Magyar Hírlap, 2002. július (35. évfolyam, 166-177. szám)
2002-07-18 / 166. szám
2002. július 18., csütörtök2 Magyar Hírlap A NAP TÉMÁJA: A SZÁZNAPOS KORMÁNYPROGRAM Az egy beltagos betéti társaságok nem számíthatnak a minimálbér adómentességére Kik is a jóléti fordulat nyertesei? SZÁZ NAP - TIZENHÁROM PLUSZ EGY ÍGÉRETTEL A Medgyessy-kormány hatalomra kerülése után az első száz napra pontos cselekvési tervet dolgozott ki. A kabinet tehát nem kért türelmi időt, s ötven nap után tizennégy területen hozott döntéseket: 1. Kárpótlás a nyugdíjasoknak, személyenként 19 ezer forintos jövedelemkiegészítés július végén. 2. A pedagógusok fizetését szeptember 1-jével 50 százalékkal megemelik. 3. Az egészségügyben dolgozók és más közalkalmazottak bérét október 1-jével 50 százalékkal emelik. 4. Adómentes lesz a minimálbér, és minden átlagos vagy átlag alatti kereset adóterhe csökken szeptember 1-jétől. 5. Módosították a Munka törvénykönyvét, visszaállították a heti két pihenőnapot, melyből az egyiknek a vasárnapnak kell lennie. 6. A termőföldről szóló törvény módosításával társadalmi ellenőrzés alá vonják a nemzeti földalap működését. Külföldi állampolgár sem közvetlenül, sem gazdasági társaságon keresztül nem vásárolhat földet. 7. A szőlő- és bortermelők érdekében módosították a jövedéki törvényt, csökkentik az adminisztratív kötelezettségeket. 8. A magyar mezőgazdasági termelők érdekében felgyorsították az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat, a pénzügyi feltételek javítása céljából. 9. Megszüntették az Országimázs Központot, s a megtakarított pénzt átcsoportosítják az ingyenes gyermekétkeztetés céljaira. 10. Ezentúl minden augusztusban, az iskolakezdés előtt a családok kétszeres összegű családi pótlékot kapnak, s az ellátás összege szeptembertől 20 százalékkal emelkedik 11. A főiskolai és egyetemi ösztöndíjakat szeptember 1-jétől 30 százalékkal emelik. 12. A tévé-előfizetési díjakat július 1- jétől eltörölték. 13. Kezdeményezik az Orbán-Nastase-paktum újratárgyalását 13+1. Párbeszédet kezdeményeznek a civil szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Helyreállították a parlament hetenkénti ülésezését. Beindítják az üvegzsebprogramot, az átláthatóbb, ellenőrizhetőbb állami gazdálkodást. Adómentes-e a minimálbér? A minimálbér adómentességével nem élhetnek azok, akik jelenleg sem munkaviszonyban kapják a jövedelmüket, így nem számíthatnak adómentességre az egyéni vállalkozók, azok a betéti társaságok, ahol egyetlen beltag van és az egyszemélyes kft.-k sem, ha alvállalkozóként dolgoznak, illetve más céggel nem állnak munkaviszonyban. A minimálbér ugyanis úgy válik adómentessé, hogy a számított adó nagyságával egyenlő alkalmazotti kedvezményt kapnak. Nem a minimálbérnek megfelelő jövedelem lesz adómentes, hanem az alkalmazottként kapott minimálbér - erősítette meg a Magyar Hírlap értesülését Pölöskei Pálné, a Pénzügyminisztérium (PM) osztályvezetője. Az APEH álláspontja szerint az egyéni vállalkozó és az egyszemélyes társaság beltagja (a többségi tulajdonos) saját magával nem köthet alkalmazotti szerződést. Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke az egyéni vállalkozóknál elfogadja ezt, mivel itt nincs két jogképes személy. A társaságoknál viszont vitatja az APEH álláspontját. Megítélése szerint a cégeknél a társaság (még ha csak egy tagja van, akkor is) köthet alkalmazotti szerződést. Ezt a Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság határozata is kimondta. A Munka törvénykönyvére is hivatkozott, ami szerint a munkajogban érvénytelen szerződéseket érvényesnek kell tekinteni a feltárás időpontjáig. Értelmezése szerint pont ezért APEH-ellenőrzés esetén a revizor nem büntethet, mert addig érvényes volt a szerződés. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára arról tájékoztatott, hogy a kormányzat keresi a megoldást, és ősszel az adótörvények tárgyalásakor módosító javaslatokkal orvosolják a hátrányosan érintettek problémáját. Hogy hány ember nem élhet a PM, az APEH értelmezése szerint a minimálbér adómentessé tételével, erre egyelőre nincs válasz. Csak az egyéni vállalkozók száma megközelíti a félmilliót, ám nem lehet tudni, közülük hányan állnak munkaviszonyban vállalkozással. Úgy tűnik, az egyéni vállalkozóknak, az egy beltagos bt.-knek és az egyszemélyes kft.-knek érdemes az evát, az egyszerűsített vállalkozási adót választaniuk. Igaz, arról még mindig nem lehet tudni, hogy milyen lesz. Erről egyébként a Pénzügyminisztériumban tegnap sem sikerült megállapodni. A diplomás minimálbérrel is lehetnek gondok. Mivel a közalkalmazottakra vonatkozik, ezért a magánszférára nem kötelező. De vajon mennyit keres majd egy közalkalmazott utcaseprő tanár? Csizmár Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a diplomás minimálbér megállapításánál a végzettség mellett az számít, mennyi időt töltött el közalkalmazottként. Megszűnhet a bérfeszültség Jelenleg a magas képzettségű, jelentős szakmai gyakorlatú közalkalmazottak havi bére 60-70 ezer forint, miközben a pályakezdők és a kevésbé képzettek bére sem lehet kevesebb az ötvenezer forintos minimálbérnél. A szeptember 1-jétől módosuló illetménytábla tíz fizetési osztályból és 14 fizetési fokozatból áll. A pályakezdő diplomások garantált illetménye legalább havi százezer forint, az egyetemi végzettségű pályakezdők illetményminimuma 107500 forint lesz. A szakképzettek és diplomások járnak a legjobban mindenütt, különösen akkor, ha már hosszabb ideje dolgoznak. Az egészségügyben nagyon bonyolult a bérszámítás, itt a bértábla módosítása ugyanis csak egy, igaz nem jelentéktelen része a bérrendezésének. Összességében a mostani központi fizetésrendezés körülbelül csak 20 százalékát viszi el annak a 30 milliárd forintnak, amit idén a bérek emelésére lehet költeni az ágazatban. Nagyon sokan dolgoznak vállalkozóként: az összes háziorvos, de egyre többen a szakorvosok közül is. A szocialista-szabaddemokrata kormány az egészségbiztosítási kasszán keresztül nekik is biztosítja jövedelmük 50 százalékos emelkedését. Ferge Zsuzsa szociológus úgy látja: a Medgyessy-kormány intézkedése ezúttal nem a gazdagokat segítette a szegényekkel szemben, hanem mindenkinek adott, s ez most - helyzetüknél fogva - érezhetően jobban használt a szegényeknek. A kedvezmények nem kifejezetten erre irányultak, mégis nagyon fontosak a szegényebb rétegek számára, miközben a gazdagoktól sem vettek el semmit, hanem ők is részesültek a kedvezményekből. A kormány mindenkinek adott? Szalai Erzsébet szociológus szerint a „Medgyessy-csomag” a legkomolyabb jóléti fordulat a rendszerváltás óta. Nem osztja meg a különböző társadalmi rétegeket, mert mindenkinek tesz gesztusokat, és valamlyen formában mindenki élethelyzetét segíti. A családi pótlék emelése, a köztisztviselők bérének rendezése, a nyugdíjasok segítése és más intézkedések szinte minden családot érintenek. „Nagyon pozitív dolognak tartom, hogy a Fidesz ezt a törvényt megszavazta, és azt várom ettől, hogy a jelenlegi polgárháborús légkör csillapodik - mondta a szociológus. - A botrányokat háttérbe szorítja ez az intézkedés, és az emberek jövedelmi helyzetüket tekintve is fellélegezhetnek.” Szalai Erzsébet kiemelte, hogy a jóléti csomag különösen fontos az európai uniós csatlakozás szempontjából, amely jelentős terheket ró majd a magyar családokra, ám az intézkedések hatására ezek a terhek érezhetően csökkennek majd. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársa, Békesi Péter lapunkkal közölte, részükről semmiféle probléma nem lesz az egyszeri 19 ezer forintos nyugdíj folyósításával, az átutalás rendben megtörténik, a többi pedig már a posta dolga. A Medgyessy-kormány száznapos programjának értelmében 2 millió 820 ezer nyugdíjas és a mintegy 330 ezer juttatásra jogosult személy, egyszeri 19 ezer forintos - összességében 59,5 milliárd forintnyi - nyugdíj-kiegészítést kap, várhatóan július 23-ától. Békesi Péter hozzátette, természetesen már korábban megkapták a nyugdíjjal kapcsolatos tervezeteket, így volt idejük felkészülni, hogy a mostani kifizetéseknél minden simán menjen. A költségvetési törvénymódosítás parlamenti megszavazásával - amelyet eleddig példátlanul az ellenzék döntő többsége is támogatott - megvalósulhatnak Medgyessy Péter kormányának első száznapos ígéretei. Miután azonban az ördög a részletekben bújik meg, annak igyekeztünk utánajárni, kiknek hoz és pontosan mennyit a konyhára a „jóléti rendszerváltás”. Medgyessy Péter hétfői tájékoztatóján (jobbra) a jóléti rendszerváltás lépéseiről beszélt, amelyek révén több pénz maradhat az állampolgárok zsebében. Aztán percekkel később maga is szembesülhetett a magyar szociális háló szakadozottságával, amikor a Miniszterelnöki Hivatal előtt egy hajléktalan férfi lépett oda hozzá beszélgetni. A kormányfő váltott néhány mondatot fedél nélküli honfitársunkkal, majd tovább ment volna, ám a férfi a hajléktalanújság megvételét kérte a miniszterelnöktől. Némi keresgélés után Medgyessy kétszáz forintot adott a nélkülözőnek Fotók: Pélyi Nóra Egy magyar család havi 120 ezret is nyerhet Lapunk számítása szerint egy középkorú, kétgyermekes házaspár havi jövedelme akár 120 ezer forinttal növekedhet a most elfogadott jóléti intézkedések következtében. A szeptemberi átlag 50 százalékos közalkalmazotti béremelés, az augusztustól utalt 20 százalékkal magasabb családi pótlék, s a szeptembertől megszűnő minimálbér-adóztatás mind-mind több jövedelmet jelenthet a családoknak. A képzeletbeli magyar család havi jövedelme, lapunk számítása szerint 121042 forinttal emelkedik a kormány száznapos programjának köszönhetően. A főiskolai diplomát szerzett, 20 éve tanító apuka fizetése a jelenlegi 83 ezer forintos havi jövedelemről, 127,5 ezer forintra emelkedik szeptemberben. Ez nettó 40 ezer forintos többletjövedelmet jelent, ám a minimálbér adómentessé tétele további szűk kétezer forintos jövedelmet hoz a család konyhájára. A statisztikák szerint a 20 éve dolgozó szakorvos anyuka eddig is jobban keresett a családfőnél, az ő jövedelme a korábbi 91 200 forintról havi 163 200 forintra nő, ami az adóteher csökkenését is figyelembe véve, havonta 66 960 forintos pluszjövedelemet jelent a Miniszterelnöki Hivatal adatai alapján végzett számításaink szerint. A közalkalmazotti béremeléssel szemben a családi pótlék 20 százalékos emelése minden gyermekes családot érint. A kétgyermekes magyar család eddig havi 9400 forint gyermeknevelési támogatást kapott, ami augusztustól 11280 forintra nő. Viszont ezentúl minden augusztusban iskolakezdési támogatást is fizet az állam, 13. havi családi pótlék gyanánt, így valójában a családi pótlék havi összege 12 220 forintra emelkedik. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnál elmondták, az iskolakezdési támogatást júliustól kapja meg minden család plusz egyhavi családi pótlékként. A támogatást minden család megkapja augusztusban, függetlenül attól, van-e iskolás korú gyerekük. A családi pótlékot pedig 20 százalékkal emelik szeptembertől, eszerint októberben kapják kézhez a családok. Az oldalt szerkesztette: Szombathy Pál Közreműködött: Bartus László, Dreissiger Ágnes, Nagy Ildikó, Németh Szilárd, Papp Zsolt, Szarka Klára e-mail: naptemaja@mhirlap.hu