Magyar Hírlap, 1999. november (32. évfolyam, 254-266. szám)

1999-11-04 / 257. szám

4 Magyar Hírlap MAGYAR HÍRADÓ Solt visszautasítja a kritikákat (MTI) Sok véletlen egybeesés is közrejátszott abban, hogy ér­zékelhetően felerősödtek az igazságszolgáltatást érő bírálatok, ugyanakkor nekünk az a feladatunk, hogy higgadtan mérlegel­jük, mire és milyen formában szükséges reagálni - ezt Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke mondta újságírói kérdésre válaszolva egy budapesti saj­tótájékoztatón, szerdán. Eközben azt is szem előtt kell tartani, hogy a bíróságok munkájába vetett közbizalom mindannyiunk érdeke - tette hozzá. Leszögezte: Kiss Kálmán, a határőrség or­szágos parancsnoka áttörte az igazságszolgáltatást illető kritika határait azzal a véleményével, mely szerint a Legfelsőbb Bíróság büntetőügyében meghozott elmarasztaló ítéletének egy része politikai koncepció. Ma döntenek Helmeczyről (MTI) Az MTI információi szerint a Fidesz-Magyar Polgári Párt Szabolcs megyei elnöksége csütörtökön tárgyal Helmeczy Lász­ló honatya ügyéről. A Szabolcs megyei elnökség tagjai közül töb­ben etikai, illetve fegyelmi eljárást akarnak a képviselő ellene in­dítani, de az is lehet, hogy kezdeményezik a pártból való kizárá­sát amiatt, hogy Helmeczy László - a párt országos és megyei el­nökségének akaratával szemben - ringbe szállt a megyei közgyű­lési elnöki posztért. A fideszes képviselőt annak ellenére válasz­tották meg a közgyűlés elnökének, hogy a párt megyei és orszá­gos elnöksége Tóth András országgyűlési képviselőt javasolta erre a posztra. BELFÖLD Kérdőjelek a kétfős frakció megalakítása körül Új képviselőcsoport létrehozását kezdeményezte tegnap Áder János házelnöknél Cseh Sándor és Szabó Lukács független kép­viselő. Az új, kétfős frakció a közelmúltban bejegyzett Magyar Egység Pártja nevét venné fel. Az ügyrendi bizottság mai ülésén szóba kerülhet a kezdeményezés. A képviselőcsoport vezetője Szabó Lukács, helyettese Cseh Sándor lenne. Cseh Sándor la­punknak azzal indokolta a frakcióalakítást, hogy erre a lé­pésre azért volt szükség, mert a házszabály által jelenleg biz­tosított körülmények között független képviselőként nem tudják ellátni feladatukat, mi­vel ehhez nem áll rendelkezé­sükre elég megszólalási lehe­tőség és anyagi forrás. Cseh úgy véli: a kétfős képviselőcso­port jelzés lenne a társadalom felé a független képviselők joggyakorlásának korlátozott­ságáról. Az ilyen kényszer­­helyzet rábírhatja a pártokat, hogy változtassanak ezen - tet­te hozzá. A képviselő kiemel­te: eddig visszautasították a frakciójukhoz csatlakozni kí­vánókat, mivel egy ilyen „jel­zésértékű lépésnek” nem sza­badna felborítani a parlamenti erőviszonyokat. Ha független­ként is gyakorolhatjuk kép­viselői jogainkat, megszűnik frakciónk - jelentette ki Cseh, aki szerint frakciójuk már a jö­vő héten megkezdheti munká­ját. Információink szerint az ügyrendi bizottság mai ülésén dönthetnek a frakció létreho­zásáról. Salamon László, a bizottság fideszes elnöke továbbra is fenntartja elvi álláspontját, hogy a házszabály mostani ál­lapotában akár két parlamenti képviselő is alakíthat frakciót. A házszabály jelenleg az Al­kotmánybíróság döntése nyo­mán nem tartalmazza a frak­cióalakításhoz szükséges leg­kisebb létszámra vonatkozó rendelkezést. Ezt a helyzetet mint veszélyt értelmezem, mert egy kétfős képviselőcso­port megalakulása abszurd helyzetet jelentene a parla­ment működése szempontjá­ból - mondta a kormánypárti politikus a távirati irodának. Közölte: ha az ügyrendi bizott­ság felkérést kap, akkor meg­vizsgálja, hogy a konkrét eset­ben fennállnak-e a frakcióala­kítás feltételei. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője lapunknak úgy fogalmazott: semmiképp sem támogatnák a két függet­len képviselő frakcióalakítá­sát. A képviselő kijelentette: a parlamentnek már tavaly szep­temberben pótolnia kellett volna mulasztását a frakció­­alakításhoz szükséges létszám meghatározásáról. A szabad demokratáknak nem lesz szükségük arra, hogy az Alkot­mánybírósághoz forduljanak, mivel - reményeink szerint­­ a parlament nem fogja támogat­ni Csehék kezdeményezését - nyilatkozott Kuncze. • Varga Gergely Kiemelt támogatás csak középtávon • Folytatás az 1. oldalról Legutóbbi ülésén a kormány nem támogatta azt a módosító indítványt, amely magasabb költségvetési támogatást biz­tosítana a kutatás finanszírozá­sára. Erről Járai Zsigmond pénzügyminiszter tájékoztatta lapunkat. Hozzátette: fontos­nak tartanák a kiemelt támo­gatást, ám erre jelenleg nincs fedezet. Jövőre veszélybe kerülhet a Széchenyi professzori ösztön­díj is. A kormánypárti frakciók ugyanis a gazdasági bizottság tegnapi ülésén támogatták azt a MIÉP-es javaslatot, hogy az ösztöndíjra előirányzott 1,5 milliárd forintot más célra, mégpedig felsőoktatási bérfej­lesztésre fordítsák. Gidai Er­zsébet (MIÉP) szerint a Szé­chenyi professzori ösztöndíj bevezetése elhibázott lépés volt, szerinte a pályázatok elbí­rálása igazságtalan. A bizottság ülésén a PM képviselői arról számoltak be, hogy a kormány nem támogat­ja a 1,5 milliárd átcsoportosítá­sát. Ennek ellenére a kor­mánypárti többség úgy dön­tött, hogy támogatja a javasla­tot. Más koncepcióval rendel­kezik az Oktatási Miniszté­rium, bár tervei között szere­pel a Széchenyi Professzori Ösztöndíj rendszerének átala­kítása. Pálinkás József, az OM politikai államtitkára elmond­ta: a megkötött szerződések­nek megfelelően jövőre min­den érintett megkapja a pályá­zaton elnyert pénzt. A kutatásra 11 szegedi Szé­­chenyi-díjas akadémikus nyitt levélben kért további 3 mil­liárd forint körüli támogatást, amit a Professzorok Batthyány Köre, sőt az Oktatási Minisz­térium is támogatott. A végső döntést ebben is a parlament mondja ki. A tervek szerint 2002-re a nemzeti össztermék 1,5 száza­lékát kell a kutatásra és fejlesz­tésre fordítani - mondta Pálin­kás József, az Oktatási Minisz­térium politikai államtitkára. A tudományos kutatásra for­dított összegekből eddig sem volt alacsony a költségvetés aránya, a cél sokkal inkább az, hogy a gazdaság egyre na­gyobb mértékben vállaljon szerepet e terület támogatásá­ban. A gazdasági fejlődés is kikényszeríti, hogy egyre na­gyobb forrásokkal rendelkez­zen a kutatás-fejlesztés, de az állam adókedvezményekkel ösztönözheti erre a vállalko­zásokat - fogalmazott az ál­lamtitkár. A kutatás-fejlesztés irányí­tására jelenleg nem lehet létre­hozni egy különálló miniszté­riumot - vélekedett az állam­titkár. A kormány szándéka, hogy összehangolja a finanszí­rozási lehetőségeket és a kü­lönböző intézetek által folyta­tott kutatásokat - fejtette ki Pálinkás. Minden területen nem lehet az élvonalba tartoz­ni, inkább egy-egy stratégiai­lag fontos irányra kell kon­centrálni az erőket és a pénzt. Ezt a koordinációt látja el a miniszterelnök vezetésével működő Tudomány- és Tech­nológiapolitikai Kollégium. Tragikusnak nevezte a ma­gyar tudomány jelenét és jövő­jét Kuti László, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szak­­szervezetének elnöke. Az ér­dekvédő szerint az, hogy a kor­mány tervei szerint 2002-re ér­né el a tudomány finanszírozá­sa a GDP 1,5 százalékát, azt je­lenti, hogy jövőre ismét nem lesz elegendő pénz, s az 1999-2000-es lemaradást már nem lehet utólag behozni. Tarthatatlan - tette hozzá, hogy az amúgy is keveset kere­ső egyetemi oktatókhoz ké­pest a tudományos kutatók bé­re 40 százalékkal elmarad. Bár a Tudosz vezetője szerint a költségvetésben nagyon nagy összeget szánnak kutatásokra, ezek gyakran homályos kap­csolatrendszereken keresztül jutnak el különböző csopor­tokhoz, akikkel a kutatóinté­zetek nem tudnak versenyez­ni. Ezért ajánlatos volna, hogy az intézetek közbeszerzési el­járások keretében jussanak forrásokhoz. Kifejtette: évek óta nem látott tudománypoliti­kai koncepciót. Hozzátette: itt volna az ideje, hogy kijelöljék a kutatás-fejlesztés gazdáját. Kiss Papp László, a Felső­­oktatási Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke úgy véli: ar­ra van szükség, hogy a kutatói csoportok támogatására szol­gáló pályázati pénzek a jelen­leginek 5-6 szorosára emel­kedjenek. A kutatás-fejlesztési ága­zatban egyébként 1998-ban összesen 41 ezer 300 főt foglal­koztattak, köztük 23 ezer 500 kutatót. A ráfordításoknak ak­kor alig több mint felét fedez­ték állami támogatásból, 40 százalék a vállalkozói szférá­ból, nyolc százalék pedig kül­földről és egyéb forrásokból származott. Glatz Ferenc PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése „A szoci­ális szolgáltatások területi alaphálózatának fejleszté­se” programjának elkészítésére pályázatot hirdet az aláb­bi feltételekkel: A program elkészítésének költsége: 4500 E Ft (áfával) A kifizetések ütemezése: 1999. évben 900 E Ft (áfával) 2000. évben 3600 E Ft­áfával Összesen: 4500 E Ft (áfával) A program (tanulmány) elkészítésének végső határideje: 2000. május 31. A programnak az alábbi kötelező elemeket kell tartal­maznia: 1. Tényfeltárás - Baranya megye kistérségeinek problémaorientált de­mográfiai, szociológiai elemzése, a szociális ellátá­sokra való rászorultság szempontjából.­­ Baranya megye kistérségeinek empirikus és meglevő statisztikai adatokon alapuló vizsgálata a szociális el­látó rendszerek (felnőtt-, illetve gyermek- és ifjúság­­védelem) kiépültsége szempontjából. - Humánerőforrás-elemzés SWOT-analízissel. - A megyei önkormányzat által fenntartott szociális in­tézményhálózat, valamint a megyei önkormányzat te­lepülési önkormányzatokkal való kapcsolatrendszeré­nek elemzése. - A megye gazdasági, területfejlesztési adottságainak és lehetőségeinek számbavétele, a szociális körülmé­nyekre gyakorolt hatás értékelése. 2. Cselekvési keretek, eszközrendszer bemutatása. - A jogi szabályozás és a jelenlegi szociális eszközrend­szer, illetve állami támogatási rendszer bemutatása és értékelése, különös tekintettel a megyei önkormány­zati lehetőségekre.­­ Az EU-s szociális támogatások hozzáférési feltételeinek bemutatása, az alkalmazkodási stratégia kialakítása. 3. A megyei szociális ellátó hálózat fejlesztési stratégi­ája és kiemelt megyei programjai. - A problematikus térségek és csoportok kiválasztása, a prioritási sorrend felállítása. - A települési önkormányzati, illetve civil, vagy magán­­szektor által működtetett szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszer továbbfejlesztésére vonatkozó ope­ratív programok kidolgozása. - Kiemelt rövid, illetve középtávú programok tartalmi bemutatása, a végrehajtás elvi és gyakorlati lehetősé­geinek kidolgozása. - Hazai és EU-s, illetve egyéb nemzetközi források be­mutatása, a stratégia, illetve a konkrét operatív progra­mok finanszírozhatósága érdekében. A pályázóknak ki kell térniük arra is, hogy a fenti kö­telező elemeken felül milyen új, más elemeket, része­ket kívánnak a programban (tanulmányban) szere­peltetni. bér 20. A pályázatokat a közgyűlés szakbizottságai a közgyűlés elnökének egyetértésével legkésőbb 1999. december 15- ig bírálják el. A pályázatokat a következő címre kell benyújtani: Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Népjóléti iroda 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. A pályázat benyújtásával kapcsolatban tájékoztatás kapható: Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Területfejlesztési iroda, Népjóléti iroda 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Tel.: (72) 500-400 Már kapható a tízéves CASHFLOW GAZDASÁGI MAGAZIN legújabb száma E havi számunkban megszólal: • Tonhäuser László • Hauer Rezső • Bajor Imre Szó esik: • Az adórendőrségről • A szervátültetésekről • Autóbiztonsági felszerelésekről Tanácsot adunk: • Orvosválasztáshoz • Építkezéshez • Befektetéshez • Adóbevalláshoz Melyikünk nem álmodik - ébren vagy szenderegve - ezeken a szürke, nyirkos, csúszós hétköznapokon tintakék tengerről, hófe­hér tengerjárókról, jól temperált koktélokról. Látjuk magunkat, amint a mahagóni bárpultnak dőlve lustán szemléljük a fedélzeti medencében úszkálókat vagy éppen legjobb munkatársain­kat, üzletfeleinket magunk köré gyűjtve, alakítgatjuk üzleti ter­veinket. Rohanó életünk feszített tem­pója mellett feltétlenül szüksé­ges az időnkénti kikapcsolódás. Vannak, akik semmi másra nem vágynak, mint az „édes semmit­tevésre”, vannak, akik távoli tá­jakkal kívánnak megismerked­ni, megint mások végre hobbi­juknak szeretnének hódolni. Mindezek kombinációját való­sítják meg a tengeri hajóutak. A minden kényelemmel felszerelt luxushajók szinte másnaponként egy-egy új egzotikus helyen vetnek horgonyt. Csak a vendég döntésétől függ, hogy él-e a felkínált kirándulások lehetőségével, avagy tovább élvezi az árban már eleve bennfoglalt fedélzeti szolgáltatásokat: a vízisítől a búvárkodásig, a táncóráktól a mű­vészeti árverésekig, a lukulluszi konyhát a nap 24 órájában, a já­tékkaszinót, a revüműsorokat, a hangulatos élőzenés bárokat -HAJÓZNI JÓ csak hogy néhányat említsünk a szinte végtelen kínálatból. S mi­ért ne kapcsoljuk össze a kellemest a hasznossal? A hajókon jól felszerelt előadóterem, szatellittelefon, fax, e-mail és internet­­kapcsolat található, így konferencia vagy szakmai továbbképzés is tartható ebben a különleges környezetben. Nem véletlen, hogy nyugaton ma már az egyik legkedveltebb üdülési forma a tengeri köruta­zás. A nagy nyugat-európai és amerikai hajóstársaságok egy­mást túllicitálva, jóformán ha­vonta bocsátják vízre legújabb úszó csodáikat. Ugyanúgy, mint az összes többi attraktív trend, a luxushajózás is eljutott hozzánk. A kínálat gyakorlatilag végtelen: a 4-5 napos európai vagy Karib­­tengeri körutaktól a „90 nap alatt a Föld körül" jellegű utakig meg­talál a távolba vágyó mindent, amivel megvalósíthatja álmait. Mind­ez anyagilag sem elérhetetlen. A legtöbb tengeri hajóút részvéte­li díja, mely minden étkezést, fedélzeti programot és szolgáltatást magába foglal, egy jobb kategóriájú szállodaszoba árának felel meg. A szállodával szemben azonban egy ilyen hatalmas tenger­járó, alig érzékelhetően bár, de úszik, és vendégét elviszi a Föld legszebb pontjaira, miközben fényűző ellátásban részesíti őt. M­ARITIM TENGERHAJÓZÁS Álomutazások a világ 7 tengerén, az év 12 hónapjában. Köszöntse a 2000. évet hajóink fedélzetéről! Tájékoztatás és időpont egyeztetés: 06-1 3010 150 telefonszámon H-1055 Budapest, Markó u. 1/A Internet: www.maritim.hu E-mail: szemerei@maritim.hu Miniszteri vita a közoktatásról Magyar Bálint, az SZDSZ el­nöke tegnap délután találko­zott Pokorni Zoltán oktatási miniszterrel. A közel másfél órás szakmai megbeszélésen szóba került a tantervek, a pe­dagógus-bérrendszer és a mi­nőségi bérpótlék, valamint az informatikai fejlesztések kér­dése is. A találkozóra, melyre a minisztérium épületében ke­rült sor, Magyar Bálintot Horn Gábor, az SZDSZ oktatási szakértője is elkísérte. A tegnapi találkozón Ma­gyar Bálint továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy a nat részleges felfüggesztése és a kerettantervek majdani be­vezetésének ígérete csupán az intézményes káoszt idézte elő. A pedagógusbérek kapcsán egyetértés alakult ki a felek között azt illetően, hogy szük­ség van a felzárkóztatásra. Po­korni Zoltán ismertette: Ma­gyar Bálint ennek kapcsán a minőségi bérpótlék fontossá­gát emelte ki. A felek egyetér­tettek abban, hogy érdemes a hasonló jellegű egyeztető munkát tovább folytatni. •T. Mo. 1999. NOVEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Jócskán csúszik a profiltisztítás A HM csak 2001-ben adhatja át intézményeit Jövőre szinte biztosan nem tudja átadni a Honvédelmi Minisztérium több, nem köz­vetlenül védelmi feladatot ellátó szervezetét más tárcák­nak. A profiltisztítást kor­mányhatározat rendelte el, a minisztériumok azonban csak azzal a feltétellel haj­landóak átvenni az intézmé­nyeket, ha működtetésükre többletforrást kapnak. Ám ezek a támogatások a jövő évi költségvetés tervezetében nem szerepelnek. Az előzetes tervek ellenére úgy tűnik, hogy rövid időn be­lül nem adja át más tárcáknak a nem védelmi feladatokat el­látó szervezeteit a Honvédel­mi Minisztérium. A profiltisz­títást egy júniusi kormányha­tározat rendelte el, a részleteit jövő év elejéig kell kidolgozni a védelmi tárcánál. A kabinet döntése több milliárd forint többletet jelentene a HM-nek, mivel az átadandó szervezetek és feladatok ellenére a védelmi költségvetés nem csökkenne. Az intézmények tehát elkerül­nének a HM-től, csakhogy a jövő évi költségvetés terveze­tében egyetlen olyan minisz­tériumnál sem szerepelnek, amely az elképzelések szerint átvenné őket. Márpedig a tár­cák jelezték, hogy csak abban az esetben vállalnak többlet­feladatokat, ha ahhoz költség­­vetési támogatás is jár. Az egyik legjelentősebb hiányzó tétel a Zrínyi Nemzet­védelmi Egyetem alapjain lét­rejövő civilesített védelmi, rendészeti, államigazgatási fel­sőoktatási intézmény, amelyet az Oktatási Minisztérium mű­ködtetne. Ehhez jogszabály­módosítás is szükséges, a Zrí­nyinek ugyanis a felsőoktatási intézmények integrációjáról júniusban hozott törvény az év végéig egyesülnie kell a Bolyai János Katonai Műszaki Főis­kolával. Az integráció előreha­ladott állapotban van, már fel­állt az ideiglenes integrációs tanács és közös rektorválasz­tás előtt állnak az intézmé­nyek. A haderő-átalakítási koncepció szerint ugyanakkor a Bolyai tisztán katonai főisko­laként a HM-nél maradna, az ismét különváló Zrínyi pedig az oktatási tárcához kerülne. Szövényi Zsolt, az oktatási tárca helyettes államtitkára közölte: szándékuk, hogy egy­ségesüljön a felsőoktatás irá­nyítása, ezért nyitottak a Zrí­nyi átvételére. Ezt azonban csak úgy tudják elképzelni, ha forrást is rendelnek az egye­tem fenntartásához. Az egye­tem idei költségvetési támo­gatása a HM büdzséjében 3,8 milliárd forint, a Bolyaival ter­vezett integráció után jövőre 8,8 milliárd, ez szintén a védel­mi tárcánál van feltüntetve. Szintén csak költségvetési többlettámogatással tudja el­képzelni a katonai ügyész­ségek átvételét a Legfőbb Ügyészség (LÜ) gazdasági igazgatója. Az ügyészségek több mint félmilliárdos költ­ségvetése eddig a HM-nél volt. Kovács István szerint ekkora összeget a LÜ nem tud vállal­ni. Más tárcánál folytatja az el­képzelések szerint a Művész­­együttes is, ám a kultuszmi­nisztérium a finanszírozás mi­kéntjéről nem adott felvilágo­sítást. Érintett az egészségügyi tárca is, amely a pécsi és a kecskeméti honvédkórházat venné át. Az intézmények átadásáról a költségvetési törvény mó­dosítójavaslatai sem foglalkoz­nak, így a jövő évi büdzsében a tárcák nem kapnak többlet­forrást működtetésükre. Aradi Zsolt, a pénzügyminisztérium főosztályvezetője úgy látja: szinte kizárt, hogy ezekre a fel­adatokra év közben újabb for­rások jelenjenek meg a költ­ségvetésben. A szervezetek át­adása egy már elfogadott költ­ségvetésnél szerinte úgy lenne elképzelhető, ha a honvédelmi tárca az eddig melléjük rendelt forrásokról is lemondana. Egy honvédségi illetékes ezzel kapcsolatban elmondta: felmerült ez a lehetőség is, csakhogy ehhez a NATO-nál kellene magyarázkodnunk. Magyarország ugyanis garan­ciát vállalt arra, hogy a védel­mi költségvetés nem csökken a GDP 1,51 százaléka alá. • Haszán Zoltán Novemberben: Akt is van benne! Női magazinban először Magyarországon: férfiaktsorozat Akik levetkőznek: Pécsi Sasok KÖZLEMÉNY A Budapest Bank Rt. törvényi kötelezettségének eleget téve tájékoztatja tisztelt részvényeseit, hogy 90%-os részesedéssel megalapította a RENTPRESS­Z Ingatlan Hasznosító Kft-t. Székhelye: 1054 Budapest, Honvéd u. 10. 8 I

Next