Magyar Hírlap, 2000. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-24 / 146. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Csu Zsung-csi elégedetlen (MH) Csu Zsung-csi kormányfő (a ké­pen) és Csiang­ Cö-min elnök is elége­detlen azzal, amennyire a kínai minisz­tériumok és az állami vállalatok eddig felkészültek a csatlakozásra a Keres­kedelmi Világszervezethez (WTO), ér­­ tesült a South China Morning Post. A hongkongi lap internetes kiadása szerint az egyeduralkodó kommunista párt leginkább három területen tervezi felkészíteni az országot a globalizáció­ra: növelni akarják a versenyképességet, erősíteni a nemzet­­biztonságot és megőrizni a tehetségeket. A pártvezetőség szokásos nyári tanácskozásán, amelyet a jövő hónapban tar­tanak a bejdajbei tengerparti üdülőhelyen, a WTO-tagság és a globalizáció kihívásai szerepelnek majd elsősorban a napi­renden, tette hozzá a lap. Újra megműtötték Rudolf Schustert (MTI) Tegnap este ismét megműtötték Rudolf Schuster szlo­vák államfőt. A többórás műtétre minden bizonnyal kénysze­rűségből került sor. A délutáni közlemény még arról szólt, hogy a szlovák államfő állapota kedvezőbbre fordult. Rudolf Schustert azonban ismét és azonnal meg kellett műteni. Az este 22 órakor befejeződött műtét részletei és okai egyelőre nem ismeretesek. Kadhafi: „lezárt ügy” (MTI) Moamer el-Kadhafi líbiai vezető „lezárt ügynek” tart­ja az UTA egykori francia légitársaság DC-10-es repülőgépe ellen elkövetett 1989-es merénylet kérdését: mint egy párizsi lapnak nyilatkozta, az ügyben ellene indított francia eljárás mögött személyes bosszú, gyűlölködés, vagy rasszizmus áll. A Brazzaville és Párizs között közlekedő gép 1989 szeptem­berében Niger felett felrobbant, s a fedélzeten lévő utasok, il­letve a személyzet, összesen 170 ember életét vesztette. Ta­valy, 10 évvel az események után a párizsi esküdtszék - távol­létükben - életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt hat líbiai közalkalmazottat, titkos ügynököt és diplomatát, majd né­hány hónappal később a leghíresebb francia vizsgálóbíró, Jean-Louis Bruguiere Kadhafi ellen indított eljárást „szándé­kos emberölésben való bűnrészesség” miatt. Európa aggódik (MTI) A francia kormány pénteken aggodalmát fejezte ki Ga­ry Graham amerikai elítélt kivégzése miatt és hangsúlyozta: az EU soros elnökségének egyik fő témája lesz az Egyesült Álla­mokban szaporodó ítélet-végrehajtások elleni kampány. Az 1981-ben halálra ítélt Grahamet péntekre virradóra végezték ki a texasi Huntville börtönében. (Képünkön a kivégzés ellen­zői a börtön előtt.) Anne Gazeau-Secret francia külügyi szóvi­vő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió több ízben meg­próbált közbenjárni a texasi hatóságoknál, legutóbb Franciaor­szág houstoni főkonzulján keresztül, aki egyben az EU-elnök­­ség helyszíni képviselője. „Franciaország határozottan ellenzi a halálbüntetést és európai partnereihez hasonlóan ragaszkodik eltörléséhez” - emlékeztetett a szóvivő asszony. Lord Russell- Johnston, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke ugyancsak elítélte Graham kivégzését. FOTÓ: MTI/AP - ERIC DRAPER Jörg Haider nyitott (MTI) Jörg Haider klagenfurti tartományi főnök a „nyitás első szakaszaként” értékelte két hét leforgás alatt immár második líbiai útját. Az Osztrák Szabadságpárt (SPÖ) koráb­bi vezetője Tripoliból visszatérvén csütörtök este Klagenfurt­ban hangsúlyozta, hogy az észak-afrikai államban tett láto­gatása kizárólag a gazdasági kapcsolatok útjának egyenge­­tését szolgálta, nem pedig politikai célokat követett. Haider azt mondta, hogy nem találkozott Moamer el-Kadhafi líbiai vezetővel, jelezte viszont, hogy meg fogja hívni Kadhafit Karintiába. Internet Keresse az interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.magyarhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •Tr­ MAflOJABO MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-heyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: POPOVICS GIZELLA, SZERDAHELYI CSABA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: GRÉCZY ZSOLT (kultúra), KISS LÁSZLÓ (sport), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), SZIGETI TAMÁS (fotó), SZOMBATHY PÁL (belpolitika), ÚJVÁRI MIKLÓS (külpolitika), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS Telefon: 470-1124 PR- os reklámigazgató: SARUS ERIKA Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: SÁNDOR JÁNOS Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési Igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefon, fax: 470-1166 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1177, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: BERTALAN LÁSZLÓ HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAS Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közteteknek 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3 800 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 7 200 Ft 8400 - 8 400 Ft 1 évre 14000 Ft 16800 Ft 16 800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204, E-mail: elof@mhirlap.hu. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Levél- és Hír­lapüzletági Igazgatóság (LHI) kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfi­zetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00- 36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu A A volt kancellár négy ügyvéddel készül Kohl mint „tehertétel” német kereszténydemokra­ták adománybotránya kap­csán éleződő hangnem jele­ként a kormányzó szociálde­mokrata párt egyik vezetője pénteken parlamenti mandá­tumának visszaadására szólí­totta fel Helmut Kohl volt CDU-elnököt. Wilhelm Schmidt, az SPD-frakció par­lamenti ügyvezetője nyílt le­velében felszólította Kohlt: „mondjon le végre Bundes­­ tag-mandátumáról, mivel elvi­selhetetlen tehertétellé vált mind a parlament, mind az egész nép számára. Ön elve­szített minden erkölcsi alapot arra, hogy tagja lehessen a né­met szövetségi gyűlésnek” - írta Schmidt. Az SPD-honatya hozzátet­te: mély megvetést érez Kohl iránt, és nem zárta ki azt a le­hetőséget, hogy kampányt in­dít Kohl lemondásának ki­kényszerítésére. Schmidt fel­háborodását a volt CDU-el­­nök szerdai tv-interjúja váltot­ta ki. A ZDF televízióban megszólaltatott keresztényde­mokrata politikus ebben pár­huzamot vont egyes SPD-poli­­tikusok márciusi felhívása és a náci korszak zsidóellenes ke­reskedelmi bojkottja között. A szociáldemokrata párt schleswig-holsteini tartomá­ nyi elnöke ugyanis - miután Kohl közzétette, kik és meny­nyivel járultak hozzá január­ban indított gyűjtőakciójához - arra szólította fel a lakossá­got, hogy ne vásároljon Nest­­lé-árukat, mivel az élelmiszer­­ipari konszern német részle­gének elnöke félmillió márkát adományozott Kohlnak. Erre célozva a CDU korábbi elnö­ke a ZDF-ben úgy fogalma­zott, hogy Heide Simonis fel­hívása „arra emlékeztetett, amikor gyerekkoromban anyám mindig elvitt olyan üz­letekbe, ahová mások már nem jártak vásárolni, mert ott tábla lógott ezzel a felirattal. Német ember itt nem vásárol! Én átéltem ezt gyermekként a harmincas években”. A tör­vényellenes pártadományok és kétes exportügyletek hátte­rét vizsgáló parlamenti ad hoc bizottság június 29-ére idézte meg Kohlt. A CDU volt elnöke a ZDF-interjúban közölte: fe­szülten várja a meghallgatást, amelyre négy ügyvédje kísé­retében megy el. Egyúttal ér­tésre adta, hogy nem járult hozzá a bizottsági meghallga­tás egyenes tévéadásban tör­ténő közvetítéséhez. Nem tartják valószínűnek, hogy Kohl megtörné decem­ber óta tartó hallgatását, és kiadná azon személyeknek a nevét, akiktől 1993-98 között mintegy kétmillió márka adományt vett át készpénz­ben. Ezzel megsértette a pár­tok finanszírozását szabályzó törvényt, mivel ezek az ado­mányok nem kerültek be a CDU könyvelésébe, így rend­re hamis lett az uniópárt éves pénzügyi beszámolója. Emiatt a Bundestag elnöke 6,3 millió márka bírságot rótt ki a CDU-ra. KÜLFÖLD Szíria tárgyalna Izraellel Szíria kész bármikor újrakez­deni a tárgyalásokat Izraellel, de ragaszkodik elfoglalt te­rületeinek visszaadásához, közölték Kofi Annan ENSZ- főtitkárral tegnap Damasz­kuszban. Reuters_____________ Szíria új vezetője, Basar Asszad biztosította az ENSZ főtitkárát arról, hogy országa kész bármikor újrakezdeni a tárgyalást Izraellel. Ezt Fa­ruk as-Sara szíriai külügymi­niszter közölte azután, hogy Kofi Annan elhagyta Da­maszkuszt. Sara azonban hozzátette, hogy az elfoglalt szír területek visszaadása ügyében nem lehetséges a kompromisszum. Damasz­kuszban dolgozó diplomaták azonban erős kétségeiket fe­jezték ki azzal kapcsolatban, hogy Basar Asszad valóban egyezkedni kezdhet a zsidó állammal, mielőtt otthon megerősíti a hatalmát. Izrael első reakciója egyébként meglehetősen hű­vös volt.­­ Nem Izrael szakí­totta meg a tárgyalásokat, és amennyiben Szíria érdekelt FOTÓ: REUTERS - KHALED AL-HARIR1 azok felújításában, nyilván meg fogja találni a módját annak, hogy ezt megtegye - áll a miniszterelnöki hivatal közleményében. Sara egyébként nem tudta hivatalosan megerősíteni azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter egy hónap múlva Damaszkuszba érkezne, hogy a szíriai-izraeli béke­tárgyalások felújításáról tár­gyaljon. Azt azonban a szír diplomácia vezetője elmond­ta, hogy legutóbbi kairói ta­lálkozásukkor Albright kö­zölte vele: Washington azt szeretné, ha újraindulna a párbeszéd. - És lényegében éppen ez az, amit mi is sze­retnénk - mondta Sara -, ott folytatni a tárgyalásokat, ahol abbamaradtak. A főtitkár a Golán-fennsíkot ellenőrző ENSZ-tisztekkel is találkozott Damaszkuszban Ehud Barak magával viszi a Sasz vezetőjét? Ehud Barak izraeli kormányfő magával viszi a Sasz ultraortodox vallási párt vezetőjét a tervezett amerikai-izraeli-palesztin csúcs­­találkozóra - közölte pénteken az izraeli közszolgálati rádió. A jelentés szerint a miniszterelnök hajlandó bevonni Eli Jisait abba a küldöttségbe, amely - a tervek szerint július elején - a Bill Clinton elnök vezette amerikai és Jasszer Arafat vezette palesztin delegációval együtt próbálna majd kidolgozni egy izraeli-palesz­tin keretegyezményt. A Sasz, a harmadik legnagyobb izraeli párt csütörtökön döntött úgy, hogy mégis a kormányban marad, de egyebek között azzal a feltétellel, hogy nagyobb beleszólása lesz a béketárgyalásokba - írta a hírrel kapcsolatban az AFP. Clinton közel-keleti megbízottja, Dennis Ross éppen most próbálja meg előkészíteni a hármas csúcstalálkozót. Csütörtökön Ehud Barak­kal találkozott, ma pedig Jasszer Arafat palesztin elnökkel tár­gyal, írta a Reuters. Kedden érkezik Madeleine Albright is. Sok a bizonytalan választó a vasárnapi japán választások előtt Nem várható földindulás Az utolsó támogatásmorzsákat próbálta meg felcsipegetni tegnap Mori Josiro Okinaván. A japán kormányfőnek legin­kább önmaga számára kellene segítséget szerezni, a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezette koalíció ugyanis nagy való­színűséggel simán nyeri a vasárnapi választásokat. M­ori Josirót ideiglenes figurá­nak szánták a kormány élére már akkor is, amikor a később elhunyt Obucsi Keidzo agy­vérzéssel kórházba került; az volt a feladata, hogy minél ke­vesebb problémát okozva el­vezesse a Liberális Demokra­ta Párt (LDP) vezette koalí­ciót a választásokig. A „minél kevesebb problémából” azon­ban egyre több lett, Móri sorra okozta a botrányokat, aminek következtében rekordala­csony népszerűséggel várhatja a vasárnapi választásokat. Mégis ő a közvélemény-kuta­tások szerint a legkívánato­sabb kormányfőjelölt, a meg­kérdezetteknek pontosan a 10 százaléka támogatja, derült ki a Nihon Kenzai Simbun fel­méréséből. A többiek még en­nél is kevesebb pontot kaptak, miközben öt választópolgár­ból kettő még nem tudja, kire adja a voksát, sőt, azt sem, hogy adja-e egyáltalán bárkire vagy inkább otthon marad. Választaniuk ugyanis nem könnyű. Az LDP mellett szól a stabilitás - a párt néhány évet kivéve a második világhá­ború vége óta kormányozza a szigetországot, méghozzá egé­szen 1993-ig egyedül -, vala­mint az, hogy ha nem is ért el komoly növekedést, de leg­alább a gazdasági válságot el­hárította. Az LDP, a Konzer­vatív Párt és a Komeito koalí­ciójával szemben ráadásul a legerősebb ellenzéki erő, a Ja­pán Demokratikus Párt sem tudott igazi alternatívát kínál­ni. Vagyis ha valami eget ren­gető nem történik, akkor a hármas biztos többséget sze­rez vasárnap az alsóházban. „Mindnyájan egyetértünk ab­ban, hogy az LDP aligha esik majd vissza, ahogy az 1998- ban a felsőházi választásokon történt, sőt, a kormánykoalí­ció akár meg is erősítheti ha­talmi bázisát” - foglalta össze a Reutersnek a politikai kom­mentátorok véleményét Tada Minoru. Ezt az eredményt várják a gazdaság legfontosabb szerep­lői is, annak ellenére, hogy az LDP vezette koalíció hatal­mon maradása szolgálja a leg­kevésbé a reformfolyamat hosszú távú érdekeit. Ha a koalíció 269 fős többséget sze­rez az 500 képviselőből álló al­sóházban, vagyis az összes parlamenti bizottság elnöki pozícióját megszerzi és Móri marad a kormányfő, akkor szinte semmi sem változik majd, ez pedig a reformfo­lyamat lassú haldoklásával egyenlő. Ha a választók egy kicsit megbüntetik az LDP-t - amely mindenképpen a koalí­ció legerősebb tagja lesz -, ak­kor a párt nyilvánvalóan lecse­réli ugyan Mórit, de az új kor­mányfő sem forgatja fel gyö­keresen a gazdaságpolitikát. Erre akkor lenne esély, ha - mint 1993-ban - a szavazók megfosztanák a hatalomtól az LDP-t: a tőzsde hatalmasat es­ne, a kötvénypiac pedig hul­­lámzani kezdene, de az új kor­mány kénytelen lenne valódi politikai és gazdasági refor­mok bevezetésére, állítják az elemzők. Amire a szigetor­szágnak igen nagy szüksége lenne az elvesztegetett kilenc­venes évek után, amikor az egykor viharos gyorsasággal bővülő gazdaság már csupán átlagosan évi egyszázalékos növekedést produkált. ■IUI.Cs. Visszaadják a zsidó vagyont Visszakapja a náci rendszer alatt elkobzott vagyonát a csehországi zsidóság. Az erről szóló törvényjavaslatot pén­teken fogadta el a szenátus. A képviselőház a törvényt már korábban megszavazta, s az az államfő aláírása után életbe lép. A törvény alapján a zsidó szervezetek és egyének vissza­kapják mindazt a vagyont, amelyet az 1938. szeptember 29-e és 1945. május 8-a közötti időszakban vettek el tőlük, s jelenleg állami tulajdonban van. Kivételt képeznek azok a termőföldek és erdők, ame­lyek ma nemzeti parkok vagy védett területek részét képe­zik, illetve az olyan ingatla­nok, amelyekre az államnak szüksége van, s nem tudja mással helyettesíteni. A tör­vény értelmében az állam a prágai zsidó múzeumnak aján­dékozza azt a 63 festményt, amelyek korábban zsidó ma­gánszemélyek tulajdonában voltak. A képek jelenleg a prágai nemzeti galériában vannak, s várhatóan továbbra is ott maradnak, de már mint a zsidó múzeum tulajdona. Pa­vel Rychetsky kormányfőhe­lyettes elmondta, hogy a kor­mány 300 millió koronás ala­pot hozott létre, azon zsidók kárpótlására, akiknek elkob­zott vagyonát objektív okok miatt lehetetlen konkrétan visszaadni. 2000. JÚNIUS 24., SZOMBAT Washington csak óvatosan változtat Albright Szöulban egyeztetett Tegnap Dél-Koreába érkezett Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, hogy felmér­je: Kim Dzsong Il észak-ko­reai kommunista vezető ko­molyan gondolj­a-e, hogy fel­számolja országa elszigetelt­ségét és kész-e arra, hogy a kommunista rendszer „új kor­szakba” vezesse át. MH-összefoglaló Az amerikai külügyminiszter egynapos látogatása alatt akar világosabb képet alkotni arról, hogy valójában mi történt Phenjanban Kim Dzsong II észak-koreai vezető és Kim De Dzsung dél-koreai köztár­­sassági elnök között. A „ked­ves vezér” - ahogyan Kim Ir Szen fiát nevezik - hat éve áll apja halála óta a légmentesen zárt ország élén, amelyet az Egyesült Államok kizárt a ci­vilizált országok köréből és azzal vádolt, hogy támogatja a terrorizmust, atomhatalmi terveket dédelget, titkos raké­taprogramjával pedig akár az Egyesült Államokat is veszé­lyeztetheti. Phenjan, a viharos múlt után, 1998 augusztusában az­zal hívta fel magára a figyel­met, hogy szó szerint Japán fe­je felett interkontinentális ra­kétát próbált ki. Ez a rakéta­kísérlet az egyik oka annak az amerikai elképzelésnek, amely nemzeti rakétavédelmi terv keretében kiépítene egy saját ellenrakéta-programot. A terv ma már világpolitikai jelentőséget kapott az által, hogy Moszkva szerint sértené az 1972-es szovjet-amerikai ABM-szerződést - a fegyver­kezési verseny egyik alapvető akadályát. A Korea-közi csúcstalálko­zó ellenére az Egyesült Álla­mokban változatlan az aggo­dalom: Washington szerint Kim Dzsong Il pekingi útja, Kim De Dzsong dél-koreai vezető phenjani fogadása semmit sem változat azon, hogy a hataloméhes kommu­nista Észak-Korea 2005-re olyan rakétaerőt fejleszthet ki, amely fenyegetheti a nyugati államokat is. Az Egyesült Államok apró, óvatos gesztusként immár nem „banditaállamként” em­legeti Észak-Koreát, hanem csak azt mondja róla, hogy „aggodalmat keltő” országról van szó. Szenzáció volt az is, hogy Washington hétfőn enyhítette az Észak-Korea elleni szank­ciókat­­ és a döntés nyomán a Coca-Cola már felvonult, hogy invázióval vegye be az észak-koreai piacot. Megle­het, hogy Albright szöuli lá­togatása után folytatódhat­nak az amerikai-észak-koreai rakétatárgyalások is. Albright Szöulból Lengyel­­országba, Izraelbe és Berlinbe utazik - de valójában Phenjan csigázta fel Washington ér­deklődését. Albrightot - saját bevallása szerint - az is nagyon meglep­te, hogy Kínában „egészen megváltozott” vezetőkkel ta­lálkozott. Szerinte Csiang Cö­­min elnök és a többi kínai ve­zető „joviális, jól tájékozott” volt, egyszóval más, „amit ró­luk elhitetni akartak velünk”. Kínai, illetve koreai tapasz­talatai ellenére Albright értés­re adta, hogy a rózsás kép miatt az Egyesült Államok egyhamar még nem változtat­ja meg álláspontját Észak-Ko­­reával kapcsolatban. Egyelőre szó sincs arról, hogy Dél-Ko­­reából kivonják az ott állomá­sozó 37 ezer amerikai katonát. Elfelejtett háború Azért nevezik így, mert a koreai hadszíntéren folytatott csata ép­pen a második világháború és a vietnami háború közé esett és senki sem nagyon akar emlékezni rá. Észak-koreai csapatok 1950. június 25-én átözönlöttek a demarkációs vonalnak kijelölt 38. szélességi fokon. Mindkét oldalon közel 3 millió katona és ci­vil meghalt - közöttük 54 ezer amerikai vesztette életét vagy se­besült meg. A három évig tartó háború papíron ENSZ-lobogó alatt folyt az egyik oldalon. Harry Truman a hadüzenet nélküli öl­döklést csak „rendőri akciónak” nevezte. A hadiállapotnak nincs vége, a történelmi Korea-közi csúcstalálkozónak annyi eredmé­nye azonban már van, hogy­­ Dél-Koreában­­ a megemlékezést a nemzeti megbékélés jegyében tartják. Phenjan is engedményt tett: a megemlékezést előre hozza és nem július 27-én tartja meg, mint korábban, amikor az 1953-as tűzszüneti egyezmény aláírását hatalmas észak-korai győzelemként ünnepelte. Vizsgálódnak Al Gore és Hillary Clinton körül MTI_______________ Az amerikai szövetségi igaz­ságügyi minisztérium kam­pánypénzekkel foglalkozó részlegének a vezetője kezde­ményezte a tárca vezetőjénél, hogy nevezzen ki független ügyészt annak kivizsgálására, vajon Al Gore alelnök teljes mértékben igazat mondott-e a hatóságoknak az 1996-os vá­lasztási hadjárattal kapcsola­tos meghallgatások során. A kezdettől fogva botrány­gyanús eset hátterében az áll, hogy Al Gore 1996-ban állí­tólag a választási törvények megsértésével, illegális mó­don gyűjtött nagy összegű hozzájárulásokat kampány­célokra javarészt nincstelen buddhista szerzetesektől. Az alelnököt - aki tagadja, hogy tudott volna bármiféle vissza­élésről - négyszer hallgatták ki a Szövetségi Nyomozó Iro­da (FBI) emberei. Politikailag azért lehet gyújtóbomba az újabb vizsgálati kezdeménye­zés, mert a kampánypénzek törvénytelen kezelésének té­mája súlyos jogi-etikai prob­lémákat vethet fel a alelnök számára, hatékony kampány­fegyvert adva ellenfele, a re­publikánus George W. Bush kezébe pont egy olyan idő­szakban, amikor Al Gore új lendületet akar vinni lankadó választási hadjáratába. Felemás eredménnyel vég­ződött egy másik, ugyancsak a Fehér Ház portáját érintő vizsgálat. Robert Ray függet­len ügyész arra a megállapí­tásra jutott, hogy Hillary Rod­ham Clinton, az elnök fele­sége ugyan nem követett el bűncselekményt a fehér házi utaztatási iroda hét alkalma­zottjának elbocsátásában ját­szott szerepével, ám részvéte­le - és befolyása - az ügyben jóval nagyobb volt annál, mint beismerte. Mugabe még maradna Ma és holnap választásokat tartanak Zimbabwéban. Robert Mugabe, aki húsz éve kormányozza az országot, nem akar visszavonulni. Kampánya kifulladóban és általa csak a „fehérek bérencének” nevezett Mozgalom a Demokratikus Változásért nevű­­ ellenzéki tömörülés komoly meglepetést okozhat fotó: reuters -howardburditt

Next