Magyar Hírlap, 1999. november (32. évfolyam, 267-279. szám)

1999-11-16 / 267. szám

2 Magyar Hírlap I Iw AiCä Ml 11"! AiC^O^ (MTI) Bill Clinton amerikai elnök hétfőn, törökországi látogatá­sának első napján megígérte Süleyman Demirel török államfő­nek, hogy erősíteni fogja a két ország közötti stratégiai partner­séget, és támogatja Törökország felvételét az Európai Unióba. Az ankarai parlamentben elmondott beszédében kérte Török­országot és Görögországot, hogy közös erőfeszítéssel találjanak tartós és igazságos megoldást a ciprusi problémára, követelte Ankarától, hogy javítson a törökországi emberi jogi helyzeten, hogy Törökország is csatlakozhasson az EU-hoz. Kifejezte az amerikai nép együttérzését a két törökországi földrengés áldoza­taival, és összesen egymilliárd dollárnyi kölcsönt ajánlott fel 12 török banknak a katasztrófa sújtotta területek megsegítésére. Fizet Washington az ENSZ-nek (Reuters) A Fehér Ház és az amerikai törvényhozás képviselői tegnap olyan megoldás véglegesítésén dolgoztak, amelynek alapján az Egyesült Államok közel egymilliárd dollárral törlesz­­tené tagdíjhátralékát az ENSZ-ben. A megoldás egy politikai al­ku alapján lehetővé tenné azt is, hogy a republikánusok elfogad­ják a teljes szövetségi költségvetést. Ennek fejében viszont Clin­ton elnök demokrata kormányzata visszafogná azoknak a nem­zetközi családtervező szervezeteknek a költségvetését, amelyek támogatják a konzervatív republikánusok által hevesen elutasí­tott abortuszt. Október végén az Egyesült Államok tagdíjhátra­léka meghaladta a másfél milliárd dollárt. Bécsnek döntenie kell (MTI) Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter szerint a semlegességnek már nincs funkciója az európai védelmi politiká­ban. Ezt a Die Presse című lap tegnapi számában megjelent in­­terjúban mondta az EU-tagállamok védelmi- és külügyminiszte­reinek hétfői brüsszeli tanácskozása alkalmából, amelyen a kö­zös európai haderő létrehozására vonatkozó brit javaslatot vitat­ják meg. Fasslabend szerint azzal, hogy a NATO volt főtitkára és a közös EU-külpolitika jelenlegi képviselője, Javier Solana egy­ben az EU katonai szárnyának, a Nyugat-európai Uniónak a fő­titkára is lesz, erős kapocs jön létre az EU, a WEU és a NATO között és „Európa valóban elindul a védelmi unió felé vezető úton”. A néppárti Fasslabend az interjúban kijelentette: Auszt­riának is el kell döntenie, hogy hajlandó-e részt venni ebben a fejlődésben. Hidegháborús hangulatban (MH) A NATO új stratégiai koncepciója fenyegetés Oroszor­szág nemzetbiztonságára - jelentette ki Anatolij Kvasnyin orosz vezérkari főnök hétfőn, az orosz diplomataakadémián tartott előadásában. Kvasnyin nyilatkozata szervesen illeszkedik az orosz külpolitikában az utóbbi hónapokban - elősorban az újabb csecsen hadjárat nyomán - kibontakozó hidegháborús hangulat­ba. Az orosz katonai doktrína új tervezete már egy szuperhatal­mat - vagyis az Egyesült Államokat, illetve a NATO-t - tekint lehetséges ellenségnek­­, Igor Szergejev védelmi miniszter pedig a múlt héten már teljesen nyíltan azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy érdekelt az észak-kaukázusi konfliktus folya­matos szításában. Az orosz vezérkari főnök szerint a NATO egy­értelműen az erőfölényre épít, s figyelmen kívül hagyja az olyan nemzetközi intézményeket, mint az EBESZ vagy az ENSZ, kü­lönösen annak Biztonsági Tanácsa. Elítélték a Szcientológiát (MTI) A marseille-i bíróság hétfőn szélhámosság vádjával el­ítélte a helyi „Szcientológia Egyház” irányítóját, Xavier Dela­­mare-t, aki 2 év börtönt - ebből másfél évet felfüggesztve - ka­pott, s 100 ezer frankos büntetést köteles fizetni. A szakértők megállapították: a lelki függőségben tartott „hívők” álpszichoa­­nalitikai kezeléséért óránként kiszámlázott 1200 frank, s a ha­sonlóképp haszontalan, sőt súlyos visszaesés veszélyét okozó „tisztítókúrák” 12 ezertől 150 ezer frankig (5 milliótól 60 millió forintnyi összegig) való „értékesítése” merő csalás, amit sorozat­ban követtek el. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1004 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP :TÁN MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN. Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA. Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS. Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA. PR- és reklémigazgató: SARUS ERIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363,210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel: telefon/fax: 303-0950,303-0951 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyom­a a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS Igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tanalméért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAS Kiadónál történő előfizetés esetén : " Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közteteknek ---------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra - - 1400R negyedévre 3 490 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 6290 R 8400 R 8400R 1 évre 12 000 Ft 16800R 16800R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hír­lapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1levélcím: HELIR, Bu­dapest 1900). Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósá­ga kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD 1999. NOVEMBER 16., KE Jelcin: el a kezekkel Csecsenföldtől Az orosz elnök elutasította a katonai akciót bíráló nyugati álláspontot­­ Szankciókkal fenyegetőzik az EU Borisz Jelcin orosz elnök hétfőn kijelentette, hogy Moszkva a növekvő nyugati kritikák ellenére mindenképpen megvédi cse­­csenföldi katonai hadműveletét. Az Európai Unió elítélte az indokolatlanul nagy civil áldozatokkal járó akciót, és Moszkva­­ellenes pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba. Súlyos har­cok robbantak ki Acshoj-Martan közelében, ahol a csecsen fegyveresek visszaverték az orosz páncélosok támadását. MH-összefoglaló____________ Az Európai Unió hétfőn ha­tározatban ítélte el, hogy Oroszország aránytalanul és megkülönböztetés nélkül al­kalmazza erejét Csecsenföl­­dön, és a konfliktus tárgya­lásos rendezését sürgette. Az EU miniszterei kérték Oroszországtól, hogy a nem­zetközi törvények betartásá­val kerülje el, hogy növeked­jen is polgári áldozatok szá­ma, és engedje át a mene­külteket a csecsen-ingus ha­táron. Az EU szerint Oroszország pénzügyi szankciókkal néz szembe, ha nem állítja le of­­fenzíváját. Ennek bevezetésé­ről azonban konkrétan még nem esett szó. Egy diplomata szerint ugyanis először még politikai nyomással próbálják Moszkvát jobb belátásra bírni. Brüsszel szerint a csütör­tökön kezdődő Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) törökor­szági csúcstalálkozója jó al­kalom lesz arra, hogy megvi­tassák a kaukázusi válságot. Az EBESZ soros elnöke kijelentette, hogy Moszkvá­nak pontos menetrendet kell adnia csapatainak a kaukázu­si köztársaságból való kivo­násáról. Knut Vollebaek norvég külügyminiszter szerint a nemzetközi szervezet elisme­ri Oroszország jogát a terro­rizmus elleni harcra, de Moszkva túlzott fellépése nem indokolt. Oroszországot személye­sen Borisz Jelcin államfő fog­ja képviselni az EBESZ-csú­­cson, amelynek előkészítésé­ről már megbeszéléseket folytatott Igor Ivanov kül­ügyminiszterrel. A találkozó után Jelcin kijelentette, hogy Moszkva megvédi a csecsen­­földi katonai akcióval kap­csolatos álláspontját. „A nyu­gati országoknak nincs joguk Oroszországot bírálni azért, hogy területén likvidálja a banditákat és a terroristákat. Amíg egyetlen terrorista is marad, nem állítjuk le az of­­fenzívát” - mondta az orosz elnök. A harcok ezalatt folyta­tódnak: moszkvai sajtóérte­sülések szerint a csecsen had­seregnek sikerült visszaver­nie az orosz harckocsik táma­dását Acshoj-Martan körze­tében, és a szövetségesek sú­lyos veszteségeket szenved­tek. A védelmi minisztérium erről az összecsapásról sem­mit nem közölt, de közlemé­nyük szerint az oroszok tü­zérségi és légicsapást mértek csaknem húsz célpontra. Az elmúlt néhány nap alatt ismét több tízezer em­ber hagyta el otthonát. A leg­újabb kaukázusi válság kez­dete óta 200 ezer embernek sikerült menedéket találnia a szakadár köztársaság hatá­rain kívül, de 150 ezren to­vábbra is Csecsenföld útjain vándorolnak. Ma érkezik Moszkvi Ogata Szadako, az EN menekültügyi főbiztosa a Nemzetközi Vöröskere delegációja, hogy a földön tők megsegítéséről tárgy jón az orosz vezetéssel. I. Ivanov külügyminiszter s­rint Szadako az észak-ki­kázusi régióba is elutat hogy személyesen tájékoz­­jon a menekültek helyze­ről. A fedél nélkül maradt legfőbb befogadójának si­mító Ingusföld elnöke arra gyelmeztetett, hogy az orsz területére menekült csecs­neknek mindössze két nap való élelmiszer-tartalék maradt, és hamarosan égő Ingusföld éhezni fog. A függetlenséget ünnepelték Palesztin Fiatalok ünnepelték meg tegnap Jasszer Arafat tizenegy évvel ezelőtt 1988-ban Algírban tett függetlenségi nyilatkozatát. Az évfordulóra az izraeli hatóságok által lerombolt otthonaikat ábrázoló képekkel vonultak fel. Iz­raeli és palesztin részről egyaránt megerősítették azt a hírt, hogy Izrael hétfőn nem hajtja végre a tervezett csapat­­kivonást Ciszjordánia bizonyos területeiről fotó: reuters - Jim Hollander HÁTTÉR 1­1 Éw­ei Áttörés Kínában Kína és az Egyesült Államok hétfőn áttörést ért el a kétolda­lú kereskedelmi tárgyalások­ban - amely megnyitja az utat az 1,2 milliárd népességű Kína tagsága előtt a Világkereske­delmi Szervezetben (WTO) is. A megállapodás azt jelenti, hogy november 30-án az ame­rikai Seattle-ben kezdődő ke­reskedelmi forduló teljesen új alapokról indul, továbbá az Európai Uniónak és Kanadá­nak teljesen át kell értékelnie kereskedelmi politikáját. Kína WTO-tagsága mást is jelezhet: a kommunista rendszer vég­képp csatlakozik majd a globá­lis gazdasági és kereskedelmi folyamatokhoz - és visszavon­hatatlanul a nemzetközi piac­­gazdaság része lesz. A gyakorlatban ez a megál­lapodás­­ most­­ azt jelenti, hogy az 1,2 milliárdos piac tel­jesen kitárul az egymással ver­sengő amerikai cégek előtt. Bill Clinton amerikai elnök nyomban meg is jegyezte, hogy példa nélkül álló lehető­ség áll az amerikai farmerek, vállalatok, sőt az amerikai munkaerő előtt is, hiszen a le­hetőségek szinte korlátlanok. Az elnöknek a megállapo­dást még el kell fogadtatnia a republikánus többségű és na­gyon óvatos törvényhozással is. Mivel azonban a republiká­nusok, legjobb tudomásuk sze­rint, nyerésre állnak a jövőre esedékes elnökválasztásokon, mindenképpen érdekükben áll, hogy fel- és kihasználják a kínai piac kínálta gazdasági le­hetőségeket. A tárgyalások tegnap zárul­tak le, miután Csu Zsong-csi kínai kormányfő is beavatko­zott a hatnapos, eleinte re­ménytelennek tűnő megbeszé­léssorozatba. A záródoku­mentumot végül Charlene Barshefsky amerikai kereske­delmi képviselő és Li Kuang­­seng kínai külkereskedelmi és külgazdasági együttműködési miniszter írta alá. A kínai mi­niszter szerint mindkét fél „győzött”, és kifejezte azt a re­ményét, hogy Kína még az idén a WTO tagja lesz. Az ügylet igazi jelentősége abban áll, hogy a WTO által vezérelt kereskedelmi liberali­záció Kína eddigi legradikáli­sabb gazdasági reformjához vezethet azóta, hogy a néhai Teng Hsziao-ping 1978-ban meghirdette a „nyitott ajtók” politikáját. A két ország tár­gyalói szinte az órák ellen ver­senyeztek, mert mindkét fél őszinte törekvése volt, hogy Kína még november 30. előtt a WTO tagja legyen: ekkor kez­dődik ugyanis a világkereske­delmi szervezet 134 tagállamá­nak újabb kereskedelmi for­dulója a Washington állambeli Seattle-ben, amely meghatá­rozza a következő néhány év kereskedelempolitikáját. Clinton elnök tudatában van a megállapodás történelmi jelentőségének, amely már alighanem két elnökségi perió­dusának egyik áttöréseként vonul majd be a „történelem­be”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodással Kína elfogadta a gazdasági nyitott­ság alapelvét, kitárta a ka­pukat a verseny és az innová­ció előtt. A részletek tanulmányozá­sa gazdasági szakemberekre vár. Kína visszafogja az ex­porttámogatásokat, csökkenti a mezőgazdasági termékek, az autók és autóalkatrészek vám­tarifáját, és a behozatali vámo­kat 22,1 százalékról 17 száza­lékra fogja vissza. Azonnali hatállyal engedélyezné a tele­kommunikációs cégekben a 49 százalékos külföldi tulajdont - két év múlva pedig akár az 50 százalékosat is. Megnyitná a lehetőséget az internetpiacba való beruházások előtt (!), pe­dig szeptemberben a kínai tá­jékoztatási miniszter ezt egye­nesen betiltotta. Kína beenge­di az amerikai cégeket a ter­jesztési piacra, az autógyárak pedig különféle finanszírozási kedvezményekkel adhatják el termékeiket. Egyelőre korai ünnepelni, de amerikai pénz­ügyi körök szerint „fantaszti­kus lehetőségek nyílnak meg”. Clinton mutatott rá, hogy ke­reskedelmi megállapodás átfo­góbb keretekbe illeszkedik; a cél az, hogy bekapcsolják Kí­nát a globális rendszerekbe­­ a fegyverkezés korlátozásától a regionális biztonságon át az emberi jogok védelméig. • F.Gy. Ukrajna lakossága a reformokra szavazót Leonyid Kucsma jelenlegi ál­lamfő győzött az ukrajnai el­nökválasztás vasárnapi má­sodik fordulójában. A köz­ponti választási bizottság adatai szerint a szavazatok 98,49 százalékának össze­­számlálása alapján a refor­mok folytatását ígérő Leo­nyid Kucsmára a szavazásra jogosultak 56,31 százaléka (15,307 millió állampolgár) adta voksát. Ellenfelét, a szo­cializmus visszaállítását hir­dető Petro Szimonenko kom­munista pártvezetőt 37,76 százalék (10,263 millió szava­zó) támogatta. MH-összefoglaló Kucsma 1994 után másodszor is öt évig töltheti be a tisztsé­get, a jelenleg érvényben lévő alkotmány értelmében vi­szont harmadszor már nem indulhat elnökválasztáson. A második fordulóban a több mint 37 millió szavazás­ra jogosult állampolgár 73,8 százaléka - 26,913 millió fő - járult az urnákhoz, szemben az október 31-ei első forduló 70,19 százalékos részvételi arányával. Az ukrán parla­ment több frakciójának veze­tője kedden tárgyalásokat k­íán kezdeni a Legfelső T­nács vezetőségének leváltásá­ról, illetve a parlamenti több­ség megteremtéséről. Lei­nyid Kucsma még vasárnap szavazata leadása után Kijev­ben újságíróknak nyilatkozv nem zárta ki - a nép vélemé­nyének megkérdezésével - parlament feloszlatás, amennyiben nem jön létr parlamenti többség - jelen­tette az MTI. A Kucsmára szavazók kö­rében is elég nagy a pesszimiz­mus az ország gazdaság ügyeit illetően. A megkérde­zettek zöme nem lát remény arra, hogy akár középtávot valódi piacorientált állammá válhat Ukrajna. Ezzel szem­ben a kijevi tőzsde jelentős ár­folyam-növekedéssel s a nem­zeti valuta, a hrivnya megerő­södésével reagált az államfő újraválasztásának hírére. Választási megfigyelők úgy vélték, hogy Kucsma so­kat köszönhet a sajtónak, amely nem nevezhető „telje­sen függetlennek”. A megfi­gyelők élesen kritizálták, hogy a sajtó révén az államfő behozhatatlan előnyre tett szert a kampány során. 0 INTERAUDITOR V­ KFT H­an Price/waTeRhouseopers­­ TÁJÉKOZTATÓ az önkormányzati tulajdonú gázközművagyon értékelésével és felmérésével kapcsolatos polgármesteri fórumokról A PricewaterhouseCoopers Kft. - Interauditor Neuner+Henzl Kft. konzorciuma ezúton tájékoztatja valamennyi érintett önkormányzat polgármesterét, hogy az Alkotmánybíróság 36/1998. (IX.26.) AB határozatának, illetve a Kormány 1158/1998 (XII.17.) Kormányhatározatának megfelelően az ÁPV Rt. által kiírt, a Közbeszerzési Értesítőben 1999. augusztus 4-én megjelent nyílt, közbeszerzési pályázatot a PricewaterhouseCoopers Kft. - Interauditor Neuner+Henzl Kft. kon­zorciuma nyerte el. 1999. október 18-án a konzorcium valamennyi érintett önkormányzatot írásban értesítette a megbízásról. Az alábbi dokumentumok kerültek kiküldésre: • A feladat megoldására vonatkozó metodika leírása • Az önkormányzatokkal lefolytatandó egyeztetés terve • Kapcsolattartó adatok • A konzorcium ismertetése A konzorcium 1999. november hónapban tájékoztató, polgármesteri fórumokat szervez az alábbi időpontokban, amelyekre személyes meghívást küldünk vala­mennyi érintett polgármester részére. A fórumok időpontjai: 1999. november 11. Nagykanizsa 1999. november 15. Pécs 1999. november 18. Győr 1999. november 23. Szeged 1999. november Hajdúszoboszló Ezúton is kérjük szíves észrevételeiket, javaslataikat és megjegyzéseiket legkésőbb 1999. november 30-ig írásban az alábbi címre elküldeni. Interauditor Neuner + Henzl Kft Honti György 1025 Budapest Ferenchegyi lépcső 3. Tel: 325 6690 Fax: 325 6687

Next