Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-21 / 67. szám
BELFÖLD 2001. március 21., szerda • MAGYAR HÍRLAP • Keleti György szerint Demeter Ervin alkalmatlan a posztjára A nemzetbiztonsági bizottság elfogadta a miniszter zámolyi üggyel kapcsolatos beszámolóját Elfogadta a nemzetbiztonsági bizottság a titkosszolgálati miniszter beszámolóját a zámolyi romák kivándorlásáról. A testület elnöke - aki nem támogatta a beszámolót - a miniszter alkalmatlanságát vetette fel, az elhangzottakat elfogadó szocialista képviselők pedig azt mondták: Demeter Ervin beismerte, hogy nem volt információja az ügyről. A Fidesz szerint ilyen kijelentés nem hangzott el. Varga Gergely A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, Keleti György, a szintén MSZP-s Antalóczy Attila és a szabad demokrata Hack Péter elutasították Demeter Ervin titkosszolgálati miniszter beszámolóját a zámolyi romák kivándorlásáról és a külföldi titkosszolgálatok magyarországi tevékenységének megelőzéséről, a szocialista Vancsik Zoltán és Nikolits István viszont a kormánypárti képviselőkkel együtt szavazott. Ismeretes: a Jane’s Intelligence Digest című angol szakfolyóirat azt állította, hogy a zámolyi romák franciaországi menedékkérelme mögött az orosz titkosszolgálatok állnak, hogy ezzel nehezítsék hazánk EU-integrációját. Vancsik a szavazás után lapunknak elmondta: azért fogadták el a miniszteri beszámolót, mivel „Demeter háromórás mellébeszélés után valamilyen szellemi rövidzárlat miatt őszintén elismerte, hogy a magyar titkosszolgálatok nem rendelkeztek információkkal a zámolyi romák kivándorlása és a külföldi titkosszolgálatok magyarországi tevékenysége közötti összefüggésről”. A fideszes Kosztolányi Dénes lapunknak azt mondta: ilyen kijelentést nem hallott az ülésen, ezért megdöbbenti Vancsik kijelentése. Demeter a bizottsági ülés után úgy nyilatkozott: tájékoztatta a testület tagjait arról, hogy a magyar szolgálatok milyen lépéseket tettek az ügyben, ám az ülés zárt jellege miatt részleteket nem közölt. Keleti György, a bizottság elnöke számára nem volt kielégítő a miniszteri beszámoló, mivel nem kapott választ arra, hogy az orosz titkosszolgálatok végrehajtanak-e Magyarországon akciót a magyar nemzetbiztonság tudta nélkül. A bizottság elnöke kijelentette: „az a magatartás, amelyet Demeter Ervin tanúsított, bebizonyította, nem alkalmas feladatai ellátására”. Hack Péter lapunknak azt mondta: számára sem volt megnyugtató a tájékoztatás. A kormánypártok azt a látszatot keltik a közvélemény erre fogékony része előtt, hogy nem orvosolandó probléma a romák kivándorlása, hanem egy Magyarország lejáratására irányuló konspiráció. Keleti György, a bizottság elnöke azt is elmondta: a bizottság elutasította a további vizsgálódás szükségességét, illetve azt is, hogy az együttműködésre feltétlenül hajlandónak mutatkozó Jane’s főszerkesztőjének segítségét kérjék az ügyben. Fotó: Isza Ferenc A titkosszolgálati miniszter az ülés zárt jellege miatt nem közölt részleteket az elhangzottakról Egy öttagú roma család elutasító értesítést kapott Strasbourgban Elutasító döntésről kapott értesítést kedden Strasbourgban egy zámolyi roma család két felnőtt tagja. Az öttagú családot a francia menekültügy hivatal (OFPRA) - indoklás nélkül - arról tájékoztatta, hogy menekültstátus iránti kérelmüket elutasította. Krasznai József, a strasbourgi zámolyi romák szóvivője azt közölte az MTI-vel, hogy az elutasítások ügyében fellebbezést nyújtanak be a francia hivatalhoz. Az elmúlt két hét alatt 15 magyar roma kapta meg a letelepedéshez és munkavállaláshoz szükséges menedéklátást Franciaországban. MTI Az árverésen a régi tulajdonos vette meg a Lakatos család zámolyi házát Egyetlen érdeklődő akadt tegnap a zámolyi Lakatos család árverezésre bocsátott házára. A 240 ezer forintos kikiáltási áron meghirdetett ingatlant a régi tulajdonos vásárolta meg a becsérték feléért, azaz 120 ezer forintért. Ha senki sem emel kifogást, az ügylet 30 nap múlva jogerőre emelkedik. Takácsi József önálló bírósági végrehajtó maga sem érti, mi az üzlet ebben a vevőnek: visszavásárol egy roskadozó, emberi mércével mérve lakhatatlan, ugyanakkor kilenc ember által mégiscsak lakott, telek nélküli házat, amelyet még ki sem fizettek neki. Ezen törjük a fejünket a végrehajtó irodájában, amikor megérkezik Újvári József polgármester. Csak érdeklődni jött, elkelt-e Lakatosék háza. Hogy a vevőnek mi az üzlet ebben, azt ő sem tudja. A régi tulajdonos veje, Lengyel József járt el az ingatlanügyletben, ő bizonyára tudja, miért jó ez nekik. De kezdjük az elején. Lakatos József és neje 1994-ben 260 ezer forintért vette meg a belmajori részen álló vályogházat. A telket nem, az ugyanis a mai napig a zámolyi önkormányzat tulajdonában van. Lengyel József úgy meséli, amikor megkötötték a szerződést, Lakatosék nyolcvanezer forintot tettek le, és megállapodtak: év végéig kamatmentesen törleszthetnek. „Aztán Lakatos József kilencvenöt márciusában a szemembe mondta, hogy ő többet nem fizet. Akkor ajánlottam egy kompromisszumos megoldást: elengedem az összes tartozást, ha a ház visszakerül az eredeti tulajdonoshoz, ők pedig kiköltöznek.” Nem költöztek. „Úgyhogy kilencvenhétben végül bíróságra vittük az ügyet”-mondja Lengyel József, akinek az árverezéskor kamattal és perköltséggel együtt - 271 ezer forinttal tartoztak Lakatosék. Már egy fél órája beszélgetünk, de azt még mindig nem tudjuk, végül miért vásárolták vissza az értéktelen ingatlant. Kérdezünk és kérdezünk. Ha a válaszokat összerakjuk, az „üzlet” nagyjából a következő: a régi-új tulajdonos most a lakóktól bérleti díjat kérhet, amit emberi számítások szerint Lakatosék nem fognak kifizetni. Akkor pedig már lehet kérni a bíróságtól a Lakatos család kilakoltatását. „Sokat gondolkodtam, és arra jutottam, hogy ha már nem fizetik ki a házat, ne legyen se a miénk, se az övék. Inkább dózerolják le” - fejezi be mondandóját Lengyel József, aki egyébként a nagy zámolyi konfliktusok idején többször is összetűzésbe került a Krasznai családdal. A verekedéseket többen is látták, ám tanúskodni senki sem akart, még a szomszéd sem. Végül még ő, Lengyel is ügyészi figyelmeztetésben részesült. „Nincs összetartás ebben a faluban. De most már éntőlem se számoljanak segítségre.” Lakatosék - a 43 éves Piroska és a 42 éves József - az elmúlt 10-11 évben többször kényszerültek költözni. Laktak önkormányzati bér- és szükséglakásban, polietilén fóliából felhúzott sátorban egy Székesfehérvár melletti nyárfaerdőben, Nádasdladányban és Fehérvárcsurgón, és voltak már kilakoltatott jogcím nélküliek is. Ez a ház volt az első saját tulajdonú ingatlanuk a zámolyi Belmajor 11.-ben. Piroskának az első házasságából nyolc, a mostaniból hat gyereke született, hármat azonban még csecsemőkorukban elveszített. Egy évtizede még a székesfehérvári Sóstói lakótelepen éltek, és sok viszontagság, hányattatások és költözésük után kilencvennégyben József édesanyjának saját tulajdonú belmajori házába költöztek. Néhány hónap múlva megvették Lengyel József anyósának Findl Istvánnénak már akkor elég rossz állapotú házát a Belmajor 11.-ben. Lakatos József azt mondja, a kialkudott vételárból több részletben összesen 145 ezer forintot fizettek ki. Annál többet azonban nem voltak hajlandók, mert az adásvételi szerződés megírásával megbízott ügyvéd, József elmondása szerint, utólag felvilágosította őket: az ingatlan a hivatalos becslés szerint kevesebbet ér, mit amit eddig kifizettek. Akkor tudták meg, hogy a házhoz tartozó telek az önkormányzaté. Az igazsághoz tartozik, hogy az évek során az épület teteje is megroggyant, a falak megrepedeztek. Tapintásra a porhanyós gerendából hullik a fűrészpor. Summa summarum, a ház szemlátomást katasztrofális állapotban van, az ott élők szerint életveszélyes. A család jövedelme a hét kiskorút megillető családi pótlékból, tizennyolcezer forint nevelési segélyből, valamint a legkisebb gyermek, a kétéves Dalma után járó gyesből áll - összesen hetvenkétezer forint. József korábban közhasznú munkásként dolgozott, erre azonban jó ideje nincs lehetősége. Korábban állatokat tartottak, decemberben azonban eladták a lovat, a kecskét, kacsát-libát, és elutaztak Strasbourgba, hogy hazahívják a lányukat. Lakatos Melinda három hétig volt itthon, majd mégis visszautazott, és néhány nappal később élettársával együtt megkapta a politikai menedékjogot. Krasznai József, a strasbourgi romák szóvivője telefonon tartja a kapcsolatot Lakatosékkal, az árverés reggelén is beszéltek egymással. Piroska azt mondja, önkényesen sehová sem akarnak költözni, nem szívesen mennének az Országos Cigány Önkormányzat által létrehozott falu végi cigánytelepre sem, de örülnének, ha legalább egy szükséglakást kapnának Székesfehérváron, és végre ők is elmehetnének Zámolyról. „Ha valaki idejön és mutatja a papírt, hogy ez az ő háza, kiköltözünk. Akkor majd megint csinálok fóliából egy sátrat a ház előtti gyepen, ott a bokrok között” - mutat a csenevész akácfák közé József. „Telerakom szénával és beköltözünk. A házat meg dózerolja le, aki akarja.” Lengyel József úgy tippeli, hogy legkevesebb négy hónap múlva, de egy éven belül egészen biztosan ki tudja költöztetni Lakatosékat a belmajori házból. Dusza Erika-Hell István „Arra jutottam, hogy ha már nem fizetik ki a házat, ne legyen se a miénk, se az övék. Inkább dózerolják le. ” A városháza nyugodt, elkerülhetőnek tartják a közlekedési káoszt Kezdődik a dugószezon Budapesten Immár hagyományosan idén nyáron is bedugul fél Budapest a szokásos útfelújítások miatt. S bár most a főváros olyan neuralgikus pontjait is elérik a munkagépek, mint a Rákóczi út vagy a Bartók Béla út, az önkormányzatnál azt ígérik, nem lesz nagyobb a felfordulás, mint tavaly. Vajta Zoltán Belátható időn belül nem újítják fel a kritikus állapotban lévő Thököly utat, Demszky Gábor főpolgármester szerint ezen csak egy kormányváltás után lehet elgondolkodni. Viszont a Rákóczi út felújítását halaszthatatlannak tartja a budapesti városvezetés. Június 1-jétől tanácsos lesz elkerülni a Keleti pályaudvar és a Blaha Lujza tér környékét, mert ekkor elkezdődik a Rákóczi út felújítása a két metróállomás között. Budapest legforgalmasabb útját ugyan nem zárják le teljesen, viszont kétszer két sávban lesz csak járható, amelyből mindössze egyet használhatnak majd az autósok, a buszsávból az állandóan ott strázsáló rendőrök zavarják ki a személyautókat. A fővárosi önkormányzat alosztályvezetője, Kollár Rezsőné mégsem számít totális káoszra, mivel úgy becsülik, hogy a Rákóczi út forgalma amúgy is megcsappan az Erzsébet híd budai lehajtójának ugyanekkor kezdődő felújítása miatt. Ráadásul a Gellért rakparton, az Erzsébet és a Szabadság hidak között is dolgoznak majd a gépek, így az autósoknak más útvonalon lesz célszerű Buda felé venni az irányt. Erre már a Keleti pályaudvarnál nagy táblák figyelmeztetnek majd mindenkit. Kérdéses, tömegközlekedéssel elérhető lesz-e a dél-budai térség, hiszen a 7-es busz vonalára eső Erzsébet híd lehajtóján és a Gellért rakparton még javában dolgoznak, amikor a tervek szerint július közepén megkezdődik a Bartók Béla út átépítése a Gellért tér és a Kosztolányi Dezső tér között. Ebbe beletartozik a 7-es buszhoz hasonlóan Dél-Buda felé haladó 47-es, 49-es villamos pályájának felújítása egészen a Tétényi útig, emiatt időszakosan szünetel majd a villamosközlekedés. A városházán mégsem aggódnak emiatt, mivel először a közműépítéseket kezdik meg, a sínek felszedése pedig őszig eltolódhat. Buda más részén is torlódásokra kell számítani. Az Attila út felújítását a Mikó utca és a Döbrentei tér között május 1-jén kezdik és csak augusztus végén fejezik be. Innen időszakonként teljesen elterelik a forgalmat: a Mikó utca és az Alagút utca, illetve a Mikó utca és a Döbrentei tér között csak a Lánchíd irányába lehet haladni. A külvárosok sem menekülnek meg idén a dugóktól. A XV. kerületben három felüljárót is átépítenek. Az M3-as bevezető szakaszát átívelő Széchenyi úti felüljáró forgalmát fél szélességben tartják fenn. A 3-as számú főútnál a Szent Korona úti felüljárót júniusban zárják le. A Palotát Újpesttel összekötő Árpád felüljárón félpályás lezárásra készülhetnek az autósok a nyár végéig. A II. kerületi Hűvösvölgyi úti felüljáró kockaköveit szedik fel. A teherforgalmat és az autóbuszokat elterelik, csak az autók közlekedhetnek június és október közepe között. Nem szigorítják a törvényt, de nem is lenne, aki végrehajtsa Egyre kevesebb a patológus - A jövőben is megtilthatjuk a boncolást Valószínűleg a jövőben sem boncolnak a jelenleginél több, kórházban elhunyt beteget, pedig ez nemcsak orvosilag lenne indokolt, de sok esetben az utólagos műhibapereknél is döntő fontosságúnak bizonyulhat. A boncolásokra vonatkozó törvényt azonban a szakminiszter nyilatkozataival ellentétben nem szigorítják, a kórházakban pedig egyre kevesebb a patológus. Haiman Éva Az egészségügyi miniszter értetlenségének és megdöbbenésének adott hangot, amikor a tisztiorvosi vizsgálat nyomán kiderült: a fővárosi Nyírő Gyula Kórházban az elhunyt betegeknek csupán a 8,7 százalékát boncolják fel. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságában tegnap kiderült, országosan sem sokkal jobb a helyzet: átlagosan a kórházban elhunytak 40 százalékát boncolják, de nem egy helyen ez az arány a 10 százalékot sem éri el. Mint a Patológus Szakmai Kollégium elnöke elmondta: tavaly 80 ezer beteg hunyt el egészségügyi intézményekben, közülük azonban csak 33 ezer került a proszektúrákra. Schaff Zsuzsa szerint mégsem lenne szerencsés, ha - ahogyan azt a miniszter első nyilatkozataiban előre vetítette - megszabnák, hogy a kórházban elhunytak mennyi százalékát kellene kötelezően felboncolni. Ezzel a szakma még akkor sem értene egyet, ha kétségtelen, nemcsak orvosilag, a kórházi minőségbiztosítás szempontjából, de az esetleges utólagos hozzátartozói kártérítési igények miatt is ennél gyakrabban lenne indokolt a boncolás. A tárca egyébként nem is tervez szigorítást az erre vonatkozó törvényben, nem akarják csorbítani ugyanis a hozzátartozók jogát ahhoz, hogy ha ez szakmailag sem kifogásolható, megtiltsák a boncolást - közölte lapunkkal a minisztérium illetékese. Annak, hogy a jelenleginél több, kórházban elhunytat boncoljanak fel, azonban ennél racionálisabb akadályai is vannak. Az országban ugyanis a szükséges 500 helyett ma mindössze 297 patológus dolgozik, 10-15 százalékuk nyugdíjasként, utánpótlás pedig gyakorlatilag nem létezik. Mint Schaff Zsuzsa elmondta, 3-4 éve még minden esztendőben körülbelül 40 új patológusjelölt kezdte tanulni a szakmát, 40 százalékuk azonban időközben úgy döntött: a megbecsülés és a fizetés is olyan alacsony, hogy inkább más orvosszakmát választ. Pedig a patológusok tevékenysége korántsem merül ki a boncolásokban. Ők végzik a szerv- vagy szövetminták vizsgálatát, és ezek eredménye alapján nemcsak a diagnózist állítják fel, de azt is meghatározzák, hogy a gyógyulás érdekében milyen kezelés vagy műtét a legcélravezetőbb. Itt a paraszolvencia ismeretlen fogalom, és egy egyetemi adjunktus bruttó 95 ezer forintot keres havonta, a 15 ezer forintos veszélyességi pótlékkal együtt.