Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-17 / 244. szám
2 Magyar Hírlap WIlflCHIRAPO____________ Kínai védelem (Reuters) Fehér könyvet adott ki tegnap a kínai védelmi minisztérium, amely az erősebb katonai hatalom kiépítését részben Tajvannal és az Egyesült Államok fokozódó katonai hatalmával indokolta. A kínai államtanács (kormány) által publikált dokumentum úgy láttatja Kínát, mint amelynek biztonsági helyzete erősen kétséges, és mindenfelől fenyegetik ázsiai szuperhatalmi pozícióját. Az okmány szerint - név nélkül - az Egyesült Államok a legfőbb ellenfél; őt a „hegemonizmus és világhatalmi politizálás” kulcsszavak takarják. Pekinget mélységesen aggasztja a japán-amerikai katonai együttműködés is - de szokás szerint a nyugtalanság fő forrása Tajvan függetlenségi törekvése. Mindezek alapján - így a dokumentum - indokolt Kína védelmi képességeinek növelése, szuverenitásának katonai eszközökkel való védelme”. Olasz tábornok a KFOR élén (MTI) Carlo Cabigiosu olasz tábornok tegnap átvette a koszovói nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) főparancsnoki tisztségét: a szerbiai tartományba vezényelt békefenntartók irányítása ily módon fél év után visszakerült az Eurohadtesttől a NATO hatáskörébe. Cabigiosu a NATO-vezetésű nemzetközi békefenntartóknak immár a negyedik főparancsnoka, a brit Michael Jackson tábornok, a német Klaus Reinhardt tábornok és Ortuno után. Az olasz tábornok fél évig irányítja majd a KFOR-t. Iraki „mozgolódás” (Reuters) Iraki elitcsapatok mozgását figyelték meg tegnap Bagdadtól nyugatra és William Cohen amerikai védelmi miniszter figyelmeztette Szaddám Huszein iraki vezért: ne próbálja meg kihasználni a térségbeli kavarodást a szomszédai elleni akciókra. Cohen az NBC televízióban kijelentette: az Egyesült Államok nyomon követi az iraki csapatok minden apró moccanását is és kész arra, hogy választ adjon bármilyen iraki támadásra. „Nem szabad lebecsülnünk Szaddámot, aki mindig ki akarja használni a kínálkozó előnyöket - bár eddig mindig elvétette a számítást” - mondta Cohen. „Washington válasza iraki támadás esetén rendkívül erélyes lesz”. Szélárnyékban a lengyel Szolidaritás (MTI) A kormányzó Szolidaritás Választási Akció (AWS) előtt két lehetőség áll: vagy távozik éléről vezetője, a három évvel ezelőtti parlamenti választások sikerének kovácsa, Marian Krzaklewski, vagy a pártszövetség megindul a felbomlás útján - írta hétfői kommentárjában a Zycie című jobboldali napilap. Az AWS három meghatározó tagpártja szombaton külön-külön elfogadott határozatban követelte Krzaklewski lemondását. A mértékadó konzervatív napilap, a Rzeczpospolita Tech Walesa döntését kommentálta, mely szerint a volt államfő, tekintettel megalázó választási vereségére, felhagy az aktív politikai tevékenységgel. „Lengyelországban senkinek sem fordult meg a fejében, hogy nem kellene elfecsérelni annak az embernek, az egyetlen Nobel-békedíjas lengyel személyiségnek a politikai tőkéjét és presztízsét, akit az egész világon ismernek... - írta a Rzeczpospolita. Elhunyt Gus Hall (Reuters) Kilencvenéves korában még pénteken - elhunyt Gus Hall, aki több mint negyven éven át vezette az amerikai kommunista pártot. Hall 1972-84 között négy ízben volt elnökjelölt. Angela Davist vette maga mellé alelnökjelöltnek 1980-ban és 1984-ben. Legjobb eredményét 1976-ban érte: 28 államban került fel a szavazólistára és majdnem 59 ezer voksot kapott. „Előbb az ember utána a profit” - ez volt Gus Halinak, a finn bevándorlók fiának a jelszava. Sevillában gyilkolt az ETA (Reuters) Két lövéssel ölték meg tegnap este irodájában Antonio Munoz Carmiano katonaorvost a dél-spanyolországi Sevillában. Az 58 éves alezredes gégész Spanyolország leghíresebb énekeseit kezelte. Egy támadót elfogtak, a másik sebesülten elmenekült. A támadás jegyei az ETA baszk szeparatista szervezetre utalnak. Az ETA legutóbb október 9-én Granadában lőtt agyon egy államügyészt. Három katonatiszt a minap csak azért maradt életben, mert az autójukra szerelt pokolgép csütörtököt mondott. Az ETA tavaly december óta 15 embert gyilkolt meg. II. Erzsébet Olaszországban (Reuters) Harmadik itáliai látogatására érkezett tegnap férje, Fülöp herceg kíséretében II. Erzsébet brit királynő. Négynapos látogatása alatt fogadja őt a pápa is. A királynő egy estét a milánói operaházban, a La Scalában tölt majd. A királynőt és kíséretét a római Ciampino római katonai repülőtéren Lamberto Dini olasz külügyminiszter fogadta. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az ’W »OBSERVER« ______ OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP A MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Fopovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja • Telefon: 470-1100 VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefonfax: 470-1150-tól 78-ig Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! ___________________ LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAS Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek esetén 1 hónapra - - 1400 Ft negyedévre 3800 Ft 4200 Ft 4200 Ft félévre 7200 Ft 8400 Ft 8400 Ft lévre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlapterjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Gore ismét felzárkózott Az utolsó vita: városházi találkozó Utolsó nyílt vitájukra készülnek az amerikai elnökjelöltek: a demokrata Al Gore és a republikánus George W. Bush ma St. Louisban, úgynevezett „városházi találkozón” vesz részt, ahol gondosan kiválasztott közönség faggatja majd őket. Al Gore és George W. Bush különös körültekintéssel készül fel mai, utolsó nyílt, országszerte közvetített televíziós vitájukra. Az izgalom érthető, három héttel a választás előtt, a két vetélytárs a felmérések szerint fej-fej mellett halad, a közöttük lévő különbség a Reuters/MSNBC felmérése szerint tegnap mindössze egyszázalékos volt a texasi republikánus kormányzó javára, miközben a statisztikai hibahatár három százalék. Gore, akinek az első két vita túl sok sikert nem hozott, ledolgozta a néhány napja még háromszázalékos hátrányát. Az amerikai elnökjelöltek vitái szigorú forgatókönyvek szerint zajlanak, így azután mindegyiknek megvan a maga jellege. Gore és Bush az első menetben pulpitusok mögött állva mérte össze erejét, a másodikban a légkör oldottabb volt, itt egy asztalnál ülve főként kül- és biztonságpolitikai kérdéseket boncolgattak, végül jön a harmadik - ezúttal St. Louis Washington Egyetemén -, ahol a gondosan kiválogatott közönség jobbára azokat a témaköröket veti fel, amelyek az egész országot érdeklik. Ez Gore számára lehet kedvező, az elmúlt esztendőben számos ilyen jellegű rendezvényen vett részt. Ráadásul a világpolitikai eseménye, mindenekelőtt az USS Cole amerikai romboló ellen elkövetett ádeni merénylet és a közel-keleti válság ismét előtérbe hozhatják a kül- és biztonságpolitikai kérdéseket. Kérdés azonban, hogy mennyire tudja kihasználni ezt a lehetőséget. A felkészülését segítők nem is értik pontosan, miért maradt el a vártnál a demokrata politikus szereplése. Az alelnök az első vitában számok és adatok sokaságát zúdította ellenfelére, a másodikban pedig enyhített hangvételén, így azonban Bushnak sikerült könnyen átvészelnie a gyenge pontjának tartott nemzetközi kérdéseket „A harmadikban Al Gore tényleg Al Gore lesz” - ígérik környezetében. NIZS Z vadelmiát Az Ádenben felrobbantott amerikai romboló egyik sebesültje. A biztonság választóvíz tehet fotó: reuters - brendan mcdermid Csernomirgyin megorrolt Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfő bocsánatkérést követelt George W. Bushtól, amiért a republikánus elnökjelölt egy tévévitában az IMF-pénzek eltulajdonításával vádolta a moszkvai politikust. Az MTI szerint Csernomirgyin tegnap közölte, ha a bocsánatkérés elmarad, pert indít Bush ellen. 2000. október 17., kedd Nincs áttörés a közel-keleti válságcsúcson ✓ Újabb két halálos áldozata van az összecsapásoknak - Barak nem is akar tárgyalni a békefolyamatról A csúcstalálkozó idején sem csökkent a feszültség Ciszjordániában és Gázában, legalább két ember - egyikük egy 13 éves fiú - esett az erőszak áldozatául tegnap. Barak indulás előtt még próbálkozott a nemzeti egységkormány létrehozásával, s állítólag nagyon közel is jutott a megegyezéshez Ariel Saronnal, a Likud vezetőjével. MH-összefoglaló Baraknak egyetlen célja van a csúcstalálkozón: az erőszak megállítása, a békefolyamat felújítása nem szerepel a tervei között. Legalábbis ezt állította a BBC World televíziónak nyilatkozva Nahman Saj, a kormányfő sajtófőnöke, aki elmondta azt is, hogy indulás előtt Barak már nagyon közel került a megállapodáshoz a nemzeti egységkormányról Ariel Saronnal. A kérdésre, elkerülhetetlen-e a nemzeti egységkormány megalakítása Saron részvételével, Sar ezt válaszolta: „Igen, azt hiszem, ez be fog következni. Éppen emiatt nem várható, hogy Barak tárgyalásokat folytasson a békéről a palesztinokkal. A kormányfő egyetlen célból érkezett Sarm-es-Sejkbe - hogy megállítsák az ellenségeskedést”. Sar feltételezése szerint Barak Egy Izrael blokkja Saron Likudjával és más pártokkal együtt képes olyan koalíciót összekovácsolni, amelyik 80-90 képviselővel rendelkezik a 120 fős kneszszetben. Oroszország képviselője nem vett részt a csúcson, nem kapott ugyanis hivatalos meghívást - ezt hétfőn közölte Igor Ivanov külügyminiszter. (Vasárnap az orosz külügyminisztérium még Moszkva készségét jelezte a legmagasabb szintű részvételre, ahogy ezt lapunk is megírta.) Oroszország változatlanul a közel-keleti békefolyamat társvédnöke, és ennek megfelelően teljes jogú, cselekvő szerepet kíván játszani a rendezésben, tette hozzá az MTI jelentése szerint a külügyminiszter. Ezt megerősítette Vlagyimir Putyin elnök is, aki Szocsiban, Leonyid Kucsma ukrán államfővel megtartott munkatalálkozója után újságírók előtt kijelentette: Oroszország kész részt venni a közel-keleti rendezésben, ha ezt „hasznosnak” ismerik el az érintett felek és fel is kérik Moszkvát. A csúcstalálkozó idején sem szüneteltek egyébként az összecsapások a palesztin területeken. A Gáza-övezetben, az egyiptomi határ közelében hétfőn délután tűzpárbaj tört ki izraeli katonák és palesztin fegyveresek között. Az izraeli katonák megöltek egy palesztin rendőrt, legalább 23 személyt pedig megsebesítettek - közölték szemtanúk és kórházi illetékesek. Egy 13 éves palesztin fiú is meghalt, őt Betlehem közelében a zsidó szent helyként tisztelt Ráhel sírjánál lőtték fejbe. Éleslőszertől és gumilövedékektől tizenketten sebesültek meg ebben az összetűzésben. Ramallahban 15 palesztin sebesült meg a tüntetésben, amely egy palesztin áldozat temetése után robbant ki. A ciszjordániai Hebronban is legalább hét palesztin megsebesült a Reuters jelentése szerint. Az arabok a csúcs ellen tiltakoztak, az izraeli katonák pedig gumilövedékekkel rájuk lőttek. Tucatnyian sebesültek meg lövésektől Rafahban, Nabluszban és Haszanban izraeli katonákkal és telepesekkel vívott harcokban. Gázában háromezren vonultak fel Arafatot éltetve, akit a sarm-es-sejki „amerikai és izraeli nyomással szembeni ellenállásra” szólítottak fel. A Palesztin Törvényhozó Tanács épülete előtt jelképesen elégettek három koporsót, amelyek az izraeli-palesztin megállapodásokat, Izraelt és az Egyesült Államokat jelképezték. Kelet-Jeruzsálemben az izraeli rendőrség megakadályozta, hogy a Templomhegy Hívei nevű ultraortodox zsidó csoport tagjai bejussanak a Mecsetek terére, az iszlám harmadik legszentebb helyére. A Jerusalem Post internetes kiadása szerint a csoport újra fel karja építeni a rómaiak által i. sz. 70-ben lerombolt templomot, amelynek a helyén az Al-Aksza mecset áll. A palesztinokkal több országban is tüntetéseken fejezték ki a rokonszenvüket. Teheránban az ENSZ képviselete elé vonult mintegy ezer ember, Bagdadban pedig ennek a tömegnek a többszöröse ajánlkozott önkéntesnek harcra a palesztinok oldalán. Az iraki és a szíriai lapok is élesen támadták a csúcstalálkozót, amelyet csalásnak, az arabok elleni összesküvésnek tartanak. Ammánban pedig iszlamista és független képviselők egyenesen törvényjavaslatot terjesztettek a parlament elé, amely az 1994-es izraeli-jordániai békeszerződés felmondását kezdeményezi. A jordániai ellenzék azt is követeli, hogy hozzanak büntetőintézkedéseket Izrael ellen, beleértve a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Egy hosszú korszak utolsó hónapjainak legfontosabb eseményei Az elmúlt időszakban többször is megpróbálták feléleszteni a közel-keleti békefolyamatot. A Reuters kronológiája ezeket az erőfeszítéseket, illetve az előrehaladást megtorpedózó erőszakcselekményeket foglalta össze. Július 11.: Camp Davidben megkezdődik a hármas csúcstalálkozó. Bill Clinton amerikai elnök, Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető tabukat tör meg, amikor a legkényesebb kérdésekről tárgyalni kezd. Július 25.: Megegyezés nélkül ér véget a csúcs. Július 29.: Arafat körútra indul, hogy támogatást szerezzen a palesztinok számára. Az arab országok üdvözlik, hogy nem enged Jeruzsálem ügyében, a nyugati országok azonban óva intik az önálló állam egyoldalú kikiáltásától. Szeptember 6.: Az ENSZ millenniumi csúcstalálkozója, amelynek keretében Clinton külön tárgyal Barakkal és Arafattal. Szeptember 10.: A palesztin miniparlament elhalasztja a döntést az önálló állam kikiáltásáról. Erről november 15-én kezdődő ülésükön tárgyalnak majd újra. Szeptember 13.: Lejár az eredeti határidő, ameddig ki kellett volna dolgozni a végleges békemegállapodást. Szeptember 28.: Sáron ellátogat a Templomhegyre. A palesztinok tiltakoznak, majd összecsapnak az izraeli biztonsági erőkkel. Több tucat ember megsebesül. Szeptember 29.: A köveket dobáló palesztinokat gumiköpenyes golyóval lövik az izraeli biztonsági erők az Al- Aksza mecsetnél. Több arab meghal. Szeptember 30.: Az összecsapások átterjednek a Gázaövezetre és Ciszjordániára. Október 1.: Összecsapások az izraeli arabok és a zsidók között Umm al-Fahemnél és az ország északi részén. Október 4.: Arafat és Barak Párizsban tárgyal Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. A palesztin vezető nem hajlandó aláírni semmilyen megállapodást, mert nem tudtak dűlőre jutni nemzetközi vizsgálóbizottság felállításáról. Október 5.: Arafat és Albright Sarm-es-Sejkben találkozik Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Barak nem vesz részt a megbeszélésen. Október 7.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogad el, amelyben elítéli Izraelt a túlzott mértékű erőszak alkalmazása miatt. Az Egyesült Államok tartózkodik a szavazásnál. Barak bejelenti, hogy amennyiben a palesztinok két napon belül nem hagynak fel az erőszakkal, a békefolyamatot befejezettnek tekinti. A Hezbollah elrabol három izraeli katonát. Október 9.: Kofi Annan ENSZ-főtitkár a térségbe érkezik, hogy közvetítsen a konfliktus megoldásában. Október 12.: A palesztin tömeg Ramallahban meglincsel két izraeli katonát. Az izraeli hadsereg megtorlásképpen rakétákkal támad palesztin célpontokat. Október 14.: Barak és Arafat beleegyezik a részvételbe a csúcstalálkozón. A Hezbollah bejelenti, hogy egy negyedik izraelit is fogságba ejtett. A harmadik nekifutás Szlovéniában a liberálisok nagy győzelmét hozta Hírmagyarázat Szlovénia függetlenné válása, 1991. június 25-e óta harmadszor tartottak parlamenti választást, és harmadszor alakíthat kormányt a liberális Janez Drnovsek. A középbal beállítottságú Liberális Demokrata Párt (LDS), korábbi nevén Szociálliberális Párt a vasárnap tartott szavazáson a voksok több mint 36 százalékát szerezte meg (a Dnevnik című ljubljanai lap, valamint több szlovéniai rádióadó internetes kiadása szerint 36,9 százalék), és ez azt jelenti számára, hogy a 90 parlamenti helyből 34-et mondhat magáénak a korábbi 25-tel szemben. A kilencmandátumos növekedés igencsak jelentősnek számít egy olyan országban, ahol soha nem voltak látványos mérlegbillenések, ahol a legutóbbi parlamenti választáson gyakorlatilag patthelyzet alakult ki, és akkori híresztelések szerint egy képviselő megvásárlásával (300 ezer márka és egyéves síbérlet!) sikerült a mérleg nyelvét elbillenteni. A liberálisok legnagyobb ellenfele, a Szociáldemokrata Párt (SDS) mindössze 16,7 százalékot kapott, és ez 15 képviselői helyre elég. A 90 mandátumból különben csak 88 sorsa dől el a választásokon, egy helyet a magyar, egyet pedig az olasz kisebbségnek tartanak fenn. A liberálisok minden eddiginél nagyobb arányban nyertek, és olybá tűnik, hogy két kisebb párttal együtt könnyedén alakítanak majd kormányt. Az ötvenéves közgazdász végzettségű Janez Drnovsek legfőbb célja, hogy végigvigye a gazdasági reformokat, és bevezesse Szlovéniát az Európai Unióba, valamint a NATO-ba. Drnovseknek és pártjának jót tett az elmúlt időszak ellenzéki szerepe, ebben persze a leköszönő konzervatív kormányfőnek, Andrej Bajuknak is része van. A liberálisok hasznot húztak a rövid életű koalícióban uralkodó zűrzavarból, civakodásból. Nemcsak profitáltak ellenfeleik rendezetlenségből fakadó tanácstalanságából, hanem ellenzéki működésükben levetkőzték korábban gyakran visszatetszést keltő hatalmi arroganciájukat, eltávolodtak attól a korábbi image-től, hogy ők a yuppik és a rideg pragmatikusok pártja. Sokan azt mondják manapság róluk, hogy emberarcú párt lettek. A nagy vesztes a Bajuk vezette Új Szlovénia csoport (NSZ), amelynek két koalíciós partnerével eddig 45 helye volt a törvényhozásban, most viszont csak 31. Az Új Szlovénia egymaga mindössze 8,6 százalékot kapott. Bajuk különben Szlovénia történetében legrövidebb ideig volt kormányon. Júniusban egy kormányválság után kapott megbízást, annak tudatában, hogy októberben lesznek majd a választások. Akkor nyilván azt hitte, ez a néhány hónap elegendő lesz arra, hogy megszilárdítsa pozícióját, elképzelése azonban a vártnál is nagyobb kudarcot vallott. Az új parlamentet november 4-éig kell összehívni, és Milan Kucan államfő akkor bízza meg kormányalakítással a liberálisok vezetőjét, Janez Drnovseket. Forró Evelyn Elszalasztott alkalom Fehéroroszországban - Az ellenzék szerint manipulálják az adatokat Választások az elemi színvonal alatt Nem ért fel a demokratikus választások nemzetközi színvonalához mindaz, ami a hét végén Fehéroroszországban történt - deklarálta tegnap az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Jellemző, hogy a minszki hatóságok hirtelen olyan adatokat adatak közre a részvételről, amelyek minden bizonnyal az ellenzék bojkottfelhívását vannak hivatva semlegesíteni. Érdekes az is, hogy a fehérorosz választásokat eleve érvénytelennek nyilvánító Nyugat egy „harmadik országgal”, Oroszországgal került szembe. Korábbi felmérésekkel ellentétben tegnap olyan adatokat hoztak nyilvánosságra a fehérorosz hatóságok, amelyek a csekély részvételi arányt erősen felfelé kerekítették. Alekszandr Lukasenko elnököt ugyanis erősen zavarták azok a jelentések, amelyek szerint az ellenzék bojkottfelhívása termékeny talajra hullott. Az adatok hirtelen változása csak alátámasztja a Nyugat aggodalmait, hogy a „demokratikus voksolás” Fehéroroszországban valami mást jelent, mint a parlamenti demokráciákban. Tény, hogy az újabb adatok erősen letörhetik a bojkottfelhívást közzétevő ellenzéki szervezetek önbizalmát. Az azonban több mint érdekes, hogy a fehérorosz választások Oroszország és a Nyugat köözött mélyítik a szakadékot. Moszkva ugyanis kitart amellett, hogy Lukasenko kormányzása alatt szélesedik a demokrácia Fehéroroszországban. Lukasenko elnök a legnagyobb híve a volt szláv birodalom újraegyesítésének - mások viszont úgy látják, hogy Putyin a volt szovjet „gyarmatok” feletti ellenőrzését akarja helyreállítani. Lukasenko hivatala közölte: Putyin orosz elnök felhívta a fehérorosz elnököt és gratulált a szabad és demokratikus választásokhoz. Az EBESZ már csak azért sem küldött teljes megfigyelő csoportot a választásokra, mert eleve kétségbe vonta azok demokratikus lebonyolítását, küldött azonban egy úgynevezett technikai csapatot, más európai intézményekkel együtt. Ezek után az EBESZ minszki missziója közleményben jelentette be: „a Fehérorosz Köztársaság nemzetgyűlésének képviselőházában tartott választások nem érték el a demokratikus választások nemzetközi színvonalát... és még a szabad, tisztességes, egyenlő, számon kérhető és nyílt választások minimális követelményeit sem tartották be (Fehéroroszországban)”. A konkrét kritikák szerint a tisztségviselők már a szavazók regisztrálásakor „kiszűrték” a nemkívánatos választókat; az állami túlsúly folyamatosan érzékelhető volt a propagandában; a hatóságok olyan alkotmányos alapjogokat korlátoztak, mint a szólásszabadság, , az egyesülési szabadság - ráadásul „bevitték” a kampányba a megfélemlítést”. A manipulációra jellemző, hogy vasárnap este az ellenzék még az alacsony részvételi arányt, mint a bojkott győzelmét ünnepelte. Hétfőre azonban a választási bizottság homlokegyenest más adatokat publikált. Bármi legyen a választások „hivatalos” végeredménye, az Egyesült Államok előre közölte, hogy azt nem fogadja el. A KBESZ tegnapi nyilatkozata szerint az eredmény Európa számára sem elfogadható. Moszkva korábban a fehérorosz belügyekbe való beavatkozással vádolta a Nyugatot - de megint egyedül maradt. Lukasenko elnök egyik felettébb kedvelt és elsődleges célkitűzése ugyanis az, hogy újraélessze a Szovjetuniót és első lépésként Fehéroroszország egyesülne a nagy Oroszországgal. Reuters Az EBESZ-trojka keményen bírálta Lukasenko demokráciáját FOTÓ: REUTERS - VASILY FEDOSENKO