várható időjárás Alföld Balaton Budapest É-Magyaro. Záporeső 28 fok Víz: 23 fok Zápor, zivatar 26 fok Változóan szeles idő 27 fok Változóan felhős idő 25 fok Gógl: az alapellátás privatizálása az első­­ Közhasznú társasággá alakulnának a kórházak és a rendelők Halasztott egészségbiztosítási reform A kormány két héten belül megtár­gyalja az egészségügyi miniszter előterjesztését, mely az egészség­­ügyi ellátások átalakítására tesz ja­vaslatot. Eszerint jövőre privatizál­ják a háziorvosi praxisokat, majd a kórházakat, s a rendelőintézeteket. A kormányfő elvi döntése szerint csak e szerkezeti átalakítások után kerülhet újra napirendre az egész­ségbiztosítási reform kérdése - nyi­latkozta lapunknak Gógl Árpád egészségügyi miniszter. Vagyis egy éven belül biztosan nem lesz egész­ségbiztosítási reform. MH-információ_________________ Két héttel ezelőtt a miniszterek hét­végi kormányülésen első olvasat­ban tárgyalták a Selmeczi Gabriella által fémjelzett egészségbiztosítási reformelképzeléseket. Lapértesülé­sek szerint az előterjesztés kidolgo­zatlansága, a háttérszámítások hiá­nya miatt a reform halasztását is fel­vetették a miniszterek. Hasonló értelemben nyilatko­zott lapunknak tegnap Gógl Árpád egészségügyi miniszter: a kormányfő utasítására a tárca kidolgozta az egészségügyi ellátórendszer átalakí­tását célzó javaslatcsomagját. Esze­rint jövőre megkezdenék a házior­vosi praxisok privatizációját. Ennek előfeltétele, hogy ezután az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által folyósított összeg tartalmazza az épületek és eszközök amortizációs költségeit. A számítások szerint pra­xisonként éves szinten átlagosan 800 ezer forinttal növelnék az alapellá­tásra fordított kiadásokat, ez mint­egy 5-6 milliárd forintba kerülne - mondta Gógl Árpád. A tárca tervei szerint ősszel a par­lament elé terjesztik a kórházakról és rendelőintézetekről szóló tör­vényt. E jogszabály lehetővé tenné, hogy ezek az intézmények önálló jo­gi személlyé váljanak, s ezzel elhá­rulna az akadály ezek magánosítása elől is. A minisztérium azt tartaná optimálisnak, ha ezek az intézetek közhasznú társasággá alakulnának, de a privatizáció - függetlenül a maj­dani cégformától - szükséges, mivel e cégektől hatékonyabb gazdálko­dás várható, mint a jelenleg önkor­mányzati tulajdonban működő ren­delőktől - vélekedett a miniszter. Csak az egészségügyi rendszer át­alakítása után kerülhet ismét napi­rendre az egészségbiztosítási reform - nyomatékosította Gógl Árpád. Ám ekkor is csak a kiegészítő bizto­sítások, illetve a baleset-biztosítás piacára engednék be az alternatív biztosítókat. A biztosítási reform halasztására lehet következtetni Járai Zsigmond pénzügyminiszter nemrégiben a Vi­lággazdaság című lapnak adott nyi­latkozatából is: „Egyetértek azzal, hogy állampolgári jogon minden­kinek jár az egészségügyi ellátás (te­hát nem biztosítási jogon - szerk.), ugyanakkor jobb lenne, ha az egysé­ges biztosítón belül regionális ala­pon szerveződő részlegek szolgáltat­nák a kötelező ellátást... ” Az egészségügyi reformért fele­lős Selmeczi Gabriella, Gógl Árpád és Járai Zsigmond március közepén közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egyetértenek az egészség­­ügyi reform alapkérdéseiben (MH, március 12.). Selmeczi akkor még 2001-től bevezetendő reformról be­szélt, amikortól minden biztosított eldönthetné, melyik biztosítóval köt kötelezően szerződést. Megoldás­ként a tb keretében működő több biztosítót említett. Az ekkor született egyezség sze­rint mindhárom vezető felsorako­zott a Selmeczi-kabinet által kidol­gozott - s a kormányprogramban már megrajzolt - több-biztosítós modell mögött, annak ellenére, hogy korábban Gógl Árpád az OEP mo­nopóliuma mellett érvelt. • P. Zs. Rakéta a kertek alatt Riadalom a Dél-Dunántúlon - A NATO ragaszkodik eredeti feltételeihez Minden valószínűség szerint bevetésről visszatérő amerikai vadászgépekről leesett szerkezeteket találtak tegnap délelőtt két dunántúli községben is. Erdélyi Lajos dandártábornok, a honvédelmi tárca szóvivője lapunknak elmondta: ez a jelen­ség sajnos nem szokatlan. Clinton amerikai elnök közölte, hogy a NATO csak akkor vet véget a légi csapásoknak, ha Belgrád a katonai szövetség minden feltételét teljesíti. Az el­nök világosan közölte: a G8-nak tett jugoszláv engedmény „semmi”, ha az nem a NATO feltételeinek elfogadásával egyenlő. Holnap Belgrádba utazik a finn elnök, hogy meggyő­ződjék Jugoszlávia szándékainak őszinteségéről. A NATO nem enged beleszólást a békeerők összetételébe. MH-összefoglaló Feltehetőleg egy Rockeye tí­pusú rakéta zuhant Baranya megyében, a Beremendhez közeli Boly Rt. újmajori gaz­dasága sertéstelepére - nyilat­kozta az MTI-nek tegnap késő délután Erdélyi Lajos, a Hon­védelmi Minisztérium szóvivő­je. Egy ugyanilyen típusú jel­zőlövedék hullott áprilisban a Bács-Kiskun megyei Felső­­szentivány külterületére. A rakéta vasárnap délután négy és hétfő reggel fél hét kö­zött zuhant az épületre, átsza­kította a sertésós betontetejét, de komolyabb kárt nem oko­zott. A telep irodájáról riasz­tották a határőröket, akik a terepszemle után az ügyet a rendőrségnek adták át. Ők te­lefonáltak Budapestre a tűz­szerészeknek, és megérkezé­sükig biztosították a helyszínt. Egy kisebb műszer hullott egy épülő családi ház mellék­­épületére Zalaújlakon. A falu szélén álló, német tulajdonú ingatlan építésén dolgozó munkások fedezték fel a tár­gyat reggel nyolc óra tájban, de csak a felvonulási épület nejlonfóliáját szakította át. A tárgy elszállításáig a Nagykani­zsáról riasztott rendőrök bizto­sították a helyszínt. Erdélyi Lajos dandártábor­nok, honvédelmi szóvivő la­punknak elmondta: a bejelen­tésről értesülve azonnal heli­kopterre szálltak és útnak in­dultak Budapestről a honvéd­ség aknakutató és tűzszerész­alakulatának szakértői. Mint minden hasonló esetben, el­végezték a helyszíni szemlét. Azonosították és lefényképez­ték a szerkezeteket, melyeket később Taszárra szállítottak, hogy ott megvizsgálják azokat. A tábornok aláhúzta: ez a jelenség sajnos nem szokatlan. Az éles bevetések során előfor­dulhatnak műszaki meghibá­sodások, emberi hibák, ame­lyek miatt a fedélzeten lévő eszközök visszamaradnak, s utólag, a pilóta tudta nélkül esnek le. Ismert, hogy az ame­rikai pilóták megmaradt bom­báikat hazatérőben nemegy­szer szándékosan az Adria vi­zébe ejtették. Ám azok tuda­tos manőverek voltak. Ma­gyarországon hasonló eset még nem történt. • Folytatás a 3. oldalon A szerkezeteket Taszárra szállították, hogy ott pontosan megvizsgálják eredetüket FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT ÉS MTI - KÁLMÁNDY FERENC Egyre gyakoribb az olvasási zavar Minden harmadik gyerek funkcionális analfabétává válhat MH-összefoglaló A nemzetközi átlaghoz viszo­nyítva Magyarországon tíz­szeres a diszlexiás tünetekkel küzdő gyerekek aránya. Ha nem sikerül ezt a tendenciát visszafordítani, a felnövekvő nemzedéknek akár 30-40 szá­zaléka is funkcionális analfa­bétává válhat. A országos be­szédvizsgáló központ tapasz­talatai szerint a gyerekek közül ennyien küzdenek ta­nulási zavarokkal, amelynek tünetei - főként kisiskolás korban - alig különböznek a diszlexiásokéitól. A valódi diszlexiások ará­nya legfeljebb néhány száza­lékra tehető. A többieket környezetük teszi úgyneve­zett „áldiszlexiássá”. A tö­meges tanulási zavarokért a szakértők elsősorban a hibás tanítási módszereket, a túl­zottan gyors olvasásoktatást okolják. Csabay Katalin, az orszá­gos beszédvizsgáló központ vezetője arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy az átlagos érettségű gyerekek kézfel­építése csupán hétéves ko­rukra éri el az íráshoz szük­séges fejlettséget. Sok or­szágban épp ezért hétéves korban kezdődik az olvasás- és írástanítás. Magyarországon ezzel szemben az iskolák egy része arra törekszik, hogy három hónap után, már november­ben olvassanak az intézmé­nyükbe járó elsősök. Ez még azoktól a kisdiákoktól is óriá­si - és a pszichológusok sze­rint felesleges - erőfeszítést igényel, akiknek végül sikerül elsajátítaniuk a betűvetést. A pszichológus véleménye szerint az oktatói szabadság félreértelmezése, hogy ilyen kis országban 14-féle mód­szer szerint tanulnak olvasni a gyerekek. A diszlexiások nagy része egyébként logo­pédusok segítségével megta­nul olvasni, mégpedig a ha­gyományos módszer alapján. A logopédusok azonban úgy gondolják, az olvasástanítás nem az ő feladatuk lenne, az az általános iskolák alapellá­tási kötelezettsége. Részletek az 5. oldalon Túlzott áfabevételi tervek MH-összefoglaló_________ Csodának kellene történnie ahhoz, hogy az éves áfabe­vételi előirányzat teljesüljön - véli Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke, az előző kormány pénzügy­minisztériumi államtitkára, hasonlóan a többi elemzőhöz. Márpedig a pénzügyminiszter ennek alakulásától tette füg­gővé az esetleges költségveté­si szigorításokat. Mint a Pénz­ügyminisztériumban megtud­tuk, valóban készülnek „vál­ságtervek”, azonban - mint Járai Zsigmond a múlt héten többször is nyilatkozott - az esetleges beavatkozásra az el­ső féléves forgalmiadó-bevé­­teli adatok ismeretében ke­rülhet sor. A miniszter is 50 milliárd forintnyi, a bruttó hazai termék (GDP) 0,4 szá­zalékát érintő összegről tett említést. Mádi László, a Fidesz ve­zérszónoka a tegnapi parla­menti vitában azt prognoszti­zálta, hogy az áfabevételek éves szinten 50-60 milliárd forinttal maradnak el a terve­zettől, az szja-ban viszont 40 milliárd többlet keletkezik, az adósságszolgálati kiadá­soknál - a vártnál magasabb reálkamat miatt - 30 mil­­liárddal többet kell teljesíte­ni, és az MNB befizetése is elmarad 20 milliárddal az előirányzottól. Ha kiigazítás­ra lesz szükség, azt semmi­képp sem a bérek lefaragásá­val kell elérni, hanem a beru­házások visszafogásával, még ha ez nem is használ a gazda­sági növekedésnek - fejte­gette Mádi. Cikkünk a 9. oldalon Az érdekvédők felháborodtak Orbán bejelentésén Fél évig járna a munkanélküli-segély A kormány szándékai szerint a jövő évtől már csak fél évig kaphatnának járadékot a munkanélküliek az eddigi egy év helyett. Ennek a rétegnek a megélhetési problémáit ezután közmunkák szervezésével kívánja a büdzsé megoldani. Ugyanakkor a leginkább érintett Szabolcs megye ebben az évben már csak az egyharmadát kapta a múlt évinek köz­munkára. A szociálpolitikus és a szakszervezetek úgy vélik, e terv megvalósulása tovább mélyíti a szakadékot a társadalmi rétegek között. MH-információ A munkanélküliség kezelésé­nek új programját tegnap je­lentette be Orbán Viktor mi­niszterelnök a magyar tiszte­letbeli konzulok második vi­lágtalálkozóján. A miniszterelnök kifejtet­te: ezzel párhuzamosan több munkaalkalmat kínálnak majd, egyebek között köz­munkák szervezésével. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ adatai szerint ez év első negyedévé­ben a nyilvántartott munka­­nélküliek száma 437 ezer 550 volt, a munkanélküliségi ráta a múlt évihez viszonyítva mérséklődött, jelenleg 10,4 százalék. Ez az országos adat azonban nem igaz például Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében, ahol is a regisztrált munkanélküliek száma még a négy évvel ezelőttiekhez vi­szonyítva is növekedett. Tavaly a szabolcsi munka­­nélküliek közül 5000-6000 fő­re 2 milliárd forintot kapott a megye közmunkára. Ebben az évben azonban a kormány 5 milliárdról 2-re csökkentet­te közmunkára szánt keretét. Ebből Szabolcs 502 millió forintot nyert el. A helyettes igazgató beszámolója szerint ebből az összegből kevesebb mint a harmadát tudják csak foglalkoztatni a tavalyi köz­munkásoknak. • Folytatás a 3. oldalon

Next