Magyar Hírlap, 2001. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-21 / 67. szám

BELFÖLD 2001. március 21., szerda • MAGYAR HÍRLAP • Keleti György szerint Demeter Ervin alkalmatlan a posztjára A nemzetbiztonsági bizottság elfogadta a miniszter zámolyi üggyel kapcsolatos beszámolóját Elfogadta a nemzetbiztonsági bizottság a titkosszolgálati miniszter beszámolóját a zámolyi romák kivándorlásáról. A testület elnöke - aki nem támogatta a beszámolót - a miniszter alkalmatlanságát vetette fel, az elhangzottakat elfogadó szocialista képviselők pedig azt mondták: Demeter Ervin beismerte, hogy nem volt információja az ügyről. A Fidesz szerint ilyen kijelentés nem hangzott el. Varga Gergely A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, Keleti György, a szintén MSZP-s Antalóczy At­tila és a szabad demokrata Hack Péter elutasították Demeter Er­vin titkosszolgálati miniszter be­számolóját a zámolyi romák ki­vándorlásáról és a külföldi titkos­­szolgálatok magyarországi tevé­kenységének megelőzéséről, a szocialista Vancsik Zoltán és Ni­­kolits István viszont a kormány­­párti képviselőkkel együtt sza­vazott. Ismeretes: a Jane’s Intelligen­ce Digest című angol szakfolyó­irat azt állította, hogy a zámolyi romák franciaországi menedék­kérelme mögött az orosz titkos­­szolgálatok állnak, hogy ezzel nehezítsék hazánk EU-integrá­­cióját. Vancsik a szavazás után la­punknak elmondta: azért fo­gadták el a miniszteri beszámo­lót, mivel „Demeter háromórás mellébeszélés után valamilyen szellemi rövidzárlat miatt őszin­tén elismerte, hogy a magyar tit­kosszolgálatok nem rendelkez­tek információkkal a zámolyi romák kivándorlása és a kül­földi titkosszolgálatok ma­gyarországi tevékenysége közöt­ti összefüggésről”. A fideszes Kosztolányi Dénes lapunknak azt mondta: ilyen kije­lentést nem hallott az ülésen, ezért megdöbbenti Vancsik kije­lentése. Demeter a bizottsági ülés után úgy nyilatkozott: tájékoztatta a testület tagjait arról, hogy a ma­gyar szolgálatok milyen lépése­ket tettek az ügyben, ám az ülés zárt jellege miatt részleteket nem közölt. Keleti György, a bizottság el­nöke számára nem volt kielégítő a miniszteri beszámoló, mivel nem kapott választ arra, hogy az orosz titkosszolgálatok végrehaj­­tanak-e Magyarországon akciót a magyar nemzetbiztonság tudta nélkül. A bizottság elnöke kije­lentette: „az a magatartás, ame­lyet Demeter Ervin tanúsított, bebizonyította, nem alkalmas feladatai ellátására”. Hack Péter lapunknak azt mondta: számára sem volt meg­nyugtató a tájékoztatás. A kor­mánypártok azt a látszatot keltik a közvélemény erre fogékony ré­sze előtt, hogy nem orvosolandó probléma a romák kivándorlása, hanem egy Magyarország lejára­tására irányuló konspiráció. Keleti György, a bizottság elnöke azt is elmondta: a bizott­ság elutasította a további vizsgá­lódás szükségességét, illetve azt is, hogy az együttműködésre feltétlenül hajlandónak mutatko­zó Jane’s főszerkesztőjének segít­ségét kérjék az ügyben. Fotó: Isza Ferenc A titkosszolgálati miniszter az ülés zárt jellege miatt nem közölt részleteket az elhangzottakról Egy öttagú roma család elutasító értesítést kapott Strasbourgban Elutasító döntésről kapott értesítést kedden Strasbourgban egy zámolyi roma család két felnőtt tagja. Az öttagú családot a francia menekültügy hivatal (OFPRA) - indoklás nélkül - arról tájékoz­tatta, hogy menekültstátus iránti kérelmüket elutasította. Krasznai József, a strasbourgi zámolyi romák szóvivője azt kö­zölte az MTI-vel, hogy az elutasítások ügyében fellebbezést nyúj­tanak be a francia hivatalhoz. Az elmúlt két hét alatt 15 magyar ro­ma kapta meg a letelepedéshez és munkavállaláshoz szükséges menedéklátást Franciaországban. MTI Az árverésen a régi tulajdonos vette meg a Lakatos család zámolyi házát Egyetlen érdeklődő akadt tegnap a zá­molyi Lakatos család árverezésre bocsá­tott házára. A 240 ezer forintos kikiáltá­si áron meghirdetett ingatlant a régi tu­lajdonos vásárolta meg­­ a becsérték fe­léért, azaz 120 ezer forintért. Ha senki sem emel kifogást, az ügylet 30 nap múl­va jogerőre emelkedik. Takácsi József önálló bírósági végre­hajtó maga sem érti, mi az üzlet ebben a vevőnek: visszavásárol egy roskado­zó, emberi mércével mérve lakhatatlan, ugyanakkor kilenc em­ber által mégiscsak la­kott, telek nélküli há­zat, amelyet még ki sem fizettek neki. Ezen törjük a fejünket a végrehajtó irodájában, amikor megérkezik Új­vári József polgár­­mester. Csak érdeklőd­ni jött, elkelt-e Lakatosék háza. Hogy a vevőnek mi az üzlet ebben, azt ő sem tudja. A régi tulajdonos veje, Lengyel József járt el az ingatlanügyletben, ő bizonyára tudja, miért jó ez nekik. De kezdjük az elején. Lakatos József és neje 1994-ben 260 ezer forintért vette meg a belmajori részen álló vályogházat. A telket nem, az ugyanis a mai napig a zámolyi önkor­mányzat tulajdonában van. Lengyel Jó­zsef úgy meséli, amikor megkötötték a szerződést, Lakatosék nyolcvanezer fo­rintot tettek le, és megállapodtak: év vé­géig kamatmentesen törleszthetnek. „Aztán Lakatos József kilencvenöt már­ciusában a szemembe mondta, hogy ő többet nem fizet. Akkor ajánlottam egy kompromisszumos megoldást: elenge­dem az összes tartozást, ha a ház vissza­kerül az erede­ti tulajdonos­hoz, ők pedig kiköltöznek.” Nem költöz­tek. „Úgyhogy kilencvenhét­­ben végül bíró­ságra vittük az ügyet”-mond­ja Lengyel Jó­zsef, akinek az árverezéskor­­ kamattal és perköltséggel együtt - 271 ezer forinttal tartoztak La­katosék. Már egy fél órája beszélgetünk, de azt még mindig nem tudjuk, végül miért vásárolták vissza az értéktelen in­gatlant. Kérdezünk és kérdezünk. Ha a válaszokat összerakjuk, az „üz­let” nagyjából a következő: a régi-új tu­lajdonos most a lakóktól bérleti díjat kér­het, amit emberi számítások szerint La­katosék nem fognak kifizetni. Akkor pe­dig már lehet kérni a bíróságtól a Laka­tos család kilakoltatását. „Sokat gondol­kodtam, és arra jutottam, hogy ha már nem fizetik ki a házat, ne legyen se a miénk, se az övék. Inkább dózerolják le” - fejezi be mondandóját Lengyel József, aki egyébként a nagy zámolyi konfliktu­sok idején többször is összetűzésbe ke­rült a Krasznai családdal. A verekedése­ket többen is látták, ám tanúskodni sen­ki sem akart, még a szomszéd sem. Végül még ő, Lengyel is ügyészi figyelmeztetés­ben részesült. „Nincs összetartás ebben a faluban. De most már éntőlem se számol­janak segítségre.” Lakatosék - a 43 éves Piroska és a 42 éves József - az elmúlt 10-11 évben többször kényszerültek költözni. Lak­tak önkormányzati bér- és szükségla­kásban, polietilén fóliából felhúzott sá­torban egy Székesfehérvár melletti nyárfaerdőben, Nádasdladányban és Fehérvárcsurgón, és voltak már kilakol­tatott jogcím nélküliek is. Ez a ház volt az első saját tulajdonú ingatlanuk a zá­molyi Belmajor 11.-ben. Piroskának az első házasságából nyolc, a mostaniból hat gyereke született, hármat azonban még csecsemőkorukban elveszített. Egy évtizede még a székesfe­hérvári Sóstói lakótelepen éltek, és sok viszontagság, hányattatások és költözé­sük után kilencvennégyben József édes­anyjának saját tulajdonú belmajori házá­ba költöztek. Néhány hónap múlva meg­vették Lengyel József anyósának Findl Istvánnénak már akkor elég rossz állapo­tú házát a Belmajor 11.-ben. Lakatos Jó­zsef azt mondja, a kialkudott vételárból több részletben összesen 145 ezer forin­tot fizettek ki. Annál többet azonban nem voltak hajlandók, mert az adásvéte­li szerződés megírásával megbízott ügy­véd, József elmondása szerint, utólag fel­világosította őket: az ingatlan a hivatalos becslés szerint kevesebbet ér, mit amit eddig kifizettek. Akkor tudták meg, hogy a házhoz tartozó telek az önkor­mányzaté. Az igazsághoz tartozik, hogy az évek során az épület teteje is meg­roggyant, a falak megrepedeztek. Tapin­tásra a porhanyós gerendából hullik a fű­részpor. Summa summarum, a ház szem­látomást katasztrofális állapotban van, az ott élők szerint életveszélyes. A család jövedelme a hét kiskorút megillető családi pótlékból, tizennyolc­­ezer forint nevelési segélyből, valamint a legkisebb gyermek, a kétéves Dalma után járó gyesből áll - összesen hetven­­kétezer forint. József korábban közhasz­nú munkásként dolgozott, erre azonban jó ideje nincs lehetősége. Korábban álla­tokat tartottak, decemberben azonban eladták a lovat, a kecskét, kacsát-libát, és elutaztak Strasbourgba, hogy hazahívják a lányukat. Lakatos Melinda három hé­tig volt itthon, majd mégis visszautazott, és néhány nappal később élettársával együtt megkapta a politikai menedékjo­got. Krasznai József, a strasbourgi romák szóvivője telefonon tartja a kapcsolatot Lakatosékkal, az árverés reggelén is be­széltek egymással. Piroska azt mondja, önkényesen seho­vá sem akarnak költözni, nem szívesen mennének az Országos Cigány Önkor­mányzat által létrehozott falu végi ci­gánytelepre sem, de örülnének, ha legalább egy szükséglakást kapnának Székesfehérváron, és végre ők is elme­hetnének Zámolyról. „Ha valaki idejön és mutatja a papírt, hogy ez az ő háza, ki­költözünk. Akkor majd megint csinálok fóliából egy sátrat a ház előtti gyepen, ott a bokrok között” - mutat a csenevész akácfák közé József. „Telerakom széná­val és beköltözünk. A házat meg dózerol­­ja le, aki akarja.” Lengyel József úgy tippeli, hogy leg­kevesebb négy hónap múlva, de egy éven belül egészen biztosan ki tudja költöztet­ni Lakatosékat a belmajori házból. Dusza Erika-Hell István „Arra jutottam, hogy ha már nem fizetik ki a házat, ne legyen se a miénk, se az övék. Inkább dózerolják le. ” A városháza nyugodt, elkerülhetőnek tartják a közlekedési káoszt Kezdődik a dugószezon Budapesten Immár hagyományosan idén nyá­ron is bedugul fél Budapest a szo­kásos útfelújítások miatt. S bár most a főváros olyan neuralgikus pontjait is elérik a munkagépek, mint a Rákóczi út vagy a Bartók Béla út, az önkormányzatnál azt ígérik, nem lesz nagyobb a felfor­dulás, mint tavaly. Vajta Zoltán Belátható időn belül nem újítják fel a kritikus állapotban lévő Thö­köly utat, Demszky Gábor főpol­gármester szerint ezen csak egy kormányváltás után lehet elgon­dolkodni. Viszont a Rákóczi út felújítását halaszthatatlannak tart­ja a budapesti városvezetés. Június 1-jétől tanácsos lesz el­kerülni a Keleti pályaudvar és a Blaha Lujza tér környékét, mert ekkor elkezdődik a Rákóczi út felújítása a két metróállomás kö­zött. Budapest legforgalmasabb útját ugyan nem zárják le teljesen, viszont kétszer két sávban lesz csak járható, amelyből mindössze egyet használhatnak majd az autó­sok, a buszsávból az állandóan ott strázsáló rendőrök zavarják ki a személyautókat. A fővárosi önkormányzat alosz­tályvezetője, Kollár Rezsőné még­sem számít totális káoszra, mivel úgy becsülik, hogy a Rákóczi út forgalma amúgy is megcsappan az Erzsébet híd budai lehajtójának ugyanekkor kezdődő felújítása miatt. Ráadásul a Gellért rakpar­ton, az Erzsébet és a Szabadság hi­dak között is dolgoznak majd a gé­pek, így az autósoknak más útvo­nalon lesz célszerű Buda felé venni az irányt. Erre már a Keleti pálya­udvarnál nagy táblák figyelmeztet­nek majd mindenkit. Kérdéses, tömegközlekedéssel elérhető lesz-e a dél-budai térség, hiszen a 7-es busz vonalára eső Er­zsébet híd lehajtóján és a Gellért rakparton még javában dolgoznak, amikor a tervek szerint július köze­pén megkezdődik a Bartók Béla út átépítése a Gellért tér és a Koszto­lányi Dezső tér között. Ebbe bele­tartozik a 7-es buszhoz hasonlóan Dél-Buda felé haladó 47-es, 49-es villamos pályájának felújítása egé­szen a Tétényi útig, emiatt idősza­kosan szünetel majd a villamosköz­lekedés. A városházán mégsem ag­gódnak emiatt, mivel először a köz­műépítéseket kezdik meg, a sínek felszedése pedig őszig eltolódhat. Buda más részén is torlódások­ra kell számítani. Az Attila út felújítását a Mikó utca és a Döb­­rentei tér között május 1-jén kez­dik és csak augusztus végén fejezik be. Innen időszakonként teljesen elterelik a forgalmat: a Mikó utca és az Alagút utca, illetve a Mikó ut­ca és a Döbrentei tér között csak a Lánchíd irányába lehet haladni. A külvárosok sem menekülnek meg idén a dugóktól. A XV. kerü­letben három felüljárót is átépíte­nek. Az M3-as bevezető szakaszát átívelő Széchenyi úti felüljáró for­galmát fél szélességben tartják fenn. A 3-as számú főútnál a Szent Korona úti felüljárót júniusban zárják le. A Palotát Újpesttel összekötő Árpád felüljárón félpá­lyás lezárásra készülhetnek az au­tósok a nyár végéig. A II. kerületi Hűvösvölgyi úti felüljáró kockakö­veit szedik fel. A teherforgalmat és az autóbuszokat elterelik, csak az autók közlekedhetnek június és október közepe között. Nem szigorítják a törvényt, de nem is lenne, aki végrehajtsa Egyre kevesebb a patológus - A jövőben is megtilthatjuk a boncolást Valószínűleg a jövőben sem bon­colnak a jelenleginél több, kór­házban elhunyt beteget, pedig ez nemcsak orvosilag lenne indo­kolt, de sok esetben az utólagos műhibapereknél is döntő fontos­ságúnak bizonyulhat. A boncolá­sokra vonatkozó törvényt azon­ban a szakminiszter nyilatkoza­taival ellentétben nem szigorít­ják, a kórházakban pedig egyre kevesebb a patológus. Haiman Éva Az egészségügyi miniszter értet­lenségének és megdöbbenésének adott hangot, amikor a tisztiorvo­si vizsgálat nyomán kiderült: a fő­városi Nyírő Gyula Kórházban az elhunyt betegeknek csupán a 8,7 százalékát boncolják fel. Az Or­szággyűlés egészségügyi bizottsá­gában tegnap kiderült, országosan sem sokkal jobb a helyzet: átlago­san a kórházban elhunytak 40 szá­zalékát boncolják, de nem egy he­lyen ez az arány a 10 százalékot sem éri el. Mint a Patológus Szakmai Kol­légium elnöke elmondta: tavaly 80 ezer beteg hunyt el egészségügyi intézményekben, közülük azon­ban csak 33 ezer került a proszek­túrákra. Schaff Zsuzsa szerint mégsem lenne szerencsés, ha - ahogyan azt a miniszter első nyi­latkozataiban előre vetítette - megszabnák, hogy a kórházban el­hunytak mennyi százalékát kelle­ne kötelezően felboncolni. Ezzel a szakma még akkor sem értene egyet, ha kétségtelen, nemcsak or­vosilag, a kórházi minőségbiztosí­tás szempontjából, de az esetleges utólagos hozzátartozói kártérítési igények miatt is ennél gyakrabban lenne indokolt a boncolás. A tárca egyébként nem is ter­vez szigorítást az erre vonatkozó törvényben, nem akarják csorbí­tani ugyanis a hozzátartozók jogát ahhoz, hogy ha ez szakmailag sem kifogásolható, megtiltsák a bon­colást - közölte lapunkkal a mi­nisztérium illetékese. Annak, hogy a jelenleginél több, kórház­ban elhunytat boncoljanak fel, azonban ennél racionálisabb aka­dályai is vannak. Az országban ugyanis a szükséges 500 helyett ma mindössze 297 patológus dol­gozik, 10-15 százalékuk nyugdíjas­ként, utánpótlás pedig gyakorlati­lag nem létezik. Mint Schaff Zsu­zsa elmondta, 3-4 éve még minden esztendőben körülbelül 40 új patológusjelölt kezdte tanulni a szakmát, 40 százalékuk azonban időközben úgy döntött: a megbe­csülés és a fizetés is olyan ala­csony, hogy inkább más orvos­szakmát választ. Pedig a patológusok tevékeny­sége korántsem merül ki a bonco­lásokban. Ők végzik a szerv- vagy szövetminták vizsgálatát, és ezek eredménye alapján nemcsak a diagnózist állítják fel, de azt is meghatározzák, hogy a gyógyulás érdekében milyen kezelés vagy műtét a legcélravezetőbb. Itt a paraszolvencia ismeretlen fogalom, és egy egyetemi adjunk­tus bruttó 95 ezer forintot keres havonta, a 15 ezer forintos veszé­lyességi pótlékkal együtt.

Next