Magyar Hírlap, 2001. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-28 / 123. szám

Nagy a szegény gyermekek aránya Az egyszülős családok jövedelmi pozíciója változatlan maradt 1999 és 2000 között Annak ellenére hogy 1999 és 2000 között csökkent annak a kockázata, hogy folytatódik a gyermekek elszegényedése, a magyar lakosságon be­lül változatlanul a 14 év alattiak tartoznak a legszegényebbek közé. A három év alatti gyerekek 37%-a, a 3 és 14 év közöttiek 30%-a tarto­zik a legalsó jövedelmi ötödbe - derül ki a Tárki 2000-ben végzett, 2000 háztartásra kiterjedő vizsgálatából. Tárki / Gábos András 1999 és 2000 között javult azok­nak a gyerekeknek a helyzete, akik vagy sokgyermekes család­ban vagy olyan famíliában éltek, ahol a szülők dolgoztak. Az egy­szülős családok jövedelmi pozí­ciója változatlan maradt, míg az inaktív és munkanélküli szülők gyermekei szegényebbek lettek a vizsgált időszak alatt. A gyermekek és a gyermekes családok 1999-2000-ben is a leg­nagyobb szegénységi kockázatú társadalmi csoportok közé tar­toztak. Akárcsak a kilencvenes évek folyamán mindvégig, a gyer­mekek, különösen a legkisebbek az átlagosnál lényegesen na­gyobb arányban találhatók a sze­gények között. A tavalyi évben a 3 év alatti gyermekek 37%-a, a 3-6 évesek 29%-a, a 7-14 évesek 31%-a tartozott a lakosság legki­sebb jövedelmű ötödébe. Abban, hogy valaki gyermekkora egy ré­szét szegénységben tölti-e, jelen­tős szerepet játszik az, hogy mi­lyen típusú közösségben él. Míg az egygyermekes családok sze­génységi kockázata átlag alatti, a kétgyermekeseké pedig átlagos­nak mondható, addig a három- és több gyermekes, valamint az egy­szülős háztartások szegénységi rátái az átlagos két-háromszo­­rosai. Az 1999-es és 2000-es adatfel­vétel között összességében csök­kent a gyermekek és a gyermekes háztartások szegénysége. Ebben az egyéves periódusban a jöve­delmi helyzet jelentősebb javulá­sát tapasztaltuk a 3 év alattiak és a legalább háromgyermekes ház­tartások esetében. Az egyszülős gyermekes háztartások szegény­sége azonban tovább növekedett. Úgy tűnik, hogy a gyermekek és a gyermekes családok relatív anya­gi helyzetét szelektíven érintette a munkaerőpiac. A háztartások abszolút jöve­delmi helyzetét, vagyis az éves nettó összjövedelmet vizsgálva azt láthatjuk, hogy az 1-2 gyerme­kes háztartások esetében a leg­alább egy aktív keresőt rendelke­ző háztartások nettó nominális jövedelme nőtt, az aktív taggal nem rendelkezőké viszont csök­kent az egy évvel korábbihoz ké­pest. A három- és több gyerme­kes háztartások jövedelme nőtt, függetlenül attól, hogy volt-e a háztartásban aktív kereső vagy sem. Ezen belül azonban az aktív taggal is rendelkező háztartások nettó nominális jövedelme 38%­­kal, az aktív taggal nem rendelke­zőké 18%-kal növekedett. Az egyszülős gyermekes ház­tartások abszolút jövedelmi po­zíciója nem változott a vizsgált időszakban. A munkaerőpiac bővülésének üteme lényegesen alatta maradt a gazdaság növe­kedésének, ez pedig nem tette lehetővé, hogy a szegényebb gyermekes családok nagyobb arányban vállaljanak munkát. A családi támogatások rendszeré­ben történt változások nyomán viszont éppen a társadalombiz­tosítási jogviszonyhoz (tehát a munkához) kötött ellátások ré­szesedése növekedett: az anya­sági támogatásoké és a gyerme­kek után járó adókedvezménye­ké. Ez ugyancsak a gyermekes családok közötti különbségek növekedésének irányába hatott, hiszen míg a csak családi pótlék­ban részesedők relatív jövedelmi pozíciója romlott, addig az anya­sági támogatásban is részesedők eddig rossz és romló helyzete enyhült. Ezt a hatást valószínűleg to­vább erősítette, hogy a gyer­mekek után járó adókedvez­mény növekedhetett. Bár ez utóbbi egyelőre csak feltétele­zés, mivel a háztartásvizsgálat adatai nem teszik lehetővé, hogy az adókedvezmények önálló ha­tásait vizsgáljuk. Szegénységi ráta háztartástípusok szerint 1998/99-ben és 1999/2000-ben 0 10 20 30 40 50 60 is.­ A szegénységi ráta kiszámításánál az egy fogyasztási egységre jutó nettó éves tabus ~ háztartásjövedelem alapján képzett jövedelmi ötödök közül a legalsó ötöd 11* TÁRKI — határát vettük figyelembe www.tarki.hu A felmérés módszeréről A Tárki tíz éve rendszeresen végez háztartásszintű adatfelvételt, így 2000-ben is egy 2013 háztartásra kiterjedő vizsgálat adatai áll­nak rendelkezésre. Az adatfelvétel időpontja mindig az adott év áp­­rilisa-májusa, az adatok pedig az előző év áprilisa és az adatfelvé­tel évének márciusa­ közötti időszakra vonatkoznak. A táblázatban és a szövegben közölt szegénységi küszöbök számításánál a háztar­tások ún. ekvivalens (az egy fogyasztási egységre jutó) jövedelmét vettük figyelembe. Ez azt jelenti, hogy tekintetbe vettük, hogy a na­gyobb családok könnyebben kigazdálkodhatnak bizonyos közös költségeket (lakásrezsi stb.), mint a velük azonos egy főre jutó jö­vedelemmel rendelkező kis háztartások. Az adatok minden esetben egyénekre vonatkoznak. A négy vagy több gyermekkel rendelke­zők és az egyedülálló szülők alacsony száma miatt az ezekre vonat­kozó eredményeket ajánlott óvatosan kezelni. A cikk alapját Szí­vós Péter és Tóth István György tanulmánya képezte, amely a Tárki Monitorjelentések sorozat Növekedés alulnézetben című köteté­ben jelent meg. Vancsik Zoltán: az ügylet összefügg az autópálya-építéssel Bányászati jogot kapott az Orbán családtól egy kis bt. Bányászati jog átruházásával ju­tott a várpalotai kavicsbányához egy igen kis székesfehérvári bt. Az átadó az Orbán család tulaj­donában lévő Gánt Kő és Tőzeg Kft. A februárban villámtempó­ban lebonyolított ügylet mögött az áll, hogy a miniszterelnök nem akarja, hogy családja részt ve­gyen az autópálya-építésben, no­ha eredetileg készültek erre. Az átruházásig befektetett előzetes bekerülési költségeket a bánya­szakember néhány millió forint körüli összegre becsüli. Vancsik Zoltán szocialista honatya sze­rint a bánya átjátszásáról van szó, hogy beszállítóként ne a csa­lád tulajdonában lévő cég szere­peljen. Ferenczi Krisztina A Bányaker 100 Rt. működteti tovább a Várpalota X kavics védnevű bányatelket, amely­nek kiemelhető ásványvagyona 702918 köbméter - áll a Veszp­rémi Bányakapitányság február 16-án meghozott határozatában. Az átruházási határozat alapja az az aláírt megállapodás, amelyben tíz nappal korábban a Gánt Kő és Tőzeg Kft. ügyvéd jelenlétében kérte a bányajog átruházását. A bányakapitányságon szer­zett értesülésünk szerint a vár­palotai bánya előnye, hogy kis beruházással lehet kitermel­ni a kicsinek számító bánya kin­csét. Az átruházásig befektetett előzetes bekerülési költségeket a bányaszakember néhány millió forint körüli összegre becsüli. Ebben a bányászati engedélyek és a föld megszerzése szere­pel. Utóbbi lehetséges bérleti díj fizetésével vagy tulajdonszerzés­sel. (A vevő bt. tavaly három és fél millió forint összegű adózott eredményt produkált. Az átru­házás sikeresen és viharos gyor­sasággal következett be.) Mindkét említett esetben földhivatali engedély szükséges ahhoz, hogy a bányászati terüle­tet a művelésből kivonják és át­minősítsék A kis betéti társaság a kavics- és homokbányászatra feljogosító tevékenységi enge­délyt a cégbíróságtól ezt köve­tően, április elején kapta meg. A nyugdíjas bányaszakember, Péter Attila cége a Bányaker 100 Rt. révén egyébként szerződéses jogviszonyban áll a gánti Dolo­mit Kőbányászati Kft.-vel. Lap­­értesülések szerint Péter a Dolo­mit Kft. kereskedelmi igazgató­jaként tárgyalt a Dunaferr-rel. A szintén az Orbán Család érde­keltségébe tartozó gánti bánya­cég nevében dolomit beszállítá­sára tett pályázaton kívüli ár­ajánlatot. A közvetítés nem volt sikerte­len: a Mészkő és Dolomit Kft.­­vel a Dunaferr leállíttatta a szál­lítást. Péter Attila, a betéti társa­ság cégvezetője lapunknak nem kívánt a hírről nyilatkozni, csu­pán annyit mondott: nem érti, hogy a sajtó miért foglalkozik vele, aki nyugdíjasként azért dolgozik, hogy segíthesse uno­káit. Kérdésünkre, hogy a Ma­gyar Autópálya-építő Konzor­cium fölvette-e a kapcsolatot ve­le, Péter azt a választ adta, hogy nem, de hozzátette: ha felkeres­nék, szívesen kötne megállapo­dást velük. Vancsik Zoltán szocialista po­litikus azt állítja: megítélése sze­rint a bánya átjátszásáról van szó, hogy az autópálya-építés beszállí­tójaként ne az Orbán család tulaj­donában lévő cég szerepeljen. A szocialista képviselő korábban a parlamentben már több inter­pellációt, azonnali kérdést meg­fogalmazott az általa vélelmezett anomáliákról, amelyek a ver­senytárgyalás nélküli autópálya­építést kísérik. Ifj. Orbán Győzőt, a Gánt Kő és Tőzeg Kft. ügyvezetőjét mun­kahelyén nem értük el. Emlékeztetőül: az ellenzék erőteljesen tiltakozott az ellen, hogy az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank finanszírozza - a nyilvánosság ellenőrzése nélkül - az autópálya-beruházást. HATTER - BELFÖLD 2001. május 28., hétfő • MAGYAR HÍRLAP 9 www.westel.hu Vége a körülményes körtelefonoknak, amikor a hívás körbejár, mindenki szól mindenkinek, és mindenki egyeztet mindenkivel! Egy proaktív főnök ma már egyetlen hívással kapcsolatba kerül az egész csapatával, készülékek alkalmassá teszik mostoha körülmények közötti használatra is. A készülék aktívan segíti a körtelefon hívások hangminőségének javítását a Push-to-talk funkcióval. Ez a rádiórendszereknél megszokott funkció lehetővé teszi, hogy a beszéd mellett elkerülhetetlen környezeti zajok kizárólag a gomb megnyomásakor kerüljenek be a hívásba. A katasztrófa­­védelmi szakemberek és a segélyszervezetek munkatársai sikerrel használták a szolgáltatást a mentések során, többek között a tavalyi és az idei árvízi mentés és az indiai földrengés esetében is. Produktív - A szolgáltatás egyesíti a hagyományos zártcélú rádiórendszerek és a GSM mobilkommunikáció előnyeit. Ön természetesen nemcsak Magyar­­országon, hanem külföldön is használhatja saját telefonján a modern GSM szolgáltatásokat, és kezdeményezhet magánhívásokat, illetve létre­hozhat csoporthívásokat is, amelyekkel akár 15 kollégáját is elérheti egyszerre, egyetlen közös hívásban. Programozható­­ A GSM Pro diszpécser szoftvere segítségével egy tele­fonnal összekapcsolt számítógép képernyőjén nyomon követheti a csoporttagok közötti kommunikációt, amelyet a GSM hálózatoknál megszokott nagyfokú biztonság jellemez. Professzionális - A szolgáltatás bármely típusú GSM mobilkészülékkel igénybe vehető, ám a rendszert az Ericsson 250s PRO por-, víz- és ütésálló További információk: 1230 (Westel hálózatából díjmentesen hívható), illetve 06-1-265-9210.

Next