Magyar Hírlap, 2001. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-18 / 166. szám

Emelkedtek az idegenforgalom bevételei Veszteségcsökkentésre árfolyam-kockázati biztosítást ajánl a gazdasági tárca Munkacsoport foglalkozik a Gazdasági Minisztériumban a forint erő­södése miatt a társaságokat ért veszteség csökkentésével, jelentette be Budai Zoltán, a tárca turizmusért felelős helyettes államtitkára tegna­pi tájékoztatóján. Budai szerint megoldás lehetne, ha a vállalkozások a veszteség ellensúlyozására árfolyam-kockázati biztosítást kötnének. Az ágazat érdekvédelmi szerveze­tei a napokban azt kérték a tárcá­tól, hogy a forint erősödése után bekövetkezett veszteségeik miatt szüntessék meg a turisztikai hozzá­járulást, mely tulajdonképpen egy plusz adó a turizmusban dolgozók­nak. A szervezetek azt is kérték, hogy az idegenforgalmi szolgálta­tások egy részét és az utazási iro­dák árrését terhelő 25 százalékos áfát 12 százalékra mérsékeljék. A helyettes államtitkár elmondta: nem tartja elképzelhetőnek, hogy az idegenforgalmi szakma kérésé­nek megfelelően olyan változtatá­sokat hajtsanak végre, melyhez a két évre szóló költségvetési tör­vényt módosítani kellene. Budai szerint ugyanis az ágazat vállalko­zóinak igényei csak ily módon len­nének teljesíthetők. Budai Zoltán szerint az erős fo­rint nemcsak a vállalkozók nyere­ségét veszélyezteti, de a kiutazást is ösztönzi, így az ágazat egyenlegé­re némi negatív hatást gyakorol. A honi idegenforgalom vállalko­zóinak gazdálkodási problémái azonban egyelőre nem érezhetők az év első öt hónapjának eredmé­nyein. Az is valószínűsíthető, hogy a turizmus devizabevételei az idén meghaladják a tavalyi év 3,7 mil­liárd eurós bevételét. A jegybank előzetes adatai igazolják, hogy má­jus végéig idegenforgalomból 1,5 milliárd euró bevétel keletkezett, ami 16,5 százalékos többletet jelent az előző év hasonló időszakához képest. A turizmus a folyó fizetési mérleg egyenlegének javításához 929 millió euróval járult hozzá. Az egyenleg 13,3 százalékkal haladta meg a tavaly hasonló időben re­gisztráltakat. Az aktívum 23,9 szá­zalékkal haladta meg a külkereske­delmi és 98,1 százalékkal a folyó fi­zetési mérleg hiányát. A kereskedelmi szálláshelyek közül az ötcsillagos hotelekben 25, a négycsillagosokban 2,7, a három­­csillagos kategóriáknál 6,6 százalé­kos növekedést jegyeztek fel a ven­dégéjszakáknál. A hazai szállodák­ban összesen hat százalékkal több külföldi fordult meg, mint tavaly május végéig, akik hét százalékkal több éjszakát maradtak, mint ta­valy ilyenkor. Május végéig az átla­gos szobafoglaltság meghaladta a 41 százalékot, ez a múlt év öt hó­napjához hasonlatos eredmény. Az átlagosnál jobb töltéssel mű­ködtek azonban a négy- és az öt­csalagos hotelek, 53,8, illetve 58,7 százalékos kihasználtsággal. A KSH adatai szerint a német turisták vendégéjszakáinak száma május végéig csak fél százalékkal emelkedett a múlt évhez képest. Az adatok azonban csalókák, hi­szen ma már a havi statisztikában nem regisztrált kereskedelmi és magánszálláshelyeken is sokan megszállnak közülük. S az sem fe­ledhető, hogy a németek közül kö­rülbelül százezren saját ingatlan­jaikban nyaralnak hazánkban. 16 ________AZ IDEGENFORGALOM ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI_ Időszak Külföldi Külföldre Kereskedelmi Szállodák Idegen­látogató látogató szálláshelyek szoba forgalmi magyar vendég vendégéjszakai kihasználtsága deviza­bevétel ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő százalék millió euró 1998 33.624 12.317 5.440 16.916 47,5 3.134 1999 ...................28.803 10.622 5.552..17.32­0.........................45,5..........3.197­­ 2000 31.141 11.065 5.941 18.369 46,7 3.722 2001................................................................................................................ jan.-máj. 11.018 4.073 1.878 5.100__________41,4 1.464 Az olcsóbb országok között jegyzik hazánkat Májusban a forint árfolyam-szélesítésének és teljes konvertibilitá­sának hatása még nem érvényesült, a forint havi átlagárfolyama csak 0,3 százalékkal erősödött. A német és osztrák turistáknak ha­zánk még mindig az olcsóbb országok közé tartozik. A májusi oszt­rák adatok szerint 100 schilling Magyarországon 223 schillinget ért. Ezzel egyedül Törökország előzött meg, ahol 100 schilling 345-öt ér. A németeknek pedig 1 márka hazánkban 10,30 márkát ér. Leghamarabb 2006-tól válthatja fel a forintot Vizsgálják az euró hazai gyártásának feltételeit Már vizsgálják, hogy itthon érde­mesebb-e gyártani az eurót, amely legkorábban 2006-tól felváltja a fo­rintot, vagy az az olcsóbb, ha kül­földről szerezzük be a közös euró­pai pénzt. Magyarországon egyéb­ként jelenleg 200 millió darab bankjegy és másfélmilliárd érme van forgalomban, amelynek értéke eléri az 1 billiót. Szilágyi Béla Egyelőre még nincs döntés arról, hogyha Magyarországon is beveze­tik az eurót, akkor azt itthon gyárt­ják majd, vagy külföldről „impor­tálják” - tájékoztatta lapunkat dr. Radó Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emissziós főosztály­­vezetője. Elmondta, már folynak azok a vizsgálatok, amelyek célja, hogy kiderítsék, vajon melyik vál­tozat az olcsóbb. Az elemzők szá­mításaik során vélhetően figyelem­be veszik, ha külföldről szerzik be a közös pénzt, akkor ezzel „halálra ítélik” az ezeréves múltra vissza­tekintő hazai pénzve­rést. Vélhetően meg kell, hogy szüntessék majd a Magyar Pénzve­rő Rt. mellett a Pénz­jegynyomdát és a Diós­győri Papírgyárat is. Az, hogy mennyibe kerül az euróbankjegyek előállítása, nem tudni, ez leginkább attól függ - kö­zölte a főosztályvezető -, hogy mi­lyen biztonsági elemeket tartalmaz majd. Ennek nyivánosságra hoza­talát szeptemberre ígéri az EU ille­tékes szervezete. A magyar ban­kók gyártási költsége is a biztonsá­gi elemek függvényében változik, jelenleg egy bankjegy előállítása 30-40 forint között mozog. A legol­csóbb a 200, a legdrágább a 20 ezer forintos elkészítése. Utóbbit nem­csak a hologram hatású fémcsíkkal látták el, védettségét növeli még a hátoldalán található optikailag vál­tozó tulajdonságú festékkel készült nyomat is. Utóbbi elvileg hamisít­­hatatlanná teszi ezt a bankjegyet. Ami a fémpénzeket illeti, az előállítás költségeit az érmék súlya és összetétele határozza meg. Az biztos - nyomatékosította Radó Ákos hogy a kisebb címletű ér­méknél névértékük feletti árakkal számolhatunk. A forint bevezetése óta a legdrágább érmének eddig az 1993-ban bevezetett ezüst 200 fo­rintos bizonyult, amit hat év után kivontak a forgalomból. Egyrészt azért, mert az emberek nem szeret­ték a nagy súlya miatt - 12 gram­mot nyomott -, másrészt az ezüst­­tartalma okán nagyon költséges volt az előállítása. Egy 200 forintos érmében 6 gramm nemesfém volt, s jelenleg 1 gramm ezüst ára 40 fo­rint körül alakul. A ’98-as bevonás ellenére még mindig legalább 9 millió darab található ebből a fize­tőeszközből a lakosságnál. Az, hogy évente mennyi bankje­gyet nyomnak, illetve vernek, nem tudni, ugyanis ezek az adatok nem nyivánosak. Az viszont nem titok, hogy jelenleg 200 millió darab bankjegy és másfél milliárd érme van használatban. Értékét tekintve csaknem 1 billió forint van jelenleg forgalomban. A főosztályvezető elmondta, az idén februárban meg­jelent 20 ezer forintos bevezeté­sét a készpénzforga­lom utóbbi időben ta­pasztalt jelentős növe­kedése indokolta. A 20 ezer forintos bankje­gyek kibocsátásával a címletek száma 7-re nőtt, ami nemzetkö­zi összehasonlításban is megszokott, hiszen például az euróbankjegy sorozatát is 7 címletűre tervezték. Az MNB a közeljövőben nem tervezi na­gyobb címletű bankjegy kibocsátá­sát - tudta meg lapunk a főosztály­­vezetőtől. Az euró bevezetéséig nincs szükség magasabb címletre. Radó Ákos elmondta: a ’90-es évek végén tapasztalt bankjegyha­misítási hullám mára lecsengett. Akkoriban a régi ezreseket és ötez­reseket „kopírozták” előszeretet­tel, azóta ezeket a bankókat lecse­rélték, és a helyettük kibocsátott bankjegyeket pedig a legmoder­nebb biztonsági elemekkel látták el. Ennek következtében, amíg ta­valy 1 millió forgalomban lévő pa­pírpénzre 35 hamisítvány jutott, idén már csak 16. Az európai átlag 50 darab. Az emissziós főosztályvezető kérdésünkre, igaz-e, hogy az új eurós érmék magas nikkeltartal­muk miatt kiütést okozhatnak, el­mondta: mindez egyelőre feltétele­zés. Egyébként csak a 2 és az 5 eurós érme tartalmaz nikkelt. EURÓ ­ Új eljárás cementügyben A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kedden új versenyfelügye­leti eljárást indított a bélapátfalvi Bécem Cement- és Mészipari Rv­ben 1997-ben létrejött Holder­bank csoporthoz tartozó Breiten­­burger AG, egyéni illetve a Hei­delberger és a Holderbank csoport 1999. évi közös irányításszerzésé­vel kapcsolatban - tájékoztatott Polgárdy Géza, a GVH sajtófőnö­ke. A GVH vizsgálat keretében fogja vizsgálni a Bécem legna­gyobb részvényese, a Breitenbur­­ger AG. 1997. július 1-jei egyedüli irányításszerzésének és a Bécem feletti 1999. évi közös irányítás­­szerzésének jogszerűségét. Bár a versenytörvény szerint a vizsgálat­ra 90 nap áll rendelkezésre, a Sze­­mán Barna által vezetett ipari iro­da, szeretné legkésőbb szeptem­ber elejére indítványát megtenni a versenytanács számára. MTI GAZDASÁG 2001. július 18., szerda • MAGYAR HÍRLAP 11 Próbaúton repült a Concorde Próbarepülésen vett részt a British Airways egyik Concorde repülőgépe. Mint emlékezetes, a gépek repülését azután állították le, hogy tavaly júliusban Párizs mellett lezuhant az Air France egyik Concorde gépe, s a balesetben 113-an haltak meg Fotó: Reuters­ Dan Chung HÍRSOROK Nőttek a keresetek (MTI) A bruttó nominális át­lagkereset 2001. január-május­ban 16,8 százalékkal, a nettó át­lagkereset 15,3 százalékkal, a reálkereset pedig 4,4 százalék­kal haladta meg az egy évvel ko­rábbit - közölte a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az első öt hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagke­resete átlagosan 95 600 forint volt. A versenyszférában dolgo­zók átlagosan 96 900 forintot, a költségvetési szervezeteknél al­kalmazásban állók pedig 93 300 forintot kerestek. A tervezettnél több a vámbevétel (MTI) A Vám- és Pénzügyőr­ség az első fél évben összesen 949 milliárd forint vám- és adóbevételt szedett be, ami 35 milliárddal, illetve 1,9 száza­lékkal haladja meg az időará­nyos teljesítést. Az első hatha­vi vámbevétel 113,4 milliárd­dal, 13,5 százalékkal több, mint a múlt év azonos idősza­kában. Az ÁPV Rt. július végéig dönt a CD Hungaryról (MTI) Az ÁPV Rt. igazgató­sága július végéig dönt a CD Hungary értékesítéséről. Ke­­rényi Éva, az ÁPV Rt. kom­munikációs igazgatója a pályá­zatról nem árult el részleteket. Lapértesülések szerint a má­sodik fordulóban csak az OTP Ingatlan Rt. pályázott, 25 mil­liárd forintot ajánlva a cégért. Túllépte a kormány a kezességvállalás keretét Folytatás az 1■ oldalról A kormány kezességvállalásainak mindig a költségvetés szab határt. Ez még akkor is kötelező, ha az adott időszakban nem kerül sor akár egyetlen forintnyi kötelezett­ség beváltására sem. Ez ugyanúgy nem szokott előfordulni, mint a fordítottja, vagyis az, hogy min­dent „lehívnak”. Elegendő arra utalni, hogy 2000-ben 630 milliárd forintot tett ki a kezességvállalás összértéke, s ebből 114 milliárd fo­rint esedékes az idén. Az ez évi bü­dzsében 46 milliárd forint kifizeté­sének lehetőségével számoltak, azaz kevesebbel, mint a tavalyi ke­zességvállalás tíz százalékával. A kétéves költségvetésben 95,1 milliárd forintnyi állami kötele­zettségvállalást tettek lehetővé. Január és május között még az összegen belül voltak. Az ötödik hónapban azonban már átlépte a határt a kormányzat. De ekkor nem a fékre, hanem a gázpedálra léptek, mivel a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-ről szóló törvény alap­ján banki kötelezettségként je­gyezték a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére felvenni szánt 60 mil­liárd forint hitelt. A kezességi pla­fon mértékét eddig a központi költségvetés kiadásain belül szab­ták meg, százalékos arányban. Az MFB-re vonatkozó állami garanciákkal lefedett külföldi hi­telfelvétel 180 milliárd, illetve 200 milliárd forint lehet 2001-2002- ben. Ennek jegyében bocsátotta ki zárt körben devizakötvényét az MFB, 115 milliárd forint értékben. Eddig összesen 240 milliárdnyi az az állami kezességvállalás, mely az idén keletkezett, s 2002-t köve­tően jelentkezhet az akkori bü­dzsé terhére. Ebben még nincse­nek benne olyan tételek, mint amilyenek a Magyar Export-Im­port Bank Rt.-nek és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-nek, a Hitelgarancia Rt.-nek, az Agrár­vállalkozási Hitelgarancia Alapít­ványnak járnak. " Megnyugtató ...ha bármikor... ...ha bárhonnan... ...ha gyorsan és biztonságosan... ...ha költségtakarékosan... ...ha azonnal választ kap vállalkozásával kapcsolatos valamennyi kérdésére. __ •£• OTP fizettet

Next