Magyar Hírlap, 1999. augusztus (32. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-03 / 179. szám

Holdvilág délidőben Magyarországon lesz a napfo­gyatkozás „centruma”, itt ugyanis délben következik be a teljes elsötétülés. A különle­ges természeti esemény alatt derült időben megfigyelhe­tőek a téli égbolt csillagai. Augusztus tizenegyedike éj­szakáján érkezik a légkörbe a Perseida meteorraj, ezért el­képzelhető, hogy a napfogyat­kozás ideje alatt hullócsillagok is láthatóak lesznek. Augusztus 11-én egy 112 kilométer átmérőjű, elmosó­dott árnyék száguld végig a Európán 2500 kilométeres se­bességgel. Az égbolton a kont­rasztok felcserélődnek,, akár egy film negatívján, és feketé­be vált át a nap korongja, kö­rötte pedig margaréta formá­ban ragyog a korona, néhol csaknem két és fél percig. A jelenség oka egyszerű. A Hold eltakarja a napot a Föld felszíne elől, körülötte pedig valósággal kivirágzik az égbolt - magyarázza Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára, aki már szemtanúja volt a ritka termé­szeti jelenségnek. A napfogyatkozás különle­ges eseményei már a napfel­keltével elkezdődnek. A nap és az egyelőre láthatatlan új­hold megközelítőleg egyszerre jelennek meg a hajnali égbol­ton, majd hét és fél órán át együtt haladnak - tudtuk meg Zombori Ottótól, a TIT Ura­,­nia Csillagvizsgáló igazgató­jától.A kárpát-medencei kö­zépidő serint fél tizenkettő táj ari­ következik be az „első kontaktus”: a fénylő napko­rong" északnyugati pontján egy fekete „horpadás” jelenik meg, elkezdődik a részleges napfogyatkozás. A hold körül­belül másfél óra alatt teljesen eltakarja a napkorongot, lát­hatóvá válik a nap „légköre”, a fpresa, szabálytalan alakú korona. Az augusztus tizenegyedi­­kei teljes napfogyatkozás kü­­lönlegessége, hogy Magyaror­szág­án az elsötétülés a nappá­lya legmagasabb pontján kö­vetkezik be, a tizennégyezer kilométer hosszú sávban látha­tó égi esemény centruma Szé­kesfehérváron és környékén található. Itt pontosan délben következik be a teljes napfo­gyatkozás. A nap elsötétülése olyan fényviszonyokat teremt, mint­ha teleholdas éjszaka lenne, és derült idő esetén az égbolton megjelennek a legfényesebb csillagok is. A látvány megis­mételhetetlen: nyáron láthat­juk a téli égbolt csillagait, csil­lagképeit és bolygóit, amelyek a fényét a napsugárzás addig eltakarta. A sötét napkorong mellett néhány percre feltűnik az Oroszlán, az Ikrek, a Bika és a Szűz csillagkép, megfigyel­hető a Canis Minor és Major, azaz a Kiskutya és a Nagyku­tya. Felragyog a Sirius, a téli égbolt legfényesebb csillaga, és látható lesz a Vénusz és a Merkúr bolygó. A teljes napfogyatkozás ideje alatt bekövetkezhetnek nem várt események: lehet­séges hogy eddig ismeretlen üstököst vagy „hullócsillago­kat” is meg lehet figyelni, annál is inkább, mivel a Per­seida meteorraj érkezését is augusztus tizenegyedikére várják. A napfogyatkozás befejező fázisa, a holdárnyék fokozatos elvonulása a napkorong előtt, átlagban egy óra huszonkét percig tart, körülbelül negyed háromra az egész országban helyre állnak a normális fény­viszonyok. A földi napfogyat­kozás az űrből megfigyelve egy sebesen mozgó kör alakú árnyéknak érzékelhető, ami végigrohan a föld felszínén. A napfogyatkozás nem rit­ka a Naprendszerben. Vi­szonylag kis távcsővel is meg­figyelhető, amint a Jupiter holdjai árnyékot vetnek az óriási gázbolygóra. A Földön is évente legalább egy teljes napfogyatkozásra sor kerül, de nem mindig sűrűn lakott területen. Tavaly februárban a Karib-térségben, 1997. már­ciusában pedig Mongóliában lehetett megfigyelni a jelen­séget. Ha a Hold távolabb van a Földtől, és kisebb a látszólagos átmérője a Napnál, akkor be­szélhetünk gyűrűs napfogyat­kozásról. Amennyiben a kőgo­lyó közel van bolygónkhoz, az árnyék is nagyobb, s ilyenkor tovább tart a nappali sötétség. Legfeljebb 7,5 percig takarhat­ja el a Napot a Hold. •Sz.Á.-V.Z. A Hold eltakarja a Napot A holdárnyék fokozatos elvonulása a napkorong előtt átlagban egy óra huszonkét percig tart Augusztus tizenegyedikén a nemzetközi érdeklődés reflektor­­fényébe kerül az ország, hisz mostanra mindenki jól tudja, hogy a déli órákban néhány percre el­sötétül a világ - bekövetkezik ha­zánkban a huszadik század egyetlen teljes napfogyatkozása. Ma már nem lehet szállodai szo­bát kapni azokra a helyekre, ahol a leghosszabb ideig tart majd az égi jelenség, de már a Balatonon sincsen egyetlen szabad vízi­bicikli sem. A napfogyatkozást teljes pom­pájában csakis akkor csodálhatjuk meg, ha derült, tiszta az égbolt. Szerencsére az évszázados ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az augusztus eleji-közepi időszak rendszerint felhőmentes. Ráadá­sul a meteorológus szakemberek is azt jósolják, hogy az előzetes számítások szerint minden gond nélkül megfigyelhető lesz a teljes napfogyatkozás. Azok azonban, akik nem bíznak a meteorológu­sok előrejelzésében (vajon miért nem?...), nyugodtan hagyatkoz­hatnak a népi megfigyelések ez­reire. Főképpen azért, mert egy esetleges rossz idő esetén a Bor­sodi fejenként egy, összesen pe­dig százezer doboz sört oszt ki azoknak, akik részt vesznek a napfogyatkozás alkalmával szer­vezett játékban. Érdemes tehát fi­gyelni a természet jelzéseit. A legegyszerűbb eljárás, ha az égre tekintünk, illetve az időjárás jeleiből következtetünk a változás­ra. Szép, derűs időre számítha­tunk augusztus tizenegyedikén, ha aznap hajnalban erős harmat­képződést tapasztalunk. Ha lapos helyeken és a völgyekben késő délután köd képződik, mely egész éjjel megmarad és csak reggeltájt oszlik el, nem kell attól tartanunk, hogy nem tudjuk megfigyelni a napfogyatkozást. Ellenben ha éjjel a csillagok erős fénnyel szikráznak, akkor érdemes a speciális napszemüveg mellé egy esernyőt is beszerez­ni, biztos, ami biztos Ugyanez a helyzet ,akkor is, ha az égbolt a hajnali órákban vörös fénnyel ragyog. Ha pedig este a szonyszéd falu­ból áthallatszik a vonatdübörgés, a tehénbőgés és a ha­­rangszó, biztosak lehetünk benne, hogy közel a rossz idő. Muszáj megemlíteni a meteoro­lógusok „szent állatát", a levelibé­kát. A közvélekedés is őt tartja a legmegbízhatóbb időjósnak, ám a tudományos megfigyelések szerint zöld barátunk prognózisa nem min­dig százszázalékos. A népi böl­csesség szerint, ha a béka a létrán alacsonyan ül vagy fürdik, esős idő lesz. Ezzel szemben ha megül ma­gasan, vagy az üveghez tapad az edény szája körül, kisüt a nap. Ha brekegni kezd, akkor viszont me­gint csak felhők gyülekeznek az égen. Jó tudni azonban, hogy ma már az összes kétéltű - így a béka is - védett állat, befőttesüvegben való tartása pedig, még ha bősége­sen ellátjuk is élő léggyel, állatkín­zás, így célszerűbb vala­mely mutatósabb idő­jós hölgy előrejelzé­sére hagyatkozni. Ha ők is cser­benhagynának, segíthet az élő­világ. Derült lesz az idő, ha a ha­vasi tárnics kinyit­ja virágait; ha az or­vosi pióca nyugodt, fogságban a medence fenekén tar­tózkodik; ha a ganéjtúró bogarak nagy zúgással repkednek. Akkor sem lesz probléma a napfogyatko­zás megfigyelésével, ha a verebek a porban fürdenek és csivitelnek; ha a baglyok huhognak, a juhok pedig fejjel a hegy csúcsa felé legelnek. Előre áll azonban, ha a bábakalács töviskoszorúja bezárul; ha a földigi­liszta kibújik a földből; ha a házipók a szoba sarkában fejjel a falnak, hát­tal a külvilágnak depressziósan gub­baszt; ha a füttyentő béka nappal is előjön és füttyent. Baj lesz továbbá augusztus tizenegyedikén, ha a zöldharkály hangosan dobol és ka­cag, a páva vészjóslóan miákol, a vakond pedig magasra feltúrja a földet. Reméljük azonban, hogy a tel­jes napfogyatkozást zavartalanul szemlélhetjük majd, és nem kell 2081-ig várakoznunk a követke­zőre. Muszáj tehát megvásárolni a speciális védőszemüveget, és cél­szerű felszerelkezni egy doboz Borsodi sörrel, melyet ha ki­iszunk, összeköthetjük a kellemest a hasznossal: az utolsó cseppek­­nél, fejünket hátrahajtva, éppen lá­tóterünkbe kerül a káprázatos égi jelenség. MH 5818 HÁZI IDŐJÓSLÁS BORSODI MÓDRA Milyen időjárásra számítsunk a napfogyatkozáskor? Kevésbé megterhelő, mint a frontátvonulás A napfogyatkozás ideje alatt átmenetileg lehűl a levegő, megváltozik páratartalma, a nyomása és áramlása is, ami szervezetünkre is hatással van. Mindezek a hatások azonban Bártfai Erzsébet bi­ometeorológus szerint sokkal kevésbé terhelik meg szerve­zetünket, mint a frontátvonu­lások. A légköri frontok okozta változás során, borult időben akár tíz fokkal is csökkenhet ugyanis a hőmér­séklet, amikor viszont a Hold eltakarja a Napot, a hőmér­­séklet­ csúcsértéke körülbelül öt fokkal lesz alacsonyabb az egyébként várhatónál. En­nek ellenére a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a hirtelen légnyomásváltozás az erre érzékenyeknél a kon­centrálóképesség átmeneti csökkenését okozhatja, ve­szélyeztetheti a szívbetege­ket, az utolsó hónapban lévő kismamáknál pedig megin­dulhat a szülés. Pajor Attila, a SOTE II. számú Szülészeti Klinikájá­nak docense szerint valószí­nű, hogy a napfogyatkozás orvosmeteorológiai hatására több olyan kismama is szülni fog, aki augusztus elejére vár­ja gyermeke érkezését. De a ritka csillagászati jelenség a koraszülésre hajlamos váran­dós nőkre is hatással lehet. Az égi jelenségnek mind­emellett pszichológiai hatásai is lehetnek. Hiszen nem min­dennapi esemény, hogy fényes nappal éjszakai sötétség borul a tájra. Nem kizárt, hogy azok, akik valamiért nem értesültek a napfogyatkozásról, pánikba esnek. (A Telefondoktor au­gusztus 2-a és 11-e között a 3172-111-es számon várja a napfogyatkozás hatásaira vo­natkozó kérdéseket.) A napfogyatkozást kísérő légköri változás, a fényviszo­nyok átmeneti módosulása miatt az állatok is szokatlanul viselkedhetnek. Megijedhet­nek, esetleg megvadulhatnak a déli sötétségben.­ Előfor­dulhat, hogy megzavarodott, megvadult állatok tűnnek fel a közutakon vagy a lakóhá­zak környékén. De a máskor szelíd, játékos háziállatok vi­selkedése is kiszámíthatat­lanná válhat. Lovas kocsival kifejezetten nem ajánlatos útnak indulni au­gusztus 11-én dél tájban, hiszen a lovak meg is bokrosodhat­­nak. Az állattenyésztők ezért azt javasolják, a baleset elkerü­lése érdekében a lovasok tart­sák istállóban állataikat. •H. É. IDŐJÁRÁSI ELŐREJELZÉS A meteorológusok abban bíznak, hogy a napfogyatkozás kezdetétől egészen a végéig derült lesz az égbolt. A sokévi megfigyelések alapján au­gusztus 11-e táján általában derült az ég­bolt. A felhőzet átlagos évi menete sze­rint augusztusban van a legkevesebb fel­hőzet. A hónapon belül augusztus 5. és 14. közötti időszak szokott a legnapo­sabb lenni. Egy átlagos augusztus 11-én többnyire 10 órát süt a nap. Az 50 éves adatsorok alapján a derült égbolt gyakorisága 10-13 óra között elég magas, 40-60%, ez a teljes napfogyat­kozás egész sávjában érvényes. A teljes borultság gyakorisága csupán 5-6%. Augusztus 11-én a felhőzet napi alakulá­sára általában a tipikus nyári menet a jel­lemző, a legkevesebb felhő a késő esti és éjszakai órákban alakul ki, és a legtöbb felhő 12 és 16 óra között figyelhető meg. A statisztikai számítások alapján el­mondhatjuk, hogy 12-13 óra körül, a napfogyatkozás idején például Szom­bathely és Veszprém térségében az ég­bolt területének kissé több mint a felén lehet felhőzet, míg Szeged térségében ennél kevesebb. Augusztusban a felhőzet nagy része gomolyfelhőkből, úgynevezett cumulus felhőzetből áll, az ilyen felhőzet általá­ban nem zárt, és az égbolton sem alakít ki tartós felhőtakarót. Magyarország éghajlati sajátosságai közé tartozik, hogy augusztus első fele (augusztus 1-16 között) általában az év legszárazabb időszaka. Azonban a csa­padék a legváltozékonyabb éghajlati elem. A csapadék időbeli és térbeli el­oszlása nagyon szeszélyes, de főként augusztus első felében igen gyakoriak a csapadékmentes, száraz időszakok. Egy-egy kiadós zápor, zivatar azonban előfordulhat. Augusztus első felében egy átlagos napon a csapadék többnyire a késő délutáni vagy esti, éjszakai órák­ban hullik zápor, zivatar formájában. Augusztusban az 5 millimétert meghala­dó csapadékos napok átlagos száma Szombathelyen és Siófokon 4 nap, Sze­geden és Székesfehérváron csupán 3 nap. Bízunk benne, hogy ez a pár nap nem pont augusztus 11-ére esik majd. A hőmérséklet normális napi menete szerint egy augusztusi napon a hajnali, reggeli óráktól a hőmérséklet fokozato­san emelkedik 16-18 óráig, amikor eléri tetőpontját, majd kezd csökkenni. A napfogyatkozás idején a hőmérséklet emelkedése, teljesen derült időjárást feltételezve, átmenetileg megtorpan, hirtelen néhány fokot csökken, ami akár egy gyors mozgású hidegfront ese­tén vagy borult időben is előfordulhat, majd ismét emelkedni kezd. A hőmér­séklet csúcsértéke körülbelül 5 Celsius fokkal alacsonyabb lehet az egyébként várhatónál. A hőmérsékletváltozás ma­ga után vonja a levegő páratartalmának, a légnyomásnak a változását, mindez azonban indirekt módon megy végbe, és nem hasonlítható össze a légköri fron­tok által okozott változás mértékével. Magyarországon ebben a században augusztus 11-én Debrecen városában mérték a legmagasabb hőmérsékletet, 38,8 Celsius fokot. A sokévi adatsor sze­rint ezen a napon a délutáni órákra az ország nagy részén 27-28 Celsius fokig emelkedik a hőmérő higanyszála. Az egyetlen tanulság, hogy a több éves átlagok alapján Magyarországon egészen jók az esélyeink a napfogyatko­zás megfigyelésére. Sokkal konkrétabb előrejelzést valójában csak 5 nappal a fo­gyatkozás előtt lehet mondani. • Kapitány Ervinné Országos Meteorológiai Szolgálat Nem jók Nyugat-Európa esélyei A felhőfedettségi és a napfénymennyiségi előrejelzések kevés kétséget hagynak afelől, hogy Európa legjobb megfigyelőhelyei Magyarország, Románia és Bulgária területén vannak - vélekednek a csillagászok. Hazánkban a délben zajló fogyatkozás megfigyelé­sére legalább 70 százalék az esély. Dél-Angliában 55-65 százalékos az átlagos felhőfedettség. Felszíni megfigyelések szerint augusztusban havi átlagban 5,8-6,5 napon át van maximum szórt felhőzet, azaz jó átlátszóság. Ez az érték kicsit kedvezőbb, mint Nyugat-Európában, de csak fele a ma­gyarországinak, harmada a fekete-tengerinek. A tiszta égbolt esélye Normandiában 18 százalék, kicsit 20 százalék fölé emelkedik Franciaország fennmaradó területe fölött. A német határon a nyugati szelek hatása már nem annyira óceáni, inkább kontinentális, és a napfény esélye lassan növekszik Ausztria felé. Ez a növekvő trend kissé megszakad Ausztria középső területei felett, ahol az Al­pok központi vonalát metszi a fogyatkozás vonala. Ez a hatás eléggé látványos, a napfé­nyes órák esélye 25 százalékkal csökken Ausztria nyugati és keleti határvonala között. A legtöbb amerikai és japán turista valószínűleg a Fekete-tengeren vagy Észak-Tö­­rökországban fogja a jelenséget figyelni, hiszen ott már csak 10-30 százalékos átlagos fel­­hősödési érték várja az észlelőket. Egy tucatból egyszer volt borult az ég Dr. Széchenyi-Nagy Gábor 20 éve feljegy­zi a fogyatkozás előtti és utáni hetek időjá­rását. A feljegyzett 300 napból csak 3 volt teljesen napsütés nélküli, a regisztrált na­pok 2/3-ánál volt 10 óránál hosszabb nap­sütés. Eredményei alapján a nap nagy ré­szének jellemzője a napsütés. . ._I ezzel összecseng TubolyAfince listája az 1986-1997 közötti augusztus 11-ék idő­­járásáról. A 12 évben mindössze egyszer volt borult az ég, hatszor napos és ötször derült.

Next