Magyar Hírlap, 2002. április (35. évfolyam, 76-90. szám)

2002-04-16 / 88. szám

12 Magyar Hírlap Horváth Péter a Magyar Televízióban induló műfajtörténeti sorozatról és a zenés színház legendás személyiségeiről Az operett mint hagyomány és az abszurd előfutára Tizenkét részes operett-történeti sorozat indul ma a Magyar Televí­zióban. A hagyományos operettjátszást kedvelőkhöz éppúgy kíván szólni a műsor, mint azokhoz, akik az operettben az abszurd előfutá­rát keresik. Horváth Péter szerkesztővel beszélgettünk az operettről a „múzsák neveletlen gyermekéről”. Bóla Gábor Azt szokták mondani, ha bajban van egy színház, tűzzön operettet a repertoárjára, és rögtön megtöl­ti a kasszát. Másrészt azt látjuk, hogy a Budapesti Operettszínház műsorának nagyobbik részét sem az operett teszi ki, az évad végére meghirdetett Boccaccio-bemuta­­tót pedig meg sem tartják Az ope­rettfesztiválra nehéz összeszedni előadásokat. Hogy látja az ope­rett helyzetét? A legendás bécsi­ magyar ope­rettnek a közönsége, azok, akik az utóbbi száz évben sikerre vitték ezt a műfajt, nagyjából kihaltak. Akik még élnek, azoknak nincs pénzük színházjegyre, vagy nem mernek este kimenni az utcára. Tehát az operett közönsége elöregedett? Az a közönség, amely az ötven évvel ezelőtti sikeres operettet szerette, elöregedett. Nagyon más a musical? Tudjuk, hogy az operett többek között azért volt sikeres, mert ko­rának tánczenei alapjára épült. Ma a tánczene olyan messze van az operett dallamvilágától, ritmi­kájától, mint Makó Jeruzsálemtől. A mai ízlés is meglehetősen eltá­volodott az operettjátszástól, amit olyan személyiségek műveltek, akik ma nincsenek jelen. Többek szerint az operett azért is igen izgalmas műfaj, mert a magyar színjátszásban az egyet­len nem realista hagyomány. Groteszk, sőt akár előabszurd. Az eszközeiből sokat merített a hu­szadik századi dráma. Ez pontosan így van. Csakhogy ez az abszurditás a színpadon is megjelenjen, annak esélye körül­belül a nullával egyenlő. Leszá­mítva egy-két kísérletet Mohácsi Jánostól jómagam rendezéséig. Már Karl Kraus megírta a husza­dik század első felében, hogy az operett az ok nélküli káosz. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor joggal beszélhetünk előabszurd­­ról. A darabok meséje nem tartal­mazza azt az okot, ami miatt a szü­­zsék annyira képtelenek. Ahogy az abszurd darabok történetében sincs benne az az ok, ami miatt a világ abszurd. Csak a végered­ményt ábrázolják. Ilyen szem­pontból az operett is abszurd vilá­got tükröz, de a közönség nem en­nek a megmutatását várja, realis­ta produkcióra van igénye, és minden formai kísérlet hamvába hal. Azért mert azok a nézők, akik a hajdani operett játékmódot igénylik, idegenkednek ettől a fel­fogástól, az a közönség pedig, amely kedveli az abszurd darabo­kat, nem megy be a színházba operettekre. Itt van a csapda. Kaposvárott több példa is volt arra, hogy bizonyos operett­előadásokkal sikerült kielégíteni a múltba révedők és a vájtfülűek igényeit is. A műsornak is pontosan ez a célja, formája szerkezete, hangvé­tele, mind ezt szolgálja. Azt aka­rom, hogy akik a hagyományos ér­telemben kedvelik az operettet, ne csalódjanak. Nem véletlenül van két műsorvezető. Az egyik Rózsa György, aki Rátonyi Róbert sze­repkörében lelkendezik a hagyo­mányos felfogású operettről, a má­sik az első négy részben Szered­­nyey Béla, majd Gerendás Péter, aki a lelkesedő alapállást filozófiai, szemléleti, ízlésbeli, viselkedésbe­li, hangulati okokkal bombázza. Két különböző mentalitású ember vizsgálja az operett történetét a kezdetektől mostanáig. Ez a kétféle szemlélet netán az operettrészletek előadásában is megjelenik? Nem. De egy-egy adásban a műsorfolyam egészében feltét­lenül. Az is biztos, hogy az álta­lunk felvett operettjelenetekben nem hagyományos a szemléletük. Természetesen az archívumból is kölcsönzünk anyagokat, de több olyan jelenetet is felveszünk, me­lyek akár száz éve nem hangzot­tak el magyar színpadon. Például az első magyar operettet, A ki­rály csókját, ami harmincszor ment 1872-ben, szinte teljes egé­szében megcsináljuk, hiszen mindössze harmincperces. Mi a véleménye a nálunk kevés­bé népszerű, de lázítóbb, sőt akár forradalmi francia operettről? A francia operettnek Ma­gyarországon soha nem volt sike­re. Mindig a kicsit könnyes, múlt­ba révedező, álpátosszal előadott édeskés szemlélet aratott sikert. A francia operett abszolút lázító volt, például az Orfeusz az alvilág­ban figuráiról mindenki tudta, hogy kik az életben a megfelelőik. Miért nem születnek mostani tánczenei alapon új operettek? Ez a rockopera és a musical. De a musicaljátszásnak néhány kivételt leszámítva, Magyaror­szágon nincsenek személyiségei. Az operett viszont mindig szemé­lyiségekre épült. Sokak szerint a musical nem is igényel nagy személyiségeket. A hamburgerkultúra része, ugyanúgy egyformára kell „süt­ni” New Yorkban, Londonban, Bécsben és Tokióban. A musical profizmust igényel, de kiugró személyiségeket nem. Éppen most vágtam be a mű­sorba egy részletet a 63-as legen­dás Csárdáskirálynőből, amit Szinetár rendezett Honthy, Fele­ki, Rátonyi játszott benne. Olyan fantasztikus színészi teljesít­mények vannak az előadásban, hogy a mai vagy tegnapelőtti cseh filmet megverik. Mélysége­sen igaz, emberi részletek tuda­tosan váltakoznak totális képte­lenséggel. Hogyan épül fel a műsor? A történetiséget követjük vé­gig 1792-től, amikor először je­lent meg Párizs utcáin plakát az operett felirattal. Koronként, szerzőnként haladunk előre. Csomó ismeretet szeretnénk közvetíteni anélkül, hogy bárkit is untatnám. A történeti helyük­re rakott operettrészletek a vi­tatkozó, játékos összekötő szö­vegek és megírt jelenetek adják az ötvenperces műsort. Horváth Péter: az a közönség, amely az ötven évvel ezelőtti sikeres operettet szerette, el­öregedett Fotó: Dezső Tamás Jelenet a ma induló operett-történeti sorozat első adásából - Molnár Piroska, Oszvald Marika, Harkányi Endre Harmadik lemezét tervezi a zongorista testvérpár - Négykezes koncertek külföldön A Duo Atlantis nemzetközi sikerei Új magyar zongorakettős tűnt fel az európai hangversenyéletben. A Duo Atlantist egy testvérpár, Szabó Katalin és Szabó László al­kotja, akik jelenleg már harma­dik lemezükre készülnek, miköz­ben évente húsz-huszonöt négy­kezes koncertet adnak, jórészt Ausztriában és Németországban. Retkes Attila „Az Atlantis fantázianevet azért választottuk, mert egy olyan, ideá­lis világra utal, amihez talán a mi alapvető céljaink - az értékterem­tés és értékközvetítés­­ is közel áll­nak” - mondja a harmincnyolc esztendős zongoraművész, Szabó László, aki a konzervatóriumban Ábrahám Mariann, a zeneművé­szeti főiskolán Both Lehel, ké­sőbb Bécsben Alexander Jenner professzor növendéke volt. A nyolcvanas évek vége óta Né­metországban tanít, s emellett szó­listaként és kamarazenészként Európa számos országában kon­certezik. Húga, Katalin is a zongo­ristapályát választotta: bár vi­szonylag későn, tízévesen kezdett zongorázni - az újpesti zeneisko­lában Vörös Máriánál -, mégis be­került a konzervatóriumba, majd a főiskolára, ahol Halmágyi Kata­lin, illetve Kertész Lajos tanította. A budapesti tanulmányok után felvételt nyert a salzburgi Mozar­teum Egyetemre, ahol - Losonczy Andor, Peter Lang és Alfonz Kontarsky növendékeként - 2000-ben szerzett művészdiplo­mát. „Sokáig mindketten szólistá­nak készültünk, s kizárólag szóló­darabokat tanultunk. Amikor el­kezdtünk négykezesezni, egy ideig csak a magunk örömére ját­szottunk együtt, nem szántuk a nyilvánosságnak” - meséli Szabó Katalin. A Duo Atlantis már több mint tíz éve működik, de igazán tudatosan és komolyan csak két éve dolgoznak együtt. Mivel Kata­lin Budapesten él és tanít, intenzív próbákra akkor nyílik lehetőség, ha László hazajön Németország­ból. A duó így is évente átlagosan húsz-huszonöt négykezes koncer­tet ad - ebből hármat-négyet Ma­gyarországon, a többit elsősorban Ausztriában és Németországban. A közelmúltban két lemezük is megjelent: az egyiken Mozart négykezes szonátái, a másikon Brahms népszerű sorozatai, a Sze­relmi dalkeringők és a Magyar táncok hallhatók. „Különösen a Mozart-lemez volt nagy kihívás, hiszen - a közhiedelemmel ellen­tétben - Mozartot játszani egyál­talán nem könnyű, a legkisebb technikai vagy zenei hiányosság is azonnal kiütközik” - mondja Sza­bó László. Mostanában már harmadik le­mezüket tervezik, s az előző két, „monotematikus” CD után ezút­tal legalább négy-öt különböző szerző műveit szeretnék megszó­laltatni. A tervek között a cseh Dvorák és Janacek muzsikája éppúgy szerepel, mint a norvég Grieg, az orosz Csajkovszkij vagy a francia Debussy és Satie. A Duo Atlantist alkotó testvér­pár nem akar „főállású” zongora­kettőssé válni, s mindketten foly­tatni szeretnék a tanítást is. HIRDETÉS —----------------KÖZLEMÉNY-----------------------­A MILTON APARTMAN Ingatlanforgalmazó és -hasznosító Részvénytársaság (2234 Maglód, Mátyás király u. 58.) mint ki­bocsátó, a 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 52. § (1) bekezdésében fog­lalt kötelezettsége alapján ezúton tájékoztatja a befektetőket, hogy a társaság 2001-es üzleti évre vonatkozó éves jelentése a jelen hirdetmény megjelenésének napjától a társaság buda­pesti ügyfélszolgálati irodájában (1137 Budapest, Pozsonyi út 30.) munkanapokon 9 órától 14 óráig megtekinthető.­­ A MILTON APARTMAN Rt. igazgatósága — -------—-KÖZLEMÉNY----------------------­A Biodiszkont Élelmiszeripari és Kereskedelmi Részvénytár­saság v. a. (2234 Maglód, Mátyás király u. 58.) mint kibocsátó, a 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 52. § (1) bekezdésében foglalt köte­lezettsége alapján ezúton tájékoztatja a befektetőket, hogy a társaság 2001-es üzleti évre vonatkozó éves jelentése a jelen hirdetmény megjelenésének napjától a társaság budapesti ügyfélszolgálati irodájában (1137 Budapest, Pozsonyi út 30.) munkanapokon 9 órától 14 óráig megtekinthető. 1206 mh Végelszámoló [ jKr i D^fWilTr a i utalványok az alábbi helyeken válthatók be: H Hk'mPSP* '• S um ■ ■ 11H Wji KJ»-« 5 ■ BUDAPEST bábszínház, budapesti kamara színház itivoli, ericss n studi hűre­ néven programot indít, melynek keretében évi 2000 Ft értékben ingyenes színházjegy Karinthy színház katona József színház utalványokat juttat a Budapesten működő óvodák, alap- és középfokú oktatási, nevelési katona kamra, kolibri fészek, kolibri pince, és gyermekvédelmi intézmények pedagógus igazolvánnyal rendelkező dolgozóinak. közép Európa táncszínház, lézerszínház . „„„„ . . ... ...... , A PLANETÁRIUMBAN, MADÁCH SZÍNHÁZ, MADÁCH ,IvanyZOOZ áprills 15. - június 15. ”Itt vehető át az alább, helyeken: Á®, KAMARA, MARGITSZIGETI SZABADTÉRI SZÍNPAD, Thália Színház. 1065 Budapest, Nagymező u. 22-24., A­M­­MERLIN SZÍNHÁZ, OPERETT SZÍNHÁZ, PESTI Munkanapokon 14.00-18.00 óráig. Munkaszüneti napokon 10.00-18.00 óráig. CV '\\\\\\ színház rsq ST(unióSZíNHÁZ RfiTTKAi fva interneket ),... ,088 Budapest, Szentkira.gl u. 8. Munkanapokon 9.00 - 20.00 onaig. ^ SaNHATM^aVTMEGYEETEM, A kijelölt színházakban az utalvány ellenében a 2002. december 31-ig hivatalosan kitűzött színházi THÁLIA SZÍNHÁZ, ÚJ SZÍNHÁZ, VIDÁM SZÍNPAD, előadás(ok)ra érvényes belépőjegyet, illetve a 2002/2003-as színházi szezonra érvényes bérletet lehet vásárolni. VÍGSZÍNHÁZ H­irdetésfelvétel £■ Magyar Hírlapba: /%:tT­m 470-1167 470-1176 470-1162 470-1170 470-1157 470-1178 KULTÚRA 2002. április 16., kedd M­agyar közönség előtt a Perlascáról szóló film Az olasz Wallenbergről egy éve forgatott filmet Budapesten Al­berto Negrin. Az alkotást ma este az Uránia Nemzeti Filmszínház­ban láthatja először a magyar kö­zönség. Az olasz kritikusok szava­zatai alapján az alkotók április 24-én vehetik át a televíziós „Os­­cart” San Remóban. Tavaly tavasszal tíz héten át Budapesten forgatták a Perlasca - Egy igaz ember története című olasz-magyar-francia koproduk­ciót. A forgatókönyv Enrico De­­aglio regénye alapján készült. A jótett egyszerűsége magyarul is megjelent. Giorgio Perlasca 1944 novembere és Budapest felszaba­dulása között mintegy hatezer ma­gyar zsidó életét mentette meg. Korábban már készült dokumen­tumfilm Perlascáról az olasz tele­vízió számára, mely többek közt a mostani játékfilm hazai produce­rének, Sipos Áronnak a munkája. Elsőként Elek László 1989-ben megjelent, Az olasz Wallenberg című könyve számolt be az addig ismeretlenségben élő hősről. 1988-ig nem tudott a világ Perlas­cáról, ekkor leltek rá néhányan azok közül, akiket megmentett. A legtöbbet Láng Éva költőnő és férje, Láng Pál tették azért, hogy elismerje a világ ezt a kivételes embert, akit többek között Olaszország Izrael és az Egyesült Államok is kitüntetett. A vetítés kapcsán kiállítást szerveznek az Uránia moziban, Hermann Ildikó és Kovács György forgatáson ké­szült fotói április 20-áig láthatók. A film várhatóan ősszel kerül ma­gyar mozikba. TG

Next