Magyar Hírlap, 2000. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-24 / 146. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Csu Zsung-csi elégedetlen (MH) Csu Zsung-csi kormányfő (a képen) és Csiang Cö-min elnök is elégedetlen azzal, amennyire a kínai minisztériumok és az állami vállalatok eddig felkészültek a csatlakozásra a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), ér tesült a South China Morning Post. A hongkongi lap internetes kiadása szerint az egyeduralkodó kommunista párt leginkább három területen tervezi felkészíteni az országot a globalizációra: növelni akarják a versenyképességet, erősíteni a nemzetbiztonságot és megőrizni a tehetségeket. A pártvezetőség szokásos nyári tanácskozásán, amelyet a jövő hónapban tartanak a bejdajbei tengerparti üdülőhelyen, a WTO-tagság és a globalizáció kihívásai szerepelnek majd elsősorban a napirenden, tette hozzá a lap. Újra megműtötték Rudolf Schustert (MTI) Tegnap este ismét megműtötték Rudolf Schuster szlovák államfőt. A többórás műtétre minden bizonnyal kényszerűségből került sor. A délutáni közlemény még arról szólt, hogy a szlovák államfő állapota kedvezőbbre fordult. Rudolf Schustert azonban ismét és azonnal meg kellett műteni. Az este 22 órakor befejeződött műtét részletei és okai egyelőre nem ismeretesek. Kadhafi: „lezárt ügy” (MTI) Moamer el-Kadhafi líbiai vezető „lezárt ügynek” tartja az UTA egykori francia légitársaság DC-10-es repülőgépe ellen elkövetett 1989-es merénylet kérdését: mint egy párizsi lapnak nyilatkozta, az ügyben ellene indított francia eljárás mögött személyes bosszú, gyűlölködés, vagy rasszizmus áll. A Brazzaville és Párizs között közlekedő gép 1989 szeptemberében Niger felett felrobbant, s a fedélzeten lévő utasok, illetve a személyzet, összesen 170 ember életét vesztette. Tavaly, 10 évvel az események után a párizsi esküdtszék - távollétükben - életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt hat líbiai közalkalmazottat, titkos ügynököt és diplomatát, majd néhány hónappal később a leghíresebb francia vizsgálóbíró, Jean-Louis Bruguiere Kadhafi ellen indított eljárást „szándékos emberölésben való bűnrészesség” miatt. Európa aggódik (MTI) A francia kormány pénteken aggodalmát fejezte ki Gary Graham amerikai elítélt kivégzése miatt és hangsúlyozta: az EU soros elnökségének egyik fő témája lesz az Egyesült Államokban szaporodó ítélet-végrehajtások elleni kampány. Az 1981-ben halálra ítélt Grahamet péntekre virradóra végezték ki a texasi Huntville börtönében. (Képünkön a kivégzés ellenzői a börtön előtt.) Anne Gazeau-Secret francia külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió több ízben megpróbált közbenjárni a texasi hatóságoknál, legutóbb Franciaország houstoni főkonzulján keresztül, aki egyben az EU-elnökség helyszíni képviselője. „Franciaország határozottan ellenzi a halálbüntetést és európai partnereihez hasonlóan ragaszkodik eltörléséhez” - emlékeztetett a szóvivő asszony. Lord Russell- Johnston, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke ugyancsak elítélte Graham kivégzését. FOTÓ: MTI/AP - ERIC DRAPER Jörg Haider nyitott (MTI) Jörg Haider klagenfurti tartományi főnök a „nyitás első szakaszaként” értékelte két hét leforgás alatt immár második líbiai útját. Az Osztrák Szabadságpárt (SPÖ) korábbi vezetője Tripoliból visszatérvén csütörtök este Klagenfurtban hangsúlyozta, hogy az észak-afrikai államban tett látogatása kizárólag a gazdasági kapcsolatok útjának egyengetését szolgálta, nem pedig politikai célokat követett. Haider azt mondta, hogy nem találkozott Moamer el-Kadhafi líbiai vezetővel, jelezte viszont, hogy meg fogja hívni Kadhafit Karintiába. Internet Keresse az interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.magyarhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •Tr MAflOJABO MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-heyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: POPOVICS GIZELLA, SZERDAHELYI CSABA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: GRÉCZY ZSOLT (kultúra), KISS LÁSZLÓ (sport), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), SZIGETI TAMÁS (fotó), SZOMBATHY PÁL (belpolitika), ÚJVÁRI MIKLÓS (külpolitika), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS Telefon: 470-1124 PR- os reklámigazgató: SARUS ERIKA Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: SÁNDOR JÁNOS Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési Igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefon, fax: 470-1166 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1177, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: BERTALAN LÁSZLÓ HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAS Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közteteknek 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3 800 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 7 200 Ft 8400 - 8 400 Ft 1 évre 14000 Ft 16800 Ft 16 800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204, E-mail: elof@mhirlap.hu. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóság (LHI) kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00- 36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu A A volt kancellár négy ügyvéddel készül Kohl mint „tehertétel” német kereszténydemokraták adománybotránya kapcsán éleződő hangnem jeleként a kormányzó szociáldemokrata párt egyik vezetője pénteken parlamenti mandátumának visszaadására szólította fel Helmut Kohl volt CDU-elnököt. Wilhelm Schmidt, az SPD-frakció parlamenti ügyvezetője nyílt levelében felszólította Kohlt: „mondjon le végre Bundes tag-mandátumáról, mivel elviselhetetlen tehertétellé vált mind a parlament, mind az egész nép számára. Ön elveszített minden erkölcsi alapot arra, hogy tagja lehessen a német szövetségi gyűlésnek” - írta Schmidt. Az SPD-honatya hozzátette: mély megvetést érez Kohl iránt, és nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy kampányt indít Kohl lemondásának kikényszerítésére. Schmidt felháborodását a volt CDU-elnök szerdai tv-interjúja váltotta ki. A ZDF televízióban megszólaltatott kereszténydemokrata politikus ebben párhuzamot vont egyes SPD-politikusok márciusi felhívása és a náci korszak zsidóellenes kereskedelmi bojkottja között. A szociáldemokrata párt schleswig-holsteini tartomá nyi elnöke ugyanis - miután Kohl közzétette, kik és menynyivel járultak hozzá januárban indított gyűjtőakciójához - arra szólította fel a lakosságot, hogy ne vásároljon Nestlé-árukat, mivel az élelmiszeripari konszern német részlegének elnöke félmillió márkát adományozott Kohlnak. Erre célozva a CDU korábbi elnöke a ZDF-ben úgy fogalmazott, hogy Heide Simonis felhívása „arra emlékeztetett, amikor gyerekkoromban anyám mindig elvitt olyan üzletekbe, ahová mások már nem jártak vásárolni, mert ott tábla lógott ezzel a felirattal. Német ember itt nem vásárol! Én átéltem ezt gyermekként a harmincas években”. A törvényellenes pártadományok és kétes exportügyletek hátterét vizsgáló parlamenti ad hoc bizottság június 29-ére idézte meg Kohlt. A CDU volt elnöke a ZDF-interjúban közölte: feszülten várja a meghallgatást, amelyre négy ügyvédje kíséretében megy el. Egyúttal értésre adta, hogy nem járult hozzá a bizottsági meghallgatás egyenes tévéadásban történő közvetítéséhez. Nem tartják valószínűnek, hogy Kohl megtörné december óta tartó hallgatását, és kiadná azon személyeknek a nevét, akiktől 1993-98 között mintegy kétmillió márka adományt vett át készpénzben. Ezzel megsértette a pártok finanszírozását szabályzó törvényt, mivel ezek az adományok nem kerültek be a CDU könyvelésébe, így rendre hamis lett az uniópárt éves pénzügyi beszámolója. Emiatt a Bundestag elnöke 6,3 millió márka bírságot rótt ki a CDU-ra. KÜLFÖLD Szíria tárgyalna Izraellel Szíria kész bármikor újrakezdeni a tárgyalásokat Izraellel, de ragaszkodik elfoglalt területeinek visszaadásához, közölték Kofi Annan ENSZ- főtitkárral tegnap Damaszkuszban. Reuters_____________ Szíria új vezetője, Basar Asszad biztosította az ENSZ főtitkárát arról, hogy országa kész bármikor újrakezdeni a tárgyalást Izraellel. Ezt Faruk as-Sara szíriai külügyminiszter közölte azután, hogy Kofi Annan elhagyta Damaszkuszt. Sara azonban hozzátette, hogy az elfoglalt szír területek visszaadása ügyében nem lehetséges a kompromisszum. Damaszkuszban dolgozó diplomaták azonban erős kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Basar Asszad valóban egyezkedni kezdhet a zsidó állammal, mielőtt otthon megerősíti a hatalmát. Izrael első reakciója egyébként meglehetősen hűvös volt. Nem Izrael szakította meg a tárgyalásokat, és amennyiben Szíria érdekelt FOTÓ: REUTERS - KHALED AL-HARIR1 azok felújításában, nyilván meg fogja találni a módját annak, hogy ezt megtegye - áll a miniszterelnöki hivatal közleményében. Sara egyébként nem tudta hivatalosan megerősíteni azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint Madeleine Albright amerikai külügyminiszter egy hónap múlva Damaszkuszba érkezne, hogy a szíriai-izraeli béketárgyalások felújításáról tárgyaljon. Azt azonban a szír diplomácia vezetője elmondta, hogy legutóbbi kairói találkozásukkor Albright közölte vele: Washington azt szeretné, ha újraindulna a párbeszéd. - És lényegében éppen ez az, amit mi is szeretnénk - mondta Sara -, ott folytatni a tárgyalásokat, ahol abbamaradtak. A főtitkár a Golán-fennsíkot ellenőrző ENSZ-tisztekkel is találkozott Damaszkuszban Ehud Barak magával viszi a Sasz vezetőjét? Ehud Barak izraeli kormányfő magával viszi a Sasz ultraortodox vallási párt vezetőjét a tervezett amerikai-izraeli-palesztin csúcstalálkozóra - közölte pénteken az izraeli közszolgálati rádió. A jelentés szerint a miniszterelnök hajlandó bevonni Eli Jisait abba a küldöttségbe, amely - a tervek szerint július elején - a Bill Clinton elnök vezette amerikai és Jasszer Arafat vezette palesztin delegációval együtt próbálna majd kidolgozni egy izraeli-palesztin keretegyezményt. A Sasz, a harmadik legnagyobb izraeli párt csütörtökön döntött úgy, hogy mégis a kormányban marad, de egyebek között azzal a feltétellel, hogy nagyobb beleszólása lesz a béketárgyalásokba - írta a hírrel kapcsolatban az AFP. Clinton közel-keleti megbízottja, Dennis Ross éppen most próbálja meg előkészíteni a hármas csúcstalálkozót. Csütörtökön Ehud Barakkal találkozott, ma pedig Jasszer Arafat palesztin elnökkel tárgyal, írta a Reuters. Kedden érkezik Madeleine Albright is. Sok a bizonytalan választó a vasárnapi japán választások előtt Nem várható földindulás Az utolsó támogatásmorzsákat próbálta meg felcsipegetni tegnap Mori Josiro Okinaván. A japán kormányfőnek leginkább önmaga számára kellene segítséget szerezni, a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezette koalíció ugyanis nagy valószínűséggel simán nyeri a vasárnapi választásokat. Mori Josirót ideiglenes figurának szánták a kormány élére már akkor is, amikor a később elhunyt Obucsi Keidzo agyvérzéssel kórházba került; az volt a feladata, hogy minél kevesebb problémát okozva elvezesse a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezette koalíciót a választásokig. A „minél kevesebb problémából” azonban egyre több lett, Móri sorra okozta a botrányokat, aminek következtében rekordalacsony népszerűséggel várhatja a vasárnapi választásokat. Mégis ő a közvélemény-kutatások szerint a legkívánatosabb kormányfőjelölt, a megkérdezetteknek pontosan a 10 százaléka támogatja, derült ki a Nihon Kenzai Simbun felméréséből. A többiek még ennél is kevesebb pontot kaptak, miközben öt választópolgárból kettő még nem tudja, kire adja a voksát, sőt, azt sem, hogy adja-e egyáltalán bárkire vagy inkább otthon marad. Választaniuk ugyanis nem könnyű. Az LDP mellett szól a stabilitás - a párt néhány évet kivéve a második világháború vége óta kormányozza a szigetországot, méghozzá egészen 1993-ig egyedül -, valamint az, hogy ha nem is ért el komoly növekedést, de legalább a gazdasági válságot elhárította. Az LDP, a Konzervatív Párt és a Komeito koalíciójával szemben ráadásul a legerősebb ellenzéki erő, a Japán Demokratikus Párt sem tudott igazi alternatívát kínálni. Vagyis ha valami eget rengető nem történik, akkor a hármas biztos többséget szerez vasárnap az alsóházban. „Mindnyájan egyetértünk abban, hogy az LDP aligha esik majd vissza, ahogy az 1998- ban a felsőházi választásokon történt, sőt, a kormánykoalíció akár meg is erősítheti hatalmi bázisát” - foglalta össze a Reutersnek a politikai kommentátorok véleményét Tada Minoru. Ezt az eredményt várják a gazdaság legfontosabb szereplői is, annak ellenére, hogy az LDP vezette koalíció hatalmon maradása szolgálja a legkevésbé a reformfolyamat hosszú távú érdekeit. Ha a koalíció 269 fős többséget szerez az 500 képviselőből álló alsóházban, vagyis az összes parlamenti bizottság elnöki pozícióját megszerzi és Móri marad a kormányfő, akkor szinte semmi sem változik majd, ez pedig a reformfolyamat lassú haldoklásával egyenlő. Ha a választók egy kicsit megbüntetik az LDP-t - amely mindenképpen a koalíció legerősebb tagja lesz -, akkor a párt nyilvánvalóan lecseréli ugyan Mórit, de az új kormányfő sem forgatja fel gyökeresen a gazdaságpolitikát. Erre akkor lenne esély, ha - mint 1993-ban - a szavazók megfosztanák a hatalomtól az LDP-t: a tőzsde hatalmasat esne, a kötvénypiac pedig hullámzani kezdene, de az új kormány kénytelen lenne valódi politikai és gazdasági reformok bevezetésére, állítják az elemzők. Amire a szigetországnak igen nagy szüksége lenne az elvesztegetett kilencvenes évek után, amikor az egykor viharos gyorsasággal bővülő gazdaság már csupán átlagosan évi egyszázalékos növekedést produkált. ■IUI.Cs. Visszaadják a zsidó vagyont Visszakapja a náci rendszer alatt elkobzott vagyonát a csehországi zsidóság. Az erről szóló törvényjavaslatot pénteken fogadta el a szenátus. A képviselőház a törvényt már korábban megszavazta, s az az államfő aláírása után életbe lép. A törvény alapján a zsidó szervezetek és egyének visszakapják mindazt a vagyont, amelyet az 1938. szeptember 29-e és 1945. május 8-a közötti időszakban vettek el tőlük, s jelenleg állami tulajdonban van. Kivételt képeznek azok a termőföldek és erdők, amelyek ma nemzeti parkok vagy védett területek részét képezik, illetve az olyan ingatlanok, amelyekre az államnak szüksége van, s nem tudja mással helyettesíteni. A törvény értelmében az állam a prágai zsidó múzeumnak ajándékozza azt a 63 festményt, amelyek korábban zsidó magánszemélyek tulajdonában voltak. A képek jelenleg a prágai nemzeti galériában vannak, s várhatóan továbbra is ott maradnak, de már mint a zsidó múzeum tulajdona. Pavel Rychetsky kormányfőhelyettes elmondta, hogy a kormány 300 millió koronás alapot hozott létre, azon zsidók kárpótlására, akiknek elkobzott vagyonát objektív okok miatt lehetetlen konkrétan visszaadni. 2000. JÚNIUS 24., SZOMBAT Washington csak óvatosan változtat Albright Szöulban egyeztetett Tegnap Dél-Koreába érkezett Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, hogy felmérje: Kim Dzsong Il észak-koreai kommunista vezető komolyan gondolja-e, hogy felszámolja országa elszigeteltségét és kész-e arra, hogy a kommunista rendszer „új korszakba” vezesse át. MH-összefoglaló Az amerikai külügyminiszter egynapos látogatása alatt akar világosabb képet alkotni arról, hogy valójában mi történt Phenjanban Kim Dzsong II észak-koreai vezető és Kim De Dzsung dél-koreai köztársassági elnök között. A „kedves vezér” - ahogyan Kim Ir Szen fiát nevezik - hat éve áll apja halála óta a légmentesen zárt ország élén, amelyet az Egyesült Államok kizárt a civilizált országok köréből és azzal vádolt, hogy támogatja a terrorizmust, atomhatalmi terveket dédelget, titkos rakétaprogramjával pedig akár az Egyesült Államokat is veszélyeztetheti. Phenjan, a viharos múlt után, 1998 augusztusában azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy szó szerint Japán feje felett interkontinentális rakétát próbált ki. Ez a rakétakísérlet az egyik oka annak az amerikai elképzelésnek, amely nemzeti rakétavédelmi terv keretében kiépítene egy saját ellenrakéta-programot. A terv ma már világpolitikai jelentőséget kapott az által, hogy Moszkva szerint sértené az 1972-es szovjet-amerikai ABM-szerződést - a fegyverkezési verseny egyik alapvető akadályát. A Korea-közi csúcstalálkozó ellenére az Egyesült Államokban változatlan az aggodalom: Washington szerint Kim Dzsong Il pekingi útja, Kim De Dzsong dél-koreai vezető phenjani fogadása semmit sem változat azon, hogy a hataloméhes kommunista Észak-Korea 2005-re olyan rakétaerőt fejleszthet ki, amely fenyegetheti a nyugati államokat is. Az Egyesült Államok apró, óvatos gesztusként immár nem „banditaállamként” emlegeti Észak-Koreát, hanem csak azt mondja róla, hogy „aggodalmat keltő” országról van szó. Szenzáció volt az is, hogy Washington hétfőn enyhítette az Észak-Korea elleni szankciókat és a döntés nyomán a Coca-Cola már felvonult, hogy invázióval vegye be az észak-koreai piacot. Meglehet, hogy Albright szöuli látogatása után folytatódhatnak az amerikai-észak-koreai rakétatárgyalások is. Albright Szöulból Lengyelországba, Izraelbe és Berlinbe utazik - de valójában Phenjan csigázta fel Washington érdeklődését. Albrightot - saját bevallása szerint - az is nagyon meglepte, hogy Kínában „egészen megváltozott” vezetőkkel találkozott. Szerinte Csiang Cömin elnök és a többi kínai vezető „joviális, jól tájékozott” volt, egyszóval más, „amit róluk elhitetni akartak velünk”. Kínai, illetve koreai tapasztalatai ellenére Albright értésre adta, hogy a rózsás kép miatt az Egyesült Államok egyhamar még nem változtatja meg álláspontját Észak-Koreával kapcsolatban. Egyelőre szó sincs arról, hogy Dél-Koreából kivonják az ott állomásozó 37 ezer amerikai katonát. Elfelejtett háború Azért nevezik így, mert a koreai hadszíntéren folytatott csata éppen a második világháború és a vietnami háború közé esett és senki sem nagyon akar emlékezni rá. Észak-koreai csapatok 1950. június 25-én átözönlöttek a demarkációs vonalnak kijelölt 38. szélességi fokon. Mindkét oldalon közel 3 millió katona és civil meghalt - közöttük 54 ezer amerikai vesztette életét vagy sebesült meg. A három évig tartó háború papíron ENSZ-lobogó alatt folyt az egyik oldalon. Harry Truman a hadüzenet nélküli öldöklést csak „rendőri akciónak” nevezte. A hadiállapotnak nincs vége, a történelmi Korea-közi csúcstalálkozónak annyi eredménye azonban már van, hogy Dél-Koreában a megemlékezést a nemzeti megbékélés jegyében tartják. Phenjan is engedményt tett: a megemlékezést előre hozza és nem július 27-én tartja meg, mint korábban, amikor az 1953-as tűzszüneti egyezmény aláírását hatalmas észak-korai győzelemként ünnepelte. Vizsgálódnak Al Gore és Hillary Clinton körül MTI_______________ Az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium kampánypénzekkel foglalkozó részlegének a vezetője kezdeményezte a tárca vezetőjénél, hogy nevezzen ki független ügyészt annak kivizsgálására, vajon Al Gore alelnök teljes mértékben igazat mondott-e a hatóságoknak az 1996-os választási hadjárattal kapcsolatos meghallgatások során. A kezdettől fogva botránygyanús eset hátterében az áll, hogy Al Gore 1996-ban állítólag a választási törvények megsértésével, illegális módon gyűjtött nagy összegű hozzájárulásokat kampánycélokra javarészt nincstelen buddhista szerzetesektől. Az alelnököt - aki tagadja, hogy tudott volna bármiféle visszaélésről - négyszer hallgatták ki a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) emberei. Politikailag azért lehet gyújtóbomba az újabb vizsgálati kezdeményezés, mert a kampánypénzek törvénytelen kezelésének témája súlyos jogi-etikai problémákat vethet fel a alelnök számára, hatékony kampányfegyvert adva ellenfele, a republikánus George W. Bush kezébe pont egy olyan időszakban, amikor Al Gore új lendületet akar vinni lankadó választási hadjáratába. Felemás eredménnyel végződött egy másik, ugyancsak a Fehér Ház portáját érintő vizsgálat. Robert Ray független ügyész arra a megállapításra jutott, hogy Hillary Rodham Clinton, az elnök felesége ugyan nem követett el bűncselekményt a fehér házi utaztatási iroda hét alkalmazottjának elbocsátásában játszott szerepével, ám részvétele - és befolyása - az ügyben jóval nagyobb volt annál, mint beismerte. Mugabe még maradna Ma és holnap választásokat tartanak Zimbabwéban. Robert Mugabe, aki húsz éve kormányozza az országot, nem akar visszavonulni. Kampánya kifulladóban és általa csak a „fehérek bérencének” nevezett Mozgalom a Demokratikus Változásért nevű ellenzéki tömörülés komoly meglepetést okozhat fotó: reuters -howardburditt