Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-20 / 247. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Öngyilkos merénylet Srí Lankán (Rueters) Huszonhárom ember - köztük néhány amerikai turista - megsérült a tegnapi öngyilkos merényletben, amelyet a feltételezések szerint a tamil tigrisek egyik tagja követett el. A férfi a testére szerelt robbanószerkezetet Chandrika Kamaratunga otthonától nem messze hozta működésbe, pár perccel azelőtt, hogy az elnöknő feleskette volna az új kabinetet. A helyi televízió két áldozatról számolt be, az állami források szerint azonban csak a merénylő vesztette életét. London diplomáciai kapcsolatba lép Phenjannal (Reuters) Nagy-Britannia a diplomáciai kapcsolatok felvételére készül Észak-Koreával - közölte Robin Cook brit külügyminiszter. Ez London első diplomáciai közeledése a kommunista ország felé annak megalakulása óta. Cook a tervet akkor említette, amikor a Szöulban tartott ázsiai-európai csúcsra igyekezett. Mubarak biztos a győzelmében (Reuters) Az egyiptomi választási irodák már kilenc területen összesítették az eredményeket a parlamenti választások első, szerdai fordulója után. Az adatok szerint Hoszni Mubarak elnök Nemzeti Demokrata Pártja a szavazatok 94 százalékát szerezte meg. Amerikai nyitás Kuba felé (Reuters) Az amerikai szenátus csütörtökre virradóra megszavazta azt a törvényt, amely mérföldkő lehet a Kuba ellen 1962-ben meghirdetett embargó teljes feloldásához vezető úton. Miután Bill Clinton elnök aláírja, négy hónap múlva lép hatályba a jogszabály, amely egy 78 milliárd dolláros mezőgazdasági támogatási alap részeként lehetővé teszi Kuba számára amerikai gyógyszerek és élelmiszerek vásárlását. A törvény megszavazásának napján Havannában Fidel Castro kubai vezető 800 ezresre becsült tömeg élén tiltakozott az amerikai embargópolitika ellen. Közölte: semmit sem vásárolnak az Egyesült Államoktól, amíg az teljesen fel nem oldja az embargót. Nem mentenek a Kurszkról? (MTI) Az orosz haditengerészet főparancsnoka nem zárta ki annak lehetőségét, hogy leállítja a Kurszk atom-tengeralattjáró tengerbe veszett legénységének kimentésére indított mentőakciót. Vlagyimir Kurojedov flottatengernagy csütörtökön úgy nyilatkozott a jövő héten kezdődő, s várhatóan 20 napig tartó búvárakcióról, hogy amennyiben a 108 méteres mélységben fekvő hajó belsejében uralkodó állapotok fokozott veszélyt jelentenek a búvárokra, akkor nem fogja kockáztatni emberei életét. Lettország a NATO bővítését sürgeti (MTI) Lettország csütörtökön Stockholmban felszólította a NATO-t: tegye meg a szükséges előkészületeket, hogy 2002- es csúcstalálkozóján képes legyen új tagok felvételére. Vaira Vike-Freiberga lett államfő a balti biztonsági és együttműködési konferencián aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a jelek szerint az észak-atlanti szövetség bővítése a tagországok számára nem elsődleges fontosságú. Marad az életfogytiglan a ruandai kormányfőre (MTI) Helybenhagyta az egykori ruandai kormányfőre, Jean Kambandára két éve kirótt életfogytiglani büntetést csütörtökön a ruandai háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék. A hágai székhelyű ENSZ-bíróság úgy ítélte meg, jogos az az első fokú határozat, amely szerint Kambanda is felelős a több mint 800 ezer emberéletet követelt tuszi-hutu polgárháborúért, amely 1994-ben zajlott Ruandában. Kambandát eredetileg népirtásra való uszítással, civilek felfegyverzésével és törvénybe ütköző elbocsátásokkal vádolták. • Kényszermunkások: ki adja a pénzt? A német kormány és a gazdaság között folyó huzavona újabb jeleként a pénzügyminisztérium államtitkára csütörtökön élesen bírálta a vállalatok alapítványát, amiért képtelen előteremteni az egykori kényszermunkások kártalanítására megajánlott ötmilliárd márkát. A Wirtschaftswoche című gazdasági hetilapnak nyilatkozva Manfred Overhaus, a pénzügyminisztérium államtitkára kijelentette: a vállalatok alapítványa és annak szóvivője, Wolfgang Gibowski „nyilvánvalóan nem tudta megértetni a német cégekkel, mekkora kollektív felelősség nehezedik rájuk a kártalanítással kapcsolatban. Az alapítványnak jócskán akad még tennivalója annak érdekében, hogy a magánkézben lévő vállalatok előteremtsék a kilátásba helyezett ötmilliárd márkát.” A tavaly decemberben létrejött megállapodás értelmében a náci korszak egykori kényszermunkásainak kártalanítására tízmilliárd márkás pénzalapot hoznak létre. Ezt az összeget fele-fele arányban a berlini kormány, illetve a német cégek adják össze. A vállalati részesedésből azonban a mai napig mindössze 3,3 milliárd márka gyűlt össze. A pénzügyi államtitkár megerősítette, hogy a korábban állami tulajdonban volt cégek hozzájárulása a kormányzati ötmilliárdba számítandó be. Overhaus szerint a pénzügyminisztérium 4,6 milliárd márkával veszi ki a részét a pénzalap feltöltéséből, a hiányzó részt pedig az időközben részben privatizált, korábbi állami cégek teremtik elő. A német posta és az újjáépítési hitelintézet (KfW) egyenként 100 millió márkát utal át, a Deutsche Ausgleichsbank 70 millió, míg a német vasút 60 millió márkával járul hozzá a kormány ötmilliárdos alapjához. Változatlanul vita folyik viszont a nemzeti telefontársaság (Deutsche Telekom) befizetésének hovatartozásáról. A DT elnöke, Ron Sommer az utóbbi napokban több ízben is hevesen tiltakozott az ellen, hogy a cége által kilátásba helyezett 100 millió márkát a kormányzati „kalapba” tereljék. MTI Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •Y11 MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja • Telefon :470-1100 VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefonfax: 470-1150-től 78-ig Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek közületeknek esetén 1 hónapra - - 1400 Ft negyedévre 3800 Ft 4200 Ft 4200 Ft félévre 7200 Ft 8400 Ft 8400 Ftévre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Az első halálos áldozatok Ciszjordániában a sarm-es-sejki tűzszüneti megállapodás óta készül az Arab Liga Egy izraeli és egy palesztin meghalt Ciszjordániában. Az Arab Liga külügyminiszterei közben megkezdték a szombati csúcs előkészítését Kairóban. MH-összefoglaló A Sarm-es-Sejkben bejelentett tűzszünet egyelőre nem lépett még életbe, tegnap is súlyos összecsapások voltak Ciszjordániában. A Reuters jelentése szerint három izraeli helikopter tüzet nyitott Nablusz közelében, ahol izraeli katonák és telepesek palesztin rendőrökkel és más fegyveresekkel vívtak tűzpárbajt. Egy palesztin és egy izraeli meghalt - így az áldozatok száma 108-ra emelkedett -, többen megsebesültek, néhányan súlyosan. A Reuters jelentése szerint a tűzpárbaj mintegy négy óra hosszáig tartott Ehud Barak izraeli kormányfő a sarm-es-sejki megállapodás súlyos és szándékos megsértésének minősítette a Nablusz környéki összecsapást. Az izraeli sajtónak nyilatkozva azt mondta: ez az incidens azt bizonyítja, hogy a Palesztin Hatóság nem akarja betartani a megállapodásokat. A közeli hegyen csapdába esett izraeli telepeseket a hadsereg kimenekítette, de előzőleg meg kellett fenyegetni a Nablusz mellett lévő Aszkar palesztin menekülttábor lakóit, hogy a légierő meg fogja támadni őket. A rendkívül feszült légkörben visszavezényelték városhoz a tankokat és a páncélkocsikat is, amelyek csak egy nappal előbb távoztak el onnan. Barak egyébként tegnap katonai tanácsadóival megvitatott egy olyan radikális elképzelést, amelynek értelmében tartósan elszigetelnék a palesztin közigazgatás alatt álló területeket. A tervet, amelyet a Reuters szerint kormányzati források szellőztettek meg, fajüldöző elképzelésként megbélyegezte egy rangidős palesztin tényező. Kijelentette, hogy megvalósítása esetén az emberek olyan területi szigeteken zsúfolódnának össze, amelyek nincsenek egymással kapcsolatban, gazdasági értelemben pedig életképtelenek. Egy, a kormányhoz közeli forrás szerint az ötlet arra irányul, hogy a palesztin önigazgatási területi szigetek köré határkerítést vonjanak, aknamezőket telepítsenek és az övezetet páncélosokkal őriztessék. A palesztinok leválasztásához akkor folyamodnának, ha más megoldás már nem lehetséges. Az ötlet felrázta a palesztin vezetőket, akik attól tartanak, hogy ezzel gazdaságilag halálos csapás érné a palesztin közigazgatás alatt álló területeket, eltemethetnék a béke reményét, s hatására újra kirobbanna az erőszak. A Palesztin Hatóság közben újra börtönbe zárta a Hamasz iszlám ellenállási mozgalom legalább 25 tagját, akiket az utóbbi három hétben, az izraeli-palesztin erőszakos események alatt kiengedtek - jelentette a brit hírügynökség a szélsőséges iszlám szervezetre hivatkozva. A szabadon engedett Hamasz-szélsőségesek elfogását Izrael követelte, attól tartván, hogy azok Izrael-ellenes pokolgépes merényleteket hajtanak végre. Slomo Ben Ami ügyvezető izraeli kormányfő azzal vádolta meg a palesztin vezetőket, hogy nem fegyverzik le az utcai harcok „élcsapatát”, a Jasszer Arafat vezette Fatahot. Izraelben úgy vélik, a Palesztin Hatóság az Arab Liga szombaton kezdődő csúcstalálkozója előtt magasan akarja tartani a feszültséget. Ben Ami az izraeli katonai rádióban azt is elmondta, hogy komoly információkkal rendelkezik egy Izrael területére beszivárgott palesztin kommandóról, amely merényletet készül végrehajtani. Kairóban egyébként már csütörtökön megbeszéléseket kezdtek az arab országok külügyminiszterei, hogy előkészítsék a csúcsot. A kétnapos külügyminiszteri értekezleten az Arab Liga 22 tagállamából csak Líbia képviselője nem vesz részt. Irak az öbölháború óta először lesz jelen arab csúcson, amelynek célja közös álláspontot kialakítani Izrael ellen. A kemény vonal hívei a zsidó állam elleni keményebb fellépést szorgalmazzák, míg a mérsékeltek inkább az izraeli-arab kapcsolatok normalizálásának irányába mutató döntéseket támogatnák. Faruk as-Saraa Szíriai külügyminiszter mindjárt a megnyitón a békés rendezési folyamat leállítását követelte, teljes egyetértését hangoztatva Szelim el-Hossz libanoni kormányfővel, aki szerdán az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét vetette fel. Hebronban készültségben voltak az izraeli határőrök FOTÓ: MTI/AP - LEFTERISZ PITAKARISZ Keresztény pátriárkák a palesztinok mellett A Közel-Kelet katolikus és ortodox keresztény pátriárkái közös nyilatkozatban foglaltak állást amellett, hogy a palesztin népnek joga van önálló államra, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem. A Kathpress osztrák katolikus hírügynökség jelentése szerint a nyilatkozat annak alkalmával született, hogy az ortodox pátriárkák látogatást tettek a katolikus pátriárkák 10. kongresszusán, amely péntekig ülésezik a Bejrút melletti Brommar kolostorában. A nyilatkozat elítéli a palesztinok elnyomását, és megemlíti, hogy a palesztin menekülteknek joguk van a hazatérésre. A dokumentum aláírói követelik az Irak elleni szankciók feloldását is. Éves jelentés a katonai egyensúlyról konfliktusoktól terhelten A fegyveres konfliktusok még mindig a „diplomáciai arzenál” részét alkotják; a földön ma is 27 belső és 9 nemzetközi konfliktus van, és csak tavaly 100 ezer ember esett a fegyveres harcok áldozatául, derült ki a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) tegnap nyilvánosságra hozott éves jelentéséből. A londoni székhelyű IISS minden évben feldolgozza a katonai egyensúly alakulását 169 ország helyzetének figyelembevételével. A szervezet interneten olvasható legújabb jelentéséből többek között kiderül, hogy a fegyveres konfliktusoknak tavaly százezer áldozata volt, akiknek 60 százaléka fekete-afrikai. Az idei listáról lekerült a korábbihoz képest a török-kurd és a kelet-timori viszály, valamint Eritrea és Etiópia vitája, megmaradt viszont konfliktusforrásként Csecsenföld, Sierra Leone és a Fülöp-szigetek. A jelentés kitér arra, hogy kiéleződött a nemzetközi vita arról, milyen feltételek esetén jogos a katonai intervenció, a konfliktusmegelőzés, a békefenntartás, illetve -teremtés. Az ENSZ egyszerűen képtelen a maga által kitűzött békefenntartói tevékenységre, áll a dokumentumban, és nemcsak a kiküldött katonai erő minősége, hanem az anyagi eszközök hiánya miatt is. Az ENSZ- békefenntartás ma már nincs szinkronban a realitásokkal. A jelentés temeti az Európai Unió önálló haderő megteremtésére vonatkozó terveit is: a NATO európai szárnyának katonai kiadásai 1995 óta 2,2 százalékkalcsökkentek, miközben az Egyesült Államoké 6,5 százalékkal nőtt. Az EU saját erejének kiépítése kudarcra van ítélve, mert a tagállamok parlamentjei ezt nem fogják megszavazni, áll az elemzésben. A londoni intézet emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok nem mondott le a Nemzeti Rakétavédelmi tervről (MMD). Más kérdés viszont, hogy ennek a „hidegháborús relikviának” a technológiai megvalósítása egészen más lehet, mint amelyet most terveznek. S ez Washington, valamint Európa és Oroszország kapcsolataiban újabb és újabb kérdéseket vethet fel. A jelentés nem tartja „jó ötletnek” az október 16-án kiadott kínai fehér könyvet, amely ismét a katonai erőt helyezte kilátásba a tajvani ügy megoldására. A Közel-Keletről szólva az NISS jelentése tanácstalan. Felsorolja a problémákat, majd megállapítja: amerikai nyomásra újrakezdődhet a párbeszéd, de komoly képzelőerő szükséges a bizalom helyreállításához. A jelentés konklúziója: politikai és katonai vezetők megint egy évet vesztegettek el az elmélet és a gyakorlat összehangolására. MTI 2000. október 20., péntek Al Gore lehengerlő támadása Az Egyesült Államok egészséges gazdasági fejlődése és jövője forog kockán az elnökválasztásokon - jelentette ki tegnap Al Gore alelnök, a demokraták jelöltje. George W. Bush republikánus elnökjelölt egyelőre egy ponttal vezet, de ez a „döntetlen” a jelekből ítélve egyre inkább Gore-nak kedvez. MH-összeállítás Al Gore, bár főleg erkölcsi értelemben igyekszik magát leválasztatni Bill Clintonról, kampányának középpontjába mégis a prosperitást állította. A Columbia egyetemen elmondott beszédében is felidézte a vezérelvet, amely szerint csak a gazdaság, a jólét számít. Gore szerint ha az amerikaiak Busht választják, akkor az ország páratlanul tartós gazdasági fejlődését teszik kockára. Gore szerint a középosztályon és annak jólétén nyugszik az Egyesült Államok ereje, becsülendő értékrendje. Nem titkolta: mostani beszéde az, amelyre a kampány utolsó heteit-napjait is építeni fogja. A középosztály, a gazdaság - ez a nyerő formula meg a szakértelem, amellyel ő - Bush kormányzóval szemben - rendelkezik. A Reuters/MSNBC közvélemény-kutatás tegnapi adatai szerint ugyan Bush egy százalékponttal - 45:44 arányban - megelőzi Gore-t, de a hibahatáron belüli döntetlen több mint tíz napja jellemző a küzdelemre. Ez annak is a jele, hogy az átlagamerikai nem akar mindenáron változást. A bizonytalan szavazók aránya 8-10 százalék között mozog, szakértők szerint ők döntenek majd, bár a végeredmény szoros lesz. AMERIKA VÁLASZT I 1 Az MKB a 2000. október 24-től induló betétek, ill. az MKB Európa Kötvény A, B, C sorozatának kamatait évi 1%-kal emeli. Betétösszeg 1-3 hónapos lekötés esetén 100 ezer-1 millió Ft_____________9,50%_____ 1-3 millió Ft____________________9,75%______ Betétösszeg 1-2 hónapos lekötés esetén 500 ezer-50 millió Ft____________9,75%______ 50 millió Ft és felette___________10,00%______ Elnevezés futamidő kamatláb A sorozat________91 nap_______10,50%______ B sorozat_______182 nap_______10,25%______ C sorozat______365 nap_______10,00%______ Bővebb információ: 06 1 373 3333 vagy www.mkb.hu 1950 mKb •2000 Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.