Magyar Hírlap, 2002. március (35. évfolyam, 64-75. szám)
2002-03-19 / 65. szám
2002. március 19., kedd BELFÖLD Súlyos börtönbüntetések a Tocsik-ügyben Nem volt mód rá, hogy kimondják: a bűnös úton megszerzett pénz elosztásáról lett volna szó Az állami vagyonkezelő egykori elnökét, Szokai Imrét terheli a fő felelősség azért, hogy Tocsik Mártát annak idején tanácsadói feladattal bízták meg a 804 millió forintos sikerdíj ügyében. Mint a Fővárosi Bíróság tegnapi, nem jogerős ítéletéből kitetszik, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke azért ajánlotta a látszólagos feladat elvégzésére a jogásznőt, hogy jogtalan előnyhöz juttassa őt, valamint az Arány és az Utilitas Rt.-t. Elhangzott: Boldvai László, Budai György és Vitos Zoltán ezzel kapcsolatos magatartását törvényes vád híján nem lehetett értékelni, a zsarolás vádja alól pedig - bűncselekmény hiányában - fel kellett őket mentenie a bíróságnak. Nem volt mód rá - hangzott el -, hogy kimondják: a bűnös úton megszerzett pénz elosztásáról lett volna szó a Tocsik-ügyben. Kulcsár Anna A Fővárosi Bíróság (FB) tegnap immár másodízben hozott első fokú ítéletet az ügyben, s a korábbi döntésnek majdhogynem az ellenkezőjét hirdette ki. Először, 1999. február 8-án ugyanis Diós Erzsébet tanácsa a kilenc vádlott közül hatot felmentett, hármat elítélt. Kenéz Andrea büntetőtanácsa tegnap azt a hat vádlottat marasztalta el, akit annak idején felmentettek, és azt mentette fel vagy büntette meg csekély mértékben, akit korábban elmarasztaltak. Három évvel ezelőtt nem találta bűnösnek az FB a csalással vádolt Tocsik Márta jogászt, Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. volt vezető jogtanácsosát. Akkor nem látott alapot arra sem, hogy elmarasztalja az ÁPV hanyag kezeléssel vádolt igazgatósági tagjait: Szokai Imre elnököt, valamint Lascsik Attilát, Spanyol Józsefet és Bessenyei Zoltán. Bűnösnek mondta ki viszont, mégpedig befolyással való üzérkedésben Boldvai Lászlót, az MSZP volt pénztárnokát, Budai Györgyöt, az SZDSZ-hez közel állónak tartott üzletemebert és Vitos Zoltán MSZP közeli vállalkozót. Rájuk annak idején végrehajtható, illetve felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki. A Legfelsőbb Bíróság 2000. április 12-ei végzésével elrendelt új eljárásban viszont tegnap eltélte a bíróság Tocsik Mártát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette és magánokirathamisítás vétsége miatt négyévi szabadságvesztésre és ötévi közügyektől eltiltásra, valamint 640 millió forint vagyonelkobzásra. (A 804 milliós sikerdíjból levonták a 160 millió forint áfát.) Liszkai Péterre ugyanilyen bűncselekmények miatt 3 és fél év börtönt, s 4 év közügyektől eltiltást róttak ki. Szokai Imre büntetése - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, vagyis szándékos károkozás miatt - négy és fél évi szabadságvesztés, öt év közügyektől eltiltás. Lascsik Attila, Spanyol József és Bessenyei Zoltán bűnösségét hanyag kezelésben állapították meg. A gondatlan bűncselekmény miatt Lascsikkal szemben egyévi fogházbüntetést állapítottak meg kétévi próbaidőre felfüggesztve, az igazgatóság másik két tagja másfél-másfél évi szabadságvesztést kapott ugyancsak 2 évre felfüggysztve. Vitos Zoltánt magánokirat-hamisításban marasztalták el, büntetése 300 ezer forint pénzbüntetés. Az ügyészség most is ugyanazt az eseménysort jelölte meg a vád alapjaként, mint az 1997-es vádemeléskor. Ám a bíróság ezt nem találta megfelelőnek. A tanácselnök többször hangoztatta, hogy a vádhatóság álláspontja több logikai törést és hiányosságot mutat. A bíró szerint az ügyészség nem ismerte fel, nem mutatta ki az események összefüggéseit. Emiatt került sor arra, hogy Boldvai László és Budai György felelősségét nem lehetett teljes egészében megvizsgálni, a velük szemben felhozott vád, a zsarolás ugyanis - az első fokú ítélet szerint - nem állja meg a helyét. A bíróság szerint egyértelmű, hogy Tocsik Mártát Szokai Imre, az ÁPV Rt. igazgatóságának akkori elnöke ajánlotta tanácsadóként az önkormányzatok járadóságainak meghatározásához. Az igazgatóság ennek alapján bízta meg a jogásznőt - Liszkai Péter előterjesztései nyomán - a látszólagos feladattal. Tocsik - a bíróság szerint - semmilyen tényleges munkát nem végzett. Az önkormányzatok követeléseit a Vektor Rt. és más vállalkozások, irodák mutatták ki. Ebből engedett azután az ÁPV Rt, s fizette meg a belterületi földek ellenértékét a helyhatóságoknak. Az ítélet indoklása szerint Szokai emellett olyan többletfeladatot is ellátott, ami nem tartozott a hatáskörébe: egyeztetett, konzultált Tocsik Mártával. Az ok, a magyarázat az, hogy mindenki tudta: az állítólagos megtakarítás arányában kifizetett 804 millió forint sikerdíj bűnös úton szerzett pénz volt. Szokai ebből óhajtott jogtalan előnyt juttatni Tocsik Mártának, valamint az Arány és az Utilitás Rt.-nek. A bíróság ezzel Szokaira hárította azt a felelősséget, amelyet az 1999-es első fokú ítélet még Boldvai és Budai terhére rótt. Akkor ugyanis az ítélet azt tartlamazta, hogy a két vádlott a politikai befolyását érvényesítve megfélemlítette Tocsikot, s pártjaik így jutottak pénzhez az államkassza terhére. A mostani döntés szerint Szokai már eleve az állami pénz elosztásának szándékával kötötte meg a látszólagos üzletet Tocsikkal. A tegnapi ítélet idekapcsolódó másik újszerű megállapítása, hogy Boldvai, Budai és Szokai állandó kapcsolatban álltak. Az ügyészségnek - a bíró szerint - ki kellett volna mutatnia: közreműködött-e Szokai szándékának kivitelezésében Boldvai László és Budai György Vitos Zoltán segítségével. Az ugyanis nem felel meg a tényeknek, hogy Boldvai és Budai megzsarolta, megfélelmlítette volna Tocsikot: ha nem adja át cégeiknek a sikerdíj egy részét, nem tarthatja meg az állását az ÁPV- nél. A jogásznő ugyanis - az ÁPV teljes, készséges segítségével - gond nélkül jutott hozzá a sikerdíjhoz. Szokai még az ellenőrzési kísérletét is leállította. A 340 millió forintos összeg átutalása is gördülékenyen történt meg a semmilyen munkát nem végző két társaság javára. Érthetetlen és megengedhetetlen - közölte a bíró hogy az ügyészség ne elemezze egyes vádlottak magatartását, míg másokét részletesen bemutatja, hanem ehelyett csak célzásokat tegyen arra, hogy a bíróságnak módja van a következtetések levonására. Az indoklásból kitetszően a vádhatóság Szokai személyének indokolatlan kíméletével járt el, és ugyanez állapítható meg Boldvaival és Budaival kapcsolatban is. A tanácselnök emellett megemlítette: nem mindenkivel szemben emeltek vádat, akivel szemben megtehették volna. A bíróságot azonban köti a vádelv: csak az ügyész által megjelölt személyekkel és cselekményekkel foglalkozhat. Nem értett egyet a bíróság a védőknek azzal a felvetésével, hogy erkölcsi, politiki szempontok keverednek jogi természetűekkel. Többen utaltak ugyanis arra védőbeszédükben, hogy az ÁPV igazgatóságának tagjai Suchman Tamás privatizációs miniszter sürgetésére s egyetértésével cselekedtek, amikor igennel szavaztak Tocsik megbízására. Mások azt mondták el: a Bokros-csomag időszakát éltük, az államkassza súlyos gondokkal küszködött. Hozzátették: a privtizációért felelős miniszter maga adta elő a tárgyaláson, ő is egyetértett például azzal, hogy közvetítő révén alkudozni kell az önkormányzatokkal, csökkenteni kell járandóságukat. A bíró szerint a jogszabályok önálló felelősséget róttak az igazgatóság tagjaira, az ÁPV Rt. tisztségviselőire. Sem a privatizációs, sem a pénzügyminiszter nyomása, sürgetése, egyetértése nem hozható most fel mentségként. Egyébként is - hangzott el az indoklásban - az 1995. évi privatizációs bevételekből futotta volna arra, hogy végre hozzálássanak az önkormányzati igények akkor már hat éve halogatott teljesítéséhez. A bíróság rögzítette: nem tipikus ügyről van szó. Az 1989. évi privatizációs törvény ugyanis csupán annyit tartalmazott: az önkormányzatoknak meg kell kapniuk a területükön található, átalakuló állami vállalatok után a vagyonleltárban szereplő belterületi földnek megfelelő értéket. Ám az, hogy mi a „megfelelő” érték, csak hosszas jogi viták, perek után, a Legfelsőbb Bíróság 1995 novemberében hozott határozata alapján vált nyilvánvalóvá. Tocsik Márta az utolsó szó jogán: kamerával rögzíteni kellett volna, hogyan tárgyaltam az önkormányzatok képviselőivel Fotó: Dezső Tamás Magyar Hírlap 15 Horn és Fodor az ítéletről A bíróság ítélete egyértelművé tette, hogy a Fidesz által éveken át méltatlanul meghurcolt Boldvai László és a Magyar Szocialista Párt nem érintett korrupciós ügyekben - tartalmazza Horn Gyula volt miniszterelnök lapunkhoz eljuttatott közleménye. „Kormányfőként legfontosabb céljaim közé tartozott a korrupció visszaszorítása” - áll Horn Gyula közleményében. Az SZDSZ végig bízott abban, hogy ártatlanok azok a szocialistákhoz és a szabaddemokratákhoz köthető személyek, akik belekeveredtek az ügybe, és ezt most a bíróság ítélete is kimondta - nyilatkozta lapunknak Fodor Gábor ügyvivő. A Fidesz nem kívánt reagálni. DrM Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke szerint átláthatóan vándoroltak költségvetési pénzek magáncégekhez Nagy kérdés, hogy csak a káposzta jó-e felmelegítve A Fidesz elnöke szerint nincs semmi újdonság a Népszabadság tegnap megjelent cikkében. Laptársunk azt igyekezett nyomon követni, hogy hova vándorolnak a milliárdos közpénzek. A nagy pályázatok nyertesei köré rokoni és baráti alapon szerveződtek vállalkozások - összegezte tényfeltárását a napilap. MH-összeállítás Felmelegítve csak a káposzta jó, ezért nem értem, hogy a Népszabadság miért írta meg újra azt, ami nyílt titok - közölte tegnap Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP elnöke. Laptársunk szerzői az országimázst inkább kormányimázsnak titulálva azt igyekeztek bemutatni az Országimázs - családi haszon című írásban, hogy az Orbán-kabinet négy éve alatt milyen pénzeket és kik költöttek az országkép formálására Magyarországon és külföldön. Az újságírók azt a következtetést vonták le, hogy a megrendelések javát elnyerő Happy End Kft. köré rokoni vagy baráti alapon olyan vállalkozások szerveződtek, „amelyek közös haszonélvezői a közpénzeken végzett munkáknak”. A Happy Enddel, a Fidesz kampányával kapcsolatos összes kérdéssel a párt kampányfőnökét, Kövér Lászlót kell megkeresni - hárította el a további érdeklődést Pokorni a sajtótájékoztatón. Megjegyezte: csak az ügyvezető alelnök válaszolhat az anyagiakat is firtató kérdésre. A Happy End Kft.-t azért bízta meg a Fidesz a kampány levezénylésével, mert egyszer már végigcsináltak egy sikeres választást. Pokorni semmi újat nem talált az Országimázs Központtal és annak költségvetésével foglalkozó cikkben. A pártelnök véleménye szerint a szocialistáknak nincs új ötletük, ezért előveszik a „nyuszit a kalapból”, azaz régi ügyeket melegítenek föl. Arra a kérdésre, hogy miként vándorolhattak a költségvetési pénzek magáncégekhez, Pokorni Zoltán csak annyit mondott: „átláthatóan”. A Lendvay utcai Fidesz-székházban többször említették, hogy a megfelelő időben fillérre pontosan elszámolnak ott, ahol kell, s erről majd a választópolgárok is értesülnek. Addig viszont a kampányra költött pénzekről sem hajlandók beszélni. Cégek - szigorúan szakmai alapon A cikkben említett cégek egyike a MERT 2000 Rt., amely laptársunk szerint a Happy Endtől kapott megbízást a Millenniumi Országjáró című propagandaújság készítésére - a nyomdai munkákra 800 millió forintot. Úgy véljük, nagy valószínűséggel nem a cégbírósági dokumentumok alapján talált egymásra a Happy End és a MERT 2000 Rt. A hivatalos iratokban szereplő törökszentmiklósi telephelyen ugyanis a MERT 2000-ről még nem hallottak. A Csévharasztiban nyomdaépületet bérlő MERT-nek a volt szovjet laktanyában nincs telefonja, a tudakozóban egyáltalán nem szerepel szám a részvénytársaság nevén. A cég tíz hónap alatt 25 millió forintot fizetett vissza a Happy Endnek nyomdagépek, havi több mint 5 milliót a szintén a Fidesz holdudvarába tartozó Dominium ’64 nevű cégnek a nyomdagépeknek otthont adó épület bérléséért. Ellenzéki képviselők szerint felmerült a gyanú, hogy az ingyenes Országjáró jogosultalanul jut el 3,6 millió magyar család címére, ám ez nem bizonyosodott be. A Pentaton Művész- és Koncertügynökség Kft. - amelynek többségi tulajdonosa Kolosi Tamásnak, a Tárki elnökének a felesége - több Happy End által bonyolított állami ünnepség, illetve kormányrendezvény szervezésében közreműködött. A Pentaton ügyvezetője, Lőrinczy György megerősítette lapunknak a Népszabadság információját, miszerint a 2000. évi augusztus 20-ai ünnepségeken való közreműködésért 27 millió forint plusz áfát kapott a kft. A Pentaton ekkor egy négy színpados, egész napos rendezvényt, továbbá egy történelmi felvonulást bonyolított le. Lőrinczy György ezenkívül nem kívánt több olyan állami rendezvényt megnevezni, melyben közremködött a Pentaton. Lőrinczy hangsúlyozta: a Pentaton az egyik legismertebb rendezvényszervező vállalat. A fővárosi önkormányzatnak és számos multicégnek is dolgozott már. A Happy End Kft.-hez fűződő kapcsolatatai kizárólag szakmaiak. Bűncselekmény hiányában megszüntetve A napokban pedig lezárul a vizsgálat egy másik Happy End-es kérdésben. A rendőrség nem értékelte bűncselekményként, hogy az Országimázs Központ nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni: személy szerint kik nyilvánították nyertesnek a Happy End Kft. 4,2 milliárd forintos országimázs-pályázatát (MH, 2002. március 9.). A múlt év őszén indított nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. Mint többször megírtuk: hónapokig hiába vártunk választ a fenti kérdésre az Országimázs Központtól. A Népszabadság megírta: a Happy End gyakorlata volt alvállakozók megbízása, így dolgozott például a Széchenyi terv és az Országgyűlési Beszámoló propagálásában a D. K. Watson. A két tulajdonos Wermer András, a kormányfő informális médiatanácsadója és Káéi Csaba, a Bánk bán film és az Ezüsthajó Kft. produkcióinak rendezője. Ugyancsak bevett gyakorlatként említi a napilap azt is, hogy a különböző állami ünnepségek rendezéséért kapott összegek nagyobb részét a Happy End az Ezüsthajónak fizette ki. Az Ezüsthajó viszont a 2000. augusztusi tűzijátékért kapott pénzből 130 millió forintot utalt át a Go Ahead Inc. nevű cégnek. E vállalkozás igazgatója Wermer András feleségének az édesanyja. A Go Ahead cégbírósági papírokban lévő címe: Washington, Pennsylvania Avenue 2020. Az újság washingtoni tudósítja ugyanakkor azt írta, hogy a fenti címen nem található épület. Happy End az Ervin utcából A Happy End Produkciós, Film- és Műsorkészítő Kft. 1991. december 6-án alakult, akkor még Happy End Kulturális, Marketing és Idegenforgalmi Kft. néven. A mai nevét 1999. január 18. óta viseli. A társaság székhelye az alapítástól fogva Budapesten, a II. kerületi Ervin utca 7. szám alatt van. Fióktelepet 1999. május 12-én létesített a biatorbágyi Lomb utcában. A Káli Csaba és Wermer András nevével fémjelzett társasághoz e két személynek 1996. december 10-e óta semmi köze. Az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartásában a társaság utolsó mérlege 1999. december 31-ei. A főösszeg 185 millió forint, a mérleg szerinti eredmény pedig 27 millió. Az Országimázs Központ tegnapi közleményében leszögezte: „Örömmel tölt el bennünket - és minden bizonnyal a velünk egyre nagyobb számban együtt ünneplőket, hogy tevékenységünk ismét a sajtó érdeklődésének homlokterébe került. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen munkánkat a legnagyobb nyilvánosság, az ország nyilvánossága előtt végezhetjük.” Két esztendő jelentős növekedése Árbevétel (ezer forint) 1999 2000 D. K. Waltson Médiaügynökség Kft. 92774 617 994 Ezüsthajó Kft.'............399 564' ’ 1870159 Happy End Kft'............463 860 3158 601 Forrás: cégbíróság