Magyar Hírlap, 2001. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-09 / 34. szám
2001. február 9., péntek Komoly támogatással rendelkezik az Európai Unió (EU) tagállamaiban a szervezet bővítése, és talán meglepő, de a volt kommunista közép- és kelet-európai államok felvételével leginkább az EU szegényebb országaiban, valamint a gazdag Skandináviában rokonszenveznek. Az Európai Bizottság (az EU „kormánya”) évente kétszer teszi közzé az „Eubarometer” felmérést. A tegnap Brüsszelben közétett adatok szerint a 15 tagállamban megkérdezettek 44 százaléka szerint bővíteni kell az EU-t, 35 százalék pedig ellenzi új államok felvételét. A bővítést az EU három legnagyobb tagállamában támogatják a legkevesebben: Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában - de ehhez a csoporthoz tartozik Ausztria is. A németek és az osztrákok attól tartanak, hogy a bővítés után olcsó munkaerő árasztja el őket Magyarországról, Csehországból, Lengyelországból, valamint a többi „keleti” országból. Németország ezért azt szorgalmazza, hogy hétéves átmeneti időszak előzze meg a munkaerő teljesen szabad áramlását az új tagországok esetében. (Berlin szerint azonban ettől a tagállamoktól függően el lehetne térni.) Az EU brüsszeli vezetői úgy vélik azonban, hogy ezek a félelmek erősen túlzottak, hiszen a tagsággal járó gazdasági előnyök inkább otthon marasztalják majd az új tagállamok munkavállalóit. A viszonylag szegény Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában támogatják leginkább az EU bővítését, pedig ezek a tagállamok számíthatnak arra, hogy az EU közös alapjainak egy része ezentúl nem hozzájuk, hanem az új tagállamokhoz áramlik majd. Svédország pedig vállalta, hogy június 30-áig tartandó féléves soros elnöksége idején az EU bővítését a legfontosabb kérdésként kezeli. Az Eurobarometer felmérése során tavaly novemberdecemberben a 15 tagállamban összesen 16 ezer ember véleményét kérdezték meg. Az ezt megelőző legutóbbi Eurobarometer-felmérései között az EU bővítésére vonatkozó kérdés így nem szerepelt. Jean Christophe Filori, az Európai Bizottság bővítésért felelős szóvivője, a felmérés eredményét kommentálva megjegyezte, hogy a tagállamokban a bővítés népszerűsítésére van szükség, ezért a Bizottság még az idén egy ezzel kapcsolatos kampány indítását tervezi. Filori úgy vélte, hogy az embereket tájékoztatni kell a bővítés összes előnyéről és a vele járó feladatokról is. Reuters : Az Európai Unió jó része rokonszenvezik a bővítéssel Újabb 20 milliárd forint a helyhatóságoknak? Folytatódhat a gázközmű-kompenzáció Immár hajlik rá a kormány, hogy újabb mintegy 20 milliárd forintot osszon szét az önkormányzatok között. Erre akkor kerülhet sor, ha elismeri azon kérésük jogosságát, hogy ne csak az 1993 előtti, hanem az az utáni gázközmű-beruházásaik fejében is kaphassanak kompenzációt. Elképzelhető, hogy a kormány eleget tesz az önkormányzatok kérésének, s azok az 1993 után végrehajtott gázközmű-beruházásaik fejében is kapnak kompenzációt. Erről Stumpf István kancelláriaminiszter számolt be a parlament költségvetési bizottságában. Tájékoztatása szerint a kormány a keddi ülésén úgy döntött, hogy megvizsgálják ezt a lehetőséget, amitől korábban kategorikusan elzárkózott a kabinet. Ha végül támogatják a javaslatot, az újabb mintegy 20 milliárd forint kifizetését jelentené összességében. Mint ismert, már a parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely szerint kompenzálnák az önkormányzatokat azért, mert bár az addigi beruházásaik fejében járt volna nekik, nem kaptak részvényeket, amikor a regionális gázszolgáltatók részvénytársaságokká alakultak 1993-ban. Erre a célra mintegy 61 milliárd forintot fordítanának. A pénz egy részét már meg is kapták az érintett önkormányzatok: tavaly 6 milliárd forintot fizetett ki erre a célra az ÁPV Rt. előlegként. A kormány azonban úgy döntött január végén, hogy bővíti az előlegre jogosultak körét, s emiatt 7,5 milliárd forintot utaltatott át az ÁPV-től a kifizetéseket koordináló Belügyminisztériumhoz. A helyhatóságok ennek ellenére is nehezményezték azonban, hogy az átalakulás és a cégek 1995-ös privatizációja között végrehajtott beruházásaikat nem ellentételezné a kormány. A probléma rendezésére azonban akkor is csak később kerülhet sor, ha a kormány elfogadja az önkormányzatok érvelését. Stumpf István szerint ugyanis a már benyújtott törvényjavaslatot nem akarják átdolgozni. DD Bizottság készíti elő az áprilisi offenzívát Marad az internetezőknek a kedvezményes csomag A kormány áprilisra átfogó akciótervet tesz le, amely konkrét pályázatokkal is segíti a magyar információs társadalom kiépülését - jelentette be Stumpf István kancelláriaminiszter a parlament informatikai bizottságának alakuló ülésén. A Matáv vezérigazgató helyettese azt ígérte, hosszú távon marad a kedvezményes internetezést biztosító Mindenkinek csomag. A fideszes Rogán Antal vezetésével tegnap megalakult a parlament informatikai és távközlési bizottsága. Az újonnan létrejött testület Stumpf István, kancelláriaminiszter meghallgatásával kezdte munkáját. A miniszter bejelentette, hogy áprilisra akciótervet terjesztenek elő, amelynek fő pillérei: a digitális írástudás elterjesztése, az információs társadalom kiépülését elősegítő jogi környezet megteremtése valamint annak megakadályozása, hogy újabb szakadék keletkezzen a magyar társadalmon belül. Tavaszra várható a Széchenyi terv informatikai pályázatainak kiírása is. A kancelláriaminiszter beszámolt arról is, hogy az informatikai kormánybiztosság legutóbbi 2,3 milliárd forintos pályázatára több, mint 800-an - főként önkormányzatok - jelentkeztek. Stumpf közölte, hogy a digitális aláírás törvénytervezete február 20-án a kormány elé kerül, de a tavasz folyamán az egységes hírközlési törvény tárgyalását is megkezdheti a parlament. A szocialista Molnár Gyula hiányolta a folyamatos tájékoztatást arról, hogy milyen előkészítő munkálatok folynak a kormányzati műhelyekben. A szabaddemokrata Magyar Bálint attól óvott, hogy az információs társadalom kérdéskörét pusztán propagandakérdésnek tekintse a kormány. Magyarország vészesen lemaradhat, ezért szerinte annak, amiről ma beszél a kancelláriaminiszter, már 1998 nyarán el kellett volna hangoznia. Az ülésre meghívták a Matáv Rt. vezetőit is, hogy első kézből tájékozódjanak az internetes társadalom és a cég között kialakult konfliktusról. Gecser Ottó vezérigazgató-helyettes elhibázott lépésnek ítélte, hogy az új - egyébként kedvezményes - tarifák bejelentésével párhuzamosan szüneteltették a Mindenkinek csomagot. Bejelentette, hogy a kedvezményes csomag hosszú távon érvényben marad, s a jövőben ennél is előnyösebb konstrukciókkal próbálják majd elcsábítani a netezőket. LJ Rogán Antal KÜLFÖLD - BELFÖLD Nyugati repülők mellett döntött a kormányzat A lehető leghamarabb meg kell kezdeni nyugati vadászrepülők beszerzését - döntött a nemzetbiztonsági kabinet tegnapi ülésén. A legesélyesebb az amerikai kormány által felajánlott F-16-os típus. A miniszterek szűk körű testülete a kormányfő részvételével úgy döntött: a honvédelmi tárca vezetője által nyáron kötött szándéknyilatkozat a MiG-29- esek korszerűsítéséről semmis. Haszán Zoltán A német és az izraeli ajánlatot is elvetette a MiG-29-esek korszerűsítéséről a nemzetbiztonsági kabinet tegnapi ülésén. Az orosz tírus modernizációjáról Szabó János honvédelmi miniszter tavaly nyáron még szándéknyilatkozatot írt alá. A kiválasztott németorosz konzorcium 20 milliárd forintért 14 gépet újított volna fel. A megállapodásból semmi sem lesz, Orbán Viktor részvételével a nemzetbiztonsági kabinet úgy döntött, hogy a MiG-29-eseken csak a lejárt üzemidő miatti élettartamhosszabbítást végzik el, és a lehető leghamarabb meg kell kezdeni nyugati vadászrepülők beszerzését. Így feleslegessé vált az az izraeli ajánlat is, amelyet éppen a nemzetbiztonsági kabinet utasítására kért a honvédelmi miniszter szintén a MiG-29-esek felújítására. A légierő jelentős leépítése után az egyetlen rendszerben maradt orosz típuson a minimális beavatkozásokat így nem külföldön, hanem Magyarországon végzik majd. Két cég, a Dunai Repülőgépgyártó Rt. és a kecskeméti repülőjavító üzem jöhet szóba. Lapunknak nyilatkozva egy névtelenséget kérő illetékes közölte: a németek túlságosan drága ajánlatot tettek, amelyek nem vették figyelembe a magyar igényeket. Az már a honvédelmi miniszter ügye, hogy mi lesz a következménye az aláírt szándéknyilatkozat érvénytelenítésének. A használt gépek versenyében jelenleg az F-16-osok állnak a legjobban. Az amerikai kormány éppen a MiG-ek felújítására vonatkozó nyári megállapodás hírére adott ajánlatot a típus el- vagy bérbeadására, illetve lízingelésére. Ez a legkidolgozottabb elképzelés, amelyről a honvédelmi miniszter a külügyi bizottság szerdai, zárt ajtók mögött tartott ülésén annyit elárult, hogy 20-40 gép beszerzéséről lehet szó. A típusváltás költsége akár a 300 milliárd forintot is elérheti. A most kézzelfoghatóvá vált beszerzésre korábban már jelentkeztek a szintén amerikai F-15-ös, a francia Mirage és a svéd Gripen gyártói. Utóbbiak nem használt, hanem új gépeket kínálnak megvételre. A gyártók lehetőséget kapnak még arra, hogy javíthassák ajánlataikat - közölte a kabinet ülésének egyik résztvevője. Az F-16-osokkal kapcsolatban annyit közölt, hogy a beszerzés politikai kérdés is, hiszen az Egyesült Államok nem szavaz Magyarország európai uniós tagságáról. A Magyar Honvédség 1993-ban szerezte be az orosz államadósság fejében a 28 darabos MiG-29-es gépparkot, amelyből egy kecskeméti légi bemutatón egy megsemmisült. A MiG-21-esek tavaly nyári leállítása után a MiG- 29-es maradt a légierő egyetlen harcigép-típusa. Működtetése állandó problémát jelent, előfordult, hogy az üzemképes repülők száma tíz alá csökkent. Kiemelkedően drága a repülés is a MiG-eken, egy levegőben töltött óra mintegy hárommillió forint. Az új típust leghamarabb egy gyors elöntés után is legfeljebb 2003-2004-ben lehet rendszerbe állítani. Nagy Sándor elégedetlen, Szájer József hathetente tartana találkozót Bizonytalan a két frakció •• •• • A • i / • •• //• közötti egyeztetés jövője Sikertelennek nevezte a tegnapi Nagy Sándor-Szájer József-találkozót az MSZP frakcióvezetője. A Fidesz képviselőcsoportja rendszeres egyeztetést tartana szükségesnek, a szocialista frakcióvezető a felvetésre csak később ad választ. Havas Iván-Varga Gergely Szájer József a találkozó után kis lépésnek, de a Kovács László volt frakcióvezetővel folytatott, két és fél évvel ezelőtti egyeztetésénél érdemibbnek nevezte tanácskozását Nagy Sándorral. Szerinte az európai integráció érdekében célszerű, hogy a két nagy párt egymással beszélő viszonyt tartson fenn. Ezenkívül a kétharmados és a lényeges feles törvényekről is érdemes tárgyalni - vélekedett a politikus. Szájer hathetenkénti egyeztetést javasolt Nagy Sándornak, valamint azt, hogy mindkét frakció jelöljön ki egy-egy képviselőt, aki folyamatosan tartja a kapcsolatot. A Fidesz Latorcai Jánost bízta meg ezzel a feladattal - fogalmazott. Kezdeményezte, hogy a két párt gondolkodjon el közösen arról, miként lehetne 80-100 fővel , csökkenteni az Országgyűlés létszámát. Javasolta továbbá azt is, hogy az integrációs kérdések felelősei folytassanak informális egyeztetést a parlamenti vita megkezdése előtt. Nagy Sándor fölvetette a pótköltségvetés szükségességének kérdését, de a Fideszfrakció másfél hónappal a törvény elfogadása után nem kíván újat megszavazni - szögezte le a fideszes politikus. A szocialisták kedden megfogalmazott feltételeiről Szájer közölte: ezek azt mutatják, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nem kíván a Fidesszel tárgyalni. Úgy álltak föl az asztaltól, hogy a folytatásban nem egyeztek meg, mégis bízik abban, hogy a későbbiekben is lesz alkalom a párbeszédre - folytatta. Meglepetést nem okozott a találkozó, csalódást viszont igen - összegzett Nagy Sándor az egyeztetés után. Az MSZP frakcióvezetője szerint eredménytelen volt a tegnapi tárgyalás, mivel a szocialisták „eddig is minden uniós támogatást megadtak, s találkozó nélkül is megadtak volna”. Nagy Sándor kijelentette: az MSZP által szükségesnek tartott kérdésekre költségvetési pluszbevételek nyugdíj- és béremelésre fordítása, oktatás, egészségügy, agrárium, a Munka törvénykönyvének megváltoztatása - nem kapott választ. Szájer a kétharmados törvényekről, a szocialista delegáció pedig az emberek kétharmadát érintő kérdésekről akart tárgyalni - fogalmazott a szocialista frakcióvezető, aki megkésettnek nevezte a tegnapi találkozót. A tárgyalás eredményeit az MSZP vezetői először részletesebben értékelik, és csak ezt követően válaszol majd Nagy a rendszeres egyeztetést célzó fideszes javaslatra. .................................................. Kommentár a 7. oldalon Szájer József és Nagy Sándor. Folytatódó nézeteltérések FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY Pénzhez juthat az MTV Rt. Kifizetnek valamennyit a külsősök járandóságából Átmenetileg fellélegezhet a jelentős likviditási gondokkal küzdő Magyar Televízió, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ugyanis rövid időn belül több milliárd forintot - a korábban átadott ingatlanok árának egy részét - utal át a tévének. Ebből az ígéretek szerint kifizetik a pénzükre fél éve hiába váró beszállítókat és a vidéki külsős munkatársakat. Több milliárd forinthoz juthat rövidesen a Magyar Televízió, az ÁPV Rt. ugyanis törleszti az átadott tévés ingatlanok árának egy részét. A vagyonkezelő egy 1999-es megállapodás szerint az MTV ingatlanaiért cserébe 15 milliárd forintot fizet. A tavalyi évre jutó 6 milliárd forintból azonban csak 1,3 milliárdot kapott meg a tévé. A kuratórium elnökségéből származó információnk szerint az elmaradt összeg egy részét napokon belül átutalja az ÁPV Rt. Ez ugyanakkor csak átmeneti megoldást jelenthet a napi 25 millió forintos veszteséget termelő MTV-nek. A tavaly év végére 20 milliárdos tartozást felhalmozó MTV jelentős likviditási problémákkal küzd. A beszállítók nagy része és a külsős munkatársak öt hónapja hiába várnak a pénzükre. Három vidéki stúdió - Pécs, Szeged, Debrecen - külsős munkatársai a hónap elején 12-ei határidőt szabtak a tévéelnöknek, hogy rendezze az elmaradásokat. Tudósítónk szerint a debreceni központú regionális szerkesztőségben elkeseredett hangulat uralkodik. A debreceni körzeti stúdió 50-52 munkatársa közül heten állnak az MTV Rt. alkalmazásában, a többiek vállalkozóként dolgoznak. Ennek a 40-45 munkatársnak múlt év augusztusában fizettek utoljára munkabért. A dolgozóknak 600 ezer és 1 millió 200 ezer forint közötti összeggel tartozik az MTV Rt. A kialakult helyzet miatt sokan más, nem televíziós, de biztos megélhetést nyújtó munkát keresnek ezekben a napokban. Nem jobb a hangulata annak a két belsős munkatársnak sem, akik az MTV Rt. alkalmazásában állnak. Ők fizetésükért minden hónapban meghatározott számú anyagot készítenek, illetve szerkesztenek, de a normán felüli teljesítéseket több hónapja nekik sem fizeti ki a Magyar Televízió. A debreceni regionális szerkesztőség naponta négynyolc perces híradóműsort, illetve hetente egy ötvenperces magazint sugároz a tévében. Ezenkívül rendszeresen készítenek az MTV Rt. központi műsoraiba is rövidebbhosszabb anyagokat. Lapunk úgy tudja, hogy a külsős munkatársak egy része a tarthatatlan helyzet miatt hajlandó beváltani fenyegetését, és sztrájkol, ha február 12-éig sem rendezi az MTV Rt. a kifizetéseket. Egy másik külsős, szintén névtelenségbe burkolódzó munkatárs szerint a sztrájk nem érheti el célját, hiszen a debreceni regionális szerkesztőség akkor sem bénul meg, ha valamennyi külsős dolgozó beszünteti a munkát. A hét belsős ugyanis, akik közül hatan műsort készítenek, korlátozott ideig el tudják készíteni a napi adások anyagát. KATHZ Az érintettek támogatják a korrupcióellenes törvénymódosítást A bírák is nyilatkoznak a vagyoni helyzetükről Az ország 2600 bírájának háromévente vagyonnyilatkozatot kell tennie, ha a parlament elfogadja a bírók jogállásáról szóló törvény módosítását. A további négyszáz igazságügyi dolgozóra is kiterjedő korrupcióellenes koncepciót az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az érintettek támogatják - közölte tegnap Zanathy János, az OIT hivatalának vezetője. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos módosításokat a Ház jövő héten kezdi tárgyalni. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács fennállása óta az átláthatóság és a nyilvánosság elvét vallja - jelentette ki Zanathy János. Az OIT hivatalvezetője elmondta: a bírók jogállásáról szóló törvény tervezett módosítása szerint az ország valamennyi bírájának kinevezésekor vagyonnyilatkozatot kellene tennie. A köztisztviselői törvény - amelyet jövő héten kezd tárgyalni a parlament - módosítása nyomán a kötelezettség kiterjedne az igazságügyben dolgozók bizonyos körére, így az osztályvezetőkre, főosztályvezetőkre, gazdasági vezetőkre, a közbeszerzési eljárásokban részt vevőkre, valamint a bírósági végrehajtókra is. A bevallást minden harmadik évben meg kell majd ismételni. A módosítások az igazságügyben dolgozók egyharmadát (háromezer főt), valamint a velük egy háztartásban élőket érintik. A jogszabály szerint a munkáltató háromévente köteles összevetni az adatokat. Azok hitelességét nem kontrollálják minden esetben, de ha valakinél indokolatlan vagyongyarapodás tapasztalnak, vagy erre vonatkozó - név szerinti - állampolgári bejelentést kapnak, az OIT lefolytatja az eljárást - közölte Zanathy János. Erre lehetőségük van: a jogszabály szerint adatkezelői jogot gyakorolnak, vagyis birtokukban lesznek az érintettek személyes adatai (bankszámlaszám, adópapírok). Megszüntetik annak a bírónak a szolgálati viszonyát, aki nyilatkozattételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy adatot elhallgat. Emlékezetes, a héten az igazságügyi tárca politikai államtitkára lapunknak nyilatkozott, a köztisztviselői törvény július elsejei hatályba lépésével egy időben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ki kívánják terjeszteni a bírákra és az ügyészekre is. Az állami hivatalt betöltők vagyonnyilatkozatát szabályozó törvénymódosításokat a jövő héten kezdi tárgyalni a parlament. Ugyan több is kétharmados támogatottságot igényel, nagyobb vita a képviselők nyilatkozattételi kötelezettségéről rendelkező törvény módosítása körül várható. DE Magyar Hírlap . Felülvizsgálják a reprezentációs költségek elszámolási szabályait Orbán Viktor: csúszó leértékelés legfeljebb másfél évig Kiigazításnak nevezte a miniszterelnök a kis- és közepes vállalkozásokat segítő gazdaságpolitikát. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta egy tegnapi kamarai rendezvényen, hogy márciusban kerül az Országgyűlés elé a birtokpolitikáról szóló törvénytervezet. Kiigazításra szorul a gazdaság szerkezete - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki Gazdasági évnyitó című rendezvényén. A miniszterelnök azzal magyarázta állítását, hogy a kis- és közepes vállalkozások megerősödéséhez nincsenek meg a feltételek. Az elmúlt tíz évben sikeresen fejlődött a gazdaság, megfelelő támogatást kaptak a külföldi befektetők, most azonban hangsúlyváltásra van szükség. A fogyasztás bővülése arra ad lehetőséget, hogy a kis és közepes vállalkozások működési feltételein kormányzati támogatáspolitikával javítani lehessen. A kamarai rendezvényen a miniszterelnök is, a gazdasági és pénzügyi tárca vezetője is válaszolt az üzleti élet képviselőinek kérdéseire. A forint erősödése kapcsán Matolcsy György gazdasági miniszter annak adott hangot, hogy ez a tendencia a következő tíz évre jellemző lesz. Az Európai Unióba való belépésünkkor több területen egyszeri jelentős felértékelődéssel kell számolni. Orbán Viktor pedig azt közölte, hogy egy-másfél éven belül megszüntetik a csúszó leértékelést. A birtokpolitikáról szóló törvénytervezetet márciusban viszi a parlament elé a kormány, így még az első félévben sor kerülhet a végszavazásra is. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy a kilencvenes évek elején hibás birtokpolitikát alakítottak ki az országban, a születő jogszabállyal az azóta is rossz alapokat kell rendbe hozni. A családi gazdaságoknak nő meg a szerepük, annak ellenére, hogy az ilyen méretű vállalkozások nem bizonyulnak elég hatékonynak. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, tárcája késznek mutatkozik a reprezentáció, valamint a munkába járás költségei elszámolásának jelenlegi szabályairól tárgyalni. Ezért a kamarával közös bizottságot állítanak fel, hogy kialakíthassák a mostaninál kedvezőbb arányokat. Ugyancsak egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette, a Dunaferrnél nem számolnak elbocsátásokkal. Február 16-án azonban lezárulhat a cég jelenlegi átmeneti állapota, akkor, a közgyűlésen állhat fel a részvénytársaság új vezérkara. A kohászvállalat eladásáról pedig egyelőre nincs szó. GL