Magyar Hírlap, 2001. december (34. évfolyam, 293-303. szám)
2001-12-21 / 297. szám
2001. december 21., péntek TUDOMÁNY Élvonalbeli harci gépeket veszünk bérbe A Gripenek egyszerűen és olcsón üzemelnek, és negyven számítógép irányítja berendezéseiket A magyar és a svéd hadügyminiszterek tegnap írták alá a kormányközi egyezményt a svéd Gripen vadászgépek bérletéről. Szerzőnk azt mutatja be, mit is vásároltunk. Szentesi György A magyar légierő a 14 használt svéd JAS-39 bérbevételével előreláthatólag 2004 végétől kezdve igen korszerű változathoz jut hozzá. Ezzel hazánk lesz a hatodik európai NATO-tagállam - Franciaország (Rafale), Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország (Eurofighter 2000) után, amelynek negyedik generációs sugárhajtású vadászrepülőgépe van. Svédország a Gripent magának fejlesztette ki, az elkövetkezendő 40-50 évre az összes jelenleg rendszerben tartott svéd harci repülőgépet felváltó egyedüli típusként. Ez a harcászati, többfeladatú vadászrepülőgép tehát nem egy nagy ország egyik, hanem egy Magyarországgal - legalábbis lélekszámban - összemérhető, kis ország egyetlen, vagyis sok feladatra alkalmas harci repülőgép típusa. Negyedik generációs A svéd légierő, a Flygrapnet, hagyományosan kizárólag hazai tervezésű és gyártású harci repülőgépeket tart szolgálatban. A svéd Saab Scania óriásvállalat katonai repülőgépek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó üzemének (Saab Military Aircraft, Linköping) mintegy fél évszázados tapasztalata van sugárhajtású harci repülőgépek létrehozásában. Az 1970-es évek végén, a svéd védelmi kormányzat új, többfeladatú harcászati vadászrepülőgép beszerzését határozta el, és fővállalkozóként ismét a Saab vállalatcsoport harcirepülőgép-fejlesztő irodája, valamintgyártó üzeme kapta a megbízást az új típus megtervezésére, valamint gyártására. A fejlesztési munkák 1980 második felében kezdődtek. Az új konstrukció előtervei 1982 elejére váltak ismertté. Ekkor kapta az új, könnyű, többfeladatú harcászati vadászrepülőgép a Gripen (griffmadár) elnevezést, és a JAS-39 típusjelzést, melynek betűi - JAS: J-jakt=elfogás; A-attack=támadás; S-spaning=felderítés - utalnak a gép által elvégezhető harcfeladatokra. Az 1987-en elkészült első prototípus berepülése 1988 végén kezdődött meg. Az első szériapéldányt a svéd légierő 1993 elején vette át, s az első JAS-39 repülőszázad 1997-ben vált hadra foghatóvá. Napjainkig a Saab Military Aircraft több mint 100 Gripent adott át. A technikai megoldásokat, szerkezeti kialakítást, fedélzeti rendszereket tekintve, napjaink legkorszerűbbnek számító, negyedik generációs sugárhajtású vadászrepülőgépei közül a Gripen a legelső szolgálatba állított típus. Kacsák és sárkányok Az együléses, egyhajtóműves JAS-39 tervezésében és kialakításában felhasználták az aerodinamika, valamint a számítástechnika legújabb eredményeit. A viszonylag alacsony fejlesztési költségekben szerepe lehetett a gép aerodinamikai kialakítását megtervező Saab-konstruktőröknek. Nekik volt legnagyobb tapasztalatuk a „kacsa” elrendezésű (a vízszintes vezérsíkok a fél szárnyak előtt helyezkednek el repülőgépek kialakításában. Az effajta elrendezés a fedélzeti számítógépek vezérelte, úgynevezett „fly by wire” kormányzással. A szerző katonai szakértő vagyis a repülőgép különféle kormányfelületeinek működését szabályozó, összehangoló elektronikus számítógépes kormányrendszerrel rendkívül kedvező manőverezőképességet, repülési tulajdonságokat eredményez, így a hangsebesség kétszeresével is repülő gép alacsonyan, kis sebességgel is jól manőverez, kedvezőek a fel- és leszállási jellemzők. Az igen korszerűnek számító komputeres modellezési technika széles körű felhasználásával tervezett sárkányszerkezet - a kacsa elrendezést kivéve - szokványos és egyszerű konstrukció. A jól áramvonalazott s a radaros észlelhetőséget csökkentő kis homlokfelületű törzs orr-részében, műanyag borítókúp mögött helyezkedik el a fedélzeti radar. Mögötte található a gép egyetlen hermetizált, túlnyomásos tere, a pilótafülke, majd a tüzelőanyag-tartály, végül a hajtómű az utánégetővel. A sárkányszerkezet jellegzetessége, hogy az alkotóelemek jelentős hányada karbonszál erősítésű műanyag, úgynevezett kompozit. A szerkezeti anyagok közel 70 százaléka könnyűfém (alumínium ötvözet), s a műanyagok aránya meghaladja a 25 százalékot. Utóbbi jelentős tömegmegtakarítást eredményezett. Jellemzője a különlegesen magas műszaki megbízhatóság, és a gazdaságos üzemeltetés. A Gripennek van az alaptípustól csak kissé különböző, kétüléses, úgynevezett gyakorló harci változata (JAS-39B), mely a pilótaképzés végső fázisára és harcfeladatokra egyaránt használható. Teljesen komputerizáltak A Gripen fedélzeti műszer- és kormányrendszere teljesen komputerizált, s ez megkönnyíti a pilóta tevékenységét a gép elfogóvadász, földi támogató és hadszíntér-felderítő feladatkörében is. A JAS-39 a fedélzeti rendszerek vezérlésére, továbbá a működésük ellenőrzésére, a fegyverzet megválasztására, célra vezetésére mintegy 40 egymással összehangoltan működő számítógéppel van ellátva, így alkalmas új fedélzeti fegyverek, a jelenleginél, fejlettebb felderítő, valamint rádióelektronikai hadviselésre alkalmas eszközök befogadására is. Fedélzeti műszerberendezései közül fontos az Ericsson cég rádiólokátora (radar). A mindössze 156 kilogramm szerkezeti tömegű, kis helyigényű, Doppler-impulzus üzemű készülék kategóriájában ma kétségkívül ez a legkorszerűbbnek tekinthető eszköz. Levegő-levegő üzemmódban, a nagy távolságban való légi célok keresésére, egyidejűleg több cél követésére, a lokátorirányítású légi harci rakéták rávezetésére, továbbá légi közelharc esetén nagy nyílásszögű szektorban célkeresésre, illetve -követésre szolgál. Ugyanakkor levegő-felszín üzemmódban alkalmas nagy távolságban elhelyezkedő felszíni célok követésére, térképezésre és távolságmérésre. A magas fokú üzembiztonságot szolgálja a beépített vizsgálókészlet, mely azonnal kijelzi az esetleges üzemzavart és megmutatja annak helyét is. A készüléket csak 170 repült óránként kell karbantartani. A gépet ellátták infravörös kereső és célkövető berendezéssel, fedélzeti adatvevő, feldolgozó és továbbító rendszerrel is. Ez utóbbival tartható megbízható kapcsolat a földi irányítóközponttal. Különlegességnek tekinthető a pilótafülke. Az Ericsson, a megszokott műszerkészlet helyett egy EP-17 jelű, számítógép irányította, színes képernyős kijelzőkkel és tükörüveg kijelzővel, kormánnyal ellátott rendszerrel szerelte fel. Az EP-17 a repülőgép fedélzeti rendszereiből származó, valamint a környezetből érkező információt összegyűjti és a kívánt mértékben jeleníti meg, mégpedig jól láthatóan. A repülőgép vezetésére szolgáló kar vezérli a digitalizált és megháromszorozott kormányrendszert. E szerkezet a különféle kormányfelületek helyzetbeállításának állandó összehangolásával - mesterségesen stabilizálja az egyébként instabil repülőgépet, lehetőséget teremt a kívánatos repülési magasság, valamint sebesség fenntartására, biztonságossá teszi a repülést a harci manőverekben. Igen széles körű a Gripen fedélzetifegyver választéka. Beépített fegyverként a törzs alsó, bal oldali részében helyezték el az egycsövű, 27 milliméteres méretű Mauser gépágyút, mely egyaránt alkalmas a légi közelharcra és a felszíni célok támadására. A harci feladat jellegétől függően, rakétákat és a légi bombákat a törzs és a fél szárnyak alatt, valamint a szárnytörővégen kialakított felfüggesztő csomópontokra szerelik. A széleskörűen variálható fegyverzeten kívül a Gripen fejlesztési koncepciójának meghatározóan fontos eleme volt az egyszerű és olcsó üzemeltetés, a kis karbantartási igény. A fenntartási munkálatokra szolgáló műszereket, készülékeket kifejlesztő FW Aerotech cégnek két fontos tényezőt kellett figyelembe vennie. Az egyik a sajátos svéd légierő-koncepció; a harci repülőgépek 800 méter hosszú, előkészített országúti szakaszról való üzemeltethetőségében már huzamos ideje sok tapasztalatot szereztek. A harcfeladatról visszatérő Gripent egy technikus tiszthelyettes és öt legénységi állományú katona igen rövid idő alatt alkalmassá teszi ismételt bevetésre, akár országúti repülőtéri körülmények között is. Ha a harcfeladat nem változik, csupán 10 perc a felkészítési idő. Ha a gép bevetésének jellegét is módosítani kell, például elfogóvadászbólföldi harctámogatóvá vagy hadszíntér-felderítővé, a felkészítés ideje akkor sem haladja meg a húsz percet. Csúcstechnológia A magas harcértékű JAS-39 Gripen repülőgépet, amely a magyar légierő minden igényét kielégíti, széles körben felhasználható a svéd repülőgép és elektronikai ipar fejlesztette ki, a világ néhány élvonalbeli (egyebek között: amerikai, brit, francia és német) nagyvállalatával együtt, kiemelkedő műszaki színvonalú csúcstechnikát képvisel. Kiderül, hogyan utaznak a részecskék a Földön át Felrobbant a neutrínótávcső Műszaki hiba miatt felrobbant a világ egyik legnagyobb neutrínótávcsöve. A japán Kamiokande kísérlet föld alatti laboratóriumában egy fotodetektorban keletkezett végzetes baleset november 12-én láncreakciót indított el, és sok ezer más detektor is felrobbant. A szakemberek egyelőre nem értik, mi történhetett. Kővári Zsolt A távcsőnek fontos szerepe volt az elemi részecskék családjába tartozó neutrínók nyugalmi tömegének meghatározásában, ami kulcskérdés lehet az univerzum alkotóelemeinek vizsgálata és jövőjének kiszámítása szempontjából. Yoji Totsuka, a Kamioka Obszervatórium igazgatója a baleset bejelentésével egy időben elmondta: mindenképpen újjáépítik a berendezést. A neutrínótávcső valójában ötvenezer köbméternyi különlegesen tiszta vízzel töltött medence, melynek falán tízezernél több fotodetektort helyeztek el. A detektorok azt az igen ritka eseményt figyelték, amikor a neutrínó a vízzel reakcióba lép és egy fényvillanás tűnik fel. A neutrínó azonban közömbös: „alig vesz tudomást” az anyagról, leginkább észrevétlenül áthatol rajta. Ezért van szükség a kísérlet során sok detektorra és szintén igen sok vízre. Az újjáépített Kamiokande egyik érdekes kísérlete lesz, amikor egy tőle 250 kilométerre fekvő részecskegyorsítóban keltett neutrínónyalábot felfogva, azt vizsgálják meg, hogyan alakulnak át a Földön keresztül utaztatott részecskék. A Kamiokande kutatói ugyanis 1998-ban felfedezték, hogy a neutrínó altípusa - melyek közül a tudósok hármat ismernek - könnyen megváltozik, amikor az anyagon áthatol. A szerző a Tudományos Újságírók Stúdiójának hallgatója Közös karácsonyfa-díszítés - üzenet a boldogságról Az adventi és a karácsonyi előkészületek erősítik a házasságot, vélik amerikai pszichológusok, akik széles körű vizsgálatok alapján megállapították, hogy azok a párok szerencsésebbek a szerelemben, akik otthonukat az ünnepeken gondosan díszítik. Ki gondolná, hogy a családi boldogság jele, ha karácsonykor a fenyőfát gyertyákkal, színes gömbökkel, arany vagy ezüst fémszálakkal díszítik. Pedig ezáltal szinte az egész világ egy picit szebbé válik, kívülről, belülről egyaránt. Barbara Fiese és Thomas Thombo amerikai lélekbúvárok a „Journal of Family Psychology” (Családpszichológiai folyóirat) decemberi számában adták közre felismeréseiket. A pszichológusok 120 olyan házaspárnál érdeklődtek a karácsonyi rituálék és a családi boldogság összefüggései felől, ahol legalább egy iskoláskor alatti gyerek volt. A pszichológusok szerint a boldog házasság jelképei és üzenetei az ünnepi díszek; azt mondják el, hogy „ennek a párnak a privát bensőséges világát, annak szoros belső kapcsolataival együtt, s mindezt vallási rituálék útján gyakran közlik a világgal”. Ezáltal, vélik a pszichológusok, a férj és a feleség minden ünnepen és minden ünneppel megújítják összetartozásukat és kölcsönös bizalmukat. MLG Magyar Hírlap 15 Lopakodó-fogás mobiltelefon-hullámokkal (Der Spiegel) A Lopakodó típusú harci repülők, például az F-117- es (Nighthawk) kémrepülőgép és a B-2 (Spirit) szuperbombázó, láthatatlanok a radarállomások számára. Létezik azonban egyes szakértők szerint egy egészen köznapi eszköz, a mobiltelefonantenna, amely elől nem bújhatnak el. Az alapelv egyszerű: a szokványos radarkészülékek nyalábolt rádióhullámokat bocsátanak ki, és mérik, hogy visszaverődnek-e ezek a hullámok a céltárgyról visszhangszerűen. A Lopakodó jellegzetes peremformája miatt a beérkező rádióhullámok minden lehetséges irányban nagyjából egyenlően szóródnak szét, csak éppen oda nem jutnak vissza, ahonnan érkeztek - ezért nem jelenik meg a repülőgép a radarernyőn. A légteret eközben tengernyi rádióhullám tölti be: mobilrádió-cellák ezrei küldenek mindenünnen jeleket. A brit Roke Manor kutatóintézet tudósainak véleménye szerint ez a hullámegyveleg elvben magas hatékonyságú radarhálózattá alakítható át, amelyen a mégoly tökéletes Lopakodók is fennakadnának. Nyolcezer éve is fúrtak (DPA) Amerikai archeológusok szerint a fogfájást már 8000 éve szakszerűen kezelték. A tudósok egy pakisztáni ásatásnál találtak emberi fogakat fúrt lyukakkal. Andea Cucina és munkatársai a Missouri-Columbia Egyetemről fedezték fel a „terápiás célú fúrás” jeleit, amikor Mehgardnál ástak. A régészek ezt tekintik a mindeddig ismert legkorábbi állandó településnek. A lyukakat szándékosan fúrhatták a fogakba. Technikájuk az ékszerkészítésből már ismert volt. A kutatók azonban kizárják, hogy a fogakat azért kezelték ily módon, mert láncot akartak volna készíteni belőlük. A tudósoknak még nem sikerült megfejteniük, mivel tömték be a kifúrt fogakat, de feltételezik, hogy növényi anyagok alkothatták a tömőanyagot. Törik a láb - nem amputálják (Der Spiegel) Átlag 22 percenként robban valahol szárazföldi akna. A Föld mintegy 60 országában körülbelül százmillió halálosan veszélyes robbanószerkezetet rejt a talaj. Egy újfajta csizma az eddiginél lényegesen nagyobb védelmet ígér. A hongkongi BfR cég által kifejlesztett „robbanás- és repeszbiztos harci csizma” többrétegű talpával a golyóálló mellényhez hasonlóan működik. A nullszériából az amerikaiaknak szállítottak. A tesztelő brit katonai kutatóintézet megerősítette, hogy a csizma ha nem is védi meg százszázalékos biztonsággal viselőjét - bizonyos körülmények között csökkentheti a sebesülés súlyosságát. Törik például a láb, de nem amputálják. A majomagy az emberire emlékeztet (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Az aszimmetrikus agystruktúra, amely az embert képessé teszi a beszédre, feltehetően a csimpánzoknál és gorilláknál is megtalálható - állapította meg két amerikai kutató egy speciális tomográfiás eljárás alkalmazásával. A majomagynál az úgynevezett 44-es Brodmannterületről van szó, amely megegyezik az emberi agy Broca-beszédcentrumával. A megfelelő terület az embernél a bal agyféltekében nagyobb, mint a jobban. Claudio Cantalupo és William Hopkins úgy találta, hogy a majmok agya éppen aszimmetrikus. Feltehetően ez az agystruktúra már az ember és a majom közös ősénél is megvolt, aki már megtanulhatta hogyan értesse meg magát mormogás és gesztusok útján. A fogságban élő majmok elsősorban a jobb kezükkel gesztikulálnak, amit a bal agyfélteke vezérel. A Tudomány rovatszerkesztője: N. Sándor László